Zalai Hírlap, 1982. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-01 / 204. szám

1982. szeptember 1. a Aranysarló-díat nyert MÉM Műszaki Intézete A MÉM-től kapott tájékozó­­ ítélte oda, az EMG 2823 típusú tatás szerint eredményesen­­ nagy teljesítményű gabona­szerepelnek a magyar mező-­­ kombájnra felszerelhető sza­­gazdasági üzemek és intézmé-­­­bályozó műszerért. A különlé­­nyek a Nyitrán megrendezett i­ges berendezés 15 százalékkal Agrokomplex ’82 mezőgazda- t növelheti a gépek teljesítmé­­sági kiállításon. A bemutatón­­ nyét, miközben az üzemanyag­­a zsűri a legmagasabb elismer­t fogyasztás 8—10 százalékkal rész, az Aranysarló-díjat a­­ csökken. MÉM Műszaki Intézetének­ (MTI) A Tal­ai Táncogyü­ttes a metimítész­i világfesztivá­­n Egyhetes ausztriai vendég­­szereplésre utazott kedden a Zalai Táncegyüttes. A meg­alakulásának 25. évfordulóját ünneplő csoport képviseli ha­zánkat­­az augusztus 3­1. és szeptember 6. között Bécsben­­ rendezett I. Nemzetközi nép­­művészeti világfesztiválon. A­­ folklór találkozóra négy föld­rész — Afrika, Amerika, Ázsia és Európa — 24 országából ér­keztek táncosok.­­ ' (M­TI) Ifjúsági tájékoztató irodák Borsod-Abaúj-Zemplén, Veszprém és Szolnok m megyé­ben kísérleti jelleggel szep­tembertől ifjúsági tájékoztató irodák kezdik meg működésü­ket. A KISZ KB Titkárságá­nak határozata szerint a fő feladatuk az lesz, hogy a hoz­zájuk forduló fiataloknak minden kérdésben szakszerű jogi tájékoztatást, felvilágosí­tást adjanak. Az iroda szolg­ál­­tatásait minden­­fiatal ingye­nesen veheti igénybe, teljes körű felvilágosítást kap egyé­ni problémáinak megoldási lehetőségeiről, annak anyagi és eljárási összefüggéseiről. Az irodákban­­ fiatal­­ szakem­berek KISZ-megbízatásként végzik e munkát. (MTI) A kaka­óháztól a szerelemig Évadnyitás előtt a kanizsai úttörőházban Bár még kissé kihaltak a nagykanizsai Fabik Károly út­törőház termei, de már nem sokáig, hiszen az iskolaév, az úttörő­szezon indultával a hét­ezer nagykanizsai általános is­kolás gyerek mintegy fele kukkant be ide havonta. Az udvaron csillagda és földrajzi kert várja a termé­szet iránt vonzódókat, az épü­letben pedig nem kevesebb mint 22 szakkör, a go­kart körtől a bőrdíszművesig, kí­nálja magát, s még számtalan program, akció várja őket, amely értelmes, s érzelmekkel teli órákat kínál. — A játék és szórakozás mellett van néhány „komo­lyabb­’ kiemelt feladatunk is — említi Dömötör Miklósné, az úttör­őház igazgatója, ami­kor az idei úttörőév terveiről kérdezzük. — Szükségesnek érezzük, hogy a gyerekek gaz­dasági, politikai ismeretei is színesedjenek, bővüljenek, ezért havonta újságíróvendé­get hívunk ősztől egy kis be­szélgetésre, aktuális kül- és belpolitikai kérdésekről, s ma­gáról az újságírásról. Idén a kisdobosokkal való foglalkozás is nagyobb teret nyer, mint a korábbiakban, hi­szen számuk megnövekedése is indokolja a nagyobb figyelmet, törődést. Tavaly irodalmi ver­senysorozattal, kulturális fog­lalkozásokkal szaporították is­mereteiket. Hazafias érzelmeik fejlesztését sem hanyagolták el, s könnyű elképzelni az ap­rónép lelkesedését a haditech­nikai bemutatók iránt. — Azért maradt még fel­adatunk e téren — véli Róbert Judit, aki a legkisebbek egyik patronusa az úttörőházban. A l­egjobb lehetőséget, e téren az ünnepek kínálják­, no persze nem úgy, hogy hat—nyolc éves kicsikkel végighallgattát­unk egy prózai ünnepi beszédet, hanem egésznapos pergő, sok­színű programmal, amelyben a túra, az akadályverseny, a sport játssza a főszerepet amellett, hogy az ünnep lénye­ge is rögződik a gyerekekben. S hogy a legkisebbeket, sem csak a szoros értelemben vett játék érdekli, azt bizonyítja, hogy a „miénk a tér” elnevezé­sű szabadtéri sportversenyek, vagy az Aranyserleg labdarúgó kupa is éppúgy népszerű, mint a mozgalmi vetélkedősorozat, vagy a városi kisdobos karne­vál, amelyen a kakaóbár, s a tortaevő-verseny szerez vidám perceket a legkisebbeknek. A tizen túli korosztály spe­ciális gondjai, érdeklődési te­rületei is szóbajönnek. Hiszen ekkor már felmerül a pálya­­választás, s a kamaszok szá­mára a családalapítás, s a sze­relem kérdései sem idegenek. Nőgyógyászokkal, pszichológu­sokkal találkozhatnak az ér­deklődő gyerekek, alapvető csecsemőápolási ismereteket is elsajátítanak, s kár lenne azt hinni, hogy kizárólag a gyen­gébb nem ifjú képviselői. A pályaválasztási napok sem ke­vésbé népszerűek, tavaly pél­dául egyik legsikerültebb ren­dezvényük éppen ez volt. Idén is hasonló érdeklődésre számí­tanak, hiszen a megye számos vállalata,­ gyára küldi el kép­viselőit, s a gyerekek olyan szakmákról hallhatnak a leg­­illetékesebbek szájából, ame­lyekről esetleg még semmit sem tudnak. E napok hatását még növeli, hogy pályaválasz­tási kiállítás is kijön. — A* már pml­­t­elteken túl még több új színt szeretnénk beleszőni az éves programba — mondja az úttörőház igazgató­ja —, bár az, hogy néhány termet iskolai osztálynak kell berendeznünk, nem használ az otthonos, játékos légkörnek. Éppen ezért több új progra­mot igyekszünk a szabadban, vagy más intézményekben megrendezni. Hétvégi sportjá­tékokat, túrákat szervezünk sportkörök segítségével gyere­kek és szülők részére. A nyá­ri kísérletek után a súlyeme­lőkkel, s a vívókkal alakult ki talán a legjobb kapcsolat, de például focisulit is indít a Bá­nyász a labdakergetés hívei­nek. Egyébként a három nem­zedéknek szóló, tehát szülőt, sőt nagyszülőt is bekalkuláló programokat is szeretnénk to­vább fejleszteni. A pártoló ta­gokkal, üzemekkel pedig első­sorban a gyerekek szabadide­jének értelmes eltöltésére fo­gunk szövetkezni, s ennek ér­dekében szeptemberben egy fórumot is tervezünk velük. M. H. ZALA­I HÍRLAP Új létesítményekkel gazdagodot a lufi „díszletváros” A MAFILM fóti filmgyártási részlegét kevésbé ismerik a mozilátogatók. A közelmúlt- Mindenki otthonaként EGY KÖNYVTÁR nem olyan szentélye a kultúrának, ahová lábujj hegyen és fenn­­költ gondolatokkal illik csak belépni, ahogy hajdan —, amikor még csak vágyálom volt sokfelé a falusi könyvtár — elképzelték. A zalaszent­­gróti közművelődési könyvtár például napfényes és népsze­rű, szinte minden napszakban sűrűn látogatott kulturális szolgáltatóhely, ahol a könyv­csere mellett zenét hallgathat, újságot olvashat, filmet néz­het, továbbá kutathat, sőt klubéletet is élhet a nagyköz­ség apraja-nagyja. Csöglei Jó­­zsefné, az intézmény igazga­tója idézi fel. 27 év króniká­ját: — 1955 januárjában alapí­tották­ nálunk a község könyv­tárát, én júniusban kerültem ide két hétre helyettesíteni, ám e néhány napból máig tartó, 27 éves szolgálat lett... Bár voltak előzményei itt a könyvtári kultúrának, mi an­nak idején egy 20 négyzetmé­ter alapterületű, aprócska he­lyiségben kezdtük az új feje­zetet, sokáig innét látva el a járás könyvtári teendőit is. De az érdeklődésre jellemző, hogy már az első év végén — a 600 kötetes állomány mel­lett is — 220 olvasót regiszt­ráltunk. Az azóta eltelt évek sora igazán folyamatos és­­ látvá­nyos fejlődést hozott, s végül a dr. Hamburger Jenő nevét viselő művelődési központ fel­épültével jutott tágas, korsze­rű otthonhoz a nagyközség könyvtárügye. Érdemes a szá­moknál elidőzni pillanatra! Ma 330 négyzetméter alapterü­leten osztozik a polcain 20 ezer kötetet kínáló felnőtt és a külön hétezres állományú gyermek­könyvtár. S mennyi mindent kínál még olvasói­nak! 1767 hanglemez között válogathatnak, akik a modern zenepult segítségével ismer­kednek klasszikus zenével és könnyű muzsikával, de van itt több, mint 1200 diafilm, 76 térkép, s vagy­ 155 féle folyó­irat is, hogy csak néhány alapszolgáltatási formát em­lítsünk.­­ A CSALÁDI KÖTŐDÉ­SEK mellett voltaképpen az marasztalt itt, hogy nemcsak hallatlanul eleven olvasói ér­deklődéssel találkoztam, ha­nem áldozatkész, könyvtárfej­lesztő segítéssel — jegyezte meg az igazgató. — A nagy­község vezetése évről-évre 150 ezer forinttal támogatja állo­mánygyarapítási igényeinket, tavaly így 3300 kötetnyi iro­dalmat és könyvtári dokumen­tumot vásárolhatunk. Majd 55 ezres az összállomány, ebből látjuk el a környező községek fiókkönyvtárait is. Nem sok hozzánk hasonló település könyvtárügye van ilyen kedve­ző helyzetben.­­ — Úgy hírlik, szívügyük a helytörténeti kutatóbázis ki­alakítása is. — Mind többen érdeklődnek a nagyközség és a kö­v­ető táj múltja iránt, ezért nem maradhatunk tétlenek. Nagy segítségünkre volt ebben is Szentgrót történetének avatott búvára, a nemrég elhunyt Székelyhídi■ Vilmos, aki kuta­tásai számos összegzését adta át könyvtárunknál. Így a rég­múlt mellett a helyi munkás­­mozgalom és Zalaszentgrót nagy szülötte, dr. Hamburger­­ Jenő életútjának, munkásságá-­­ nak sok dokumentuma is az érdeklődők rendelkezésére áll­ ; I hat. I Fellelték például az Adatok­­ Zalaszentgrót történetéhez cí­mű, 1897-ben Kanizsán meg­jelent értékes­ összegzést, s Székelyhídi Vilmos adta át a részint általa írt Képek Zala­szentgrót Mohácsi Vész Utáni­­ Múltjáról című, kéziratos gyűjteményt, nemkülönben a nagyközség felszabadulásától. 1945. március 28-ától vezetett eseménynaptárat. Középkori okiratok, évkönyvek fotókó-­­­piáit is beszerezték, egyiken már 1092-tő­l említik a telepü­lés nevét. De gyűjtik a szent -­­ gróti diplomások szakdolgoza-­­ tait és régtől vezetik azt a cikkbibliográfiát, mely sokré­tűen láttatja a község életét a sajtó tükrében. — Van hát miért betérni ide­­ párkir*'' ! / — CSAK ÍGY FEJLŐDHE­TÜNK, s ez az útja annak is , hogy napjainkban már 800 helybeli felnőtt és több, mint­­ félezer iskolás látogatja a könyvtárat — sietett a válasz­­szál a jó kedélyéről is ismert, köztiszteletben álló könyvtá­­­­ros asszony. — S bár ez te­­e­ e­ kintélyes olvasói létszám, mi azért valamennyi vendégünk­kel szívélyes, mondhatnám meghitt viszonyban vagyunk, tüzetesen ismerjük igényeiket, szokásaikat. Talán ezért akad annyi idős olvasónk a 70—80 évesek köréből is. Nemcsak jó könyvvel, hanem jó szóval is várjuk valamennyiüket, mert ez alapfeltétel ahhoz, hogy minden korosztály otthonának tekintse a könyvtárat. Az asz­­szonyok, lányok például 1967 óta látogathatják a kultúrház­­zal közös nőklubunkat, amely éppúgy színtere magvas író- olvasó találkozóknak és köz­életi eszmecseréknek, mint hangulatos recertcserének, vagy nevelési aktualitások megvitatásának, divatlap bön­gészdének, zenehallgatásnak, sőt néha még főzőcskének is. Ezer útja van az olvasóvá ne­velésnek. A NAGYKÖZSÉGBEN JÁR­VA sokaktól hallottuk, hogy s jeles könyvtárépítő és közös­ségszervező munkának a szá­mos társadalmi tisztségben is derekasan helytálló igazgató­nő a lelke. Méltán kapta meg hát augusztus 20-a alkalmából 3 művelődésügyi miniszter ki­tüntetését. X. A. S Cél: a cukorbetegek szervezett gondozása Küzdelem a sök­fajti sárkánnyal A sárkány egyik fejét le­­vágtuk — hangoztatták hatvan évvel ezelőtt orvos­­kö­rökben, amikor­ felfedezték az insulint, s ez a cukorbetegek­nek az életet jelentette. Azóta sokat fejlődött az orvostudo­mány, azonban a mai napig is népbetegségnek számító — Magyarországon 300 ezer em­bert érintő — kór gyógyítása, kezelése még mindig nem tö­kéletes, habár az utóbbi évti­zedben sikerült számos olyan eredményt elérni a kutatók­nak, amelyekkel meghátrálás­ra kényszeríthetik ezt az ókor óta ismert betegséget Ma már tudják, hogy víru­sok, immun­folyamatok, gene­tikus (örökölt) tényezők, az el­hízás okozhat a szervezetben kóros cukorszint változást, in­gadozást, amely különböző ke­zelési módszerekkel tartósan egyensúlyba hozható. Koráb­ban csak állati hasnyálmirigy­ből nyert insulinnal kezelték a diabetes betegeket, most a szervezetre sokkal kedvezőb­ben ható humán (emberi) in­sulin felhasználásával szabá­lyozni tudják a vércukorszin­­tet, hogy az egészséges embe­­rével azonos legyen. A bakté­riumok vagy szintézis útján előállított emberi insulin fel­találása mellett a kezelési for­mák is korszerűsödtek: a hor­dozható insulnadagoló pum­ban ez a „díszletváros” két új­­­pált leegyszerűsítiik, könnyebbé létesítménnyel is gazdagodott:­­ teszik az életmentő anyag be­­átadták a filmeseknek a ház­juttatását a szervezetbe és —­romezer négyzetméteres szú- egyelőre csak kísérleti stú­­diót és felépült a Hamlet című drumban — miniatűr pumpák tv-produkció díszlete, ami ké- beültetésével is foglalkoznak, tőbb más játékfilmek készítő- , sikertel,­­­séhez is felhasználható. Jelen- ] A , diabetológiábam elért I leg Seregi László rendező a­z eredmények ellenére a cukor- I három évvel ezelőtti Manón betegség még ma is az orvos- Lescant című produkció dísz­­tudomány nagy kérdőjeles kö­­retét használja fel új tv-film­ zé tartozik, mert — bár alap­­jének forgatásához. Az új tv-­­ jaiban ismertté és kezelhetővé film Planquette: Corneville-i vált —­a következményei, szó­­harangok című operettjéből védményei, továbbra is világ­­készül. Ismerte gondokat jelentenek. Be Hazánkban 12 éve alakult meg a Magyar Diabetes­­ Társaság. Az elmúlt évtized alatt jelentős elismerést vívott­­ ki magának az országhatáro­­­­kon kívül is. Bizonyítja, hogy az Európai Diabetes Társaság­­ idén szeptember 1. és 4. között­­ Budapesten, az Építők Székhá­­­­zában tartja 18. tudományos ülését, amelyen 40 ország , nyolcszázhatvan szaktekintélye ■ vitatja majd meg a cukorbe­­­­tegség időszerű kérdéseit, a tudományos­ kutatás és a gya­korlati betegellátás szemszögé­ből. Százhetven előadás hang­zik el: a cukorbetegség erede­tével, kiváltó okaival foglal­kozó témák, a kezelés korsze­rű módszerei (például a gén­sebészet) mellett különösen nagy érdeklődésre tart majd számot a cukorbetegség szö­vődményeit vizsgáló, feltáró és megelőzésére irányuló kutató­munka. Korunkban a diabeto­­lógiának a cukorbete­gség szö­vődményeivel, ezzel a „sokfe­jű sárkánnyal” kell megküz­denie, ami talán nehezebb az alapgyógyításnál, mivel a szö­vődmények szerteágazók és külön-külön is súlyos beteg­ségnek számítanak. Csak pá­rat említve: érelmeszesedés, vesekárosodás, szívkoszorús el­változások, szembetegségek. Ez utóbbi a kongresszuson el­hangzott témák között is ki­emelten szerepel, hiszen az embernek a külvilágtól kapott információk 90 százalékát a látás adja. Nagyon sok múlik a rend­szeres gondozáson, nevelésen, hogy a szövődmények elhá­ríthatók, megelőzhetők legye­nek. Külön figyelmet érdemel a diabetes terhes nőkkel való foglalkozás, nemcsak az anyák védelmében, hanem, hogy ki­zárhassák a magzat fejlődési rendellenességed! Sajnos, a cukorbetegek között sok a gyerek. Az európai szintű ta­nácskozáson róluk is szó lesz. M­­ár az utóbbi időben sokat fejlődött nálunk la a diabetes betegellátás, azért korántsem lehetünk elégedettek, mert a cukor­bajosok szervezett gondozá­sáról még nem beszélhetünk. Az egész országra kiter­jedő, rendszeres szűrővizsgá­latok, a sajátos életmódra, táplálkozásra oktató, nevelő klubok létrehozása, (eddig 40 alakult meg, fele vidéken mű­ködik), a gyermekek nyári tá­boroztatása még nem éri el azt a szervezettséget, amely az NDK-ban, Csehszlovákiában, Bulgáriában már állandósult. A magyar diabetikus készít­mények nyugat-európai szín- I vonalúak, sőt az üdítő italok­­ a legjobbak közé sorolhatók, s azonban kisebb településein­ken kicsi a választék belőlük, vagy talán egyáltalán nem kaphatóak. Tehát van mit ten­ni! Horváth Anita Magyar irodalom a Szovjetunióban Rövid időn belül több ma­gyar irodalmi művel megis­merkedhettek a szovjet olva­sók. Augusztus közepén Tal­­linnban észt nyelven is kiad­ták Szabó Magda „Katalin utca” című regényét. Az írónő művei ismertek a Szovjetunió­ban, közülük nem egyet az oroszon kívül több köztársa­ság nyelvére is lefordítottak. A hónap végén a Hudo­­lsesztvennaja Lityeratura (szépirodalom) Kiadó gondo­­zásában Moszkvában orosz nyelven 50 ezer példányban megjelent egy több mint fél­ezer oldalas kötet, „Mai ma­gyar próza” címmel. A válo­gatásban négy kisregény, iletve novella szerepel: Szabó Magda „Pilátus”, Rákosi Ger­gely „Tigrisugrás”, Kertész Ákos „Az nyer, aki mer” és Galgóczi Erzsébet „Szent Kris­tóf kápolnája” című műve. A Hudozsesztvennaja Lityeratu­ra, mint a kiadó szerkesztői elmondták, a közeljövőben to­vábbi magyar irodalmi alko­tások megjelentetését tervezi. Befejezés előtt áll „A XX. szá­zad magyar lírája” című kö­tet szerkesztése. A reprezen­tatív,, két­nyelvű antológia Ady költeményeivel kezdődik és a kortárs költők műveivel zárul. Egymás mellett olvas­hatók majd benne az eredeti versek és azok orosz fordítá­sai. (MTI)

Next