Zalai Hírlap, 1978. február (34. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-01 / 27. szám

­ A KÖZÖSSÉG BIZONYÍTVÁNYA E hét végén megyénk ter­melőszövetkezeteiben is meg­kezdődnek a zárszámadó köz­gyűlések. Pontosabban zár­­számadó-tervtárgyaló tanács­kozások, ugyanis —, bár kí­sérletképpen már alkalmazták néhány helyen —, ez az első alkalom, hogy mindenütt ösz­­szevontan kerül sor a közös gazdaságok életének e kiemel­kedő eseményére. Logikus ez a megoldás, elvégre a kettő számszakilag is szorosan ösz­­szefügg, szóbelileg, nyílt fóru­mon pedig szinte lehetetlen­ a különválasztás, hiszen ha va­laki a jobbítás szándékával észrevételez, már a tenniva­lók, azaz a terv oldalára nyúl át, ha pedig a célkitűzések hátterét vizsgálja, elkerülhe­tetlenül a mérleghez kell nyúlnia. S most mindkettő kéznél van, ami természete­sen nagy mértékben növeli mindenek előtt a vezetőség, de a tagság felelősségét is ezeken a közgyűléseken. Az újdonság tehát nem csak formai változást jelent, vala­miféle egyszerűsítést, ellenke­zőleg, mindenütt feltételez olyan színvonalat, hogy a ve­zetőség képe a gazdaságra jellemző adatok, tények, ér­vek közérthető, világos felso­rakoztatására, a tagságnak pedig igénye ez az előterjesz­tés, s kritikusan és önkritiku­san, minden irányban köve­­telménytámasztóan használja fel e „fényképet”, s megalapo­zott véleménnyel teszi teljes­sé a közösség —, tehát nem csak a vezetőség — bizonyít­ványát. És szó sincs fogalom­­zavarról, igen, a terv is része a bizonyítványnak, elvégre a programkészítés —, legalább is a reális talajon álló —, mindig olyan lehet, amilyenné alapozták, vagy fordítva: mit ér az olyan mai nagy kenyér, amihez a holnapi sütéstől csaklizták el a liszt egy ré­szét ... Erre sajnos éppen elég pél­da akadt az elmúlt években, viszont ezúttal —, s ez a to­vábbi, igen értékes újdonsá­gok egyik fontos eleme —, legfeljebb elvétve fordul elő erőltetett osztás, a más célo­kat szolgáló alapok kényszerű átcsoportosítása. Szövetkeze­teink ugyanis összességében jó évet zártak, amit szemléle­tesen igazol, hogy szanálási eljárásra előreláthatóan egyetlen gazdaságban sem ke­rül sor. S mennyivel jobb en­nek az összetevőit bogozni, mint a hiányét! Mindenek­előtt természetesen a lelkiis­meretes, jól végzett munka volt az értékteremtő. Érdemes böngészni különböző, elmúlt évi tanácskozások jegyző­könyveit, sehol sem találni utalást arra, hogy a jelentős mezőgazdasági termelésnöve­kedésre vonatkozó párthatá­rozat végrehajthatóságán me­ditáltak volna. Arról beszél­tek, hogyan, milyen módsze­rekkel lehet teljesíteni a ki­tűzött célt. És amit kitűztek, többnyire el is érték. Igen nagy pozitívuma az 1977-es évnek, hogy az egye­sülési folyamaton átesett ter­melőszövetkezetekben rende­ződtek a sorok. Az eredmé­nyek igazolják, hogy a veze­tők egyre inkább át tudják te­kinteni a gazdaságot, letisztá­zódik az improvizációkkal ter­hes termelési szerkezet, a kedvezőtlen adottságok és a közgazdasági szabályozókban rejlő fogyatékosságok mecha­nikus szajkózása helyett egy­re inkább fellelhetők az ezek­hez való ésszerű idomulás je­lei. Tekintélyes, egyes gazda­ságokban országosan is ki­emelkedő terméseredmények születtek, rendkívül jelentős az előrelépés az állattenyész­tés minőségi mutatóinál, kü­lönösen a tejtermelésben. Az utóbbival függ össze, hogy ki­mozdult a holtpontról a sokat emlegetett és valóban óriási tartalékokat jelentő gyepgaz­dálkodás javítása, s a háztáji és a közös gazdaságok integ­rálódási folyamata is gyor­sabb ütemű, szélsőségektől mentes lett. Mindezekből persze egyál­talán nem következhet, hogy a közgyűlés kizárólag a kör­­bedicsérés fóruma legyen. Sú­lyos hiba lenne például naiv­nak nyilvánítani azt a felve­tést, ami így szokott hangza­ni: — Hát a szomszédban miért megy jobban? Igaz, közgazdászul ezt úgy emlege­tik, hogy „a terméshozamok differenciáltan jelentkeznek”, de tökéletesen megfelelő az előző gondolatmenet is. — Hogyan történhet, hogy azo­nos körülmények között, lé­nyeges hozam- és költségkü­lönbséggel állítanak elő ter­ményt, húst a gazdaságok? Erről szót ejteni például igen hasznos fejezete lehet a köz­gyűlésnek, s persze az előter­jesztőkön is múlik, hogy vita­képes állapotban kerüljön a tagság elé ez a téma. Különösen a költségek ala­kulásánál érdemes az eddigi­nél jobban odafigyelni a gaz­dálkodás kulcspozícióiban megtalálható, főként a nagy­értékű gépek kezelésével megbízott alkalmazottak vé­leményére, akik közül sokan az elmúlt évben lettek tagjai a szövetkezetekben létreho­zott szakszervezeti alapszer­vezeteknek, s célkitűzéseik között hangsúlyozottan szere­pel a szövetkezeti eredmény gyarapításának sokoldalúbb elősegítése. Sajnos, csaknem új téma­körként lehet javasolni a munkaerőgazdálkodás alapo­sabb elemzését. Nem elég ma már nagy általánosságban el­sóhajtozni arról, hogy öreg­szik a tsz tagság. Több szó kell, hogy essék az utánpótlás módozatairól, a nagyobb vonzerőt jelentő szociális el­látás javításáról, de a meg­levő erők ésszerűbb foglal­koztatásáról is! S főleg a szakmunkásképzésről, mert amíg az irányítói posztokon állók képzettsége immár or­szágos átlag fölötti a megyé­ben, szakképzett kétkezi mun­kásból rendkívül nagy a hiány. Ugyancsak szót érdemel az ésszerű melléküzemi tevé­kenység is, mert e téren nem használták még ki lehetősé­geiket a zalai gazdaságok. S ez már kifejezetten a tervezés köre, ahol egyébként szintén kedvező képet mutatnak az előzetes információk. A ter­melőszövetkezetek előirány­zataikban azonos értékben, vagy túlszárnyalva szerepel­tetik a megyei célkitűzéseket, tehát azonosulnak a megye, az ország mezőgazdasága előtt álló feladatokkal. A nö­vénytermesztés hozamait pél­dául 7,5, az állattenyésztését 2,2 százalékkal kívánják nö­velni —, ezen belül a juhá­­szatot megduplázzák —, az alaptevékenységen kívüli be­vételük 5 százalékkal, a nettó árbevétel 3,3 százalékkal nő. A tervszámok reálisak, megalapozottak. Ennek az alapnak a szilárdságát, s majd az egész „építkezés” szervezettségét, eredményes­ségét növeli a mostani köz­gyűléseken megnyilvánuló őszinte, érdemi vita, a cse­lekvő egyetértés jegyében le­zajló véglegesítés. Kovács Ferenc Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 27. szám­ára: 80 fillér 1978. február 1., szerda ----ITMUMIMMHI———— vitai számunkból. F­elelősségtel­jes eszmecsere □ Tettekkel segítenek dolgozóiknak □ Folyamatos termékszerkezet­váltás □ Család és otthon □ A hőtan éppen aktuális ... □ Újra Kapornakon kezdeném □ Cementkúra □ Tíz torna története 1­0 TEJTERMELŐ TELEP BEKEHÁZÁN A Zalaegerszegi Állami Gazdaság békeházi majorjában 832 férőhebes tejtermelő te­lep épült. A technológiai szerelés már befejezéséhez közeledik. Képünkön: a 2x16 ál­lásos fejőház Alfa-Laval berendezéseit szerelik az Agrokomplex szakemberei. Brigádok mérlege a tsz-ekben 109 kollektíva, 50 millió forint többlet­ vesztő gépészek is, akik a bú­za, a kukorica hozamának a növelésével, az üzemanyagta­karékossággal egymillió forint többletet értek el. A bocföldi tsz-ben elsős­or­­ban a csatári tehenészeket il­leti dicséret, mivel a 4500 lite­res tervezett tejtermelési átla­got és ezt meghaladó vállalá­sukat is alaposan túlteljesítet­ték. Jó munkát végeztek a bu­­csuszentlászlói termelőszövet­kezet növénytermesztő gépé­szei: a tervezett termelési ér­téket 13 százalékkal múlták felül, s ez több mint kétmillió forintot jelentett a közösnek. E gazdaság tehenészei 461 li­terrel több tejet termeltek te­henenként, mint amennyit a tavalyi tervük megkövetelt. Balatonmagyaródon a fiatal gépészekből álló traktoros bri­gád a búzatermesztéssel és a hektáronkénti 365 mázsás cu­korrépa hozammal jeleskedett elsősorban, s így a többletter­melésük értéke 1,1 millió fo­rint. Szinte külön versenyt ho­zott a nagykanizsai termelő­­szövetkezet két brigádjának, a tehenészeknek és a palini ba­romfinevelőknek a tavalyi munkája. Az előbbiek a tejter­melésben, a borjak súlygyara­podásának növelésében értek el jó eredményt, míg az utób­biak súlygyarapodás javításá­val, az abrakfelhasználás, va­lamint az elhullás csökkenté­sével tűntek ki. A két kollek­tíva egy-egy millió forintot meghaladó többlettermékhez juttatta a közöst. A nagylengyeli termelőszö­vetkezetben két brigád ért el figyelemre méltó teljesít­ményt. A traktorosok a terve­zett üzemanyagköltségből 12 forintot takarítottak meg nor­málhektáronként, növényter­mesztő tevékenységük pedig 1,1 millió forint bevételi több­letet jelentett a tsz-nek. A megyében szinte páratlan eredménnyel büszkélkedhet­nek a baromfinevelők. A ter­ven felüli értékesítésük, az á­­rakfelhasználás csökkentése, az elhullási százalék mérsék­lése az év elején nem számí­tott 565 ezer forintot hozott a gazdaságnak. A fűzvölgyi termelőszövet­kezetben a növénytermesztők és az állattenyésztők egyaránt jeleskedtek. Az előbbiek a 45 mázsás kenyérgabona és a 60 mázsás kukorica hektáron­kénti hozamukkal értek el ki­emelkedő teljesítményt, míg az állattenyésztésben a tehené­szek 14,3, a marhahízlalók 12, a juhászok pedig 11 százalé­kos tervtúlteljesítéssel járultak hozzá szövetkezetik gazdálko­dásához Az említett brigádokon kí­vül néhány százezer forintos hozam­többletet több kollektí­va is elért, vagy éppen a jobb minőséggel, a költségek csök­kentésével, több-kevesebb tár­sadalmi munkával hívták fel magukra a figyelmet, és lettek tavalyi munkájukkal a Szocia­lista Brigád cím várománya­ A Szocialista Brigád címért versenyző termelőszövetkezeti kollektívák a közelmúltban ér­tékelték tavalyi munkájukat, összesítették versenyvállalá­suk eredményét. Felmérték azokat a teljesítményeket, amelyeket a termelési érték, az eredmény növelése, a költ­ségek csökkentése, az export árualapok gyarapítása vagy a társadalmi munka területén, az esetek többségében vállalásai­kat túlteljesítve elértek. A NOSZF 60. évfordulója tiszteletére kibontakozott ver­senyben sok-sok zalai brigád elismerést érdemlő teljesít­ménnyel hívta fel magára a figyelmet. Ennek bizonyítéka, hogy a megyei Teszöv 109 kol­lektíva munkáját értékelte, és a végső eredmény: a termelő­­szövetkezetekben dolgozó bri­gádok 50 millió forinttal nö­velték termelésüket. Kitűnt a szentgyörgyvölgyi tsz marhahízlaló szocialista brigádja. Az értékesítési ter­vük a hétmillió forintot sem érte el, ezzel szemben a 18 ta­gú kollektíva több, mint ki­lencmillió forint árbevételt produkált, s a számukra elő­írt 80 százalékos export arány­nyal szemben 94 százalékos volt a teljesítményük. Igen jó munkát végeztek a növényzet- ÚJ GÉPSOROK A KÁLYHAGYÁRBAN A Zalaegerszegi Kerámia és Cserépkályhagyár a zala­egerszegi, Mártírok úti kály­hacsempe ’ telepén tegnap üzembe helyezték a 16 mil­lió forintért vásárolt nyu­gatnémet gyártmányú föld­előkészítő gépsort, valamint a csempegyártó présgépeket. Az új csarnokban elhelyezett fél­automata gépsor jelentős mértékben csökkenti a nehéz fizikai munkát, a rezgővályús adagolóval az agyag, a ho­mok és a samottörlemény pontosan adagolható, a kí­vánt nedvességtartalom pedig automatikával biztosítható. Az óránként 10 tonna kapa­citású földelőkészítő gépsort négyen kezelik. Ezzel párhu­zamosan megtörtént a három új présgép üzembe helyezé­se is. Egy-egy épen percen­ként három sima vagy min-­­ tás felületű sík- és sarok- s csempe készíthető. Képünkön ■ az előkészítő gépsor vákuum-­­ prése látható. I Beruházás az export fokozásáért A Zöldért zalakomári szárító telepének tavalyi árbevétele mintegy tízmillió forint volt. A három szárítóalagutas jugo­szláv berendezés segítségével az elmúlt évben 20 vagon szá­rított almát exportáltak a Szovjetunióba, az öt vagon szárított hagyma negyedrésze­­pedig tőkés országokban talált gazdára. Kísérletképpen egy vagon zöldségzöldjét is készí­tettek, ezt Jugoszláviába szál­lították. A zalai gyümölcsösökre, a növekvő zöldségmennyiségekre alapozva idén bővítik a zala­komári telepet Mintegy tíz­millió forintos költséggel az NSZK-ból Binder típusú szá­rítót vásároltak, melynek sze­relését április végén kezdik a szakemberek. A Magyar Nem­zeti Banktól felvett deviza­hitelt a tervek szerint két év alatt kigazdálkodj­a a három műszakban üzemelő szárító. Az így megnövekedett kapa­citással az árbevétel is meg­kétszereződik, s körülbelül 10 —12 millió forint értékű árut exportálhatnak, főleg tőkés or­szágokba. A megfelelő nyersanyag utánpótlásra is megvannak a Zöldért tervei. A gyengébb minőségű almából első osztá­lyú almapelyhet készítenek majd exportra. A kereslet nö­vekedése miatt idén már öt termelőszövetkezetben össze­sen közel 30 hektáron termesz­tenek vöröshagymát, amelyből — ha beválik —, akár meg is tízszerezhetik a szerződés­­mennyiséget.

Next