Zalai Hírlap, 1977. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-01 / 77. szám

tm. «profe 1. A lipcsei tavaszi vásár mezőgazdasági gépkiállításán bemu­tatták az NDK és Magyarország vállalatainak kooperáció­jában gyártott E—301 típusú nagyteljesítményű aratógépeket. (Fotó: ADN — ZB — MTI — KS) ZALAI HÍRLAP Épül a neretvai erőmű A jugoszláviai Grabovicén, a Neretva folyón, március el­sején kezdték meg az új herce­govinai vízierőmű építését. A tervek szerint a Grabovi­­ca erőművet 1980-ban helyezik üzembe, a kapacitása 113 me­gawatt lesz, és évente 345 mil­lió kilowattóra elektromos energiát termel. A berendezé­seket jugoszláv gyárak készí­tik. Egy mánk nagy erőmű, a Szalakovác építését már ko­rábban megkezdték. Az évti­zed végén — amikor ezt is üzembe helyezik — Hercegovi­na egymilliárd kilowattóra elektromos energiával kap töb­bet az eddiginél. Így a tarto­mányban szilárd energiabázi­sa lesz az alumíniumipar fej­lesztésének. (BUDAPRESS— TANJUG) Jól jár a fogyasztó, jól a vállalat A kémiai gyártásirányítás első tapasztalatai a ZALAHÚS-nál Az ország legnagyobb Tu­rista-szalámi gyártója a Zala megyei Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalat. 160 vagonnal állítanak elő ebből a közked­velt szalámifajtából. Termé­kei Dunántúl szinte minden pontjára eljutnak, s mind népszerűbbek a fővárosban is. Nem kis érdek fűződik tehát ahhoz, hogy a vállalat készít­ményei mindig azonos minő­ségűek, a szabványnak megfe­lelőek legyenek. Változik a recept Igen ám, de hús és hús kö­zött a laikus szerint is különb­ség, a szakemberek szerint pedig pontos százalékokban kifejezhető eltérés van. Két azonosnak tűnő combnak vagy karajnak más lehet a víz-, a zsír- és a fehérjetartal­ma is. Régebben a szalámi vagy a kolbász receptje java­részt a keverési arányra kor­látozódott, annak is főleg mennyiségi oldalára. „Végy ennyi és ennyi kiló színhúst, fűszereket és más adalékanya­gokat keverd össze...” Vala­hogy így kezdődött pár évvel ezelőtt egy-egy szalámifajta elkészítésének receptje. Ma az új módszer szerint így szól: „Mérd meg a színhús víz-, zsír- és fehérjetartalmát táp­láld be egy számítógépbe, s az így meghatározott módon végy ennyi és ennyi kvó ...”. Negyedéve készül a Zala megyei Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalatnál ezzel a mód­szerrel a Turista, s az első ta­pasztalatok szerint a termé­kek állandó, a szabványban meghatározott minőségen való tartásának legeredményesebb módjának ígérkezik a kémiai gyártásirányítás. Eddig ugyanis — főképp azzal őriz­te termékei jó minőségét a ZALAHÚS, hogy a szabvány­ban előírt értékek felett készítette például a Turistát Az 1974 februárjától 1976 jú­liusáig terjedő vizsgálati idő­szakban az esetek nyolcvan százalékában a szabványosnál táplálóbb volt a Turista. Amikor a vevő károsodott Az elvégzett tanulmányok szerint azonban nem minden esetben a vállalat károsodott A 307 vizsgálat tanulsága sze­rint húsz százalékban a fo­gyasztó járt rosszabbul: a szabványban előírt fehérje-, zsír- és víztartalom alatti Tu­ristát vásárolt. ízben, súlyban nem volt változás, de a ter­mék tápértéke eltért az elő­írttól. Több zsír és víz szorult a Turistába a fehérjetartalom rovására — vagy fordítva. A régi gyártásirányítással a ter­mék összetételének a szab­ványban előírttól való ingado­zása elérte a 2,5 százalékot, az új gyártásirányítással ezt si­került 0,7 százalékra redukál­ni. . Csupán egy termék készíté­sénél is milliós megtakarítás­ról beszélhetnek a ZALA­­HÚS-nál, s miután az összes húskészítmény gyártásánál bevezetik a kémiai gyártás­­irányítást, száz vagononként félmillió forint a várható meg­takarítás. (Az idén ezer vagon húskészítmény hagyja el a vállalat kapuját.) A jövő útja A kémiai gyártásirányítás a gyakorlatban a következőkép­pen történik. A vágott sertés- és marhahúsból mintákat vesznek, amit a vállalati la­boratórium azonnal analizál. A kapott víz-, zsír- és fehér­jetartalom értékeket beszo­rozzák a már meghatározott mennyiségi szorzóval, s így keverik össze a különböző fajtájú alapanyagokat. Gyár­tás közben, s a végén újból ellenőrzik a keverési arányt. A megváltozott gyártásirá­nyítás jól idomult a vállalat­nál már kialakult szervezés­hez. Fejleszteni kellett viszont a laboratóriumot, növelni a hűtőkapacitást. A beruházások azonban megtérülnek, hiszen gazdaságosabban gyárthatja termékeit ezentúl a ZALA­HÚS és mindig azonosan jó minőségű húsipari termékeket vásárolhatnak a fogyasztók a boltokban. Kéner Gábor Hol tartanak a tavaszi munkákkal? Helyzetkép négy termelőszövetkezetből Az elmúlt n­apok­i­g­­ kedvezett az időjárás a mezőgazdasági munkáknak. Még csak néhány nap kellett volna és a kukori­ca, valamint szója vetésének kivételével csaknem minden tavaszi munkával végeztek volna üzemeink. A nagylengyel­ Göcseji Előre Termelőszövetkezet már befejezte a 130 hektár zab, a 60 hektár vöröshere és a 36 hektár takarmányborsó veté­sét A 130 hektárnyi olajlen vetéséből is csak 50 hektár van hátra, ezzel a jövő héten vé­geznek, ha az időjárás engedi. Az alapműtrágya és az istálló­trágya kiszórását április 5-én, a műtrágyázást öt nappal ké­sőbb szándékoznak befejezni. Ezzel párhuzamosan folyik majd a mintegy 900 hektárnyi őszi gabona és repce vegysze­res gyomirtása, illetve a ro­varkártevők elleni védekezés. E munka egyharmadával már végeztek. A három darab NO­­VOR permetezőgép napi telje­sítménye 140 hektár, egy pe­dig tartalékban van. A talaj­előkészítést egy K—700-as, négy DUTRA—1000-es és négy MTZ —50-es traktor végzi. A zalatárnoki Jobblét Termelőszövetkezet is kihasználta a korai tavaszo­­dást A 105 hektárnyi zab már zöldell, de a tavaszi takar­mánykeverék és a füveshere is földben van több mint egy he­te. Vöröshere felülvetést 110 hektáron terveztek, s mihelyst rámehetnek a vetőgépek a földre, azzal is végeznek. Jö­vő héten a már előkészített táblán megkezdik a 35 hektár lucerna vetését. A munkák megkezdése előtt a vezetők összehívták a szerelő és trak­toros brigádokat, s együtt be­szélték meg a teendőket az ütemtervet A jó idő kihaszná­lása érdekében a vasárnapi műszakot is vállalták. A jó munkaszervezésnek és a rendesen elvégzett gépfel­újításoknak köszönhető, hogy a 2360 hektárnyi őszi gabona és rét fejtrágyázásán túl van­nak. Az alapműtrágyázást csü­törtökön fejezték be. A szer­vestrágyázásból még egynapi munka van hátra. A repcefénybogár ellen már védekeztek, sőt az 51 hektár egyéves lucerna vegyszeres gyomirtásán is túl vannak. Most az RNA helikopterét várják, hogy a 770 hektár őszi gabonát is vegyszerezhessék. A novai Göcseji Vörös Zászló Termelőszövetkezetben szintén túl vannak a 140 hek­tár zab, 40 hektár olajlen­ve­tésén és a 200 hektár vöröshe­re és szarvaskerep felül­veté­sén. A 25 hektáros lucerna­­tábla szintén csak a vetőgépe­ket várja. A talaj magas víz­tartalma miatt csak lassan ha­ladnak a kukorica és a szója talajelőkészítésével. A 340 hek­tárnak mindössze egy harma­dán végeztek. Mivel a helikopterre hiába vártak, szántóföldi permetező­­géppel fogtak hozzá a 300 hek­tár őszi gabona vegyszeres gyomirtásához, s már alig 10 százaléka van hátra ennek a munkának. Az istállótrágya­­szórók egyelőre leálltak. A 63 hektárnyi gyümölcsösben két permetezéssel végeztek, s ha javul az idő, a harmadikat is megkezdik. A csesztregi Petőfi Termelőszövetkezetben kedden fejezték be a 110 hek­tár olajlen vetését, mely új­donság a szövetkezet vetéster­vében. Egy nappal később a 103 hektár vörösherével is vé­geztek. A mustár, a zab és a tavaszi takarmánykeverék már javában kel. Az istállótrágyázásnak még a fele hátra van, de a helyi ta­nács költségvetési üzeméből kölcsönkért nagy teljesítményű önjáró rakodó most hét trágya­­szórót szolgál ki, s így egy-két nap alatt befejezik a munkát, ha az idő majd engedi. A 600 hektárnyi őszi gabona vegysze­rezését elkezdték, a munka egyharmadával már végeztek, s ha a repülőgép nem érkezik meg a napokban, a többit is a Novorokkal vegy­szerezik. A kukorica és a szója alá mint­egy 850 hektáron kell a mag­ágyat elkészíteni. Ezt a mun­kát hat erőgépből álló komp­lex traktoros brigád végzi majd. A vetéshez is felkészültek. Az új T—150/K erőgép megér­kezett, a Becker vetőgépet és a Hawkmo­­só-koronát a na­pokban várják. Minden eshe­tőségre készen a 4 darab SPC —6 vetőgép kijavítva áll a gép­parkban, hogy szükség esetén ezek is gyorsíthassák majd a vetést Gy. A. ÉRDEMESEK ÉRDEMRENDDEL Emberség minden poszton A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a nemzetközi nő­nap alkalmából a Munka Érdemrend bronz fokoza­tával tüntette ki Borsos 36­ zseniét, a Zala megyei Gyógyszertári Központ sze­mélyzeti vezetőjét. KOPOGNAK. Fiatal gyógy­­szerésznő lép be. Nemrég lett a vállalati munkaügyi döntő­­bizottság elnöke. És hát taná­csot kérni, konzultálni ugyan kihez jönne máshoz, mint a személyzeti vezetőhöz? Meghányják-velik milyen előzménye volt a vitás ügynek, ki hibázott abban, hogy egy né­zeteltérésből munkaügyi vita lett. Csakhamar újra kopognak. A közmegbecsülésnek örvendő takarítónő jön. Három gyer­meke közül a legkisebb gyak­ran betegeskedik. És ha segít­ség kell, valami olyan, hogy a rend se szenvedjen csorbát, meg a beteg gyerek se szen­vedjen hiányt, kihez fordulhat­na máshoz, mint a személyzeti vezetőhöz? Talán mert ő is asszony, anya? Igaz, a két gyermek már nagy: 14 éves az egyik, 18 a másik. Velük már nincsenek ilyen jellegű gon­dok. De voltak ők is kicsik. Talán mert nemcsak személy­zeti vezető, hanem párttitkár is immár hosszú évek óta? Ta­lán ezért is, meg azért is. S legfőképp azért, mert ebben és abban a minőségben — mindig emberséges volt. Szerte a megyében 450 em­ber. Gyógyszerészek, gyógysze­rész-technikusok, assziszten­sek, adminisztrátorok, takarí­­tozók... a háromszemélyes munkahelytől az 50 személye­sig — széles a skála. Modern patikákban és leromlott ré­­­­giekben egyaránt dolgoznak. Modern szolgálati lakásban és elavult épületekben egyaránt élnek. Sikerek és nehézségek a munkában. Baráti viszony és feszült munkahelyi légkör. Személyes örömök és gondok. Megannyi rezdülése az életnek. Ezek határozzák meg napjait. Ma a megyének ebben a ré­szében tűnik fel, holnap ab­ban. SZABADSÁGOLÁS, szakmai és politikai továbbképzés, út­levélkérelmek véleményezése és ki tudná felsorolni mi min­den tartozik hatáskörébe, mi mindent érez kötelességének elvégezni. Ha nem fér bele a munkaidőbe, akkor utána. Munkaidőn túl ha kell a hiva­tali munkát is, különösképpen pedig a­ pártmunkát. Borsosné 1957 óta dolgozik a gyógyszertári központban. Bérszámfejtőként kezdte, s ez­zel együtt feladata volt a mun­kaügyi ügyintézés is Ebben a minőségben is többet tett, mint ami munkaköri kötelessége volt. Nem tudott, s nem is ak­art a személyes emberi­­ problémák mellett közömbö­sen elmenni. Így esett rá a vá­lasztás, amikor 1963-tól füg­getlenített személyzeti vezető­re lett szükség. A pártmunkája kezdetben propagandista volt. Ellátni ezt a megbízatást nem kis felada­tot jelentett Ma, hogy túl van a háromhónapos, majd az egy­éves bentlakásos pártiskolán, hogy a pártépítési szakosító második évfolyamán tanul, tudja csak felmérni , mire vállalkozott akkor, amikor propagandista lett. 1962-ig volt propagandista. Akkor párttitkárrá választot­ták. Újabb megbízatás, újabb erőfeszítések. Hogyan teljesíti ezt a megbízatást? Minden szónál ékesebb bizonyíték: az­óta többször újra és újra meg­erősítették tisztségében. TISZTESSÉGE, fáradhatat­lan munkája, ügyszeretete, em­bersége — amit oly sokan és oly előszeretettel hangoztat­tak róla szólva —, áll a kitün­tetés hátterében. T. S. : ÍGY ÉLÜNK (4.) Tavalyelőtt a városok közül Siófokon volt a legnagyobb az egy lakosra jutó kiskereske­delmi forgalom — 51 765 fo­rint —, de ugye, ebből nem következhet, hogy itt a leg­tehetősebbek az emberek. Hi­szen a tekintélyes összeget magyarázza az üdülővendégek jelenléte. Rögtön hozzáfűzhet­jük: nemcsak erre az esetre érvényes, ezért kell a számok­kal óvatosan bánni, megke­resni összefüggéseiket. Vala­mivel megbízhatóbb támpon­tot kínál az a tény, hogy öt esztendő alatt az egy lakosra számított kereskedelmi for­galom Zalaegerszegen növeke­dett a leggyorsabban, 80 szá­zalékkal. Azt sem tarthatjuk mellékesnek, hogy a gyorsan iparosodó városokban a keres­kedelmi forgalom az átlagos­nál nagyobb iramban bővül, ám a vásárlás, a vásárlási ké­pesség csak résztényezője, s nem meghatározója az élet­­színvonalnak. Tavaly a szocialista iparban foglalkoztatottak havi átlag­bére 2984 forintot tett ki, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 2877 forint volt. Ami ez utób­bit illeti: az olvasók egy ré­sze rögtön kétségbe vonhatja az összeget, mivel kevesebbet keres, egy másik része viszont azért, mert többet. Ezek cso­portjába nemcsak a bányá­szok tartoznak — amint azt sémákra hajló ismereteink alapján hinnék —, hanem a kohászok is, a közlekedési­eszköz iparban dolgozók, a vil­lamosenergiaipar, a papíripar munkásai. Hamis azonosság Mégis, a mindennapi éle­tünkben valahogy nem érzé­keljük eléggé a munka jel­lege megszabta keresetkülönb­ségeket, szinte mindenütt azt­­ hallani, hogy „ez a bér ke­vés". Hamis azonosságot ho­­­­zunk létre iparágak, iparcso­­­­portok, sűrűn népgazdasági­­ ágazatok között, s nehezen vagy sehogysem ismerjük el az egyes munkafajták társa­dalmi értékének eltéréseit. A munkások órabére — két esz­tendeje végzett elemzés sze­rint, ám feltételezhető, az a­rá­­­nyok azóta sem változtak lé­nyegesen — Pécsett volt a leg­nagyobb, az országos átlagot 17,6 százalékkal haladta meg. Megyénként tekintve Komá­romban kapták átlagosan a legmagasabb és Somogyban a legalacsonyabb órabért az iparban dolgozó fizikai foglal­kozásúak. Az ipari kenyérke­resők havi átlagos bére — 1975-ben — Komárom megyé­ben volt a legtöbb, 3267 forint, ám korántsem biztos, hogy egyben az életszínvonal, s an­nak növekedése is itt tekint­hető a legmagasabbnak. S nemcsak azért, mert az­ ipa­riakon kívül sok más fajta foglalkozású ember él egy-egy területrészen, hanem mert a névleges jövedelmek alapján nem szabad messzemenő kö­vetkeztetéseket levonni, sem az életkörülményekre, sem az életszínvonalra. Bizonyítva ezt, ha csak hivatkozásnyi példával is: a lakáshelyzet, a száz lakásra jutó lakók számát tekintve, Somogyban a legkedvezőbb! Itt 263 lélek él átlagosan száz lakásban, míg Szabolcs-Szat­­már megyében 321. Ha most viszont arra vagyunk kíván­csiak, a negyedik ötéves terv­ben a lakásállomány növeke­dése arányaiban hol volt a legszámottevőbb, kiderül — 15,1 százalék —, Fejér megyé­ben, mennyiségében viszont a főváros után Pest megyében (35 ezer). A lakáshelyzet fon­tos elem az életszínvonalban — s elgondolkoztató, ha va­laki új lakásba költözik, csak rövid ideig tartja ezt gyara­podásnak, életkörülményei ja­vulásának, utána már leg­többször — mint szociológiai vizsgálatok igazolták — csu­pán az ezzel járó terheket em­líti. Igenek és nemek Tágabb, a lakás mellett sok mást is magába foglaló té­nyező a kommunális fejlesz­tés, s itt, 1975-ben, az egy lakosra jutó beruházások ösz­­szege szerint — a főváros után — Fejér megye veze­tett Mégsem lehetünk bizo­nyosak abban, hogy a kiadott summa mindenki életkörül­ményeire egyformán hatott Sőt, könnyen megtörténhetett, hogy a fejlődés megszüntetett bizonyos ellátási különbsége­ket, de ugyanakkor újakat te­remtett Hiszen az a telepü­lés, ahol már van vezetékes ivóvíz, előbbre tart, mint a másik, ahol még nincsen, ám meglehet, ez utóbbiban műkö­dik a körzeti szakorvosi ren­delőintézet, itt minden gyer­meket elhelyeznek óvodában, nem tanítanak szükség­ tante­remben, s szilárd járda kínál zavartalan közlekedési lehető­séget. Hosszú háló kerítheti csak be mindazt, ami — bár eset­leg számításba sem vesszük —, közrejátszik életszínvona­lunk alakulásában. Igenek és nemek egyaránt meglelhetők ebben a háló összefogta tar­kaságban, azaz időről időre az is bekövetkezhet, hogy élet­­színvonalunk egy ideig nem emelkedik, sőt, — mivel gyer­mek született, s az addig két­vagy háromfelé oszló jövede­lem most már három vagy négy részre tagolódik —, át­menetileg csökken. Ellent­mondásos pl. a nyugdíjasok helyzetének alakulása is, mert a nyugdíjak átlagos összegé­nek növekedése ellenére, so­kuk megélhetése vált nehe­zebbé az áremelkedések miatt. Ezért képletes hálónknak nemcsak összefognia kell a sokfajta tényezőt, hanem óv­nia is azokat. Ügyelni arra, semmi se csússzon ki a háló­szemeken át, mert így való­­sítható meg az a feladat, hogy hosszabb távon minden csa­lád életszínvonala folyamato­san, egyrészt a munkától füg­gően, eltérő mértékben, más­részt a szociálpolitikának kö­szönhetően, egymáshoz köze­­lítve emelkedjék. Mészáros Ottó (Következik: A „részvényesek”) A háló hossza 3

Next