Zalai Hírlap, 1974. április (30. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-02 / 77. szám

0­4. április 2. A pénz nem minden Az élet- és munkakörülmények alakulása a megye állami mezőgazdasági üzenteiben A legutóbbi három eszten­dőben a megye állami gazda­ságaiban közel 10 százalékkal növekedett az egy dolgozóra jutó átlagkereset, az erdőgaz­daságnál 12,9, a MEZŐGÉP vállalatnál pedig 15,3 száza­lékkal. Ez bizonyítja, hogy a bérfejlesztést nem tartják má­sodlagosnak az állami mező­­gazdasági üzemek, de az élet- és munkakörülmények javítá­sát, a szociális, kulturális el­látást sem. Gyakran hallani az üzemek dolgozóitól, hogy nem minden a pénz, sokszor a munka feltételeinek biztosítá­sa, a szociális körülmények javítása, a munkásellátás töb­bet ér 50 vagy 100 forint alap­bér-növelésnél. E vélemények­ből kiindulva mérlegelte a MEDOSZ megyei aktívaülése a közelmúltban az élet- és munkakörülmények alakulá­sát a zalai mező- és erdőgaz­dasági üzemekben, 56 millió gépesítésre A mostani tervidőszak kez­detén nem kevesebb, mint 134 millió 860 ezer forintot irá­nyoztak elő az üzemek a munka- és egészségvédelmi intézkedési tervük végrehajtá­sára. Az elmúlt három eszten­dőben ebből 56 millió forintot fordítottak a nehéz fizikai munkák gépesítésére, a bal­eseti veszélyforrások fokozatos megszüntetésére. A kulturált munkakörülmények kialakítá­sát, továbbfejlesztését szolgál­ta közel 25 millió forint, a munkavédelem szervezetteb­bé tételére pedig egymillió 471 ezer forintot használtak fel. Különösen a MEZŐGÉP vállalat gyáregységeinél fordí­tottak nagy gondot a műhe­lyek korszerűsítésére. A víz­ügyi és talajvédelmi társula­tok — különösen a nyugat­zalaiak — árokásó, kotró, cső­fektető gépek beszerzésével, illetve­­ munkába állításával könnyítették a nehéz fizikai munkafolyamatokat. Hasonló fejlődés tapasztalható az álla­mi gazdaságoknál, az erdő- és fagazdaságoknál is. Az erdé­szetiek elsősorban az anyag­­mozgatást tették könnyebbé, az állami gazdaságoknál újab­ban a cukorrépabetakarító gépsorok kímélik meg az em­bereket a nehéz munkától. Szinte minden üzemnél tovább javult a dolgozók szociális el­látottsága, főleg a Zalaszent­­gróti Állami Gazdaságnál ál­doztak erre sokat — e tekin­tetben itt volt a legnagyobb lemaradás —, egyebek között elkészült a nándormajori női­­férfi fürdő és öltöző, s ha­sonló létesítményt adtak át rendeltetésének a gazdaság zsigmondházi kerületében dol­gozó fatelepieknek. Csak részben ••• A fejlődés tehát vitathatat­lan, mégis azt kellett megál­lapítani a MEDOSZ megyei elnökségének, hogy kulturált munkakörülmények kialakítá­sára, illetve továbbfejleszté­sére tervezett összeget az üze­mek egyike-másika időarányo­san nem használta fel, így célkitűzéseiket csak részben teljesítették. Ez némelyik üzemben érezteti is hatását. A termelési tanácskozásokon a dolgozók nem hagyták szó nélkül a mulasztást, de ezek­nél a gazdaságoknál, mező­­gazdasági vállalatoknál fordul elő a dolgozók számához vi­szonyítva a legtöbb üzemi bal­eset is. A „takarékosság”, a nemtörődömség így bosszulja meg magát. Nem ez jellemzi azonban az üzemek többségét, hanem az, hogy a műszaki fel­tételek színvonalának fejlesz­tése mellett sokat áldoznak a védőfelszerelések és védőru­hák biztosítására, a munkások egészségvédelmére. A dolgozók életszínvonala alakulásában lényeges tényező a béren kívüli juttatás. Az ál­lami mezőgazdasági üzemek többsége kötelességének érzi az igények teljesítését. Jelen­leg 26 saját kezelésű­en enyhén biztosítják mintegy háromezer dolgozó étkeztetését napi 12—13 forint ellenében. Figyelmet érdemel, hogy évente az álla­mi gazdaságoknál 28—30 dol­gozó jut szolgálati lakáshoz, másoknak pedig családi házuk építéséhez adnak segítséget az üzemek. E nemes törekvések mellett azonban, — a határo­zott javulás ellenére is — több gondot kell fordítani a meglevő szolgálati lakások felújítására, karbantartására, hisz előfordul még földes pa­dozatú, sőt villany nélküli la­kás is. A munkásszállások egy részénél sem különb a hely­zet. Felszereltségük csak rész­ben felel meg az igényeknek, több helyen még mindig régi vaságy és matrac képezi a fekhelyeket a 8—10 személyes szobákban. Tanítani is Eml­ést érdemes még a me­zőgazdasági üzemek, vállala­toknak az a törekvése, ami a dolgozók képzésére, szórako­zásukra, kikapcsolódásukra Évek hosszú során át az or­szágos átlag alatt, tavaly az országos átlagot meghaladó mértékben, 12,8 százalékkal nőtt a gyógyszerforgalom a megye patikáiban. A magya­rázat kézenfekvő: az egészség­­ügyi kultúra fejlődése, új in­tézmények, kórházi osztályok belépése természetszerűleg több gyógyszer felhasználását jelenti. S mert a forgalmat fo­rintban mérik — az új, hatá­sosabb, s ennek következté­ben drágább gyógyszerek meg­jelenése ugyancsak sokat nyom a latban, miként nem jelentéktelen az ál­latgyógyászat fejlődéséből eredő több gyógyszer fel­­használás sem. A nagyobb mennyiségű gyógy­szer tárolásához raktárakra, a kiszolgáláshoz korszerű pati­kákra van szükség. Az idei év mindkét tekintetben jelentős előrelépést ígér a megyében. Mint dr. Fogarasi Ferenctől, a gyógyszertárközpont igazga­tójától megtudtuk, a biztonsá­gos ellátáshoz a központnak 140 napos készlettel kell ren­delkeznie. Hogy ezt biztosíta­ni tudja, növelnie kell a rak­tár­teret. A központ közvetlen szomszédságában még az idén elkezdődik egy háromszintes raktár­ház építése. Itt, figyelembe véve a várható felfutást is, húsz esztendeig lehetőség lesz az új, úgyneve­zett buborékcsomagolásban megjelent, s nagyobb helyigé­nyes gyógyszerek tárolására is. Az építkezés 12 millió forint­ba kerül, 3 millió forintot a minisztérium biztosított, a központ 7 millió forint hitelt kért, s raktárépítésre fordítsa, hát fejlesztési alapjából 2 mil­lió forintot. A területet kisa­játították, víz-szennyvíz-csa­­torna, villany biztosított. Az elmúlt években a megyé­ben szembetűnően fejlődött a gyógyszertárhálózat. Azonban így is sok — különösen a fal­vakban — az elavult, korsze­rűsítésre, átépítésre megérett patika. A központ igazgatója egy érdekes adatot mond.­­A gyógyszerforgalom 85 százaléka a két város, va­lamint Lenti, Letenye, Za­­lalövő és Zalaszentgrót irányul. A múlt esztendőben 55 szakszervezeti politikai ok­tatási kör közel ezer dolgozó számára nyújtott lehetőséget a mozgalmi és társadalmi is­meretek gyarapításához. Az üzemi önálló­ és letéti könyv­tárak nem kevesebb, mint 12 ezer könyvet kölcsönöztek a több mint 1100 rendszeres és időszakos olvasónak. Több he­lyen, úgy a balti, a zalaeger­szegi, a zalaszentgróti állami gazdaságoknál az erdő- és fa­­feldolgozó gazdaságnál, a ME­ZŐGÉP vállalatnál megszer­vezték a dolgozók általános iskolai képzését, szép szám­mal vannak, akik munkájuk mellett most pótolják korábbi mulasztásukat. A sportolás iránti fokozott igény kielégíté­sére a múlt esztendőben nem kevesebb, mint 257 ezer forin­tot fordítottak a mezőgazdasá­gi üzemek szakszervezeti bi­zottságai, de növekedett azok­nak a fizikai dolgozóknak a számaránya is, akik­ éltek az üdülés, a kulturált pihenés lehetőségével. N. F. községek gyógyszertárai­ban zajlik. A további 15 százalék 26, pa­tikában. Mégis fenn kell tar­tani, korszerűsíteni kell eze­ket a gyógyszertárakat is. A bánokszentgyörgyi patikában­­ például februárban naponta­­ 168, a zalaszabariban 120, a murakeresztúriban 129 vényt­­ váltottak be. Ez azt jelenti, hogy naponta átlag 60 ember fordult meg például a mura­keresztúri patikában. Ha en­nek a hatvan embernek na­gyobb távolságra kellene utaz­nia, az esetleg 60 munkanap kiesést jelentene. S ez sokkal nagyobb ráfizetés, mint a gyógyszertárak fenntartása. I­­lyen meggondolásokból kezdő­dött el a murakeresztúri pati­ka felújítása. Ugyanitt három­­szobás gyógyszerész lakás épül. Még az idén elkezdik a gelsei patika felújítását és Nagykanizsán a standdal szem­ben a második negyedévben — a már részben lebontott régi gyógyszertár helyén — 1,6 millió forintos költség­gel új gyógyszertár, eme­leti részén két gyógysze­rész lakás építését kezdik el. A jövő évben kerül sor a bánokszentgyörgyi gyógyszer­tár átalakítására, s formálód­nak már az 5. ötéves tervi el­képzelések is. Ezek szerint szóba jöhet majd Zalalövőn, Zalaapátiban, Csesztregen, esetleg Lentiben új gyógyszer­tár építése, illetve a meglevők korszerűsítése. Fogarasi Ferencnek van egy dédelgetett terve is. Európá­ban mindössze 4 empire stílu­sú gyógyszertár berendezés van, s ebből egy Zalalövőn. A XIX. század 30-as éveiből származó bútorokat nagy gond­dal újíttatták fel, s nem sze­retnék múzeumba tenni, ha­nem például Zalaegerszegen a megyeháza egy arra al­kalmas részében — a kvár­télyházban volt is patika — megfelelő miliőben egy múzeum patikát alakítaná­nak ki. A patika működne, laborató­riumát — a régi eszközök al­kalmatlansága miatt — kife­jezetten múzeális értéke miatt­­ rendeznék be. A terv megva­lósítására tett is lépéseket a központ igazgatója, s biztató ígéreteket kapott. A gyógyszerellátás persze nemcsak raktárakat, korszerű gyógyszertárakat igényel, ha­nem felkészült gyógyszerésze­ket is. A gyógyszerészet ro­hamléptekkel fejlődik, új és új gyógyszerek kerülnek for­galomba. E fejlődéssel lépést kell tartaniuk a gyógyszeré­szeknek és az asszisztensek­nek is. A központnak 4 éves továbbképzési terve van, a gyógyszerészek az egyetemi városokban — Budapest, Sze­ged, Pécs — az asszisztensek számára pedig Zalaegerszegen és Nagykanizsán szerveznek továbbképzést. Ez utóbbi azt jelenti, hogy négyévenként nyolc hónapon át heti két al­kalommal egésznapos tovább­képzésen kell résztvenniök az asszisztenseknek. Raktár húsz évre — Új gyógyszertár Nagykanizsán — Tervszerű továbbképzés A gyógyszerellátás fejlesztésének tervei Ötszáz társadalmi munkás a kanizsai csónakázótónál A jó idő beköszöntésével is­mét elkezdődtek a társadalmi munkaakciók a nagykanizsai­­csónakázótónál és parkerdőnél. Szombaton került sor az első nagyobb szabású vállalati megmozdulásra, amikor a Fi­nommechanikai Vállalat és a KÖGÁZ dolgozói vonultak ki. Különösen nagy létszámban jelen­tek meg munkások és ve­zetők a Finommechanikai Vál­lalattól. Mintegy 400-an ál­dozták szombatjukat a leendő kirándulóhely építésére.­­A két vállalat dolgozói a sorrakázótó partján kivágott fákat rakták össze, gallyakat égettek, gyeptéglával ültették be a szigetet, illetve a tó med­rét tisztították meg a hul­ladékoktól. ZALAI HÍRLAP Megnyílt Lentiben­­ a műszaki áruk boltja Tegnap reggel 9 órakor ün­nepélyes keretek között meg­nyitották Lenti központjában a műszaki áruk boltját. Az eseményen megjelent Kádasi János, a megyei párt vb tagja, a MÉSZÖV elnöke, valamint a járás vezetői és a helyi ÁFÉSZ számos tagja. A korszerű és kulturált fel­tételek között működő műsza­ki bolt 3 millió forintos áru­készlettel rendelkezik , meg­nyitása nagyban elősegítette a nagyközség, illetve a járás ke­reskedelmi ellátását. Nagy vá­lasztékot biztosítottak tévéből, rádióból, magnóból és külön­böző elektromos cikkekből, de található itt háztartási gép, motorkerékpár és kerékpár is. Külön osztályt tartanak fenn az üvegáruk részére, a gépko­csi-tulajdonosok pedig külön­böző autózási kellékek között válogathatnak. A bolt egyéb­ként kedvezményeket biztosít vevőinek, nagyobb tételek ese­tén áruvásárlási utalványokat adnak, a húsvéti vásár kere­tében pedig házhoz szállítást is biztosítanak. A műszaki áruk boltja 10 tagú szakkép­zett eladó­ gárdával rendelke­zik. Mindig aktuális! A gazdasági életben is ál­talában minden naptári idő­szaknak megvannak a jel­lemző értekezlet­ei, megbe­szélései. Jelenleg az előző gazdasági év mérlegével ta­pasztalatainak összegezésé­vel, s az idei feladatmegha­tározással foglalkozó ta­nácskozások az uralkodók. Talán ezért is váltott ki né­mi meglepetést amikor a napokban a megyei tanács tervosztálya beruházási té­mában hívta össze az érin­tetteket A meglepetés per­sze nem tartott sokáig, s a megbeszélésen elhangzottak csak megerősítették, hogy er­ről szólni bizony mindig aktuális. Mert ugyan általánosság­ban javulás tapasztalható, feltétlenül el kell gondol­kozni azon, mi menet az oka, hogy például a nagy lehető­séggel kecsegtető koordiná­ciós beruházások miért „csi­korognak”? Még mindig nem tudatosult kellően, hogy a feladatok világos, egyértel­mű felosztására, elhvatárolá­­sára van szükség. Ennek el­lenkezője nemcsak a munkát nehezíti, de kitűnő lehető­ség a felelősség elkenésé­­re is! Sok beruházó, illetve beru­házásban résztvevő szervnél megfeledkeznek arról, hogy különösen az előkészítés sza­kaszában elkövetett hibák, „nagyvonalúságok” a folya­mat további részében — döntés, műszaki tervezés, ki­vitelezés, üzem­behelyezés — többszörösen ütenek vissza. Még mindig rendkívül kevés az alternatív döntési lehető­ség, amikor a döntésre jo­gosultak több megoldás kö­zül választhatnak. Márpedig ez olyan szempontból is hasz­nos, hogy jóllehet mind­egyik­ koncepció szegényes, viszont a racionális elemeik összerakása optimális meg­oldást eredményez. S egyál­talán, van mihez viszonyíta­ni, hasonlítani! De — különösen a tervezők, — másfajta segítséget is tudnának adni. Sok esetben ők idejekorán látják a fo­gyatékosságokat, maguk kö­zött, vagy éppen indiferens társaságban meg is van er­ről a véleményük. Helyes lenne viszont, ha ezt mindig a megfelelő fórumon han­goztatnák. időben, követke­zetesen, segítőkészen Elképesztő mulasztásokat lehet tapasztalni a különbö­­ző hatósági engedélyek be­szerzésénél. Vannak létesít­mények, amelyek már el is készülnek, s még mindig nincs építési engedély. Bi­zony, ha itt is olyan szigort érvényesítene a hatóság, mint például az engedély nélkül emelt víkendházak, vagy­ hegyi pincék esetében, tekintélyes „lék” keletkezne a beruházók pénztárcáján... Aztán gondok forrásává válhat a „jó szív” is. Nem­egyszer igen alacsony ké­szültségi fokú létesítménye­ket is átvesznek a kivitele­zőtől, s aztán lehet futni a pénz után. Merthogy év vége előtt könyörög a vállalat az átvétel megejtéséért, utána viszont az építtető könyörög­het, hogy végezzék el a hát­ralevő munkákat, a szüksé­ges javításokat. Ilyen okok miatt még lakások is hóna­pokig álltak üresen a me­gyében! S a tapasztalatok szerint az effajta kivitelezői magatartás ellen nem ösztö­nöz kellően a visszatartott hiánypótlási összeg sem. Cél­ravezetőbbnek látszik tehát az a módszer, amire például a zalaegerszegi városi tanács elnökhelyettes esküdött a ta­nácskozáson, miszerint náluk mégegyszer nem fordul elő, hogy felüljenek az ígéret­nek. Ami nincs kész, azt nem veszik át! A beruházási folyamat szakaszolásánál található egy olyan elem is, hogy „a célok megvalósulásának utó­lagos ellenőrzése”. Nos, ez az elem gyakran elmarad, azon „praktikus” oknál fog­va, hogy utólag már nem ér­demes okosnak lenni, a tör­ténteken már semmi sem változtat. Az adott objek­tumnál igaz, hogy nem, nem hát ott a következő munka, a következő beruházás! Lehet annál olcsóbb „tanfolyam”, mint az előző feladat tapasz­talatait felhasználva jobban, eredményesebben, zökkenő­mentesebben dolgozni!? Egyszóval okkal minősí­tették időszerű, aktuális té­mának a beruházást az em­lített tanácskozás résztvevői. S ami a fő, remélhetően ez­­k­­ a „frissítések” a gyakorlat­ban is meghozzák a várt hasznot. K. F. Megnőtt feladatok előtt a Rákospalotai Bőr- és Műanyagfeldolgozó Vállalat zalaegerszegi gyáregysége Évek óta növekvő feladato­kat teljesít a Rákospalotai Bőr- és Műanyagfeldolgozó Vállalat zalaegerszegi gyár­egysége. Az elmúlt esztendő­ben a hatvanmillió forintos termelési értéktervüket hat­vankét és fél millióra teljesí­tették, ami az 1972. évihez vi­szonyítva 67,4 százalékos nö­vekedést mutat. Az idei évben még nagyobb feladatot tűztek maguk elé, hetvenhatmillió fo­rintban határozták meg a tel­jesítendő termelési értéket. Míg az elmúlt évben a gyár­egység exportja , csaknem a termelési érték felét tette ki, addig ez a számadat az idén lecsökken 13 millióra. A hang-­­súly tehát egyre jobban a meg­növekedett belföldi igények maradéktalan kielégítésére he­lyeződik át. A megnőtt fel­adatoknak megfelelően a mun­káslétszámot is növelik: több mint 50 embert vesznek fel, főleg a pusztaszentlászlói új részlegükbe. Az idei, mennyi­ségben és minőségben maga­sabb mérce teljesítését szol­­■­gátja az is, hogy az egerszegi telephelyükön mintegy nyolc­van négyzetméteres raktár épül. Bővül a géppark, az el­múlt év decemberében érke­zett Adler típusú, nagy telje­sítményű tűzőgépek mellé az idén várhatóan újabb 10—15 gép érkezik. A nagyvállalati irányelveknek megfelelően a gyáregység profilja az idén nem változik, csupán az ará­nyok tolódnak el — elég jelen­tősen — a bőrdíszmű-cikkek irányába. De nemcsak a termelésben van előrelépés. Az elmúlt év­ben a munkásállománynál 18,8 százalékos jövedelemnöveke­dés történt, az önerőből, vala­mint a központi keretből vég­rehajtott béremelés eredmé­nyeként. Az idén április else­jéig saját erőből már végre­hajtottak 1,5 százalékos bér­rendezést, amit az év hátrale­vő részében, a lehetőségeiktől függően folytatni szeretnének. A munkáskollektíva az évek során stabilizálódott, a kezdeti elég nagyarányú fluktuáció rohamosan csökken. Él és nagy szerepet játszik náluk a szo­cialista brigádmozgalom. Az elmúlt esztendőben a szoros versengésben két brigád nyer­te el a kitüntető címet. A ta­valyi egyéni teljesítmények alapján az idén, április 4- adják át 17 dolgozójuknak a Kiváló Dolgozó jelvényt és tttz" Új üzemi út és 500 méter hosszú kerítés építésére kapott megbízást a zalaszentgróti TÖVÁLL a türjei Tömítő és Szerelvénygyártó Üzem bővítési munkáinál. Mintegy 150 méternyi kerítés szakasz építését végzi jelenleg a Gulyás­brigád. S

Next