Zalai Hírlap, 1978. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-01 / 206. szám
Intő figyelmeztetés Ingerült, szinte felháborodott hangon csattan fel mellettem valaki az autóbuszon: „Már megint háborús film!”. Indulatából érezni: nem akar többet hallani a 33 évvel ezelőtt befejeződött világégésről. Pedig az ő számára aligha lehet más a háború, mint olvasmányélmény, néhány film. Másik kortársam harmincéves és boldog apa. Négyéves kisfia élethű, fahangon kereplő játék-géppisztollyal rémiszti a ház lakóit. A statisztikák szerint ma már a háború után születettek vannak többségben a világon. Vannak országok, ahol az átlagéletkor a harminc alatt van. A harminchárom évvel ezelőtt befejeződött, harminckilenc éve kezdődött háború számukra egyértelműen történelem. Vagy talán mégsem? A háború utáni években születettek is csontjukban hordják a pusztító évek iszonyatát. Szülők, nagyszülők elbeszélései, a deportálások, hadifogság, front és az ostrom emlékei sokak első emlékezetes meséi. De talán már valóban nem kellene annyit emlékezni, talán ideje már, hogy a háború valóban végleg történelemmé váljon? Aligha. Hiszen tény: az elmúlt harminchárom évben sem volt egyetlen olyan nap, amikor Földünkön ne ropogtak volna a fegyverek, valahol mindig háborúztak, valamelyik kontinensen mindig gyilkolt az erőszak. Igaz, világháború, általános, mindent elpusztító fegyveres küzdelem nem robbant ki, a Európa, szintén „háborúmentes” maradt. A veszély azonban nem múlt el A Föld lakói számára soha nem volt ennyire világos mint ma a világháború kirobbanásának veszedelme. Az atomkorszak fegyverei elől nem lehet elbújni, nincsenek többé olyan „félreeső helyek”, amelyeket elírhak a pusztítás. A Hirosimai és nagaszaki atombombák mai utódai sok ezerszeres pusztításra képesek, a nagy hatósugarú rakéták, bombázó-repülőgépek rövid pillanatok alatt a Föld legtávolibb sarkaiba is eljuttatják a halált. A hatalmas mennyiségű atomfegyver, a rakéták egyre korszerűbb változatai önmagukban hordják a háború kirobbanásának lehetőségét. Ez a veszély tudatosodott az emberiségben. Az elmúlt évtizedekben a Szovjetunió és a szocialista országok egymás után tették meg békejavaslatukat, leszerelési indítványaikat. Az, hogy ezek nem lehettek eredményesek, nem rajtuk múlott Az viszont igen, hogy erejükkel megakadályozták a háború legagresszívebb híveit a végzetes gomb megnyomásában. Több, mint egy évtizede már, hogy a nyugati világ józanabb politikusai számára is világosá vált: a békés egymás mellett élésnek nincs alternatívája. Ma ez a folyamat került veszélybe. Jól látható: vannak olyan, igen jelentős erők az Egyesült Államokban, amelyek nem az államok és állampolgárok közötti sokoldalú, kölcsönösen előnyös kapcsolatok fejlesztését kívánják, hanem egy új hidegvagy „langyos” háborút akarnak. Erre mutat a fegyverkezési verseny fokozása a Nyugat országaiban, a szocialista országok elleni sajtókampány az „emberi jogok védelmének” ürügyén, s az a viszony, amely ezeket a köröket a „NATO 16. tagállamához”, Kínához fűzik. Ma ugyanis egyedül Peking vezetői azok, akik nyíltan az új háborút hirdetik, s a kínai társadalom militarizálása, a szomszédokkal szembeni hegemonisztikus politikájuk valóban iszonyú következményekhez vezethet. 1939. szeptember 1. a legpusztítóbb világháború első napja volt. Azoknak, akik még fülükben hallják a szirénák sikoltását — mindmáig a rombolás, a halál napja. Azoknak, akik számára „csupán” történelem, legyen intő figyelmeztetés. p. a Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 206. szám Ara: 80 fillér__________ 1978. szeptember 1. péntek Orvosbiotógiai kísérletek a Szaljut—6-on „Potyautasok” az Űrhajón Moszkva (MTI) Elsősorban orvosbiológiai kísérletek szerepeltek napirenden csütörtökön a Szaljut—6 űrállomáson, ahol vasárnap este óta dolgozik az állandó személyzet mellett Bikovszkij és John nemzetközi űrkettőse, ezek a kísérletek elsősorban számukra jelentenek feladatot, végrehajtásukban azonban részt vesz a harmadik hónapja dolgozó Kovaljonok és Ivancsenkov is. A viszonylag egyszerűnek tűnő kísérletek közé tartozik például az úgynevezett audio-próba, amelynek keretében a zajszintet, illetve annak az űrhajósokra gyakorolt hatását vizsgálják. Az űrállomás különböző berendezései éjjel-nappal működnek, s így zajforrást jelentenek. Az első személyzet — Romanyenko és Grecsko — panaszát adott is a hangos ventillátorokra, s azokat csendesebbekkel cserélték ki. A földi orvosok egyébként az űrhajósok tapasztalatai alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a különböző zajokra, beleértve a rádiójeleket is, az űrhajósok szervezete egyénileg reagál: más és más az a zajszint, amit kellemetlennek éreznek. Érdekesség, hogy a földi előkészületek során ugyanilyen zajszintet nem éreztek zavarónak. A kísérlet során most műszeres méréseket végeznek a zajszint pontos meghatározására — a műszert az NDK-beli RFT gyárban készítették —, s ugyanakkor különleges műszerekkel mérik azt is, hogyan reagál az űrhajós meghatározott zajokra. Ezt a berendezést ugyancsak az NDK tudósai tervezték. Gyártója a drezdai Precitroriik vállalat. Az eredményeket a szovjet és az NDK tudósok közösen dolgozzák fel. Ilyen jellegű kísértetre első ízben kerül sor a Szaljut űrállomáson. A Szaljutón egyébként — mint ez most kiderült — „potyautasok” is vannak: Marina baba — orosz népviseletbe öltöztetett baba —, már Kovaljonok és Ivancsenkov útjának kezdete óta társult a világűrben, most azonban partnert is kapott: az NDK Televízió gyermekműsorainak a magyar Tarmacihoz hasonló szerepet betöltő népszerű bábja látogatta meg, Sigmund Jähn kislányának jóvoltából. Koszigin Khalámmal tárgyalt Moszkva (MTI). A szovjet a szíriai kapcsolatokról és a kölcsönös érdeklődésre számot tartó időszerű nemzetközi kérdésekről, köztük a közelkeleti rendezésről volt szó Alekazej Koszigin és Abdel Halim Khaddam csütörtöki moszkvai megbeszélésén. A tárgyszerű, baráti légkörű találkozón mindkét fél megelégedését fejezte ki a Szovjetunió és Szíria közötti kapcsolatokat illetően. Rámutattak, hogy a szüntelenül fejlődő szovjet—Szíriai baráti együttműködés megfelel mindkét ország népes érdekeinek és az igazságos és tartós közel-keleti béke megteremtését szolgálja. Németh Károly Szíriai vendégeket fogadott Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára csütörtökön fogadta Mohamed Dzsabir Radzsbudzst, az Arab Újjászületés Szocialista Pártja (BAATH) regionális vezetőségének főtitkárhelyettesét és Nabih Hassount, a regionális vezetőség tagját, akik az MSZMP meghívására hazánkban töltik szabadságukat A szíriai vendégekkel folytatott baráti, szívélyes légkörű megbeszélésen részt vett Berecz János, a KB külügyi osztályának vezetője. Jelen volt Saddik Saddikni, a Szíriai Arab Köztársaság budapesti nagykövete. (MTI) A titkos kék kockák › o› Nagy „T” az autón ‚ o ‚ Salgó vára ›©› Bányászfeleségek › o› Postánkból 11/ A gyulai húskombinátban A több mint egymilliárd forintos beruházással épült gyulai húskombinátban megkezdődött az üzemszerű termelés. Az idén húskészítményekből és szárazáruból az elmúlt évhez képest száz vagonnal többet termelnek. Az export várhatóan huszonöt százalékkal növekszik és a szárazáru mellett egyéb húskészítményekkel is bővül. A képen: a zsírolvasztó gépterem. (MTI fotó : Ilovszky Béla felvétele — RS) Kiegyensúlyozott ellátás, bővülő választék Téjékoztató az őszi vetőmagellátásról Tegnap délelőtt Zalaegerszegen, a TIT Marx téri klubjában dr. Bozdor Attila, a Vetőmagtermeltető és -Értékesítő Vállalat nyugat-magyarországi központjának igazgatója az őszi vetőmagellátásról tájékoztatta a megyei mezőgazdasági és kereskedelmi szervek, valamint a termelőüzemek képviselőit Elsőként az ősszel földbe kerülő kalászosmagvakról hangzottak el adatok. Eszerint a zalai termelőgazdaságok igénye idén őszi búzából 2993, őszi árpából 413, rozsból 34, triticaleból pedig 4 tonna. Mindezt maradéktalanul teljesíteni tudják. Bár az időjárás miatt a szaporítóanyagnak szánt gabonák betakarítása is egy-két héttel eltolódott a vetőmagvakat sikerült időben minősíteni, fémzárolni, így az őszi munkák kezdetére mindenütt megkapják a rendelt mennyiséget őszi búzából 21 fajtát kértek a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok, elsősorban rövid és közép tenyészidejűeket, amelyek leginkább igazodnak a megyei termőhelyi adottságokhoz. Elhangzott az is: még elfogadnak pótrendeléseket az üzemektől, amennyiben saját magfogásból származó kalászosmagvaikat a megyei felügyelőségen továbbszaporításra, vetésre alkalmatlannak találták. A háztáji és kisegítő gazdaságok igényével kapcsolatosan elmondták, hogy tovább élénkült a vállalkozói kedv, nőtt az igény a kerti zöldség- és virágfélék magja iránt. A 202, vetőmagot árusító állami és áfész elárusítóhelyen öszszesen 548 ezer úgynevezett színestasak várja a vásárlókat. Emellett 200 mázsa gazdasági magot is szállítanak az üzletekbe. A választék bővítését szolgálja a közel két és fél ezer, drazsirozott vetőmagot tartalmazó tasak, amely a tapasztalatok szerint egyre kelendőbb, népszerűbb a kistermelők körében. A vetőburgonya-ellátásról elhangzott, hogy korlátlan mennyiségben és széles választékban tudnak biztosítani vetőgumót a nagyüzemeknek és — az áfészeken keresztül — a háztáji gazdaságoknak egyaránt. Tizenegy fajtát kínálnak. A rendelések tanúsága szerint a Rózsa típusúak a legkeresettebbek, arányuk 71 százalék. A sárga húsú fajták aránya a tavalyihoz képest sokat csökkent, idén 29 százalék lett A megyei igényt — összesen 1226 tonnát — határidőre kiszállítják a megrendelőkhöz. Végezetül dr. Buzdor Attila az őszi vetőmagellátást kiegyensúlyozottnak jellemezte, a választékot pedig kielégítőnek ítélte. A hozzászólásokban a megyei kereskedelmi szervek — Zöldért és Méször — képviselői a magas hozamot biztosító, intenzív hazai és import vetőmagfélék nagyobb arányát, a szaporítóanyagok minőségének javulását sürgették. A tiszalöki erőműnél szünetel a hajózás. Az erőmű dolgozói ugyanis a Hídépítő Vállalat nehézbúvárainak segítségével felújítják a zsilipeket. A képen: ponyvát terítenek a zsilipkapura. (SZTI fotó — Oláh Tibor felvétele — KS) Befejeződött a MÁV országos szállítási értekezlete Jó fórumot teremtett az őszi csúcsforgalmi feladatok várható gondjainak feltárására, a tennivaló közös meghatározására a vasút háromnapos országos szállítási tanácskozása, amely csütörtökön fejeződött be a MÁV-vezérigazgatóságon. A MÁV vezetőinek beszámolója alapján megértették, hogy a vasút kezelésében levő mintegy 120 milliárdos eszközállomány — amely csak látszatra sok, de az igényekhez képest mindig kevés — gazdaságos felhasználása közös érdek. Miután a szállítási csúcsokra a MÁV nem tud berendezkedni, elsősorban szervezési intézkedésekkel, összehangolt munkával, ütemes és folyamatos rakodásokkal, árufeladással és -fogadással lehet a következő hóti napok nagyobb forgalmát megnyugtatóan lebonyolítani. A vitában a véleménykülönbségek, a maga igazát bizonyító felszólalások természetesen voltak. Lényegében azonban megértve egymás nehéz helyzetét, mindkét fél — a vasút és a fuvaroztatók egyaránt — megígérte a szállítási munka javítását, s több vállalat készséges együttműködést ajánlott fel a vasút szervezési intézkedéseinek segítésére. A Gabona Tröszt például késznek mutatkozott arra, hogy az export szállítmányokhoz rendelkezésre bocsátott, átszerelt széles nyomtávú vagonokat a vasút előírásainak megfelelően késedelem nélkül kezeli, továbbítja. Az Alumínium Tröszt képviselője bejelentette, hogy 15 ezer tonna bauxitot Fejér megye térségéből a közúti közlekedés igénybevételével fuvaroztat el Almásfüzitőre, s más üzemek is vállalkoztak a költségesebb, de a csúcsforgalom idején biztosabb és gyorsabb közúti szállításra. A Volán Tröszt vezetői biztosították a vasútról hozzájuk irányított rövid távú szállítások zavartalan lebonyolítását Szóba került a tanácskozáson az is, hogy amennyiben a torlódó feladatok miatt a szállítmányoknál fontossági sorrendet kell megállapítani, akkor a vasúti fuvarozásban mindenekelőtt a záhonyi importhoz, az exportszállítmányokhoz, a szénhez, a mezőgazdasági termékek betakarításához, a lakosság ellátásához, a kiemelt beruházását anyagellátásához biztosítani vagonokat. (MTI)