Zalai Hírlap, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-01 / 152. szám
1181. július 1. ZALAI HÍRLAP Ha látok egy szép, pirostéglás falú házat... Kanizsai téglások Nem füstöl a kémény, pedig gyáré. A munka viszont zavartalanul folyik, mert az idén nem kevesebb, mint 37 millió kisméretű téglaegységnek megfelelő mennyiségűt kell gyártani a kanizsai 1. számú téglagyárban. Elsősorban a keresett B 30-asból, a 10-es válaszfal és a különböző méretű burkoló téglákból. Azért elsősorban, mert azért gyártanak úgynevezett Alfa 1. kézi falazóblokkokat, kerítésnek való érdekes téglákat, s ha megrendelés érkezik, műemlék épületek restaurásához használatos elemeket is. Népaxerítas egységrakomány — Két évvel ezelőtt ágáltak a vevők, amikor a raklapon elhelyezett egységrakományokat ajánlottuk nekik. A B 30- asból száz darab fér el rajta. Daru teszi a kocsira, aztán a vevő udvarára. Sokallották a pluszt, amit ezért kellett fizetniük — mondja Sál Lajos, a gyár vezetője. — És ma? — Fordult a helyzet. Szinte senki sem akar maga rakodni, hanem egységrakományt kér. A költség-többlet egy családiháznál 3 ezer forint körül mozog, s ha valaki 300 ezret rákölt a házra, nem nézi ezt az egy százaléknyi összeget. Nem kell rakodó — etetni, itatni, fuvar után járni, — helybe jön a tégla. Most már ott tartunk, hogy a tavalyi 40 százalék egységrakományként értékesített tégla aránya 90 százalékra emelkedett. Csak sajnos kevés ehhez az emberünk. — Hol tartanak az időarányos tervvel? — Pillanatnyilag 1,2 millió darab a plusszunk, égetett téglában számolva. Az éves terv 60 millió forint árbevételt ír elő, 7 milliós nyereséggel. Tömören: jól állunk mindkettővel. A gyárudvaron 5 millió tégla található pillanatnyilag, ebből 3 milliónak már van gazdája. Csak a már említett szállítás okoz gondot. — A vevők elismeréssel szólnak a jóminőségű, szemre is tetszetős téglákról, melyek a kanizsai 1. számú gyárból kikerülnek. — Azért is — nyugtázza Gál Lajos az elismerést — mert 10-es válaszfal és Alfa I téglából csak I. osztályút adunk a vevőknek. Ezek osztályos változataiból részint tenisz-őrlemény, részint kerámia-zúzalék készül. Ami a többi téglaféle osztályos változatát illeti, azt nagy előszeretettel viszik tőlünk a hegyi hajlék és garázs-építők. Köbméterenként 100—250 forintos áron nagyon kedvező építőanyag. Imrei László forgácsoló szakmunkás. — Mit keres egy vasas a téglagyárban ? — Havi 6 ezer forintot — mondja Imrei László, aztán megmagyarázza munkakörét. Ő készíti a présgépekhez — 10 atmoszféra a nyomás — a szájnyílásokat, vagyis azt a szerszámot, mely végül is meghatározza a tégla formáját, a lyukak számát Hogy jó is, szép rs legyen — Tervrajz után? — Á, a magam feje, meg az előírás szerint. A tégla minősége itt dől el, mutat a szájnyíláson végtelenül áramló masszára. — Pontosabban egy kicsit előbb. Mert nem mindegy, hogy a szájnyíláshoz hogyan érkezik az anyag. A felvezető lemezek beállítása megszakíthatja, vagy segítheti az anyag folyamatos áramlását. Meglehetősen rideg maszszáról van szó, mindössze 4 százalék víztartalommal. Ha folyamatos a szál, szép, magas szilárdságú a tégla — mondja olyan lelkesedéssel, melyből azonnal kitűnik, hogy szereti a szakmáját. Munkája nagyban befolyásolja a minőséget Kis odafigyelés, de egy kis oda nem figyelés is százalékokat jelent az I. osztályú tégla arányaiban. Akárcsak Demján Károlyé, aki viszont a szárító — az országban az első ilyen — vezérlője. Nem pontos a meghatározás, mert csak sétál velem együtt a hatalmas csarnokban, a kocsik meg húznak el mellettünk — automatika irányítja őket — s tűnnek el a szárító torkában. — Nem mindegy, hogy hány órára. És itt nemcsak arról van szó, hogy a szárításhoz mennyi energiát használunk fel, hanem a tégla minőségéről is. Például odafigyelve a külső hőmérsékletre, rengeteg energiát takaríthatunk meg. Kesztyűs készes Horváth Istvánná beosztása a gyári regula szerint szárazáru leszedő. Ez azt jelenti, hogy jön a görgősoron — ezúttal — a burkoló tégla, s ő tucatnyi társával együtt rakatokat készít belőle, méghozzá kesztyűs kézzel. — Kényes áru a burkoló tégla. Ezt nem fedi vakolat, ha nem ép a széle, már osztályos, hiszen mindenki láthatja, hogy nem jól bántak vele — mondja a régi „téglás”, hisz immár 18 éve ezt a munkát végzi. Volt a korszerűsítés előtt falazó is, szóval végig csinálta, amit egy téglás — ha marad — általában végig jár. — A kereset? — A múlt hónapban 7010 forint. Igaz egy kis túlórával, de az öt az mindig megvan. Az országban összesen öt Steinbock targonca működik, pontosabban három, mert kettő „beteg”, s az alkatrész utánpótlás. .. Az egyik vezetője ifj. Kappel György, már hozzászokott az ötpercenkénti 30—40 Celsius fokos hőingadozáshoz. Téglás família sarja. — Mit tehetek a minőségért? Sokat. Ha nem jól fogom meg a rakatot, ha leborítom, ha a láng alá teszem, szóval, ha nem figyelek oda, több ezer forintos kárt okozhatok. Ráadásul ez még bele is fér a „hálóba”. Viszont a múlt hónapban is 101 százalékos volt az I. osztályú termék részaránya, mert a megengedettnél is kevesebb volt az osztályos. — Érdekelt ebben? — De mennyire! Zsebre megy a játék. Itt dolgozik az egész családunk, s restellném, ha fizetésnapon nem tudnám az asztalra tenni a magam 6 ezer forintját. Kuzma László égető tevékenysége annyiban hasonlít a volt gyárak égetőinek munkájához, hogy neki is van egy vashorga, mellyel a kémlelőnyílások „kalapjait” emelgeti. — És a minőségért mit tud tenni ? — Azt, hogy néha nem tartom be a technológiai utasítást. Válasza meglepő, de Gyuricza Ferenc műszaki vezető helyeslően bólogat. — Ugyanis arról van szó, hogy a gáztüzelésű kemencében 980 Celsius fok az előírás. A négy gázcső-automata 8—8 „lándzsája” a kemencében nem a téglákra „fújja” a lángot, hanem a behordok által üresen hagyott légtérbe. Előfordulhat, hogy ez kicsit szűkre sikerül, s láng éri a téglát Ilyenkor az égető tud segíteni. Bizonyos lándzsákat kivesz, s ellenkező oldalról pótolja a hőt. — Úgy ismerem ezeket a berendezéseket, mint a tenyeremet — mondja a 25 éve kemencék tetején dolgozó Kuzma László. — Ez azért más, mint a korábbi, amikor 20—25 percenként lapátolni kellett a szenet. Aztán megszoktam ezt is. Az automatika jelzi, hogy a tégla mennyi idő alatt éri el a 980 fokot, ebből aztán már sok mindenre tudok következtetni. Szakma ez kérem, tanítani nehéz lenne, de megtanulni meglehet. Aztán ha látok egy szép pirostéglás falu házat, hát arra gondolok, hogy talán éppen én égettem a hozzávalót. .. Mészáros Ferenc Hasznos tanulmányút volt Herszoni baromfitenyésztők zalai üzemekben szerzett tapasztalataikról Testvérmegyénkből, az ukrajnai Herszon területről négy tagú, mezőgazdasági szakemberekből álló küldöttség öt napon át tartózkodott italában. Baromfitenyésztők lévén, elsősorban ennek az ágazatnak a helyzete érdekelte a delegáció tagjait. Éppen ezért több zalai mezőgazdasági üzemet kerestek fel, ellátogattak kistermelőkhöz és megismerkedtek a zalaegerszegi baromfifeldolgozó tevékenységével. Elutazásuk előtt tapasztalataikról érdeklődtünk a vendégektől elsőként Kazakov Lidija Alekszejevnától, a Herszon megyei baromfitenyésztő közös vállalkozás vezérigazgatójától, aki egyben a delegációnak is a vezetője. — Azzal kezdeném, hogy nagyon hasznos tanulmányút részesei voltunk a zalai vendéglátók jóvoltából — mondja. — Hasznos volt, mert olyan mezőgazdasági üzemekben jártunk, ahol iparszerű a broiler nevelés és meggyőződésem, hogy éppen ezért hatékony is. Nálunk ez fiatal ágazat, tehát kevés nagyüzemi tapasztalattal rendelkezünk. Szándékunk az ágazati specializálódás, a pecsenyének való csirkenevelés fejlesztése. Ezen a területen kell újítanunk, hiszen a törzstenyészet rendezett körülmények között van. Korai lenne arról beszélni, hogy a látottakból mit hasznosítunk. Biztos, hogy több minden, de előtte fel kell mérni saját lehetőségeinket. Fontosnak tartom a takarmányozást. Mi még sok abrakot használunk fel a hústermeléshez, a zalaiak lényegesen kevesebbel is nagyszerű eredményeket tudnak elérni. Ezt is, mint más, jónak látszó módszert, bizonyára ajánlhat- juk a taggazdaságoknak. Különben a X. ötéves tervünk idején alakultak nálunk az első gazdasági együttműködések, most ezek fejlesztése a cél. Vallom, hogy ez az az út, ami a mennyiségi növeléshez és az önköltség csökkentéshez vezet, Kaszják Vaszilij Danyilovics, a novotrojszki Tavrija kolhoz ■ elnöke, a következőket mondja az általa irányított gazda- Ságról és zalai tapasztalatairól: — Tíz esztendeje foglalkozunk baromfineveléssel. Éve-ken át törzstenyészet volt a miénk, csak az utóbbi három esztendőben foglalkoztunk broilerrel is. Most már nyolcszáz tonnát értékesítünk évente, de a tervidőszak végére közel megduplázzuk teljesítményünket. Közben pedig öt millió tenyésztojást adunk a közös vállalkozásérkeltetőknek. Persze, hogy érdeklődéssel ta-nulmányoztam a zalai gazda- ságok tartási módszerét. Ami a legjobban megragadott, az a hizlalási idő rövidsége és a tartás sűrűsége, önöknél jól kihasználják a férőhelyet és az időt. Elismeréssel szólt a látottakról Csubar Vaszilij Ivanovics, a kahovkai baromfitenyésztő közös vállalkozás igazgatója is. — Én mindenek előtt nagyon megköszönöm, hogy magyar kollégáink minden olyant szívesen megmutattak, ami érdekel minket és hasznosíthatjuk majd odahaza is a gyakorlatban. Ugyanis nem közömbös, hogy vállalkozásunk, amelyhez három szorhoz és hét kolhoz tartozik, milyen irányban fejlődik. Évente 36 millió tenyész és étkezési tojást adnak el üzemeink és ezen kívül ezer tonna baromfihúst is értékesítünk. Főleg a termelésszervezés, a gazdasági kapcsolatok milyensége érdekelt leginkább, de egyes tartástechnológiákat is alaposan szemügyre vettem. Ami különösen tetszett, az a zalai baromfitartók és feldolgozók jól szervezett kapcsolata. A tyurupinszki baromfitenyésztő közös vállalat főállattenyésztője, Nyikonov Alekszandr Andrejevics, aki elöljáróban megbízóinak a szívélyes üdvözletét tolmácsolta a zalai agrárszakembereknek, több hasznosítható módszert jegyzett fel magának. — Taggazdaságainkban a mélyalmos baromfitartás van elterjedve — mondja. •— Az egyszerűbb, de a látottaknál kevésbé hatékony módszere a nevelésnek. Zalában a tartástechnológiák néhány változatával alkalmam volt megismerkedni, hogy esetleg melyiket választjuk, azt még meg kell majd gondolni. Személy szerint nekem az itt tapasztalt szakosodás nagyon tetszik, azt hiszem, ezt nekünk is érdemes lesz alkalmazni. A csupa jó vélemény egyben elismerés lehet a zalai baromfitenyésztőknek és a munkájukat koordináló zalaegerszegi feldolgozónak. Hiszen szakemberektől kapták a dicsérő szavakat. N. F. A lenti Fém és Faipari Szövetkezetben évente közel 60 fajta bútorvasalatot készítenek. Képünkön, horganyzással munkálják meg az alkatrészek felületét. Tiszta célok, tiszta eszközök Közéletünk tisztaságáról hosszú évek óta sok szó esik; vissza-visszatérő — vagy inkább folyamatosan napirenden levő — téma a sajtóban, rádióban, tévében, a különféle társadalmi szervezetek nyilvános fórumain épp úgy, mint a mindennapi magánbeszélgetésekben. Hogy mást ne említsünk, az utóbbi évtizedekben a párt valamenynyi kongresszusán — így a legutóbbin, a XII.-en is — hangsúlyosan fogalmazódott határozattá a közélet tisztaságáért, annak megőrzéséért vívott folyamatos küzdelem szükségessége. Abból kiindulva, hogy a fejlett szocializmus építése nemcsak anyagi, gazdasági gyarapodást feltételez, hanem a közgondolkodás, az életmód, az életvitel, a magatartás közösségibbé válását is, és hogy e két szféra szorosan és kölcsönösen öszszefügg egymással, a párt magas erkölcsi követelményeket támaszt mindenekelőtt saját tagságával szemben. A kommunistáktól — függetlenül attól, hogy kisebb-nagyobb vezető beosztásban dolgoznak-e vagy sem —, valamint a különböző szinten és területen tevékenykedő politikai és gazdasági vezetőktől, állami vagy társadalmi tisztségviselőktől — függetlenül attól, hogy tagjai-e a pártnak, vagy sem — idegen mindenféle közösségellenes magatartás, a hatalommal való legkisebb visszaélés, a pozíciónak egyéni célokra, anyagi, vagy egyéb jogtalan előnyökre történő felhasználása. A pártnak a társadalomban betöltött helyével, vezető szerepével függ össze, hogy ezekről szólván nem holmi elvont moralizá- s lásról van szó. Mindennek politikai súlya, jelentősége van. ] Vajon az a tény, hogy is rendszeresen és sokat beszélünk a közéleti tiszta- Jságról, azt jelenti-e, hogy tán komolyabb „baj van” ezen a területen? Nem, éppen ellenkezőleg ! Éppen ezért nincs baj, éppen annak köszönhetően megfelelő általában közéletünk erkölcsi tisztasága, társadalmunk morális állapota, a vezetés különféle szintjein dolgozó rétegek etikai magatartása, mert sokat beszélünk róla, mert soha nem szűnünk meg ráirányítani a közfigyelmet, mert folyamatosan ébren tartjuk az erkölcsi kérdésekben oly nélkülözhetetlen politikai felelősségérzetet. Az egészében és alapjában véve pozitív összképbe persze beleférnek a szórványos negatív ellenpéldák — azazhogy élesen, markánsan kiütköznek belőle, s ezzel is sajátos módon épp az általános, a nagy egész kedvező, egészséges voltát bizonyítják. Közvéleményünk érzékenyen — olykor ingerültséggel, felháborodással, sőt, nem ritkán eltúlozva, ellenőrizhetetlen, vagy hamis információkra, mendemondákra alapozva — reagál a szocialista erkölcsi normákat sértő esetekre, a nyilvánosságra jutó kisebb-nagyobb visszaélésekre. De gondoljunk csak — akár szépirodalmi olvasmányélményeink birtokaiban is — a régi, a felszabadulás előtti vagy a Ferenc József korabeli „boldog békeidők” Magyarországának általánosan korrupt közállapotaira; vagy gondoljunk a mai tőkés társadalmak óriási pénzeket forgató szennyes botrányainak oly megszokottá vált sorozatára. Vajon nem arról van-e szó, hogy ami a polgári társadalmakban általánosan jellemző és természetes, ugyanannak ma nálunk még az apró és szórványos megnyilvánulásai is természetellenesek, nem férnek össze a szocializmus természetével, ezért ütköznek a szocialista normák szerint ítélő közfelfogás éles elutasításába? De ne elégedjünk meg saját önértékelésünkkel. A nyugati sajtó rólunk szóló híradásai, a szocialistaellenes burzsoá propaganda, amely előszeretettel kohol ellenünk különféle rágalmakat, és amely különös buzgalommal kapaszkodik bele minden vélt vagy valódi hibánkba-gyengeségünkbe, szinte érdektelenül siklik el, majdhogynem hallgat azokról a jelenségekről, amelyek bennünket itthon izgatnak, és — valljuk be — néha elkeserítenek. Sőt, dicséretére legyen, mondva egynémely tárgyilagosságra törekvő polgári sajtóorgánumnak, elég bátor leszögezni (persze csakis saját hazai közönségének hiteles tájékoztatás céljából, tehát nem nekünk szólóan), hogy a mi közéletünk tulajdonképpen irigylésre méltóan tiszta. Nyugati szemmel nézve, persze. Ami bennünket azért ne nyugtasson meg: a mi mércénk más, a mi igényeink magasabbak. * Nemcsak beszélünk, de teszünk is közéleti tisztaságunk megóvásáért, a szocialista erkölcsi elvek következetes érvényesítéséért Bíróságaink személyre, beosztásra, régi érdemekre, párttagságra való tekintet nélkül, a törvény szigorával ítélkeznek minden, törvénybe ütköző cselekedet, bűnügy elbírálásakor. Nem enyhítő, hanem inkább súlyosbító körülmény, ha párttag vagy vezető beosztású személy követ el bűntettet példának okáért külföldi műkincsek csempészetével, valutaügyletekkel, telekvagy lakásüzérkedéssel. Vannak sajnos ilyen megtörtént esetek. Elkövetőik többsége rács mögött ül. Segítőik, „felsőbb kapcsolataik”, a haszonból részesedő cinkosaik többsége is. Pártunk természetesen a bíróságoknál is szigorúbban, sokkal kényesebb etikai érzékkel vonja felelősségre vétkes tagjait. Nehogy azonban hamis általánosításokba tévedjünk, sürgősen ide kívánkozik az igazság: az MSZMP nyolcszázezren felüli tagságából mindössze néhány tized százaléknyi részt kénytelen fegyelmileg felelősségre vonni, súlyosabb esetben, mint méltatlant, kizárni soraiból. És közöttük is csak egy hányadot — igaz, nem a legkisebb hányadot! — a szóbanforgó okok miatt. Nem lehet tehát azt állítani, hogy menynyiségileg vagy az esetek súlyosságát tekintve számottevő volna a korrupció, a hatalommal való visszaélés. De azt igen, hogy minden egyes ilyen eset súlyos kárt okoz a pártnak, a szocializmus presztízsének. Forintban kifejezhetetlen, politikai kárt! A mi belpolitikai életünk kiegyensúlyozott, hazánkban a néphatalom szilárd, demokratikus rend és fegyelem uralkodik. A mi céljaink tiszták: " olyan társadalmi rendet — fejlett szocialista társadalmat — akarunk, amelyben mindenki a munkája értékének arányában részesülhet a megtermelt javakból. És persze, ahol nemcsak az elosztási elvek következetesebbek és igazságosabbak, hanem —, mert ez a lényeg — az elosztható javak mennyisége is sokkal nagyobb. Tiszta és mindenki számára vonzó céljainkért azonban csakis tiszta eszközökkel, módszerekkel, erkölcsileg-politikailag tiszta közélet talaján küzdhetünk és dolgozhatunk eredményesen. Koncz István Fönícia díjat kapott a Ferunion Újabb magyar külkereskedelmi vállalat, ezúttal a Ferunion részesült jelentős nemzetközi elismerésben. Málta szigetén ünnepélyes keretek között adták át a Fönicia-díjat, trófeát és oklevelet csaknem 30 cégnek, köztük a magyar Ferunionnak, a nemzetközi zsűri döntése alapján a vállalat azért érdemelte ki az elismerést, mert az utóbbi években jelentősen bővítette exportforgalmát, nagy eredményeket ért el a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztésében és a legmegbízhatóbb partnerek közé sorolták. A Ferumion az utóbbi öt esztendőben megkétszerezte ex- i port illetve import-forgalmát. Exporttermékei közül legin- s kább az üvegáruk, építőanyagok, fémtömegcikkek, háztartási eszközök — aluminium és zománcedények — a legkeresettebbek. Legnagyobb vevőik közé a nyugat európai államok, az Egyesült Államok és Kanada tartoznak. Máltába is rendszeresen exportálnak például ólomkristály-árut és fürdőszoba felszereléseket. (MTI) a