Zalai Hírlap, 1978. február (34. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-01 / 27. szám

•*«W«.*fe».mn*r X. mliii—--------------------------— Talajvédelmi tanulmánytervek Magyarország területének körülbelül háromnegyed ré­­részén folyik mezőgazdasági termelés. Ezeken a vidékeken a termőtalaj elpusztulása évről évre jelentős károkat, termés­­kiesést okoz. A károk mini­málisra csökkentése érdekében szükségessé vált a talajvédő gazdálkodás tudományos meg­alapozása és a földrajztudósok bekapcsolása e munkába. Az MTA földrajztudományi Intézetének kutatói úgyneve­zett talajvédelmi tanulmány­­tervet készítettek, amely 1:25 000-es méretarányú tér­­képsorozaton mutatja be egy­emb terület természetföldrajzi viszonyát. A térképeket kísé­rő szöveges részben ismertetik a geológiai, domborzati, éghaj­lati, vízrajzi viszonyokat A Csepel-szige­ten, Lórév— Mákád térségében például az artéri, Enying vidékén a löszös típust, Komárom—Grépics, il­letve T7**- eségében a kisal­földi terás**s síkságot Lesen­­cefalu vidékén a hegységpere­mit, a Velencei-hegység Suko­­ró térségében, illetve Udvaréi­ban a kedvezőtlen természeti adottságú hegységet, illetve dombsági típusterületeket vizs­gálták. Ai Hunt­ár Folyamatos termékszerkezet-váltás Aa altigépgyár tavalyi mankójáról, idei feladatairól Si­keres esztendőt hagyott maga mögött a zalaegerszegi Alumíniumipari Gépgyár kol­lektívája. Termelési tervüket 11 millió forinttal túlszárnyal­va, 165 millió forint termelési értéket produkáltak, s 30,8 millió forint nyereséget értek el 1977-ben. Új termékek Az elmúlt esztendő feladatai között fontos helyen szerepelt az Alumíniumipari Tröszt igé­nyeihez igazodó fokozatos ter­mékszerkezet-váltás. Ennek megfelelően a székesfehérvári Könnyűfémmű présműhelyé­hez különféle terméktovábbító rendszereket, edző és előmele­gítő kemencékhez egységrako­mányok tárolására, továbbítá­sára alkalmas szállító kerete­ket gyártottak. Bár ezek a be­rendezések kifejezetten a könnyűfémmű megrendelésére készültek, olyan jól beváltak, hogy az iparág több más gyára is igényt tart ilyen berendezé­sekre. Így az idén is nagy számban gyártják ezeket a praktikus berendezéseket. Ta­valy kezdődött meg az alumí­niumkohászatban­ használatos anódköpenyek gyártása. Az egyedi megrendelésre készült elemes anyagmozgató szalag­­rendszer, különféle vasszerke­zet, kohászati szerszámok és tipizált alkatrészek gyártása mellett — műszaki fejlesztés keretében — elkésel­tették a timföldgyártásnál használatos zagyszivattyúk prototípusait, s próbaüzemeltetésük már fo­lyamatban van. A teljes ter­melési értékből kifejezetten az alumíniumipar megrendelé­sére készült berendezések részaránya huszonegy százalék volt tavaly. 21 milliós export Az elmúlt esztendőben szá­mos olyan egyedi berendezés készült a zalaegerszegi gyár­­ban, amelyeket exportáltak, így csupán a Szovjetunióba tízmillió forint értékben szál­lítottak hűtőgépgyárak építé­séhez szükséges berendezése­ket, Vietnamba baromfifeldol­gozáshoz szükséges sorokat, az NDK-ba speciális szállítósza­lagokat, összességében 21 mil­lió forint értékben exportált tavaly a gyár. A termelési ka­pacitás 46 százalékát tavaly még a hagyományos, örökölt termékeik — szállítószalagok, görgősorok — gyártása kötöt­te le. Az idei gyártmányösszetétel annyiban eltérő a tavalyitól, hogy az alumíniumipar szá­mára gyártott termékek ará­nya a tavalyihoz képest nö­vekszik, a 182 millió forint termelési érték egyharmadát képezi. A már tavaly is gyár­­tott berendezések mellett meg­kezdődik a timföldgyáraknál használatos Kelly-féle szűrő­keretek előállítá­sa, amelyek iránt küldföldről is igény mu­tatkozik. 1 .: r­­fü További fejlesztés A gyárban egyébként folya­matos feladat a gyártmány­szerkezet módosítása, 1981-ben 325 millió forint termelési ér­téket kell produkálnia a zala­egerszegi gyár kollektívájá­nak, s ebből már nyolcvan százalékkal kell részesülnie a kifejezetten alumíniumipar számára gyártott termékek­nek. Ezt szolgálja annak a fej­lesztési programnak a meg­valósítása, amelynek második üteméhez az idén fognak hoz­zá a gyárban, s a megvalósu­lás határideje 1980. december 31. Ennek keretében három­ezer négyzetméter alapterüle­­­tű lakatos üzem, hatszáz négyzetméter alapterületű da­raboló épül, daruval felszerelt alapanyagraktár, kompresszor- és transzformátorház, s egyéb kiegészítő létesítmények. A megvalósítás már kezde­tét vette, s az új üzemek 1980- ig folyamatosan lépnek a ter­melés szolgálatába. Addig is a már használatba vett üzemek­ben — például az új forgá­­csolócsarnokban — gondoskod­nak az új, korszerű termelés­­szervezési eljárások alkalma­zásáról, meghonosításáról, hogy a jelentős ráfordítással megvalósított és még megvaló­sításra váró fejlesztések gyor­san megtérüljenek. Befejezés előtt áll a Hotel Zemplén építése Sátoraljaúj­helyen. A 27 szobás, 83 ágyas szálló februártól fogad ven­dégeket (MTI fotó — Herényi László felvétele — RS) A munkakörülmények javulásáért megyénk ipari szövetkezeteiben Mindenütt fontos és állandó feladat a munkakörülmények javítása, ami nemcsak a ter­melés alakulását befolyásoló tényezőként jelentkezik, ha­nem szoros összefüggésben van a balesetek alakulásával is. így van ez a megye ipari szövetkezeteinél is, melyek­nek többségében az elmúlt esztendőben jelentős összege­ket fordítottak a munkakö­rülmények javítására, a munkavédelmi feladatok vég­rehajtására A munkakörülményeket ja­vító beruházások közül a legjelentősebbet az elmúlt esztendőben a zalaszentgróti Faipari Szövetkezetben haj­tották végre. Egy új, hatszáz négyzetméter alapterületű fa­ipari üzemcsarnokot helyez­tek üzembe, amelynek vala­mennyi műhelyét kemény aszfaltburkolattal látták el, ami a balesetmegelőzés szem­pontjából fontos, s az anyag­­mozgatást is megkönnyítette, de túl ezen felújították a for­gács és porelszívó rendszert, ami az­­ egészségvédelmi szempontból jelent fontos előrelépést. De folytatható a sor: a za­laegerszegi Műbútor Szövet­kezetben korszerűsítették a lapszabászműhelyt, továbbá­­ hatékony porelszívó berende­zéseket szereltek fel, a pa- I­I csal Vas- és Fémipari Szö­vetkezet tanműhellyel gyara- I podott, az egervári Faipari,­­ valamint a zalaegerszegi Univerzál Szövetkezetben térbetonozást végeztek. Je­lentős összeget áldoztak a Pannónia Cipőipari Szövetke­zetben a por- és lakkelszívás tökéletesítésére és a baleset­­veszélyes villanyhálózat re­konstrukciójára A Kanizsa Ruhaipari Szövetkezet a Za­­laszentmihályon levő üzem­házát újította fel, s ezzel egy ütemben öltözőt, zuhanyozót, étkezőhelyiséget alakítottak ki, s ezáltal nemcsak jobb és biztonságosabb körülmé­nyek között végezhetik mun­kájukat a dolgozók, hanem a szociális körülmények is alapvetően megváltoztak. A kanizsai Általános Szolgál­tató Szövetkezet toldalék és­­ emeletráépítéssel bővítette kettes számú telepét, s ezzel megfelelő műhelyeket, mun­kahelyeket alakítottak ki, s a dolgozók szociális körül­ményei is lényegbe vágóan javultak. Központi fűtéssel látták el, hatásosabbá tették­­ a porelszívást a nagykanizsai­­ Építőipari Szövetkezet faipari­­ részlegében, s a tervek sze­­í­rint­ a felszabadult kisebb­­ teljesítményű turbóventillá-­í tort Magyarszentmiklóson, a szövetkezet ottani telephe­lyen fogják felszerelni. Is mezőgazdasági gépellátást ígér az Agrotröszt A tavalyinál jobb, magasabb színvonalú és választékában is gazdagabb gépkínálatra szá­míthatnak idén a mezőgazda­­sági termelők , mint arról az Agrotröszt illetékesei tájékoz­­tatást adtak. 1977-ben terme­lői áron számolva 11,5 milliárd forint értékű gép, mezőgazda­­sági, jármű és műszaki beren­dezés talált gazdára, idén csaknem 16 milliárd forint ér­tékű készletből válogathatják ki a gazdaságok a számukra legmegfelelőbb gépeket, esz­közöket örvendetes, hogy idén elő­ször valamennyi traktor­ osz­tály gépei megvásárolhatók; az Agrotröszt a 120 és a 180 lóerős vontatókból is megfe­lelő készlettel rendelkezik. (Ezek a típusok évekig a hiánycikkek listáján voltak.) Összesen 6500 traktort szerez be idén az Agrotröszt, és to­vábbi 2900 vontató vár máris a raktárakban eladásra, ez az idei ,nyitó készlet” általában az MTZ—80-as, a Rába—Stei­ger és a Rába—180-as gépek­ből áll. A növekvő teljesítményű traktorokhoz nagyobb pótko­csikra van szükség ezeket is biztosítja a kereskedelem, összesen 5000 pótkocsit szerez­nek be a hazai és a külföldi gyártóktól, s további 4000 van raktáron. Ez a kilencezres készlet mindenképpen elegen­dő lesz a mezőgazdasági szállí­tópark megfelelő fejlesztésé­hez. 2100 arató-cséplőgép ér­kezik külföldről az Agro­tröszt megrendelésére, továb­bi 700 van raktáron. A kukoricabetakarító adap­terekből — ezeket szerelik föl a kombájnokra a kukoricabe­takarítási szezonban — szintén kielégítik a megrendelőket, mintegy 1500 adapter vár majd eladásra. A szárító be­rendezésekre szóló megrende­léseket szintén visszaigazolják, s a talajművelő eszközökből általában szintén igény szerin­ti a kínálat. Hiány lesz ellenben burgo­nyaültető gépekből a tavaszi szezonban. A kereskedelem nagy erőfeszítéseket tett im­port biztosítására, de a tel­jes igényt mégsem sikerült fedez­ni. A legnagyobb gond: sem az önjáró, sem a traktorra sze­relt rakodógépekből nincs ele­gendő a raktárakban és a kö­vetkező hónapokban sem vál­tozik­ a helyzet (MTI) Tettekkel segítenek dolgozóiknak A rehabilitációs bizottság munkája a Kanizsa Bútorgyárban Előfordulhat, hogy valakit a munkahelyén vagy másutt egészségi ártalom, esetleg bal­eset ér, s felgyógyulása után nem mehet vissza azonnal ere­deti beosztásába, átmenetileg könnyebb munkakört kell ke­resni számára. Nehezebb dolga van annak, akit csökkent munkaképességűnek nyilván­í­tanak, s nemcsak addigi mun­kakörét kell otthagynia végle­gesen, hanem esetleg más szakmát, foglalatosságot kény­telen választani. A bajba ke­rült embereken segítenek a vállalati rehabilitációs bizott­ságok. Ilyen szerv a Kanizsa Bútorgyárban is működik, 3 tagú, elnöke Kósa Miklósné. — Fő célunk a nehéz hely­zetbe került embernek segítsé­get nyújtani, megfelelő körül­ményeket teremteni számukra. Célszerű foglalkoztatásuk is a bizottság tevékenységi körébe tartozik. — Vagyis nehéz munkája és sok dolga van a bizottságnak? — Nem mondhatnám, hogy túl sok ügyünk van, s ezek el-Intézése lekötné minden ener­giánkat. Időnként intézkednie kell a bizottságnak, hiszen ek­kora gyárban előfordul, hogy egészségkárosodás ér egy-egy dolgozót, de kevesebb ilyen esettel találkozunk, mint ko­rábban. Annak tulajdonítom ezt a jó irányú változást, hogy egyre nagyobb figyelmet kap gyárunkban a munkásvéde­­lem, igen sokat fordítunk a biztonságos munkakörülmé­nyek megteremtésére, az egészségi ártalmak és a bal­esetek megelőzésére, védőesz­közök felszerelésére, használa­tuk megkövetelésére. Az egész­ségre bizonyos mértékben ká­ros munkahelyeken dolgozók körülményeit megkülönbözte­tett figyelem övezi. Az üzem­egészségügyi szolgálat is meg­felelően kialakult, nagy fel­adatot teljesít a megelőzésben is, nemcsak a gyógyításban, ehhez a feltételek is javultak, hiszen nemrégen épült fel a korszerű új üzemorvosi rende­lő. Ezért nincs olyan túl sok munkája a rehabilitációs bi­zottságnak sem. Kevesebb a munka, de van feladat. Elősegíteni például a rehabilitált dolgozó megfelelő beilleszkedését a munkaszer­vezetbe. Ehhez munkahelyek is kellenek. Van-e elég belő­lük? Igen, van — állítja Kó­sa Miklósné és adatokkal szol­gál. — Üzemünkben 49 olyan munkahely van, amelyeken csökkent munkaképességűek foglalkoztathatók. Ebből 19 munkahelyen rehabilitáltak dolgoznak, például 1 öltözőőr, 2 gombkészítő, 1 telefonköz-, pontos, 7 őrportás, a többiek pedig hőközpont-kezelők. Most is van két szabad hely, amit fönntartunk az esetleges reha­bilitációs igények kielégítésé­re, így még a nyugdíjasokat is jól tudjuk foglalkoztatni, pél­dául a 28 őrportásból 21 nyug­díjas. S ha valakinek szakmát kell változtatnia a rehabilitáció so­rán? Erre is akadt már példa a gyárban: bútorasztalost segí­tettek átképzéshez, kompresz­­szorkezelő lett belőle. — Mi történik azokkal, aki­ket csak időlegesen kell már munkakörbe helyezni? — Több ilyen dolgozónk van, eddig mindegyiknek az ügyét megnyugtatóan tudtuk rendezni. Jelenleg öt munká­sunk dolgozik átmeneti időre más, könnyebb munkahelyen, ők­­természetesen ez idő alatt is az eredeti munkabérüket kapják. Talán éppen ezért a gyárunkban nem divat eltit­kolni a betegséget, az egész­ségkárosodást, hiszen nem kell attól tartani, hogy miatta anyagilag jelentősen károsodik a dolgozó. Az időleges áthelye­zéseknél természetesen akad egy-két esetben vita is vagy a dolgozóval, vagy az illetékes munkahelyi vezetővel, de gyorsan és minden ügyet ren­dezni tudtunk — mondja Kó­sa Miklósné. Azt is eredményként említi, hogy a­ gyárkapun belül meg­oldható minden rehabilitált és csökkent munkaképességű dol­gozó elhelyezése, foglalkozta­tása. Nem is szeretnék, ha egy­­egy rehabilitált dolgozójukat más üzem segítségével lehetne csak hasznosan foglalkoztatni, mert ez elsősorban a dolgozó­nak okozna rossz érzéseket. Ne kelljen senkinek sem megvál­nia attól a gyártól, ahol már sok időt eltöltött — ezért is dolgozik a gyár rehabilitációs bizottsága és kíséri nagy fi­gyelemmel a rászorulók életét, sorsát. Segítenek mindenkin, V. Gy. A gépipar új távlatai Kubában Gyors ütemben fejlődik a gépipar Kubában. Az iparág a forradalom előtt gyakorla­tilag nem létezett, az azóta eltelt 18 év során azonban a gépipari beruházásokra 160 millió pesót fordítottak. Az országban 70 gépipari létesítmény működik. A leg­nagyobbak : az autóbuszokat gyártó havannai üzem, a Kubai—Szovjet Barátság ne­vét viselő autószerelő üzem, a José Marti Vaskohászati Üzem. Megkülönböztetett figyel­met szentelnek Kubában a mezőgazdasági gépgyártásnak. Tavaly kezdte meg működé­sét a nádarató kombájnokat gyártó, szovjet szakemberek közreműködésével felépített üzem. Bolgár gazdasági és műszaki segítséggel pedig mezőgazdasági gépeket és al­katrészeket gyártó hatalmas ipari komplexum épül. Ebben az ötéves időszak­ban 550 millió pesót szán­nak a gépipar fejlesztésére. 1980-ig 48 ezer embert fog­lalkoztatnak majd a gép­gyártó ipar létesítményei. (BUDAPRESS—PRENSA LATINA) S Felelősségteljes eszmecsere Jegyzetek a zalaszentgróti járás beszámoló párttaggyű­léseinek tapasztalatairól Befejeződtek az éves mun­kát értékelő és az idei felada­tokat meghatározó beszámoló taggyűlések a zalaszentgróti járásban. A tapasztalatok egy­öntetűen arról tanúskodnak, hogy a pártcsoportok megbe­szélésein és a taggyűléseken behatóan elemezték, ki mit tett a párthatározatok meg­valósításáért, hogyan érvénye­sült a kollektív bölcsesség Nőtt, a párttagok aktivitása, a taggyűlések szerepe az alap­szervezetek életében, amit bi­zonyít a mest lezajlott tag­gyűléseken való 90,6 százalé­kos megjelenés és a tagok kö­zel egyharmadának vélemény­nyilvánítása. Az átlagosnál is kiemelkedőbb volt az aktivi­tás a zalaszentgróti pedagógus és községi, a zalabéri, a zala­­apáti tsz, a dióskáli Patex és a Rekord Ruhaipari Szövet­kezet türjei alapszervezeté­ben. ★ A felelősségteljes, alkotó eszmecserék tükrözték, hogy a kommunisták elkötelezett em­berek, akik szolgálatot teljesí­tenek a társadalmi haladásért, s egyre magasabb követelmé­nyeket állítanak maguk és a belépni szándékozók elé a po­litikai felkészültség, a szakmai és általános műveltség, maga­tartás, a társadalom érdeké­ben végzett munka terén. A céltudatos és tervszerű politi­kai munka erdeménye, hogy a beszámoló taggyűléseken 18 friss erővel gyarapodott a já­rás párttagsága. A pártpoliti­kai munka hatékonyabbá té­tele érdekében egy helyen új párttitkárt, kilenc alapszerve­­zetben új vezetőségi tagot, há­rom pártcsoportnál új vezetőt választottak, s a mikosdi len­­­gvárban, Zalabér községben és a Zalaapáti Építőipari Szövet­kezetnél pártcsoportot hoztak létre. A párttagokkal szembeni követelmények között nagy teret kapott — a Központi Bi­zottság 1976. október 26-i ha­tározata alapján — az elméle­ti-politikai felkészültség, az általános és szakmai művelt­ség gyarapításának szorgalma­zása, a szocialista közgondol­kodás, a tudatosság színvona­lának emelése, a pártoktatás, előadásos propaganda és más fórumok keretében. ★ A végzett munka értékelése során jelentőségének megfele­lő helyet kapott a pártszerve­zetek gazdaságszervező, ter­melést segítő tevékenysége is. A tapasztalatok szerint a ter­melési kérdésekkel való fog­lalkozás mindenütt a politikai munka előterében állt, s év­közben is többször szerepelt a vezetőségi ülések, taggyűlé­sek napirendjén. Ennek is tu­lajdonítható, hogy az ipari termelés a járásban 8,9 szá­zalékkal nőtt az elmúlt esz­tendőben, a termelőszövetke­zetek árbevétele 6,1 százalékos emelkedést mutat, járási szin­ten 200 literrel emelkedett az egy tehénre jutó tej hozam és elérte a 2900 litert (az állami gazdaságban 4200 liter!). De még sok a tartalék, s ezért ta­lált megértésre az ez évre ter­vezett 5—5,5 százalékos járá­si szintű növekedés célul tűző-tő dolog, hogy a beszámolók és a felszólalók a politikai, gazdasági összefüggések szem­szögéből minősítették a vég­zett munkát és a tennivaló­kat. Több párttaggyűlésen nyomatékosan hangsúlyozták, hogy a pártszervezetek politi­kai feladatokat jelöljenek ki és politikai eszközökkel bizto­sítsák ezek és a párthatároza­­tok végrehajtását, ám ha szükséges, hathatós intézke­dést követeljenek meg az adott terület szakmai vezetésétől az előbbrehaladás érdekében. ★ A tartalmas, lényegretOr®’ beszámolók és felszólalások tükrözték az adott területen folyó pártpolitikai munkát és többségükben konkrétan szab­ták meg a tennivalókat. A pártvezetőségek pedig a tag­gyűléseken elhangzottak alap­ján máris hozzáláttak az idei feladatok teljesítésének politi­kai munkával történő elősegí­téséhez, amihez a kommunis­ták számvetése lendítőerőt, a cselekvési programok pedig világos útmutatást adnak. Takács János .

Next