Zalai Hírlap, 1978. december (34. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-01 / 283. szám

1978 December 1. Hogy csak egy felé vezessen az út Diákparlamenten a nagykanizsai mezőgazdasági szakközépiskolában Az utóbbi nyolc-tíz évben forradalmi változások mentek végbe a zalai mezőgazdaság­ban. A többnyire szabad ég alatt működő népgazdasági ágazatban pályájukat kezdő fiatal szakembereket sok he­lyen új termelési rendszerek, technológiák, állandóan kor­szerűsödő géptípusok és agro­kémiai eljárások, nagyobb ho­zamú növény- és állatfajták, s évről évre javuló munkakörülmények várják. De milyen körülmé­nyek között készülődnek, s ne­velődnek a jövő mezőgazdá­szai? A kérdésre sokoldalú meg­közelítéssel adott választ a nagykanizsai Cserháti Sándor Mezőgazdasági Szakközépisko­la diákparlamentje. Az aktív tanácskozás légkörét már ele­ve meghatározta Janzsó Antal igazgató lényegreható és őszin­te hangú beszámolója. Becsü­­lendőek és megnyugtatóak azok az intézkedések, amelye­ket a fejlődő mezőgazdaság igényeivel összhangban álló oktató-nevelő munka érdeké­ben — az üzemekkel jól együttműködve — tett az is­kolavezetés. A hagyományos növénytermesztő-állattenyész­tő osztályok mellett növény­termesztő-gépész és gépszere­lő-karbantartó profilúakat is létrehoztak. Elérték, hogy min­­den tárgyat szaktanár tanít, folyamatosan nő a szaktanter­mek száma, s a műhelyek fel­szereltsége. Ehhez több mint 2 millió forint értékű — gé­pekben, szerszámokban és pénzben — segítséget adtak a partner üzemek. Javult a gya­korlati képzés színvonala, s ehhez további lehetőségeket kínál, hogy januártól a szom­szédos főiskolai géppark, a 30 hektáros gyakorlóterület és több épület a szakközépiskola kezelésébe kerül. A végzett fiatalok kéthar­mada szakmájában helyezke­dett el, s közel egynegyede mezőgazdasági pályán tanult tovább az elmúlt két évben, s ez jobb arány, mint a meg­előző időszaké. Több diák tűnt ki a szakmai versenyeken, az Alkotó ifjúság pályázaton, ám a tanulmányi eredményekkel — tavaly például 3,3 volt az iskolai átlag — nem lehetnek elégedettek. Hogy az itt tanuló fiatalok mindegyikének az útja csak egyfelé, a mezőgazdaságba ve­zessen, ahhoz pedagógiá­i és mozgalmi eszközökkel egya­ránt többet lehet tenni. Annál is inkább, mert e közepes át­lag oka főleg a tanulási fegye­lemben keresendő: az elmúlt tanévben 58 órára emelkedett az egy diákra jutó hiányzás, s egy felmérés tanúsága sze­rint a diákok naponta — a tanórákat követően — csak fél és másfél óra közötti időt for­dítanak a másnapi felkészülés­re. A felszólalások sorát meg­nyitó Pamuki László KISZ- titkár a tanulmányi mozga­lom új alapokon történő és több eredményt ígérő elindí­tására tett ígéretet. Kifogásol­ta, hogy a háromnapos szak­mai gyakorlatokon összesen alig egy órát tölthetnek trak­toron, illetve gépkezeléssel. Si­mon József az anyagismereti tankönyvek hiányát említette. Vele együtt többen javasolták: az órarendet és a szakmai gyakorlat időbeosztását — az egyenletesebb megterhelés ér­dekében és a bejárók körül­ményeit, a szabad szombatos szülőkkel való együttlét igé­nyét figyelembe véve — mó­dosítsák. Lesták Ferenc és Se­bők Nándor az iskolai­­sport­kör és tömegsport, valamint az eszközök és létesítmények társadalmi munkával történő bővítését szorgalmazták. Kis­­géczi Rózsa észrevétele, hogy az oktatásba építsék be a te­levízió, s elsősorban az iskola­­tv adásait. Pápai György ja­vasolta, vegyenek részt a vá­ros határában talált kétezer­éves római leletek feltárásá­ban és mentésében. Nemcsak a fiatalok igénye volt, hanem a tartalmas intéz­kedési tervben megfogalma­zott feladat is a hatékonyabb tanulmányi munka, művelődés és szakkö­ri tevékenység megvalósítása. De további javulást ígérnek a tervek — és a felszólalt kül­döttek is — a kollégiumi el­helyezés, a klubélet, a moz­galmi tevékenység és a szak­mai önképzés tekintetében is. Infúziós és izotóp laboratórium épül Zalaegerszegen a Megyei Kórház területén az Állami Építőipari Vállalat kivitelezé­sében. A kétszintes épület át­adására a tervek szerint 1980- ban kerül sor. Képünkön­ megkezdődött a falazás. Jegyzet Mondja, mondja a pana­szát Fortyog, viharzik, arcán ká-kigyúlnak az indulat tü­­zei. Igaza van, az eset való­ban intézkedést kíván. Hall­gatósága meg is kérdezi tő­le: Jelentette, vagy szóvá tette-e a dolgot az illetéke­seknél? A rózsák egy pillanat alatt lehervadnak az arcáról, a je­lentésnek, a szóvátételnek, az ügy illetékesek elé vitelének a puszta említésétől is elsá­pad. — Hogyan képzelik? —■ kérdezd elfúló hangot — Tudják, hogy ki az illető? Aztán suttogva — hátha a falnak is füle van — mond egy nevet hozzá egy funk­ciót. — Nahát — vágja ki, mint valami mindent és mindenkit lehengerlő trom­fot. — Az illető ennek a ke­resztgyereke. A következők egy levélből valók. írója azt teszi szóvá, hogy egy bűncselekmény kapcsán bizonyára azért nem vonták felelősségre X-et, mert — itt jön egy név és egy közepes gazdasági beosz­tás — a rokona. Sajnos, még mindig nem kevesen vannak, akik valami elferdült tudattal úgy hiszik, hogy ha valakinek a rokoni, ismeretségi körében kisebb, nagyobb beosztású vezetők vannak, azok mentelmi jogot élveznek félrelépéseikért, baklövéseikért, vagy netán bűncselekmény elkövetése esetén is. Szólni nem mer­nek, tenni félnek, mert jaj, mit szól majd az a bizonyos valaki, aki valahol, valami­lyen vezető beosztásban van, ha megtudja, hogy ő jelen­tette, vagy leplezte le roko­nának elítélendő cselekmé­nyét. Hogy az ilyesfajta félelem néhány egyedi kivételtől el­tekintve teljesen alaptalan, arra talán szükségtelen is ki­térni, hiszen azok a vezetők szép sorjában mind eltűnnek, akik beosztásukkal visszaélve ilyenre vetemednek. A nagyobb kárt a közvéle­ményben az okozza, hogy ezeknek a nézeteknek a terk­jesztői azt sugallják: — Kár is szóvátenni bizonyos mu­lasztásokat, visszaéléseket, hiszen a vezető beosztású ro­konnak csak egy telefonjába kerül, s máris irattárba ke­rül az ügy. Tudva, vagy tudatlanul az egészséges közélet kialakulá­sát akadályozzák tehát annak a bizonyos mentelmi jognak a suttogói. — Hiába minden — hangoztatják — akinek is­ten a barátja, rokona, sógora, unokaöccse, névadó szülője, annak a haja szála sem gör­bülhet meg. Szerencsére ez­ nem így van. Igaz, valamikor így volt No de azóta új nemzedé­kek nőttek fel. Olyanok, akiknek az a kor már csak történ­ elem, saját élményeik, tapasztalataik nincsenek. Honnan akkor még ma is ez az elferdült vélekedés? Nos, onnan, hogy az akko­ri félelem légkörében éltek továbbadják, terjesztik. Ha a mai gyerek hallja, hogy apja azért nem mer fellépni igazáért, mert olyan ember­rel áll szemben, akinek veze­tő beosztású rokona van, tényként elfogadja, hogy ez így van, ilyennel szemben nem lehet tenni, s majdan esetleg ő is ezt plántálja be gyermekeibe. A jelenségnek azonban még egy veszélye van. Alkalmas tisztességes, becsületes veze­tők lejáratására, akik de­hogyis tiltakoznának az el­len, hogy felelősségre vonják megbotlott sógorukat, uno­­kaöccsüket, vagy bármely más rokonukat. Persze, ki örül, ha a rokonságába, is­meretségi körébe fekete bá­rány téved? Kétségtelenül senki, de ez nem jelenti azt, hogy elvtelenül a védelmébe is veszi. Ideje lenne leszámolni a múltnak ezzel az örökségével is, s megtanulnia mindegyi­künknek, hogy az emberek megítélésében ma korántsem az a perdöntő, hogy kinek a rokona, hanem mit tesz és hogyan él. Balogh­ Zoltán Kinek a rokona? ZALAI HIRLAP Megtérülő erőfeszítések Sikerrel teljesítik gazdaságpolitikai feladataikat a zalaszentgróti tsz kommunistái A zalaszentgróti termelőszö­vetkezet 47 tagú központi párt­­alapszervezetének kétharma­dát a közvetlen termelésben dolgozók alkotják. Szerepük tehát meghatározó az év ele­jén elfogadott gazdaságpoliti­kai feladatterv végrehajtásá­ban, annál is inkább, mert a párttagok kisebb-nagyobb cso­portjait minden ágazatban megtalálni. A végéhez közele­dő gazdasági év — a célokat tekintve — egyszerre volt a mennyiségi növekedés és mi­nőségi javulás éve az összes munkaterületen. Indokolt tehát megkérdezni az alapszervezet néhány tagjától: mit tettek a célbaérés érdekében? Kállai Sándor tehenész a szakosított központi telep egyik pártcsoportjának bizalmija. — Ismerve a cselekvési prog­ramban leírtakat, mi azt mond­tuk: minimum a 3 ezer lite­res szövetkezeti átlagot kell el­érnünk a tejhozamban, de a ráfordítások csökkentése mel­lett — mondja a fiatalember. — Láttuk a módját is ennek: odafigyelni a takarmányminő­ségre, megszüntetni az abrak túladagolást, a felületes kife­­jést és növelni a tömegtakar­mány és a legeltetés arányát. Legfőbb eszköznek a munka­versenyt jelöltük meg. Ezek voltak a mi tartalékaink. A ta­pasztalatok, észrevételek gyűj­tése és szóvá tétele pedig nem­csak egyéni megbízatás volt, hanem, a munkahelyi gyűlések­­feladata is. Az eredmény „be­jött”, de teljesen nem lehe­tünk elégedettek. — Miért? — Nem akarok hazabeszélni de elsősorban a mi istállónk standjain jelentkeznek — az év végére várhatóan jóval há­romezer liter fölötti — jobb tejhozamok. A többi helyen nem vették észre például, hogy mennyit jelentett másfél—két órával előbb kihajtani a jószá­gokat. Nálunk bevezettük a hatékonyabb pároscsapos fe­­jést, másutt nem. Szívesen to­vábbadnám a tapasztalataimat de ettől még idegenkednek, aminek a fő okát abban látom, hogy a húsz gondozó közül mindössze négy a szakképzett tehenész. Ennyit tesz a fegyelem A mezőgazdasági gépész, Kocsis László egy a kommu­nisták és pártonkívüliek azon gárdájából, akik a technológiai és munkafegyelem maradékta­lan betartása, a szakvezetők naprakész útmutatásainak pontos végrehajtása révén „megírták” a növénytermesztés idei rekordlistáját. Az ő és tár­sai legfőbb pártmegbízatása volt: minden körülmények kö­zött elérni a kiváló színvona­lú talajelőkészítést és növény­­ápolást, s a minimális veszte­ségű termény­be­takarítást. Nos, az eredményt most, a kukori­ca-kombájnról leszállva is örömmel nyugtázhatta, hiszen az 55 mázsa körüli termésátlag 13 mázsával haladja meg a ter­vezettet. A fegyelmezett munkának köszönhető az is, hogy a tsz dobüzeme a tervezett 55 millió forintos termelési értéket kö­zel két millióval teljesíti túl-Székely Jenő, a kislétszámú dobüzemi pártcsoport tagja szorgalmával ott van az élvo­nalban. Amikor a szükség úgy hozta, társaival együtt a szabad ég alatt is helytállt: 3,5­ 5 napot szüreteltek a szövetkezet sző­lőiben. Összehangoltabb tevékenységet Süle Tibort, a szentgróti tsz­­pártalapszervezet titkárát mindössze két hónapja válasz­tották meg e tisztségbe, még javában a tapasztalatgyűjtés­sel van elfoglalva. — Nem lesz rossz a mérle­günk, s ebben szerepe van az ágazati rendszerre való átté­résnek, az ezzel járó átgondol­tabb és fegyelmezettebb mun­kának is — összegzi a párttit­kár. — De még csak most van­nak megtérülőben a befektetett erőfeszítések. Ami bennünket illet, jócskán akad tartalék a termelés és a munkaverseny pártirányításában, még nem elég rendszeres a pártcsopor­tok ellenőrző, segítő és elemző munkája és fokozott összhang, feladatmegosztás szükséges a részben új alapszervezeti veze­tőségen belül is. " L. J. Sok kiállítás, kevés szerszám­ s­zép látvány az ápolt kert, ‘~­z a nyíló virág, a termőre fordult gyümölcsfa. Ahhoz azonban, hogy a kert gondo­zott legyen, a hozzáértésen túl ma már nélkülözhetetlenek a munkát könnyítő kisgépek, ké­ziszerszámok. Hazánkban 1,7 millió háztáji, kisegítő gazda­ság és kiskert található. A kisgazdaságok főként munka­­igényes termékeket állítanak elő. Zöldségből az ország egész termelésének 17, gyü­mölcsből 25 százalékát adják, s még nagyobb a részesedésük a sertés-, illetve a baromfi­­tenyésztésből és -hizlalásból. Magyarországon a csalá­dok fele tevékenykedik a kertekben, a kisgazdaságok­ban. Ez a magyarázata annak, hogy igen látogatottak azok a kiállítások és vásárok, ahol a kerti szerszámokat kisgépe­ket tekinthetik meg az ér­deklődők. Helyes, hogy az új termékek bemutatására, nép­szerűsítésére lehetőséget te­remtenek az illetékesek. Ezt tette az őszi BNV is. Sokak tetszését váltották ki például a munkát könnyítő, olasz gyártmányú, MPM típu­sú 2 és 10 lóerős, talajforga­tásra, permetezésre, kaszálás­ra, szállításra egyaránt alkal­mas motoros kisgépek. Az NSZK-beli Garden cég ötletes kertiszerszámokat, könnyen összeszerelhető öntöző­beren­dezéseket mutatott be. Hasznos kisgépeket lát­hattunk a közelmúltban tartott „Csináld magad!” jel­­mondatú kiállításon, melyet a BNV területén rendeztek. Itt is, ugyanúgy, mint az ország különböző vidékein, már ha­gyományossá vált, tájjellegű kiállításokon megcsodálhat­tuk a szerszámokat és a kisgé­peket. Egyes cikkeket a hely­színen is árusítottak. Sok hasznos eszköz azonban, mint például a motoros permetező, a motoros kapáló, a kis kerti traktor az üzletekben ritkán kapható, hiánycikk. N­­éhány éve csak, hogy­­ ' megjelentek nálunk a motoros kerti kapák, és máris nagyon ke­resettek. Ismeretes, hogy ezek gyártásának nálunk nincs ha­gyománya, ezért is szereztük be őket külső piacokról. Éven­te több millió dollár értékű kis motoros kapa került for­galomba az utóbbi években. Az eddig behozott és forgalomba került japán és olasz eredetű kerti kapálógépek jól használ­hatók a mi talajviszonyaink között, s az áruk is elviselhe­tő, 8—10 ezer forint. Érthető, hogy sokan keresik. A Szegedi Vas- és Fémipari Szövetkezet 1977 óta — hazai tervek alapján — gyártja a motoros kerti kapát, melynek egy mintapéldánya jelenleg is látható a budapesti Skála Szö­vetkezeti Nagyáruházban. A tízezer forintos kapa, ahogy megérkezik, azonnal gazdára talál — mondják az áruház­ban. A szegedi szövetkezet ebből a termékéből az idén 2000 darabot készített, il­letve készít. Jövőre 3500 dara­bot állít elő. Ha sikerül a HERMES-sel megegyezniük és több négylóerős olasz motort kapnak, akkor akár a duplájá­ra is növelhetik a termelést a jelenlegi ötéves terv végére. A szegediek kapuja már ke­resett termék volt, amikor a KGM a hazai motoros kapu gyártásának kidolgozásával megbízta a Mezőgép Tröszt Veszprémi Vállalatát. Most folynak a kooperációs tárgya­lások, s ha minden sikerül, ak­kor Veszprémben olyan komp­lett kisgépet fognak gyártani, mely 4—5, illetve 6—8 műve­letet végez majd. Ennek meg­felelően az ára is magasabb lesz. Ez elsősorban nem a háztáji termelőknek, a kis­­kerttulajdonosoknak készül, hanem a szak­szövetkezetek munkáját könnyíti meg. H­­ogy a különlegességekhez nem lehet állandóan hozzájutni, azt megérti az ember. Azt azonban, hogy ősszel miért hiánycikk a hor­dó, tavasszal a fólia, az ásó és a kapa — már sokkal nehe­zebben, vagy egyáltalán nem. S azt sem, hogy a vásárlók gyakran hiába keresik az üz­letekben az egyszerű munka­eszközt, mint a szentgotthárdi kapát, ásót. Mi lehet a hiány oka? Szentgotthárdon az idén — mint az illetékesek elmondják — 325 tonna kapát és 140 ton­na ásót készítenek. (Nem téve­dés: tonnában számolnak, nem darabban! És nem is ez okozza a hiányt!) Jövőre ka­pából 200, ásóból 120 tonna jut majd innen az üzletekbe. Most sincs elegendő, az elkö­vetkező években pedig még ennyi sem lesz. • A csökkenő termelés leg­főbb okaként azt említik, hogy kevés a szakmunkás. A szá­zadforduló táján alapított gyárban kézi munkával ké­szülnek a kovácsolt jellegű szerszámok. Az elavult tech­nológia, a mostoha munka­körülmények nem csábítják oda a fiatalokat. Gyökeres változtatásokra lenne szükség ahhoz, hogy elegendő mun­káskéz, megfelelő munkakö­rülmények legyenek, s több kapa és ásó készülhessen Szentgotthárdon. Arra is van példa, hogy ösz­­szefogással, ésszerű és gyors intézkedéssel sokat lehet segí­teni. Például kedvelt és kere­sett cikk a szarvasmarha­tartók körében a fejőgép. Ért­hető, hiszen lényegesen meg­könnyíti a nehéz fizikai mun­kát. Ilyen berendezéseket ed­dig az NDK-ból vásároltunk, de keveset kaptunk, szinte ál­landó hiánycikk volt. A Veszp­rémi Mezőgép Vállalat beren­dezkedett a fejőgépek sorozat­­gyártására. Az idén már 1500-at gyártanak a HTF—01 típusú fejőgépekből. Jövőre — az előzetes megrendelések szerint —, ötezerre lesz szük­sége a kereskedelemnek. Kertbarátok és a kister­melők bíznak benne, hogy eljön az az idő, amikor nemcsak a kiállításokon néz­hetik, hanem az üzeletekben meg is vásárolhatják a be­mutatott termékeket Szente Erzsébet * Nagykanizsán a DKG négyes forgácsoló üzemében nagy teljesítményű BSM—2 típusú olasz csiszoló célgépet helyeztek üzembe a görgős kőzetfúrók görgő és lábcsapjainak csi­szolására, (Kiss Ferenc felvételt)

Next