Zalai Hírlap, 1976. augusztus (32. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-01 / 181. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXII. évfolyam, 181. szám Ára: 1.— Ft 1976. augusztus 1- vasárnap Drámai hangú rádióüzenet Teli Zaatar-thor Harmadszor is meghiúsult a nemzetközi Vöröskereszt mentőakciója Bejrút. (MTI): Bejrút külvárosi körzeteiben pénteken este változatlanul utcai harcok folytak. A jobboldali erők fokozták tűzerejüket, gépfegyverekkel és rakétákkal lőtték a Teli Zaatar palesztin menekülttábort Az Arab Liga bejrúti megbízottja pénteki sajtóértekezletén közölte, hogy a táborban a helyzet egyre romlik, s a menekültek között sokkal több a súlyos sebesült mint ahogy azt előzőleg feltételezték A Nemzetközi Vöröskereszt bejrúti képviselői mégis derűlátóan nyilatkoztak a sebesültek elszállításáról. Mint mondották olyan biztosítékokat kaptak a szembenálló libanoni felektől, amelyek nagyon valószínűvé teszi, hogy — kétszeri halasztás után — szombaton végre kórházba kerülhetnek a menekülttábort ért támadássorozat áldozatai. A muzulmán erők rádióadója pénteki adásában hangsúlyozta, hogy a Damaszkuszban elért szíriai—palesztin megállapodás a „csatatéren nem változtatta meg a helyzetet". A Palesztina Elutasítási Front pedig egyenesen „kapitulációnak” minősítette a megállapodást. Jasszer Arafat a PFSZ vezetője pedig állítólag kijelentette, hogy nem hagyta jóvá ezt a dokumentumot sőt nem is volt előzetes tudomása róla. Ezügyben Damaszkuszban tovább folynak a megbeszélések a szíriai kormány és a PFSZ képviselői között. Bejrút, Damaszkusz. (MTI): A Nemzetközi Vöröskereszt mentőakciója szombaton reggel harmadszor is meghiúsult A legújabb tűzszüneti megállapodás ellenére a Bejrút környékén Teli Zaatar palesztin menekülttábor ostromló jobboldali fegyveresek újabb feltételeket támasztottak. A Vöröskereszt mentőautói a jobboldaliak követelése értelmében nem haladhattak volna át egy bizonyos közelebbről meg nem határozott ponton és a mentőszolgálat ilyen körülmények között nem vállalhatta a felelősséget a sebesültek biztonságáért. Eközben a tábor egyik svéd orvosától drámai hangú üzenet érkezett a Teli Zaatar védőinek helyzetéről. „Ha három napon belül nem érkezik meg a segítség, vízhiány miatt a sebesültek belehalnak sérüléseikbe”, — hangzott a rádiófelhívás. Camille Chamoun a libanoni jobboldal egyik vezéralakja cáfolta, hogy az ő irányítása alatt álló fegyveresek bármiképpen akadályozták volna a Vöröskereszt akciójának végrehajtását ★ Bagdad. (MTI): Ahmed Hasszán Al-Bakr, az Iraki Köztársaság elnöke szombaton kihallgatásom fogadta Tarik Azizt, aki az elnök különmegbízottjaként a napokban Moszkvában járt, és átnyújtotta Al-Bakr Leonyid Brezsnyevhez intézett üzenetét. Tarik Aziz tájékoztatta az elnököt a szovjet fővárosban folytatott tárgyalásairól, amelyeknek középpontjában az arab gság helyzetével és a libanoni válsággal kapcsolatos kérdések álltak. Harminc éves a forint Harminc évvel ezelőtt, 1946. augusztus 1-én vezették be hazánk új valutáját a forintot amely eredményeinknek és további gazdasági fejlődésünknek egyaránt fontos tényezője. A három évtizeddel ezelőtti valutareform a történelem legnagyobb inflációját zárta le, és stabilizálta a gazdasági életet. A harminchat milliárd aranypengőre tehető háborús károk nyomán összeomlott annakidején hazánk gazdasága. Nem volt áru, az árak csillagászati mértéket értek el A stabilizálást a dolgozók áldozatos munkája alapozta meg. Az ipari termelő berendezések nagy részét 1946. közepére helyreállították, az ipari termelés elérte a háború előtti színvonal felét. Minden rendelkezésre álló termőterületet bevetettek, így az 1946. évi aratás már biztosította a korábbi gabonamennyiség 70—80 százalékát. Nagy segítséget jelentett, hogy hazánk — a párizsi külügyminiszteri értekezleten elhangzott erélyes szovjet követelésre — visszakapta a Magyar Nemzeti Bank 33 millió dollár értékű aranykészletét, amelyet a nyilas „kormány” nyugatra hurcolt. A stabilizációval az ország fejlődésének jelentős új szakasza kezdődött. Lehetővé vált, hogy a termelés és a forgalom szilárd pénzügyi keretek között fejlődjék. A magyar valuta 30 éves történetében a szocialista gazdasági építőmunka egész eddigi menete tükröződik. A mindenkori sajátos követelményekhez igazodó pénzügyi rendszer jól segítette a szocialista iparosítást csakúgy, mint a korszerű szövetkezeti nagyüzem mezőgazdaság megteremtését, a legutóbbi időkben pedig azt a törekvést, hogy a korábbi extenzív, mennyiségi szemléletű gazdálkodásról az intenzív, hatékony gazdálkodásra térjünk át. Egyértelművé vált az a felismerés, hogy a szocialista társadalomban is fontos szerepe van a pénznek, amely nemcsak a lakosság fogyasztásában, hanem a vállalati gazdálkodásban is jelentős szabályozó funkciót tölt be. Szocialista tervgazdálkodásunkban — innen a tervszerű fejlődési folyamat elősegítésére — a forint az általános szabályozó rangjára emelkedett. A forint segítségével lehetett a népgazdaság állami irányításának rendszerében a nyereségérdekeltségen alapuló vállalati önállóság, felelősségvállalás és kockázatviselés egységét az állami szabályozás fontos eszközévé tenni. A forint pozíciójának megítélésénél az a leglényegesebb, hogy a bérek vásárlóértéke hogyan alakul. Közismert, hogy hazánkban a reálbérek rendszeresen emelkednek. A forint valutapozíciója nem romlott, hanem ellenkezőleg, javult. A világpiaci, illetve külkereskedelmi áremelkedés ugyanis a belföldi áremelkedést számottevően meghaladta. Mint ismeretes, a külkereskedelmi forgalomban a forintot 1976- ban felértékeltük. 1968-tól hosszú ideig egy USA-dollár a külkereskedelmi forgalomban 60 forintot ért, jelenleg 41 forint körüli az árfolyama. A forintot a transzferábilis rubellel szemben is fel kellett értékelni, mivel a szocialista kollektív valutában kifejezett szerződéses külkereskedelmi árak ötéves átlag alapul vételével követik a világpiaci árakat. A forint fő funkciója — jóllehet magasabb szinten — ma is ugyanaz, mint bevezetésének pillanatában: segíteni a gazdasági élet stabilitását, az ország egyensúlyi helyzetének megteremtését. A szocialista tervgazdálkodás eszközeként a nyereségérdekeltség ösztönzi továbbra is a vállalatokat arra, hogy menynyiségileg, minőségben és választékban egyaránt a vásárlók igényeinek megfelelő termékeket gyártsanak. A kormányzat a gazdasági ösztönzők egész rendszerével sarkallja termelő- és szolgáltató vállalatok, a kereskedelmet arra, hogy a hazai vásárló forintjáért megkövetelhesse a számára szükséges javakat és szolgáltatásokat. Ugyanakkor az exportban érdekelt vállalatok az rádióinál többet tegijevek külföldi, piacok megszerzéséért, valarmennyi piacon értékesíthetőtermékek gyártásának fokozását". (MTI) Ki mini vet, úgy ami A jó munka meghozta a gyümölcsét a szentgyörgyvölgyi lux-ben A tavaszi határszemlék idején kijutott az elismerésből a szentgyörgyvölgyi termelőszövetkezet dolgozóinak, a megye vezető szakemberei is dicsérték a határban tapasztaltakat, látva a kitűnő talajmunkát, a jó tőszámmal beállt gabonákat. — Most tapasztaljuk, hogy mit jelent a talajjavítás, a táblarendezés, a melioráció — mondja Horváth Elek, a közös gazdaság elnöke. — Ami pénzt ráfordítottunk a földek termőképességének fokozására, most kezd visszatérülni. Egyik legtöbbet érő beruházásnak tartom a meliorációt. Döntően befolyásolja az aratási eredményünket. — No meg a májusi eső, ami valóban aranyat ért — teszi hozzá Torma Gyula főagronómus. — A sok évi 24— 25 mázsás átlagnál, nem nagyon merészkedtünk többet tervezni, de most, miután a 433 hektár búzának több mint háromnegyede raktárban van, bízunk az üzemi rekord megdöntésében. Eddigi natúr méréseink 46,8 mázsát mutatnak hektáronként. Most már reménykedünk, hogy az aratás végén szárazon és tisztítottan is megközelíti kenyérgabonánk a negyven mázsát. Ez páratlan hozam a mi határunkban. — Örök igazság van abban a szólásmondásban, hogy ki mint vet, úgy arat — mondja az elnök. A szentgyörgyvölgyi közösben pedig jól vetettek és most jól is aratnak. Ezen a rossz adottságú vidéken szokatlan az ilyen gazdag betakarítás, nehezen is győzik a munkát. — Több nyáron át arató voltam az állami gazdaságban, de ennél jobb gabonával ott sem találkoztam — mondja Májer Jenő, az egyik E—512- es vezetője. — Ilyen búzában öröm aratni, a jól sikerült növényvédelem hatására tiszta a gabona és ami a lényeg, bőven ontja a szemet, jól lehet keresni. A régi dolgozók arra a nyárra emlékeznek, amikor a magyarföldi határban egy aprócska tábla 52 mázsát adott hektáronként. Nagy volt akkor is az öröm, most azonban ezt a rekordot alaposan túlszárnyalták. A nagy táblába vetett Libelulla 56 mázsával fizetett. Elkényeztetett bennünket az idei aratás — mondja Dan kombájnosok segédvezetője. — Ahol negyven mázsa alatt ad egy tábla hektárja, azt már gyengének tartjuk. A gabonaféléknek feltétlenül kedvezett az időjárás, de azért mi földművelők is tettünk a jó termésért. Ősszel is megdolgozott a kenyérgabonáért Béres József traktoros. Szántott, vetett, most pedig mint szemszállító vesz részt a minden eddiginél gazdagabb aratásban. — A három kombájntól alig győzzük elhordani a terményt. A talajelőkészítés, a vetés idején érdemes volt megfogadni a szakemberek tanácsát. Utasításaikhoz maximálisan tartottuk magunkat, most itt az eredménye — mondja a fiatalember. A közösben jeles növénytermesztő-gépésznek tartják a fiatal Láng Lászlót is. Traktoros társaival együtt ő is nagy érdemeket szerzett abban, hogy ezen a nyáron soha nem tapasztalt, gazdag aratásnak tanúi a környékbeliek. — Ősszel a talajmunka, tavasszal pedig a gabona növényvédelme volt a feladatom — mondja. — A helikopter ugyan elvégezte a munka többségét, de azért nekem is jutott ISO hektár. Jól sikerült a vegyszerezés, nem verte fel a gyom a gabonát. Még most is tiszta búzát vághatnak a kombájnok, pedig a múlt napokban többször is sokő esőt kapott a mi határunk. Tökéletes talajmunka, a szükségletnek megfelelő tápanyagpótlás, a vetőmag, a vetés minősége, a növényvédelem szakszerűsége, együttesen hozta az aratási rekordot a szentgyörgyvölgyi termelőszövetkezetben. Gyorsan megtelik a kombájn tartálya, szaporán kell üríteni a búzatáblák aratása kftében. JÓ HAJRÁ MONTREALBAN BÁLLA JÓZSEF ÉS CSAPÓ GÉZA EZÜSTÉRMES Tünctik József, Wichmann Tamás, valamint a Szabó, Bakó kajak és a Hadar, Frey kenu kettesünk harmadik Bálla József Csapó Géza Tuncsik József Wichmann Tamás Bakó Zoltán Szabó István Buday Tamás Frey Oszkár (Részletes olimpiai beszámolónk a 10. oldalon.)