Zalai Hírlap, 1978. július (34. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-01 / 153. szám
A mag ma is az... Tízéves a Rákospalotai Bőrét Műanyag feldolgozó Vállalat zalaeserszegi gyára TÍZ ÉVVEL EZELŐTT meglehetősen furcsa varrógépek mellé ültek le az új munkahelyre jelentkező lányok, aszszonyok a Rákospalotai Bőrés Műanyagfeldolgozó Vállalat Zalaegerszegre települt gyáregységében. Az otthoniaknál jóval erősebb szerkezetek voltak ezek, s a munka is csak távolról hasonlított a varráshoz. — De aztán megszoktuk őket — mondja az egyik alapító tag, Verdeg Sándorné. — A kezdők nagy része azóta is itt dolgozik, megszerettük ezt a munkát, annál is inkább, mert az eltelt években mindig könnyítettek a nehezebb munkafázisokon. Az új gépek mellé új termékek is kerültek az egerszegi bőrdíszműves üzembe. Míg kezdetben javarészt munkavédelmi cikkeket gyártottak a műhelyekben, később egyre több, már nagyobb szakképzettséget, rutint kívánó termék gyártásával bízták meg a megyeszékhelyi kollektívát. — A cél az, hogy az egerszegi üzemünket tiszta bőrdíszműves profilra szervezzük át — mondja Kocsis Tiborné, az üzem párttitkára. — Ez találkozik a nagyvállalat, s az itt dolgozók elképzeléseivel is. Az új megbízatások elvégzéséhez természetesen már nem elegendő az otthonról, vagy merőben más munkahelyről idekerülő asszonyok pár hónapos betanítása. Szükség van — és lesz is — elméleti alapokkal is felvértezett munkásgárdára. — Beindítottuk a szakmunkásképzést — veszi át a szót a párttitkártól Nagy Lászlóné szakszervezeti titkár. — Tizenhárman már végeztek, de vannak másod- és harmadéveseink is. Sőt, biztató eredményei kezdtük meg a felnőtt szakmunkásképzést. A MA MÁR 350 FŐS üzemben tizenegy szocialista Krinál dolgozik. Munkájukat az üzem és a nagyvállalat gazdasági és társadalmi vezetése figyelemmel kíséri, s a szakmai továbbképzés mellett lehetőséget biztosít számunkra a munkaverseny terén is a tapasztalatcserékre. — Meg is van az eredménye — szól Mánfai Lászlóné, a Barátság brigád vezetője. — A mi huszonegy fős kollektívánk is bronzkoszorús, s ez annál is inkább becsülendő, mivel ennél magasabb cím egyelőre nincs az üzemben. Mint a szakszervezeti titkár szavaiból kiderül, nem osztogatják könnyen a bőrdíszműves üzemben a brigádcímeket. A tartós, mennyiségileg és minőségileg is magas szintű munkát becsülik meg elsősorban, de természetesen növelik az esélyeket a társadalmi munkák, s a patronálások is. — A teljesítményünk 105 százalék körül mozog — mondja Mánfai Lászlóné —, ezt szeretnénk tartani, s az elért minőségi színvonalat. — Amivel eddig sem volt probléma — teszi hozzá Nagy Lászlóné. — Tíz év alatt egy-sáltalán nem volt minőségi reklamációnk. A belső, a javítható selejt aránya évek óta 0,3 százalék alatt van. — Sokat jelent az, hogy a kezdők, az a bizonyos mag ma is ugyanaz — teszi hozzá Vendég Sándorné. — Hiszen az újonnan munkába állók, vagy a más reszortra kerülőknek sokat tudnak segíteni. Nálunk a brigádban ez már megszokott dolog. AZ EGERSZEGI bőrdíszműves üzemben az idén 94 millió forint értékű terméket — főleg bevásárló- és aktatáskákat — gyártanak. Termékeik nyolcvan százaléka exportra kerül, s ma már a címkére, az RTM embléma mellé büszkén írhatják azt is, hogy készült a zalaegerszegi gyárban. I L. G. Mánfai Lászlóné Vendég Sándorné ST). Július 1. ZALAI HÍRLAP Anyag, alkatrész, tmk Sok a „hiánycikk” a letenyei tsz gépműhelyében A letenyei termelőszövetkezet központi gépműhelyének udvarán egymás mellett áll a bejáratás miatt duruzsló kombájn, a szétszedett traktor, a már csak vázában IFA-ra emlékeztető tehergépkocsi, a szinte felismerhetetlen fémhulladékról nem is beszélve. Az egyik nyitott szín alatt félig szétszedett kombájn. Kevés a szerelő — Délig volt itt egy ipari tanuló, ő segített Azóta egyedül bütykölök. Nehéz így... — mondja Pető János. Pető János szerint a kombájn üzemképessé tételéhez egy hétre három ember kellene és természetesen anyag. A szövetkezet főagronómusa, Radics László a hónap közepén így vonta meg a mérleget: — Van két új E—512-esünk, egy másik csak egy nyáron aratott még, azzal nem sok gond lesz, itt van a negyedik szerelés alatt, egyet már kijavítottak és van egy öreg SZK az csak tartalékként van nyilvántartva. Esetleg a háztájiban segít. — Abból már nem lesz gép — jegyzi meg Benkő János traktoros. — Mikor viszi tunkra a gépét? — Amikor lerobban... Traktorokhoz ma egy fia szerelő sincs bent. Velem is bohóckodtattak délelőtt... Olyan munkát akartak a gépemmel elvégeztetni, amire nem alkalmas. Az ember vagy meg tudja csinálni maga a traktort, ha elromlik, vagy behúzatják, aztán ha rákerül a sor, akkor megjavítják. Tervszerű karbantartás nincs. Ha nincs főnök — állunk — Gyerekek, valaki jöjjön segíteni... — szól be a szín alá Iván József traktoros. A kultivátor felszereléséhez kéri a többiek segítségét. — Ez így megy . .. — jegyzi meg Benkő János — Azzal súlyosbítva, hogy anyagot csak a főnök kiírására ad a raktáros. Aztán ha nincs főnök, állunk. Az udvar közepén egy „csontig” kopasztott IFA árválkodik. A szövetkezet két tehergépkocsijából már sohasem lesz jármű. — Azok két éve robbantak le. Ha akkor van a gazdaságnak szerelője, még ma is mennének. Azóta anyagraktárnak tekinti minden gépkocsivezető, ezért van már csak a platója. — A fő gondunk, hogy a műszaki szemlére is nekünk kell a kocsikat előkészíteni. A környéken nincs teherautó szerviz, Egerszegen nem vállalják. — Szakmai irányítás? — Minek? Amit kell, tudjuk mi is. A gépcsoportvezető Túri János nem szakmabeli, kertész. Amit tud, megtesz, de az alkatrészhiányon ő sem tud változtatni — így Böröcz László. — Egymásra vagyunk utalva, csak magunkon segíthetünk. Átmegyünk a traktorosok műhelyeihez. Géproncsokat, rozsdásodó munkagépeket kerülgetünk. Hány a borda? — Itt hamarosan térbeton lesz és út a kocsimosóhoz. Az már elkészült — említi a főagronómus. A műhely közepén egy darabokban álló Zetor Chrystal — sebességváltója Mosonmagyaróváron. A szomszéd helyiségben egy Hamster szénagyűjtőn Molnár István és Bedő Ferenc szorgoskodik. — Ez már régen nem állna itt, ha van anyag — kezdik ők is a panaszt. — Nézze — mutat egy fogaskereket, melynek belső bordázata is van — ez magyar gyártmány. A három évvel ezelőtt készült gépen 20 bordázattal készült, a mostani „módosított” változatán pedig 21-gyel! Az egyikhez nem jó a másik, 20-ast pedig nem gyártanak. Hát gondolkodott az, aki ezt kitalálta? — mérgelődik Molnár István. A szövetkezet közeli irodaépülete felé tartva Radics Lászlóból kérdés nélkül buknak ki a szavak: — Reméljük véget ér a „tűzoltómunka”. Túri jól végzi a rábízott feladatokat, de nem gépészeti szakember. Tárgyalásokat folytatunk egy üzemmérnökkel, s a jelenlegi gépcsoportvezetőnek pedig más, szakmájába vágó beosztást kívánunk biztosítani. S míg mindez megvalósul, s letenyei tsz gépkarbantartásában gyökeres változás nem történik, addig marad a remény, hogy az aratást megússzák különösebb géphiba nélkül. Mészáros Ferenc „A Zala Bútorgyárra lehet számítani” 40 millió fonilttos üzleti tárgyalás — A hazai bútoripari vállalatok közül a nyugati igényeknek megfelelő bútorok gyártásában egyedül a Zala Bútorgyárra lehet számítani — mondja Wimmer Péter, az Artex Külkereskedelmi Vállalat csoportvezetője. Aki egyébként egy népes gárda élén éppen nyugat-németországi exporttárgyalást vezet a gyár kiállítótermében. Korrekt kapcsolatot említ, a zalaegerszegiek gyors, rugalmas reagálását egy-egy üzleti lehetőségre. No és azt, hogy az árak a világpiaci árakhoz igazodnak. Mint elmondta, eddig tőkés országokba csak kárpitos termékeket exportáltak, most viszont már a rusztikus, munkaigényes szekrényfalakról is szó van. Eddig jobbára csak a külföldi vevők által hozott mintából dolgoztak a bútorgyárak, a hazai, saját tervezésű bútorok nem voltak kelendőek. Miért? — Egyrészt a Kermi előírásai annyira szigorúak, hogy már-már gátolják a bútorok eladhatóságát. Most vizsgáljuk négy, tőkés cég kárpitos termékét. Ezek egészen más konstrukciójúak, mint a mieink. Telikárpitos foteljeink olyan drágák, hogy képtelenség eladni. Megvennék a nagyon szép formájú zalaegerszegi Viking és Pálma garnitúrát, de a magyar bőr harminc százalékkal drágább, mint a világpiacon. Úgy látszik, a bútorgyárak hiába költöttek olyan sokat a gépesítés ,re, az automatizálásra, nagyon , drágák a szekrénysorok is. De említhetném az alapanyagok magas árát, ami érthetően növeli a végtermék árát is. Visszatérve a mostani tárgyalásra, megtudtuk, hogy az NSZK legnagyobb bútorgyárának kereskedői keresték fel a Zala Bútorgyárat. A Schieder-Wartmann cég egy hónappal ezelőtt kezdte meg a tárgyalásokat a rusztikus szekrényfalak gyártása ügyében. Lehetséges, hogy még az idén 250 négyrészes, tölgy szekrényfalat szállítanak ki, jövőre pedig legkevesebb 1500 garnitúrát. Közel 40 milliós exportüzletről van szó. Tárgyalásokat folytatunk egyébként a további kapcsolatokról, svéd üzleten kívül komoly reményeket támasztunk egy NSZK-beli kereskedelmi céggel kárpitos termékek exportjáról." A minták már itt vannak, készül az árajánlat. Ha nyélbe ütjük ezt az üzletet, akkor két típusból évente 30— 30 ezer fotel exportjára kerül sor — mondotta befejezésül Wimmer Péter. 3 Ülést tartott az MSZMP Zala megyei bizottsága (Folytatás az 1. oldalról.) Fel értékelni és elemezni és érvényre juttatni. Dr. Szántó István, a Magyar Nemzeti Bank Zala megyei igazgatója felszólalásában elemezte a járás termelőszövetkezeteinek gazdálkodásának tapasztalatait. A pénzügyi mutatók tükrében szólt azokról a differenciáltságokról, amelyek a járásban tapasztalhatók. Szóvá tette, hogy noha a bank jövedelem növelése céljára adott fejlesztési hiteleket, a gazdálkodás eredménytelensége miatt a hitelek viszafizetése A harmadik napirendi pont keretében a pártbizottsági ülés személyi és szervezeti kérdéseket tárgyalt. Az írásban kiadott előterjesztésekhez Varga Gyula elvtárs fűzött szóbeli kiegészítést. Közölte, hogy az MSZMP Központi Bizottságának titkársága hozzájárult, hogy Baranyai János elvtárs — saját kérésére és a megyei párt-végrehajtó bizottság egyetértése alapján — 1978. szeptember 1-i hatállyal nyugállományba kerüljön. Kérte a pártbizottságot, hogy Baranyai János elvtársat érdemeinek elismerésével — pártbizottsági tagságának meghagyásával — mentse fel a megyei titkári, a megyei végrehajtó bizottsági tisztsége, a pártépítési és ifjúságpolitikai bizottságok elnöki funkciója alól. Javaslatát a megyei pártbizottság nyílt szavazással egyhangúlag elfogadta. Ezután javasolta a megyei pártbizottságnak, hogy a megüresedett megyei PTO-s titkári funkcióba, megyei végrehajtó bizottság tagsági, a pártépítési és ifjúságpolitikai munkabizottságok elnöki tisztébe 1978. június 30-i hatállyal Horváth Gyula elvtársat, a zalaegerszegi járási pártbizottság első titkárát válassza meg és mentse fel az agitációs és propaganda munkabizottsági tagsága alól. Ezzel egyidejűleg a pártbizottság javasolja a zalaegerszegi járási pártbizottságnak, hogy Horváth Gyula elvtársat érdemeinek elismerésével mentse fel a járási pártbizottsági, valamint végrehajtó bizottsági tagsága és az első titkári funkciója alól. Továbbá kérte a pártbizottságot, hogy Eke János elvtársat érdemeinek elismerésével — pártbizottsági tagságának meg,*vigyásával — mentse fel gondokat jelent. Ezzel összefüggésben szorgalmazta a helyi erőforrások, tartalékok jobb kihasználását. Szantner László a felszólalásokra adott válaszából egyetértését fejezte ki az elhangzottakkal kapcsolatban, s hangsúlyozta, hogy a járási vezetésnek az a célja, hogy a belső erőforrások maximálisihasználásával, az ezzel párosuló országos és megyei állami támogatással biztosítsák a gazdálkodás színvonalának emelkedését, s ezzel együtt a járás termelőszövetkezeti déla megyei fegyelmi bizottság elnöki tisztsége alól és Baranyi János elvtársat válassza meg a megyei fegyelmi bizottság elnökének. A következő előterjesztésben kérte a megyei pártbizottságot, hogy javasolja a zalaegerszegi járási pártbizottságnak, hogy a megüresedett járási pártbizottsági, végrehajtó bizottsági és első titkári tisztségbe 1978. június 30-i hatálylyal Lendvai Miklós elvtársat válassza meg, valamint azt, hogy a megyei pártbizottság Lendvai Miklós elvtársat válassza meg a megyei pártbizottság és az ifjúságpolitikai munkabizottság tagjának. Az előterjesztett javaslatokat a megyei pártbizottság egyhangúlag elfogadta, s jóváhagyta Horváth Gyula, Baranyai János és Lendvai Miki gozóf életkörülményeinek javítását. A megyei pártbizottsági ülés az elnöklő Varga Gyula elvtárs javaslatára az írásos előterjesztést, a szóbeli kiegészítést, valamint a határozati javaslatot egyhangúlag elfogadta. Második napirendi pontként a pártbizottsági ülés Varga Gyula elvtárs javaslatára egyhangúlag elfogadta a megyei pártbizottság 1978. II. féléves munkatervét. lós jelölőlistára történő felvételét Ezután titkos szavazással a pártbizottság a jelölteket egyhangúlag megválasztotta a javasolt tisztségekbe. Végezetül a pártbizottság nyílt szavazással felmentette Varga László elvtársat a KISZ megyebizottság első titkárát a pártépítési munkabizottságból és megválasztotta az ifjúságpolitikai munkabizottság tagjának; Tarr Ervin elvtársat, a KISZ megyei bizottságának titkárát a pártépítési munkabizottság tagjának; Óvári Ibolya elvtársnőt, a KISZ megyei bizottság titkárát az agitációs és propaganda munkabizottság tagjának; Eke János elvtársat a Zala megyei Tejipari Vállalat igazgatóját a gazdaság és szövetkezetpolitikai munkabizottság tagjának választotta. Személyi és szervezeti kérdések Baranyai János elvtárs kitüntetése A választások lezajlása után ünnepi aktusra került sor a megyei pártbizottság ülésén. Varga Gyula elvtárs emelkedett szólásra, melynek során méltatta Baranyai János elvtárs munkásságát, életútját és a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének megtisztelő megbízatásának eleget téve átadta Baranyai János elvtársnak a Szocialista Magyarországért Érdemrend kitüntetést. Nyugállományba vonulása alkalmából a megyei pártbizottság nevében meleg szeretettel köszöntötte Baranyai elvtársat. Köszöntötte az ünnepeltet aKözponti Bizottság titkársága nevében Péter János elvtárs, elismerően szólva Baranyai János elvtárs munkásságáról, tevékenységéről. Ezután Baranyai János fejezte ki szívből jövő köszönetét a kitüntetésért, az elismerő szavakért. A megyei pártbizottság ülése Varga Gyula elvtárs zárszava után befejezte munkáját. Baranyai János elvtárs átveszi a Szocialista Magyarországért Érdemrendet Varga Gyula elvtárstól, az MSZMP Központi Bizottságának tagjától, a megyei pártbizottság első titkárától (Kiss Ferenc felvétele) Ülést tartot a zalaegerszegi járási pártbizottság Tegnap délután az MSZMP zalaegerszegi járási bizottsága ülést tartott, amelyen megtárgyalták és elfogadták a pártbizottság 1978. II. félévi munkatervét. Az ülés ezt követően személyi, szervezeti kérdéseket tárgyalt. Varga Gyula elvtárs, a megyei, pártbizottság első titkára javaslatára érdemei elismerése mellett Horváth Gyula elvtársat felmentették járási pártbizottsági, végrehajtó bizottsági tagsága, és első titkári tisztsége alól. Az előterjesztett javaslat alapján a zalaegerszegi járási pártbizottság titkos szavazással Lendvai Miklós elvtársat megválasztotta a járási pártbizottság és a végrehajtó bizottság tagjának, továbbá az első titkári tisztségi- -