Zalai Hírlap, 1982. november (38. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-02 / 257. szám

­* Kereskedik brigád találkozója A XXTL KPVDSZ kulturá­lis hónap alkalmából október 26-án brigádtalálkozóra ke­rült sor a zalaegerszegi 105. sz. bolt rendezésében, öröm­mel tettünk eleget a zalaeger­szegi Április 4 szocialista bri­gád meghívásának. A brigád­­találkozón megismertük egy­más gazdasági, társadalmi és kulturális tevékenységét, meg­néztük Zalaegerszeg nevezetes­ségeit, essen belül részleteseb­ben a Falumúzeumot és a mű­velődési központot Szeretnénk a most létrejött kapcsolatot a jövőben is fenn­tartani és még fokozottabb fi­gyelemmel kísérjük egymás tevékenységét, eredményeit, s a lehetőségekhez mérten se­gítjük egymást. Ezúton is köszenetünket fe­jezzük ki a 105. sz.­bolt szo­cialista brigádjának a szíves vendéglátásért, s további mun­kájukhoz sok sikert kívánunk. Köszönjük a Zala megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat gazdasági és társa­dalmi vezetőinek, hogy e bri­gádtalálkozó lehetőségét szá­munkra biztosították. Szakáll Ibolya, a nagykanizsai 36-06 ABC József Attila szoc. brigádjának vezetője Megtettem amit lehetett Szükségesnek tartom, hogy válaszoljak a Zalai Hírlap ok­tóber 26-i számában Kitől várhatunk segítséget címmel a Postánkból rovatban megje­lent levélre, már csak azért is, mert én vagyok a lakásszö­vetkezet elnöke. E lakásfenntartó szövetke­zethez nem csupán a Gróf Já­nos és Lőrincz István által la­kott ház tartozik, hanem to­vábbi 248 lakás, amellyel ugyancsak foglalkozni kell és állíthatom, hogy a Lakásfenn­tartó Szövetkezet minden tag­jának megvan az a lehetősége, hogy azt a segítséget, ami szükséges gondjaik rendezésé­hez megkapják. A XII. sz. Lakásfenntartó Szövetkezet üzemeltetésében levő épületeket a Zala megyei Állami Építőipari Vállalat építette. Kezdettől fogva visz­­szatérő panaszunk, hogy az épületek egyes lakásai a panel csatlakozásoknál csapóeső ese­tén beáznak. Kezdettől fogva gondunk, hogy a kazánházak, mint vizes helyiségek nem megfelelő szigeteléssel készül­tek. Az építési hiányosságok miatt évek óta harcban állunk a kivitelezővel. Amikor jogos panaszok érkeztek, mindany­­nyiszor eljártam a kivitelező­nél, sohasem kerestem kitérőt Intézkedéseimről a szövetke­zet irattárában megtekinthető számos levél tanúskodik, ame­lyet a Zala megyei Állami Építőipari Vállalathoz intéz­tem. Tehát igazságtalannak tartom a levélíróknak azt az állítását, hogy én kitértem volna a panaszok intézése elől. Az ellenben igaz, hogy el­mondtam a lakóközösség tag­jainak, hogy a kérdéses épü­letnél sok az üvegkár, a la­kóknak nagyobb gondossággal kellene megbecsülni a közva­gyont Ettől függetlenül az üvegezést még augusztusban megrendeltem és azóta, még a levél megjelenése előtt meg­sürgettem. A panaszolt vil­lanyóra üvegajtajából az üveg az épület átadása óta hiány­zik, a beruházó vállalat az épületet enélkül vette át. Sípos Ferencné, szövetkezet elnöke­ i pamacsoló borbély, a vénusz­­­­szonynak öltözött fiatalember,­­ a magyarruhás kerékpárosfiúk , és a nagy pocakot növesztett­­ szőlősgazda sem. A népes ci­­gánylánycsapat bolondos jós­latokkal tréfálta meg a néző- I­két. A színes, vidám csapat­­ végén szalagokkal kilobogózott­­ traktor vontatta a kovácsüllőt­­ a kováccsal. A Faluház szőlővel, papri­kafüzérrel, különböző termé­kekkel feldíszítve várta a tán­colni vágyókat. A „díszlet” biztonságára ügyes csőszök vi­­­­gyáztak és fogták fülön a tol­vajokat. A talpalávalót az ETNA együttes szolgáltatta. A felvonulás szép példája­­ volt az általános iskolás és felnőtt korú, valamint az egeraracsai és dióskáli lakos­ság összefogásának, sikeres egy­üttműködésének. Tóth Józsefné, a Faluház igazgatója Vidám szüreti felvonulás Dióskálon Két évtizedes szünet után ismét szüreti felvonulás szer­vezésével próbálkoztunk Diós­­kálon. Amikor az ötlet felve­tődött, fiatalok, idősebbek egyaránt nagy lelkesedéssel üdvözölték és felajánlották se­gítségüket a szervezésben, va­lamint részvételüket a lebo­­nyolításban. Szombat délután tarka for­gatag gyülekezett a falu vé­gén, hogy elindulhasson a ré­gen látott vidám társaság Dióskál és Egeraracsa utcáin. A menetet három lóházas le­gény vezette, akiket a hintő követett a korabeli ruhába öl­tözött bíróval és bírónéval. A feldíszített lovas fogatokon fog­laltak helyet a magyarruhás iskolás lányok, a hegedűs ci­gánylegény és a tangóharmo­­nikás. Itt kaptak helyet a szü­reti kellékek, hordó prés­­ is. Igen nagy sikert aratott az ügyes lábú menyecskékből ala­kult néptánccsoport Nem hiányzott a menetből a tréfás bemondásokkal hangoskodó kisbíró, a nézőket liszttel be­hintő molnárlegény, a habbal Játszótér társadalmi összefogással Zalaegerszeg Besenyő város­részének lakói gyermekjátszó­teret építettek társadalmi munkával A játszótér építé­sének szervezését megkönnyí­tette a zalaegerszegi Vertesz Vállalat vezetőségének segít­sége. A kerítéshez szükséges vasoszlopokat térítésmentesen rendelkezésre bocsátotta a vasszerkezeti II. lakatos mű­hely, a Vörös Csillag szocia­lista brigád pedig a bejárati kaput készítette el A Nyugat- Zalai Vízrendezési Társulat Lenin és Ságvári szocialista brigádja tereprendezésben és a kerítés építésben jelentős társadalmi munkát végzett. A városi tanács a kerítéshez szükséges drótfonatot biztosí­totta. A városkörzetben élő gyere­kek most már biztonságot nyújtó, bekerített játszótéren tölthetik szabadidejüket. Kö­szönet a segítségért. Molnár János, a városi tanács tagja lllilÉÉIMIIiÉl®­ Vajda Ferencné, a KPVDSZ megyei bizottságának tagja arról ad tájékoztatást levelé­ben, hogy október 26-án szak­­szervezeti napot rendeztek Hévízen a Textilmunkás Gyógyüdülőben, ahol megje­lent és a közel száz résztvevő­nek előadást tartott Ligeti László, a SZOT alelnöke. Elő­adásában többek­ között fog­lalkozott a szakszervezeti mozgalom történetével, jelen­legi feladataival, szerepével. Az előadást követően vála­szolt az elhangzott kérdésekre, amelyek kiterjedtek a Szak­­szervezeti Világszövetség te­vékenységére, a szocialista és a kapitalista országok szak­­szervezetei közötti kapcsola­tokra. A hazai szakszervezeti *• A L. A i U A 41 A- A i' élettel összefüggésben elsősor­ban az üdülőjegyeknél tapasz­talható problémákról szóltak a résztvevők, hangsúlyozva: az igazságos elosztás elvét, a pro­tekció megszüntetését, s hogy gondoljanak az üdültetésnél a nagycsaládosokra és nyugdíja­sokra. Több kérdés hangzott el a lakásépítési gondokkal kapcsolatban. Feszt­eg Tibor, a lenti 407-es Munkácsi Mihály Ipari Szak­munkásképző Intézet KISZ- titkára megírja, hogy az inté­zet kihelyezett tagozatának ta­nulói a többi középfokú intéz­­­­ményhez hasonlóan részt vet­­­­tek az őszi mezőgazdasági munkában. Szabad szombatju­kat almaszedéssel töltötték, melynek bevételét — 4000 fo­rintot — az úttörőstadion kor­szerűsítésére ajánlották fel. Németh Jánosné szakszerve­zeti bizalmi a Zala megyei Sütő és Édesipari Vállalat dol­gozóinak társadalmi munká­járól ad hírt. A vállalat 45 dolgozója az egervári terme­lőszövetkezet gyümölcsösében 140 mázsa almát szedett. Az almaszedésért kapott összeget a zalaegerszegi városi tanács egyszámlájára a gyermekin­tézmények fejlesztésére fizet­ték be. Molnár Eszter, a zalaeger­szegi Pais Dezső Általános Is­kola csapattudósítója arról számol be levelében, hogy­­ honismereti vetélkedőt tartot­tak több iskola részvételével a zalaegerszegi Falumúzeumban. A vetélkedőn minden csoport egy-egy épületről számolt be. Például a Pais Dezső Általá­­­­nos iskola tanulói a csődéi­­ kerített házat ismertették. Aztán rajzoltak, táncol­tak, játszottak. A honis­mereti verseny első he­lyezettje a Pais Dezső Ált. Is­kola, második a József Attila­­ általános iskola első csapata, harmadik az egervári iskola csapata lett. Kalocsa József fenékpusztai olvasónk panaszolja, hogy az­­ ősz folyamán immár második­­ esetben tart zárva élelmiszer­­boltjuk, mivel a dolgozók évi szabadságukat töltik. Kenye­­­­ret és tejet ugyan árusítanak az italboltban, de azért is sorba kell állni. Mivel a prob­léma közel 60 családot érint, kéri, hogy az illetékesek gon­doskodjanak a helyettesítésről. Bánkuti László nyugdíjas,­­ Nagykanizsa, Bolgár Hadsereg a 9/b. szám alatti levélírónk­­ szóváteszi, hogy augusztus óta­­ nem tud beszerezni jogosítvá­­­­nya kicseréléséhez szükséges­­ űrlapot A Dél Zalai Áruház­­­­ban — ahol kapható, ha van — többszöri érdeklődésére „sajnos nincs” választ kapott. Kérdezi, meddig lesz még hiánycikk Nagykanizsán a jár­­­­művezetői engedélyhez szük­­­­séges nyomtatvány. A Lenti Állami Zeneiskola Hmm ablakait társadalmi mun­kában cserélték ki a honvédség KISZ-szervezetének kato­nák Munkájuk értéke 13 000 forint. (Sári Zoltán ástal) Olvasói észrevételeit nyomában kegyeleti park lesz a Göcseji úti temető Több olvasónkban keltett aggodalmat a hír, hogy Zala­egerszeg néhány temetőjét le­zárják. Leveleikben kérdezik, hogy mi ebben az igazság. Mint általában a mendemon­dákban, ebben is néhány va­lótlan tény kapott szárnyra, nevezetesen, hogy a Göcseji úti temetőt olyanképp zárják le, hogy abból a halottakat ex­humálják és az új temetőkben kapnak majd végső nyughelyet. Zalaegerszeg Város Tanácsa 1/1982. számú rendeletében messzemenőkig figyelembe vet­te az emberek ragaszkodását a régi temetőkhöz, szabályozta a temetők és a temetkezés rend­jét Néhány temetőt, köztük a Kálvária, az ólai és a Göcseji útit 1990. december 31. napjá­val lezárják. De temetkezési helyek ezekbe is csak 1985. de­cember 31-ig válthatók, az utóbbiban köztudottan csak a díszsírhelyek vannak fenntart­va. A már megváltott sírhe­lyekbe sem lehet 1990. decem­ber 31. után temetkezni, még rátemetéssel sem, de a megle­vő kripta és kolumbárium he­lyek felhasználhatók. A meg­váltott, de fel nem használt sírhelyeket a temető fenntar­tója visszaváltja. A lezárt temetők a város zöldterületi rendszerébe szer­vesen illeszkedve mint kegye­leti parkok lesznek fenntartva, biztosítva ott a csendet és nyugalmat, megőrzik eredeti jellegét. Műszaki hiba okozta a késedelmes tisztít­ás Balogh Józsefné Zalaeger­­szeg, Pais D. u. 1. sz. alatti olvasónk levelére, melynek Fogytán a türelmem címmel, szeptember 28-i számunkban­­ adtunk helyt, a Zala megyei Patyolat Vállalat igazgatója­­ reagált: — Teljes mértékben egyet­értünk tisztelt ügyfelünk tü­­­­relmetlenségével, panasza jo­gos volt. Ismételten közöljük, hogy a Zala megyei Patyolat Vállalat a megye lakosságától tisztításra átvett tollat a Bara­nya megyei Patyolat Vállalat­tal végezteti bérmunkában, mivel vállalatunk a tisztítás­hoz szükséges technikai eszkö­­­­zökkel nem rendelkezik. A­­ bérmunkát végző pécsi patyo­latnál műszaki hiba miatt a tisztítás hosszú ideig szüne­telt. A késedelmes kiszolgálás­nak ez volt az oka, amiért minden tisztelt ügyfelünktől ismételten elnézést kérünk. A növekvő tolltisztítási igé­nyek megfelelő kielégítésére vállalatunk megrendelt egy tolltisztító gépet. Beérkezésé­től függően legkésőbb 1983. II. félévében saját tisztítással ter­vezzük a szolgáltatást bonyo­lítani, amit hasonlóan a többi­­ szolgáltatásunkhoz a lakosság­­ általános megelégedésére igyekszünk elvégezni. Árvai Jánosné igazgató vetkezett azon károkat, ame­lyeket a biztosított vagyontár­gyakba való becsapódó villám­­csapás okozott”. (Feltételek II . pontja.) A helyszínen eljárt kárszak­értő megállapította, hogy a villám a hűtőgépbe nem csa­pott be, ennek nyomát a hely­színen é­rlel­ni nem lehetett. A károsodás oka az a körülmény volt, hogy a villámcsapás a hálózatban (áramvezetékben), mint ügyfelünk levelében is írja, feszültséget indukált, az így létrehozott túlfeszültség pedig a hűtőgépet tönkretette. Intézett:"'­ a villám "'apás ál­tal kő.........? oko~ ' ké-v­ai nem ♦•;*•'T meg, ezért az ügy­fél kárát rendezni a legna­gyobb sajnálatunkra nem áll módunkban. Ami az ügyfélnek írt levél szövegét illeti, abban valóban tévedésből nem hűtőgép, ha­nem televízió szerepel. Az el­írásért ezúton kérem ügyfe­lünk szíves el''nézését. Az ügy­intézőt figyelmeztetésben ré­szes­' -n. szinyéri Gyula igazgató A kft. vetett kárért nem fizethetünk Október 19-i számunkban, a Leveleinkből röviden rovat­ban közöltük Szabó László iraki olvasónk levelét, mely­ben panaszolta, hogy villám­csapás következtében tönkre­ment a hűtőszekrénye és az Állami Biztosítótól Km kap kártérítést. A panasszal kapcsolatban mg A Bami Biztosító megyei igazgatója folytatott vizsgála­tot, s tájékoztatta szerkesztő­ségünket annak eredményé­ről. Szabó László Bak, Room T. u. 49. sz. alatti lakos 1982. augusztus 11-én kárt jelentett a zalaegerszegi járási fióknál, amelyben előadta, hogy au­gusztus 5-én éjszaka a vihar és villámcsapás következtében a községben nem volt áram, a villanyóra automatái kikap­csolódtak, a hűtőgépe tönkre­ment. A Gelka szerviz megbí­zottai megállapították, hogy a kárt „elektromos probléma okozta”. Ügyfelünk mezőgazdasági épület- és lakásbiztosítási szer­ződéssel rendelkezik, melynek alapján a biztosító vállalja­ .A biztosító megtéríti a bizto­sított vagyontárgyakban bekö- Jubileumi galamb- és kisállatkiállítás Tizenhat ország részvételé­vel európai galamb- és kisállat­kiállítás lesz Budapesten no­vember 5—6—7-én a magyar szervezett galamb- és kisállat­­tenyésztés 100. évfordulója al­kalmából. A Hungexpo Vásár­város „A” pavilonjában, több mint ötvenezer állat kerül ki­állításra. A kiállításon a nyolc szocialista országon túl részt­­vesznek különleges kisállata­ikkal Anglia, Ausztria, Dánia, Hollandia, Franciaország, NSZK, Svájc és Olaszország kisállattenyésztői is. Bemutatásra kerül az Euró­pában tenyésztett valamennyi jelentősebb galambfajta, to­vábbá 1200 db házinyúl 20 faj­taváltozatban. A közönség gyö­­­­nyörködhet a legkülönfélébb I toklszínű díszbaromfifajták be- I mutatóján kiállított állatok- I ban. Emellett bemutatásra ke- I­­ülnek a háztáji gazdaságok­ban tenyésztett és tartott ha­­szonbaromfifajok és fajták is. A díszmadarak sokasága és szinorgiának számító színvál­tozatai, különleges énekük , újdonság lesz a magyar kö­zönség részére. Érdekes szín­foltja lesz a nagyszabású ki­állításnak a mintegy 100 macskatenyésztő által bemuta­tott különböző macskafajták változata is. A prémesállatok között természetesen ott sze­repelnek a nutriák, a nyércek, csincsillák, rókák és egyéb ne­mesprémet termelő állatfajok. A kiállítás ünnepélyes meg­nyitója november 5-én déle­lőtt lesz. A pavilon előtti téren a megnyitás pillanatában a magyar úttörők 1000 galambot reptetnek fel a béke és a né­pek közötti barátság szimbólu­maként. A kiállítás megtekintése díj­talan. Ha m­­­érül a beruházás Csak a fűtés változott, az ár maradt című, október 22-i számunkban közölt cikkben megírtuk, hogy a Zala megyei Gabonaforgalmi és Malom­ipari Vállalat lenti szárító­üzemében áttértek az olcsóbb gázfűtésre, ennek ellenére a gazdaságok a régi árat fizetik a szárításért. Cikkünkre a vállalat igaz­gatójától a következő választ kaptuk: — A vállalat lenti telephe­lyén a B—15 típusú nagy telje­sítményű szemlttermény szárí­tó 1979-ben épült 7,7 millió fo­rint beruházási költséggel, olajfűtéses megoldással. Ebben az időpontban ugyanis a telep térségében még nem volt föld­­gázvezeték,­­ nyilván földgáz sem. A gerincvezeték építésé­nek az előkészületei 1980-ban megkezdődtek, s vállalatunk a kivitelezési költségekhez 193 ezer forinttal járult hozzá. A Beruházási Bank a hozzá­juk benyújtott energiaraciona­lizálási pályázatunkat elfogad­va tette lehetővé az olajfűtés gázzal történő kiváltását, amely 1 900 000 forint beruhá­zási költséggel valósult meg 1982 júniusában. (Ebből az ösz­­szegből 1 350 000 forint a vis­­­szafizetendő állami támogatás.) Feltehetően a Beruházási Bank pályázatunkat azért fo­gadta el, mert számításokkal tudtuk bizonyítani a beruházás gazdaságosságát, viszonylag rövid megtérülési idejét. A megtérülésnek, illetve a visz­­szafizetendő állami támogatás­nak az anyagi alapját az adja, hogy a földgázzal való üze­meltetés költségei — a jelen­legi árak mellett — az olajé­nál alacsonyabbak. A gazdaságossági számítá­sok a MÉM Értesítő 1980. évi 18. számában megjelent közle­ményben foglaltakon alapsza­nak, amely rögzíti a szárítási díjakat. Tudni kell, hogy a ga­bonafélék felvásárlását a vo­natkozó rendelkezések légszá­raz állapotra értelmezik — ka­lászosok víztartalma 14,5 szá­zalék, kukorica esetében 15 százalék —, s amennyiben a tényleges víztartalom ennél magasabb és a gabonaipar végzi szolgáltatásként a szárí­tást, a termelőt terheli a szá­rítási költség. A fentiekből következik, hogy a vállalat a szárítóüzem­re fordított pótlólagos beruhá­zás 2 952 000 forintot kitevő összegével erkölcsileg és anya­gilag tartozik a népgazdaság­nak elszámolni, amelyet a Be­ruházási Bank ellenőriz. A megjelent cikk mondani­valójával nem tudok egyetér­teni. A gondolat megvalósítá­sára a megtérülést követően kerülhet sor, amennyiben az energiaárak ezt lehetővé te­szik. Deliága Imre igazgató

Next