Zalai Hírlap, 1982. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-26 / 72. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek I “7*1 1 i Ilf * A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVIII. évfolyam, 72. szám Ára: 1,40 forint 1982' március 20., péntek A jognak igazodnia kell a társadalmi-gazdasági valósághoz . Szocialista jogrendünk az igazságügyi miniszteri beszámoló óta eltelt több mint egy évtizedben nagyarányú átalakuláson ment keresztül. Ezt mindenekelőtt az a társadalmi fejlődés váltotta ki, amelynek révén célul tűzhettük ki a fejlett szocialista társadalom építését. Ha azt akartuk, hogy jogunk hatékonyan betöltse szolgálati szerepét, hozzá kellett igazítani a társadalmi-gaz■dasági valósághoz, a fejlett szocialista társadalom építése által megszabott újszerű és magasabb rendű követelményekhez — mondotta a továbbiakban a miniszter. — E jogalkotási programok teljesítése hasznosan segítette és segíti pártunk és kormányunk politikai célkitűzéseinek érvényesülését. Az egyik meghatározó jelentőségű célkitűzés azállami élet sokoldalú feijlesztése, demokratizmusánál, növelése, közigazgatási rendszerünk korszerűsítése és egyszerűsítése volt. E törekvés szolgálatában olyannagyfontosságú törvényhozási aktusokra került sor, mint az alkotmány 12. évi módosítása, a I. összeült a parlament Megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka Csütörtökön délelőtt 10 órakor a Parlamentben összeült az országgyűlés tavaszi ülésszaka. Legfelső államhatalmi testületünk tanácskozásán részt vett Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Ott voltak a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának más tagjai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Központi Bizottság titkárai, valamint az Elnöki Tanács és a kormány tagjai. A budapesti külképviseletek több vezetője és tagja a diplomáciai páholyokban foglalt helyet. Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg az ülésszakot. Bejelentette, hogy az Országos Választási Elnökség benyújtotta az időközi választásról szóló jelentést, amelyet a parlament jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága tudomásul vett, s a választási jegyzőkönyv alapján megvizsgálta a Fejér megyei 1. sz. választókerületben megválasztott Szalai Gyula országgyűlési képviselő megbízólevelét. A bizottság megállapította: a megbízólevél a törvényben előírt feltételeknek mindenben megfelel, ezért javasolja a képviselő igazolását. Az országgyűlés az Országos Választási Elnökség jelentését tudomásul vette és Szalai Gyula országgyűlési képviselőt igazoltnak jelentette ki. Ezt követően az országgyűlés tudomásul vette az Elnöki Tanács jelentését a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeleteiről, majd elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: 1. Az igazságügyminiszter beszámolója a jogalkotás helyzetéről. 2. A in£erlődési miniszter beszámolója a közművelődésről szóló, 1976. évi V. törvény végrehajtásáról. 3. Interpelláció. A napirendnek megfelelően dr. Markója Imre igazságügyminiszter emelkedett szólásra foglalkozni, mint a választási rendszer tökéletesítése, demokratizmusának elmélyítése, vagy az alkotmányos elvek érvényesülését szolgáló garanciarendszer továbbfejlesztése. Folytatódik aközigazgatás korszerűsítésére és egyszerűsítésére irányuló munka, s az ezzel kapcsolatos jogalkotási teendők felmérése és előkészítése is. A bűnüldözést és igazságszolgáltatást illetően szintén további jelentős témák kerülnek napirendre. Ezek közé tartozik, hogy hazánkban még ma is komoly társadalmi probléma a bűnözés, valamint a családi kapcsolatok egy részének széthullása, a válások magas száma. A bűnözés elleni hatékonyabb harc érdekében fokozott figyelmet kell fordítani a megelőzésre, a társadalom szélesebb körű mozgósítására, s ennek jogi eszközökkel történő aktívabb támogatására is. A családi kapcsolatok megszilárdítása érdekében pedig ismét át kell tekintenünk egyes jogi rendelkezéseinket, s természetesen a joggyakorlatot is, hogy mindkettő eredményesebben segítse elő e fontos társadalmi probléma megoldását. A kormány kodifikációs programja emellett azt is célul tűzte, hogy a sokszor jogosan bírált polgári peres és peren kívüli eljárásokat tovább egyszerűsítsük, törvényességi színvonalát növeljük, s ennek érdekében átfogóan szabályozzuk újra a polgári perrendtartást. A másik nagy jelentőségű politikai és kodifikációs célkitűzés a népgazdaság további fejlődésének elősegítése, s ezen belül a gazdálkodás jogi kereteinek megújítása volt. Gazdaságpolitikai elveinkkel összhangban a jogszabályalkotók törekvése itt arra irányult, hogy: a gazdaságirányítás rendszerét tovább tökéletesítsük, a gazdálkodó szervezetek önállóságát és belső demokráciáját növeljük, a vállalati szervezetet differenciáltabbá, rugalmasabbá tegyük; a szabályozással hatékonyabban ösztönözzük a vállalatokat és a szövetkezeteket az aktív és dinamikus tevékenységre, az (Folytatás a 2. oldalon.) Jogrendszerünk fejlett színvonalon szolgálja a szocialista társadalom építésének igényeit Dr. Markó fa Imre beszámolója Dr. Hartonsa Imre bevezetőben arról szólt, hogy az elmúlt hónapokban többször emlékeztünk történelmünk legutóbbi negyedszázadának eseményeire. Köztük arra is, hogy milyen utat tettünk meg a szocialista törvényesség noiy ráállítása, megszilárdítása■* fejlesztése érdekében. Az i Lyon emlékezéseknél és értékeléseknél — mondta — elkerülhetetlen, hogy ne tekintsünk ki a világba és saját helyzetünket ne vessük egybe a nemzetközi tapasztalatokkal. Ez az egybevetés a törvényesség ügyének alakulását illetően is a jogos megelégedettség érzését válthatja ki mindenkiben. — A törvényesség fogalmi körébe tartozó kérdésekben a mai világ — különben a tökés világ — nyugtalanító képet mutat. Még olyan országokból is, amelyeknek társadalma a közelmúltig — legalább is külsőleg — a viszonylagos konszolidáltság jegyeit viselte, nap mint nap érkeznek riasztó hírek, amelyek a jogtalanság, az erőszak eszkalációját bizonyítják. A Magyar Népköztársaságban viszont túlzás nélkül állíthatjuk —, az alkotmányos rend, a törvényesség alapvetően szilárd és állandóan fejlődik. Jóleső érzés, hogy egyéb sikereink mellett ez a vívmányunk is rangot, megbecsülést szerzett hazánkban és hazánknak a nemzetközi közvéleményben. Természetesen nem vagyunk és nem is lehetünk elbizakodottak. Jól tudjuk, honnan indultunk el, s az elért eredmények mögött milyen kemény, megfeszített, fáradságos munka áll. De azt is világosan látjuk, milyen további erőfeszítésekre van még szükség ahhoz, hogy végső ideáinkat megvalósíthassuk. Ennek azonban minden feltétele biztosított. A legfőbb garancia a Magyar Szocialista Munkáspárt politikája, amely az elmúlt 25 évben — a személyi kultusz időszaka és az ellenforradalom keserű tapasztalataiból is levonva a megfelelő tanulságokat —, mindig kiemelt figyelmet szentelt a törvényesség ügyének. Sohasem tévesztette szem elől azt, hogy a szocializmus, építése során az anyagi jólét növelése mellett a társadalom jó közérzetének az is rendkívül fontos eleme, hogy az emberek kellő jogbiztonságban éljenek. Jan AesnerA mOK- törvény megalkotása, az áfaraigazgatási eljárás szabályainak korszerűsítése, vagy a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló törvény megalkotása. Az állami élet fejlesztésének keretében megkülönböztetett figyelmet fordítottunk a bűnüldöző, az igazságszolgáltatási és a büntetésvégrehajtási munka fejlesztésére, az ehhez szükséges jobb jogszabályi feltételek megteremtésére. Ennek érdekében alkottuk meg többek között a bírósági és az ügyészi szervezeti törvényt, az új büntető anyagi és eljárási, valamint a büntetésvégrehajtási törvényeket, s korszerűsítettük a polgári jogi szabályozást . Az állami élet fejlesztését szolgáló jogalkotói tevékenységünk természetesen a jövőben is aktív lesz. Ezt az a középtávra szóló tudományos koncepció alapozza meg, melyet a kormány a XII. kongresszust követően elfogadott. Ennek alapján az 1985-ig terjedő időszakban többek között olyan fontos kérdésekkel kívánunk Köszönet a társadalmi • A városi tanács vb és a népfront-elnökség együttes ülése Zalaegerszegen Tegnap délután együttes ülésen tárgyalta meg és hagyta jóvá a zalaegerszegi városi tanács végrehajtó bizottsága és a Hazafias Népfront városi elnöksége Mócz Géza tervosztályvezető előterjesztését a társadalmi munka 1981. évi programjának teljesítéséről és az idei társadalmi munkák tervéről. Az együttes ülés elismeréssel állapította meg, hogy a múlt évi társadalmi munkaakcióban több mint 50 ezer ember vett részt, s a tervezett 12 millió forint érték helyett 22,1 millió forint értékű társadallmi munkát végzett el a városszerető lakosság. A tervezett ötmilliós pénzbeli hozzájárulás helyett 10,6 millió forint folyt be a lakosságtól és a város üzemeitől a város kasszájába, s így a város fejlesztéséhez való társadalmi hozzájárulás értéke meghaladja a 32 millió forintot. Ez azt jelenti, hogy az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke az előzőévit több mint száz, a tervezettet közel kétszáz forinttal meghaladva, elérte az 599 forintot. A két szerv együttes ülése ünnepélyesen köszönetet mondott a város lakosságának a lelkesen és eredményesen végzett városfejlesztő társadalmi munkáért, és elhatározta, hogy Társadalmi munkáért emlékplakettet adományoz 19 intézménynek, szocialista brigádnak. A Társadalmi munkáért kitüntető jelvény arany fokozatát 15, ezüst fokozatát 25, bronz fokozatát 51 társadalmi munkásnak ítélte oda. A kitüntetéseket ünnepélyes keretek között adják át. A társadalmi munkák idei terve 13 millió forint értékű fejlesztést tartalmaz. A terv megvalósítása elkezdődött. A két szerv kéri a város lakosságát, hogy a tavalyihoz hasonló lelkesedéssel vállaljon és végezzen munkát. A legjelentősebb társadalmi munkák elvégzésére szerződést kötöttek az illető lakóterület, vállalat dolgozóival, de minden lakókörzetben, intézményi és vállalati területen van mód szépítő munkára. Ehhez a tanács szerszámot biztosít minden lakóközösségnek.Az együttes ülés a második napirendben elfogadta a javaslatot, hogy 1985-ben ünnepi rendezvénysorozattal emlékezzenek meg Zalaegerszeg rendezett tanácsú várossá nyilvánításának 100. évfordulójáról. Ezután a városi tanács végrehajtó bizottsága külön folytatta ülését és a napirendek sorában megvitatta és elfogadta az idei lakásgazdálkodási tervet és a végleges lakáselosztási névjegyzéket. 1, 79 tanácsi bérlakás és 254 OTP társasházi lakás elosztásáról és 31 lakáscseréről döntött. Az ideiglenes névjegyzéken szereplők ellen érkezett felszólamlásokat megvizsgálva, a tanácsi lakásigénylők közül 9 személyt törölt, 1 személyt szavazattöbbséggel a végleges listán hagyott. Az OTP lakásigénylők közül 12, a cserenévjegyzékből 2 személyt törölt. A lakásügyi társadalmi bizottság javaslatát elfogadva további 21 személyt tanácsi bérlakások, 43 személyt az OTP- lakások végleges elosztási névjegyzékébe felvett. Hat igénylés teljesítését függőben hagyta. A továbbiakban folyó ügyekben határozott a végrehajtó bizottság. Tegnap délután ülést tartott a nagykanizsai városi tanács végrehajtó bizottsága is. A lejárt határidejű vb-határozatok végrehajtásáról szóló tanácselnöki előterjesztés után Jankovics János igazgató számolt be a Nagykanizsai Állami Gazdaság polgári védelmi szakszolgálati tevékenységéről. Ezt követően az ötnapos munkahétre való áttérés tanácsi feladatainak végrehajtásáról, az államigazgatási területcsatolásról szóló tájékoztatót, majd az 1982. évi lakáselosztási tervre, az idei sporttámogatás költségvetési előirányzatának felosztására és a „Nagykanizsa városért” kitüntetés adományozására előterjesztett javaslatot fogadtak el a résztvevők. Április 1-én nyit a hévízi új szanatórium Április 1-én beutaltakat fogad Hévízen a SZOT új szanatóriuma. Ezekben a napokban már az utolsó simításokat végzik, helyükre kerülnek a berendezési tárgyak. Mint Bálint Ferenctől, a SZOT Észak-balatoni Üdülési és Szanatóriumi Igazgatóságának igazgatójától megtudtuk, abban, hogy a 306 személyes szanatórium teljes felkészültséggel várhatja az első vendégeket nagy szerepük van a hévízi régi szanatóriumban és a szakszervezeti üdülőkben dolgozó szocialista brigádoknak. Közülük nem kevesen töltötték a hétvégeket takarítással, rendezkedéssel az új szanatóriumban.