Zalai Hírlap, 1975. december (31. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-02 / 282. szám
proletárjai, egyesüljetek] A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 1975. december 2., kedd XXXI. évfolyam, 282. szám Ára: 80 fillér Falusi téli esték A nagyarányú urbanizáció ellenére megyénk lakosságának közel kétharmada ma is falun él. A mai falu azonban mind gazdasági, társadalmi, mind pedig szellemi arculatában gyökeresen más, mint a régi. Több ezer hektáros, iparszerű termelést folytató gazdaságok jöttek létre az egyesülések révén, s mások lettek az emberek is. Természetesen az emberi változások nehezebben érzékelhetők és mérhetők, mint a terméshozamok növekedése. Kétségtelen azonban, hogy fokozatosan gyarapszik falvaink művelttétre a politikai, az általános és a szakmai ismeretek tekintetében egyaránt. Mégis mindez viszonylagos. Büszkék és elégedettek lehetünk, ha arra gondolunk honnan indultunk, s hova jutottunk. Viszont érthető türelmetlenség fog el bennünket, ha a feladatokhoz mérjük a falusi műveltség gyarapodását. Sokszor elmondtuk és leírtuk a régi igazságot: szövetkezeti mozgalmunk egészséges fejlődése elképzelhetetlen a paraszti műveltség növekedése nélkül. S hányszor tapasztaltuk, hogy a nagyüzemi gazdálkodás korszerűsödése, iarszerűvé válása valóban ki is kényszeríti ennek az igazságnak az érvényesülését, hiszen ma már a két tucatot is eléri a mezőgazdasági szakmák száma. Annak bizonyítására pedig, hogy egyre növekszik falun a politikai, a szakmai tudás, az általános műveltség becsülete, kár a szót vesztegetni, ez ténykérdés. A szakosodás és az ivarszerű termelés pedig újabb és újabb igényeket, követelményeket támaszt. A szövetkezetek tagjai hamar felismerték: a több ezer hektáros nagyüzemekben szükségszerűen specializálódik a paraszti munka is. Traktorosokra, szerelőkre, gépkocsivezetőkre, állattenyésztőkre, kertészekre, növényvédő stb. szakmunkásokra van szükség és a jövedelem, a kereset, az emberek boldogulása attól függ, milyen a felkészültségük, a munkájuk. Közismert az is, hogy nemcsak a korszerű gazdálkodás ösztönzi újabb ismeretekre a falusi embereket, hanem a szövetkezeti élet sajátossága is. A vezetőség minden fontos kérdésben kikéri a tagságvéleményét, s annak alapján dolgozik. Ez a tény önmagában is nagy emberformáló és bővebb ismereteit megszerzésére sarkalló erő. Falun ma is elsősorban a téli időszak a tanulás, az ismeretszerzés és a tudás gyarapításának az ideje. Ilyenkor kevesebb a munka, s hosszúak a téli esték, amit ki lehet használni tanulásra, művelődésre. A Hazafias Népfront helyi bizottságai, a tanácsokkal és tömegszervezetekkel karöltve, a pártszervezetek közreműködésével, éppen a téli esték hasznos eltöltése céljából szerveztek a megyében 125 helyen, nyolc előadásból álló politikai köröket. Ezeken a kéthetenkénti összejöveteleken a XI. pártkongresszus határozataival, s még számos közérdekű témával foglalkoznak, az új társadalombiztosítási törvénytől kezdve az egészségügyi előadásokig, a helyi igényeknek megfelelően. A szülők iskoláját 180, a nők akadémiáját 60 és a nevelők-szülők rendszeres találkozóit 80 helyen szervezték meg. X. 1. Megkezdődött a KGST közlekedési állandó bizottságának jubileumi ülése A szocialista országok közlekedésének fontos nemzetközi szervezete, a KGST közlekedési állandó bizottsága december 1-6. között Budapesten tartja 50. ülését. A jubileumi tanácskozást hétfőn dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese ünnepélyesen nyitotta meg a Gellért Szállóban, s a kormány nevében köszöntötte az ülés résztvevőit. A bizottság munkájában részt vesznek a tagállamok — Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK, Románia és a Szovjetunió —, valamint Jugoszlávia delegációi. Az első napon a plenáris ülésen két jelentős, egymással összefüggő témával foglalkoztak. Megtárgyalták a tagállamok nemzetközi főútvonalhálózatának komplex fejlesztésével és rekonstrukciójával kapcsolatos együttműködés teendőit és a tagállamok nemzetközi autópálya-hálózatának kialakítására készült javaslatot A KGST komplex programja keretében az állandó bizottság 1971—1975 között intézkedéseket dolgozott ki a tagországok nemzetközi autóút-hálózatának fejlesztésére, a mostani ülésen a végrehajtás teendőit beszélték meg. Az előterjesztés megállapította, hogy a KGST-országok mintegy 26 500 kilométer hosszúságú nemzetközi jelentőségű autóút-hálózatának egy része nem felel meg a korszerű járműforgalom követelményeinek, s a KGST szabvány ajánlásaiban rögzített normáknak. Az utak alacsony műszaki színvonala nehezíti a nemzetközi közúti fuvarozás fejlesztését Az utak többsége 7 méter széles, csak 2 forgalmi sávos, s olyan alapvető nemzetközi útvonalakon — mint például Berlin—Prága—Budapest—Bukarest, Berlin—Varsó—Moszkva, Varsó— Prága—Kiev—Budapest — amelyeken nagy raksúlyú szerelvények is közlekednek, akadnak ennél keskenyebb szakaszok is, sok rajtuk az egyszintes vasúti kereszteződés stb. A közös hosszútávú fejlesztési program az 1976— 1990 közötti időszakra 39, öszszesen 24 000 kilométer hoszszúságú — ezen belül 1976—80. között 5500 kilométernyi — nemzetközi autóút átalakítását, komplex fejlesztését és rekonstrukcióját irányozza elő. Az utak teljes hosszában telefonösszeköttetést teremtenek — hazánkra 1980-ig 744 kilométer út korszerűsítése hárul. A nemzetközi autópálya-hálózat programjának témafelelőse Magyarország, ezért a KPM szakemberei foglalták össze, egyeztették a fejlesztési igényeket és készítettek végrehajtásukra ajánlásokat. A javaslat a KGST-tagországok között növekvő személy- és áruszállítás biztosítása érdekében négy fő autópálya-vonalat — Marienborn—Berlin—Varsó —Moszkva, Rostock—Berlin— Prága—Budapest—Bukarest— Konstanca, Gdansk—Varsó— Pozsony—Budapest,Moszkva —Bukarest—Szófia — jelöl meg. A nemzetközi autópálya összeköttetés megteremtéséhez a hazai program már az ajánlásnak megfelelően készül. A tervek szerint 1976—1980 között épül meg Budapest—Tatabánya, Győr—Komárom, 1981—85 között pedig Tatabánya—Komárom és Győr—Mosonmagyaróvár között az M— 1-es autópálya, amelyhez hasonlót létesítenek majd Budapest—Kecskemét—Szeged között is. A KGST közlekedési állandó bizottságának jubileumi ülése kedden plenáris és szekcióülésekkel folytatódik. (MTI) Tanácskozás a Parlamentben Hétfőn a Parlamentben értekezletet tartottak az országgyűlés tisztségviselői, állandó bizottságainak elnökei, a fővárosi és a megyei képviselőcsoportok vezetői. A tanácskozáson — amelyen részt vett Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, valamint Péter János, Inotai János és Raffai Sarolta, az országgyűlés alelnöke — elsőként Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke tájékoztatta a képviselőket a Parlament klkészítéséről, s az abból adódó feladatokról Ezután Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke vázolta az V. ötéves tervről szóló törvényjavaslat főbb vonásait, majd Madarász Attila pénzügyi államtitkár számolt be az államháztartást jövő évi költségvetésének tervezetéről, illetve a tanácsok 1976—1980. évi pénzügyi tervéről. Az előadásokat követő vitában felszólalt dr. Pesta László, dr. Ortutay Gyula, dr. Vida Miklós, dr. Lakatos Pál, Rujsz Lászlóné, dr. Gonda György Juratovics Aladár, Nagy Miklós, Gócza József, dr. Szabó József és Sándor József országgyűlési képviselő. Az értekezlet Apró Antal zárszavával ért véget (MTI) Én, a dolgozó magyar nép fia ,esküszöm... Vasárnap a katonai alakulatoknál esküt tettek az újoncok (képünkön: a fogadalmat tevő katonák egy csoportja). Az eseményről lapunk 4. oldalán közlünk fényképes riportot. Hasznos mérlegkészítés volt ›o› Van mivel pótolni a kiesést ›©› Ki fejlődjön, mi fejlődjön? › o› Újoncok katonai esküje Zalaegerszegen ›o› Család és otthon ›©› Az egészségügy negyedik ötéves tervének eredményei › o› A szakácsnő kitüntetése › o › Új városok a térképen Kádár János fogadta Werner Lambertet Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára hétfőn fogadta a hazánkban tartózkodó Werner Lambertet, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát, valamint a kíséretében levő Kurt Tiedkét és Rudolf Singert, a KB tagjait. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen részt vett Győri Imre, a Központi Bizottság titkára, és Grósz Károly, a KB osztályvezetője. Jelen volt Gerhard Reinert, az NDK budapesti nagykövete is. (MTI) Ismét egyiptomiak az Abu Rudeisz-i olajmezőn A Sínai-félszigeten levő Abu Rudeisz-i olajmezőt, amelyet a kissingeri kis lépések diplomáciájaként született megállapodás értelmében kiürítettek az izraeli megszállók, az egyiptomiak ünnepélyesen ismét birtokukba vették. (Telefot4 — KS) •• Ülésezett az SZKP Központi Bizottsága Moszkva (TASZSZ) Moszkvában hétfőn plenáris ülést tartott a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. A résztvevők meghallgatták Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának beszámolóját az SZKP soron következő, XXV. kongresszusával kapcsolatos kérdésekről. A plénum ezenkívül meghallgatta Nyikolaj Bajbakovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökhelyettesének, az Állami Tervbizottság elnökének a Szovjetunió 1976. évi népgazdaságfejlesztési tervéről, valamint Vaszilij Gorbuzov pénzügyminiszternek a Szovjetunió 1976. évi állami költségvetéséről szóló beszámolóját A plénum jóváhagyta a Szovjetunió 1976. évi népgazdaságfejlesztési tervének, valamint állami költségvetésének tervezetét, s mindkét dokumentumot a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának soron következő, december 2-án megnyíló ülésszaka elé utalta megvizsgálásra. Az SZKP KB plénuma Leonyid Brezsnyev beszámolója alapján a következőképpen határozta meg az SZKP XXV. kongresszusának napirendjét: Az SZKP Központi Bizottságának beszámolója és a párt soron következő bel- és külpolitikai feladatai — előadó Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára; az SZKP Központi Revíziós Bizottságának beszámolója — előadó Gennagyij Szirov, a Központi Revíziós Bizottság elnöke; a Szovjetunió népgazdasága fejlesztésének alapvető irányvonalai az 1976—1980-as évekre— előadó Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanársának elnöke, a párt központi szerveinek megválasztása. Az SZKP Központi Bizottságának plenáris ülése Leonyid Brezsnyev beszédével zárult. Finis a felvásárlásban A tavalyinál késés kétezer vagon kukoricával több került raktárba A megye mezőgazdasági üzemeinek többségében várakozáson felüli mennyiséggel fizetett a kukorica. Az árukínálat is ezt bizonyítja. A felvásárlás végéhez közeledve az összesítések arról árulkodnak, hogy eredeti szerződéses előirányzatukat alaposan túlteljesítették a zalai gazdaságok. A betakarítás kezdetéig 2700 vagon termény értékesítésére kötöttek megállapodást a gabonafelvásárló vállalattal, amit a későbbi pótszerződésekkel 600 vagonnal növeltek. Az eddigi tényleges felvásárlás ezt a mennyiséget is jelentősen meghaladta, közel négyezer vagon kukoricát vett át a vállalat. Érdemes összehasonlítani a tavalyi mennyiséggel. A múlt év hasonló időszakáig a felvásárolt kukorica alig haladta meg a kétezer vagont, így már eddig a tavalyinál közel kétezer vagonnal több tengeri van a vállalat készletében. Mivel a felvásárlás még nem fejeződött be, így az elkövetkezendő napokban további kínálatra számítanak a vállalatnál, ezért nem tartják lehetetlennek a 4500 vagon felvásárlási előirányzat teljesítését. Ebben az esetben viszont 900 vagon felesleg jelentkezik a gabonafelvásárló előzetes kukorica-mérlegében, amit a jövő év első felében exportra szállíthatnak. A felvásárolt mennyiségből 2851 vagonnal tudott elhelyezni saját raktáraiban a gabonaipar, míg a többit a termelő üzemeknél raktározzák. A bértárolás sok problémát okozott az elmúlt években, ezért a vállalatot kötelezték, hogy folyamatosan ellenőrizzék a menynyiséget, s szükség esetén tegyenek intézkedéseket az áru minőségének megóvására is. A felvásárolt kukorica minőségére nincs panasz. Az eddig átvett termény átlagos víztartalma 32 százalék, ez pedig 7,6 százalékkal jobb a tavalyinál.