Zalai Hírlap, 1976. november (32. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-02 / 259. szám
1976. november 2. A Közúti Építő Vállalat Csordás-brigádja 3,8 millió forint értékű mankót végez Csáfordon. A községet átszelő patak fölött két közúti hidat építenek és ezzel egyidejűleg 250 méteres szakaszon kerül sor útkorrekcióra. Képünkön: Autódaru segítségével készül az első híd kútalapozása. Sikerek és tartalékok A zalatárnoki gazdaságpolitikai terv végrehajtásáról Hogyan lehet még jobban egyeztetni a helyi és népgazdasági érdekeket a gazdálkodásban? Alapvetően ez a gondolat hatja át a zalatárnoki termelőszövetkezet ötéves tervét, amelynek formába öntését a községi pártvezetőség és a szakvezetés összehangolt, a javaslatok sorát felvonultató elemző munkája előzte meg. Több húsra és tejre van szükség. Ehhez először állandósítani kell a szarvasmarha-állománynál a kedvező tenyésztési és hozamszintet, a fajtaarányokat, de a következő lépés már a termelés növelése. A sertéstenyésztésben a három évvel ezelőtti eredmények „visszahozása” a cél, s ehhez évente legalább ezres malacszaporulatot kell biztosítani. Kevés az élő munkaerő? Csak a fokozott gépesítés vezethet sikerre. Van jól tipizált géppark — ezt csak tervszerűbb munkaszervezéssel, s ágazatközi üzemszervezéssel lehet hatékonyabban működtetni. Okosabban kell kihasználni a 4500 hektáros gazdaság természeti és talajadottságait a biztos takarmányháttér megteremtése és a gabonahozamok növelése érdekében. Jól halad a megvalósítás Ilyen és ehhez hasonló célokat fogalmaztak meg Tárnokon középtávra. De hogyan sikerült ezeket a célokat realizálni a pártvezetőség ez évi gazdaságpolitikai tervének elfogadása óta? Az 1300 darab szarvasmarha zöme magyartarka. Egyöntetű volt a megállapítás: a hús- és főleg tejhozamokat tekintve az eddiginél jóval többre képes ez az állomány. A pártvezetőség véleménye, hogy a holstein—fríz fajtakeresztezés a megoldásnak csak az egyik oldala, a másik a tartási technológiában, a zöldfutószalag biztosításában keresendő. Eszerint is cselekedtek. Szorosabb, már a tervezéskor megalapozott munkakapcsolat alakult ki a növénytermesztés és állattenyésztés között; minőségben és mennyiségben is sokat javult a takarmányellátás. A tejelő állomány számára értékes tartalékot jelent, hogy új legelőterületeket fogtak művelés alá, folymatosan legeltettek. Bevezették az egyedi abrakolást is. A tervidőszak végére a 3400 literes tejhozam elérése a cél. Ez évre 2400 litert határoztak meg, amit már a nyár végére túlléptek. Az állattartás jelentős veszteségforrása a borjúnevelés. Az elmúlt években 17—10 százalékos elhullás is előfordult, változást csak a tartási körülmények és a munkafegyelem javítása hozhatott. És hozott is: a március óta létesített illetőben 3,5 százalékra csökkent az elhullás. A munkaerő gond felszámolása is megkezdődött. Gépessé tették a takarmányozást, trágyakihordókat állítottak be, a következő lépcső egy komplett gépi fejőrendszer kialakítása lesz. Az odafigyelőbb gondozás és szervezés eredménye az is, hogy a sertéstenyésztésben elérték az ezres szaporulatot, a hizlalásban pedig a tavalyi 5,5 kiló helyett 4,5 kiló takarmányt használtak fel 1 kiló hús előállításához. Tizenháron a brigádban fa állattenyésztés eredményeinek, a növénytermesztés sikereinek fő mozgatórugója volt a tárnoki tsz területén működő négy pártalapszervezet tagjainak kezdeményező ereje, a termelésirányítással kapcsolatos pártmegbízatások eddiginél pontosabb teljesítése. Felvetődött például: ha mér van jól tipizált géppark, akkor az egyes gépcsoportokat összpontosítani kell pontos menetrend szerint egy-egy feladatra. A gyakorlat — miként már másutt is — fényesen igazolta ezt a fajta munkaszervezést. A hektáronként 44 mázsával fizető őszi árpát és a 40,8 mázsás hozamú búzát gyorsan és minimális veszteséggel aratták le; régen hoztak ilyen eredményt a kaszások, mint az idén és soha nem fordult elő, hogy az őszi vetéseket — 1230 hektáron — október első napjaiban befejezzék. A pártvezetőség a különböző termelési ágakban mutatkozó előrelépést, időarányos tervteljesítést úgy értékeli, hogy abban — a brigádokban megbízatást teljesítő kommunistákkal karöltve — döntő szerepet visz a szövetkezet 13 szocialista címért versengő brigádja. A márciusban elfogadott új versenyrendszer különösen a minőségjavításra, a gazdaságosságra és munkafegyelemre irányuló vállalásokban hozott számottevő változást A jövő egyik feladata, hogy a korszerű géppark értőbb kihasználásához, a fokozódó termelési, illetve tenyésztési követelmények teljesítéséhez tervszerű szakmai továbbképzést valósítsanak meg. . A tiérés ax ágaxati rrndnxrme A hatékonyság növelése döntő tényező a termelőszövetkezetben is és ezt jól látja a tárnoki párt és szakmai vezetés. Ma már — hosszabb távra — nem elegendő, ha csak az egyes munkafolyamatok ésszerűsítése, finomítása van napirenden. Ezért még e tervidőszakban áttérnek a hatékonyság minden fontos tényezőjét biztosító ágazati rendszerre. A pártalapszervezetekben, a vezetőségekben pedig már most ehhez a célhoz igazítják a terület szerinti egyéni és csoportos pártmegbízatásokat, tovább javítják a döntések előkészítéséhez szükséges információcserét Lukács József — JÖJJÖN MAR Lajos btf. Baj van. — No, mi történt? — Nem központos a szabályzókor két furata. Szabó Lajos, a szivattyúlakatosok csoportvezetője pár pillanatig farkasszemet néz a fúrógépen levő alkatrésszel, aztán megszólal: — Nem baj. Pista. Fúrd csak tovább, később megnézzük mekkora az ovalitás. Ha nagy, akkor hegesztjük, vagy perselyezzük, ha kicsi, akkor az még elmegy. A Zalai Kőolajipari Vállalatnál az I-es desztilláló üzem szokásos őszi nagyjavítását végzik a gyár karbantartói, s a már több éves hagyományokhoz híven az idén is szeretnének helytállni. Ígriy tervezték, hogy határidőre — november harmadikára — mindenképpen, de ha lehet, inkább egy nappal előbb fejezik be a nagyjavítást. — Ehhez bizony szükség van ilyen gyors és határozott intézkedésekre — mondja az előbbi párbeszéd másik szereplője, Farkas István szakmunkás. — Ilyenkor, ha nagyjavítás van és minden feladat sürgős, nincs idő meditálni. VALÓBAN nincs, ez látszik a szomszédos esztergagépnél is, amelyiknek mestere bizony csak ronggyal tudja a tokmányba emelni a karimának való vastag lemezt Nem mintha gyenge legény lenne, csak hát épp az elébb pottyantotta ki a lángvágó a hatalmas vastéglából az ormótlan vasdarabot ami még igencsak meleg. — Mi ilyenkor bizonyítunk — mondja a műhely öreg lakatosa, Sipos Lajos. — Reméljük a mostani javítást is előbb befejezzük... — Persze nem csak reményből áll a világ — toldja meg a hallottakat Szabó Lajos. — Nálunk szinte minden karbantartás brigád vállalása ezekben a munkákban csúcsosodik fel. És ez nem kizárólag annyit jelent, hogy két hétig hajtunk, mint akiket kergetnek, hanem jóval inkább a tervszerűséget jelenti. Magyarán azt, hogy a meghibásodott, vagy az erősen kopásnak indult alkatrészeket előjegyezzük a cserére, javításra, s ennek megfelelően készülnek fel aztán a különböző részlegek, a raktár és a többi egység is. — Volt már eset arra, hogy nem fejezték be határidőre a nagyjavítást? — Huszonhat éve dolgozom a vállalatnál, ilyenre én nem emlékszem. KINT. AZ I-ES TESZTILLÁLÓ csőrengetegéből itt is, ott is arcok bújnak elő. Peszszen a hegesztőpisztoly, másik helyen frissen készült csőkígyókat emelnek a magasba. Már az utolsó fázisnál tart a nagyjavítás. — Mi van azzal a csavarral, Pisti? — szól oda Szabó Lajos az egyik munkáshoz. — Bentszakadt! Mi legyen vele? A csoportvezető ismét csak egy pillanatig gondolkozik, s máris kész a döntés: — Nem piszkáljuk. Tartja még bőven hét, csak az átellenben levőket is szorosra kell húzni. Itt, ez a hely nem annyira vészes. A MINTEGY HÉTSZÁZ FŐS vállalatnál százan viselnek téglapiros munkaruhát, ennyien vannak karbantartók. A lakatosok, esztergályosok, műszerészek mellett nem kis feladat hárul a villanyszerelőkre sem, hiszen órákon múlik, s újból három műszakban üzemel a desztilláló, tehát az elektromos berendezéseket a nagyjavítás hátralevő ideje alatt lehet csak átvizsgára felújítani. — Még szombat, valamis dolgoztunk — mondja Révész György villanyszerelő. — A fő hangsúly ilyenkor a jó előkészítésen, s a jó összhangon van, s nálunk ebben nem volt hiány. — Az a szocialista brigád, amelyik az erre az időszakra szóló vállalását nem teljesíti, egyáltalán nem ér el helyezést az éves munkaversenyben, ennyire jelentős dologról van szó — mondja Szabó Lajos. A rövid beszélgetés közben Szabó Lajost újra hívják valahol ismét konzultációra van szükség. Az utolsó stádiumban minden perc számít. És nem volt hiábavaló a fáradozás, a precízen előkészített brigád vállalások — ma reggelre ugyanis termelésbe állhatott az I-es desztilláló üzem. Nagy Sándor, a vállalat főmérnöke örömmel mondja is, hogy elégedettek a karbantartók munkájával. Hosszú évek, évtizedek alatt bizonyították rátermettségüket, szakmai érzéküket, s ez volt a garancia rá, hogy az idén sem szakadt meg a sor. HOGY EGY NAPPAL ELŐBB „nyomhattuk meg a gombot” az I-es desztillálóban, az számunkra kétmillió forintos termelési értéktöbbletet jelent. Ennyit anyagilag , de erkölcsileg sem keveshet... k, a Százan egy napért ZALAI HÍRLAP A felnőtté válás útján Ma és holnap a MOM zalaegerszegi gyáregységében A Magyar Optikai Művek zalaegerszegi gyáregységének ötödik ötéves tervi szakaszát méltán nevezhetjük annak az időszaknak, amikor a kamaszból felnőtt formálódik. Ennek bizonyságául elég csupán a termelési érték növekedésére hivatkozni: az idén 42 millió, a tervidőszak utolsó esztendejében pedig közel 300 millió forint termelési értéket állít elő a gyáregység. További beruházások Ez azonban csupán számszaki része a dolognak. A felnőtté válás állomásai ennél sokkal összetettebbek. A zalaegerszegi gyáregység elsődlegesen számítástechnikai berendezések gyártására létesült. Emellett a kapacitás teljes kihasználásának biztosítására — mivel a számítástechnikai berendezések iránt ingadozó a kereslet — egy másodlagos profilt is ki kellett alakítani, a geodéziai műszergyártást Ez azonban nem bedolgozást jelent hanem komplett termékek előállítását, azaz késztermék kibocsátást. A geodéziai műszergyártáshoz azonban finomoptikai munka is szükséges, aminek a feltételeit meg kellett teremteni. Ehhez kiegészítő beruházásokra volt szükség, az optikus képzés feltételeit biztosító tanműhely építésére, berendezésére. A finomoptikai gyártást október közepén sikerült is beindítani. A beruházás, fejlesztés azonban nem fejeződött be, az V. ötéves tervidőszakban még mintegy százmillió forint értékű beruházás megvalósítása várható, aminek döntő része a géppark növeléséből, kisebb mértékben az elhasználódott gépek cseréjéből áll majd. Mindazonáltal a termeléshez nemcsak épületek, gépek, berendezések szükségesek, hanem a személyi feltételek megteremtése is hozzátartozik. A számítástechnikai berendezések kiegészítő eszközeinek és a geodéziai műszereknek készítése egyáltalán nem tekinthető tömeggyártásnak. A termelési feladatok elvégzése magas követelményeket állít mind a műszaki szakemberek, mind a munkásgárda elé. Mindehhez hozzátartozik még, mivel a műszeriparnak Zalaegerszegen nem voltak hagyományai, a magasan képzett szakmunkásokat maguknak kellett kinevelniük. A termelő létszám teljes egésze saját nevelésű szakmunkás. Jelenleg 411 fizikai állományú dolgozója van a gyáregységnek, ebből 275 a szakmunkások száma, az utánpótlást pedig az a közel 300 szakmunkástanuló jelenti, akik most sajátítják el a szakmai tudnivalókat. Kialakulóban a brigádmozgalom A gyáregységben nagyon sok a fiatal, s végeredményben jórészt rajtuk áll vagy bukik, hogy a gyáregységre váró feladatokat maradéktalanul teljesíthetik-e vagy sem. A fiatalok már eddig is igen sok segítséget adtak a gyár vezetőségének mind a gépek telepítésénél, mind a termelésben. S ami ugyancsak fontos, eddig tizenkét ifjúsági munkabrigád alakult, amelyek 147 fiatalt tömörítenek soraikba. Jelenleg is alakulóban van több kollektíva, amelyek folyamatosan szocialista címért küzdő brigádokká szerveződnek át. De mindezek után nézzük, milyen konkrét feladatok várnak a következő esztendőkben az ifjú gyáregységre? Az idei 42 millió forint termelési érték helyett már jövőre annak háromszorosát, azaz 126 milliót kell produkálniuk. A számítástechnikai berendezések, mint lyukasztó, lyukszalag leolvasó berendezések, geodéziai műszerek közül a már meglevőkön kívül a szintezők gyártása is feladataik közé tartozik. A következő esztendőtől évente jelentős termelésnövekedést kell elérniük, s az egy főre eső termelési értéknek is növekednie kell. Míg jövőre az egy főre eső termelési érték 210 ezer forint lesz a terv szerint, a tervidőszak utolsó esztendejére ennek 330 ezer forintra kell növekednie. Fontos feladatnak tartják, hogy ösztönző bérezést alkalmazzanak. A sima időbérről már áttértek a teljesítményprémiumos időbérre, a jövő esztendőtől szándékukban áll a tiszta teljesítménybérezés bevezetése, mint a legösztönzőbb bérezési formáé. A MOM zalaegerszegi gyáregységében is fontos feladatnak tartják, hogy a nagy értékű, nagy teljesítményű gépeket maximálisan kihasználják. Éppen ezért, bár kétműszakos termelési rendszerben dolgoznak, a nagy értékű gépeknél önkéntes jelentkezés alapján harmadik műszakot is szerveztek. Fontos eredménynek tartják a gyáregység vezetői, hogy az általuk készített termékek jó minőségűek. A selejtarány mindössze 6 százalékos, ami a műszeriparban kedvező arány. Kifogástalan minőségben A dolgozók körében kedvezően éreztette hatását, hogy az idén 17,7 százalékos bérfejlesztést valósíthattak meg, s jelenleg a szakmunkások átlagbesorolása 14 forint 18 fillér, a betanított munkásoké pedig közel 12 forint. A gyár vezetősége ezzel azonban még korántsem elégedett, további fejlesztést kívánnak megvalósítani, ami azonban nyilvánvalóan összefüggésben van a gyár eredményeivel. Köztudott az is, hogy a MOM termékeinek döntő többségét exportra termeli, s ennek jelentős hányadát tőkés exportra. A zalaegerszegi gyáregységtől is függ tehát, hogy a nagyvállalat képes-e eleget tenni mennyiségileg és minőségileg exportkötelezettségeinek. Az eddigi eredménnyel a nagyvállalat vezetői elégedettek. Olyan vélemény alakult ki, hogy a teljesítményeket még növelni kell, ám ami a zalaegerszegi gyáregységben készül, az kifogástalan minőségű. Ez nagy dicséretnek könyvelhető el, különösképpen, ha figyelembe vesszük, hogy a zalaegerszegi gyáregység valóban még csak a kamaszkorát éli. A felnőtté válás azonban az eddigiekből következtetve úgy tűnik, hogy gyors ütemű lesz. 8*. 7. A* ÉPFA lenti üzemében 39 féle ajtót gyártanak. Az idei éves tervük 150 ezer darab. Október végéig 123 ezer már elkészült. Képünkön: A kézi műhelyben méretre vágják az ajtókat.