Zalai Hírlap, 1975. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-01 / 51. szám

Köszöntjük a megyei pártértekezletet A­Z MSZMP XI. KONGRESSZUSÁRA való felkészülés újabb jelentős állo­másához érkeztünk. Ma kezdi meg munká­ját a megye kommunistáinak legmagasabb fóruma, a párt Zala megyei küldöttértekez­lete. Ez az esemény az elmúlt évtizedekben mindig kiemelkedő szerepet játszott a me­gye politikai, társadalmi, gazdasági és kul­turális életében. Egy-egy tanácskozás négy esztendő munkáját, fejlődését összegezte és értékelte, s egyúttal megszabta az elkövet­kező időszak feladatait, tennivalóit. A ma kezdődő tanácskozásnak is elsőren­dű feladata, hogy elemezze a X. kongresszus és a legutóbbi megyei pártértekezlet határo­zatai végrehajtásának tapasztalatait, az elért fejlődést, a megye kommunista és pártonkí­­vüli dolgozói munkájának eredményeit, gond­jait, a pártszervek és pártszervezetek, állami és tömegszervezetek, gazdasági és társadalmi egységeink és intézményeink tevékenységé­nek pozitív és negatív vonásait egyaránt. Pártunk XI. kongresszusára és a­­megyei pártértekezletre készülve megyénk kommu­nistái rendkívül tevékenyen, az élet minden területére kiterjedően mérték fel és értékel­ték a végzett munka tapasztalatait, készítet­tek számvetést az elmúlt négy esztendőről. A számvetés azt bizonyítja, hogy a megye kom­munistái, a pártonkívüli dolgozókkal szoros egységben, a párt következetes, szilárd poli­tikája iránti bizalom jegyében e viszonylag rövid idő alatt is jelentős eredményeket, si­kereket könyvelhetnek el. N­­ESZÁMOLÓ ÉS VEZETŐSÉGVÁLASZ­­TÓ taggyűlések, üzemi és községi, va­lamint a városi és járási pártértekezletek beszámolói és felszólalásai tanúskodnak arról, hogy jelentősen megnövekedett a kommu­nista és a pártonkívüli dolgozók politikai és közéleti aktivitása, melynek eredményeként a szocialista társadalmi viszonyok alakításá­ban és formálásában a zalai emberek mind nagyobb számban vesznek részt. Nemcsak a termelési feladatok végrehajtásában vállal­nak szerepet, hanem a párt politikájának szellemében a szocialista demokrácia, s an­nak keretén belül az üzemi és szövetkezeti demokrácia alapján a termelés szervezésé­ben és irányításában, a döntések előkészíté­sében, a végrehajtás ellenőrzésében is mind jelentősebb és hatásosabb tevékenységet fej­tenek ki. A politikai aktivitás növekedése kifejezés­re jut abban is, hogy tíz- és tízezrek vesznek részt olyan fórumokon, amelyeken tájékozód­hatnak hazánk bel- és külpolitikai helyzeté­ről, a szocializmus építésében előttünk álló feladatokról, annak eredményeiről és nehéz­ségeiről. Pozitív vonása ezeknek a fórumok­nak — a pártnapoknak, termelési tanácsko­zásoknak, falugyűléseknek, politikai vitakö­röknek —, hogy a dolgozók nemcsak tájéko­zódnak napjaink aktuális kérdéseiről, ha­nem azokon hallatják szavukat, elmondják észrevételeiket, nemcsak a helyi kérdésekről, problémákról, hanem egyre gyakrabban az országos politika napirenden szereplő, min­denkit foglalkoztató eseményeiről, feladatai­ról is.­­ A párt politikája iránti bizalom, egyetér­tés és támogatás kifejezésre jutott a XI. kongresszus és felszabadulásunk, 30. évfor­dulója tiszteletére kibontakozott, nagy ered­ményeket és sikereket hozó munkaverseny­­mozgalomban is. A pártunk Központi Bi­zottsága legutóbbi üléséről szóló közlemény is megállapította, hogy a lendületes kong­resszusi és felszabadulási munkaverseny ha­tására az 1975. évi népgazdasági terv telje­sítése jól indult. M­egyénk munka versenymozgal­ma, az ipari üzemek szocialista bri­gádjainak munkája, valamint ezek példája alapján a mezőgazdasági üzemekben érlelő­dő és fejlődő szocialista brigádok kimagasló tevékenysége nyomán nagyszerű hozzájáru­lást jelentenek a szocialista építés feladatai­nak megvalósításához. A szocialista brigádok alkotó, lelkiismeretes tennivágyása, többet és jobbat akarása már korábban is gazdag erőforrást jelentett a gazdasági feladatok megoldásához és nemkülönben a szocialista embertípus kialakításában. A jelenlegi kong­resszusi versenyben a brigádmozgalom e jel­lemző vonásai még határozottabban bonta­koznak ki. Az új követelmények, a nehezebb feladatok olyan embereket kívánnak, akik nemcsak fizikai erejüket, hanem szellemi ké­pességeiket, lelkesedésüket is a szocializmus építésének szolgálatába állítják. A kongresz­­szusi és a felszabadulási munkaverseny, ta­pasztalatai egyértelműen tanúsítják, hogy megyénk szocialista brigádjai mind teljeseb­ben így kamatoztatják a bennük meglevő, az összefogás erejében rejlő hatalmas erőt. A mind hatékonyabb politikai, társadalmi és a termelő munkában megmutatkozó akti­vitás nagy hozzájárulást jelentett és jelent gazdasági feladataink megoldásához. Tuda­tossá vált az, hogy fejlődésünk elsőrendű és döntő tényezője a jól végzett munka, hogy szocialista vívmányaink továbbfejlesztése és bővítése, életszínvonalunk további növelése, szociális, egészségügyi, kulturális céljaink megvalósítása csak a termelési feladatok ma­radéktalan teljesítése révén érhető el. A párt politikája e gondolatának uralkodóvá válása kifejezésre jutott a kommunisták különböző tanácskozásain, a taggyűléseken, pártértekez­leteken és egyéb fórumokon. Fokozottabban hangsúlyra jutott e tanácskozásokon, hogy a már meglevő erőforrásainkat, lehetősé­geinket kell mind mennyiségi, mind minősé­gi tekintetben hatásosabban és eredménye­sebben működtetni. Az említett fórumokon ennek megfelelően a legtöbb észrevétel és javaslat azt fogalmazta meg, hogy a város, a járás, az üzem, a község területén mit és hogyan kívánnak tenni a meglevő adottsá­gok és lehetőségek hatékonyabb hasznosí­tásáért. 1 M­­OST, AMIKOR A MEGYE kommunis­­táinak fóruma az elmúlt 4 esztendő mun­kájának tapasztalatait értékeli, elmondhatjuk, hogy politikai és gazdasági tevékenységünk megyénk társadalmi és gazdasági életében további jelentős előrelépést, fejlődést ered­ményezett. A párt- és kormányhatározatok jó végrehajtása eredményeképpen megyénk ipara tovább fejlődött és korszerűsödött. A­ IV. ötéves tervben foglalt megyei célkitűzé­sek javarésze — annak ellenére, hogy még egy esztendő hátra van — megvalósult. Ezt az időszakot olyan újabb alkotások fémjelzik, mint például az Egyesült Izzó Nagykanizsai Fényforrás- és Üveggyára, Zalaegerszegen a KHV gyáregysége, a Kőbányai Textilművek üzeme, a lámpafejgyártó üzem, Lentiben az ÉPFA gyára, valamint a Zalaegerszegi Ruha­gyár üzeme stb. Ezek, valamint a többi üze­mek termelésbe állítása megszüntette me­gyénkben a foglalkoztatottsági gondokat. Sor került ebben az időszakban több nagyüze­­­münk, köztük a Dunántúli Kőolajipari Gép­gyár, a Nagykanizsai Üveggyár, a Zala és a Kanizsa Bútorgyár, a Zala megyei Nyomda Vállalat stb. rekonstrukciójára, korszerűsíté­sére. Az új üzemek létrehozásával, valamint a régiek korszerűsítésével -«, mint ahogy azt a megyei pártbizottság pártértekezlet elé ter­jesztett beszámolója rögzíti: — A megye gaz­dasága az ország közepesen fejlett terüle­teihez zárkózott fel. Az ipar fejlődésével együtt a mezőgazda­ság termelése is jelentősen átalakult, fejlő­dött. Az állami gazdaságokban és a terme­lőszövetkezetekben a nagyüzemi gazdálkodás hatékonyabb és korszerű feltételei teremtőd­tek meg. Koncentrálódott és szakosodott a termelés, s mindezek alapján a mezőgazda­ságban dolgozók számára is kedvezőbb, jobb élet- és munkafeltételek, jövedelmi viszo­nyok alakultak ki. Meghonosodtak és egyre jelentősebbé válnak a korszerű állattenyész­tési és növénytermesztési eljárások és azok alkalmazása révén a megye parasztsága által sohasem álmodott terméshozamok születtek.­­TERJEDELMESEN LEHETNE SOROL­NI azokat az eredményeket, amelye­ket a kereskedelmi, közlekedési, kulturális, egészségügyi, szociális és kommunális téren elértünk. Új áruházak és üzletek, új kórhá­zak, rendelőintézetek, iskolák, óvodák, böl­csődék épültek, új lakások ezreit hoztuk lét­re, javult, korszerűsödött a közúti és vasúti közlekedés, fejlődött a szolgáltatóágazat, a vízmű- és a csatornarendszer, s mindezek következtében magasabb szintre jutottunk a megye lakossága életkörülményeinek alakítá­sában. A X. pártkongresszus, a megyei pártérte­kezlet határozatainak végrehajtásában, a me­gye IV. ötéves tervében rögzített célok meg­valósításában eredményekben gazdag utat tettünk meg. E néhány jellemző adat is szemléltetően bizonyítja, hogy a párt poli­tikájának szellemében, a kommunisták ve­zetésével, példamutatásával megyénk dolgo­zói kiemelkedő sikereket vallhatnak magu­kénak. A számvetés az elmúlt esztendőkről azonban azt is tartalmazza, hogy milyen feladatok állnak előttünk, milyen nehézsége­ket kell leküzdenünk, milyen fogyatékossá­gokat kell felszámolnunk, hogy munkánk nyomán még gazdagabb eredmények, sikerek bontakozhassanak ki. Az MSZMP Központi Bizottsága kongresszusi irányelvei alapján, azzal egyetértve és támogatva — mint ahogy ezt a megye párttagsága a taggyűléseken és pártértekezleteken kifejezésre juttatta — a megye kommunistáinak legmagasabb fóru­ma, a megyei pártértekezlet foglalkozik a ha­tékonyabb, színvonalasabb munka feltételei­nek kidolgozásával, a nehézségek, gondok felszámolásának módjaival, irányt szabva az elkövetkező időszak fő tennivalóira. E gondolatok jegyében köszöntjük a megyei pártértekezletet és kívánunk a tanácskozás résztvevőinek, a küldötteknek felelősségteljes, tartalmas, eredményes munkát. Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXI. évfolyam, 51. szám Ára: 80 fillér 1975. március 1., szombat A Biztonsági Tanács elnapolta a ciprusi kérdés vitáját Érdekeltek a balkáni országok is New York (MTI). Az ENSZ Biztonsági Tanácsa csütörtö­kön folytatta a ciprusi kérdés vitáját, majd kellő egyetértés és általános, elfogadható ha­tározattervezet híján, megha­tározatlan időre elnapolta ülé­sét. Az eddigi viták során kikris­tályosodott néhány vélemény, amelyek munkaokmányokban öltöttek testet. A ciprusi kül­döttség által felvázolt doku­mentum javasolja, hogy a Biztonsági Tanács követelje az ENSZ határozatainak végre­hajtását, különösen az idegen csapatok Ciprus­ról történő mielőbbi kivo­nását, és valamennyi me­nekültnek szülőhelyére való visszatérését. Ciprus ezenkívül javasolja, hogy a Biztonsági Tanács ne­vezzen ki saját kebeléből egy tárgyaló­csoportot, amely köz­vetlenül részt venne a válság megoldására irányuló tárgya­lásokon. Törökország és NATO-körök azonban hevesen ellenzik ezt a javaslatot. A csütörtöki vitában felszó­lalt egyebek között Tanzánia, Románia, az Egyesült Államok, Kína és a Szovjetunió képvi­selője. Ion Datcu román delegátus javasolta, hogy a BT keressen új utakat az érdekelt felek tár­gyalásai sikerének biztosításá­hoz. Felvetette azt a lehetősé­get, hogy célszerű lenne bevonni a balkáni és a földközi-ten­geri országokat, mint ame­­lyek közvetlenül érdekel­tek a térség biztonságában. John Scali amerikai fődelegá­­tus üdvözölte Waldheim főtit­­kár szándékát, hogy hozzájárul a tárgyalások új körülmények között való előmozdításához. Scali sajnálkozását fejezte ki a ciprusi török közösség veze­tőinek egyoldalú döntése miatt. (Folytatás a 2. oldalon.) Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács módosítot­ta a muzeális emlékek védel­méről szóló 1963. évi 9. szá­mú törvényerejű rendeletet. Az új rendelkezések értelmé­ben a földben, a vizek medré­ben, vagy máshol rejlő, ille­tőleg az onnan előkerülő mú­zeális vagy műemléki értékű tárgyak, nemzeti kincsek az állam tulajdonát képezik, így az állami szocialista tulajdont megillető védelemben része­sülnek. Az ásatásokon kívül az építkezéseknél, földmunkák­nál, stb. feltárt múzeális érté­keket a helyi tanácsnál be kell jelenteni. A múzeális érték felfedezője és bejelentője a tárgy jelentőségétől és értéké­től függően elismerésben ré­szesül. Az Elnöki Tanács ezután bírákat mentett fel és válasz­tott meg, valamint egyéb ügye­ket tárgyalt. (MTI) XI. PÁRTKONGRESSZUS TISZTELETÉRE Jó minőségben, takarékosabban Eredményes munkaverseny a VERTESZ zalaegerszegi gyáregységében . Vállalatunknál évenként értékelik az üzemrészek mun­káját, s eddig háromszor ke­rült Zalaegerszegre a Kiváló Műhely cím. Reménykedünk az idén is — mondja Sepsey László, a VERTESZ zalaeger­szegi gyáregységének vezetője. A szerelő I-es műhely 1971- ben Élüzem­ címet, 1973-ban pedig kitüntető oklevelet nyert. Mi várható az idén? — Elégedett vagyok a mű­hely tavalyi teljesítményével — állapítja meg Sámson Zol­tán művezető. — A napi fel­adatok, a kongresszusi válla­lások teljesítése összekovácsol­ta a kollektívát, s edzette a munkafegyelmet. A műhely elmúlt évi legna­gyobb megbízatása a zalaeger­szegi 120/20 kV-os transzfor­mátor-állomás alkatrészeinek elkészítése, és az állomás sze­relése volt. — Úgy érzem, sok tapaszta­latot szereztünk tavaly — mondja a művezető. — Szük­ség is van rá, hiszen már meg­kaptuk a következő nagy fel­adatot, a BOV egerszegi gyára nagyfeszültségű villamos be­rendezéseinek készítését és sze­relését. Sőt, a későbbiekben műhelyünkre — és persze az egész gyáregységre — vár a hűtőház hasonló berendezései­nek elkészítése, szerelése, va­lamint feladathoz jutunk a paksi atomerőmű építésénél is. — Nálunk a munka van elő­ször, az másodszor, és harmad­szor is — mondja Zelkó Endre brigádvezető. — Ez az alap céljaink eléréséhez. Célunk több is van: a brigádcím, a Kiváló Műhely kitüntetés. Zelkóék Jedlik Ányos bri­gádja a kongresszusi munka­verseny november 7-ig érté­kelt szakaszában nagyvállalati szinten második helyezést ért el. — A vállalásainkban nagy szerepet kapott az anyagtaka­rékosság — említi Zelkó End­re. — Nálunk sok színesfémet lehet megtakarítani, maradék­anyagból újat kiszabni. Emel­lett az idén a munkaidő jobb kihasználását, és munkánk mi­nőségi színvonalának emelését tervezzük. — Egy átszervezés következ­­tében Zelkóék brigádja és a Kossuth-brigád is elvesztette a brigádmozgalomban eddig szer­zett címeit. Ez, sajnos, előírás volt, egy kicsit le is törte őket, de aztán változatlan lendület­tel folytatták a­­ munkát — mondja a művezető. Vendég Gyula, a Kossuth­­brigád tagja mondja, hogy a technológiai folyamat is azt követeli meg, hogy mindenki a saját területén próbáljon több­letet adni. A jó brigádmunká­hoz tartozónak tartja a politi­kai képzést is. Szemináriumok­ra, tanfolyamokra járnak, de nem hanyagolják el az önkép­zést sem. Bogár Irma, a gyáregység KISZ-titkára éppen a vezető­ségi tagokat értesíti, hogy az ebédszünetben azt is meg kell beszélniük, hogyan sikerült teljesíteni az egyéni vállaláso­kat. Mert a kiváló cím elnye­réséhez ez is szempont volt... K. G. •• Összecsukható esernyőváz­­ Nagykanizsáról Többszöri próbálkozás és hosszas­­ kísérletezés eredmé­nyeként megszületett az új termék a Nagykanizsai Vas­ipari Vállalatnál, az össze­csukható esernyőváz. Termé­kük nemcsak felveszi a ver­senyt a külföldön gyártottak­kal, de a szakemberek meg­állapítása szerint jobb, és tar­­tósabb is azoknál. A sorozat­­gyártást ez év elején kezdték 78 fős létszámmal, s az év végére 220 ezer darabot készí­tenek, amelyből 150 ezret a Szovjetunióba, 40 ezret pedig lengyel megrendelésre szállí­tanak. A többi belföldre ke­rül, s hamarosan megjelenik az üzletekben. Az új termék gyártásával egyidőben folytatják a hagyo­mányos esernyőváz készítését is, amiből 300 ezret adnak át a megrendelőknek. A vállalat ebben az esztendőben 24 mil­lió forint értékű esernyőalkat­részt készít. Munkában az összecsukható Mermővázt készítő asszony­brigád.

Next