Zalai Hírlap, 1978. december (34. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-01 / 283. szám

1978 December 1. Hogy csak egy felé vezessen az út Diákparlamenten a nagykanizsai mezőgazdasági szakközépiskolában Az utóbbi nyolc-tíz évben forradalmi változások mentek végbe a zalai mezőgazdaságban. A többnyire szabad ég alatt működő népgazdasági ágazatban pályájukat kezdő fiatal szakembereket sok helyen új termelési rendszerek, technológiák, állandóan korszerűsödő géptípusok és agrokémiai eljárások, nagyobb hozamú növény- és állatfajták, s évről évre javuló munkakörülmények várják. De milyen körülmények között készülődnek, s nevelődnek a jövő mezőgazdászai? A kérdésre sokoldalú megközelítéssel adott választ a nagykanizsai Cserháti Sándor Mezőgazdasági Szakközépiskola diákparlamentje. Az aktív tanácskozás légkörét már eleve meghatározta Janzsó Antal igazgató lényegreható és őszinte hangú beszámolója. Becsülendőek és megnyugtatóak azok az intézkedések, amelyeket a fejlődő mezőgazdaság igényeivel összhangban álló oktató-nevelő munka érdekében — az üzemekkel jól együttműködve — tett az iskolavezetés. A hagyományos növénytermesztő-állattenyésztő osztályok mellett növénytermesztő-gépész és gépszerelő-karbantartó profilúakat is létrehoztak. Elérték, hogy minden tárgyat szaktanár tanít, folyamatosan nő a szaktantermek száma, s a műhelyek felszereltsége. Ehhez több mint 2 millió forint értékű — gépekben, szerszámokban és pénzben — segítséget adtak a partner üzemek. Javult a gyakorlati képzés színvonala, s ehhez további lehetőségeket kínál, hogy januártól a szomszédos főiskolai géppark, a 30 hektáros gyakorlóterület és több épület a szakközépiskola kezelésébe kerül. A végzett fiatalok kétharmada szakmájában helyezkedett el, s közel egynegyede mezőgazdasági pályán tanult tovább az elmúlt két évben, s ez jobb arány, mint a megelőző időszaké. Több diák tűnt ki a szakmai versenyeken, az Alkotó ifjúság pályázaton, ám a tanulmányi eredményekkel — tavaly például 3,3 volt az iskolai átlag — nem lehetnek elégedettek. Hogy az itt tanuló fiatalok mindegyikének az útja csak egyfelé, a mezőgazdaságba vezessen, ahhoz pedagógiái és mozgalmi eszközökkel egyaránt többet lehet tenni. Annál is inkább, mert e közepes átlag oka főleg a tanulási fegyelemben keresendő: az elmúlt tanévben 58 órára emelkedett az egy diákra jutó hiányzás, s egy felmérés tanúsága szerint a diákok naponta — a tanórákat követően — csak fél és másfél óra közötti időt fordítanak a másnapi felkészülésre. A felszólalások sorát megnyitó Pamuki László KISZ- titkár a tanulmányi mozgalom új alapokon történő és több eredményt ígérő elindítására tett ígéretet. Kifogásolta, hogy a háromnapos szakmai gyakorlatokon összesen alig egy órát tölthetnek traktoron, illetve gépkezeléssel. Simon József az anyagismereti tankönyvek hiányát említette. Vele együtt többen javasolták: az órarendet és a szakmai gyakorlat időbeosztását — az egyenletesebb megterhelés érdekében és a bejárók körülményeit, a szabad szombatos szülőkkel való együttlét igényét figyelembe véve — módosítsák. Lesták Ferenc és Sebők Nándor az iskolaisportkör és tömegsport, valamint az eszközök és létesítmények társadalmi munkával történő bővítését szorgalmazták. Kisgéczi Rózsa észrevétele, hogy az oktatásba építsék be a televízió, s elsősorban az iskolatv adásait. Pápai György javasolta, vegyenek részt a város határában talált kétezeréves római leletek feltárásában és mentésében. Nemcsak a fiatalok igénye volt, hanem a tartalmas intézkedési tervben megfogalmazott feladat is a hatékonyabb tanulmányi munka, művelődés és szakköri tevékenység megvalósítása. De további javulást ígérnek a tervek — és a felszólalt küldöttek is — a kollégiumi elhelyezés, a klubélet, a mozgalmi tevékenység és a szakmai önképzés tekintetében is. Infúziós és izotóp laboratórium épül Zalaegerszegen a Megyei Kórház területén az Állami Építőipari Vállalat kivitelezésében. A kétszintes épület átadására a tervek szerint 1980- ban kerül sor. Képünkön megkezdődött a falazás. Jegyzet Mondja, mondja a panaszát Fortyog, viharzik, arcán ká-kigyúlnak az indulat tüzei. Igaza van, az eset valóban intézkedést kíván. Hallgatósága meg is kérdezi tőle: Jelentette, vagy szóvá tette-e a dolgot az illetékeseknél? A rózsák egy pillanat alatt lehervadnak az arcáról, a jelentésnek, a szóvátételnek, az ügy illetékesek elé vitelének a puszta említésétől is elsápad. — Hogyan képzelik? —■ kérdezd elfúló hangot — Tudják, hogy ki az illető? Aztán suttogva — hátha a falnak is füle van — mond egy nevet hozzá egy funkciót. — Nahát — vágja ki, mint valami mindent és mindenkit lehengerlő tromfot. — Az illető ennek a keresztgyereke. A következők egy levélből valók. írója azt teszi szóvá, hogy egy bűncselekmény kapcsán bizonyára azért nem vonták felelősségre X-et, mert — itt jön egy név és egy közepes gazdasági beosztás — a rokona. Sajnos, még mindig nem kevesen vannak, akik valami elferdült tudattal úgy hiszik, hogy ha valakinek a rokoni, ismeretségi körében kisebb, nagyobb beosztású vezetők vannak, azok mentelmi jogot élveznek félrelépéseikért, baklövéseikért, vagy netán bűncselekmény elkövetése esetén is. Szólni nem mernek, tenni félnek, mert jaj, mit szól majd az a bizonyos valaki, aki valahol, valamilyen vezető beosztásban van, ha megtudja, hogy ő jelentette, vagy leplezte le rokonának elítélendő cselekményét. Hogy az ilyesfajta félelem néhány egyedi kivételtől eltekintve teljesen alaptalan, arra talán szükségtelen is kitérni, hiszen azok a vezetők szép sorjában mind eltűnnek, akik beosztásukkal visszaélve ilyenre vetemednek. A nagyobb kárt a közvéleményben az okozza, hogy ezeknek a nézeteknek a terkjesztői azt sugallják: — Kár is szóvátenni bizonyos mulasztásokat, visszaéléseket, hiszen a vezető beosztású rokonnak csak egy telefonjába kerül, s máris irattárba kerül az ügy. Tudva, vagy tudatlanul az egészséges közélet kialakulását akadályozzák tehát annak a bizonyos mentelmi jognak a suttogói. — Hiába minden — hangoztatják — akinek isten a barátja, rokona, sógora, unokaöccse, névadó szülője, annak a haja szála sem görbülhet meg. Szerencsére ez nem így van. Igaz, valamikor így volt No de azóta új nemzedékek nőttek fel. Olyanok, akiknek az a kor már csak történ elem, saját élményeik, tapasztalataik nincsenek. Honnan akkor még ma is ez az elferdült vélekedés? Nos, onnan, hogy az akkori félelem légkörében éltek továbbadják, terjesztik. Ha a mai gyerek hallja, hogy apja azért nem mer fellépni igazáért, mert olyan emberrel áll szemben, akinek vezető beosztású rokona van, tényként elfogadja, hogy ez így van, ilyennel szemben nem lehet tenni, s majdan esetleg ő is ezt plántálja be gyermekeibe. A jelenségnek azonban még egy veszélye van. Alkalmas tisztességes, becsületes vezetők lejáratására, akik dehogyis tiltakoznának az ellen, hogy felelősségre vonják megbotlott sógorukat, unokaöccsüket, vagy bármely más rokonukat. Persze, ki örül, ha a rokonságába, ismeretségi körébe fekete bárány téved? Kétségtelenül senki, de ez nem jelenti azt, hogy elvtelenül a védelmébe is veszi. Ideje lenne leszámolni a múltnak ezzel az örökségével is, s megtanulnia mindegyikünknek, hogy az emberek megítélésében ma korántsem az a perdöntő, hogy kinek a rokona, hanem mit tesz és hogyan él. Balogh Zoltán Kinek a rokona? ZALAI HIRLAP Megtérülő erőfeszítések Sikerrel teljesítik gazdaságpolitikai feladataikat a zalaszentgróti tsz kommunistái A zalaszentgróti termelőszövetkezet 47 tagú központi pártalapszervezetének kétharmadát a közvetlen termelésben dolgozók alkotják. Szerepük tehát meghatározó az év elején elfogadott gazdaságpolitikai feladatterv végrehajtásában, annál is inkább, mert a párttagok kisebb-nagyobb csoportjait minden ágazatban megtalálni. A végéhez közeledő gazdasági év — a célokat tekintve — egyszerre volt a mennyiségi növekedés és minőségi javulás éve az összes munkaterületen. Indokolt tehát megkérdezni az alapszervezet néhány tagjától: mit tettek a célbaérés érdekében? Kállai Sándor tehenész a szakosított központi telep egyik pártcsoportjának bizalmija. — Ismerve a cselekvési programban leírtakat, mi azt mondtuk: minimum a 3 ezer literes szövetkezeti átlagot kell elérnünk a tejhozamban, de a ráfordítások csökkentése mellett — mondja a fiatalember. — Láttuk a módját is ennek: odafigyelni a takarmányminőségre, megszüntetni az abrak túladagolást, a felületes kifejést és növelni a tömegtakarmány és a legeltetés arányát. Legfőbb eszköznek a munkaversenyt jelöltük meg. Ezek voltak a mi tartalékaink. A tapasztalatok, észrevételek gyűjtése és szóvá tétele pedig nemcsak egyéni megbízatás volt, hanem, a munkahelyi gyűlésekfeladata is. Az eredmény „bejött”, de teljesen nem lehetünk elégedettek. — Miért? — Nem akarok hazabeszélni de elsősorban a mi istállónk standjain jelentkeznek — az év végére várhatóan jóval háromezer liter fölötti — jobb tejhozamok. A többi helyen nem vették észre például, hogy mennyit jelentett másfél—két órával előbb kihajtani a jószágokat. Nálunk bevezettük a hatékonyabb pároscsapos fejést, másutt nem. Szívesen továbbadnám a tapasztalataimat de ettől még idegenkednek, aminek a fő okát abban látom, hogy a húsz gondozó közül mindössze négy a szakképzett tehenész. Ennyit tesz a fegyelem A mezőgazdasági gépész, Kocsis László egy a kommunisták és pártonkívüliek azon gárdájából, akik a technológiai és munkafegyelem maradéktalan betartása, a szakvezetők naprakész útmutatásainak pontos végrehajtása révén „megírták” a növénytermesztés idei rekordlistáját. Az ő és társai legfőbb pártmegbízatása volt: minden körülmények között elérni a kiváló színvonalú talajelőkészítést és növényápolást, s a minimális veszteségű terménybetakarítást. Nos, az eredményt most, a kukorica-kombájnról leszállva is örömmel nyugtázhatta, hiszen az 55 mázsa körüli termésátlag 13 mázsával haladja meg a tervezettet. A fegyelmezett munkának köszönhető az is, hogy a tsz dobüzeme a tervezett 55 millió forintos termelési értéket közel két millióval teljesíti túl-Székely Jenő, a kislétszámú dobüzemi pártcsoport tagja szorgalmával ott van az élvonalban. Amikor a szükség úgy hozta, társaival együtt a szabad ég alatt is helytállt: 3,5 5 napot szüreteltek a szövetkezet szőlőiben. Összehangoltabb tevékenységet Süle Tibort, a szentgróti tszpártalapszervezet titkárát mindössze két hónapja választották meg e tisztségbe, még javában a tapasztalatgyűjtéssel van elfoglalva. — Nem lesz rossz a mérlegünk, s ebben szerepe van az ágazati rendszerre való áttérésnek, az ezzel járó átgondoltabb és fegyelmezettebb munkának is — összegzi a párttitkár. — De még csak most vannak megtérülőben a befektetett erőfeszítések. Ami bennünket illet, jócskán akad tartalék a termelés és a munkaverseny pártirányításában, még nem elég rendszeres a pártcsoportok ellenőrző, segítő és elemző munkája és fokozott összhang, feladatmegosztás szükséges a részben új alapszervezeti vezetőségen belül is. " L. J. Sok kiállítás, kevés szerszám szép látvány az ápolt kert, ‘~z a nyíló virág, a termőre fordult gyümölcsfa. Ahhoz azonban, hogy a kert gondozott legyen, a hozzáértésen túl ma már nélkülözhetetlenek a munkát könnyítő kisgépek, kéziszerszámok. Hazánkban 1,7 millió háztáji, kisegítő gazdaság és kiskert található. A kisgazdaságok főként munkaigényes termékeket állítanak elő. Zöldségből az ország egész termelésének 17, gyümölcsből 25 százalékát adják, s még nagyobb a részesedésük a sertés-, illetve a baromfitenyésztésből és -hizlalásból. Magyarországon a családok fele tevékenykedik a kertekben, a kisgazdaságokban. Ez a magyarázata annak, hogy igen látogatottak azok a kiállítások és vásárok, ahol a kerti szerszámokat kisgépeket tekinthetik meg az érdeklődők. Helyes, hogy az új termékek bemutatására, népszerűsítésére lehetőséget teremtenek az illetékesek. Ezt tette az őszi BNV is. Sokak tetszését váltották ki például a munkát könnyítő, olasz gyártmányú, MPM típusú 2 és 10 lóerős, talajforgatásra, permetezésre, kaszálásra, szállításra egyaránt alkalmas motoros kisgépek. Az NSZK-beli Garden cég ötletes kertiszerszámokat, könnyen összeszerelhető öntözőberendezéseket mutatott be. Hasznos kisgépeket láthattunk a közelmúltban tartott „Csináld magad!” jelmondatú kiállításon, melyet a BNV területén rendeztek. Itt is, ugyanúgy, mint az ország különböző vidékein, már hagyományossá vált, tájjellegű kiállításokon megcsodálhattuk a szerszámokat és a kisgépeket. Egyes cikkeket a helyszínen is árusítottak. Sok hasznos eszköz azonban, mint például a motoros permetező, a motoros kapáló, a kis kerti traktor az üzletekben ritkán kapható, hiánycikk. Néhány éve csak, hogy ' megjelentek nálunk a motoros kerti kapák, és máris nagyon keresettek. Ismeretes, hogy ezek gyártásának nálunk nincs hagyománya, ezért is szereztük be őket külső piacokról. Évente több millió dollár értékű kis motoros kapa került forgalomba az utóbbi években. Az eddig behozott és forgalomba került japán és olasz eredetű kerti kapálógépek jól használhatók a mi talajviszonyaink között, s az áruk is elviselhető, 8—10 ezer forint. Érthető, hogy sokan keresik. A Szegedi Vas- és Fémipari Szövetkezet 1977 óta — hazai tervek alapján — gyártja a motoros kerti kapát, melynek egy mintapéldánya jelenleg is látható a budapesti Skála Szövetkezeti Nagyáruházban. A tízezer forintos kapa, ahogy megérkezik, azonnal gazdára talál — mondják az áruházban. A szegedi szövetkezet ebből a termékéből az idén 2000 darabot készített, illetve készít. Jövőre 3500 darabot állít elő. Ha sikerül a HERMES-sel megegyezniük és több négylóerős olasz motort kapnak, akkor akár a duplájára is növelhetik a termelést a jelenlegi ötéves terv végére. A szegediek kapuja már keresett termék volt, amikor a KGM a hazai motoros kapu gyártásának kidolgozásával megbízta a Mezőgép Tröszt Veszprémi Vállalatát. Most folynak a kooperációs tárgyalások, s ha minden sikerül, akkor Veszprémben olyan komplett kisgépet fognak gyártani, mely 4—5, illetve 6—8 műveletet végez majd. Ennek megfelelően az ára is magasabb lesz. Ez elsősorban nem a háztáji termelőknek, a kiskerttulajdonosoknak készül, hanem a szakszövetkezetek munkáját könnyíti meg. Hogy a különlegességekhez nem lehet állandóan hozzájutni, azt megérti az ember. Azt azonban, hogy ősszel miért hiánycikk a hordó, tavasszal a fólia, az ásó és a kapa — már sokkal nehezebben, vagy egyáltalán nem. S azt sem, hogy a vásárlók gyakran hiába keresik az üzletekben az egyszerű munkaeszközt, mint a szentgotthárdi kapát, ásót. Mi lehet a hiány oka? Szentgotthárdon az idén — mint az illetékesek elmondják — 325 tonna kapát és 140 tonna ásót készítenek. (Nem tévedés: tonnában számolnak, nem darabban! És nem is ez okozza a hiányt!) Jövőre kapából 200, ásóból 120 tonna jut majd innen az üzletekbe. Most sincs elegendő, az elkövetkező években pedig még ennyi sem lesz. • A csökkenő termelés legfőbb okaként azt említik, hogy kevés a szakmunkás. A századforduló táján alapított gyárban kézi munkával készülnek a kovácsolt jellegű szerszámok. Az elavult technológia, a mostoha munkakörülmények nem csábítják oda a fiatalokat. Gyökeres változtatásokra lenne szükség ahhoz, hogy elegendő munkáskéz, megfelelő munkakörülmények legyenek, s több kapa és ásó készülhessen Szentgotthárdon. Arra is van példa, hogy öszszefogással, ésszerű és gyors intézkedéssel sokat lehet segíteni. Például kedvelt és keresett cikk a szarvasmarhatartók körében a fejőgép. Érthető, hiszen lényegesen megkönnyíti a nehéz fizikai munkát. Ilyen berendezéseket eddig az NDK-ból vásároltunk, de keveset kaptunk, szinte állandó hiánycikk volt. A Veszprémi Mezőgép Vállalat berendezkedett a fejőgépek sorozatgyártására. Az idén már 1500-at gyártanak a HTF—01 típusú fejőgépekből. Jövőre — az előzetes megrendelések szerint —, ötezerre lesz szüksége a kereskedelemnek. Kertbarátok és a kistermelők bíznak benne, hogy eljön az az idő, amikor nemcsak a kiállításokon nézhetik, hanem az üzeletekben meg is vásárolhatják a bemutatott termékeket Szente Erzsébet * Nagykanizsán a DKG négyes forgácsoló üzemében nagy teljesítményű BSM—2 típusú olasz csiszoló célgépet helyeztek üzembe a görgős kőzetfúrók görgő és lábcsapjainak csiszolására, (Kiss Ferenc felvételt)