Zalai Hírlap, 1982. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-26 / 72. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek I “7*1­­ 1 i Ilf * A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVIII. évfolyam, 72. szám Ára: 1,40 forint 1982' március 20., péntek A jognak igazodnia kell a társadalmi-gazdasági valósághoz . Szocialista jogrendünk az igazságügyi miniszteri beszá­moló óta eltelt több mint egy évtizedben nagyarányú átala­kuláson ment keresztül. Ezt mindenek­előtt az a társadal­mi fejlődés váltotta ki, amely­nek révén célul tűzhettük ki a fejlett szocialista társadalom építését. Ha azt akartuk, hogy jogunk hatékonyan betöltse szolgálati szerepét, hozzá kel­lett igazítani a társadalmi-gaz­­■­dasági valósághoz, a fejlett szocialista társadalom építése által megszabott újszerű és magasabb rendű követelmé­nyekhez — mondotta a továb­biakban a miniszter. — E jogalkotási programok teljesítése hasznosan segítette és segíti pártunk és kormá­nyunk politikai célkitűzéseinek érvényesülését. Az egyik meg­határozó jelentőségű célkitűzés az­­állami élet sokoldalú fe­i­­j­lesztése, demokratizmusánál, növelése, közigazgatási rend­­­­szerünk korszerűsítése és egy­szerűsítése volt. E törekvés szolgálatában olyan­­nagyfon­tosságú törvényhozási aktusok­ra került sor, mint az alkot­­­­mány 12. évi módosítása, a I­­. összeült a parlament Megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka Csütörtökön délelőtt 10 órakor a Parlament­ben összeült az országgyűlés tavaszi ülésszaka. Legfelső államhatalmi testületünk tanácskozá­sán részt vett Losonczi Pál, a Magyar Népköz­­társaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár Já­nos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Ott voltak a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bi­zottságának más tagjai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Központi Bizottság titká­rai, valamint az Elnöki Tanács és a kormány tagjai. A budapesti külképviseletek több ve­zetője és tagja a diplomáciai páholyokban fog­lalt helyet. Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg az ülésszakot. Bejelentette, hogy az Or­szágos Választási Elnökség benyújtotta az idő­közi választásról szóló jelentést, amelyet a parlament jogi, igazgatási és igazságügyi bi­zottsága tudomásul vett, s a választási jegy­zőkönyv alapján megvizsgálta a Fejér megyei 1. sz. választókerületben megválasztott Sza­lai Gyula országgyűlési képviselő megbízóle­velét. A bizottság megállapította: a megbízó­­levél a törvényben előírt feltételeknek min­denben megfelel, ezért javasolja a képviselő igazolását. Az országgyűlés az Országos Vá­lasztási Elnökség jelentését tudomásul vette és Szalai Gyula országgyűlési képviselőt iga­zoltnak jelentette ki. Ezt követően az országgyűlés tudomásul vette az Elnöki Tanács jelentését a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletei­ről, majd elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: 1. Az iga­zságügyminiszter beszámolója a jogalkotás helyzetéről. 2. A in£e­rlődési miniszter beszámolója a közművelődésről szóló, 1976. évi V. törvény végrehajtásáról. 3. Interpelláció. A napirendnek megfelelően dr. Markója Im­re igazságügyminiszter emelkedett szólásra­ foglalkozni, mint a választási rendszer tökéletesítése, de­mokratizmusának elmélyítése, vagy az alkotmányos elvek ér­vényesülését szolgáló garancia­­rendszer továbbfejlesztése. Folytatódik a­­közigazgatás korszerűsítésére és egyszerűsí­tésére irányuló munka, s az ezzel kapcsolatos jogalkotási teendők felmérése és előkészí­tése is.­­ A bűnüldözést és igazság­szolgáltatást illetően szintén további jelentős témák kerül­nek napirendre. Ezek közé tar­tozik, hogy hazánkban még ma is komoly társadalmi problé­ma a bűnözés, valamint a csa­ládi kapcsolatok egy részének széthullása, a válások magas száma. A bűnözés elleni haté­­konyabb harc érdekében foko­zott figyelmet kell fordítani a megelőzésre, a társadalom szé­lesebb körű mozgósítására, s ennek jogi eszközökkel történő aktívabb támogatására is. A családi kapcsolatok megszilár­dítása érdekében pedig is­mét át kell tekintenünk egyes jogi rendelkezéseinket, s természe­tesen a joggyakorlatot is, hogy mindkettő eredményesebben segítse elő e fontos társadalmi probléma megoldását. A kormány kodifikációs programja emellett azt is célul tűzte, hogy a sokszor jogosan bírált polgári peres és peren kívüli eljárásokat tovább egy­szerűsítsük, törvényességi színvonalát növeljük, s ennek érdekében átfogóan szabályoz­zuk újra a polgári perrendtar­tást.­­ A másik nagy jelentőségű politikai és kodifikációs cél­kitűzés a népgazdaság további fejlődésének elősegítése, s ezen belül a gazdálkodás jogi kere­teinek megújítása volt. Gazda­ságpolitikai elveinkkel össz­hangban a jogszabályalkotók törekvése itt arra irányult, hogy: a gazdaságirányítás rendszerét tovább tökéletesít­sük, a gazdálkodó szervezetek önállóságát és belső demokrá­ciáját növeljük, a vállalati szervezetet differenciáltabbá, rugalmasabbá tegyük; a szabá­lyozással hatékonyabban ösz­tönözzük a vállalatokat és a szövetkezeteket az aktív és di­namikus tevékenységre, az (Folytatás a 2. oldalon.) Jogrendszerünk fejlett színvonalon szolgálja a szocialista társadalom építésének igényeit Dr. Markó fa Imre beszámolója Dr. Hartonsa Imre bevezető­ben arról szólt, hogy az elmúlt hónapokban többször emlé­keztünk történelmünk leg­utóbbi negyedszázadának ese­ményeire. Köztük arra is, hogy milyen utat tettünk meg a szocialista törvényesség noiy ráállítása, megszilárdítása­­■* fejlesztése érdekében. Az i Lyon emlékezéseknél és érté­keléseknél — mondta — elke­rülhetetlen, hogy ne tekintsünk ki a világba és saját helyze­tünket ne vessük egybe a nem­zetközi tapasztalatokkal. Ez az e­gybevetés a törvényesség ügyének alakulását illetően is a jogos megelégedettség érzé­sét válthatja ki mindenkiben. — A törvényesség fogalmi körébe tartozó kérdésekben a mai világ — különben a tök­és világ — nyugtalanító képet mutat. Még olyan országokból is, amelyeknek társadalma a közelmúltig — legalább is kül­sőleg — a viszonylagos konszo­­lidáltság jegyeit viselte, nap mint nap érkeznek riasztó hí­rek, amelyek a jogtalanság, az erőszak eszkalációját bizonyít­ják. A Magyar Népköztársaság­ban viszont túlzás nélkül ál­líthatjuk —, az alkotmányos rend, a törvényesség alapve­tően szilárd és állandóan fej­lődik. Jóleső érzés, hogy egyéb sikereink mellett ez a vívmá­nyunk is rangot, megbecsülést szerzett hazánkban és hazánk­nak a nemzetközi közvéle­ményben­. Természetesen nem va­gyunk és nem is lehetünk el­­bizakodottak. Jól tudjuk, hon­nan indultunk el, s az elért eredmények mögött milyen ke­mény, megfeszített, fáradságos munka áll. De azt is világosan látjuk, milyen további erőfe­szítésekre van még szükség ahhoz, hogy végső ideáinkat megvalósíthassuk. Ennek azonban minden feltétele biz­tosított. A legfőbb garancia a Magyar Szocialista Munkás­párt politikája, amely az el­múlt 25 évben — a személyi kultusz időszaka és az ellen­forradalom keserű tapasztala­taiból is levonva a megfelelő tanulságokat —, mindig ki­emelt figyelmet szentelt a tör­vényesség ügyének. Sohasem tévesztette szem elől azt, hogy a szocializmus, építése során az anyagi jólét növelése mel­lett a társadalom jó közérzeté­nek az is rendkívül fontos ele­me, hogy az emberek kellő jogbiztonságban éljenek. Jan AesnerA mOK- törvény meg­­alkotása, az áfaraigazgatási eljárás szabályainak korszerű­­sí­tése, vagy a közérdekű beje­lentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló törvény megalkotása. Az á­llami élet fejlesztésének keretében megkülönböztetett figyelmet fordítottunk a bűn­üldöző, az igazságszolgáltatási és a büntetésvégrehajtási mun­ka fejlesztésére, az ehhez szük­séges jobb jogszabályi feltéte­lek megteremtésére. Ennek ér­dekében alkottuk meg többek között a bírósági és az ügyészi szervezeti törvényt, az új bün­tető anyagi és eljárási, vala­mint a büntetésvégrehajtási törvényeket, s korszerűsítettük a polgári jogi szabályozást . Az állami élet fejlesztését szolgáló jogalkotói tevékenysé­günk természetesen a jövőben is aktív lesz. Ezt az a közép­távra s­zóló tudományos kon­cepció alapozza meg, melyet a kormány a XII. kongresszust­­ követően elfogadott. Ennek alapján az 1985-ig terjedő idő­szakban többek között olyan fontos kérdésekkel kívánunk Köszönet a társadalmi • A városi tanács vb és a népfront-elnökség együttes ülése Zalaegerszegen Tegnap délután együttes ülésen tárgyalta meg és hagy­ta jóvá a zalaegerszegi városi tanács végrehajtó bizottsága és a Hazafias Népfront városi el­nöksége Mócz Géza tervosz­tályvezető előterjesztését a társadalmi munka 1981. évi programjának teljesítéséről és az idei társadalmi munkák tervéről. Az együttes ülés elismerés­sel állapította meg, hogy a múlt évi társadalmi munkaak­cióban több mint 50 ezer em­ber vett részt, s a tervezett 12 millió fo­rint érték helyett 22,1 mil­lió forint értékű társadal­­l­mi munkát végzett el a városszerető lakosság. A tervezett ötmilliós pénzbeli hozzájárulás helyett 10,6 mil­lió forint folyt be a lakosság­tól és a város üzemeitől a vá­ros kasszájába, s így a város fejlesztéséhez való társadalmi hozzájárulás értéke meghalad­ja a 32 millió forintot. Ez azt jelenti, hogy az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke az előző­­évit több mint száz, a tervezettet közel két­száz forinttal meghaladva, elérte az 599 forintot. A két szerv együttes ülé­se ünnepélyesen köszönetet mondott a város lakosságának a lelkesen és eredményesen végzett városfejlesztő társa­dalmi munkáért, és elhatároz­ta, hogy Társadalmi munkáért emlékplakettet adományoz 19 intézménynek, szocialista bri­gádnak. A Társadalmi mun­káért kitüntető jelvény arany fokozatát 15, ezüst fokozatát 25, bronz fokozatát 51 társa­dalmi munkásnak ítélte oda. A kitüntetéseket ünnepélyes ke­retek között adják át. A társadalmi munkák idei terve 13 millió forint értékű fejlesztést tartalmaz. A terv megvalósítása elkezdődött. A két szerv kéri a város lakos­ságát, hogy a tavalyihoz hasonló lel­kesedéssel vállaljon és vé­gezzen munkát. A legjelentősebb társadalmi munkák elvégzésére szerződést kötöttek az illető lakóterület, vállalat dolgozóival, de min­den lakókörzetben, intézményi és vállalati területen van mód szépítő munkára. Ehhez a ta­nács szerszámot biztosít min­den lakóközösségnek.­­Az együttes ülés a második napirendben elfogadta a ja­vaslatot, hogy 1985-ben ünnepi rendez­vénysorozattal emlékez­zenek meg Zalaegerszeg rendezett tanácsú várossá nyilvánításának 100. év­­­­fordulójáról. Ezután a városi tanács vég­rehajtó bizottsága külön foly­tatta ülését és a napirendek sorában megvitatta és elfogad­ta az idei lakásgazdálkodási tervet és a végleges lakásel­osztási névjegyzéket. 1, 79 tanácsi bérlakás és 254 OTP társasházi lakás el­osztásáról és 31 lakáscse­réről döntött. Az ideiglenes névjegyzéken szereplők ellen érkezett fel­szólamlásokat megvizsgálva, a tanácsi lakásigénylők közül 9 személyt törölt, 1 személyt szavazattöbbséggel a végleges listán hagyott. Az OTP lakás­igénylők közül 12, a cserenév­jegyzékből 2 személyt törölt. A lakásügyi társadalmi bizott­ság javaslatát elfogadva to­vábbi 21 személyt tanácsi bér­lakások, 43 személyt az OTP- lakások végleges elosztási név­jegyzékébe felvett. Hat igény­lés teljesítését függőben hagy­ta. A továbbiakban folyó ügyekben határozott a végre­hajtó bizottság.­­ Tegnap délután ülést tartott a nagykanizsai városi tanács végrehajtó bizottsága is. A le­járt határidejű vb-határozatok végrehajtásáról szóló tanácsel­nöki előterjesztés után Janko­­vics János igazgató számolt be­­ a Nagykanizsai Állami Gaz­daság polgári védelmi szak­­szolgálati tevékenységéről. Ezt követően az ötnapos munka­hétre való áttérés tanácsi fel­adatainak végrehajtásáról, az államigazgatási területcsato­lásról szóló tájékoztatót, majd az 1982. évi lakáselosztási­­ tervre, az idei sporttámogatás­­ költségvetési előirányzatának felosztására és a „Nagykanizsa városért” kitüntetés adomá­nyozására előterjesztett javas­latot fogadtak el a résztvevők. Április 1-én nyit a hévízi új szanatórium Április 1-én beutaltakat fogad Hévízen a SZ­OT új szanatóriuma. Ezekben a napokban már az utolsó simításokat végzik, helyükre ke­rülnek a berendezési tárgyak. Mint Bálint Fe­­renctől, a SZOT Észak-balatoni Üdülési­ és Szanatóriumi Igazgatóságának igazgatójától megtudtuk, abban, hogy a 306 személyes sza­natórium teljes felkészültséggel várhatja az első vendégeket nagy szerepük van a hévízi régi szanatóriumban és a szakszervezeti üdü­lőkben dolgozó szocialista brigádoknak. Közü­lük nem kevesen töltötték a hétvégeket taka­rítással, rendezkedéssel az új szanatóriumban.

Next