Zalai Hírlap, 1974. december (30. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-01 / 281. szám

1974. december . Jövőre 50 hektárral többet Burgonyatermesztés nagyban a surdi tsz-ben A betakarított burgonyát osztályozó szalag segítségével válogatják, készítik elő érté­kesítésre az asszonyok a be­­leznai tsz majorjában. Körü­­­löttük jókora területen szal­makupacok, alattuk zsákok­ba rakott, szállításra kész bur­gonya. Friss földelés is látszik, amely alatt az osztályozásra váró termés van leföldelve. —­­A múltkor megijedtünk a hideg éjszakáktól — mondja Vasics József brigádvezető. — Óvni kell azt, ami megtermett. — Sok a burgonya? — Lehetne több is — hang­ált a válasz. — Nem úgy si­került, ahogyan szerettük volna. A tavasszal nem volt megfelelő a vetőgumó ellátás, nagyobb méretűeket kaptunk,­­ többet kellett felhasználni. Hogy a jarta fajtával meg mi történt, azt még nem mutat­ták ki a vizsgálatok. Huszon­öt hektár volt belőle és bi­zony nagyon hiányosan kell. A többi fajtánál ezt nem ta­pasztaltuk, és sikerült az ápo­lás, a növényvédelem is. A surdi területeken kétszáz má­zsa fölött adott hektáronként. A surdi­-beleznai tsz-ben az idei esztendő az első, amikor termelési rendszerben foglal­koztak a burgonya termesz­téssel. A zalavári tsz-el tár­sulva láttak hozzá az idén a zömmel nagyhozamú holland fajták termesztéséhez. A 100 hektárnyi területen úgyszól­ván minden gép rendelkezésre állt a műveléshez, az ápolás­hoz, a betakarításhoz, s még a zsákolásban, a prizmázásban is gép nyújtott segítséget. A szövetkezetiek az idén jú­liustól szállítják a burgonyát a MÉK-nek, s ahogyan szá­molják, a korai hozott jól a közösnek. Hektáronként meg­van az ötvenezer forint A ké­sőbbi érésűeknél már ennél kevesebb esik hektáronként s mivel kisebb hozamokat tud­tak betakarítani a tervezett­nél, az ágazat nem hozza a vártakat. A termény minősé­gére azonban nem panaszkod­nak. A deziré fajtának 70 szá­zaléka első-, húsz százaléka másodosztályú és csak tíz szá­zalékot tesz ki az ipari hasz­nosítása. A somogyinál rosz­­szabb az arány, csak 50 száza­lékot tesz ki az első osztályú, 30-at a másodosztályú és 20 százalékot képvisel az ipari minőségű. — Bízunk benne, hogy a jövő évben kedvezőbben ala­kul a burgonyatermesztés — mondja a növénytermesztési ágazat vezetője. — A szük­séges vetőgumó nagy részét már beszereztük, biztonságba helyeztük. A termő területet 150 hektárra növeljük. — A kiesést mi pótolja? — Többet hozott a gabona, a gyümölcs, és az őszi termé­nyek se fizetnek rosszul. A kukorica hektáronként 45—55 mázsa között ad májusi mor­­zsok­ban, és nem panaszkod­hatunk a szójára sem, hektá­ronként 13,8 mázsát takarítot­tunk be. Ez utóbbi két növényt is rendszerben termelik már a surd fák. S annak ellenére, hogy a burgonya ebben az évben nem fizetett úgy, ahogyan várták, mindkét termelési rendszert jónak ítélik, s már készülnek a jövő évi termesztéshez. A kukoricaföldön a kombájnok után nyomban szórják a mű­trágyát, s a traktor szántja a földet, hogy tavaszra jó talaj álljon rendelkezésre. B. E. Szaktechnikus vizsga Zalaegerszegen Kilenc fiatal tett tegnap gép és készülékszerkesztő technikusi szakvizsgát a zala­egerszegi Ganz Ábrahám Gépipari Technikum és Szak­­középiskolában, akik egyéb­ként az országban elsőként szerezték meg ezt a képesítést Ugyanis az illetékes miniszté­riumok az említett szakmában a zalaegerszegi oktatási in­tézményt bízták meg a szak­technikusi minősítő vizsgára előkészítő tanfolyam megszer­vezésével lebonyolításával, s az első turnus képzése most fejeződött be. Figyelmet érdemlő, hogy a kilenc fiatal az ország más részéből érkezett a minősítő vizsga letételére, s köztük egyetlen zalai sem akadt ho­lott a technikum várja a zalai fiatalok jelentkezését is. A következő turnusra jövő év február 5-ig lehet jelent­kezni a technikumban. Két miv­otkból négyszáz dolgozó végzi a gyümölcs válogatását, osztályozását, szállításra való előkészítését a Nagykanizsai Állami Gazdaság hűtőházában. Felvételünkön az este tíz óráig tartó második műszakban szovjet exportra körtét válogatnak az asszonyok. (Bakonyi Erzsébet felvételét ciális képzettségű aktívákat kértünk fel ellenőrzési munká­ra. (Közegészségügyi szakem­berek, orvosok stb.) A munká­ba bevontak közül a párttagok aránya az utóbbi években 40— 50 százalék körül alakult, a nők aránya pedig 15—20 száza­lék volt A különböző vállalatok, in­tézmények és egyéb szervek vezetőitől hatékony segítséget kaptunk ahhoz, hogy az állo­mányunkba tartozó népi ellen­őrök közreműködhessenek vizs­gálati feladataink megoldásá­ban. Népi ellenőreink a kapott megbízatást teljesítve, jól ol­dották meg a rájuk­­bízott fel­adatokat. A színvonalasabb munkavégzéshez az is hozzájá­rult, hogy a népi ellenőri mun­kát egyre szélesebb körben is­merik el pártmunkaként. Ak­tíváink túlnyomó többsége azért is vállal szívesen népi el­lenőri munkát, mert az ott szerzett tapasztalatokat saját munkaterületén is jól haszno­sítja. A bizottságaink mellett mű­ködő szakcsoportok is egyre hatékonyabban segítik mun­kánkat. Aktívan részt vesznek a vizsgálatok előkészítésében, a különböző szintű programok összeállításában, a vizsgálatok helyszíni munkálataiban és az összefoglaló jelentééor elkészí­tésében. A KÖZIGAZGATÁS és a ** szövetkezeti mezőgazda­ság átszervezése, centralizáció­ja az elmúlt években mérsék­­lőleg hatott a községi népi el­­­anári csoportok munkájára. A közigazgatási egységekhez iga­zodó átszervezés munkálatait befejeztük, a községi népi el­lenőri csoportok munkája az­óta fejlődő. E csoportok járási bizottságaink felkérése alapján számos, a helyi vezetés számá­ra hasznos információt szolgál­tattak. A népi ellenőri munka meg­felelő társadalmi rangra eme­lése tette lehetővé az erkölcsi és anyagi elismerés módozatai­nak bővítését. Aktíváink közül az elmúlt három évben 150 fő kapott kiemelkedő munkájáért tárgyjutalmat, 12 főt belföldi, illetve külföldi üdüléssel jutal­maztunk. A 15. évfordulóra alapított „Kiváló népi ellenőr” kitüntető jelvényt eddig 8 népi ellenőrünk kapta meg. Az el­mondottakon kívül több válla­latunk, intézményünk a no­vember 7-e alkalmával átadott jutalmat a népi ellenőri mun­kával is indokolta. A népi ellenőrzési szerveze­ten kívül más területeken is jelentős előrehaladás történt az ellenőrzési munka haté­konyságának javításában. Egy­re szélesebb körben ismerik el, hogy az ellenőrzés, mint a vég­zett munka kontrollja, jelentős mértékben növeli a vezetők in­formáltságát, és ad eligazítást a döntések meghozatalában. A felügyeleti ellenőrzés a változott követelményekhez igazodva fejlődő, az állami fel­ügyelet gyakorlatának keretei megyénkben kialakultak. A közelmúltban e témában vég­zett vizsgálatunk megállapítot­ta, hogy a vezetés számára ezek az ellenőrzések egyre nagyobb segítséget nyújtanak. A fel­ügyeleti vizsgálatok általában koordináltak, szervezettek, de előfordul, hogy a gyakorlati munka során a rutinszerű ele­mek dominálnak. Olyat is ta­pasztaltunk, hogy a jelentős manuális munkavégzés miatt a tartalmi elemek háttérbe szo­rulnak. A vizsgálat egyértel­műen megállapította, hogy a felügyeleti ellenőrzésben részt­vevő szervek tevékenysége nem mindenütt felel meg a vonat­kozó jogszabályi előírásoknak. A felügyeleti vizsgálatokat követő realizálással kapcsola­tos intézkedések hatékonysá­gára vonatkozó tapasztalataink vegyesek. A vizsgált szervek egy része utóellenőrzés kereté­ben méri fel az alapvizsgálat kapcsán tett intézkedések ered­ményét, hatását. Egyes gazdál­kodó szerveknél — főként a szövetkezeti szektorban, ezen belül elsősorban a termelőszö­vetkezeteknél — ilyen gyakor­lat még nem alakult ki. A BELSŐ ELLENŐRZÉS jelentőségéről és a veze­tésben betöltött szerepéről a vizsgált szervek vezetői nem egységesen nyilatkoztak. Ebből olyan következtetésre jutot­tunk, hogy az ilyenfajta ellen­őrzéssel szembeni igény a ve­zetés részéről eltérő. Feltártuk, hogy elsősorban a termelőszö­vetkezetek elnökeinek egy ré­sze elégedett a jelenlegi — szá­mos kérdésben bírálható — helyzettel, s különböző okokra — elsősorban anyagi lehetősé­gek, személyi feltételek hiá­nyára — hivatkoznak. A taná­csi vállalatoknál, ipari szövet­kezeteknél, ÁFÉSZ-eknél a belső ellenőrzés lényegesen szervezettebb. A vezetők mégis — szinte kivétel nélkül — úgy nyilatkoztak, hogy a belső el­lenőrzés módszereit és tartal­mát illetően nem elégíti ki a vezetők igényeit Ezzel függ össze, hogy a belső ellenőrzés továbbfejlesztésével kapcsolat­ban a vizsgált szervek számos intézkedést tettek, és terveznek tenni a jövőben. A népi ellenőrzési, valamint egyéb ellenőrzési munka haté­konyságának értékelése alap­ján megállapítható, hogy segít­ségükkel megyénk gazdasága az elmúlt években dinamiku­san fejlődött, a lakosság élet- és munkakörülményei tovább javultak. A párthatározatok végrehajtásának tükrében ha­tékony intézkedések születtek a lakosság érdekeinek védel­mére, a társadalmi tulajdon megóvására. E tevékenység is hozzájárult ahhoz, hogy me­gyénkben nyugodt, békés alko­tómunka folyik, törvényes rend uralkodik. Az említett­­ ellenőrzés során feltárt — hiá­nyosságok eseti jellegűek, ezek azonban alapvetően nem za­varták építő munkánkat, nem hátráltatták fejlődésünk utá­­n MEGGYŐZŐDÉSÜNK, hogy e problémák közös mun­kával, az ellenőrzési munka hatékonyságának fokozásával, e munka fontosságának továb­bi tudatosodásával megoldha­tók. Dr. Kőmíves Miklós MNEB-elnök ZALAI HÍRLAP ­ Időszerű munkamegbeszélés Szocialista brigádvezet­­k tanácskozása a KÖGÁZ-nál A Középdunántúli Gázszol­gáltató és Szerelő Vállalatnál 1969 óta a a szocialista bri­gádmozgalom. A brigádok mindegyike egy-egy önálló gazdasági alapegységet képez, tehát jóval egyszerűbb fel­adatot vállalni és annak tel­jesítését értékelni. A 43 bri­gádban közel nyolcszáz, zö­mében fizikai dolgozó tette meg ezévi vállalásait. (Ta­valy különben első ízben nyer­te el a vállalat a kiváló cí­met, amiben nagy sz­erepük volt a brigádoknak . Sokkel nehezebb helyzet­ben vannak viszont olyan szempontból, hogy a szolgál­tatás a fő profilja, ráadásul a vállalat földrajzi elrendeződé­se — három megyében dolgoz­nak — a szervezést is nehezíti Mégis sikeresen tevékenyked­nek. S hogy ez méginkább így legyen, ezért ültek össze a napokban a vállalat szocia­lista brigádjainak a vezetői, s a vállalatvezetők, megbeszélni a mozgalom időszerű kérdé­seit . Természetszerűen sok szó esett a tanulásról. A vállalat igaz­gatója elmondta, hogy támo­gatnak minden olyan tovább­tanulási szándékot, amely a vállalat tevékenységi körébe esik, de nem állítanak aka­dályt a nem javasolt iskolatí­pust választók elé sem. A to­vábbképzésben résztvevők ta­nulmányi munkáját fokozato­san, az ösztöndíjasokét ha­vonta ellenőrzik. ★ A tagramaisl­e ajánlások teljesítésének állásáról is ér­tékelést kaptak a brigádveze­tők. Év végéig 830 új fogyasz­tó terven felüli bekapcsolását vállalták, s ez teljesíthető lesz, hiszen a lakásátadások az év végén sűrűsödnek. A veze­tékes gázszolgáltatásba újabb területeket kapcsoltak be, a gázeloszt­ó hálózat fejlesztését jelentős mértékben túlteljesí­tik, a közelmúltban kommu­nista szombatot szerveztek, a nehéz terepen folytatják a ka­nizsai déli­ körvezeték építését, társadalmi munkában. Az ipartelepen, óvodáknál, böl­csődéknél, iskolában, csónaká­zó tónál dolgoztak sokezer tár­sadalmi munkaórát a brigá­dok, összesen hatezer társa­dalmi munkaóra gyűlt össze, s ebben szerepel két kommu­nista szombat, a nehéz hely­zetbe került mezőgazdaság megsegítése érdekében. ★ Néhány felszólalás kapcsán érdemes utalni az információ jelentőségére. Nem ismerik a dolgozók, — vagy egy részük — például az iskolai tanulmá­nyok folytatásával kapcsola­tos vállalati rendelezést Nem ismerik a kollektív szerződést, pedig készült belőlük éppen elég példány, csak az íróasz­talban porosodnak. További jellemző példa a tájékozottságra, pontosabban a tájékozatlanságra: egyik dolgozó kilincselt, panaszko­dott, hogy mikor lesz végre megoldva lakáshelyzete, pe­dig az első helyen szerepelt, csak régen a kifüggesztett névsort soha nem olvasta el. A hozzászólók 1.. ék, hogy mivel tekintélyes mennyiségű a jogszabályok gyűjteménye, az eligazodás bennük nehéz­kes, jogi irodát kellene felál­lítani. Nem volt nagív, demonstra­tív tanácskozás a kögázas szocialista brigádvezetők ér­tekezlete, csupán lényegretö­­rő, időszerű munkamegbeszé­lés. S ez — nemegyszer iga­zolta már — sokrétű haszon­nal jár. ~ takáts — Dolgos, sikeres négy év volt Beszámoló taggyűlés a Nagykanizsai Finommechanikai Vállalat 3-as pártalapszervezeténél „Kongresszusi alapszervezet­­nek” is nevezhetnénk a Nagy­­kanizsai Finommechanikai Vállalat 3-as pártalapszerve­­zetét, (bakelit- és lámpaüzem), hiszen éppen a X. pártkong­resszus előtti hetekben alakult. A minap megtartott beszá­moló taggyűlés legfőbb érde­me, hogy az üzem párt-, gazdasági és társadalmi életé­nek mélyreható (és szinte minden egyes párttag személy­re szóló!) értékelését adta, egy­más mellé állítva az indulás évének és a XI. kongresszust megelőző időszak helyzetképét. Nézzük a tényeket. Gyenge alapról A termelés és a társadalmi élet szervezetlensége, az ala­csony keresetek, a vezetők és munkások rossz kapcsolata — így jellemezhető az 1970— 71-es év. Ezzel az állásponttal együtt járt a gyenge politikai munka, az üzemi demokrácia csatornáinak eldugulása, a fe­gyelmi helyzet lazulása, a sok (76) kilépés és a magas selejt­arány. E majdnem anarchikus hely­zet felszámolására 1971 köze­pén határozottan lépett közbe az új pártvezetőség. Minden­kit összehívtak, aki csak tehe­tett és felelt az üzemért, az emberekért. A pártalapszerve­­zeti döntések maradéktalan végrehajtásáról, az üzemi négyszög szervezett működésé­től a termelési tennivalókig A két üzemben a 26 éven aluliak aránya 55, a nőké 80 százalék. Mindez jól tükröző­dik a helyi ifjúság- és nőpoli­tikai intézkedésekben is. A I KISZ-szervezet megerősödött, valóban a fiatalok érdekképvi­selőjévé vált, minden üzemi fórumon és döntéskor. Ez pél­damutató termelési vállalások­ra és eredményekre ösztönözte az ifjúmunkásokat, műszakia­mindent tisztáztak. Ettől kezd­ve „átolajozódott” a termelés és irányítás gépezete, nőtt a pártszervezet tekintélye, szer­vezettsége, javult az üzemi közélet. Ma a két üzemrész 380 dolgozójából 239-en törzs­­gárda-tagok. A 80 milliós össz­­termelési tervet az utóbbi években túlteljesítik. A megszilárdult pártirányí­tás eredményezte sikerekből kettőt emelünk ki, amelyekről különösen sok szó esett a tag­gyűlésen, hát. Az örem fiatalságának magatartását úgy összegezte a pártvezetőség, hogy munkássá válásuk egyenes arányban áll fokozódó politikai, társadalmi, kulturális tevékenységükkel. A vállalat évente több, mint 100 ezer forinttal segíti a fiatalok lakásgondjainak megoldását. A fokozódó termelést növekvő bérezés kísérte: négy év alatt átlagosan 500 forinttal emel­kedett a keresetük. A nők javára tett intézkedé­seket — éppen a nehéz indu­láshoz viszonyítva — még en­nél is többre értékelik a Béke utcai telepen. A kismamák egészségesebb és könnyebb beosztást, a sok­­gyermekesek és a gyermeküket egyedül nevelők évente két­­három alkalommal segélyt kapnak. Megszüntették az öl­tözői zsúfoltságot, fél évvel csökkentették a munkaköpeny kihordás idejét, egészségvédő berendezéseket szereltek fel. A gyermekgondozásról visszatért anyák bérezése követi az ad­dig aktív munkásokét, viszont a szakszervezeti nőbizottság nem tudta kiépíteni a rend­szeres kapcsolatot a gyes­en levőkkel. Miben rejlik a tekintély Miben rejlik a S­as pártalap­­szervezet tekintélye, az üzemi élet minden területére kiterje­dő irányító-segítő munkája? A beszámoló és a hozzászólások egyértelmű választ adtak erre­­a jól megszervezett feladat­­végzésben, a kádermunkában, a fegyelemben. A 38 kommu­nista közül 35 teljesített állan­dó, vagy időszakos megbíza­tást! Ez a testreszabott felada­tokkal és a három pártcsoport­­bizalmi rendszeres beszámol­tatásával, segítésével magya­rázható. Példaadóan élt véleményezé­si jogkörével is az alapszerve­zet. A négy év alatt kilenc ter­melési és társadalmi poszton való változtatásra tettek ja­vaslatot, amit minden esetben elfogadott a gazdasági veze­tés. A káderképzést illetően kel­lemes gonddal küzd az alap­szervezet (erre évek óta nem volt példa): a marxista képzés minden formájában túljelent­kezés van, a többségük mun­kás. A munkásjelleg erősödé­se méltóan tükröződik a tag­felvételben is. Négy esztendő alatt a párttagok sorába fel­vett 14 — csaknem mind fia­tal — dolgozó 90 százaléka munkás. Ki, mire képes — ez volt az egyéni aktivitás értékelő mér­céje a taggyűlésen, közmegelé­gedésre. Még azok sem apel­lálhattak, akiket elmarasztalt a vezetőség, mert igazságosan tette, ezt­ nem sértően, ugyan­akkor jobb, a képességek sze­rinti igyekezetre ösztönözve. S hogy a kölcsönösséget, az őszinte légkört kívánják ezután is erősíteni az egyéni értéke­lésben, arra példa az alapszer­vezet szervezőtitkárának meg­jegyzése, aki hiányolta, hogy a vezetőségi tagok munkájáról nem hangzott el bírálat... JA­A A nők és a fiatalok érdekében

Next