Zalai Hírlap, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-01 / 1. szám

ltSl. január 1. Hazatalált a hetési szőttes Népművészeti részleget alapított a lenti tsz Különös sorsa van a hetési szőttesnek. Az 50-es években már-már a legeldugottabb Lenti-környéki falucskákban is elfeledték a szőttes-készítés tudományát, amikor Virágh Béla tanító és felesége — a 24. óra legvégén — végülis felgyűjtötte a szépséges hetési mintákat, díszeket Később egy szombathelyi szövetkezet máig működő kis üzemet létesített Gáborjánházán, s Virág Béláné, a Népművészet Mestere itt szerzett — mondjuk ki bátran —■ világhírt a hetési szőttesnek. Néhány hete viszont nyugdíjba ment a népművész, ám nem fordított hátat a szövőszéknek, csak éppen Gáborjánházáról Lentibe tette át működése színterét. Nemrég adtunk hírt, hogy a helyi Szabadság tsz hetési szőttes néven népművészeti részleget alapított a volt szakmunkásképző épületében, s a Virág-házaspár vezeti a munkát. — Miért jöttek Lentibe? — Itt többet tehetünk a helési szőttesért, mint Gáborján,házán és számunkra ez a legfontosabb — közölte a férj, a zalai szőttes ismert kutatója. — Mindig is azt szerettük volna, ha zalai cég veszi kezébe a zalai szőttes ügyét, erre most nyílt lehetőség, ezért hát boldogan jöttünk. Felesége, aki a részleg első szövőszékén Horváth Istvánjával, Furján Józsefnével és Budai Lajosnéval együtt serénykedik, közbeszólt: — Ne feledd, hogy Lenti más lehetőséget is kínál! — Na persze, a nyilvánosság elé léphetünk! Mitagadás, Gábor,iánháza eldugott község, s rengeteg probléma adódott abból, hogy nehezen jutottak el oda a látogatók. Mert sokan érdeklődnek nap mint nap a hetési szőttes iránt, hazaiak és külföldi turisták. Itt, a mummi volt iskolaépületben mellettünk vezet az út Alsólendvára, Egerszegre, tehát bárki könnyen megtalál. — Máris fogadnak látogatókat? — Természetesen. Nyitottunk egy kis kiállítást is első termékeinkből, ezeket remélhetőleg még januárban zsűrizi majd az Országos Népművészeti Tanács. A mini-tárlaton 11 féle népművészeti „termék” látható: szőttessel díszített ing. terítő és futógarnitúrák, díszes tarisznyák, párnák, szettek stb. Virághné szeretettel kalauzolt díszeik között. Mutatott hetési levelest, keszthelyi eperlevele« naevmintát, becsvölgyen a'zw«>»i tulipánost, tornyiszentmiklósi rózsást, egyedutai délszláv levelest, s e motívumok legtöbbjét férjével együtt maga gyűjtötte. Nagy Ehetőségnek tartja, komp mintákat most életre kelthetik, megmutatva ország-világ előtt a zalai szőttes eokarcúságát, eddig rejtett szépségeit is. Mindebben — a tsz mellett — sok-sok segítséget kaptak a fentiektől, de még Kanizsáról is, ahol a ruhaipari szövetkezet például régi szövőszéket és fonalat ajánlott fel az új üzem felvirágoztatásához. Szükség is volt erre, hiszen — mint Kiss László, a tsz elnöke elmondotta — egy 30 fős részleget kívánnak kialakítani. — Miért vágtak bele ebbe a vállalkozásba? — Felelősséget érzünk a népművészet sorsáért, Lentiben az emberek köztudottan szívesen ápolják a népi hagyományokat. Virághék nyugdíjas éveikben is folytatni kívánták a szőtt elkészítést, ígytalálkoztunk össze. Hangsúlyozom, elsődlegesen nem kereskedni kívánunk! A fő szempont, hogy végre révbe érjen a zalai szőttes, persze a szakmai siker az anyagival együtt teljes. Virághék számos gond közepette dolgoztak Gábor Bánházán, mi viszont azt akarjuk, hogy ezek megszűnjenek, vagyis zöld utat kapjon a zalai hetési szőttes és újra hódíthasson külföldön is. — Mit tesznek mindezért? — Felvettük a kapcsolatot az Intercoop-pal. Tavasszal Münchenben népművészeti világkiállítást rendeznek, szeretnénk ott egy tenyérnyi helyet kapni legszebb termékeinknek. Ha ez sikerül, akkor biztos vagyok benne, hogy szőtteseink zöme külföldi piacokon kel majd el. A hazai népszerűsítés érdekében az úttörő-ezermesterboltokkal és a Skálával vettük fel a kapcsolatot, az utóbbi hetésszalai napot tervez áruházaiban. De ha épp akad fölösleg, itt a részlegnél is vásárolhatnak szőttest a látogatók, később nyitunk Lentiben egy népművészeti szaküzletet. T. A. Serényen kattog a szövőszék — készül a hetési szőttes Mini-kiállítás az első szőttesekből a lenti üzemben. ZALAI HÍRLAP 5 Ki, mit vár az új esztendőtől ? Kiemelkedő társadalmi eseményekben, munkasikerekben, váratlan helyzetekben és nagyszerű emberi helytállásokban bővelkedő, de gondoktól-küzdelmektől sem mentes esztendőt hagyunk magunk mögött. Figyelmünk, gondolataink egyik részét még az egyéni és közös mérlegkészítés uralja — másik részét már az előretekintés, az új év- és évtizedkezdés megannyi terve, vágya. Nem a teljességet választva célul —, ezekbe igyekszünk bepillantást adni alábbi összeállításunkban. KARVALITS FERENC, a megyei pártbizottság titkára: — Az új évtizednek, benne az 1981-es esztendőnek úgy indulhatunk, hogy gondolkodásunkat, cselekedeteinket biztos, reális célok, pártunk XII. kongresszusa és megyei pártértekezletünk határozatai ösztönzik. Gazdasági, társadalmi életünk minden lényeges kérdésére kimunkált programmal rendelkezünk, s ezek megvalósításának feltételei is biztosítottak. Építhetünk az emberek bizalmára, bizakodására, megyénk munkásainak, termelőszövetkezeti dolgozóinak, értelmiségének tehetségére és szorgalmára. Nincs más csodaszerünk a gazdaságban, a kultúrában, a közgondolkodásban, mint az alkotó, a szocialista értékeket őrző és új értékeket teremtő munka. Ez hozta az elmúlt év nagyszerű eredményeit. Ennek megőrzése biztosítja megyénk további gyarapodását a 80-as években. Társadalmi és tömegkapcsolataink, szocialista demokratizmusunk fejlődésének eredményeként politikai, cselekvési egységünket megőrizve, erősítve bizakodva tekinthetünk az új év elé. Joggal várhatjuk, hogy a gazdasági és társadalmi élet minden szintjén gyarapodik azoknak a száma, akik bátor alkotó emberként többet akarnak, többször fáradnak és gyötrődnek azért, hogy teljesebb legyen mindannyiunk élete, benne a saját életük is. Nincs okunk az új évtől mindenben újat, mást várni. Ha sikerül megőrizni mindazokat a vívmányokat, amelyeket pártunk több évtizedes helyes nyílt, elvi politikájával elértünk, ha bírjuk az emberek bizalmát, a társadalom minden tagjának támogatását, akkor birtokunkban van a további eredmények biztos záloga, a békés, boldog és eredményekben gazdag új esztendő alapvető feltétele. LOPPERT TIBOR, a megyei tanács általános elnökhelyettese: — Szeretnék egy évnél kicsit távolabb tekinteni. Az ötödik ötéves tervi fejlesztési munka sikeres folytatását várom mind a termelő ágazatban, mind az ellátásban. S ehhez a tervidőszak első napjától jobban kell dolgoznunk. Eddig lehetőségeink nem késztettek túlzott erőfeszítésekre. S bár összegszerűségében a VI. ötéves terv sem szegényebb a most végetértnél, a megváltozott körülmények most már kényszerítenek arra, hogy keressük a gazdaságosabb, takarékosabb megoldásokat anélkül azonban, hogy az ellátás színvonala csorbát szenvedne. Nagyon fontos dologunk lett rangsorolni az elvégzendő munkát összhangban a napokban elfogadott településhálózat fejlesztési tervünkkel. Az egészségügy fejlesztésére például az elkövetkező öt évben kétszer annyit fordítunk, mint fordítottunk az elmúlt öt évben, ugyanakkor más területekre, — lakás, közmű, stb. — kevesebb jut. Fontos feladatunk maradt a Balaton vízének védelme, a közterület fenntartás, a köztisztaság, a településtisztaság. Csupa tennivalót soroltam. Ezek teljesítéséhez várok a tanácsok minden dolgozójától még körültekintőbb, jobb munkát, a lakosságtól pedig, hogy az eddiginél is többen végezzenek még több társadalmi munkát A megye fejlődése a következő tervidőszakban is biztosított, s ez, valamint az eddigi eredmények olyanok, amikért érdemes többet jobban dolgozni. DR. TAKÁTS ÁDÁM, a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöke: — Mint ismeretes, ez év februárjában tartja kongresszusát a népfront mozgalom. Nagy várakozással tekintek e jelentős esemény elé, s azt remélem, útmutatást ad ahhoz, hogy a mozgalom erejével, lehetőségeivel még hatásosabban mozgósítsuk az embereket a párt XII. kongresszusa által meghatározott nagy nemzeti célok megvalósítására. Bízom benne, hogy mindazokat, akik egyetértenek mozgalmunk célkitűzéseivel, de eleddig nem kapcsolódtak be aktívan a hazánk fejlődését meghatározó országos párbeszédbe, „csak egyetértők voltak, de nem vettek tevőlegesen részt a hatalom gyakorlásában, cselekvő résztvevők lesznek itt a megyében is. Úgy érzem, ehhez az is szükséges, hogy a népfront valamennyi tisztségviselője, a választott testületek tagjai az eddiginél is jobb példát adjanak: élenjárók legyenek, vonzzák magukkal a megye egész lakosságát. Ennek minden feltétele réteg van, s ezért is nézek nagy reményekkel az esztendő elé. Céljaink megvalósításához, a nyugodt munkához elengedhetetlen, hogy erősödjenek a béke erői. Várom az esztendőtől, hogy vigye sikerre az emberiség alapvető érdekeit szolgáló törekvéseket a nemzetközi politikában. DR. FARKAS JÓZSEFNÉ, a keszthelyi városi pártbizottság titkára: — Mindenekelőtt annak az alkotó lokálpatriotizmusnak a teljesebb kibontakozását, amely az utóbbi években elindult. Alkotáson ez esetben nem csupán a kétkezi társadalmi munkavégzést értem, hanem a hatékonyabb politikai, tudati nevelésen alapuló gyakorlati-szellemi összefogást a város életének minden területén. Bízom abban — és ez egyik legfontosabb törekvésünk —, hogy e tekintetben az üzemek és intézmények pártszervezetei, valamint a fizikai dolgozók és a különböző értelmiségi rétegek között még termékenyebb együttműködés alakul ki. Egyébként ez utóbbiak körében — az ideológiai munka, a különböző szakjellegű várospolitikai feladatok és a lakosság mozgósítása szempontjából — van még kiaknázatlan szellemi tőke. Ennek ésszerűbb kamatoztatását is joggal várhatjuk az előttünk álló évben. DR. WÖLFER EDIT, a nagykanizsai kórház—rendelőintézet igazgató-főorvosa: — Nagyon sokat várok az 1981-es évtől. Röviden: a szakmai színvonal további növekedését, a meglevő erőforrások és az ígért magasabb költségvetés jobb kihasználását, a már folyó, s az ezután induló felújítások jó ütemű teljesítését, s az egészségügyi dolgozók fokozottabb megbecsülését. Megbocsáttassék ez a távirati stílus, de úgy érzem, hogy az így megfogalmazott igényeket nem csak az általam vezetett intézményre, de az ország valamennyi kórházára lehet érvényesíteni, sjogosságukhoz sem fér kétség. Ami saját körülményeinket illeti : feltétlen szeretnénk előbbre jutni a műszerezettség javításában, amellyel hatékonyabbá tehetjük gyógyító munkánkat Abban is bízok, hogy a kívülállók reálisabban ítélik meg az egészségügyi doligőzök felelősségét, áldozatvállátását, s megbecsülik őket s azért a sok lemondásért is, amit a gyógyítás követel tőlük. Talán könnyebb lesz az új esztendő. Különösen, ha sikerül befejezni a kórház „A” épületének a felújítását, kül■ső tatarozását és tervszerűen megindul a fertőző osztályunk rekonstrukciója. SALAMON ISTVÁN, a Kanizsa Áruház konfekció osztályának vezetője: — A leglényegesebb óhajom az, hogy az 1980-as várakozáson felüli eredményeket jövőre is teljesíteni tudjuk, azaz a megszokottnál is jobb kínálattal, kedvezőbb választékkal állhassunk a vásárlók rendelkezésére. Ehhez az szükséges, hogy az olcsóbb cikkekkel 1981-ben is maximálisan ki tudjuk elégíteni az embereket. Reméljük, hogy továbbra is jó kapcsolatokat tudunk fenntartani a szállítókkal, a többcsatornás beszerzési forrásaink száma bővül, s a gyártók és a nagykereskedelem által divatbemutatókon felvonultatott árukkal ezután sokkal gyorsabban, itt az üzletben találkozhatunk, így remélhetően megszűnnek a hiánycikkek, vagyis lesz elegendő jó minőségű, divatos és sportos öltöny, nem kell nemet mondani a vásárlónak, ha szőrme, vagy irhaárut keres. FLISZÁR ZOLTÁN, rendőr törzsőrmester, a nagykanizsai városi-járási rendőrkapitányság gépkocsizó járőre: — Nekünk rendőröknek a következő esztendőben is az lesz a fő feladatunk, hogy erősítsük a közrendet, a közbiztonságot — tehát ebben szeretnénk előbbre lépni. Ehhez szükség van a lakosság még hatékonyabb segítségére, támogatására. Arra, hogy kevesebb legyen a vagyon elleni bűncselekmény, a szabálysértés, a családi veszekedés, szoruljon vissza az egyre több problémát okozó alkoholizmus, csökkenjen a társadalomellenes magatartást tanúsító személyek száma, javuljon a közlekedési morál. Jó lenne, ha az emberek még több gondot fordítanának az egyéni vagyonvédelemre, s nem teremtenének alkalmat önmaguk megkárosítására. Remélem, hogy e célok megvalósításában jövőre még több segítőnk lesz a lakosság köréből és közös erővel meg tudjuk előzni, akadályozni a törvénybe ütköző cselekedeteket. Várom, hogy kevesebb lesz a fogyasztó „megrövidítése” a ke-reskedelemben, a vendéglátásban, hogy egyre kevesebb helyen szolgálják ki szeszest itallal a már ittas embereket és mások is határozottan fellépnek a renitenskedőkkel szemben. PIRZSÓK LÁSZLÓ, a Zalamegyei Tejipari Vállalat mfl-s vezetője: — Az igazság az, ha az új évre gondolok, van bennem egy kis félsz. Itt voltam szakmunkástanuló, itt végeztem el a szakközépiskolát, a nyáron tettem le a mundért, és ide jöttem vissza dolgozni. Ennek a cégnek a neveltje vagyok. Nem mondta még a főnököm, hogy jövőre minek akarnak kinevezni? No, ha nem, akkor én elmondom. Átvételi vezető leszek. Ez gyakorlatilag anynyit jelent, hogy egy kisebb üzemrészt kell majd irányítanom. Hát ezért van bennem szorongás. Tudja, más az, ha az ember művezetőként a saját műszakját irányítja, és megint más, ha több ember tartozik vezetése alá. Duplán nagy a felelősség, de bízom abban, hogy a társaim nem hagynak magamra. Hogy a magánéletben mit kívánok. A lakásigénylést beadtam, de csak azért, hogy benn legyen. Én még szabad, független ember vagyok. Nem, nősülés ügyben még semmit nem tudok mondani, hagyjuk ezt a következő évekre... HÉDFR GIZELLA, a Zalaegerszegi Ruhagyár varrómunkása: —Ő, én nagyon kevéssel beérem. Csak annyit kívánnék, hogy folyamatosan menjen a munka, jó legyen a minőség. Ez a két kérés lehet, hogy egy kicsit papírízűnek hangzik, de én valóban komolyan gondolom. Nem, ezt nem úgy mondom, mint KISZ-alapszervezeti titkár, hanem mint egy olyan munkás, aki szalagon dolgozik. Azt is szeretném még megérni, hogy az emberek ne legyenek olyan idegesek, mint manapság. Lehet, hogy ez korjelenség, de a nyugalomért helyben is sokat lehetne tenni. Nincs bélés, nincs ez vagy az, azonnal felmegy a pumpa. Mozgalmi szempontból sem nagyok az igényeim, azt várom az új esztendőtől, hogy az alapszervezet a korábbi jó hírnevéhez méltóan tevékenykedjen. Hogy személyesen mit kívánok magamnak? Jövőre Törökországba szeretnék eljutni. SZALAI FERENC, a Medosz megyei titkára: — Egy embert, gépet, termést próbára tevő, szélsőséges időjárású év után mi mást várhatnék-kívánhatnék először a 11 ezer szervezett mezőgazdasági dolgozó nevében, mint kiegyensúlyozott esztendőt? A földet, gépet és jószágot becsülő-szerető zalaiak ezrei bebizonyították az óévben: érzik és rendkívüli körülmények között is vállalják munkájuk, a mindnyájunk kenyere iránti felelősséget. Éppen ezért szakszervezeti aktivistáinktól, a megyei bizottság tagjaitól azt várom, hogy a remélt kedvezőbb gazdálkodási viszonyok között is majd ezeket az értékes egyéni közösségi tulajdonságokat segítsék megtartani, fejleszteni. Szakmai küldöttértekezletünk, illetve a kongresszus határozatai alapján pedig egyenesen kötelességünk a termelés minőségi és mennyiségi fejlődését előmozdítani és összefogottabb érdekvédelmi munkával fellépni a sikereket, jó közérzetet gátló jelenségekkel szemben. Minden eddiginél nagyobb szükség lesz az szb-k, a gazdasági vezetők és szövetkezeti bizottságok rendszeresebb kapcsolatára, a dolgozók véleményeire fokozottabban támaszkodó tervezésre és döntésekre. Itt főként a még „kezdőnek számító” tsz-alkalmazotti , szb-k, alapszervezetek működésére gondolok. Végül azt remélem és várom, hogy a nagy tartalékokat rejtő szövetkezeti szocialista brigád- és versenymozgalom erősödésének éve lesz az 1981-es.