Zalai Hírlap, 1977. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-01 / 77. szám
tm. «profe 1. A lipcsei tavaszi vásár mezőgazdasági gépkiállításán bemutatták az NDK és Magyarország vállalatainak kooperációjában gyártott E—301 típusú nagyteljesítményű aratógépeket. (Fotó: ADN — ZB — MTI — KS) ZALAI HÍRLAP Épül a neretvai erőmű A jugoszláviai Grabovicén, a Neretva folyón, március elsején kezdték meg az új hercegovinai vízierőmű építését. A tervek szerint a Grabovica erőművet 1980-ban helyezik üzembe, a kapacitása 113 megawatt lesz, és évente 345 millió kilowattóra elektromos energiát termel. A berendezéseket jugoszláv gyárak készítik. Egy mánk nagy erőmű, a Szalakovác építését már korábban megkezdték. Az évtized végén — amikor ezt is üzembe helyezik — Hercegovina egymilliárd kilowattóra elektromos energiával kap többet az eddiginél. Így a tartományban szilárd energiabázisa lesz az alumíniumipar fejlesztésének. (BUDAPRESS— TANJUG) Jól jár a fogyasztó, jól a vállalat A kémiai gyártásirányítás első tapasztalatai a ZALAHÚS-nál Az ország legnagyobb Turista-szalámi gyártója a Zala megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat. 160 vagonnal állítanak elő ebből a közkedvelt szalámifajtából. Termékei Dunántúl szinte minden pontjára eljutnak, s mind népszerűbbek a fővárosban is. Nem kis érdek fűződik tehát ahhoz, hogy a vállalat készítményei mindig azonos minőségűek, a szabványnak megfelelőek legyenek. Változik a recept Igen ám, de hús és hús között a laikus szerint is különbség, a szakemberek szerint pedig pontos százalékokban kifejezhető eltérés van. Két azonosnak tűnő combnak vagy karajnak más lehet a víz-, a zsír- és a fehérjetartalma is. Régebben a szalámi vagy a kolbász receptje javarészt a keverési arányra korlátozódott, annak is főleg mennyiségi oldalára. „Végy ennyi és ennyi kiló színhúst, fűszereket és más adalékanyagokat keverd össze...” Valahogy így kezdődött pár évvel ezelőtt egy-egy szalámifajta elkészítésének receptje. Ma az új módszer szerint így szól: „Mérd meg a színhús víz-, zsír- és fehérjetartalmát tápláld be egy számítógépbe, s az így meghatározott módon végy ennyi és ennyi kvó ...”. Negyedéve készül a Zala megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnál ezzel a módszerrel a Turista, s az első tapasztalatok szerint a termékek állandó, a szabványban meghatározott minőségen való tartásának legeredményesebb módjának ígérkezik a kémiai gyártásirányítás. Eddig ugyanis — főképp azzal őrizte termékei jó minőségét a ZALAHÚS, hogy a szabványban előírt értékek felett készítette például a Turistát Az 1974 februárjától 1976 júliusáig terjedő vizsgálati időszakban az esetek nyolcvan százalékában a szabványosnál táplálóbb volt a Turista. Amikor a vevő károsodott Az elvégzett tanulmányok szerint azonban nem minden esetben a vállalat károsodott A 307 vizsgálat tanulsága szerint húsz százalékban a fogyasztó járt rosszabbul: a szabványban előírt fehérje-, zsír- és víztartalom alatti Turistát vásárolt. ízben, súlyban nem volt változás, de a termék tápértéke eltért az előírttól. Több zsír és víz szorult a Turistába a fehérjetartalom rovására — vagy fordítva. A régi gyártásirányítással a termék összetételének a szabványban előírttól való ingadozása elérte a 2,5 százalékot, az új gyártásirányítással ezt sikerült 0,7 százalékra redukálni. . Csupán egy termék készítésénél is milliós megtakarításról beszélhetnek a ZALAHÚS-nál, s miután az összes húskészítmény gyártásánál bevezetik a kémiai gyártásirányítást, száz vagononként félmillió forint a várható megtakarítás. (Az idén ezer vagon húskészítmény hagyja el a vállalat kapuját.) A jövő útja A kémiai gyártásirányítás a gyakorlatban a következőképpen történik. A vágott sertés- és marhahúsból mintákat vesznek, amit a vállalati laboratórium azonnal analizál. A kapott víz-, zsír- és fehérjetartalom értékeket beszorozzák a már meghatározott mennyiségi szorzóval, s így keverik össze a különböző fajtájú alapanyagokat. Gyártás közben, s a végén újból ellenőrzik a keverési arányt. A megváltozott gyártásirányítás jól idomult a vállalatnál már kialakult szervezéshez. Fejleszteni kellett viszont a laboratóriumot, növelni a hűtőkapacitást. A beruházások azonban megtérülnek, hiszen gazdaságosabban gyárthatja termékeit ezentúl a ZALAHÚS és mindig azonosan jó minőségű húsipari termékeket vásárolhatnak a fogyasztók a boltokban. Kéner Gábor Hol tartanak a tavaszi munkákkal? Helyzetkép négy termelőszövetkezetből Az elmúlt napokig kedvezett az időjárás a mezőgazdasági munkáknak. Még csak néhány nap kellett volna és a kukorica, valamint szója vetésének kivételével csaknem minden tavaszi munkával végeztek volna üzemeink. A nagylengyel Göcseji Előre Termelőszövetkezet már befejezte a 130 hektár zab, a 60 hektár vöröshere és a 36 hektár takarmányborsó vetését A 130 hektárnyi olajlen vetéséből is csak 50 hektár van hátra, ezzel a jövő héten végeznek, ha az időjárás engedi. Az alapműtrágya és az istállótrágya kiszórását április 5-én, a műtrágyázást öt nappal később szándékoznak befejezni. Ezzel párhuzamosan folyik majd a mintegy 900 hektárnyi őszi gabona és repce vegyszeres gyomirtása, illetve a rovarkártevők elleni védekezés. E munka egyharmadával már végeztek. A három darab NOVOR permetezőgép napi teljesítménye 140 hektár, egy pedig tartalékban van. A talajelőkészítést egy K—700-as, négy DUTRA—1000-es és négy MTZ —50-es traktor végzi. A zalatárnoki Jobblét Termelőszövetkezet is kihasználta a korai tavaszodást A 105 hektárnyi zab már zöldell, de a tavaszi takarmánykeverék és a füveshere is földben van több mint egy hete. Vöröshere felülvetést 110 hektáron terveztek, s mihelyst rámehetnek a vetőgépek a földre, azzal is végeznek. Jövő héten a már előkészített táblán megkezdik a 35 hektár lucerna vetését. A munkák megkezdése előtt a vezetők összehívták a szerelő és traktoros brigádokat, s együtt beszélték meg a teendőket az ütemtervet A jó idő kihasználása érdekében a vasárnapi műszakot is vállalták. A jó munkaszervezésnek és a rendesen elvégzett gépfelújításoknak köszönhető, hogy a 2360 hektárnyi őszi gabona és rét fejtrágyázásán túl vannak. Az alapműtrágyázást csütörtökön fejezték be. A szervestrágyázásból még egynapi munka van hátra. A repcefénybogár ellen már védekeztek, sőt az 51 hektár egyéves lucerna vegyszeres gyomirtásán is túl vannak. Most az RNA helikopterét várják, hogy a 770 hektár őszi gabonát is vegyszerezhessék. A novai Göcseji Vörös Zászló Termelőszövetkezetben szintén túl vannak a 140 hektár zab, 40 hektár olajlenvetésén és a 200 hektár vöröshere és szarvaskerep felülvetésén. A 25 hektáros lucernatábla szintén csak a vetőgépeket várja. A talaj magas víztartalma miatt csak lassan haladnak a kukorica és a szója talajelőkészítésével. A 340 hektárnak mindössze egy harmadán végeztek. Mivel a helikopterre hiába vártak, szántóföldi permetezőgéppel fogtak hozzá a 300 hektár őszi gabona vegyszeres gyomirtásához, s már alig 10 százaléka van hátra ennek a munkának. Az istállótrágyaszórók egyelőre leálltak. A 63 hektárnyi gyümölcsösben két permetezéssel végeztek, s ha javul az idő, a harmadikat is megkezdik. A csesztregi Petőfi Termelőszövetkezetben kedden fejezték be a 110 hektár olajlen vetését, mely újdonság a szövetkezet vetéstervében. Egy nappal később a 103 hektár vörösherével is végeztek. A mustár, a zab és a tavaszi takarmánykeverék már javában kel. Az istállótrágyázásnak még a fele hátra van, de a helyi tanács költségvetési üzeméből kölcsönkért nagy teljesítményű önjáró rakodó most hét trágyaszórót szolgál ki, s így egy-két nap alatt befejezik a munkát, ha az idő majd engedi. A 600 hektárnyi őszi gabona vegyszerezését elkezdték, a munka egyharmadával már végeztek, s ha a repülőgép nem érkezik meg a napokban, a többit is a Novorokkal vegyszerezik. A kukorica és a szója alá mintegy 850 hektáron kell a magágyat elkészíteni. Ezt a munkát hat erőgépből álló komplex traktoros brigád végzi majd. A vetéshez is felkészültek. Az új T—150/K erőgép megérkezett, a Becker vetőgépet és a Hawkmosó-koronát a napokban várják. Minden eshetőségre készen a 4 darab SPC —6 vetőgép kijavítva áll a gépparkban, hogy szükség esetén ezek is gyorsíthassák majd a vetést Gy. A. ÉRDEMESEK ÉRDEMRENDDEL Emberség minden poszton A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a nemzetközi nőnap alkalmából a Munka Érdemrend bronz fokozatával tüntette ki Borsos 36 zseniét, a Zala megyei Gyógyszertári Központ személyzeti vezetőjét. KOPOGNAK. Fiatal gyógyszerésznő lép be. Nemrég lett a vállalati munkaügyi döntőbizottság elnöke. És hát tanácsot kérni, konzultálni ugyan kihez jönne máshoz, mint a személyzeti vezetőhöz? Meghányják-velik milyen előzménye volt a vitás ügynek, ki hibázott abban, hogy egy nézeteltérésből munkaügyi vita lett. Csakhamar újra kopognak. A közmegbecsülésnek örvendő takarítónő jön. Három gyermeke közül a legkisebb gyakran betegeskedik. És ha segítség kell, valami olyan, hogy a rend se szenvedjen csorbát, meg a beteg gyerek se szenvedjen hiányt, kihez fordulhatna máshoz, mint a személyzeti vezetőhöz? Talán mert ő is asszony, anya? Igaz, a két gyermek már nagy: 14 éves az egyik, 18 a másik. Velük már nincsenek ilyen jellegű gondok. De voltak ők is kicsik. Talán mert nemcsak személyzeti vezető, hanem párttitkár is immár hosszú évek óta? Talán ezért is, meg azért is. S legfőképp azért, mert ebben és abban a minőségben — mindig emberséges volt. Szerte a megyében 450 ember. Gyógyszerészek, gyógyszerész-technikusok, asszisztensek, adminisztrátorok, takarítozók... a háromszemélyes munkahelytől az 50 személyesig — széles a skála. Modern patikákban és leromlott régiekben egyaránt dolgoznak. Modern szolgálati lakásban és elavult épületekben egyaránt élnek. Sikerek és nehézségek a munkában. Baráti viszony és feszült munkahelyi légkör. Személyes örömök és gondok. Megannyi rezdülése az életnek. Ezek határozzák meg napjait. Ma a megyének ebben a részében tűnik fel, holnap abban. SZABADSÁGOLÁS, szakmai és politikai továbbképzés, útlevélkérelmek véleményezése és ki tudná felsorolni mi minden tartozik hatáskörébe, mi mindent érez kötelességének elvégezni. Ha nem fér bele a munkaidőbe, akkor utána. Munkaidőn túl ha kell a hivatali munkát is, különösképpen pedig a pártmunkát. Borsosné 1957 óta dolgozik a gyógyszertári központban. Bérszámfejtőként kezdte, s ezzel együtt feladata volt a munkaügyi ügyintézés is Ebben a minőségben is többet tett, mint ami munkaköri kötelessége volt. Nem tudott, s nem is akart a személyes emberi problémák mellett közömbösen elmenni. Így esett rá a választás, amikor 1963-tól függetlenített személyzeti vezetőre lett szükség. A pártmunkája kezdetben propagandista volt. Ellátni ezt a megbízatást nem kis feladatot jelentett Ma, hogy túl van a háromhónapos, majd az egyéves bentlakásos pártiskolán, hogy a pártépítési szakosító második évfolyamán tanul, tudja csak felmérni , mire vállalkozott akkor, amikor propagandista lett. 1962-ig volt propagandista. Akkor párttitkárrá választották. Újabb megbízatás, újabb erőfeszítések. Hogyan teljesíti ezt a megbízatást? Minden szónál ékesebb bizonyíték: azóta többször újra és újra megerősítették tisztségében. TISZTESSÉGE, fáradhatatlan munkája, ügyszeretete, embersége — amit oly sokan és oly előszeretettel hangoztattak róla szólva —, áll a kitüntetés hátterében. T. S. : ÍGY ÉLÜNK (4.) Tavalyelőtt a városok közül Siófokon volt a legnagyobb az egy lakosra jutó kiskereskedelmi forgalom — 51 765 forint —, de ugye, ebből nem következhet, hogy itt a legtehetősebbek az emberek. Hiszen a tekintélyes összeget magyarázza az üdülővendégek jelenléte. Rögtön hozzáfűzhetjük: nemcsak erre az esetre érvényes, ezért kell a számokkal óvatosan bánni, megkeresni összefüggéseiket. Valamivel megbízhatóbb támpontot kínál az a tény, hogy öt esztendő alatt az egy lakosra számított kereskedelmi forgalom Zalaegerszegen növekedett a leggyorsabban, 80 százalékkal. Azt sem tarthatjuk mellékesnek, hogy a gyorsan iparosodó városokban a kereskedelmi forgalom az átlagosnál nagyobb iramban bővül, ám a vásárlás, a vásárlási képesség csak résztényezője, s nem meghatározója az életszínvonalnak. Tavaly a szocialista iparban foglalkoztatottak havi átlagbére 2984 forintot tett ki, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 2877 forint volt. Ami ez utóbbit illeti: az olvasók egy része rögtön kétségbe vonhatja az összeget, mivel kevesebbet keres, egy másik része viszont azért, mert többet. Ezek csoportjába nemcsak a bányászok tartoznak — amint azt sémákra hajló ismereteink alapján hinnék —, hanem a kohászok is, a közlekedésieszköz iparban dolgozók, a villamosenergiaipar, a papíripar munkásai. Hamis azonosság Mégis, a mindennapi életünkben valahogy nem érzékeljük eléggé a munka jellege megszabta keresetkülönbségeket, szinte mindenütt azt hallani, hogy „ez a bér kevés". Hamis azonosságot hozunk létre iparágak, iparcsoportok, sűrűn népgazdasági ágazatok között, s nehezen vagy sehogysem ismerjük el az egyes munkafajták társadalmi értékének eltéréseit. A munkások órabére — két esztendeje végzett elemzés szerint, ám feltételezhető, az arányok azóta sem változtak lényegesen — Pécsett volt a legnagyobb, az országos átlagot 17,6 százalékkal haladta meg. Megyénként tekintve Komáromban kapták átlagosan a legmagasabb és Somogyban a legalacsonyabb órabért az iparban dolgozó fizikai foglalkozásúak. Az ipari kenyérkeresők havi átlagos bére — 1975-ben — Komárom megyében volt a legtöbb, 3267 forint, ám korántsem biztos, hogy egyben az életszínvonal, s annak növekedése is itt tekinthető a legmagasabbnak. S nemcsak azért, mert az ipariakon kívül sok más fajta foglalkozású ember él egy-egy területrészen, hanem mert a névleges jövedelmek alapján nem szabad messzemenő következtetéseket levonni, sem az életkörülményekre, sem az életszínvonalra. Bizonyítva ezt, ha csak hivatkozásnyi példával is: a lakáshelyzet, a száz lakásra jutó lakók számát tekintve, Somogyban a legkedvezőbb! Itt 263 lélek él átlagosan száz lakásban, míg Szabolcs-Szatmár megyében 321. Ha most viszont arra vagyunk kíváncsiak, a negyedik ötéves tervben a lakásállomány növekedése arányaiban hol volt a legszámottevőbb, kiderül — 15,1 százalék —, Fejér megyében, mennyiségében viszont a főváros után Pest megyében (35 ezer). A lakáshelyzet fontos elem az életszínvonalban — s elgondolkoztató, ha valaki új lakásba költözik, csak rövid ideig tartja ezt gyarapodásnak, életkörülményei javulásának, utána már legtöbbször — mint szociológiai vizsgálatok igazolták — csupán az ezzel járó terheket említi. Igenek és nemek Tágabb, a lakás mellett sok mást is magába foglaló tényező a kommunális fejlesztés, s itt, 1975-ben, az egy lakosra jutó beruházások öszszege szerint — a főváros után — Fejér megye vezetett Mégsem lehetünk bizonyosak abban, hogy a kiadott summa mindenki életkörülményeire egyformán hatott Sőt, könnyen megtörténhetett, hogy a fejlődés megszüntetett bizonyos ellátási különbségeket, de ugyanakkor újakat teremtett Hiszen az a település, ahol már van vezetékes ivóvíz, előbbre tart, mint a másik, ahol még nincsen, ám meglehet, ez utóbbiban működik a körzeti szakorvosi rendelőintézet, itt minden gyermeket elhelyeznek óvodában, nem tanítanak szükség tanteremben, s szilárd járda kínál zavartalan közlekedési lehetőséget. Hosszú háló kerítheti csak be mindazt, ami — bár esetleg számításba sem vesszük —, közrejátszik életszínvonalunk alakulásában. Igenek és nemek egyaránt meglelhetők ebben a háló összefogta tarkaságban, azaz időről időre az is bekövetkezhet, hogy életszínvonalunk egy ideig nem emelkedik, sőt, — mivel gyermek született, s az addig kétvagy háromfelé oszló jövedelem most már három vagy négy részre tagolódik —, átmenetileg csökken. Ellentmondásos pl. a nyugdíjasok helyzetének alakulása is, mert a nyugdíjak átlagos összegének növekedése ellenére, sokuk megélhetése vált nehezebbé az áremelkedések miatt. Ezért képletes hálónknak nemcsak összefognia kell a sokfajta tényezőt, hanem óvnia is azokat. Ügyelni arra, semmi se csússzon ki a hálószemeken át, mert így valósítható meg az a feladat, hogy hosszabb távon minden család életszínvonala folyamatosan, egyrészt a munkától függően, eltérő mértékben, másrészt a szociálpolitikának köszönhetően, egymáshoz közelítve emelkedjék. Mészáros Ottó (Következik: A „részvényesek”) A háló hossza 3