Zalai Hírlap, 1979. június (35. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-01 / 126. szám

1919. Június 1. A szocialista árazások hivatalos választ várnak Plenáris ülés a haderőcsökkentési tárgyalásokon Dr. Ingo Oser nagykövet­nek, a­z NDK küldöttsége ve­zetőjének elnökletével csütör­tökön megtartották Bécsben a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentéséről folyó tárgyalássorozat 205. plenáris ülését. A tanácskozá­son felszólalt Edwin Rolland nagykövet, Nagy-Britannia küldöttségének vezetője. A brit delegátus beszédében azt bizonygatta, hogy a NATO országok már vé­leményezték a négy szoci­alista ország tavaly június 8-án beterjesztett javas­latának legfontosabb kér­déseit, s ezen kívül 1978. decembe­rében módosították korábbi álláspontjukat. Mint a csütör­töki ülést követő sajtótájékoz­tatón utaltak rá: nyugati or­szágok tavaly az év végén ígéretet tettek arra, hogy a NATO nyuga­t-európai tagor­szágai és Kanada a tervezett megállapodás második szaka­szában jelentősen csökkentik közép-európai fegyveres erőik létszámát. A javaslat újszerű­sége itt csupán a „jelentős” szóban van, mivel ez jelenti a módosítást korábbi álláspont­jukhoz képest. A változtatást a nyugati országok igyekeznek olyan nagy jelentőségűnek fel­tüntetni, mintha az egyenlő értékű lenne a négy szocialis­ta ország tavaly júniusi, szá­mos kompromisszumos ele­met magában foglaló javasla­tával. Tehát a NATO-orszá­­gok a szocialista országoktól várják a következő lépés meg­tételét. A szocialista országok szó­vivője a sajtótájékoztatón azonban rámutatott arra, hogy a NATO-országok csupán né­hány elemét kommentálták eddig az említett szocialista javaslatnak, és ez nem tekint­hető sem hivatalos válasznak, sem pedig kézzelfogható el­­lenjavaslatnak. Ezért elvárják a NATO tagországaitól, hogy válaszoljanak hivatalos formában a szocialista ja­vaslat minden lényeges elemére, vagy terjesszenek elő konkrét ellenjavaslatot. A tárgyalásokat csakis egy ilyen lépés mozdíthatja ki je­lenlegi helyzetéből. A bécsi haderőcsökkentési tárgyalások következő plená­ris ülésére jövő héten szerdán kerül sor a Hofburgban. Tanácskozik a PKP IX. kongresszusa Lisszabon. (MTI)­ Csütör­tökön délelőtt a Lisszabon vörösövezetéhez tartozó Bar­­reiro iparváros Quimigal ál­­lam­osított vegyi gyárának sportcsarnokában megkezdő­dött a Portugál Kommunista Párt IX. kongresszusa. A tanácskozást Octavio Pa­­to, a KB titkára, a Politika­ Bizottság tagja nyitotta meg A kongresszus elnökségének megválasztása után Dinis Mi­randa, a Politika­ Bizottság póttagja üdvözölte a kongres­­­szusra érkezett több mint 60 külföldi párt­delegációt , valamint a Portugál Szocialis­ta Párt és a demokratikus szervezetek meghívott képvi­selőit. A PKP kongresszusán jelen van az MSZMP küldött­sége is, Fock Jenőnek, a párt Politikai Bizottsága tagjának vezetésével. Octavio Pato elnökletével tartott első plenáris ülésen hangzott el a Központi Bi­zottság beszámolója, amelyet Alvaro Cunhal, a párt főtit­kára ismertetett. Délután a kongresszus megkezdte a vi­tát a beszámolóról. Véget írt a NA­TO-küülü­gyminiszterek értekezlete Noordwijkerhout (MTI): A NATO-külügyminiszterek két­napos konferenciájának befe­jezése után tartott sajtókonfe­renciáján Cyrus Vance ameri­kai külügyminiszter kijelentet­te: nagyon örül, hogy szövet­ségesei egyhangúlag támogat­ták a SALT—2 ügyében elért megegyezést, mert „katasztro­fális” lenne, ha a szenátus nem ratifikálná a szerződést. Vance-nek ez a kijelentése vi­lágosan tükrözi, hogy a NA­­TO-konferencia fő témája az volt: mit jelent a SALT—2 egyezmény és mi következik utána? A zárókommüniké azonban nemcsak a SALT-egyezményt üdvözli, hanem kétszer is fog­lalkozik a Varsói Szerződés államférfiainak legutóbbi nyi­latkozataival. Hangoztatta: a NATO-nak felkeltette a fi­gyelmét az, hogy ezekben a nyilatkozatokban „bizonyos je­lek” arra utalnak, hogy a Varsói Szerződés tagállamai erőfeszíté­­seket kívánnak tenni a világ­helyzet javítására. A közle­mény természetesen rögtön hozzáfűzi, hogy a NATO egy­idejűleg „zavaró tényezőket is” észlel, főként az európai szo­cialista országok haderejének növekedésével kapcsolatban. A záróközlemény két szaka­sza is foglalkozik azzal, hogy a külügyminiszterek jóváhagy­ták a hadügyminiszterek dön­tését, amely szerint Nyugat- Európát modern nukleáris fegyverekkel kell ellátni.­­ Figyelmet érdemel, hogy a kommüniké első ízben beszél a közel-keleti helyzettel kap­csolatban a palesztin nép tör­vényes jogainak, tiszteletben tartásáról, a „minden érdekelt félnek, köztük a palesztin nép képviselőinek részvételével” történő globális megoldásban. Az egyiptomi—izraeli külön­béke szerződést a kommüniké nem említi, csupán Carter, Begin és Szadat erőfeszítéseit üdvözli. ­ TELEX a TELEX a TELEX O BUDAPEST. Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja csütörtökön a fő­város V. kerületébe látogatott. A Politikai Bizottság tagja megbeszélést folytatott a bel­ város politikai vezetőivel a pártélet időszerű kérdéseiről. A TEHERÁN. Teheráni je­lentések szerint csütörtökön folytatódtak a harcok a khu­­zesztáni Khorramshar városá­ban a fellázadt arab fegyvere­sek és a kormányt támogató erők között. A városban válto­zatlanul rendkívüli állapot van érvényben. A BÉCS: Ausztriában csü­törtöktől a szuperbenzin lite­renként hivatalos árát 8,45 szá­zalékkal, az eddigi 7,30 schil­­lingről 7,90 schillingre, a nor­málbenzinét pedig 7,20 schil­lingre emelték. a NEW YORK. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szerdán to­vábbi hat hónappal meghosz­szabbította a Golán-fennsíkon a Szíria és Izrael közötti üt­közőövezetben állomásozó ENSZ békefenntartó és megfi­gyelő erők mandátumát. A BUDAPEST. Csütörtökön Budapestre érkezett George Panajotopulosz görög kereske­delmi miniszter. □ MANILA. Az UNCTAD (az Egyesült Nemzetek Keres­kedelmi és Fejlesztési Érte­kezletének) 5. ülésszaka csak­nem négyhetes tanácskozás után befejező szakaszába ér­kezett. A plenáris ülésen jó­váhagyták az első — kevésbé vitás kérdésekben hozott — határozatokat. O GENF: Az egykori Spa­nyol­ Szahara függetlenségéért harcoló Polisario Front képvi­selői csütörtökön Genfben a Mauritániával egy éve hallga­tólagosan fennálló tűzszünet beszüntetését helyezte kilátás­ba. ZALAI HÍRLAP A jó közérzet alapja Szociálpolitika a nagykanizsai Izzóban Országos nagyvállalat az Egyesült Izzó Tizennyolc gy­ár­egységében 36 ezren dolgoznak, a legtöbben Nagy­kanizsán. A megyénkben üzemben jelenleg négy és fél ezer embert foglalkoztatnak. S még a számoknál maradva: a kanizsai beruházásra, állóeszközökre, épületekre, gépekre eddig 1,7 milliárd forintot fordí­tottak. Érdekes módon a gyár tavalyi árbevétele is ugyanennyi volt. Az idén 2,1 milliárd forint termelé­si értékkel számolnak. További 300 lakás A fenti imponáló adatok is jelzik, hogy a kanizsaiak jó vagy rossz munkája döntő szerepet játszik a nagyvállalat össztermelésében. Ebből kiin­dulva önként adódik az első kérdés: vajon a nagy gyártól kapnak-e akkora anyagi tá­mogatást szociális és kulturá­lis célokra, mint amekkora a termelési eredményeik alap­ján megilleti őket? — Nem panaszkodhatunk, a többi gyáregységhez viszonyít­va kedvezőbb a helyzetünk — válaszol Musits Ferenc fő­könyvelő. — Nézzük például a fontosnak ítélt lakáspoliti­kát: a Tungsram „pénztárcá­jából” létszámarányosan egyetlen vidéki gyár sem kap annyit, mint amennyit mi kapunk. Tavaly 65-en jutottak ott­honhoz a munkáslakás-építé­­si akció révén. Ez több annál, mint amennyiről a tervidő­szak elején megállapodtak 3 városi tanáccsal. Az egyezség eredetileg évi ötven lakásról szólt. Tavaly újabb szerződést kötöttek, s eszerint az idén és jövőre további 200 lakást kap­nak, s 1981-ben is százzal csökken az izzós lakásra vá­rók száma. — Ennek fejében mit kap a város a gyártól? — A korábbi, évi kétmillió forint helyett három év alatt 70 millió forintot utalunk át a városi tanácsnak. Ebből 30 milliót használnak fel lakás­építésre, 40-et pedig gyermek­­intézmények építésére, fenn­tartására-Azt már Török Tibortól, a gyár KISZ-titkárától tudom, hogy a lakások döntő többsé­gét fiatalok, harmincon alu­liak kapják. S ez nem csoda, hiszen ők alkotják a gyári munkáslétszám mintegy 65 százalékát. Természetesen az igénylők közt itt is sorrendet állítanak fel. A lakáselosztó bizottság arra törekszik, hogy a törzsgárdatagok, a nagycsa­ládosok és a fiatal fizikai munkások álma mihamarább valóra váljon. Aki megfelel az igénylés követelményeinek, három—öt éven belül lakás­hoz juthat a városban. Bölcsőde és dolgosok iskolája A szociálpolitika nemcsak lakáshoz juttatásból áll. Idetar­tozik mindaz, ami kapcsolat­ban áll a dolgozók élet- és munkakörülményeivel, így többek közt a gyermekintéz­mények is.­­ A nagyvállalatnak öt saját óvodája és két bölcsődé­je van. Nagykanizsán nem gondoltak ilyen intézmények létesítésére ? — A városi tanácsnak adot milliókból nyilván erre is fut­ná — mondja Horváth Ibolya szb-titkár-helyettes. — Egye­lőre azonban nem gondolunk saját óvodára, vagy bölcsődé­re, mert annak üzemeltetése külön gondot jelentene ne­künk. Kedvezőbbnek tartjuk, ha a gyermekintézmények szakavatott kezekben, a váro­si tanács kezelésében, fenntar­tásában vannak. Egyébként is sikerült elérnünk, hogy a közelünkben lévő bölcsődébe és óvodába nagyrészt izzós dolgozók gyerekei járnak. Nem lebecsülendő a szociál­politikában a jóléti és kultu­rális alap sem. Nos, ez az összeg tavaly 950 ezer forint volt, az idén pedig kereken egymilliót szánnak az ilyen célú kiadásokra, a tömegsport támogatására, a szocialista brigádok kulturális vállalásai­nak finanszírozására, a társa­dalmi ünnepségek (KISZ-es­­küvők, névadók) költségeinek fedezésére, a különféle szak­körök működtetésére, a mun­kásszínjátszó csoport és az sz­­zós klub fenntartására és más egyébre.­­ Az idén létesült műszaki könyvtár bútorzatára 150 ezer forintot költöttünk, s a letéti könyvtár állományát is folya­matosan gazdagítjuk — teszi hozzá az előbbiekhez a fiatal titkárhelyettes. — Ezen kívül több mint egymillió forintba kerül gyárunknak az üdülte­tés, amiben évente dolgozóink tíz százaléka vesz részt. — Ne feledkezzünk meg az oktatási költségekről sem — kapcsolódik a beszélgetésbe Losonczi Árpádné személyze­ti osztályvezető. — S itt nem­csak a továbbképzésekre, a tömegpolitikai oktatásra és a tanulmányi ösztöndíjakra gon­dolok, hanem a kihelyezett ál­talános iskolai osztályok mű­ködtetésére is. Dolgozóink kö­zül 929-nek nincs általános iskolai végbizonyítványa. Az érintetteket úgy póóbáljuk rá­bírni tanulásra, hogy még a tankönyveket is mi vásárol­juk meg nekik. Segítik a bejárókat Külön fejezetet érdemel a bejárókkal való törődés. A kanizsai Izzóban a dolgozók több mint fele tartozik az in­gázók táborába. Menetrend szerinti autóbuszok és bérelt Volán-buszok hozzák—viszik őket naponta. A vállalat tá­mogatása révén — évi 9—10 millióba kerül a munkásszál­lítás — még a legtávolabb la­kók sem fizetnek többet bér­letre 200 forintnál. A legtöb­ben, — közel félezren — Le­­tenyéről járnak be: műsza­konként két autóbuszt indíta­nak a határmenti nagyköz­ségből, s az egyműszakosok is két járattal utazhatnak. — Kötelességünknek érez­zük, hogy a bejárók lakóhelyi életkörülményeinek javításá­hoz is hozzájáruljunk — mondja a főkönyvelő. — A községekben építkezőknek 5— 10 ezer forint kamatmentes építési kölcsönt adunk. Ezen kívül több falusi könyvtárt is támogatunk pénzzel. Az idén 300 ezer forintot utaltunk ki a letenyei tanácsnak, mégpe­dig az ottani gyermekintéz­mények fejlesztésére. Sokat írhatnék még a gyár példás üzemegészségügyéről, a korszerűen felszerelt bel­gyógyászati, nőgyógyászati, fogászati rendelőről és labo­ratóriumról. Említést érde­melnének az egyes­ csarnokhoz tartozó öltözők, mosdók, ame­lyek bővítésére legutoljára ugyancsak milliókat fordítot­tak. De itt van még az üzemi konyha és a hozzá tartozó két étterem, ahol az ebédelni szándékozók hét forintért két menü között választhatnak. Mihovics József Arcok közelről Huszonhárom éve — propagandistaként — A vezérfonalat a tan­anyag képezi. Ehhez minden­kor irodalmat, az adott téma előzményeivel, hátterével fog­lalkozó írásokat tanulmányo­zok, hogy mélységeiben és ösz­­szefüggéseiben is megértsem, s a napi eseményekbe ágyazva megértessem hallgatóimmal a tárgyalt témakört. Az ez évi pártoktatásban például a nem­zetközi élet kérdéseit — mond­ja Bicsák Imre, a Zalai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság ka­nizsai propagandistája. — Bő vázlatot készítek és egyszerű, közérthető mondatokkal is­mertetem — térképek, grafiko­nok és más szemléltetés föl­­használásával — vitaindító­ként a foglalkozásokon. Ez ne­hezebb, mint a leírt szöveg felolvasása, de így közvetlen kontaktus teremtődik a hall­gatósággal. A pártoktatás nem afféle iskolásdi, hanem felnőtt, gondolkodó emberek eszme­cseréje. Ezért is hagyom vitat­kozni, érvelni, véleményt nyil­vánítani a hallgatókat. Mert amit az ember vitában fedez fel, fogalmaz meg — egyúttal mások számára is — sokkal maradandóbb, személyes él­ménnyé válik. Bicsák Imre, a lenti fűrész­üzemben kezdte a munkát, 16 évesen, negyven évvel ezelőtt. Azóta is az erdészetnél dolgo­zik. Volt a csömödéri üzem vezetője is, míg végül, a kani­zsai központban kötött ki, ahol a fafeldolgozó osztályve­zetői munkakört tölti be. Több éven át volt a gazdaság párt­titkára, s jelenleg is pártveze­tőség tagja. 1945 óta párttag. A falujárástól kezdve részese és alakítója a közéletnek, a fejlődésnek. — A rendszeres és folyama­tos politikai munka a többre, jobbra, szebbre törekvés, az emberekkel való szót értés és nevelés, az együttcselekvésre serkentés velejárója életem­nek. Nevelni, formálni az em­bereket, segíteni politikai­szakmai ismereteik bővítését, kibontakoztatni egyéniségüket, megértetni, emberközelbe hoz­ni politikai céljaikat, s tanul­takat a gyakorlati életben megvalósítva gyümölcsöztetni — ez a propagandista feladata — vallja. A több éven át folytatott céltudatos tanulás, a szakosító és a speciális tanfolyam el­végzése, a pártoktatás foglal­kozásaira való készülés és szakmai képzés nyomán szer­zett Bicsák Imre megfelelő eszmei-ideológiai-politikai is­mereteket. Ily módon nem­csak 56 év élet- és munka ta­pasztalataiból, hanem az el­méleti és politikai ismeretek, a 23 éve folytatott propagandis­ta gyakorlat gazdag tárházá­ból is merít, amikor a foglal­kozásokat — 20 hallgatója volt az idén, köztük 14 párttag — vezeti. De nemcsak a tan­anyaggal kapcsolatos, hanem bármilyen politikai, szakmai kérdéssel fordulnak is hozzá, szíves szóval segít eligazodni, tájékozódni, megoldást ke­resni. Meglepetés volt Bicsák Im­re számára, amikor ez év áp­rilisában, a Lenin születésének 109. évfordulója alkalmából rendezett központi ünnepségre szóló meghívót kézbesített ré­szére a posta. Nem tudta mire vélni, de ma már tudja. Több, mint két évtizeden át végzett kiváló pártpropagandista mun­kájáért az MSZMP Központi Bizottsága Lenin Emlékpla­kettel tüntette ki. T. J. A betakarításban korlátozás nélkül dolgozhatnak a nyugdíjasok Az idén is járandóságuk korlátozása nélkül végezhet­nek július 15-től november 15-ig a zöldség, a burgonya, a szőlő, a gyümölcs, a dohány és a cukorrépa betakarításá­ban fizikai munkát a nyugdí­jasok. A MÉM-ben elmondották az MTI munkatársának, hogy a mezőgazdasági csúcs­szezon­ban 300—500 ezren dolgoznak majd a földeken. Egyes növé­nyek, így például a zöldség, a szőlő, a gyümölcs — betakarí­tásához még hiányoznak a gé­pi berendezések. Ezért tovább­ra is csak kézi szedéssel bol­dogulhatnak. Miután fontos ellátási és export érdekek fű­ződnek ahhoz, hogy ezek idő­ben lekerüljenek a földekről, minden kézre nagy szükség van a gazdaságokban. A mi­nisztérium illetékesei hang­súlyozták: „ezek a munkák nem számítanak be a nyugdí­jasok törvényes évi 840, meg­határozott munkakörökben pedig 1260 órás foglalkoztatá­si keretébe. A kedvezmény minden nyugdíjasra, tehát a falvakban élő és a munkában résztvenni kívánó ipari nyug­díjasokra is vonatkozik. Öntözhetünk. Zala megye az ország egyik legcsapadékosabb vidéke. ■ Szinte örökké párás a leve­gő, sok az eső — évi 800 mil­liméter — enyhe a tél, és a nyár nem olyan tikkasztó. Általában. Ám az időjárás néha alaposan megtréfálja az embert. Ez év májusában például az utóbbi évtized egyik legszárazabb májusát értük meg. A mezőgazdaság a zord tél miatt fokozottan megsínylette a szárazságot. Még nem kritikus a helyzet,­­ legalábbis az esetek naiv többségében, mivel a zalai föld eléggé kötött. Tíz, tizen­öt napos szárazságot minden további nélkül elbír. Csak­hogy immár három hét is el­múlt esetlenül. Öntözni kel­lene. A megye adottságai — és a rossz beidegződés miatt — a meglevő öntöző kapaci­tásnak csak mintegy 30—35 százalékát használják ki. Za­lában nem kell évente több száz milliméteres „mestersé­ges esőt” produkálni, de azt igenis biztosítani lehetne, hogy legalább ré**’,'en pótol­ják az esőt. Az ’-i évek­ben sajnos nemhogy javult volna, inkább rosszabbodott a helyzet. Tavaly a megyében 1683 hektár öntözéséhez volt meg a kapacitás. Az öntözött terü­let viszont ennél jóval keve­sebb, mintegy 494 hektár. Csak összehasonlításul: a há­rom évvel ezelőtt 1686 hek­tárt lehetett volna öntözni, a megyei mezőgazdasági üze­mek 794 hektárt ebből meg is öntöztek. A száraz 1977-es tavaszon is csak ötven száza­lékos kihasználtsággal öntöt­ték a szántóterületeket, ker­tészeteket, s minimális eset­ben a pillangósokat, illetve a réteket. Az 1977 év májusa hiába szolgált tehát negatív esőrekorddal — mindössze 16 milliméter eső esett az utol­só tavaszi hónapban — nem tudta megváltoztatni a meg­merevedett nem öntözni szo­kást ... A megye bogyósgyümöl­­csei közül, ha ilyen ma­rad az időjárás, a sza­móca és a málna sínyli meg legjobban, mivel elég se­kély a gyökérzete. A nagy szárazság miatt aprószemű gyümölcs terem, ami megye­­szerte jelentős veszteségeket okozhat. Nem jobb a helyzet a zöldségféléknél, legyen az magról vetett, illetve kipa­­lántázott. A szántókon is szinte minden kultúra szom­jazza a vizet. Szerencsére van olyan ter­melőszövetkezet, amelyik példát mutat. A bocföldi szö­vetkezetben nagy területeket öntöznek, a söjtöriek 6 hek­tár víztükrű tározója is biz­tosítja a szövetkezet öntö­zendő földjeinek az éltető vi­zet, élnek is vele. De e listá­nak sokkal hosszabbnak kel­lene lennie! Hogy aztán majd a terméskiesésről szóló be­számoló lehessen rövidebb... G. T. 5

Next