Zalai Hírlap, 1976. július (32. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-01 / 154. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXI. évfolyam, 154. szám Ara: 80 fillér 1976. július 1., csütörtök Befejeződött az európai kommunista és munkáspártok berlini értekezlete A tanácskozás résztvevői dokumentumot fogadtak el Berlin. (MTI). Az európai kommunista és munkáspártok berlini értekezletének máso­dik napi tanácskozását szerdán reggel a so­ros elnök, Georges Marchais, a Francia Kommunista Párt főtitkára nyitotta meg. Az első felszólaló Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnöke volt.­­Utána a (svéd) Baloldali Párt — Kommunisták elnöke, Lars Werner fejtette ki pártja véle­ményét. A felszólalók listáján ezután Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának főtitkára szerepelt. A berlini értekezlet szerda déli ülésén Harilaosz Florakisz, a Görög KP KB első tit­kára elnökölt. Három felszólalás hangzott el. Elsőnek Enrico Berlinguer, az Olasz KP fő­titkára mondta el beszédét, őt Dominique Urbany, a Luxemburgi KP elnöke követte, majd Alvaro Cunhal, a Portugál KP főtit­kára beszélt. A berlini konferencia szerda délutáni ülé­­­sén négy felszólalás hangzott el. Az első fel­szólaló Georges Marchais, a Francia KP, főtitkára volt. Őt Martin Gunnar Knutsen, a Norvég KP elnöke, majd Ermenegildo Gas­­peroni, a San Marino-i KP elnöke követte. Az ülés utolsó felszólalója Kádár János, az MSZMP KB első titkára volt. Az ülésen Gordon Mclennan, Nagy-Britannia Kommu­nista Pártjának főtitkára elnökölt. Félórás szünet után Michael O’Riordan­­nak, Írország kommunista pártja főtitkárá­nak elnökletével megtartották a konferencia néhány perces záróülését. Elhatározták, hogy a szerkesztő bizottság által kidolgozott doku­mentum-tervezetet elfogadottnak tekintve, azt a sajtó rendelkezésére bocsátják. Az el­nök a résztvevő küldöttségek nevében meg­köszönte a Német Szocialista Egységpártnak és személy szerint Erich Honeckernek, a párt KB főtitkárának a tanácskozás sikeres mun­kája érdekében kifejtett tevékenységét, majd a konferencia dokumentuma egy bekezdésé­nek felolvasásával zárta az európai kommu­nista és munkáspártok kétnapos berlini ta­nácskozását. (A felszólalásokat lapunk 2., a dokumentumot lapunk 3. oldalán közöljük.) háború borzalmaitól. Ugyan­akkor jobb külső feltételeket teremt a szocialista építőmun­ka számára. Elősegíti a nem­zetközi munkásosztály­ harcát a társadalmi haladásért és a békéért. Hozzájárul annak a harcnak a sikeréhez, amelyet a nemzeti felszabadító mozgal­mak országaik politikai és gazdasági függetlenségéért, felemelkedéséért vívnak. Kedves elvtársak! Az európai helyzet az el­múlt években jó fordulatot vett. Az élet igazolta az euró­pai kommunista és munkás­pártok 1967-ben Karlovy- Vary-ban tartott értekezletén kidolgozott akcióprogramot. Közös harcunk elvezetett a második világháború óta meg­oldatlan kérdések jelentős ré­szének lezárásához. Fejlődnek a szocialista és a tőkés orszá­gok kapcsolatai. Az elmúlt év­ben Helsinkiben megtartották az európai biztonsági és együttműködési értekezlet zá­rószakaszát. Ez a békeszerető erők és a realitásokkal szá­moló politikai tényezők közös sikere volt. Történelmi jelen­tőségű, hogy ezen a konfer A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom korunk legbefolyásosabb politikai ereje Kádár János beszéde Szocialista együttműködési szerződés a Zalaegerszegi Hűtőház állami nagyberuházás megvalósításának elősegítésére Kedves elvtársak! A Magyar Szocialista Mun­káspárt, küldöttségünk nevé­ben tisztelettel köszöntöm ta­nácskozásunk minden részt­vevőjét, testvérpártjainkat, Európa kommunistáinak sok milliós táborát. Pártunk üd­vözölte és kezdettől fogva tá­mogatta a Lengyel Egyesült Munkáspárt és az Olasz Kom­munista Párt kezdeményezé­sét az európai kommunista és munkáspártok értekezletének összehívására. Abban a meg­győződésben vettünk részt az előkészítés munkájában is, hogy a nemzetközi helyzet kö­zös elemzésével, a békét és a társadalmi haladást előmozdí­tó közös tennivalóink megha­tározásával, kölcsönös szolida­ritásunk kifejezésével jó szol­gálatot teszünk Európa népei­nek. Az előkészítés során vég­zett nagy munkáért és a ta­nácskozáshoz biztosított kitű­nő feltételekért őszinte köszö­netet mondok házigazdáink­nak, a Német Szocialista Egy­ségpárt Központi Bizottságá­nak.Kedves elvtársak! Európa jelene és jövője szempontjából biztató, hogy napjaink nemzetközi viszo­nyait az enyhülés és a világ forradalmi folyamatainak elő­rehaladása jellemzi. Az erővi­szonyok a szocialista világ­­rendszer, a nemzetközi mun­kásosztály és a nemzeti felsza­badító mozgalom javára vál­toznak. A nemzetközi helyzet ked­vező alakulásának fontos té­nyezője a szocialista országok dinamikus fejlődése, összefo­gása, békepolitikája és teljes szolidaritása a haladás min­den erejével. A szocialista or­szágok együttes ereje jelenti ma a világ békéjének legfőbb biztosítékát és a szabadságért küzdő elnyomottak, a függet­lenségért, az önálló nemzeti fejlődés jogáért küzdő népek harcának szilárd támaszát. Meggyőződésünk, hogy a Ma­gyar Népköztársaságban folyó szocialista építőmunkával, de­mokratikus rendszerünk fej­lesztésével, nemzetközi tevé­kenységünkkel nemcsak né­pünk érdekeit szolgáljuk, ha­nem hozzájárulunk a szocia­­lismus nemzetközi pozícióinak erősítéséhez, a szocialista or- Szágok összefogásának meg­szilárdításához. Ugyanakkor annak is tudatában vagyunk, hogy a szocializmus építésé­ben fontos, sőt nélkülözhetet­len erőforrást jelent számunk­ra az a nemzetközi szolidari­tás, amelyet mindig is tapasz­taltunk a világ haladó erői, mindenekelőtt a szocialista országok és a nemzetközi kommunista mozgalom részé­ről. A világhelyzet fejlődésének jelentős tényezője a kapitalis­ta országok kizsákmányolt munkásosztályainak, dolgozó tömegeinek fokozódó harca. A kapitalizmus általános válsága mélyül, s a gazdasági élet mel­lett­ egyre inkább áthatja a társadalom egészét. A tőkés rendszer a válságból azzal ke­res kiutat, hogy a terheket megpróbálja a dolgozók vállá­ra rakni és fokozza a mono­póliumok diktatúráját. A hely­zet gyökeres megoldására egyedül a kommunistáknak van olyan programja, amely a tömegek érdekeit szolgálja, alapvető társadalmi változáso­kat követel és a monopóliu­mok hatalma ellen a legszé­lesebb népi egységre támasz­kodik. Ebben a harcban test­vérpártjaink szervezetileg erősödnek, tömegbefolyásuk növekszik. A Magyar Szocia­lista Munkáspárt teljes mér­tékben szolidáris a kapitalista országokban harcoló kommu­nistákkal, az összes demokra­tikus erőkkel, üdvözli sikerei­ket, támogatja küzdelmüket a társadalmi haladás, a szocia­lizmus irányába mutató mély­reható változásokért. A világforradalmi folyamat elrevi­tel­ében mind jelentő­sebb szerepet játszanak a nemzeti felszabadító mozgal­mak. Harcuk nyomán további haladó vonások jelennek meg a fejlődő országok kül- és bel­politikájában. Pártunk elvi következetességgel éresi a kapcsolatait ezen országok kommunista pártjaival, fel­szabadító mozgalmaival, segí­ti a nemzeti és a társadalmi felemelkedésért vívott harcu­kat. A nemzetközi helyzetben mindinkább tért hódít az eny­hülés, a különböző társadalmi rendszerű országok közötti békés egymás mellett élés po­litikája. Az eredmények hosz­­szú harcban, következetes erő­feszítések nyomán születtek. Ezt a küzdelmet tovább kell folytatni a háború és a hideg­háború­ megszállottjai, a tör­ténelem kerekét visszafordíta­ni próbáló szélsőséges im­perialista körök meg-megújuló ellentámadásaival szemben. A politikai enyhülés megszilár­dításáért, a katonai enyhülés előmozdításáért harcolva szá­míthatunk a dolgozó tömegek, valamennyi békeszerető erő aktív támogatására. Ez a po­litika valamennyi nép érdekei­nek megfelel, mert me­jmenti az emberiséget egy új világ-A szerződés tárgya. A Mi­nisztertanács 3637/1974. számú határozatával jóváhagyott és ez évi kezdésre a népgazdaság V. ötéves tervében kijelölt Za­laegerszegi Hűtőház állami nagyberuházás hazai kivitele­zésű munkáinak összehangolt szervezése, az engedélyokirat­ban előírt üzembehelyezési határidők maradéktalan be­tartása, rövidítése — a beru­házó, tervező, kivitelező kö­zötti szerződéses jogi kapcso­latot meghaladó — szocialista együttműködés útján. E dokumentum aláírására került sor tegnap délelőtt Za­laegerszegen a Tejipari Vál­lalat nagytermében. A meg­jelenteket — köztük Kovács Sándor MÉM miniszterhelyet­test, Király Ferencet, az SZMT vezető titkárát, Szabó Jánosnét, a zalaegerszegi vá­rosi pártbizottság első titká­rát, a megyei párt­ vb. tagjait, Szabó Károlyt, a megyei ta­nács elnökhelyettesét, Falus Tamást, az Állami Fejlesztési Bank igazgatóját, dr. Gulyás Bélát, a Magyar Hűtőipar ve­zérigazgatóját , dr. Csokona Sándor, a megyei pártbizott­ság titkára köszöntötte. Mél­tatta a 790 milliós beruházás, az évi 11 600 tonna gyorsfa­gyasztott árut előállító, s 11 500 tonna mélyhőmérsékle­­tű tárolóval rendelkező léte­sítmény népgazdasági jelen­tőségét, majd Farkas Sándor, a hűtőház igazgatója a kivite­lezés, valamint a mezőgazda­­sági termelési háttér megte­remtésének jelenlegi állapotát ismertette. A szerződést közel húsz vál­lalat, intézmény, szerv veze­tője, illetve pártszervezetének titkára látta el kézjegyével, azaz vállalták.­­ A beruházás megvalósí­tása egész időszakában együtt­működve a saját munkaterü­letükön biztosítják a megva­lósítási ütemtervben meghatá­rozott, egyeztetett határidők maradéktalan betartását. — A szerződéses jogi köte­lezettségeket szocialista együtt­működési szerződéssel meg­erősítve, a dolgozók szocialis­ta munkaverseny mozgalmát igényelve azon dolgoznak, hogy összehangolt, egymást segítő munkával megteremt­sék a hűtőház technikai pró­bájának 1977. júliusi lehető­ségét, s hogy a hűtőház 1977. IV. negyedévében részt ve­hessen az országos tárolási gondok megoldásában; — A mirelit gyárrészleg technikai próbái 1978. I. ne­gyedévében megkezdődjenek, s a II. negyedévtől a megter­melt bogyósokat és zöldség­féléket kellő biztonsággal dol­gozhassa fel; — A beruházó a további előkészítést meggyorsítja, fo­lyamatosan biztosítja a szük­séges koordinációt a magyar szerződők és a külföldi cégek részére; — A tervező fokozott terve­zői művezetéssel segíti a jó­ütemű kivitelezést, az építés közben felmerülő problémák soronkívüli tervezői megoldá­sát; — A kivitelezők a teljes üzembehelyezés feltételeinek határidőre történő biztosítá­sát.­­ A KOMPLEX Külkeres­kedelmi Vállalat közvetlen közreműködésével, folyamatos ellenőrző tevékenységével elő­segíti, hogy a külföldi vállal­kozók szerződésben vállalt kötelezettségeiket mind a ha­táridő, mind az üzemelési fel­tételek tekintetében maradék­talanul teljesítsék.­­ A szerzőzők félévenként történő értékelésen vállalá­saik felmérésével, végzett munkájuk áttekintésével tájé­koztatást adnak és szükség szerint részt vesznek további konkrét feladatok kidolgozá­sában, azok összehangolásá­ban. Az aláírók egy csoportja, balról jobbra: Farkas Sándor, a Zalaegerszegi Hűtőház igazga­tója.­­dr. Csokona Sándor, a megyei pártb­izottság titkára. Kovács Sándor, MÉM minisz­terhelyettes, Szabó Jánosné, az MSZMP zalaegerszegi városi bizottságának első titkára. rencián részt vettek 33 euró­pai és két észak-amerikai or­szág legmagasabb szintű kép­viselői, akik erkölcsileg, poli­tikailag elkötelezték magukat a béke megszilárdítása, a bé­kés egymás mellett élés elvei­nek és gyakorlatának érvény­re juttatása mellett. A helsinki értekezlet óta el­telt csaknem egy év bebizo­nyította a záróokmány aján­lásainak életképességét, annak ellenére, hogy a tőkés orszá­gok vezetőinek egy része a zá­róokmány egyes pontjait mel­lőzi, másokat pedig kiemel. A szocialista országok komolyan veszik a vállalt kötelezettsé­geket, a megállapodások egy­séges és kölcsönös végrehajtá­sáért szállnak síkra. A Hotel Stadt Berlin épülete az Alexander­platzon, amely az európai kommunista és munkáspártok konferenciájának színhelye volt. (Telefotó — ADN/ZB—MTI—RS) A Magyar Népköztársaság őszintén törekszik az államok közötti kapcsolatok fejlesztésre A Magyar Népköztársaság a többi szocialista országhoz ha­sonlóan a Helsinkiben közö­sen elfogadott tíz alapelv szel­lemében őszintén törekszik az államok közötti kapcsolatok fejlesztésére, a gazdasági, tu­dományos és kulturális együtt­működés kibővítésére, az in­formációcsere javítására, az emberek közötti kapcsolatok szélesítésére, s ugyanezt várja természetesen a tőkés országok kormányaitól is. A helsinki záróokmányban foglalt elvek és megállapodá­sok valóra váltása az enyhülés folyamatát erősíti. Ez jó felté­teleket teremt földrészünkön a szocialista országokban a bé­kés építőmunkához, a kapita­lista országokban pedig az égető társadalmi problémák­nak a dolgozók javára törté­nő megoldásához, a társadal­mi haladáshoz. Ugyanakkor nem feledkezünk meg arról (Folytatás a 2. oldalon.)

Next