Zalai Hírlap, 1975. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-01 / 152. szám

ÁLLAMPOLGÁRI JOGON Ma életbe lép a társadalom­­biztosításról szóló törvény. Sok, társadalmunk­ humaniz­musát, az emberről való foko­zott gondoskodást kifejező cikkelyéből bármelyiket néz­zük, óhatatlanul az az út jut eszünkbe, amelyen immár több mint három évtizede ha­ladunk a fejlett szocialista társadalom felé. Ma még szép számmal él­nek közöttünk öregek, akik példák sokaságát sorolhatnák arról, milyen tragédiát jelen­tett még a gyógykezelés, ki­váltképp a kórházi ápolást igénylő megbetegedés a csa­ládban, miként pusztítottak nemcsak a gyógyíthatatlan betegségek, hanem azok is, amelyek ellenszerét már ak­kor megtalálta a tudomány, de a biztosítás hiányában, a földhözragadt szegénységben nem jutott egyetlen fillér sem orvosra, patikára. Az ország társadalmi rend­szerének kellett megváltozni ahhoz, hogy ma azt mondhas­suk, az állampolgár jogán mindenkinek megjár az in­gyenes gyógykezelés, a kór­házi ápolás, mondhatni esz­mei fizetség ellenében a gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök. A felszabadulási évforduló­ra készülve a SZOT Társada­lombiztosítási Főigazgatósá­ga is elvégezte a maga szám­vetését. Beszédes adatokkal illusztrálva az egész biztosí­tás, benne a magyar egészség­ügy fejlődését Szigorúan vé­ve ez a kiadvány a társada­lombiztosításról szó. És mégis sokkal több ennél. Hi­szen a sorok között kimon­­dalanul, bár mégis jól ér­zékelhetően ott van az egész ország fejlődése. A biztosítottak számának növekedése jelzi az ország iparosodását, a mezőgazdasá­gi lakosság bekapcsolását ér­zékeltető számok a termelő­­szövetkezetek születését, a nö­vekvő gyógyítási költségek a kórházi ágyak számának sza­porodását a mind színvona­lasabb ellátást tükrözik. A gyógyszerköltség is fokmérő, mégpedig annak fokmérője, hogy a biztosítás keretében, csekély térítés ellenében mindenki megkaphatja testi hajai gyógyítására a legdrá­gább gyógyszert is. A törvény, amelynek élet­belépését ma köszöntjük, gondoskodás az emberről, már a születése előtt is. A mind terebélyesebb, színvonala­sabb anya- és nővédelmi ta­nácsadó hálózat, a terhesek gondozása, az anyasági és a gyermekgondozási segély, más kedvezményekkel együtt jól jelzi: nálunk szerető gon­doskodással várunk minden világrajövő csecsemőt. S ez a gondoskodás eltart a legidő­sebb korig, az élet végéig. Az új törvény sok újat hozott a nyugdíjasok számára is, bizo­nyítván, hogy a ma dolgozni tudók tisztelik az előttük já­rókat, elkövetnek mindent, hogy derűs, gondtalan legyen a munkával töltött évek után beköszöntő nyugdíjaskor. Miközben egy országot épí­tettünk fel a romokból, so­sem volt színvonalú ipart és mezőgazdaságot teremtettünk, felszámoltunk olyan népbe­tegségeket mint a tüdőbaj, a trachoma, az éhség, a gyer­mekeket megnyomorító an­golkór, lépésről lépésre ha­ladva mindennapi munkával tudtuk megteremteni a ma életbelépő társadalombiztosí­tási törvény anyagi fedezetét. S a továbblépés fedezete is a munka, T, 8. Ik I. VBég proletárjai, egyesüljetek I­­ / LI* 2001/7 | A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXI. évfolyam, 152. szám___________Ára: 80 fillér___________________1975. július 1., kedd ? Dönti szakaszához érkezett az európai biztonsági értekezlet Genf, (MTI): Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet genfi szakaszának feltehetően döntő hete kezdő­dött el hétfőn. Mivel a koor­dinációs bizottság pénteki ha­tározata alapján gyorsítani kell a munkát, minden mun­kaszerv igen intenzív tevé­kenységet fejt ki. Emiatt szűk­nek bizonyult az ILO (Nem­zetközi Munkaügyi Szervezet) régi székháza, amelyben ja­­nuár óta tanácskozik az érte­kezlet. A diplomaták most igénybe veszik az EFTA (Euró­pai Szabadkereskedelmi Tár­sulás) főépületét is. Itt tar­totta meg ülését hétfőn dél­után az emberi kapcsolatok­kal foglalkozó albizottság. Hétfőn délelőtt folytatta munkáját a bizalomkeltő in­tézkedésekről tárgyaló albi­zottság is, amelyben most az angol delegáció kompromisz­­szumos javaslatát kell megvi­tatni. A brit küldöttség szom­baton nyújtotta be javaslatát, és ez a szocialista országok részéről is kedvező fogadtatás­ra talált, noha a szocialista államok szempontjából a szö­vegtervezetnek nem minden kifejezésformája elfogadható, mégis az a vélemény, hogy ez az okmánytervezet alapot ad­hat a végső megoldáshoz. A koordinációs bizottság hétfőn délelőtt már harmad­szor ült össze a Helsinkiben tartandó záróértekezlet idő­pontjának kitűzése végett. E fontos kérdés eldöntése iránt nyilvánul meg Genfben most a legnagyobb érdeklődés. A szocialista országok — az eddigi üléseken — erőteljesen szorgalmazták, hogy július második felében kezdődjék meg az értekezlet helsinki zá­rószakasza, miután Genfben a nagy kérdésekben már meg­egyezés történt és a még nyit­va levő problémák kölcsönös jóindulattal napokon­ belül megoldható. Egyes nyugati or­szágok még halogató taktikát folytatnak, bár a szocialista országok jogos állásfoglalására nincs megfelelő ellenérvük, Genfben a józan többség mégis azt reméli, hogy eb­ben a kérdésben is hamaro­san létrejön az államok meg­egyezése és Helsinki július vé­gén a legmagasabb szintű záró­tanácskozás színhelye lehet A kollektív szerződések 1974. évi végrehajtásáról tárgyalt a SZOT elnöksége A kollektív­­sértődések 1974. évi végrehajtásának, az idei módosításának tapasztalatairól tárgyalt hétfői ülésén a SZOT elnöksége. A vállalati vezetők már az év elején megvitatták a dolgo­zókkal, hogy a kollektív szer­ződések szabályai valóban ér­vényesültek-e, s ahol szüksé­ges volt, a szabályokat módosí­tották. A szakszervezetek ta­pasztalatai szerint a vállalati beszámolók, az értékelések tar­talmasabbak voltak, mint ko­rábban, alaposabban vizsgál­ták, hogy a kollektív szerződé­sek a kívánt mértékben segí­tették-e a vállalati gazdálko­dást, megfelelően ösztönöz­ték-e a vállalatokat a mun­kásosztály helyzetének továb­bi javítására, a nőpolitikai, az ifjúságpolitikai és a népesedés­­politikai intézkedések végre­hajtására. A legtöbb vállalat­nál a kollektív szerződések alapvető rendelkezéseit nem módosították, csupán azokat az intézkedéseket, amelyek az évi eredményektől függnek, vagyis a részesedési alap felosztásá­nak arányait, sokhelyütt pedig a korábbinál kedvezőbb felté­teleket kívánnak teremteni a nők, a fiatalok, a nagycsalá­dosok munkájához. Az idén a vállalatok többségében azok­nak a bérét akarják jelentő­sebb mértékben emelni, akik­nek a keresete még nem éri el az országos szakmai bértáblá­zatban megszabott alsó határt. Az öt évre megkötött kollek­tív szerződések az idén lejár­nak. Amint a SZOT elnöksé­ge megállapította, a feltételek adottak a következő ötéves szerződések megkötéséhez. Az elnökség a mostani ülésen megtárgyalta a munkaügyi mi­niszter és a SZOT irányelveit az 1976—80-as évekre szóló kollektív szerződések megköté­­séről (MTI) A Szakszervezetek Megyei Tanácsának ülése Tegnap délelőtt Zalaegersze­gen, a Megyei Művelődési Központ emeleti tanácstermé­ben ülést tartott a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsa. Az ülésen a IX. megyei küldöttértekezlet dokumentu­mairól, a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa Elnöksége, Tit­kársága és különböző munka­bizottságainak működési sza­bályzattervezetéről, az SZMT és Elnökségének 1975. II. fél­évi munkatervéről, valamint szervezeti kérdésekről tanács­koztak, illetve határosak. ­Lesz a garzonház Elkészült Zalaegerszegen a 106 lakásos garzonház. A gázbek­ötés már megtörtént, a víz és a villany bekötésére a napokban kerül sor. A hiánypótlások befejezése után július kö­zepétől megkezdődhet a beköltözés. GYORSMÉRLEG AZ ELSŐ FÉLÉVRŐL Túlszárnyalt tervek, teljesült vállalások Körkép a megye üzemeiből A mai nappal a másodiik fél­évbe léptünk, s gazdasági cél­jaik hátralevő részének meg­valósításába kezdtek a megye vállalatai. Az alábbiakban ar­ra kértünk választ üzemeink­től hogyan teljesítették az első félévi feladataikat? Boros György főmérnök, a Ganz-MÁVAG zalaegerszegi gyáregysége első félévi adatai előtt meg­említi, hogy a gyáregység jó szériát kezdett meg az elmúlt évben. Ugyanis első ízben si­került jelentősen túlteljesíte­niük tervüket, s a 13,5 millió forintos tervtúlteljesítés elis­meréseképpen kiemelt bérfej­lesztésre kaptak lehetőséget. Másfél millió forintot oszthat­tak fel a fizikai dolgozók kö­zött, ami nyolcszázalékos bér­­fejlesztésnek felel meg. A kilátásaik az idén is biz­tatóak: az első félévre terve­zett 86 millió forintos terme­lési tervüket közel 94 millió forintra teljesítették. Forrás­ként a főmérnök az ütemes szállításokat, valamint a mun­ka- és üzemszervezés eredmé­nyeit említi. Az első félévi gyártmányaik közül kiemel­kednek a szovjet motorvona­tokhoz készített alkatrészek. Az év hátralevő részében egyébként a Szíria­ görög és szovjet motorvonat-alkatrészek mellett a svájci Oerlikon cég műszaki dokumentációi alap­ján a Csepel Autógyárnak is készítenek berendezéseket. Jól zárta az első félévet a Zalaegerszegi Ruhagyár kollektívája is. Dr. Szőcs Pé­ter, az üzemgazdasági főosz­tály vezetője megemlíti, hogy a lenti telephely munkáshiá­nyát, valamint az év eleji inf­luenzajárvány miatt kiesett munkanapokat csak úgy tud­ták pótolni, hogy a szabadsá­gok nagy részét júliusban, augusztusban adják ki. Ezt az intézkedést a munkások meg­értették, s munkájukkal a gyár gondjait enyhítették. Az első féléves tervüket kö­zel 105 százalékra teljesítet­ték, vagyis a tegnapi nappal együtt 296 millió forint értékű ruházati termék készült a gyárban. A tervezettnél tíz százalékkal többet, 160 millió forint értékben adtak át öltö­nyöket, férfi- és fiúruházati termékeket a belkereskede­lemnek, de eleget tettek az ex­portkötelezettségeiknek is. A szovjet megrendelő például a mai napig a rendelt éves mennyiségének 55 százalékát kapta meg, s a gyár tőkés megrendelőinek igényét is ki­elégítette, kereken 50 millió forint értékben. Dunántúl nagy részét látja el nyílászáró szerkezetekkel az Zalaegerszeg készen áll a Néprajzi Nyári Egyetem résztvevőinek a fogadására Ülést tartott az Egyetemi Tanács Két héttel a zalaegerszegi Néprajzi Nyári Egyetem meg­nyitása előtt, hétfőn délután két órakor a TIT egerszegi klubjában tartott ülésén meg­állapította az Egyetemi Ta­nács, hogy megfelelően halad­nak az előkészületek, s lénye­gében már minden készen áll a július 15-i ünnepélyes meg­nyitóra. Mint ismeretes, az idén első ízben kerül sor Za­laegerszegen — július 14-e és 27-e között — a nemzetközi Néprajzi Nyári Egyetemre. Az Egyetemi Tanács ülésén megjelent Varga Gyula, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, aki az Egyetemi Tanács elnöke, továbbá a társelnök, Újvári Sándor, a megyei tanács elnö­ke, és a rendezésben közre­működő tanácsi, valamint más szervek több képviselője, az Egyetemi Tanács védnökei. Lázár Tibor, a TIT megyei tit­kára terjesztette elő a szerve­zésben közreműködők jelenté­sét. Beszámolt arról, hogy a megyei tanács anyagi támoga­tása­ és a zalai üzemek alapít­ványai révén biztosítottak a rendezés költségei, amihez természetesen a résztvevők befizetései is hozzájárulnak. Eddig hét országból 25 külföl­di érdeklődő jelezte részvéte­lét a Néprajzi Nyári Egyetem­re, hazánkból pedig mostanáig 30 igény futott be. A külföl­diek közt van Zalaegerszeg testvérvárosának, a szovjet­unióbeli Herszonnak három ér­deklődője, a bulgáriai testvér­­megyéből, Tolbuchinból pe­­dig tíz, főleg szakemberekből álló csoport érkezik a nyári egyetemre. Ezenfelül NDK- beli, csehszlovák, osztrák, belga és dán vendégeket vár­nak a rendezők. Hazánkból — az ország minden tájáról — ugyancsak főleg szakemberek érkeznek majd július 14-én Zalaegerszegre. A vendégeket a megyei párt­iskolán szállásolják el, s ugyanitt kerül sor az előadá­sok lebonyolítására is. Az elő­adásokat szinkron tolmácsbe­rendezés segítségével angol, orosz és német nyelven hall­hatják majd a résztvevők. El­készült a négynyelvű, részle­tes programfüzet, amely is­merteti a nyári egyetem 14 előadását, a gazdag kirándu­lási lehetőségeket, továbbá az ugyancsak sokrétűnek és szí­nesnek ígérkező, kiegészítő kulturális és egyéb programo­kat. A TIT megyei titkára bemutatta az Egyetemi Ta­nács ülésén résztvevőknek a zalaegerszegi Néprajzi Nyári Egyetem frissen elkészült, dí­szes diplomáját, amely a ha­gyományoknak megfelelő iga­zolást nyújt a részvételről. Miután a nyári egyetem zá­rórendezvényén már a jövő évi programfüzetet is kézhez­­kapják a hallgatók, az Egye­temi Tanács egyetértését adta ahhoz az elképzeléshez, hogy 1976-ban is a megyei pártis­kola legyen majd a nyári egye­tem otthona. Az Egyetemi Tanács elfo­gadta az előterjesztett jelen­tést és a kiegészítő javaslato­kat. Épületasztalosipari és Faipari Vállalat lenti gyára, ahol az első félévben mintegy 80 millió forint értékű ablak- és ajtótokot gyártottak. Amint arról Horváth Ferenc, a lenti gyár igazgatója tájékoztatott bennünket, a termeléssel nincs ki­baj, annál inkább a szállí­tással, amely átmenetileg, a zalaegerszeg—rédicsi vasútvo­nal rekonstrukciójának befe­­jeztéig szinte kizárólag a köz­útra tevődött át, s így sokkal nehezebben biztosítható az ütemesség. Az első félévben tíz százalé­kos létszámcsökkenés mellett tervüket teljesítették, sikerült növelniük a termelékenységü­ket. Sokat segített ebben, hogy bevezették a gépi programo­zást, így a rendelkezésre álló gépparkjukat jobban, hatéko­nyabban tudják kihasználni. Hosszú évek tapasztalata szerint a munkacsúcsot a har­madik negyedév jelenti a Zalai Kőolajipari Vállalat számára. Ennek ellenére az el­ső két negyedévben is volt munkájuk bőven, bár a jelzett albán kőolajszállítmánynak csak egy része érkezett meg. Így 222 ezer helyett csak 200 ezer tonna kőolajat dolgoztak fel. Gázolajból viszont az elő­irányzott 37 ezer tonna helyett 40 ezret készítettek, s teljesí­tették az ÁFOR-ral szembeni kötelezettségüket, az első fél­évben 117 ezer tonna bitument gyártottak. Bár nem tervezték de az első félévben 11 ezer tonna fűtő­olajat is szállítottal­ Auszt­riába. • •Ünnepség Nagykanizsán az MSZBT megalakulásának 30. évfordulója alkalmából A Magyar—Szovjet Baráti Társaság megalakulásának 30. évfordulója alkalmából tegnap városi ünnepséget rendezett Nagykanizsán a városi pártbi­zottság, valamint a sörgyár MSZBT tagcsoportja. Az ün­nepségen megjelentek az ideig­lenesen hazánkban állomáso­zó szovjet déli hadseregcso­port képviselői is. Beszédet Horváth László, a sörgyár MSZBT tagcsoportjá­nak elnöke mondott, méltatva a Társaság jelentőségét, szere­pét az elmúlt három évtized­ben. Az ünnepi beszéd elhangzása után többen emléklapot kaptak a magyar—szovjet kapcsolatok ápolásáért, Báli Ferencnek, a VILLESZ gyáregységnél mű­ködő tagcsoport elnökségi tag­jának, és Péntek Józsefnek, az IKV tagcsoportja elnökének pedig a megyei pártbizottság megbízásából Vincze József, az MSZBT országos elnökségének emléklapját, és aranykoszorús jelvényét adta át. Az ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget

Next