Zalai Hírlap, 1983. január (39. évfolyam, 2-25. szám)

1983-01-04 / 2. szám

1983. január 4.­_______ ZALAI HÍR| I | Kovács Vendel pölöske nyugdíjas erdész szerkesztősé­günkhöz küldött levelében ar­ról számol be, hogy­­az idén december 17-én tartották a baki erdészet irodaházánál tanácskozó termében az im­már hagyományos nyugdíjas találkozót. A jelenlevőknek Szabó Béla erdészetvezető tar­tott rövid ismertetőt az erdé­szet munkájáról, terveiről Megelégedéssel nyilatkozott a termelő brigádok, az anyag­­mozgató gépkezelők nehéz munkájáról, s külön elisme­réssel szólt a nyugdíjasok te­vékenységéről, a termelő mun­kához nyújtott segítőkészsé­gükről. A találkozón az ünne­peket szimbolizáló, illatos fe­­nyőgalyákkal díszített asztal mellett jó hangulatban lezaj­ló baráti beszélgetésre és aján­dékozásra került sor. Karancsy László (Hévíz, Su­gár u. 8. A/2 levélírónk a hé­vízi öregek napközis klubjá­nak karácsonyi ünnepségéről számol be, amelyet a MÁV Gyógyüdülő rendezett a nyug­díjasok részére. A köszöntők­­ elhangzását követően a héví­zi általános iskola növendé­keinek szavalatai, ének és ze­neszámai szórakoztatták a­­ megjelenteket — írja többek között a Fehér Margit tanuló, rajz s kultúrfelelős a bázakerettyei­­ kultúrházban rendezett isko­lai fenyőünnepről ír szerkesz­­t­­őségünknek címzett levelé­ben. Tudósításából megtudtuk, hogy a tanítás utolsó napjá­nak délutánján rendezett ta­lálkozón szép karácsonyfát " állítottak fel, amely tele volt­­ édességekkel, díszekkel. Jól si­került, izgalmas Fele sem igaz­i vetélkedőt tartottak, majd az­után diszkóra került sor, ame­lyen szintén jól érezték magu­kat. A tanulók nevében végül köszönetét fejezi ki az iskola vezetőinek a szép fenyőünnep megrendezéséért. Konyhaablak a nagyvilágra Az utóbbi másfél—két évti­zedben fővárosunk nemcsak a nagyvilág kultúrájára nyi mind több és mind szélesebb ablakot, hanem — s nincs ebben semmi lebecsülni való — a nagyvilág konyhájára is Elvégre ez sem elszakítható része az általános emberi kul­túrának, s ha nem is a leg­fontosabb, de lényeges bepil­lantást enged egy-egy női hétköznapjaiba, szokásaiba némiképpen az életmódjába Nem is szólva arról, hogy mi­lyen kellemes barátkozni egy­­egy nálunk ismeretlen ízzel ételfinomsággal. Nemzeti hetek Ma már a Budapestre utazó részese lehet a legkülönfélébb nemzetek gasztronómiai élve­zeteinek. A szomszéd népeké­nek különösen, de egyre távo­labb is kalandozhatunk. Bizo­nyos esetekben csak alkal­manként, amikor szállodák, éttermek hir­detnek meg nemzeti hete­ket és külhoni szakácsok re­mekeivel vár­ják a vendége­ket. A Duna- Interkontinen­­tal például rendszeresen — évente három— négy alkalom­mal — fogadja valamelyik kül­földi testvérin­tézményének a stábját, hogy bemutassa főzt­­jét hazai és kül­földi látogatói­nak. A legutóbb angol hét zaj­lott a falai kö­zött. A margit­szigeti Thermal is megkezdte ezt a szép szo­kást ők bolgár héttel indítot­tak. Természetesen az a legprak­tikusabb, ahol állandóan kí­nálják egy-egy, vagy akár több nép sajátos ételeit. A nagykörúton évek óta népsze­rű az ízek utcája, amelyben — a magyar mellett — a me­diterrán és az angolos étel­­választék csalogat. A Szovjet Kultúra és Tudo­mány Házának éttermében, a Bajkálban a világhírű orosz konyha dominál sokféle fo­gásban, de a Szovjetunió más népeinek — főként a grúznak — egy-egy finom falatja is megkóstolható. A bajkáltól az Etoile-ig Régóta működik a Berlin étterem, s újabban pincéjében a Raabe Diele, amely a ma­gyar fülnek alighanem isme­retlenül cseng, pedig híres ér­dekesség. Valójában az NDK fővárosában nagy hagyomány­ra visszatekintő vendéglőnek a mása, mely Wilhelm Raabé­­ról, a múlt századi német rea­lista regényirodalom egyik legjelentősebb képviselőjéről kapta a nevét. Igen kedvelte ugyanis az efféle söröző-mula­tókat (amit a Diele jelent). Olyasféle ez ott, mint például nálunk a Krúdy-kocsma, s a hangulata is olyasmi, csak persze fröccsözés helyett sörö­zés járja, s nemcsak a közön­séges fél literes korsókból. A bolgár konyha sokféle ét­ke a Szófia étteremben, a románé a Bukarest vendéglő­ben lelhető föl, van ezenkívül lengyel kocsma (ami persze jellegében több annál), szlo­vák étterem-söröző, szerb kis­vendéglő. Csupán az idén a Belvárosi Vendéglátó Vállalat területén három újabb nyílt. Átalakították a Napoletánát az olasz írek kedvelőinek, Etoile néven intim hangulatú francia vendéglő fogadja az érdeklődőket, éppen Mitter­rand magyarországi látogatása óta. A karácsony előtti hetek­ben gazdagodott ez a sor a legújabb színnel: egy távol­keleti étteremmel. Távolkeleti ízek A Vörös Sárkány távol-ke­leti konyhájának alapját ért­hetően a kínai szakácsművé­szet szolgáltatja,­ hiszen ez a legelterjedtebb és ismertebb, de koreai, vietnami, japán és más ízek is megtalálhatók. Mondani sem kell, hogy az adott országból hozott — és egy évre jóelőre biztosított — fűszerekkel. A kínai konyhá­val azonos jellegzetességek uralkodnak mindegyikben, így egyebek között az ételeket ki­sebb tálacskákban adagolják, s a bennük levő húsokat, zöldségeket kisebb darabokra összevágva főzik, szolgálják föl. Ezért is ehetők kés, villa helyett fa- vagy fémpálcikák­kal. Gyakran kukoricaliszt vi­zes oldatával puhítják a hú­sokat. Már évszázadokkal ez­előtt rájöttek arra, amit ma­napság az alufólia szolgál, hogy ha a kukoricás oldatot a húsra kenik, akkor olyan vé­dőréteget alkot, amin át a hús nedvei a főzés, vagy a sütés közben sem távozhatnak el. ízletesebb és vitaminokban gazdagabb így az étel. A zöld­ségféléket, halakat és az egyéb finomrostú ételnekvalót egyéb­ként gőzöléssel készítik, ezzel is megóvják értékes tápanya­gaikat. A távol-keleti — külö­nösen a kínai — étlapon min­dig található leves, amelyet általában húsból főznek. Az étkezésnek azonban nem a be­vezetője, hanem a tea előtti utolsó fogás.­ Egy fapon menti Akinek netán kedve kere­kedne otthon is belekóstolni a távol-keleti konyha rejtelmei­be, annak végül ajánlhatunk könnyű japán menüt. Ez nyárson sült szárnyasdarab­kákból, gyümölcsös rizslepény­ből és tengeri kagylólevesből áll. Receptje a következő: SZÁRNYASDARABKÁK NYÁRSON: A nyársra felfű­zött kicsontozott csirkehúso­kat pácoljuk. A páclé alapja szójaolaj vagy égetett cukor, ízesítve (a Herbária boltokban kapható) eayen borssal, tojás­­sárgájával, szemesborssal. A pácban több órán át érlelődni hagyjuk, majd kiemelve on­nan roston sütjük. Köretnek vegyes zöldség illik. A vegyes zöldségeket összedaraboljuk, összekeverjük, az egészet pu­hára pároljuk, sóval, borssal, őrölt cseresznyepaprikával íze­­sítjük. Tálaláskor külön kis edényekben sótlan vízben főtt rizst adunk mellé. RIZSLEPÉNY GYÜMÖLCS­CSEL: Csillag ánizsreszeléket adunk a főtt rizshez, majd ki­hűlés után tojássárgáját, ada­gonként másfél deka vajat, citromreszeléket. Megvajazott palacsintasütőben lepényt ké­szítünk, adagonként sütés után közepükön vegyes befőt­tel díszítjük. KAGYLÓLEVES: Dobozok­­on kapható kagylóhúst erős, sűrű halalapléhez adjuk hoz­zá, főzzük össze és fehérbor­ral ízesítjük, tejszínnel, tojás­­sárgájával sűrítjük. Lehet kis lisztes vajjal is sűríteni. Csé­szében forrón tálaljuk. A Vörös Sárkány távol-keleti étteremben, Budapesten . A n­énip Jogszabályai Gépkocsihasználat — Népi ülnökök díjazása _Változások a szerzői jog szabályaiban — Új Tájvédelmi Körzet November elején jelent meg és rögtön hatályba is lépett a Minisztertanács elnökhelyette­sének rendelete, amely a dol­­gozók hivatalos kiküldetése esetén felszámítható költségek megtérítéséről szól. A jogsza­bály szerint a kollektív szer­ződésben kell meghatározni, hogy mely munkakörök te­kinthetők külszolgálati beosz­tásnak. Azt, hogy valaki ha­vonta, nyolc napnál többet tölt-e rendszeresen kiküldetés­ben, egy hosszabb időtartam — legalább fél év — átlaga alapján lehet megállapítani. Vasúton történő utazásnál első osztályú kocsit vehetnek igény­be az osztályvezetők, vagy a náluk magasabb munkakörben dolgozók. A kiküldő szervek vezetői azonban indokolt eset­ben más dolgozók számára is engedélyezhetik magasabb ko­csiosztály igénybevételét. A rendelet szerint a kiküldő szerv vezetője kivételesen azt is engedélyezheti, hogy jogo­sítvánnyal rendelkező dolgozó­ja belföldi hivatalos kikülde­tése során személyi tulajdon­ban levő motorkerékpárt, sze­mélygépkocsit használjon. Er­re engedély akkor adható, ha a vasúton, autóbuszon történő utazáshoz képest a saját kocsi használatával felmerülő több­letköltség a takarékossági szempontokat figyelembe véve az időmegtakarítással arány­ban áll, illetve, ha a kocsira érvényes casco biztosítás van. Külön paragrafus szól arról, hogy a termelésben, szolgálta­tásban közvetlenül résztvevő dolgozónak, akinek munkavég­zéséhez a személygépkocsi fo­lyamatos vagy rendszeres használata elengedhetetlenül szükséges, ezért átalánytérítés fizethető. Ez vonatkozik azok­ra a termelés-, illetve forga­lomirányító munkakörökben dolgozókra is, akik a vállalat telephelyén kívüli szolgáltatá­sokat, illetve területileg szét­szórtan dolgozó embereket irányítanak, ellenőriznek. Eze­ket a munkaköröket egyébként az illetékes miniszterek hatá­rozzák meg. Az átalány megállapításánál belterületi használat esetén havi háromszáz, járás vagy Budapest területén havi ötszáz, megye vagy annál nagyobb te­rületre kiterjedő használat esetén pedig havi ezer kilo­méter utazás vehető maximá­lisan figyelembe, ennél többet tehát nem lehet kifizetni. A rendszeresen kiküldetési vagy külszolgálati munkát tel­jesítő dolgozók részére eseten­kénti elszámolás helyett élel­mezési-, szállás-, valamint utazási költségátalány is meg­állapítható. Ezt azonban az előzetes számítások alapján úgy , kell meghatározni, hogy csak a tényleges költségeket fedezze és semmiképpen se je­lentsen fizetéskiegészítést. A rendelet előírja azt is, hogy a már megállapított átalányok összegét időközönként felül kell vizsgálni. A igazságügyminiszter mó­dosította a népi ülnökök díja­zásáról szóló korábbi rendele­tét. Az új jogszabály szerint 1983. január 1-től a munkavi­szonyban­­ vagy szövetkezeti tagsági viszonyban nem álló népi ülnököt ülnöki működésé­nek minden egyes napjára száz forint tiszteletdíj illeti meg. A Magyar Közlöny novem­ber 16-i számában jelent meg a közlekedés- és postaügyi mi­niszter rendelete a közületi szervek gépjárműveiről szóló kormányrendelet végrehajtá­sáról. Ez részletesen meghatá­rozza egyebek között, hogy milyen szolgáltatási feladatok megoldására engedélyezhető lím­ousin és kombi típusú ko­csik igénybevétele, hogyan tör­ténhet a taxi-rendszerű üze­meltetés, mikor engedélyezhe­tő a vállalati személygépkocsi magáncélú használata. (A kö­zületi szerv vezetője évente üzemi személygépkocsiként legfeljebb 3000 kilométer ma­gáncélú használatot engedé­lyezhet). A Magyar Közlöny novem­ber 20-i számában olvasható a művelődési miniszter szerzői joggal kapcsolatos rendelete. Biz egyebek között előírja, hogy a rádió vagy a televízió mű­sorában sugárzott, valamint a kép- vagy hanghordozón nyil­vánosságra hozott művek szer­zőit a magáncélú másolásokra tekintettel külön díjazás is megilleti. Ebből az előadómű­vészek és a hangfelvétel elő­állítói is részesednek. A má­solat készítésére alkalmas üres kép-, vagy hanghordozó anyag (például magnószalag) első belföldi forgalomba hozó­ja köteles az árbevételéből nyolc százalékot a Szerzői Jog­védő Hivatalhoz átutalni. A díjfizetési kötelezettség nem terjed ki az export céljából történő forgalomba hozatalra és az olyan stúdióberendezés­hez, diktafonhoz használt kép- és hanghordozókra, amelyek rendeltetésszerű használat ese­tén nem alkalmasak művek másolatainak magáncélú készí­tésére. A befolyt díjak össze­géből­­ a költségek levonása után hanghordozóknál öt­ven százalék illeti a szerzőket, har­minc az előadóművészeket, húsz pedig a felvétel előállí­tóit; képhordozóknál hetven százalékot kap a szerző, har­mincat pedig az előadómű­vész. Végezetül az Országos Kör­nyezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének két rendel­kezésére hívjuk fel a figyel­met. Az egyik az Esztramos­­hegy egyes területeit nyilvání­totta védetté és csatolta az Aggteleki Tájvédelmi Körzet­hez, a másik pedig a Szatmár- B­er­egi Tájvédelmi Körzet lé­tesítéséről szól. D. A. Pályázati felhívás megyei népi iparművészeti kiállításra Felmenő rendszerű népi iparművészeti kiállítást hirdet a Megyei Művelődési és Ifjú­sági Központ , Zala megye és Zalaegerszeg Város Taná­csa Művelődésügyi Osztálya, az Országos Népművészeti és Tárgyalkotó­­ Egyesület Zala megyei Szervezete, valamint a zalai társadalmi és tömegszer­vezetek egyetértő támogatásá­val. A kortárs zalai népi ipar­művészet széles körű bemuta­tása, népszerűsítése érdekében minden megyénkbeli alkotó és megyénkbeli szakköri kollek­tíva munkáit várjuk a kiállí­tásra. A kiállítást kettős cél­lal rendezzük meg. Egyrészt a megyei népi iparművészeti al­kotók és alkotó közösségek munkájának megismertetése, értékelése, díjazása, másrészt a nyíregyházi VI. Országos Népművészeti Kiállításra egy Zala megyei válogatott anyag továbbítása céljából. A tárgyi népművészet min­den ágában várjuk a bemuta­tandó munkákat: hímzés, szö­vés, fazekasság, kovácsmun­kák, bőrművesség, kékfestés, fafaragás (használati tárgyak, bú­torok, szobrok), tojásfestés, népi gyermekjátékok, hang­szerkészítés, vessző- és gyé­kényfonás. A pályázat részvételi felté­telei : A pályázaton részt ve­het mindenki, aki a munkáit amatőrként készítette, továb­bá mindazok, akik a pályázat­ra meghívást kaptak; országos pályázatokon már szerepelt tárgyakkal nem lehet pályáz­ni; a beküldendő tárgyak szá­ma alkotónként 5, kollekciók, készletek egy darabnak szá­mítanak.­­ A pályamunkákat a területi­leg illetékes városi—járási mű­velődési központhoz 1983. áp­rilis 30-ig kell eljuttatni elő­­zsűrizés céljából. A megyei kiállítás megnyi­tójára 1983. május 14-én 15 órakor kerül sor. A kiállítás június 11-ig tart nyitva. Az el­fogadott, illetve kiállításra ke­rülő anyag másodbemutatóját — igény szerint — a megye nagyobb művelődési intézmé­nyeiben is megrendezzük. A megyei kiállításról a Népmű­velési Intézet szakzsűrije ál­tal kiválasztott pályamunkák kerülnek tovább a nyíregyhá­ziállításra. A megyei kiállításon részt­vevő alkotásokat három pél­dányos leltárív kíséretében fo­­­­gadják el a megyei rendezők.­­ A leltárív tartalmazza: a ter­vező és kivitelező nevét, a tárgy etnikai hovatartozását, megnevezését, méretét, a be­küldő pontos lakcímét és írás­i nyitószámát. A fenti adatokat­­ a beküldött munkákon is fel­­ kell tüntetni, csak így tudjuk az alkotások keveredését meg­akadályozni. A beküldött anyag visszaszállításáról a ki­állítások után a járási, illetve a megyei intézmény gondos­kodik. Kérjük az alkotókat, hogy a kiállításon való haté­konyabb bemutatásuk érdeké­ben — maximum egy gépelt oldalnyi terjedelemben — foglalják össze eddigi mun­kásságukat, életútjukat, hol és milyen sikereket értek el. A megyei kiállításon az ér­tékelés alapján a munkákat díjazzuk és valamennyi részt­vevő emléklapot kap az ese­mény alkalmából. Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ Pályázat tiszthelyettes iskolai jelentkezésre K­onventriniu j.vjuli vazaeri 1- ' um pályzatot hirdetett a kö­­­­vetkező tanévre az általános­­ iskolák nyolcadik osztályos­­ fiútanulói számára: azoknak a­­ jelentkezését várják, akik von­­­­zódnak a katonai életpálya,­­­­ valamint a meghatározott 1 I szakmunkásképesítést is igény- ,­­­lő tiszthelyettesi hivatás iránt, | I s vállalják, hogy tanulmánya­­i | ik befejezése után a Magyar­­­­ Néphadsereg tiszthelyettesei­ként teljesítenek szolgálatot. | Az iskola Szabadszállás köz­ 's­ségben működik és négyéves­­ időtartamú. Az oktatás során­­ a hallgatók gépjármű-techni-­­ kai szerelő (autószerelő) szak-­­ munkásképzésben és azzal­­ párhuzamosan gépjármű, vagy 1 páncélos-technikai szakos­­ tiszthelyettes-képzésben része-­­ sülnek. A budapesti iskolán­­ hasonló feltételek mellett a­­ növendékek szakács szakmun- s kás oktatásban és egyidejűleg 1 1 élelmezési szakos tiszthelyettes | ' képzésben részesülnek. A ne- ' gyedik év végén szakmunkás­­ valamint tiszthelyettes-kibo-­­ csátó vizsgát tesznek, majd a Magyar Néphadsereg tiszthe- i lyetteseiként kezdik meg csa­patszolgálatukat. A képzés so­rán a tanulók térítésmentesen hivatásos gépjárművezetői jo­gosítványt is szerezhetnek. Az iskolán a növendékek teljes és ingyenes ellátásban, továb­bá a tanulmányi eredménytől függően ösztöndíjban, a ne­gyedik évben tiszthelyettes­hallgatói illetményben része­sülnek. A jelentkezés feltételei: ma­gyar állampolgárság, hivatá­sos katonai szolgálatra való egészségi alkalmasság, ma­gyar, történelem, számtan, fi­zika és kémia tantárgyakból legalább „jó” (4-es) tanulmá­nyi eredmény. A pályázók je­lentkezési lapot a megyei had­kiegészítési és területvédelmi (Budapesten a fővárosi hadki­egészítő) parancsnokságtól, il­letve általános iskolájuk igaz­gatójától szerezhetnek be, s ugyanitt kaphatnak részletes tájékoztatást. Ezzel egyidejű­leg más közép- vagy szakmun­kásképző iskolába is jelent­kezhetnek. A pályázat határideje: feb­ruár 20. "

Next