Zalai Hírlap, 1982. június (38. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-01 / 126. szám

________ l B 4 dl NDK Berlini beszélgetések 1. Parasztkongresszus után Az Unter den Lindenen van az NDK egyik legna­gyobb, a taglét­számban az ötö­dik helyen álló szakszervezetének székháza. A Me­ző-Erdőgazdálko­dási és Élelmi­szertermelő Dol­gozók Szakszerve­zete dinamikusan fejlődik. Taglét­száma jelenleg 640 ezer, nyolc­vanezerrel több, mint öt esztende­je. Elnöke, Fritz Müller, akit húsz esztendeje válasz­tottak meg erre a tisztségre. Az agrárkérdések egyik legkiválóbb ismerője az NDK- ban a XII. pa­rasztkongresszus egyik fő szervező­je volt. Íróasztalán ott­­vannak az NDK mezőgazdaságának három év­tizedes eredményeinek számai abban a határozati javaslat­ban, amelyet a parasztkong­resszus elé terjesztettek. A számok impozánsait A gabo­nafélék termelése harminc év alatt 1,65-szorosára, az állat­állomány 4,6-szorosára növe­kedett, a mezőgazdaság jelen­leg 3,4-szer annyi tejet és 9,5-ször annyi tojást ad az NDK dolgozóinak, mint há­rom évtizeddel ezelőtt. Fritz Müller azonban inkább a nyolcvanas évek nagy felada­tairól beszél. Arra büszke, hogy a sajtóban vitára bocsá­tott kongresszusi tézisekhez 11 ezer javaslat érkezett Egya­ránt tettek indítványokat az állami gazdaságok, a termelő­szövetkezetek dolgozói és az élelmiszerfeldolgozó üzemek munkásai. Az NSZEP X. kongresszusa azt a feladatot tűzte a mező­­gazdaság elé, hogy 1985-ig 10,4 millió tonnára emelje a gabonatermelést. Ezt egyrészt úgy lehet elérni, hogy a hek­táronkénti átlagos termést évente legalább 0,5 mázsával, 50 kilogrammal emelik. Más­részt művelésbe vesznek még 120 ezer hektárnyi eddig ki­használatlan földterületet. Fontos feladat a takarmány­termelés növelése is. Mindebben nagy feladatok várnak az állami mezőgazda­­sági üzemekben dolgozó szak­­szervezeti tagokra. A termelő­­szövetkezetek tagságának kép­viselői szintén nagy számban vettek részt a parasztkong­resszuson. 1985-ig jelentősen növelni kell a hústermelést is. Erre új kezdeményezések szü­letnek. A munkaversenyben résztvevő állattenyésztő dol­gozók vállalják bizonyos szá­mú sertés, szarvasmarha, vagy juh hizlalását, s személyes felelősségüket írásban is rög­zítik. Ez megjelöli, mekkora lehet az elhullás, beleértve a kényszervágásokat is, meny­nyit kell súlyban gyarapod­ni­ok az állatoknak hónapról­­hónapra és hogy ehhez meny­nyi takarmányt használnak fel. A versenyben résztvevők vállalásukat tartalmazó füze­tet kapnak, és a gazdaság ve­zetői hónapról-hónapra iga­zolják, hogy mennyiben tettek eleget kötelezettségüknek. Jó eredményeket értek el az energiatakarékossági verseny­ben is. Fritz Müller megjegy­zi, hogy a parasztkongresz­­szus téziseihez sok javas­lat érkezett az energiataka­rékosság növelésére. Ez mutat­ja, hogy a dolgozók mennyire megértik e probléma fontos­ságát. Sokhelyütt felismerték, hogy érdemes például külön dolgozót csupán azzal foglal­koztatni, hogy naponta ellen­őrizze a mezőgazdasági gépek üzemanyag fogyasztását. Fontos szerepet töltenek be az úgynevezett kooperációs ta­nác­­ok. Ezek egy-egy körzet­ben tevékenykednek és tsz­­elnökökből, tagokból, állami gazdasági vezetőkből és dol­gozókból tevődnek össze. Ezek hangolják össze egy-egy terü­let állami mezőgazdasági üze­meinek és termelőszövetkeze­teinek munkáját Fritz Müller befejezésül megjegyzi, hogy a szakszerve­zet tevékenysége természete­sen nem korlátozódik a ter­melés és a munkaverseny szervezésére, hanem ellátja a dolgozók érdekvédelmét is. A szakszervezet a gazdája az üdülésnek, a munkavédelmi intézkedések betartásának, és állandóan javaslatokat tesz a dolgozók jóléti és szociális helyzetének javítására. Az el­nök végezetül egyetlen számot idéz: a szakszervezeti alapok­ból az utolsó 12 esztendőben egy-egy négytagú családra ki­vetítve több mint kétszeresére emelkedtek azok az összegek, amelyek havonta az anyagi és kulturális-szellemi életfeltéte­lek megjavítására kerülnek felhasználásra. Árkus István (Következik: A hennigsdorfi gyáróriásban.) A Halle­ megyei Bemburg-Ha­mmersleben-i Kutató Intézetbe­n új búza- és kukoricafajtákat nemesítenek. Szovj­etunió Azt mondják, hogy a hír­közlés egy ország idegrend­szere. Telefon, távirda, posta nélkül elképzelhetetlen a nép­gazdaság irányítása, a társa­dalom élete. A hírközlési rendszer sokoldalúan szolgál­ja az embernek mind a mun­káját, mind a szabad idő el­töltését. Az elmúlt években a Szov­jetunióban számos határozat született a telefon és a posta munkájának javításáról. Meg­valósításuk új lépés a hírköz­lés, a televízió, a rádió-mű­sorszórás eszközeinek fejlesz­tésére. Automatizált központok A tizedik ötéves tervben gyors ütemben fejlődött a nemzetközi telefonhálózat. A modern kábeles, rádiórelés és műholdas hírközlő csatornák hossza csaknem megduplázó­­­dott. Jelentős fejlődésen ment keresztül a falusi telefonösz­­szeköttetés. Gyarapodott a kolhozokban és szovházokban levő, a kerületi központokba bekötött automata telefonköz­pontok száma. Megduplázó­dott az automatizált nemzet­közi telefonállomások hálóza­ta. Jelenleg 137 város lakosai vehetik igénybe a közvetlen interurbán telefon-összekötte­tést. A postahivatalokban, a pályaudvarokon, a repülőtere­ken több mint 20 ezer inter-, urbán telefonautomata műkö­dik. Megszervezték az újság­oldalak híradástechnikai mű­holdakkal történő expressz to­vábbítását is. A jelenlegi ötéves tervben folytatódik az ország egységes­­ automatizált hírközlő hálóza­­­­tának kialakítása. Jelentősen­­ növekszik a kábeles, rádióre­­­­lés és műholdas interurbán telefon-összeköttetések hossza.­­ Az interurbán hálózatban az­­ automatizálás szintje másfél­­­­szeresére emelkedik. Fejlőd­nek a városon belüli és a fa­lusi telefonhálózatok. A múlt évben több mint 1 millió szovjet ember lakásába kap­csolták be a telefont. Műholdas tv-műsorszórók A Szovjetunióban több mint 100 ezer kilométernyi rádió­­vetécsatorna van, amelyeken tv-programokat továbbítanak a helyi közvetítő állomások számára. Működik mint­egy másfél ezer ..Ekran” rendsze­rű földi vevőállomás. 90 ..Or­bita” állomás, a „Moszkva” új műholdas tv-műsorszóró rend­szerhez tartozó több mint 30 állomás. Ezek a „Mol­yija— 3”, a „Raduga”, az ,.Ekran” szputnyikokról továbbított je­leket veszik. Az idén január 1-től megin­dították a Központi Televízió második programjának adá­sait. Az 1. program színes adásai 1985-ig akkora terüle­ten lesznek foghatók, ame­lyen a lakosság 90—92 száza­léka él. A televíziónézők több mint 70 százaléka majd a 2. programot is veheti. A hosszú, közép- és rövid hullámsávokban működő szovjet műsorszóró rádióállo­mások jelenlegi hálózata vi­lágviszonylatban a legszerte­­ágazóbb. A köztársasági, a ha­tárvidéki és területi műsorok naponta a Szovjetunióban élő népek 68 nemzeti nyelven hangzanak el. A vezetékes műsorközlő hálózatba fele meg körülbelül 83 millió leágazás tar­tozik. Közülük 40 millió le­ágazásra három programot to­vábbítanak. .. .levelük Posta és telefon A „BOLNA" hírközlő rendszer antennája D­A­L­A­I HÍRLAP ­Vietnam ........ ........ Több gyümölcskonzerv exportra Vietnam déli részén, a Me­­i kong-delta vidékén különösen gazdag gyümölcsöskertek te­­­rülnek el. Ezen a vidéken fej­lett a konzervipar is. Az év első negyedében min­den eddiginél nagyobb meny­­­­nyiséget exportáltak külföldi megrendelőiknek a Kien Giang-i konzervgyárból: 2034 tonna gyümölcskonzervet, azaz kétszer annyit, mint az előző év hasonló időszakában. Csehszlovákia Érdemes újító Vincent Zon a Pieestanyi Közszükségleti Gépi Terméke­ket Fejlesztő Intézetben a spe­ciális berendezések osztályát vezeti. Már 26 esztendeje dol­gozik itt, eleinte gépszerelő­ként, majd tervezőként kama­toztatta tudását. Közben szak­területével kapcsolatosan 130 találmányt nyújtott be. Találmányainak több mint 95 százalékát használják fel a gyakorlatban, ami elsősorban annak köszönhető, hogy Zon mindig a legidőszerűbb tech­­­­nikai kérdések megoldásával­­ foglalkozik. Találmányainak­­ népgazdasági jelentősége igen­­ nagy, hiszen közülük csupán négy, a több célú automata meg­munkáló gép, amelyet Cseh­szlovákia több vállalatánál al­kalmaznak, a népgazdaságnak évente­ több mint 18 millió ko­­r róna megtakarítást eredmé-­­ nyez. Kiváló munkájáért öt ízben érdemelte ki az Általános Gép­ipari Minisztérium legsikere­sebb újítója címet, s 1978-ban megkapta az Érdemes Újító ki­­tüntetést Mongólia Mivel oltja szom­­át a jövő század embere? Az ulánbátori és a tomszki egyetem tudósai közös expedí­ciót szerveztek a mongóliai Altáj-hegység jégképződései­nek tanulmányozására. Kuta­tási eredményeiket a Szovjet­unióban készülő „A világ hó- és jégmezőinek atlasza­’ című tudományos kartográfiai mun­kában dolgozzák fel. A kutatást a XXI. század egyik, már ma előre látható, gyakorlati jelentőségű problé­mája indokolja. Nevezetesen az, mivel oltja majd szomját a jövő század embere , hi­szen Földünk friss ivóvíz-kész­letei végesek. A glaciológusok régóta ta­nulmányozzák a természetes jégképződés minden fajtáját. A jégmezők, gleccserek, úgy­nevezett természetes klimati­kus barométereknek tekinthe­tők, a természet „jegyzőköny­vének”, amiből a szakember sok mindent, például előrejel­zéseket is kiolvashat. Az Altáj-hegységben Mon­gólia csaknem teljes — jégi mezőkből eredő — vízkincse megtalálható. Az itt felhalmo­zódott jég tehát a jövő század ivóvízének alapforrása lehet. Az expedíció során a tudósok megfigyelik, hogyan hatnak az éghajlati ingadozások a jég­mezőkre, a hó-, illetve légvo­nal magasságára. A Mongólia cím­ű folyóirat riportere megkereste az expe­díció egyik vezetőjét, Viktor Revjakin professzort, aki a kö­vetkezőket mondotta­­el:­­„A gleccserek dinamikájára­­vonatkozó legújabb elméletek szerint a sarki óceán jege a jövőben minden valószínűség szerint eltűnik, s ennek meg­felelően éghajlati változások­ra is lehet számítani.. A pro­fesszor ezután az Altáj-hegy­­vidéki­­jégképződésnek, mint a friss ivóvíz forrásának a je­lentőségét hangsúlyozta. Meg­említette, hogy az altáji kuta­­tóút során nagy figyelmet for­dítanak a lavinaveszélyes te­rületek feltérképezésére is. 1982. június . Az Áramszolgáltató Vállalat értesíti Andráshida lakosságát, hogy június 2-án, 3-án az alábbi utcákban, felújítási munkák miatt Áramszünet lesz.­Körmendi u., Gébárti u., Gábor Áron u., Andráshida u., Apátfa u. és az Óvoda utcája. ÉDÁSZ üzemigazgatóság Zalaegerszeg, 147934 Értesítjük gázfogyasztóinkat, hogy 1982. június 3-án, 13—18 óráig távszünetet tartunk Zalaegerszegen. A gázszünet nem ériníti a ZKV, KHV, Ganz-Mávag, ZBÉKV, hűtőház, EIVRT, Tejipari Vállalat ipari nagyfogyasztókat. Andráshida és Csácsbozsok városrészt, a vasútvonaltól keletre eső Balatoni úti és a Zrínyi út 77. számtól délre eső fogyasztókat. KÖGÁZ zalaegerszegi üzeme: 24 Évi 2 hónap szabadság! Havi 15 000 Ft jövedelem! Mindez elérhető! JÖJJÖN AZ URÁNIPARBA DOLGOZNI! A MECSEKI ÉRCBÁNYÁSZATI VÁLLALAT felvesz 18—35 éves férfiakat földalatti munkára: vájárnak, kereset: 7 550—15 000 Ft csapatcsillésnek, kereset: 6 000—12 000 Ft szállítócsillésnek, kereset: 5 000— 6 000 Ft karbantartó lakatosnak, kereset: 5 000— 6 000 Ft • ötnapos munkahét, kétműszakos beosztás. Hűségjutalom, természetbeni járandóság. Munkásszálló van. Gyors, kedvezményes lakásjuttatás. 5—8 hét szabadság (alapszabadság­(­munkahelyi és munkaviszonyon alapuló pótszabadság). FELTÉTEL: alkalmassági vizsgálat. Címünk: Mecseki Ércbányászati Vállalat Pécs, 39-es dandár u. 19. 7614 Télefon: 15-856 A levélben érdeklődőknek részletes tájékoztatót küldünk. 145492

Next