Zalai Hírlap, 1976. február (32. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-01 / 27. szám
ZALAI BÍRLAP Rövidesen újabb lakkokat adnak át a zalaegerszegi KISV lakótelepen. A Zala megyei Atlani Építőipari Vállalat szakemberei a képen látható két 28 lakásos épület hiány- $l Pármaílan, valamint a környezet parkosításán és járdáosításán dolgoznak. Az OTP információja szerint február második felében sor kerülhet a beköltözésekre. 360 millió forintos feladat a Zalaegerszegi Közúti Építő Vállalat idei programjában A Zalaegerszegi Közúti Építő Vállalat idei 360 millió forintos termelési terve 30 millióval több a tavalyinál Ebből a KPM megrendelésére 305 millió, a termelőszövetkezeteknek 7 millió, a tanácsoknak 34 millió, egyéb megrendelésre 14 millió forint értékben végeznek munkát. A vállalat tevékenysége több megyére terjed ki, Zalában az idén 207 millió, Somogyban 30, Vasban 33 és Veszprém megyében 88 millió forint értékű munkát kell elvégezniük. A KPM Veszprém megyei Közúti Igazgatósága megrendelte egy, a megyénket is érintő út építésének a folytatását Az idén a 75-ös út alsópáhoki csomópontjának kialakításán kívül a Zalaegerszeg—hévizi út aszfaltozását végzik el. A vállalat két keverőtelepe az idén 330 ezer tonna aszfaltanyagot készít, mellyel tovább folytathatják az aszfaltszőnyegezési programot Az idén is a burkolatmegerősítések adják majd a legtöbb munkát a géppark jelentős részét ezekre a munkahelyekre vezénylik. Sümeg—Zalaegerszeg között, mintegy 52 millió forintos költséggel a megyehatárig kap új felületet az út. A 7503 úton a tavaly megkezdett munka folytatódik. Hernyóktól közel az országhatárig jutnak el az útépítők. A hídépítők legjelentősebb munkája a 11 millió forintba kerülő zalaegerszegi vasúti felüljáró határidőre történő befejezése lesz. 4—6 méter nyílású hidat építenek Csáfordon, Újudvaron és Csömödéren. A községi tanácsok megrendelései alapján több helyen korszerűsítik a már meglévő utakat, vagy újakat építenek. Az eddigi megrendelések alapján Zalalövőn, a Somogyi Béla és a Béke utcákat, Teskándon a Rákóczi utcát, Gellénházán az Ifjúsági és a Petőfi utcákat, Rédicsen a Sugár utcát, Lentikápolnán a Jókai és a Kossuth utcákat, Pákán a Rákóczi utcát építik át, Dióskálón 400 ezer, Nagykanizsán 1 millió, Zalakaroson 1,5 millió, Garaboncon 1 millió forint nagyságrendű munkát végeznek. Mindezen kívül Letenyén a Hungarocamion részére leállóhelyet, a zalaegerszegi hűtőházhoz bekötőutat építenek, a DKFV megrendelésére a Gellénháza—Sárhida közötti utat is felújítják! központi irodában dőltek, s dőlnek el ma is. Egy év után elmondható, hogy megbirkóztak a feladatokkal, annak ellenére, hogy például a szántóföldi termelési szerkezet meglehetősen kusza volt. Az egyesüléskor ugyanis örököltek 1200 hektárnyi üres területet, amelyet zabbal, őszi és tavaszi árpával, Triticaleval s más aprómagvakkal vetettek be. Ősszel már okosan terveztek: a szántóföldi termelés fő profiljaként a kenyér- és takarmánygabona-termesztést jelölték meg, összesen 866 hektárnyi búzát vetettek, valamint 110 hektáron repcét, 43 hektáron pedig őszi takarmánykeveréket. A közös gazdaság egyéves bruttó árbevételét 63 millió forintban határozták meg. Legtöbbet produkáló ágazat — a tervezett évenkénti 23 millió 851 ezer forinttal — az állattenyésztés. Ennek a tejtermelés eléggé kis hányadát képezi, hiszen eredményeik — tehenenként évente kétezer liter tej — alapos javításra szorulnak. Kedvezőbb a helyzet a hízómarha-értékesítésnél, tavaly 209 állatot szállítottak exportra. A növénytermesztés, a jégverte, gyengén termő gabonából származó 2 millió 800 ezer forintos kiesés folytán nem hozta a konyhára a várt 15 millió 700 ezer forintos bruttó árbevételt az elmúlt évben, szerencsére, a kukorica eladásából származó jövedelem kiegyenlíti ezt. Előnyös volt! Mi hát a jövő útja? Hogyan fogalmazható meg az egyesülés haszna? Mire törekednek a következő években? Ezekre a kérdésekre Könczöl Jenő, a termelőszövetkezet elnöke válaszolt . Elsőként talán az egyesülés hasznáról: 1975 elején az alapmunkadíj megállapításánál a legjobban fizető szentlászlóiakhoz igazodtunk, a másik két szövetkezetben dolgozóknak tehát feltétlen javulást hozott. Annak révén, hogy összedobtuk mindenünket, előtérbe kerülhetett a gépesítés, az arató-betakarító-vető komplex brigádok, az egységbe tagosított táblákon könynyen, gyorsan végezhettek a kampánymunkákkal. Egyszerűsödött a termelési szerkezet: a talajadottságokhoz igazodva egy-egy határrészen olyan növényfajtát termesztünk, amely optimális, gazdaságos. Hátrányokkal is járt a társulás, ez természetes. Emiatt többet kell beruházni, amott szorítani kell a nadrágszíjon, míg azonos feltételeket teremthetünk. Az emberek olykor még berzenkednek, emlegetik a régi dolgokat. Végülis: egy év telt el, ám szörnyen hosszúnak tűnik. 3 millió 300 ezer forintért például gépieket vettünk, főként a takarmányok betakarításához. Idén szálastakarmányok , betakarító NDK- gyártmányú gépsort, nagyteljesítményű traktorokat, teherautókat vásárolunk. Idővel Kehidán központi gépműhelyt szeretnénk építeni. Nagy szükségünk van egy korszerű MGF—OB típusú szárító és keverőüzemre is. Sorolni is nehéz, mennyi minden kéne! Szociális létesítmények, jó utak, higiénikus istállók... s mindenre pénz! Idén 4 millió forint jut fejlesztésre. Nem sok, de előbbre juthatunk. A jövő útját termelési szempontból a következőképpen határozhatnánk meg: jó tejelő és sok húst biztosító szarvasmarha-állomány kialakítása, s kedvező termésátlagokat elérő növénytermesztés! S ha ez sikerül, magával hozza a többit is — a kehidai Zalamenti termelőszövetkezet 573 tagjának, 515 nyugdíjas dolgozójának, s 65 alkalmazottjának biztonságos jövedelmét. Kahutek Magdolna A pártnapok jövő heti programja Február 2-án 18 órakor: Zalatárnok, előadó: Tóth Sándor, földhivatal vezető; Söjtör, előadó: Kádas János, a MESZÖV elnöke; Salarmvár, előadó: Ádám Miklós, a Zalaegerszegi Szolgáltató Szövetkezet elnöke; Rédics, előadó: dr. Mezőfi Lajos, a Megyei Egyházügyi Hivatal vezetője; Nova, előadó: Horváth Zoltán, az MHSZ megyei titkára; Szentgyörgyvölgy, előadó: dr. Szabó Kálmán, az MNB megyei igazgatóhelyettese; 15.30-kor: Zalaegerszeg, MÉSZÖV—MÉK, előadó: Csutora József, a megyei pártbizottság munkatársa. Február 3-án, 14 órakor: Nagykanizsa, Erdőgazdaság, előadó: Király Gyula, a megyei tanács osztályvezetője; Zalaszentgrót, UNIFERRO Kft, előadó: Felföldi Tibor, a KISZÖV elnöke; 15 óra: Zalaegerszeg, Sütőipari Vállalat, előadó: dr. Farkas Istvánné, pártiskolai tanár; 18 óra: Zalalövő, előadó: Ferenczi Ferenc, az MSZMP KB munkatársa. Február 4-én, 14 óra: Nagykanizsa, sörgyár, előadó: Ba-ranyai János, a megyei párt- I bizottság titkára; 16 óra: Zalaegerszeg, KISZÖVŐ UNIVERZÁL Kft, előadó: Trombitás István, a DKFV igazgatója; Csesztreg, MEZŐGÉP, előadó: dr. Kőmives Miklós, a MNEB elnöke; 18 óra: Zalaháshágy, előadó: Szalai Ferenc, a tsz szövetség titkárhelyettese; 19 óra: Csesztreg községi, előadó: Sulyok László, megyei pártbizottság munkatársa. Február 5-én, 14.30: Csőmedér, fűrészüzem, előadó: dr. Tóth Emil a megyei pártbizottság munkatársa; 17 óra: Zalaszentgrót, Művelődési Központ, előadó: Fábián Tibor, a megyei pártbizottság munkatársa; 18.30: Páka, előadó: Németh István, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Február 6-án, 13 óra: Nagykanizsa, Állami Gazdaság, előadó: Dömötörfi József, a MÉK igazgatója, 18 óra: Pusztamagyaród, előadó: Farkas Sándor, a zalaegerszegi hűtőház igazgatója; Becsehely, előadó: dr. Végh Ernő, a vendéglátóipari vállalat igazgatója. korszerűbb államigazgatásért írtat Újvári Sándor, a Zala megyei tanács elnöke AZ IGAZGATÁS szerepe a társadalmi folyamatok szervezésében, irányításában és ellenőrzésében jelentősen megnövekedett. Ez megmutatkozik elsősorban a szocialista rendszerű államigazgatásban, ahol a társadalom fejlődése minden területen fokozott mértékben gyorsult fel. Ennek természetes következménye, hogy megsokszorozódtak és jellegükben alapvetően megváltoztak a tanácsi feladatok, lényegesen megnövekedtek a társadalmi, az állampolgári követelmények az államigazgatási szervekkel szemben. Az államigazgatási szolgáltatások köre felöleli a társadalmi, a gazdasági, a közegészségügyi, a szociális és a kulturális élet szinte valamennyi területét E feladatok ellátására csak olyan igazgatási szervezet alkalmas, amely képes a szocialista társadalom célkitűzéseihez kellő időben alkalmazkodni, az eredményes végrehajtás feltételeit előre megtervezni. A fejlődés változó körülményeihez való igazodás kettős követelményt támaszt: egyrészt a meglevő szervezet és a kialakult munkamódszerek megfelelő elemeit kell erősíteni, illetve továbbfejleszteni, újabbakkal kiegészíteni, másrészt a fejlődést gátló, a hatékony funkcionálást akadályozó tényezőket kell felszámolni Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy az államigazgatás szervezetének korszerűsítése, a tanácsi munka eredményességének növelése társadalompolitikai kérdéssé vált, mert az ügymenet egyszerűsítése, a változó feladatokhoz, hatáskörökhöz igazodó szervezeti struktúra és megfelelő létszámarányok kialakítása, a munkafolyamatok gépesítése stb. elválaszthatatlan a tanácsok hatékony működésétől. Ezek a gondolatok vezérelnek bennünket, amikor a jövőben további érzéseket kívánunk tenni Zala megyében a tanácsi muka korszerűsítésére. A MEGYE APRÓFALVAS településhálózatának megfelelően kialakított községi tanácsi szervezet — 62 községi és 3 nagyközségi, ezekből 61 közös tanács — a feladatok ellátására kisebb módosítások után távlatokban is alkalmas. A sok társközségből álló közös tanácsok szervezése természetszerűleg magával hozta szakigazgatási kirendeltségek szervezésének szükségességét is. Meggyőződésünk azonban, hogy a társközségek lakossága államigazgatási igényeinek kielégítését más módon színvonalasabban tudjuk biztosítani. Bár a kirendeltségek fenntartását nem szabad egyoldalúan csak igazgatási-hatósági szempontból megítélni, figyelemmel kell lenni politikai, társadalmi és közéleti vonatkozásaira is, mégis a belső apparátus erősítése mellett a szakigazgatási kirendeltségek számának jelentős csökkentésére törekszünk. Külön vizsgáljuk a városok és a vonzáskörzetükbe tartozó községek között kialakult sokoldalú gazdasági, fejlesztési, ellátási, kulturális kapcsolatokat. Erre alapozva indokoltnak látjuk ezeket az államigazgatás területére kiterjeszteni, az együttműködést jogi keretek között is rendezni. Nagykanizsa és Zalaegerszeg városnál rövidesen megkezdjük a városkörnyéki községi tanácsok szervezését. Ezzel egyidejűleg teszünk intézkedéseket valamennyi időszerű szervezeti és területszervezési feladat megoldására, tehát néhány új közös tanács kialakítására, a meglevő közös tanácsok közötti korrekcióra, községek egyesítésére. Elsősorban arra törekszünk, hogy a községi tanácsok illetékességi területe, ahol az lehetséges, egybeessen, vagy legalábbis megközelítse a kialakult mezőgazdasági egységekét. A járási hivatalok szervezetében is több módosítást tartunk indokoltnak A hatáskörök decentralizálása folytán ugyanis a járási hivataloktól egyes feladatok teljes egészében, mások döntő többségükben a községi tanácsokhoz kerültek. A járási hivatalok egyes belső szervezeti egységeinél az ügyintézők száma alig haladja meg a vezetőkét több ügyintéző pedig olyan feladatot végez, amely a változott jogszabályok szerint már nem tartozik hatáskörébe. Ezekre figyelemmel létszámkorrekciót alkalmazunk a pénzügyi, terv- és munkaügyi, az igazgatási és a művelődésügyi osztályoknál. Megfontolandónak látszik az is, hogy egyes hatósági ügycsoportoknál — mint például anyakönyvi felügyelet szabálysértési, lakásügyek — a megyei szakosztály legyen a fellebbezési fórum. A tanácstörvény lehetőséget ad arra, hogy a járási hivatal helyett a járási székhelyen működő városi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve lásson el meghatározott feladatokat a járás területére kiterjedő illetékességgel. Véleményünk szerint ennek megvalósítása az egészségügyi és a munkaügyi területen lenne elsősorban indokolt. Ezért előkészítjük a nagykanizsai és a zalaegerszegi járási egészségügyi osztályok megszüntetésével hatáskörüknek az illetékes városi tanács vb egészségügyi osztályához történő átszervezését. Ezzel egyidejűleg a két járási közegészségügyi és járványügyi kirendeltség megszüntetésével feladataiknak az illetékes városi felügyelőséghez történő átadását is tervezzük. Hasonló az elképzelésünk a két járási hivatal által jelenleg ellátott munkaügyi feladatokkal is. Ezenkívül a közös járási-városi sportfelügyelőségek kialakítása is foglalkoztat bennünket. A lenti és a zalaszentgróti járásban pedig azt vizsgáljuk, nem lenne-e célszerű a munkaügyi hatáskört a járási hivataltól a lenti, illetve a zalaszentgróti nagyközségi közös tanács vb szakigazgatási szervéhez — a járás területére kiterjedő illetékességgel — átszervezni. MEGYÉNKBEN a tanácsi munkának még mindig gyenge oldala a felügyelet és az ellenőrzés, különösen az ezek során feltárt hiányosságok megszüntetése. Ennek keretében a szövetkezetek állami törvényességi felügyelete speciális feladatokat jelent. Ez a teendő jelenleg a járási hivatalok három belső szervezeti egysége között oszlik meg. Megállapításaink szerint ez több átfedést és párhuzamosságot okoz, nem ritkán a felelősség elmosódásához vezet. Ezért az élelmiszergazdasági és kereskedelmi osztálynál a létszám átcsoportosítással és az elnevezésnek élelmiszergazdasági, ipari és kereskedelmi osztályra történő módosításával — felügyeleti csoportot szervezünk, amely a mezőgazdasági termelőszövetkezetek állami törvényességi felügyeletén kívül ellátja az ipari és a fogyasztási szövetkezetekét is, így egységesítjük az állami törvényességi felügyeletet Intézkedéseket teszünk a városi tanácsoknál és néhány megyei szakigazgatási szervnél is a változott hatáskörök szerint ténylegesen ellátandó feladatokhoz igazodó helyes létszámarányok kialakítására. A tanácsi szervezet a megnövekedett társadalmi követelményeknek magasabb színvonalon csak úgy tud megfelelni, ha politikailag és szakmailag egyaránt kellő felkészültségű apparátussal rendelkezik. Ezért különös gondot fordítunk a beiskolázásokra. Ennek eredményeként a képesítettség terén az elmúlt években sikerült felzárkóznunk az országos átlaghoz, sőt egyes szinteken túl is haladtuk azt. Ezt jól mutatja, hogy megyeileg az egyetemi és főiskolai végzettséghez kötött összes állásnak jelenleg 63 százalékát . Ilyen dolgozó tölti be, ez az arány a megyei tanácsnál a legjobb, 78%. Az 1975/76-os tanévben 53-an tanulnak egyetemen és főiskolán, 35-en a marxista-leninista esti egyetemen, 41-en pedig az esti egyetem szakosító tagozatán, Örvendetes, hogy a községi apparátusok politikai és szakmai megerősítésében lényegesen sikerült előrelépnünk. Ezt mutatja, hogy például a községi tisztségviselők 56%-a rendelkezik felső, vagy középfokú politikai végzettséggel, 79 községi dolgozó pedig a tanácsakadémia különböző tanfolyamain folytat tanulmányokat. ÁLLAMIGAZGATÁSI munka hatékonyságának növeléséhez a tervezett szervezeti változások és létszámarányok kialakítása, valamint az apparátus politikai és szakmai felkészültségének javítása mellett elengedhetetlen a modern ügyviteli rendszerek, a korszerű munkahelyi módszerek bevezetése, egyes munkafolyamatok gépesítése. Ezek időszerűségét különösen aláhúzza az igazgatási és az adminisztratív-ügyviteli létszám felvételi zárlatát elrendelő jogszabály. A tanácsi szervek csökkenő létszám mellett feladataikat zavartalanul csakis ilyen munkaszervezési intézkedések alkalmazásával, a belső tartalékok hasznosításával tudják ellátni. Arra is törekszünk, hogy az állampolgárok mindennapos ügyes-bajos dolgainak intézése az érintett dolgozók részéről a lehető legkisebb munkaidő-kieséssel járjon. Ezért csak helyeselni tudjuk azokat a kezdeményezéseket, hogy Nagykanizsán és Zalaegerszegen a szakigazgatási szervek egy órával meghosszabbították az ügyfélfogadási időt, vagy az ügyfelek részére küldött idézésen két-három megjelenési határidőt is megjelölnek, így a munkahellyel egyeztetett legalkalmasabb időpontban intézhetik hivatalos ügyeiket AZ EGYSZERŰSÍTÉS és korszerűsítés követelményeit a testületi munka adminisztrációjában is érvényesíteni kívánjuk, ezzel is segítve a testületek meghatározó szerepének hatékonyabb érvényesülését A testületi ülések napirendjeinek előkészítését a határozati javaslatok kidolgozását a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolást újonnan szabályozó utasításokon kívül rendszeresen foglalkozunk ezekkel a kérdésekkel tisztségviselői és osztályvezetői értekezleteken. Az illetékes tisztségviselő a felelős osztályvezetőket folyamatosan beszámoltatja a végrehajtásra tett szervező intézkedésekről és a végrehajtás időközbeni ellenőrzéséről. Olyan határozatoknál, amelyek végrehajtásában több szerv vesz részt, a megyei funkcionális osztályvezető felelős a koordináció biztosításáért. Folyamatosan intézkedünk a technikai ellátottság javítására, tájékoztatjuk az apparátus dolgozóit az új gépek alkalmazásának lehetőségeiről, előnyeiről, megismertetjük velük azok működését. Így pl. már több helyen magnetofonokat használnak a testületi ülésekről készítendő jegyzőkönyvek elkészítésének megkönnyítésére, a megyei tanácsnál pedig diktafonokat szereztünk be a nagy ügyforgalmú dolgozók részére. A CIKK KERETÉBEN néhány olyan intézkedéssel foglalkoztam, amelyeket a tanácsi munka korszerűsítése és egyszerűsítése érdekében a közelmúltban már bevezettünk, vagy rövid időn belül bevezetünk. Az intézkedések sorát mindezekkel azonban nem tekintjük lezártnak, hiszen az egyszerűsítés és a korszerűsítés olyan folyamat, amely feltétele annak, hogy a tanácsi apparátus tevékenysége minden szinten tovább javuljon, színvonala emelkedjék és így megfeleljen a növekvő követelményeknek. 3