Zalai Hírlap, 1977. augusztus (33. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-02 / 180. szám
1977. augusztus 2. Gyorsabban, kevesebb költséggel Egy ötletes újítás a termofor elemek cseréjében LAPUNKBAN is beszámoltunk arról, hogy az országos gondokhoz hasonlóan, Zalaegerszegen is több épületben ki kell cserélni a gázfűtéses lakások termofor kéményelemeit, mivel azok hibái miatt füstgáz-visszaszivárgást észleltek a lakók. A munka azonban hosszadalmas, nem egy esetben — mint Csáki László, Zalaegerszeg. Landorhegyi út 20/B. alatti lakos panasza szerint is — sokszor közel egy hónapig elhúzódik a munka. Addig nélkülözni kell a fürdőszobát, s nem utolsósorban elviselni a bontással, falazással járó felfordulást. Panaszosunk pénteken járt a szerkesztőségben, s alig hogy kilépett az ajtón, telefonált Kovács József, a zalaegerszegi Ingatlankezelő Vállalat igazgatója. Kérte, nézzük meg egy többszörös újító lakatosuk szerkezetét, mely pont e termofor elemek cseréjét gyorsítja meg. Az újító — név szerint Egyed Dénes — készséggel magyarázta és mutatta meg az elmés ki- és beemelő működését egy érintett házban, a Balatoni út 3-ban. — EGY-EGY termofor elem súlya eléri a 25 kilót kis. Addig nem volt baj eddig sem, amíg elérhető helyről kellett kiszedni, majd oda berakni az elemeket, a nagyobb gond akkor jelentkezett, amikor a fürdőkádat is ki kellett venni, a csempéket lebontani, sőt, nem egy esetben a gáz- és vízvezetékeket is el kellett ideiglenesen távolítani. Ezek persze megsérültek, helyettük újat kellett betenni, nagy volt a költség. Ha ezzel a szerkezettel végezzük a munkát, mindez elkerülhető és gyorsabban is megy a csere. A csápos ki- és beemelő csavarmenetes, a fogai az elemek belsejébe kapaszkodnak. A Volán Vállalattól kértek kölcsön csörlőt, amivel a szerkezetet —, s „karmai” között az elemeket — kiemelik. Ugyanilyen módszerrel történik az új elemek berakása is. — Éppen tegnap próbáltam ki, nekem egy szintet másfél óra alatt sikerült rendbe tennem. Nektek hogy megy? — kérdi a jelenlevő kőművesektől Egyed Dénes. — A SZERKEZET jó, de azt a gömbcsuklós megoldást még meg kellene csinálni hozzá — mondja Bakonyi József. — Ha azzal akasztjuk fel a csigára, még könnyebb lesz a munka. — Hiszen csak gyorsabb is legyen — mondja Dévényi Lászlóné, az egyik lakó, aki ugyancsak érintett a témában, hiszen ők sem tudják használni a fürdőszobát. — Úgy számoltam, hogy egy-egy házban csak a költségmegtakarítás eléri az ötvenezer forintot. S akkor még hol van a kevesebb idő, a fáradtság, amit nem lehet pénzben kifejezni — mondja az újító. Az újítás egyik nem várt haszna még az is, hogy az eddigi módszerrel kiemelt termőéremeket el kellett dobni, mivel azok összetörtek, így viszont az épeket újra fel tudják használni. — AZ ÚJÍTAS elfogadása még csak most van folyamatban, de már alkalmazzuk is, mert a gyakorlat döntötte el, hogy jó — mondja az IKV igazgatója. — Reméljük, Egyed Dénes ötlete nem csak a zalaegerszegieknek, hanem másutt is segítséget nyújthat. K. G. Az újító az elmés szerkezet működését mutatja (Kiss Ferenc felvétele) vált. Földünk immár több mint 3,6 milliárdos népességéből 0,5 milliárd ember él nálunk gazdaságilag fejlettebb, és több mint 3,1 milliárd alacsonyabb fejlettségű szinten.AZDASÁGI növekedÉSÜNK üteme 1956 és 1976 között — ugyancsak a nemzeti jövedelemmel mérve — évi átlagban5,8 százalék volt, több mint a gazdaságilag fejlett tőkés országokban, és megközelítette a gyorsan fejlődő szocialista országok átlagát. Ma már a gazdasági fejlettség tekintetében hazánk a világnak abba, a mintegy 20 országot felölelő csoportjába tartozik, amelyet gazdaságilag közepesen fejlettnek nevezünk, és amely a 10 legfejlettebb ország után helyezkedik el. (A felszabadulás előtt — 25 év átlagában — csupán évi másfél százalékkal nőtt Magyarország egy főre eső nemzeti jövedelme.) Gazdasági elmaradásunk azonban a gazdaságilag legfejlettebb országokhoz viszonyítva még nagy. Fejlődésünk következő szakaszában egyik legfontosabb politikai, gazdasági feladatnak tekintjük, hogy ez tovább mérséklődjön. Hazánkban a foglalkoztatottság világviszonylatban igen magas színvonalat ért el, az aktív keresők aránya megközelíti az 50 százalékot, s ezzel a szocialista országok közül elértük az NDK és Csehszlovákia foglalkoztatási szintjét, a tőkés országokat tekintve pedig csupán Dániában alakult ki hasonló arány. Az iparosítási folyamat nyomán ipari országgá váltunk, jelenleg az aktív keresők 43,5 százaléka az iparban és az építőiparban dolgozik. E mutató szerint az európai országok rangsorában a hatodik helyet foglaljuk el. Az állóeszközök elosztása, bár a foglalkoztatottakénál kisebb mértékben, ugyancsak módosult, az ipar kapta a beruházások nagyobb részét. Állóeszközeink aránya az utóbbi 25 évben 12- ről csaknem 30 százalékra nőtt. Új iparágak jöttek létre, nagy kohászati, villamosenergia-ipari, alumíniumipari és vegyipari programokat hajtott””'’ vA-’-e. Közúti, és járműgyártásunk, híradástechni-kánk, az orvosi és más műszeripari termékeink magas műszaki színvonalat értek el, s jó hírt szereztek országunknak szerte a világon. Iparunk termelékenysége is javult. 15 év átlagát tekintve 3—3,5 százalékkal nőtt évente, bár e tekintetben még nagyok a lehetőségeink. (Technikai szintünk lehetővé teszi, hogy közelítsünk a gazdaságilag fejlett nyugat-európai országok 4,5 százalékos évi termelékenységi növekedéséhez. Forradalmi változások zajlottak le az építőiparban. Ez egyaránt vonatkozik az építőipari technológia fejlesztésére, a gépesítés ütemére. Amíg 1950-ben az építőipar állóeszköz-állománya alig félmilliárdot tett ki, ma meghaladja a 20 milliárdot. HAZÁNK MEZŐGAZDA-11SÁGA ugyancsak történelmi utat tett meg. Létrejött a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság. A mezőgazdaság állóeszköz-állománya az utóbbi negyedszázadban 3,5-szeresére nőtt, lehetővé vált, hogy az itt foglalkoztatottak fele más ágazatokban vállaljon munkát. Ma már tény, hogy a mezőgazdaság mindinkább lépést tart az európai fejlődéssel. A terméshozamok látványosan emelkedtek, stabilizálódtak, elterjedt a gépek, a műtrágya felhasználása, nőtt a mezőgazdasági termékek feldolgozott formában történő értékesítése. A mezőgazdaságnak a nemzeti jövedelem termelésében való részesedése az ipar dinamikusabb növekedése miatt csökkent ugyan, de alapvető tényezője a népgazdaságnak. Gazdaságunk általános fejlődésének részeként jelentősen javult népgazdaságunk exportképessége. 1967 és 1972 között a szocialista piacokra irányuló export 80 százalékkal, a korábban állandóan szűk keresztmetszetet jelentő nem szocialista viszonylatú kivitel folyó áron 98 százalékkal nőtt. A tervgazdálkodás sikerei mélyen gyökereznek, szocialista rendszerünk lényegéből fakadnak. A népgazdasági tervekben — a középtávú és éves cselekvésű programokban egyaránt — dolgozó népünk érdeke fejeződik ki. Célok, amelyekért érdemes, útmutatások, amelyek alapján lehet eredményesen dolgozni. Ezért sorakozott fel a társadalom fő ereje az első hároméves terv mögé, s végzett áldozatos munkát a célok eléréséért. Ezért vált nemzeti programmá az ötödik ötéves terv, s dolgozik valóraváltásán népünk döntő többsége. Társadalmi fejlődésünkkel összhangban, folyamatosan korszerűbbé váltak a tervszerűség érvényesítésének eszközei, a tervezés népgazdaság irányításának rendszere, mélyült a tervek teljesítéséért érzett társadalmi felelősség. Ez volt, és ez a szilárd alapja ma is előrehaladásunknak, a fejlett szocialista társadalom sikeres építésének nehezebb gazdasági feltételek között is. Automatizálási program Bulgáriában A most folyó ötéves tervben, 1976 és 1980 között a bolgár gépgyártás, vegyipar, kohászat és más fontos iparágak területén 110, automata vezérlésű technológiai folyamatot vezetnek be. A termelés vezérlésére szolgáló automatikus rendszerek kialakítására törekszenek elsősorban. Egy-egy ilyen rendszer legalább 5—6 alrendszert foglal magában. A termelés egésze így — az ellenőrzést is beleszámítva — egységes vezérlési ciklusban történik. A tervidőszak során bevezetett 110 automatikából 70 integrált rendszer lesz 400 alrendszerrel. Ezek közül egy-egy már működik a gabrovói „Podem” villanyvonat-üzemben, a „Vaszil Kolarov” erősáramú üzemben, a „Dimiter Ganev” színesfémkombinátban. Az automatizálási program előirányozza az elektronikus számítógépközpontok hálózatának kiépítését. A tervidőszak végére — egyebek közt — több gépes számítóközpontja lesz a hatósági adatszolgálasoknak és a bíróságokéak is. (BUDAPRESS— SOFIAPRESS) ZALAI HÍRLAP Szénmilliárdosok A Szovjetunióban a kazahsztáni geológusok hozzá,kezdtek a Karagandai-medence mélyen fekvő szénrétegeinek feltárásához. Jelenleg a kitermelés még a felszínhez közel, jóval kisebb mélységben folyik A most elkezdett geológiai vizsgálatokkal előkészítik a mélyen fekvő szénrétegek bonyolultabb kiaknázását. A geológusok által felmért készletek kitermelése több évtizedre biztosítja Kazahsztán kohászati üzemeinek és villamos erőműveink fűtőanyagellátását A becslések szerint ugyanis a kazahsztáni föld mélyében még többszáz milliárd tonna szén rejtőzik «. A kerítés mögött tiszta, rendezett kis gyártelep. A műhelyépületek fölé szürkén csillogó fémtornyok emelkednek: a zalacsébi Vepex-üzem, hivatalos elnevezéssel a Fehérjefeldolgozó Termelőszövetkezeti Közös Vállalkozás. Az idén már 85 millió forint értékben Az üzem mindössze kétesztendős. A salomvár—zalaháshágyi és a bagodi termelőszövetkezet közös vállalkozásában létesült. 1975 májusában állt üzembe a keverőrészleg, majd novemberben kezdett termeni, a fehérjefeldolgozó. — Három fontos megbízásunk van! Az első, hogy a zalaegerszegi baromfifeldolgozóval húscsirke-hizlalásra szerződött termelőszövetkezetek közül a zalaegerszegi járásbelieknek Broiler-tápokat biztosítsunk. Ezekből idén 450 vagonnyit készítünk. Másik feladat a hízómarha-koncentrátumok előállítása. Erre az évre tervezett mennyiség ebből 90 vagon. S végül a kisárutermelés szolgálatában a háztáji gazdaságokat ellátjuk nyúltáppal, amiből az idén 150 vagonnyi készül. A felsorolt megbízatások teljesítése leköti a keverőkapacitás nagy részét — mondja Horváth Sándor főmérnök. — De gyártunk kutatási stádiumban levő tápokat, a fehérjefeldolgozóban pedig a Zala megyei Tejipari Vállalatnak dolgozunk, tejport porítunk, s tejporpótlót készítünk. Gépeik — közöttük dán és svájci gyártmányú, félautomata berendezések — folyamatos üzemeléssel, három műszakban dolgoznak. A tempó feszített, idei tervükben 85 millió forint termelési érték előállítását tűzték célul. Kísérletező kedvvel Amint a főmérnök mondta, szívesen nyújtanak lehetőséget a tudományos kutatások gyakorlati kipróbálásához. Az elméletnek vizsgáznia kell, kérdés hogyan fogadják, felhasználják-e a gyakorlatban az új tápokat a mezőgazdasági üzemek állattartó telepein? A kérdésre Porpáczy Kálmán főkönyvelő ad választ . A Broiler-tápok jól beváltak. Vajda Imre állattenyésztő üzemmérnök, fiatal szakemberünk révén rendszeresen tartjuk a kapcsolatot a tsz-ekkel. Így tudjuk, hogy ahol jól gazdálkodnak a tápokkal, húscsirkéknél 1 kilónyi súlygyarapodás eléréséhez elegendő 2,35 kilogramm táp. S mi a helyzet a kutatási stádiumban levő tápok felhasználásával? Mint megtudjuk, vegyes a kép. Hogy a bizalmat nehéz elnyerni, illusztrálja a Starter-féle borjúindítótápok esete. A zalai állattenyésztési telepeken kevéssé ismert technológiai eljárásról van szó. — A lényege, hogy a borjakkal nem vízben feloldott tejport itatnak, hanem szilárd halmazállapotú tápszert kapnak — magyarázza a főmérnök. — Előnye, hogy az etetés gyorsabb, könnyebb, nem kell például vizet melegíteni. Nos, a megyében fanyalogva fogadták. Ellenben a békéscsabai termelőszövetkezet — nagy megelégedéssel — november óta folyamatosan rendel a tápból. De a Zalaegerszegi Állami Gazdaságban is jó partnerre találtak. Két hónapja az egyik tehenészeti telepen a kísérleti szériában gyártott tejelőtápot kapják a jószágok. Az eddigi tapasztalatok kedvezőek. A megfigyelés fél évig tart, majd a tapasztalatok rögzítése, az etetési technológia pontos kidolgozása után áttérnek a nagybani előállításra. Horváth Sándor még két újdonságról számol be: a Boscoop Agráripari Szövetkezeti Közös Vállalkozás egy speciális borjútápszer alapanyagának elkészítésére kérte fel az üzemet. A Terimpex-szel és a Zala megyei Tejipari Vállalattal pedig alacsony keményítőtartalmú juhtáp kísérleti gyártásáról tárgyalnak. A túlzsírosodást akadályozó, ezzel exportminőséget biztosító tápszert az express-pecsenyebárányok kapják majd. Fejlesztés, kapacitásbővítés A következő években még nagyobb termék mennyiséggel számolnak. Fejlesztési tervükben egy újabb nagy kapacitású keverőberendezés üzembe állítása szerepel, s így 30— 40 százalékkal bővül a termelés. A lucernaszárító részleg is gyarapodik egy újabb présgéppel. Mivel a szállítást teljes mértékben már nem tudják a vasúton lebonyolítani, a zökkenőmentesség érdekében tartályautókat vásárolnak, s a tápot ömlesztett állapotban küldik a megrendelőkhöz. Szeretnének könnyíteni raktározási gondjaikon is, mégpedig olcsó megoldással, ezért, f ijható Graboplast sátrakat vásárolnak, amelyekben nagy mennyiségű készterméket kódelyhetnek el. K. M. * Növekvő termelés, kísérletek újabb tápok előállítására a salacnébi Vepex-üizemben Csodagép, csoda nélkül ige vitassuk el a hozzáértők jogát a nemes izgalomra, az olthatatlan kíváncsiságra, amit a technika friss eredményeit megtestesítő tárgyi alkotások iránt tanúsítanak. Egy-egy gép, berendezés ma valóban teljesíthet annyit, mint korábban üzemépületet megtöltő ember és eszköz, elektronikus vezérlése segítségével olyan műveleti utasításokat hajthat végre automatikusan, amilyeneket régebben fél óráig magyarázott a képzett szakmunkásnak is a művezető vagy a technológus. Szokás a technika csodáiról beszélni, ám a szakemberek számára nem lehetnek csodák. Mégis, némely esetben azt tapasztalhatjuk egy-egy tetszetős holmi szinte megbűvöli jövendő tulajdonosait, s már csak odahaza, az üzemben derül ki, a csodamasina nem képes csodákra. A nemzetközi munkamegosztás fokozódásával folyamatosan növekszik a külföldi eredetű technika aránya népgazdaságban. Gondoljunk csak a gabonabetakarító és más kombájnokra, a tehergépkocsikra, szerszámgépekre, vegyipari berendezésekre, hiszen egy-egy nagyberuházáson sok esetben tíz, tizenöt ország képviselteti különböző cégekkel magát. A hetvenes évek első felében az összesen beruházott gépek, berendezések kereken ötven százaléka külföldön készült. (Ennek 56 százaléka szocialista, 44 százaléka fejlett tőkés országokból származott.) A második ötéves terv idején, 1960 és 1965 között a külföldi eszközök aránya még alig haladta meg a negyven százalékot, tavaly viszont már 55 százalékot ért el. A számok összevetése nem hagy kétséget afelől, tartós folyamatról van szó, a nemzetközi munkamegosztás érvényesüléséről. Aminek persze ésszerű arányait, kereteit, a kiadott pénz fejében megszerzett technika milyenségét idehaza kell felelősséggel eldönteni. Természetes követelmények ezek, elsőként az iparban, hiszen tavaly minden beruházási száz forintból harminckilencet az ipar költött el, azaz a 150 milliárdból 58,5-et. Jelzi ez a részesedés, miért van meghatározó ereje, mi és hogyan történik az ipari beruházásoknál. Az arányok egyébként is sokatmondóak. A szocialista szektor tavalyi, összesen 150 milliárd forint értékű beruházásaiból 66 milliárdot az építés, 73 milliárdot viszont a gép-, berendezés-vásárlás követelt, azaz 1976-ban is, meg 1975- ben is, megfordult a korábbi arány, az építéssel szemben a gépbeszerzés rukkolt az első helyre. Ez egészséges, kívánatos, sokáig szorgalmazott folyamat, nem mértéke csökkentéséről, hanem összetétele ésszerűbb alakításáról van szó. Sajnálatosan gazdag példatárunkba belemarkolva, vajon ésszerűnek nevezhető-e olyasfajta építőanyagipari csodagépek beszerzése, amik ugyan nagyon szépek, de még egyetlen műszakban sem érték el — két év alatt! — a várt, ígért teljesítményt? Igaz, a gyártót a nemzetközi bíróság kártérítésre kötelezte, ám a népgazdaságnak termékre, gazdaságosan előállított árura, s nem kártérítési pénzre van szüksége. Folytathatjuk a több millió dollárért vásárolt vegyipari berendezéssel, amit több ember javít, mint amennyi kezel, s perelni sincs kit, mivel a szállító csődbe jutott... Ott vannak aztán a kivagyiságból vett, de napi fél műszakban használt csodagépek, azután azok, melyek tizennyolc hónapig ládákban a gyárudvaron álltak, s úgy telt el garanciális idejük, hogy a vízhatlan csomagolást tépték le mindössze a ládahegyről, ez volt az „üzemszerű próba"!Me röstelljük leírni, bár szégyellnivalóan konyhai bölcsesség: a gépvásárlás szakma! Érteni kell hozzá, tudni minden csínját-bínját, még azt is — igen, azt is —, milyen anyagokkal, miféle technológiai környezetben, mennyire képzett kezelőkkel kívánják működtetni a gépet. Ismerni szükséges a választékot és nem egyetlen céget, hanem cégek sorát éppúgy, mint a már működő, ún. referencia-berendezések jellemzőit. Szó sincs arról, hogy hiányoznának idehaza a kellő felkészültségű szakemberek. Csak olykor nem ők bonyolítják le az üzletkötéseket, vagy nem kérik közreműködésüket, máskor meg úgy, hogy nem figyelnek a vevő kikötéseire, avagy a vásárló nem ad pontos információt, mire van szüksége. Sokféle aprónak tűnő mulasztás következményeként elillan a csoda, marad a kiábrándulás. Egy valamire azért jó. Végre, tanulni, okulni belőle, s a levont következtetésekhez igazítani — személyeknél szervezeteknél is, tárgyi feltételeknél úgyszintén — a cselekedeteket. Veress Tamás