Zalai Hírlap, 1975. április (31. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-02 / 77. szám

s Ünnepi eseménysorozat Nagykanizsán (Folytatás az 1. oldalról.) I nak és­­ brigádnak. Az ünnepi tőke tárgyjutalmat adott át tv- i ülés az Internacionálé hang­­▼ábbi 14 társadalmi munkás- f­jaival ért véget. Koszorúzás a Szabadság téren A ki megnyitója után Mózes Pál,­­ a városi tanács elnöke lépett a mikrofonhoz és mondott ün­nepi beszédet. Bevezetőben áp­rilis 4-e történelmi jelentősé­gét taglalta, majd az iparban, a mezőgazdaságban, a kulturá­lis életben, az életszínvonal­ban bekövetkezett hatalmas változásokról szólva rámuta­tott: az elmúlt 30 év örök nyo­mot hagy a város külső képén, szerkezetén: új városrészek épültek, kulturáltabb, egészsé- l gesebb környezetben élünk, s közel 6000 új lakást építettünk , és ez azt jelenti, hogy minden­­ második család a felszabadu­lás után új lakásba költözött. Beszélt a városfejlesztő mun­ka nagyszerű eredményeiről, s szólt arról, hogy az elmúlt 30 év alatt megtett út tapasztala­tai igen gazdagok. — Legfőbb erőnk a párt ve­zetésében van, a párt pedig a munkásosztály, a dolgozó tö­megek támogatásával eszmei tisztasággal dolgozott a szocia­lista társadalom építésén — mondotta a szónok, majd így folytatta: — Biztonsággal tölt el ben­nünket az a tudat, hogy ja­vuló nemzetközi légkörben, a haladó erők térhódításának közepette a Szovjetunió, a ba­ráti szocialista országok népei­nek oldalán végezhetjük hét­köznapi teendőinket. Az MSZMP XI. kongresszusa olyan útmutatással látott el bennünket ebben, amely meg­gyorsítja és még erőteljesebbé teszi előrehaladásunkat a nagyszerű célok felé — mon­dotta befejezésül Mózes Pál, s végül tisztelettel emlékezett a felszabadítókra, a munkásosz­tályra, dolgos népünkre, mun­kát, harcunkat irányító pár­tunkra. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után üdvözölte az ün­neplőket Ny. Sz. Taraszov gár­daalezredes és átadta a kazan­laki dolgozók üdvözletét Petko Vlaev is. Ezután ünnepi műsor következett, amelyben összeál­lítás hangzott el Juhász Fe­renc és Radnóti Miklós versei­ből, fellépett az Erkel Ferenc olajipari Művelődési Ház­­ énekkara, az úttörőház fúvós­zenekara, majd a zeneiskola tanárai a kiskanizsai népi együttes táncosai következ­tek, végül pedig Kertész Lilla orosz népdalokat énekelt. D­él­után négy órai kezdettel a Szabadság téri szovjet hősi emlékműnél katonai díszpom­pával koszorúzási ünnepséget rendeztek. Katonai díszjel Kar­­sant, majd Göcze István főtiszt fogadta a felsorakozott dísz­század parancsnokának jelen­tését és üdvözölte a díszszáza­dot. Ezután a magyar és a szovjet himnusz hangzott el, majd megkezdődött a koszorú­zás. Elsőként a hazánkban ideiglenesen állomásozó szov­jet Déli Hadseregcsoport ko­szorúját helyezte el az emlék­mű talapzatára Ny. Sz. Tara­szon gárdaalezredes és V. M. Kazakov gárdaalezredes, majd a kazanlaki küldöttség: Petko Vlaev, Sztancso Koev és Mara Bonévá koszorú­zott A megyei, a városi és a járási pártbizott­ság koszorúját Király Ferenc, Kádasi János, Kirschner Béla, Gál Róbert, Szőke János, Keg­­lovics Gabriella és Söjtör Já­nos tették az emlékmű talap­zatára. A városi tanács és a já­rási hivatal nevében Mózes Pál, Zalavári Gyula és dr. Dé­nes Béla koszorúzott. Ezután a fegyveres testületek, a Haza­fias Népfront városi és járási bizottsága, majd az üzemek, vállalatok, intézmények képvi­selői koszorúzták meg az em­lékművet. Sok városlakó is el­helyezte a megemlékezés és a kegyelet virágait. Az Inter­­nacionálé elhangzása után a katonai díszszázad a csapat­­zászlóval díszmenetben vonult el az emlékmű előtt A szovjet küldöttség koszorús N­agygyűlés a 30. évforduló tiszteletére Délután 17 órára zsúfolásig megtelt a Fabik Károly út­­törőház színházterme, itt ren­dezték meg a város felszaba­dulása 30. évfordulóját kö­szöntő ünnepi nagygyűlést. Megjelent és az elnökségben foglalt helyet Borbély Ferenc, Kádasz János, Király Ferenc, a megyei párt vb tagjai, vala­mint a város párt, társadalmi, állami életének számos vezető­je. Ott volt a szovjet delegá­ció, élén Ny. Sz. Taraszov gár­daalezredes, valamint a bulgá­riai testvérváros, Kazanlak de­legációja , Petko Vlaevnek, a városi pártbizottság első titká­rának vezetésével. Az ünnep­ség a magyar és a szovjet him­nusz hangjaival kezdődött, majd Gál Róbert, a városi pártbizottság első titkára elnök Fáklyás felvonulás, koszorúzás, KISZ-fogadalomtétel városunkért áldozó hős kato­nák emlékének. A szovjet és a magyar himnusz elhangzása után az üzemi KISZ-bizottsá­­gok és csúcsszervezetek elhe­lyezték koszorúikat az emlék­mű talapzatán. A koszorúzási ünnepség az Internacionálé éneklésével zárult. A KISZ városi bizottságának zászlaja mögött sorakoztak fel az avatandó KISZ- és a tan­intézeti KISZ-szervezetek kép­viselői, akik hét óra előtt im­pozáns menetben vonultak a Szabadság térre. Az ünnepség elnökségében megjelentek a városi nagygyűlés vendégei, házigazdái is. A fogadalomtételi ünnepség 19 órakor kezdődött, amikor a szovjet—bolgár hősi temetőből érkező staféta meggyújtotta a téren álló kandeláberben a fel­­szabadulási lángot. A magyar —szovjet himnuszt körülbelül kétezer fős közönség hallgatta vigyázzban, majd a KISZ vá­rosi bizottsága elhelyezte ko­szorúját az emlékműnél. Ba­­ranyi Ferenc: Hűségünk című verse után, amelyet Tanai Ju­­dit, a Landler gimnázium ta­­ulója tolmácsolt, Málnásy La­jos, a KISZ városi bizottságá­nak titkára lépett a mikrofon­­hoz. Megemlékezett a város elszabadításáról, a 30 év alatt bekövetkezett változásról, fej­lődésről, a fiatalok feladatai­ról az elkövetkezendő időkben. Az ünnepélyes csendben mintegy 400 fiatal mondta a KISZ fogadalom szövegét, majd meghallgatta Karvalits Ferenc, a KISZ megyebizott­­ság első titkára üdvözlő sza­­­­vait. A látványos ünnepség a­­ DIVSZ induló hangjai mellett­­ ért véget.­­ Tegnap este fél hétkor a nagykanizsai üzemek, vállala­tok KISZ-bizottságai, csúcsve­zetőségei és alapszervezeteinek képviselői virágcsokrokkal, fáklyákkal vonultak a szovjet hősi temetőhöz, hogy tiszteleg­jenek az életüket hazánkért. Szovjet küldöttségek Budapesten Hazánk felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából, a SZOT elnökségének meghívá­sára kedden 300 tagú szovjet szakszervezeti delegáció érke­zett Budapestre. A szovjet vendégek tegnap a főváros nevezetességeivel ismerkedtek. Kedden Sz. P. Ivanov had­seregtábornok, a szovjet had­sereg felügyelője vezetéséve­­l katonai küldöttség érkezett­­ hazánkba, hogy részt vegyen a felszabadulási évforduló ünnepségein. A Szovjetunió Vörös Zászló­renddel kitüntetett fekete-ten­geri és Duna flottájának négy egységből álló dunai hajóraja április 3-án néhány napos baráti látogatásra a fővárosba érkezik. Szovjet fiatalok Zalában A felszabadulási Barátság­vonat egyik csoportjaként szombaton az esti órákban 35 szovjet komszomolista érkezett Zalaegerszegre. A fiatalok Ukrajna mező­­gazdasági és ipari üzemeinek élenjáró dolgozói, és jutalom­ból vesznek részt hazánk és megyénk felszabadulási ün­nepségein. Vasárnap megte­kintették Zalaegerszeg neveze­tességeit, múzeumait, és új lé­tesítményeit, tegnap pedig a megyei tanács vezetőivel ta­lálkoztak. Megismerkedtek Zala fejlődésével, ünnepi ké­szülődésével. Ma a zalaegerszegi járási KISZ-bizottság vendégeiként i­s ellátogatnak va­dacsai tsz-­ megismerkednek a község if­júsági életével, a gazdálkodás eredményeivel.­­ Holnap a Keszthelyi-öbölba indulnak autóbusszal, s elláto­gatnak Hévízre is. Április 4-én­­ a zalaegerszegiekkel együtt ők i­­ is megkoszorúzzák a szovjet­­ hősök emlékművét, majd részt­­ vesznek a KISZ-fogadalomté­­l teli ünnepségen. Aznap dél­­­­után gyalogtúrára indulnak az Alsóerdőre és a bazitai tv-to­­ronyhoz. A szovjet fiatalok — akik­nek programját az Express utazási iroda megyei kiren- I­deltsége szervezte — április­­ 5-én utaznak vissza hazájukba. ZALAI HÍRLAP Kádár János interjúja a szovjet tv-nek és rádiónak Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára in­terjút adott A. Kaverznyevnek, a szovjet televízió és rádió tu­dósítójának. Az interjút a szovjet televí­zió és rádió április 2-án sugá­rozza; a felvételt a Magyar­­ Televízió április 2-án 18,30­­ órakor közvetíti, a Magyar Rá­dió pedig a Kossuth adón 21,25 órakor sugározza. (M­TI 1975. Aprilie­ 1 Az­imarik­a­i hadügyminiszter televízió-nyilatkozata Elképzelhető egy katonai intervenció a kőolajtermelő arab országok ellen­ ­iónnak következtében súlyos veszteségeket szenvedtek. A Thieu-rezsim csapatai demo­­ralizálódtak és nem bíznak vezetőikben — mondotta. Schlesinger — aki nemrég még azt jósolta, hogy a dél­vietnami felszabadító erők jö­vőre intéznek támadást Sai­­s­gon ellen, — a legújabb kato­nai fejlemények nyomán ezt a lehetőséget egy-két hónapon belülre előre hozta. Hozzátet­te: „még bizonyos időbe telik, amíg a dél-vietnami kormány képes lesz stabilizálni a hely­zetet, ezért újabb viszavonulá­­sokra lehet számítani.” A had­ügyminiszter ezzel összefüg­gésben azt fejtegette, hogy az Egyesült Államok köteles foly­tatni a Thieu-kormány meg­segítését. „A támogatás gya­korlati formáját azonban még meg kell határozni”. Schlesin­ger kijelentette, nem tartja valószínűnek, hogy Thieu el­nök lemondana. A Közel-Keletre vonatkozó kérdésekre válaszolva az ame­rikai hadügyminiszter „lehet­ségesnek” nevezte az amerikai katonai intervenciót a kőolaj­­termelő arab államok ellen egy újabb olajembargó eseté­re. A kőolajnak politikai fegy­verként történő felhasználása a miniszter szavai szerint a korábbinál sokkal élesebb reakciót váltana ki. Hírügy­nökségek ezzel összefüggés­ben emlékeztetnek Kissinger külügyminiszter januárban el­hangzott kijelentésére, amikor első ízben helyezte kilátásba a katonai lépések lehetőségét. Schlesinger az interjúban kitért az Izraelnek nyújtott amerikai támogatás kérdésére. Ennek kapcsán azt mondotta, hogy „tekintettel az Egyesült Államok közel-keleti politiká­jának jelenlegi teljes átérté­kelésére, Izraelnek várnia kell a hosszú távra szóló amerikai segítség tisztázásával.’* Washington (MTI): James­­ Schlesinger amerikai hadügy­miniszter a Public Broadcas­ting System televíziós társa­ságnak adott és hétfőn sugár­zott interjújában a dél-vietna­mi és a közel-keleti helyzet­ről nyilatkozott. A miniszter kénytelen volt elismerni, hogy­­ a saigoni csapatok a felszaba­dító erők sikeres katonai­ak­ Moszkvába érkezett az MSZBT küldöttsége Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az országgyűlés, valamint a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság elnökének vezetésével kedden Moszkvába érkezett a­­ baráti társaság küldöttsége, amely részt vesz a hazánk fel­­­­szabadulása 30. évfordulója tiszteletére rendezett ünnep­ s­ségsorozaton. Da Nang után Qui Niton is felszabadult (Folytatás az 1. oldalról.) személy kíséretében elmene­kült Kambodzsából, kedden Indonéziába, Bali szigetére ér­kezett. Lón Nol-ékat Adam Malik külügyminiszter fo­gadta. Párizs (MTI): A menekülő Lón Nol elnökhöz hasonlóan „egészségi okokra” hivatkozva kedden Párizsba érkezett Cheng Heng, aki a Szihanuk­­kormány megdöntése után 1970—1972 között Kambodzsa ideiglenes köztársasági elnöke volt. Két héten belül ő a má­sodik magasrangú kambodzsai politikus, aki Franciaországba érkezett. Korábban Sosthene Fernandez vezérőrnagy, a Lon Nol-csapatok volt vezérkari főnöke is Franciaországot vá­lasztotta „ideiglenes tartózko­dása helyéül”. Hanoi (MTI): A Dél-vietna­mi Ideiglenes Forradalmi Kor­mány tanácsadó testülete meg­vitatta az ország helyzetét és intézkedéseket hagyott jóvá a felszabadított területek, min­denekelőtt a nagyvárosok és közigazgatási központok hely­zetének mielőbbi normalizálá­sára. A tanácsadó testület elítélte a Thieu-klikket, amelynek pa­rancsára a visszavonuló saigo­ni csapatok elhurcolják a fel­adott körzetek lakosságát. Phnom Penh (MTI): A fran­cia hírügynökség katonai for­rásokra hivatkozva jelentette, hogy kedden a kambodzsai szabadságharcosok alakulatai behatoltak Neak Luong váro­sába, amely Phnom Penhtől mintegy 60 kilométerrel dél­keletre, a Mekong folyó men­tén fekszik. Hanoi (MTI): A Felszabadu­lás hírügynökség kedden kö­zölte, hogy a nép és a felsza­badító fegyveres erők április 1-én felszabadították Binh Dinh tartomány egész terüle­tét. A DIFK Qui Nhon városá­nak, a tartomány székhelyének elfoglalása után terjesztette ki ellenőrzését Binh Dinh tarto­mány egész területére — hang­súlyozza továbbá az AFP ha­noi tudósítója által ismertetett közlemény. — Qui Nhon la­kossága, a felszabadító fegy­veres erőkkel szorosan együtt­működve, pozdorjává zúzta az ellenség elnyomó gépezetét és harcképtelenné tette a 22. sai­goni gyaloghadosztályt. Jelentős politikai fordulat a görög községtanácsi választásokon Athén (MTI): A Görögor­szágban vasárnap megtartott községtanácsi választásokon a kommunisták, a szocialisták és a demokraták választási szö­vetségének csaknem valameny­­nyi jelöltje az ország 264 vá­rosában és 6000 községében szavazattöbbséget szerzett. A demokratikus baloldali választási szövetség közös je­löltjeinek hasonló sikereiről érkeztek jelentések Patraszból (71 százalék), Volvoszból (több mint 50 százalék) és más vá­rosokból. Politikai megfigyelők hét­főn a görög községtanácsi vá­lasztás eredményeit „jelentős politikai fordulatként” a „bal­közép ellenzék győzelmeként”, az „állami és katonai appará­tusnak a fasiszta diktatúra elemeitől való rendkívül óva­­­­tos megtisztítása” elleni tilta­­­­kozásként értékelték. HARMINC ÉVE TÖRTÉNT Megyénk a felszabadulás napjaiban 1945 MÁRCIUSÁRA az or­szág nagyobbik felében meg­indult az élet, Budapesten már takarították a háborús romo­kat, hozzákezdtek az első híd újjáépítéséhez, az Alföldön sa­ját földjeiket szántották, ve­zették a parasztok, miközben a Balaton és a Dráva közötti te­rületeken még heves harcok folytak. A Dél-Németország és Auszt­ria védelmének előtereként tekintett Dunántúl jelentősége stratégiai szempontból a né­metek számára megnőtt. Az ardenessi csata után tartalék­ba helyezett SS elit­ alakulatot, a 6. páncélos hadsereget 1945 márciusában Hitler Magyaror­szágon vetette be. Indoka a zalai olajmező védelme volt, amelynek megtartása — romá­niai olajlelőhelyek elveszté­se után — a háború to­vábbi folytatásához elen­gedhetetlenül szükséges volt. Éppen ezért a Dunántú­lon elhelyezkedő „Dél” had­seregcsoport létszámát je­lentősen megnövelték. Céljuk az volt, hogy az itt állomásozó 6. hadsereg és a 2. páncélos hadsereg erőit egyesítve állít­sák meg a szovjet előnyomu­lást. A német támadás — a kezdeti sikerek után — a szovjet és bolgár csapatok hő­sies küzdelme következtében összeomlott és kezdetét vette az új szovjet offenzíva 1945. március 16.-án. A szovjet csa­patok fő erőiket a Dunántúlra összpontosították. A 3. Ukrán Front Pápa és Sopron irányá­ba mérte a fő csapást, bal­­szárnyon a 27. és 57. szovjet, és az 1. bolgár hadsereg azt a feladatot kapta, hogy sza­badítsa fel Vas megye déli felét, valamint Zalát és So­mogy még megszállt területeit a fasiszta uralom alól. A NAGYKANIZSAI Nem­zeti Bizottság lapjának, a Za­lának első száma 1945. április 7-én, — e napon indult meg a demokratikus sajtó a megyé­ben — a következő szavakkal üdvözölte a felszabadító, győ­zedelmes Vörös Hadsereget: :Történelmi napja volt volt Nagykanizsa város la­kosságának 1945. ápr. 1-én, amikor a hitleri Németor­szág elleni diadalmas és győ­zelmes hadjárata során a Vörös Hadsereg bevonult Nagykanizsára. A sors külö­nös kegyelme folytán a vá­rosban harcok nem voltak, mert a Vörös Hadsereg elöl a hitleri Németország utó­védjei fejvesztetten mene­kültek. A diadalmas és győ­zelmes Vörös Hadsereget Nagykanizsa város lakossága az öröm és boldogság hang­ján üdvözölte." Hogy ezek a köszöntő és lel­kesítő sorok napvilágot láthas­sanak, addig igen sok katoná­nak kellett a heves harcok során életét áldoznia az eljö­vendő új, szebb, boldogabb jövendőért. Március 27-én a 27. szovjet hadsereg elérte Zala megye határát, s megkezdődött ezzel a megye felszabadítása. „A Vörös Hadsereg csapa­tainak hadműveleteit Ma­gyarország területén kizáró­lag hadiszempontok és főleg a német seregek, valamint a nyilasok által félrevezetett egyes magyar csapatok el­lenállása tette szükséges­sé. A Vörös Hadsereget nem vezérlik olyan célok, hogy Magyarország területé­nek valamely részét meghó­dítsák ... A Vörös Hadsereg célja a hitleri Németország legyőzé­se és a németek által leigé-

Next