Zalai Hírlap, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-01 / 204. szám

4 Csehszlovákia Fonás­m­orsó nélkül Kelet-Csehország a második világháború előtt textilipará­ról volt nevezetes, ma Cseh­szlovákia egyik fontos ipari központja. Az eltelt több mint harminc év alatt e terület ipa­ri termelése hat és félszeresé­re emelkedett. A Hradec Kra­­lové-i Győzedelmes Február üzem például fontos szerepet játszik az élelmiszer- és ve­­gyiipari berendezések előállí­tásában. A gyár eddig nem kevesebb, mint 90 komplett üzemet szállított a világ min­den tájára. Továbbra is jelen­tős a textilipar szerepe. A Ho­­rice-i Mileta vállalat 900 négyszín automata szövőgépén a tarka szövésű zsebkendők millióit gyártják. A Dvor Kra­­lové­ban levő Tiva Csehszlo­vákia legnagyobb pamutnyo­­mó vállalata. Usti nad Orlic az iparág kutatási központja. Itt született meg a fúvócsöves szövőszék, az orsónélküli fi­nomfonógép és a textilipar sok más újdonsága. Kelet-Csehor­szág az egyik leglátogatottabb turisztikai terület is. Évente mintegy 8 millió turista kere­si fel, hogy megcsodálja nem­zeti parkként nyilvántartott hegyvidékének szépségeit, a völgyzárógátakat és különle­ges sziklaalakulatokat, a tér­ség műemlékeit. (ORBIS—KS) Szovjetunió Januárjái új lakástörvény Az új szovjet lakástörvény elfogadásának szükségességét a szovjet emberek lakáshely­zetében bekövetkezett változá­sok és az állam megnöveke­dett lehetőségei indokolják. A Szovjetunióban 20 évvel ezelőtt fogadtak el lakástör­vényt Azóta több mint 40 millió új lakás és családi ház épült, ami több mint 200 mil­lió szovjet ember lakáskörül­ményeinek javítását tette le­hetővé. Míg 1961-ben a városi lakosság nagy részének n­em volt saját lakása, jelenleg 80 százalékuk önálló lakással rendelkezik. E változások ter­mészetesen tükröződnek az új lakástörvényben, amely elő­írja, hogy minden olyan csa­ládnak, amely lakáskörülmé­nyeit javítani szeretné, ön­álló lakást kell kiutalni. Az országban folyó lakás­építkezés 70 százalékát az ál­lam finanszírozza, ennek el­lenére az új lakásokat igen szerény összegért adja bérbe. Az állami támogatás mértéke, beleértve a kommunális szol­gáltatásokat is, a családok költségvetésének 3 százalékát teszi ki. A lakbérek és szol­gáltatások ára több évtized óta változatlan. Ez a politika mindenki szá­mára elérhetővé teszi az ön­álló lakás megszerzését és nö­veli az ez iránti igényt. Ilyen módon a lakástörvény az ál­lam és az állampolgár közötti kapcsolat alapvető szabályozó eszközévé válik. Meghatároz­za a lakásjuttatás egyedüli igazságos rendjét, a lakás­igénylések sorrendjét. Kivétel csak a rokkantakkal, a sok­­gyermekes családokkal és az egyedülálló anyákkal tehető. A törvény a lakáselosztás demokratikus rendjét írja elő. Azt, hogy kinek milyen lakást adjanak, minden egyes eset­ben a helyi tanácsok lakás­ügyi osztályai döntik el a­akszervezet és más társadal­­szervek bevonásával. A korábbiaktól eltérően az törvény nem korlátozza a­­­eadás idejét. A lakás m­intha örökség lenne, szülő­­is gyermekekre, sőt unokák­ra szállhat, vagyis az állami lakás bérlői szinte annak tu­lajdonosaivá válnak. Elcserél­hetik bármely más lakásra, akár egy másik városban vagy köztársaságban levőre is. A törvény megtiltja­ a kiköl­töztetést egy másik lakás jut­tatása nélkül. Ebben a kér­désben minden esetben bíró­ságnak kell döntenie. A bíró­ság a lakásbérleti jogtól csak rendkívüli esetekben foszthat­ja meg a bérlőt, így például önkényes beköltözés vagy a lakás rendszeres rongálása esetén. A Szovjetunióban az évi la­kásprogram 30 százalékát la­kossági eszközökből valósítják meg. Szövetkezeti társulás for­májában oldják meg lakás­gondjaikat azok, akik nem akarják megvárni, amíg az állami juttatásban sor kerül rájuk. Az állam ez esetben évi 0,5 százalékos kamattal folyó­sít kölcsönt az építtetőknek. Az új törvénynek megfelelően az állam vállalja magára a szövetkezeti lakások karban­tartási és javítási költségeit A Szovjetunió sok városá­ban bontják a régi, elörege­dett házakat. A törvény értel­mében ez esetben az ott la­kóknak új lakást kell biztosí­tani. Amennyiben a lebontás­ra ítélt lakás magántulajdont képez, a tulajdonosnak meg kell fizetni a lakás értékét. Ezt az állampolgárok szemé­lyi tulajdonának védelméről szóló törvény értelmében kell megtenni. Az új lakástörvény 1982. ja­nuár elsején lép életbe. Alekszandr Gyedül APNOKS Afgán áttörök a csülebérci nemzetközi úttöörőtáborban. A kép«»: magyar és afgán paj­tások ismerkednek egymással. Afganisz­t­án (MTI Fotó — Web«* Lajm felvétele — KS) Bulgária Hegyipatakoktól az atomenergiáig A néphagyomány gyakran és szívesen hivatkozik arra, hogy a bolgárok hazája egy vélet­lennek köszönheti létét. Ami­kor ugyanis az isten — a Bib­lia szerint — az egyes népek között szétosztotta a földet, el­feledkezett a bolgárokról. Ők ugyanis az osztás idején ép­pen dolgoztak. Amikor előke­rültek, az isten összecsapta a kezét: most mit csináljon? Nem volt mit tennie: a para­dicsom egy részét juttatta a bolgároknak. S mindkét fél elégedett volt: isten megnyu­godva felment az égbe, a bol­gárok pedig tették a dolgukat. Arra azonban egyikük sem számított, hogy egyszer ener­giaválság tör a világra és a bolgár „paradicsom” sem olaj­jal, sem szénnel, de elegendő vízienergiával sem rendelke­zik, így a bolgárok rákénysze­rültek, hogy a turbinák hajtá­sára a viszonylag kisszámú he­gyipatakok vízét, illetve a lé­tező legalacsonyabb fűtőérté­­kű szenet hasznosították. Bulgária energiatermelése 30 év alatt mintegy megszáz­­szorozódott — napjainkban három nap alatt termelnek annyi energiát, mint 1944-ben egy esztendő alatt. A kény­szer hozta magával, hogy Bul­gária volt az első Balkán­állam, a világon pedig a 19., amelyik atomerőművet épített. A „KOSZLODUJ” atomerő­mű 1974-ben, 440 megawatt teljesítménnyel kezdte meg működését az ország észak­­nyugati részén. Hat év alatt megháromszorozták az erőmű kapacitását. Jelenleg 1320, megawattos teljesítményével megelőzi a második bolgár (várnai) 1260 megawattos tel­jesítményű erőművét Évente 12 milliárd kilowattóra elekt­romos energiával járul hozzá a bolgár népgazdaság szük­ségletéhez. A tudósok azonban a jövő egyre növekvő energiaéhségé­vel is számolnak. Az 1990-ig, illetve a 2000-ig szóló tervek­ben továbbra is nagy helyet foglal el a kis fűtőértékű szén még racionálisabb kihasználás­­a és az atomenergia tovább­fejlesztése. Az energia­mérleg­ben ez utóbbi 20 százalékkal szerepel. Ennek 1985-ig 26, 1990-ig 44, 2000-ig 50—55 szá­zalékra kell nőnie. A következő két évben a „KOSZLODUJ” teljesítményét meg akarják duplázni. Jelen­leg a negyedik 440 megawat­tos teljesítményű reaktort sze­relik, a következő reaktor pe­dig már 1000 megawattos lesz. Később még egy hasonló óriá­si teljesítményű reaktort kí­vánnak beállítani, így a KOSZLODUJ atomerőmű összteljesítménye eléri majd a 3760 megawattot. Az atomerőmű szovjet ter­vek alapján és szovjet szak­emberek közreműködésével épült és épül; fejlesztésében Magyarország, az NDK és Csehszlovákia is részt vett. Így valóban elmondható, hogy a nagy mű a KGST-országok közös erőfeszítéseinek ered­ménye. Gáti István . ZALAI HÍRLAP Gyermekek, úttörőtáborban A napokban tizenhét afgán úttörő indult útnak, hogy nyá­ri vakációját az ismert szovjet úttörőtáborban, a Fekete-ten­geri Artekben töltse. A jók között is a legjobbak kapták meg a nemzetközi gyermek­­táborba szóló beutalót. De va­jon hol pihen az otthon ma­radó sok ezer afgán kisdiák? Afganisztánban júliusban köszönt be a nyári szünidő. A népi hatalom, a nemzetközi reakció hadüzenet nélküli há­borúja, s az ország bonyolult belső viszonyai ellenére, nagy figyelmet fordít a felnö­vekvő nemzedékre. Hogy csak egy példát említsünk: Kabulban az idén nyílt meg az Úttörő Pa­lota. A kisdiákoknak színvo­nalas szórakozási lehetőséget és elfoglaltságot kínáló házban egy tucat szakkör működik sok száz résztvevővel. A ta­nulók persze nemcsak szóra­koznak. Az ország helyzetéből adódóan nem ritkán kénytele­nek ellátni felnőttekre szabott feladatokat is. Részt vesznek például a társadalmi munkák­ban, s meghatározó szerepük van az írástudatlanság fel­számolásáért indított országos akciókban. Az úttörő szervezet egyre elismertebb társadalmi szere­pet és megbecsülést élvez Afganisztánban. Mohammad­­ Juszuf, az Afganisztáni De­mokratikus Ifjúsági Szervezet úttörő tanácsának elnöke nem Ida büszkeséggel említi a leg­fiatalabbak szervezetének gyors népszerűségét Tavaly még alig 9 ezer tagot számlált az úttörők szervezete, idén pe­dig már 25 ezer kispajtás vi­sel piros nyakkendőt Egy év­vel korábban szinte csak a fő­városban ismerték a pioníro­kat, ma viszont az ország 29 megyéjéből 26-an megszervez­ték a kisdiákok mozgalmi éle­tét. Tavaly ősszel az Afganisz­táni Demokratikust Ifjúsági Szervezet országos konferen­ciáján határozatot fogadtak el az úttörők szerepéről és hely­zetéről, s az ifjúsági szövetség — természetesen a párt irá­nyításával és ellenőrzésével — legfontosabb feladatai között tartja számon az úttörőmozga­lom fejlesztését. Az afgán úttörők idei nyara érdekesnek ígérkezik. Kabul­ban, valamint Balh, Nangar­­har és Farah megyékben jú­lius közepén nyitották meg a nyári táborokat. Itt pihenhetik ki a tanulás fáradalmait. Seres Attila 1981. szeptember 1- A TIT Zala megyei Szervezete az 1981—82-es tanévre felvételt hirdet az alábbi NYELVTANFOLYAMOKRA: Jelentkezni lehet: ZALAEGERSZEGEN, angol—francia—német—orosz—spanyol nyelvből. Ideje: 1981. szeptember 14—18-ig, du. 16 órától 19 óráig, 16-én délelőtt 9 órától 12 óráig. Helye: Zalaegerszeg, Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ Zalaegerszeg, Kisfaludy u. 7/11. •­ Felvilágosítás: 13-379-es telefonon. NAGYKANIZSÁN: angol—németi-orosz nyelvből. Ideje: 1981. szeptember 1—10-ig, de: 9 órától délután 17 óráig. Helye: TIT Városi Szervezete Nagykanizsa, Ady E. u. 1. II. e. Felvilágosítás: 11­ 071-es telefonon. KESZTHELYEN: angol—francia—német—orosz—spanyol nyelvből Ideje: 1981. szeptember 1—15-ig, délelőtt 10—13 óráig, délután 15—18 óráig. Helye: Művelődési Központ irodája Keszthely, Kossuth L. u. 28. Felvilágosítás: 12-166-os telefonon, LENTIBEN: angol kezdő tanfolyam felnőttek részére, német kezdő tanfolyam felnőttek részére, , német középhaladó tanfolyam diákok részére V—VIII. osztályig. Ideje: 1981. szeptember 1—15-ig, j i­­ délután 14—17 óráig. Helye: TIT Várósi—Járási Szervezete Lead, Járási U­­untiim. Felvilágosítás: 184-es telefonon. mm PÁLYÁZATI FELHÍVÁSI A „MURA" Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet PÁLYÁZATOT HIRDET kiskereskedelmi és vendéglátóipari üzletek szerződéses üzemeltetésére, hároméves időszakra, a 14/1980. (IX. 30.) BKM. sz. rendelet szerint. Pályázható kiskereskedelmi fiz­etek: 19. sz. élelmiszer jellegű vegyesbolt, Becsehely, 20. sz. élelmiszer jellegű vegyesbolt, Valkonya, 23. sz.­ élelmiszer—háztartási bolt, Bázakerettye, 24. sz. élelmiszer—háztartási bolt, Lasztonya, 31. sz. élelmiszer jellegű vegyesbolt, Várfölde, 34. sz. élelmiszer jellegű vegyesbolt, Bucsuta, 35. sz. élelmiszer jellegű vegyesbolt, Pusztamagyar­ód. Pályázható vendéglátóipari üzletek: XV. számú italbolt, IV. osztályú, Letenye, I VII. számú italbolt, III. osztályú, Becsehely, I XIII. számú italbolt, IV. osztályú, Letenye, I XIV. számú italbolt, IV. osztályú, Bucsuta,­­ XV. számú italbolt, IV. osztályú, Pusztamagyar­ód,­­ XVIII. számú esperesszó, III. osztályú, Becsehely, XXI. számú italbolt, IV. osztályú, Várfölde, XXIII. számú espresszó, III. osztályú, Tótszentmárton, • XXV. számú italbolt, III. osztály?" Tótszerdahely. A versenytárgyalásra 1981. október 6-án, 9 órakor az Áfész központjában kerül sor. A pályázatokat a szövetkezet központjához legkésőbb 1981. szeptember 28. napjáig kell benyújtani. A személyes, telefonon, vagy írásban érdeklődőknek, felvilágosítást a szövetkezet főkönyvelője ad. „MURA” Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet Letenye, Kossuth Lajos út 30. Telefon: Letenye, 21. 89

Next