Zalai Hírlap, 1980. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-03 / 232. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek) A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam, 232. szám Ára: 1,20 forint 1980. október 3., péntek •• Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A kormány megtárgyalta és elfogadta a Szolnok megyei tanács végrehajtó bizottságának beszámolóját tevékenységéről. Megállapította, hogy a tanácsi szervek tevékenysége az elmúlt időszakban számottevően fejlődött, jól szolgálta a párt és a kormány határozatainak végrehajtását és ezzel a megye társadalmi, gazdasági fejlődését a lakosság életkörülményeinek javítását Az eredményekben, a fejlesztési feladatok megoldásában fontos szerepe van a növekvő mértékű társadalmi aktivitásnak. A Minisztertanács értékelve és elismerve a végzett munkát, fontosnak tartotta, hogy a végrehajtó bizottság továbbra is fordítson gondot az irányító munka továbbfejlesztésére, a testületi döntések előkészítésének javítására, végrehajtásána, ellenőrzésére. Helyesnek és szükségesnek tartotta, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága feladattervben foglalja össze a VI. ötéves tervvel összefüggő legfontosabb tennivalókat, egyben felhívta a minisztériumok és a főhatóságok vezetőit, hogy annak végrehajtásához nyújtsanak hathatós segítséget. (MTI) A KISZ Központi Bizottságának ülése Csütörtökön ülést tartott a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága, amelyen Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára tájékoztatást adott időszerű nemzetközi, belpolitikai és ifjúságpolitikai kérdésekről. A KISZ-szel kapcsolatban kiemelten foglalkozott a nyári építő- és vezetőképző táborok munkájával, a fiataloknak az árvízvédelemben és az azt követő helyreállításiban, valamint az őszi mezőgazdasági betakarításban végzett munkájával. A testület ezután személyi kérdésekben döntött. Deák Gábort, akit az MSZMP XIII. kerületi bizottsága első titkárául választott, érdemeinek elismerése mellett felmentette a KISZ KB titkári tisztségéből. Ezt követően Nyitrai Istvánt megválasztotta a KISZ KB titkárává, az intéző bizottság és a titkárság tagjává. (MTI) Versenyben az idővel A természet képtelen volt behozni az önmaga által tavasszal produkált késedelmét, ezért munkájukkal most ősszel is nagy hátrányban vannak a mezőgazdasági üzemek dolgozói. Silózzák ugyan a lédús takarmánynak való kukoricát, szedik a cukorrépát és a burgonyát, javában tart az almaszüret, helyenként megkezdték a korai érésű szőlők szedését, de még éretlen a szemesnek szánt kukorica, pedig a helyére — nem is kis területen — búzának kell kerülnie a földbe. És itt akenyérgabona vetésének is az ideje, a megye gazdaságaiban közel 38 ezer hektáron szándékozzák termelni e rendkívül értékes növényünket. Ez utóbbi tennivaló mindig megkülönböztetett figyelmet követel, hiszen nem mindegy, hogy mikor, milyen állapotban levő földbe kerül a mag. A mezőgazdászok az októbert tartják a búzavetés legoptimálisabb idejének, s úgy szervezik, összpontosítják a munkát, hogy ezt teljesíthessék. Jövő évi kenyerünket ezekben a napokban és hetekben alapozzák meg a földművelők. A mennyiség, a minőség sok tekintetben éppen mostani tevékenységüktől függ. A megye mezőgazdaságát irányító szakemberek nem tartják valószínűnek, hogy az érésben több mint háromhetes késést mutató kukoricák az optimális búzavetési időre betakaríthatók lesznek. Ezért hívják fel újból az üzemi vezetők figyelmét, hogy vizsgálják felül előveteményeiket, s a lehető legcélszerűbben igazítsák ki vetési tervüket, ha szükséges, módosítsák a területi kijelölést. Ha szorít is az idő, a munka időbeni elvégzésének az objektív feltételei adva vannak. A kenyérgabona területi nagyságát, valamint a rendelkezésre álló gépi kapacitást figyelembe véve a vetést optimális időben befejezhetik a megye mezőgazdasági üzemei. Talán az időjárás is kegyeibe fogadja a földművelőket, akkor pedig csak rajtuk múlik, hogy melyik gazdaságban, mikorra teljesítik a pontosságot, körültekintést igénylő tennivalót Miközben a vetésre összpontosítanak a növénytermesztők, a nagyüzemi gyümölcs, szőlő és zöldség kertészetekben szintén most van a legtöbb munka. Becslések szerint csak a betakarításra váró gyümölcs — a kisgazdaságokat is számítva — megközelíti a hetvenezer tonnát. Ennek legnagyobb része alma, aminek az idén különösen jó lehetősége van arra, hogy tekintélyes mennyisége exportra kerüljön. A termésnek közel a felét már le is szedték a szüretelők. A mezőgazdasági üzemek dolgozóin kívül egyetemisták, főiskolások, közép- és általános iskolások, katonák vesznek részt, legtöbbjük példamutató szorgalommal, a sok embert igénylő munkában. De nem kis tennivaló lesz a nagyüzemi kertek négyezer tonnányi szőlőtermésének a betakarítása sem, annál is inkább, mert a középérésű szőlőfajták késői érése következtében rövidebb lesz a szüreti idő. Több szedőre lesz szükség mint máskor, előfordulhat, hogy esetleg a szüretelőknek is meg kell nyújtani a műszakjukat Tenni kell mindezt azért, hogy a kertek értékes termése ne károsodjék, hiszen késlekedéssel, felületes munkával a legjobb alma is veszít értékéből, a kilónkénti hét forint helyett egykönnyen, 3—4 forintos gyümölcs lehet. Ez pedig nagy veszteség az üzemnek, kár mindenkinek. N. F. Ahogy a főbizalmi látja (3. o.) mraamimi Fejlesztők, két szék között (3. o.) Postánkból (4. o.) Élelmes a kölök? Nem! (5. o.) Vásári hangulat a vásárban (5. o.) MinnHimi mmm Tervszerűen folyik a zalaegerszegi Siövetkesik, a külföldiek versenytárgyalása Éppen egy értekezlet után váltottunk szót Eke Jánossal, a Zala megyei Tejipari Vállalat igazgatójával. Az április elsején elkezdett sajtüzemi beruházásban érdekeltek részvételével ez volt a harmadik kontrollnap. Az elsőn ünepélyes külsőségek között aláírtuk a szocialista szerződést. A másodikon már kevésbé volt kedélyes a hangulat: a tervezők, a kivitelezők sok problémát vetettek fel. Vádként hangzottak ezek. A harmadik koordinációs tárgyalásig volt több egyeztetés is, mert mindegyikünk érezte, így tovább nem mehet — foglalja össze a több mint 300 milliós sajtüzemi rekonstrukció előzményeit Eke János. A Zala megyei Állami Építőipari Vállalat is elemezte a vele szemben felmerült bírálatokat A tejipari vállalat vezetői is megértették, hogy az építőipari vállalat más kötelezettségei miatt a rendelkezésre álló létszámmal kell, hogy megoldja feladatait ezért 12 jó szakembert adtak „kölcsön” mintegy két hónapra. Lényegében már ez is elég volt ahhoz, hogy a harmadik koordinációs értekezleten „tisztelt beruházónak” szólítsák a megrendelőt, ami nem is olyan régen elképzelhetetlen volt. Az együttműködés eredményeként, mennyiségben és minőségben eddigi kötelezettségét teljesítette az építőipar. — Nyolc nap múlva a mostani jelzésekre is konkrét választ kapunk — folytatta az igazgató. — S ez azért jó, mert mindenki a vállaltakra koncentrál. A megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályvezetője is arról szólt a megbeszélésen, hogy az olajfinomítón kívül nálunk folyik a megye egyik legnagyobb beruházása, s ehhez méltó módon dolgozzunk együtt a sikeres befejezésért. Mi tudjuk, hogy a neheze most következik, hiszen minél előbbre tartunk, annál bonyolultabb a kivitelezés, több a tévedési lehetőség. Figyelmüket most a technológia kiválasztására koncentrálják, öt országból kértek sajtgyártási technológiára ajánlatot, négyből visszaérkezett a javaslat. Nagy a felelősség az adott pénzügyi körülmények között megtalálni azt a megoldást, ami nemcsak a mostani világszínvonalat jelenti, hanem hosszú távon a vállalat jövőjét. Rövid az idő, javában folyik már az érdekelt vezetők, tervezők, irányítók, szakmunkások kiválasztása, akik több csoportban felkeresik az ajánlatot tévő külföldi cégeket. S november végére eldől, melyik technológia kerül Zalaegerszegre, s mellyel a már eddig megszokott, külföldön is képes settementáli sajt készíthető. Az idén 30 millió forintos megvalósulást tartalmaz a kivitelezési program. Az ütemtervhez képest nem áll roszszul a munka, az alapozástól eljutottak már a fogadószintig. S mivel az előregyártott elemek is a helyszínen vannak, nincs akadálya a novemberi szerelésnek, addig a már említett technológia sorsáról is döntenek. — Nem könnű a helyzetünk. A napi feladatot is el kell látnunk, mert senki nem veszi figyelembe, hogy önerőből bíbelődünk a beruházással. És készítjük a VI. ötéves tervünket. Ebben a legfontosabb szerepet szánjuk az új üzemnek. Ugyanis 1982 után megváltozik itt minden. Az ország legnagyobb sajtgyára leszünk, ehhez kapcsolódnak tennivalóink. A mostaniak is, meg az akkoriak is — mondotta Eke János és sietett a koordinációs értekezletet követő négy kisebb tanácskozó csoport egyikéhez, ahol a részkérdésekről beszélgettek a szakemberek. Elkészült a fogadószint, kezdődhet a könnyűszerkezetes csarnoképület szerelése. A szocialista társadalomban elkötelezett mozgalomra van szükség Tüntmer József felszólalása az SZVSZ főtanácsának ülésszakán Moszkva, (MIT): A szakszervezetek legfontosabb teendőiről, a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, a nemzetközi szakszervezeti mozgalom feladatairól tárgyal Moszkvában a Szakszervezeti Világszövetség főtanácsának 31. ülésszaka, amely szerdán nyílt meg. A felszólalók részletesen ismertették saját országuk szakszervezeteinek helyzetét, és hangsúlyozták, hogy a szervezett munkásoknak fontos feladadataik vannak a béke megőrzéséért, az enyhülés megszilárdításáért, a monolpóliumok, a transznacionális vállalatok népellenes politikájának meghiúsításáért vívott küzdelemben. Felszólalt az ülésen Timmer József, a SZOT titkára is. — A szakszervezetek — mondotta többek között — ma már nem lehetnek csupán szemlélői a nemzetközi politikai életben végbemenő eseményeknek. Nem mondhatják, hogy ezek a kérdések nem tartoznak a szakszervezetek feladatainak sorába. Ellenkezőleg, számunkra nem mindegy, hogy feszültség hatja át a világot, vagy az enyhülés folyamata erősödik. Nekünk ezért részt kell vennünk e folyamatok alakításában és befolyásolásában. Timmer József emlékeztetett rá, hogy világszerte megszaporodtak a szakszervezetek elleni támadások, éleződik a tőke és a munkásosztály harca, majd méltatta azokat a lépéseket, amelyeket az SZDSZ a szakszervezetek legutóbbi világkongresszusa óta tett a megújhodás érdekében, de leszögezte: még sok a tennivaló annak érdekében, hogy növeljék a nemzetközi szövetség tevékenységének hatékonyságát és szerepét a nemzetközi szakszervezetek életében lezajló folyamatok alakulásában. A magyar szakszervezetek éppúgy, mint a múltban, a jövőben is cselekvő részesei kívánnak lenni az SZDSZ tevékenysége megújításának. — Mi magunk is a folyamatos útkeresés állapotában élünk. Szüntelenül változó és egyre bonyolultabbá, sokrétűbbé váló, szocializmust építő társadalmunkban tevékenységünk folyamatos, elemző felülvizsgálatával keressük annak útját és módját, hogy miként szolgálhatjuk eredményesebben tagságunk, valamennyi dolgozó érdekeit és társadalmi célkitűzéseink megvalósítását — hangoztatta a magyar szakszervezetekről szólva a SZOT titkára. — Napjainkban sokat beszélnek a szakszervezetekről, sokféleképpen minősítik őket. Szakszervezeti mozgalom azonban csak kétféle lehet: elkötelezett és el nem kötelezett — mondotta Timmer József, hangsúlyozva: az elkötelezettséget az fejezi ki, hogy mit tesz a dolgozók érdekében, kinek az érdekeit szolgálja. A szocialista társadalomban csakis az elkötelezett, a munkásosztály céljai mellett elkötelezett szakszervezeti mozgalomra van szükség, olyanra, amely azonban önállóan alakítja ki minden kérdésben álláspontját és érvényesíteni is tudja a tömegekre támaszkodó véleményét. Ezek a szakszervezetek nem „függetlenek”, hanem önállóak. A mi tapasztalataink szerint ezeket a jellemvonásaikat kell erősíteni a mi viszonyaink között. Az SZDSZ főtanácsának ülése folytatja munkáját. Tanácskozás az aprófalvak • •• ff* F ff| jovos erői Csütörtökön Körmenden a Batthyány-kastély dísztermében befejeződött az aprófalvak jövőjéről rendezetthétnapos tanácskozás. A második napon a kutatók, településfejlesztők, tanácsi vezetők meghallgatták Fazekas Péternek, Vas megye főépítészének előadását Vas megye aprófalvainak helyzetéről. Mint az előadó közölte, 1978-ban Vas megye 216 községe közül 181-nek a lélekszáma nem érte el az ezer főt, s 113 településen a népesség száma alacsonyabb volt ötszáznál, öt városban él a lakosság 47 százaléka. Vas megye népessége — társadalmi-gazdasági szerkezettel és a sajátos körülményekkel összefüggésben — a felszabadulás utáni három évtizedben fogyott, és ez a folyamat csak az 1970-es évek elején állt meg. Az elmúlt 8 évben a városokban és a kiemelt településeken a tervezettnél jóva gyorsabban nőtt a népesség száma a községekben, az apró falvakban viszont továbbra is csökkent. Az aprófalvakban lakói életkörülményeinek javítása csak úgy lehetséges — ezt a vitában felszólalók is hangsúlyozták — ha az alsófokú központok és a körzetükbe tartozó települések közötti kapcsolatokat még szorosabbra fűzik. Ehhez viszont az alsófokú központokat alkalmassá kel tenni szerepkörük ellátásához A tanácskozáson a szakemberek kifejezték azt a véleményüket, hogy mielőbb fogalmazzák meg az alsófokú központokra vonatkozó településhálózat-fejlesztési koncepciót, amely pontosabban és határozottabban kijelöli helyüket és szerepüket az ország településhálózatában.