Zalai Hírlap, 1978. október (34. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-01 / 232. szám
A realitás keretei Visszavonhatatlanul itt az ősz. Erre nem csupán a hideg légáramlat, a köd és az eső figyelmeztet, hanem a gazdálkodás naptára: megkezdődött, helyesebben felgyorsult az előkészület a tervek eljövendő kereteinek kimunkálására. Az 1979-es program meghatározása sokkalta bonyolultabb, felelősségteljesebb például a tavalyinál. Ám nem csupán a feladat metodikai oldala súlyosbítja a feladványt, hanem a helyzet, amellyel szembetalálkozik a minisztérium, a tanács, a vállalat. Számszerűségek nélkül, miközben a népgazdaság fontos előirányzatait sikerrel teljesítjük, néhány nem kevésbé fontos területen nem érjük, értük el a kitűzött célokat, s ebből számos következmény adódik. Terveztük, hogy a gazdaság egyensúlyi helyzetét tovább szilárdítjuk, exportunkat gyorsabban növeljük, mint importunkat. Terveztük, hogy tartalékaink, lehetőségeink hatékonyabb kiaknázásával teremtjük meg a nagyobb fogyasztás alapjait — másként fogalmazva talán —, addig nyújtózkodunk, ameddig a takarónk ér. Mindezen igen fontos célokból még keveset sikerültvalóra váltani. A jövőre és azutánrá szóló pénzügyi terveknek, kereteknek feltétlenül e helyzetből kell kiindulniok. Az előjelek tanúsága szerint — ebből is indulnak ki. Egy nemrégen megjelent pénzügyminiszteri utasítás az úgynevezett intézményi kiadások mérséklé■sét írja elő, hozzáigazítván ezeket a tényleges lehetőségeinkhez. Miről van szó tulajdonképpen? — nem másról, mint arról, hogy a realitások adta „takaróig” fogunk nyújtózkodni azokon a területeken is, amelyeken megszoktuk, hogy úgyszólván kizárólag az igények nézőpontjából döntünk és költünk. Az említett PM utasítás kimondja például, hogy a nem alapvető ellátást szolgáló új beruházásokat, építkezéseket csak igen kivételes esetben lehet engedélyezni, megvalósítani. Rangsorolni kell az igényeket a rendelkezésre álló pénzeszközök korlátain belül — tehát nem általánosságban takarékoskodni, hanem értelmesen, a társadalompolitikai és a népgazdasági érdek szerint összpontosítani szükséges erőfeszüléseinket A tervezési utasítás leszögezi, hogy az intézmények (minisztériumok, tanácsok) 1980-ig csak olyan célokra fordíthatnak anyagi erőforrást, amelyek feltétlenül kellenek a legfontosabb — rangsorolt — feladatok lebonyolításához. Minden más igényt törölni szükséges. Joggal merül fel a kérdés: mit jelent a feltétlenül fontos cél? A szigorú előírások hol húzzák meg a határt, nem szenved-e hátrányt az egészségügy, az óvoda, az iskola, a lakásépítés előirányzata? Érdemes leszögezni: kétségkívül ezeken a területeken is érvényes a józan takarékosság kötelező szabálya, de az alapellátás nem szenvedhet hiányt. A szóbanforgó tervezési utasítás tételesen megemlíti a legfontosabb célokat — így például a körzetorvosi, óvodai, iskolai ellátást. Kimondván: e társadalmilag rendkívül fontos infrastrukturális területeken semmilyen visszafejlődés nem következhet be. S ha már rangsorolást említettünk: aligha van nehezebb feladat, mint ez. Dönteni az indokolt, szükséges, jogos igények kielégítési rendje, vagy a kielégítés és az elnapolás között. Mondani sem kell talán — a lehető legkörültekintőbb és felelősebb elemzésre, a helyi körülmények, tartalékok legalaposabb számbavételére van szükség. Jól tudjuk lemondani, elnapolni nem tartozik a legvonzóbb dolgok közé. Ám töretlen társadalmi fejlődésünk alapvető érdekei, munkánk, életünk eredeti céljai, amelyekből semmit nem engedhetünk, követelik meg a realitásokhoz való igazodást az állami pénzeszközök felhasználásában. M. J. Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 832. szám_________Ára: 1 forint 1978. október 1. vasárnap Kiújultak a harcok Nicaraguában Somosa hajlandó tárgyalni az ellenzéki erőkkel Managua (MTI): A nicaraguai fővárosban és az ország Costa Rica-i határának szomszédságában pénteken újra kiújultak a harcok. Managuában pénteken éjszaka több pokolgép robbant. A főváros utcáit fegyveres járőrök ellenőrzik. A keleti határ mentén fekvő San Carlos városából érkező jelentések a nemzeti gárda egységei és a sandinista partizánok között kirobbant összecsapásokról szólnak. Somoza elnök pénteken rádióbeszédben jelentette be, hogy az Egyesült Államok, Guatemala és a Dominikai Köztársaság közvetítésével hajlandó tárgyalásokat kezdeni az ellenzéki erőkkel. San José (MTI): Costa Rica nem engedi be területére az Amerikai Államok Szervezetének csapatait — jelentette ki San Joséban Juan Echeverria Brealey Costa Rica-i belügyminiszter. A Costa Rica-i politikus az Amerikai Államok Szervezete különleges bizottságának arra a javaslatára adott választ, amely szerint a szervezet tagállamai csapatokat küldhetnének Costa Ricába, hogy egy nicaraguai támadás esetén ezek a csapatok megvédjék az országot. „Ha az AÁSZ valóban érdekelt abban, hogy véget vessen az ilyesféle határsértésekknek, akkor csapatait nem Costa Ricába kell küldenie, egy olyan országba, amely senkit sem támadott meg, hanem Nicaraguába. Ha a szervezet nem képes szavatolni integritását, Costa Ricának fontolóra kell vennie, hogy továbbra is tagja maradjon-e ennek a szervezetnek” — mondotta a Costa Rica-i belügyminiszter. Jól jött az eső Vetik a búsát, aratják a szóját a lenti járásban A hét közepén érkezett eső hosszabb-rövidebb időre megszakította a földeken a munkát Nem bánják ezt a mezőgazdasági üzemekben, mert nagyon kellett a csapadék. Biztosra veszik, hogy ezután könnyebb lesz a földművelők dolga, gyorsabban tudnak majd haladni a megkésett őszi munkákkal. Erre számítanak a lenti járás gazdaságaiban is, ahol eddig a kilencezer hektárnyi vetőszántás felén végeztek a munkával. További 7,5 ezer hektáron kell majd elvégezni a tavaszi vetésű növények talajának forgatását Ezzel a munkával egyébként jól haladnak a csömödéri, a szemenyecsörnyei, a gutorföldi és a rédicsi tszben. Az átlagosnál is nagyobb viszont a hátrány a reszneki, a lenti és a szentgyörgyvölgyi közösben. Igen jót tett a 10—15 milliméternyi csapadék a járás gazdaságaiban vetett kétezer hektárnyi, meglehetősen lassan soroló repcének, valamint az új telepítésű lucernának is. A vetőgépek előtt haladó magánykészítőknek is könynyebb lett a dolguk, így befejezéshez közeledik az őszi árpa vetése, sőt a zalabaksai tsz-ben valamivel több mint, száz hektáron végeztek már ezzel a munkával, a rédicsi közösben pedig 22 hektárral többet is vetettek, mint tervezték. A járás néhány gazdaságában megkezdték a búza vetését. Eddig jelentősebb területen az előbb említett két termelőszövetkezetben került földbe a mag, máshol pedig hétfőn szándékoznak hozzálátni e fontos tennivaló végzéséhez, a tempó fokozásához. A csesztregi tsz-ben hozzáláttak a 146 hektáron termelt szója aratásához. Eddig felét takarították be, most néhány napos szünetet tartanak, a másik fajta beérését kell megvárni. Az értékes takarmánynakvaló növényt rajtuk kívül még a novai ésa zalabaksai közösben termelik. Az 1700 hektár silókukoricának hetven százalékáról takarították be a termést. A szemenyecsörnyeiek, a zalabaksaiak, a novaiak és a rédicsiek járnak elöl ebben a munkában. Jelentősebb az elmaradás a lenti, a csömödéri tsz-ben, a gutorföldi gazdaságban pedig még nem is kezdték meg a növény szecskázását. A valamivel több mint háromszáz hektárnyi gyümölcsösnek mintegy negyven százalékán végeztek a szürettel. Persze a szedőknek, különösen a csömödéri tsz-ben, alig akad dolga, a tavaszi fagy leginkább ennek a gazdaságnak az almáskertjében pusztított. A szerény gyümölcsszürettel szemben ígéretes termést jelez viszont a kukorica. Pillanatnyilag az érés elhúzódása okoz izgalmat és gondot a növénytermesztők körében. A 2600 hektárnyi területen október 10. előtt aligha tudják megkezdeni a tengeri betakarítását. Eső után, amint egy kicsit szikkadt a föld, a lenti termelőszövetkezet iklódbördőcei üzemegységében nyomban hozzáláttak dolguk végzéséhez a növénytermesztők. A búzának szánt területen a vetőszántás ad munkát Molnár Ernő, Kanti József és Farkas Zoltán traktorosoknak. szántunkból. ›o› Következzék: a minőség ›o› Ésszerűen, takarékosan ›o› Pályakorrekció ›o› Keszthely, a Balaton fővárosa ›o › A zenei világnapra ›o› Videoton—ZTE 0 K) fffijó VASÚTKORSZERŰSÍTÉS Korszerűsítik a Budapest—Pécs közötti vasútvonalat, ezért a Mecsekben alagutakat és egy több mint kétszáz méter hoszszú bevágást építenek. A 71 új nyomvonalon, — amely tíz kilométerrel rövidebb mint elődje — a szerelvények gyorsabban és gazdaságosabban haladhatnak. A képen: Az új vasútvonal építése nagyszabású földmunkákkal jár együtt (MTI-fotó: Bajkor József felvétele — KS) 30 éves a barcsi Vörös Csillag Tsz Losoncai Pál a jubileumi ünnepségen Megalakulásának 30. évfor-dulóját ünnepelte szombaton Somogy megye neves közös gazdasága, a barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezet. Az ebből az alkalomból a járási művelődési házban rendezett ünnepségen megjelentek az alapító tagok, köztük Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke is. Ott volt Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és Szabó István, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke is. Bogó László, a somogyi termelőszövetkezetek szövetségének titkára ünnepi megemlékezésben méltatta a barcsiak háromévtizedes eredményét. A szövetkezet gyorsan erősödött, a közös vagyon 1951-ben meghaladta a másfél millió forintot, s ma már 300 millió körüli a barcsi Vörös Csillag, a termelőszövetkezeti mozgalom egyik büszkesége. Harminc esztendő alatt 27 alkalommal kapott kimagasló sikereiért országos elismerést. A jubileumi ünnepségen felszólalt Losonczi Pál, aki tolmácsolta Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának jókívánságait. Az Elnöki Tanács elnöke és Romány Pál ezután kitüntetéseket adott át. Október: újítási hónap Az újítómozgalom fellendítéséért a Ganz-Mávag zalaegerszegi gyárában A Ganz-Mávag zalaegerszegi gyárában a negyedik ötéves terv utolsó évében, 1975-ben a 121 újítási javaslat közül 51-et fogadtak el, 1976-ban a beadott 38 újításból 17-et, tavaly a beadott javaslatok 59 százalékát. A gazdasági eredmény is ugyanezt a hullámzó képet mutatja, 1975. évi 1,1 millióval szemben tavaly csak 421 ezer forint megtakarítás származott újításokból. Az idei újítási feladatterv a termelékenység növelését, az élőmunka-ráfordítás csökkentését, új és gazdaságos technológia alkalmazását, az anyag- és energiatakarékosságot tartalmazza. Eddig 21 javaslatot adtak be a dolgozók, ebből 13-at fogadtak el, három kísérlet alatt áll, a gazdasági megtakarítás közel 400 ezer forintot tett ki. Az elfogadott újítások közül kettő a termelékenység növelésével, négy az anyagtakarékossággal, hat a munkavédelemmel, egy pedig a minőségjavítással kapcsolatos javaslat, az értük kifizetett újítási díj alig több 12 ezer forintnál. Elemezve a javaslatokat, megállapítható, hogy fokozatosan csökkenő tendenciát mutat a termelékenység növelését elősegítő újítások száma, holott éppen az szerepel az idei feladattervben is első helyen. Viszonylag kedvező és elfogadható a munkavédelemmel és anyagtakarékossággal kapcsolatos újítói tevékenység, de bőven akad javítanivaló az üzem- és munkaszervezés, a minőségjavítás területén. A gyár gazdasági vezetésének az a véleménye, hogy a termelés hatékonyságának növelése, az ésszerűbb gazdálkodás érdekében bátrabban, de főleg gyorsabban kell alkalmazni a műszaki fejlesztés eredményeit, előbbre kell lépni az üzem- és munkaszervezésben, amihez sok segítséget adhat a hatékonyabb újítómozgalom. Ennek elősegítésére októberben újítási hónapot tartanak a Ganz-Mávag zalaegerszegi gyárában, amikor a javaslatokat gyorsabban bírálják el a szokásosnál, s a rendeletekben megállapított díjazáson felül külön jutalmat fizetnek majd a dolgozóknak. Keresettek a zalai erdei termékek Az olajipari vállalatok mellett a legrégibb vegyiüzem Zalában az Erdőkémia Erdőgazdasági, Vegyi és Ipari Vállalat megyeszékhelyi üzeme. Nevéből adódóan főbb termékei az erdők kincseiből bonyolult vegyi folyamatok útján nyert anyagok, amelyek a lepárlás, tisztítás, sűrítés után Európa számos országába jutnak el. A zalaegerszegi üzem idei terve 66 millió forint, amelynek egyötödét teszi ki az export Külföldre főleg fenyőolajat szállítanak — nem egy, hazánkban is nagy népszerűségnek örvendő márkás külföldi szappan illatanyaga például Zalából származik. A hazai fenyők adta másik termékük, a fenyőgyanta is keresett cikk, belföldi és külföldi gyárak a vevők erre a termékre. Fenyőgyantából 500 tonnát gyárt az idén a zalaegerszegi erdőkémia-üzem. Főleg a tőkésországokban, de újabban a hazai gumiipari vállalatoknál is keresett termékeik a különböző fókuszok, azaz a gumiipari segédanyagok. A megyeszékhelyi üzem e termékcsalád gyártásából éves tervének idő előtt eleget tehet, hiszen a tervezett 200 vagonnyi mennyiségből már 160 vagonnal kiszállítottak, s a hátralevő negyven vagon is szállításra kész. Kevesen tudják, hogy az autószervizekben motorlemosásokra alkalmazott, az olaj és a makacs szennyezések eltüntetésére használatos Limusol is az egerszegi Erdőkémia terméke. Az idén harminc vagon készül ebből a vegyi anyagból