Zalai Hírlap, 1977. január (33. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-01 / 1. szám
|VHéf piolérjat. 17 fi 111* MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA olvasónknak!4- ■ ~ ' ~ t XXXIII. évfolyam, 1. szám Ara: 1 forint 1977. januar 1„ Jszombat^ Jelentős állomás Budapest tömegközlekedésében. Felavatták a főváros új metróvonalát Pénteken délelőtt ünnepi külsőségek között átadták rendeltetésének a főváros észak-déli vonalának I. szakaszát a Nagyvárad téren. Az avatáson Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke köszöntötte a vendégeket; megjelent Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke. Borbély Sándor, a Központi Bizottság titkára. dr. Trautmann Rezső, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke. Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára. Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese. Katona Imre, a budapesti pártbizottság első titkára. Bondor József, Keserű Jánosné, Polinszky Károly és Pullai Árpád, a kormány tagjai. Az ünnepségen ott volt állami és társadalmi életünk sok ismert személyisége, részt vettek a metró építésében közreműködő tervező és kivitelező vállalatok vezetői és dolgozói. Az avatáson megjelent J. A. Koselov, a szovjet közlekedési és építési minisztérium metrófőosztályának vezetője. Szépvölgyi Zoltán ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy az új metróvonal forgalombaadása jelentős állomásnak számít Budapest tömegközlekedési életében. Megnyitásával jobb, kényelmesebb utazási körülmények biztosíthatók, az utasok az eddiginél gyorsabban érik el úticéljukat. A Nagyvárad teretDeák térrel összekötő 3,7 kilométer hosszú útvonalon naponta a számítások szerint mintegy 360 000-en utaznak. Az észak-déli metróvonalat az építők határidőre, míg az ehhez kapcsolódó aluljárók és felszíni csomópontok jelentős részét határidő előtt készítették el. A hat esztendős nehéz, erőfeszítésekkel teli munkában csaknem félszáz vállalat több ezer dolgozója vett részt. — Most, amikor a fővárosi tanács nevében örömmel és büszkeséggel átveszem az építőktől a metrót — mondta Szépvölgyi Zoltán — és átadom használóinak, a budapestieknek, kérem, fogadják örömmel és szeretettel, tekintsék magukénak, óvják és becsüljék mint valamennyiünket szolgáló kényelmes, gyors, biztonságos és kulturált közlekedést biztosító közös tulajdonunkat, az építők nagyszerű műszaki alkotását, az észak -déli metróvonalat. A beszédet követően Szépvölgyi Zoltán felkérésére Lázár György miniszterelnök elvágta az avatószalagot, majd az ünnepség részvevői metróra szálltak, s végig utaztak az átadott új szakaszon. A vendégek valamennyi állomást megtekintették. Az észak-déli metró első szakaszán az új négykocsis szerelvényeket 2.5—5 percenként indítják majd; az útvonalat a vonatok hét perc alatt teszik meg, a kocsik irányonként és óránként 17 000 utast szállítanak. Mint a házigazdák elmondták, az észak—déli metró szerelvényeit is a szovjet Mitiscsi Vagon- és Gépgyár szállította, és a szovjet partnerek hasznos tapasztalatokkal segítették és segítik magyar kollégáikat. Az új szerelvények nem sokban különböznek a kelet— nyugati vonalon közlekedő kocsiktól, csupán néhány változás vehető észre rajtuk, így például — jóllehet ezt az utasok nem látják, de feltűnik majd számukra — a szerelvények nagyobb teljesítményű motorjukkal hamarabb felgyorsulnak, és simábban, egyenletesebben közlekednek. A vonatok padjai „ülésálló” anyagból és más formatervezéssel készültek. A padok színe bordó, amely mintegy ismertetőjegye a szerelvényeknek, hogy az észak—déli vonalon járnak. A vendégek útjukon elismeréssel szóltak a metróépítők áldozatkész munkájáról, arról az összefogásról, amelynek eredményeként elkészítették és átadták az észak—déli metró I. szakaszát, amelyen a forgalom január 1-én délben megindul. (MTI) Hidegrekord Zalaegerszegen Csütörtökről péntekre virradó éjfél mínusz 20,4 fokorától tovább csökken a hőmérséklet A csütörtöki, az évszakhoz képest rendkívül kellemes, napsütéses idő után kevesen gondolták volna, hogy éjszaka mínusz 20 fok alá süllyedhet a hőmérő higanyszála. Amire azonban az utóbbi hat évben nem volt példa, most megtörtént: a zalaegerszegi meteorológiai állomáson csütörtök éjjel —20,4 fokot mértek. Ezzel a ,,teljesítménnyel” Szentgotthárd mellett Zalaegerszeg is elnyerte az ország leghidegebb városa címet. Utoljára 1969. január 1-én mértek megyénkben hasonló hideget; akkor —20,7 fok volt. Az erős lehűlést azoknak az anticiklonoknak ,,köszönhetjük’, amelyek a Szovjetunió uráli része és Közép-Európa fölött helyezkednek el, mindenfelé felhő- és csapadék- mentes, rendkívül hideg idő-járást okozva. Ugyancsak a zalaegerszegi meteorológiai állomástól kapott tájékoztatása szerint a két anticiklon moz- gásából arra lehet következ- tetni, hogy rövid időn belül egyesülnek egymással. Ez pe dig azt jelenti, hogy még ala- csonyabb hőmérséklettel kell számolni... A gyors lehűlés — péntek délutánig legalábbis — szeren- csére nem okozott semmi fennakadást az áramszolgálta- tásban, nem volt vezetékszakadás és a vízművek központi ügyeletéhez sem érkezett be- jelentés csőtörésekről-szétfa-gyásokról. Annál több dolguk akadt viszont a Zala megyei Távközlési Üzem hálózatszerelői- ,nek. — Nálunk mínusz 10—15 fok az a határ, ami alatt a légvezetékek már könnyen megrongálódnak — mondta Laskai Rezső hálózatos osztályvezető. — A mostani húszfokos hideg , a helyi vonalakat szerencsére nem tette tönkre, viszont a helyközi vonalakban sok kártokozott. Tegnap például Zala-egerszegről és Nagykanizsáról jónéhány megyét nem lehetett elérni telefonon. — Hányan dolgoznak a hi- ek elhárításán? — A megye különböző pontjain több mint negyven hálózatszerelő és nyolc gépkocsi. Bár napközben valamelyest engedett az idő, a hideg és a rossz terepviszonyok nagyon megnehezítik a munkát. Ennek ellenére bízom abban, hogy az elszakadt vezetékeket rövid idő alatt össze tudjuk kötni, vagy ha szükséges, ki tudjuk cserélni. Kellemetlenül érintette a nagy hideg a Volánt is. Mészáros ■ Ervin forgalmi szolgálattevő mondta: — Megyén belül rendkívül nagy késésekkel közlekednek a járataink. Átlagosan húsz perc késéssel lehet számolni. A nagy hideg miatt az autóbuszok motorjai befagytak. — Nem szerveztek nagy brigádokat? — Ezt minden télen megtesszük, de most ez sem segített. Valami baj lehet az üzemanyaggal, mert a vezetékekben egyszerűen megfagyott a gázolaj. Azokkal a gépkocsikkal, amelyek telephelyesek, viszonylag jól jártunk, a több gondot azok az autóbuszok okozták, amelyek külszolgálatosak, tehát az éjszakát mindig valamelyik községben töltik. Az viszont már nem a hideggel függ össze, hogy Zalaegerszeg legtöbb utcáján még mindig nehéz és veszélyes járművel közlekedni. Különösen az útkereszteződésekben kell vigyázni. Vajon miért van az, hogy Nagykanizsán meg tudták oldani a tanácsi kezelésben levő utak és járdák gyors letisztítását. Zalaegerszegen pedig nem? Negyedmillió tonna szén terven felül A téli hidegek miatt megnö- vekedett lakossági igények ki-elégetésére az év utolsó napján , egyharmados termelést tartottak a Borsodi Szénbányák üzemeiben. A vájárok csaknem kivétel nélkül elfoglalták munkahelyüket többek között a feketeveleyi bánya gyakorlatilag teljesen automatizált ,,széngyárában" csakúgy, mint a tervtárói komplex gépesszepű frontfejtésen. A Borsodi Szénbányák dolgozói, akik már december 13-án befejezték éves tervüket, előíráson felül százhúszezer tonna szén kitermelésére tettek felajánlást. A pénteki műszak eredményével együtt végül is ennek több mint kétszeresét szállították felszínre, és így együttesen több mint negyedmillió tonna szénnel teljesítették túl idei tervüket. írna. , 2005. A szocialista tudatosság erejével ›©› Több tej, sertés és csirke › a› öt tv-adó műsora, egy kábelen ›©› Az egyszerűbb, gyorsabb, pontosabb ügyintézésért ›©› Az út kezdetén ›©› A mondabeli Petőfi › o› Szilveszteri—újévi szokások ›©› Hol és hogyan éljünk holnap? ›©~Történetek ’76-ból Újévi üdvözlet a megye dolgozóinak !Kedves elvtársak, kedves barátaink! Az év fordulója mindig a mérlegkészítés ideje az egyes ember és a közösség számára egyaránt. Ilyenkor visszatekintünk a lezárt esztendőre és előre nézünk az új év feladataira, s felmérjük erőinket, amelyekkel ezeket a feladatokat képesek leszünk megoldani. Valamennyiünket, zalai kommunistákat és pártonkívüli dolgozókat örömmel tölt el, hogy a most zárult 1976-ra, az V. ötéves terv első esztendejére a jól végzett munka tudatában tekinthetünk tússzá. Megyénk gazdasága a tervcéloknak megfelelően fejlődött, a lakosság szociális, kulturális és egészségügyi ellátása javult, a dolgozók életszínvonala, bár a korábbi évekénél szerényebb mértékben, de tavaly is emelkedett. A zalai dolgozók különösen büszkék lehetnek arra, hogy a megye ipari tervét túlteljesítettük, a mezőgazdaság pedig a kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére rekord mennyiségű gabonát takarított be. Eredményeink mértékét növeli, hogy hazánk nehéz külgazdasági körülmények között dolgozik, s ez kihat megyénk gazdaságára is. Hazánk, a szocialista államok testvéri közösségében el tudta hárítani ugyan, hogy a kapitalista világ krízise fájdalmas megrázkódtatásokat okozzon népünknek. De azért így is jelentős gazdasági veszteségeink keletkeztek, elsősorban a világpiaci cserearányok romlása és a tőkés piac lanyhasága következtében. Csak küzdelmesebb munkával, helytállással, nem kevés áldozatkészséggel tudtuk ezeket a veszteségeket leküzdeni és elérni a népgazdaság fejlődését, az ország gyarapodását. A most nyíló 1977-es esztendő sem ígérkezik könnyebbnek a tavalyinál. A népgazdasági terv a gazdasági növekedésnek a múlt évinél gyorsabb ütemét, a nemzeti jövedelem 6—6,5, az ipari termelés 6, a mezőgazdasági termelés 7—8 százalékos növelését irányozza elő. A külgazdasági körülmények azonban, amelyek között munkánkat végezzük, előreláthatólag nem javulnak jelentősen. Csakis és mindenekelőtt saját jó munkánkra számíthatunk! A meglevő munkaerő-, nyersanyag- és energiaforrások ésszerűbb, takarékosabb, hatékonyabb felhasználása, a jó minőségű, korszerű, értékesebb, a legigényesebb piacokon is versenyképes termékek arányának növelése, tehát a jobb, hatékonyabb, szervezettebb, fegyelmezettebb munka minden szinten — ez a feladat. Ezzel a munkával alapoztuk meg eddigi eredményeinket és ez az alapja jövendő sikereinknek is. Az új év első napján ezért a megyei pártbizottság nevében mindenekelőtt jó munkát kívánok megyénk dolgozóinak! Megköszönöm megyénk kommunistáinak és pártonkívüli dolgozóinak az elmúlt, 1976-os évben végzett lelkes és eredményes munkát. Az 1977. évi feladatok teljesítéséhez erőt és egészséget, eredményekben, sikerekben gazdag, békés és boldog új esztendőt kívánok a megye egész párttagságának, munkásosztályának, parasztságának, értelmiségének, nőknek és fiataloknak, megyénk minden lakójának. Közös összefogással, minden jószándékú erő, tudás, tapasztalat és lelkesedés egyesítésével és felhasználásával teljesítsük ötéves tervünk valamennyi 1977-re előirányzott célkitűzéseit! Mérjünk el új, nagy sikereket közös nemzeti célunk, a fejlett szocialista társadalom felépítésében, szeretett hazánk, egész dolgozó népünk javára! Az MSZMP megyei bizottsága nevében VARGA GYULA első titkár KAPACITÁSA: NAPI 10 TONNA itel épült az új zalalüövői kenyérgyár A Zala megyei Sütő- és Édesipari Vállalat az V. ötéves terv időszakában a kenyér- és péksütemény-ellátás javítása érdekében nagyszabású fejlesztést hajt végre. Ennek első állomásaként befejeződtek a zalalövői kenyérgyár építési munkálatai, s csütörtökön megtörtént az üzemépület műszaki átadása is. A napi tíz tonna kapacitású új kenyérgyár, amely azonban nemcsak kenyér, hanem péksütemény készítésére is alkalmas lesz, elsősorban Zalalövő és a környező községek ellátását hivatott biztosítani, azonban munkába állítása érezteti majd hatását a megyeszékhely ellátásában is. Eddig ugyanis a zalaegerszegi kenyérgyár látta el ezt a térséget is kenyérrel, péksüteménnyel. Az új üzemet a győri tervező vállalat tervezte, technológiai berendezése hasonló lesz a kanizsai kenyérgyáréhoz. A különféle munkaműveleteket képesítik. A szükséges berendezések részben magyar gyártmányúak, részben lengyel importból származnak. A technológiai berendezések szerelését a szállító vállalatok szakemberei végzik, akik várhatóan az esztendő közepe táján készülnek el a berendezések üzembe állításával, majd ezt követően termelésbe áll az öszszesen tizenhárommillió forintos beruházási költséggel megvalósuló új zalalövői kenyéri gyár. A fejlesztés következő állomásaként a zalaegerszegi pék- s sütemény-gyártó üzem építése kerül sorra, amelynek most készülnek a tervei. Építése még az idén kezdetét veszi, üzembe állítására pedig 1978 második felében lehet számítani. A péksütemény-gyártó üzem tervezett beruházási költsége ötvenmillió forint körül lesz, amit részben állami támogatásból, részben saját fejlesztési alapjából biztosít a Zala megyei Sütő- és Édes- Ipari Vállalat. (Kiss Ferenc felvétele)