Zalai Hírlap, 1983. szeptember (39. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-02 / 207. szám

1983. szeptember 2. ZALAI HÍRLAP Szolgáltatás sírnevet alapon BKR a zalai gazdaságokban A Bajai Kukoricatermelési Rendszerrel ismerkedve elsőre is az kapja meg az embert, hogy az ez év kezdetétől közös vállalatként tevékenykedő szervezet nemcsak az eredményekben osztozik, hanem amolyan sírnevet alapon együtt van a taggazdaságokkal a kockázatban is. Arról van ugyanis szó, hogy amennyiben a kukorica és a búza hektárra vetített jövedelme a termelőnél nem érné el a kétezer forintot, akkor a szaktanácsadás alapdíjának csak a felét fizeti az érintett mezőgazdasági üzem. Partnerekből, tulajdonosok Talán ezért is tudott gyökeret verni más, régebbi termelési rendszerek társaságában Zalában a BKR. A megyében jelenleg tucatnyi gazdaság a tagja, s 11,5 ezer hektár a rendszer tevékenységébe vont terület. Érdekes megemlíteni, hogy 1979 óta érdekelt a BKR Zalában, s akkor kilenc gazdaság 7,5 hektárnyi területen dolgozott a bajai technológia szerint. Azóta szaporodott a taggazdaságok száma és azzal együtt gyarapodott a terület Változás az is, hogy 1981 óta tevékenykedik a termelési rendszer keszthelyi területi központja, s a zalai gazdaságokon kívül Veszprém megyéből is két mezőgazdasági nagyüzem tartozik hozzájuk. Aztán még valami, a mostani közös vállalatban már nem partneri, hanem tagsági kapcsolat alakult ki, ezt a vállalatot pedig bizonyos fejlesztési alap hozzájárulásával saját maguk hozták létre. Leváltak a korábbi gazdától, a jóhírű Bajai Mezőgazdasági Kombináttól, s most mint termelési rendszer tulajdonosok osztoznak jóban és rosszban, például a vagyonni betét után részesednek a közös vállalat képződő nyereségéből. Újdonság lesz, hogy a kukorica és a búza mellett egy másik növény, a napraforgó is létjogosultságot nyer. Zalában jövő évtől a türjei és a zala- sZentgróti termelőszövetkezet termeli majd az olajos növényt BKR technológia alapján. Aztán szeptember 1-től elsősorban taggazdaságaik rendelkezésére áll a zalaszentgróti körzeti alkatrész raktár, ahol a termelési rendszer gépeihez Zetor-Crystal, K—701 és T— 150/K traktorokhoz, E—516-os kombájnokhoz és a győri Rába gyár mezőgazdasági gépeihez szolgálnak alkatrésszel Olcsón, gazdaságosan Amint Farkas János körzetvezetőtől megtudtuk az említetteken kívül táblára adaptált agronómiai technológiával látják el a taggazdaságokat, számukra biztosítják a vetőmagot, a termelési rendszerbe vont területek kötelező talajvizsgálatának díját pedig kifizetik. Az ajánlott növényvédő szerek beszerzésében közreműködik a körzeti központ, s az új növénynek számító napraforgó értékesítését maguk szervezik. A gépek műszaki állapotának kifogástalanságát segítik azzal, hogy elvégzik a technológiához tartozó eszközök áfa-,lánydíjas javítását, aztán meg- s rendelés alapján óradíjas mun- skákat is vállalnak, sőt más megyék Agrokereitől hozzájuk kerülő gépek garanciális javításáról is gondoskodnak. Minden termelési rendszer annyit ér, amennyi haszonnal , szolgál tagjainak. Nos a BÉR- re nincs panasz, az „olcsók” közé tartoznak. Ennek ellenére egyre javuló teljesítményekrről tudnak számot adni. A zalai „hódításuk” első évében még csak 4,9 tonna volt hektáronként a kukorica hozama, aztán évente emelkedett az átlag, s múlt évre körzeti szinten elérték a 6,6 tonnát, a türjei és a zalaszentgróti tsz a maga 7,7 tonnás hozamával pedig a megye legjobbjai közé került, de a nagylengyeli, a bucsuszentlászlói és a zalabéri közös teljesítménye is felül volt a hét tonnán. Igaz, tavaly a kukoricának rendkívül kedvezett az időjárás. Azt mondják, hogy az idei aszály ellenére is reménykednek a taggazdaságok, persze nem gondolnak a tavalyi rekord megismétlésére, de egy elfogadható hozamra feltétlenül. A tagok érdekében A húga négy tonnájával az idén azonos lett a tavalyi BKR körzeti, hozammal. A türjei termelőszövetkezet ebben az évben is kitett magáért, hektáronkénti átlaga elérte a 4,7 tonnát. Zalában a BKK tehát úgy tűnik meghonosodott és minden jel arra mutat, hogy a termelési rendszer jó szolgálja a taggazdaságok érdekeit. Nemecz Ferenc Szőlőprés és fajélesztő kínálat szüreti cikkekből Közel a szőlőszüret, szakemberek szerint a tartós kánikula következtében a szokásosnál legalább két héttel előbb lesz az idén a termés betakarítása és feldolgozása, mint más években. Ezt felismerve a kereskedelem is előbb kezdte meg a felkészülést a szezonra, hetekkel ezelőtt megjelentek a boltokban a szüreteléskor használatos cikkek egyike-másika. A zalaegerszeg Agroker raktárából például valamennyi 125 literes szőlőprés el is fogyott, van viszont a kistermelők által inkább kedvelt kisebb, különböző teljesítményű sajtójéból. Még 16 literest is lehet kapni. Az elektronikusan és kézi erővel működtető zúzó-bogyónóból a kiskereskedelem valamennyi megrendelését teljesítette az ellátó vállalat. Amint Navratyl József osztályvezetőtől megtudtuk, gondot jelent a mechanikus szőlőzúzó, aminek szállításával mindeddig késlekedett a gyártó. A kisebb típus most már kapható, s a nagyobb teljesítményűek megérkezését is a napokban várják. Van a boltokban 25 és 54 literes üvegballon, igaz kevés, nagyobb mennyiséget elsősorban a városok üveg- és porcelán szaküzletet kaptak. A megye egyik legnagyobb szőlészeti és borászati cikkeket is forgalmazó boltjában, a zalaegerszegi áfémsz mezőgazdasági szaküzletében érdeklődtünk az ellátásról, náluk számos szüreti kiegészítő kellék is kapható. Hordókból a kisebbek ugyan hiányoznak, puttony és I szüretelőkád viszont van. Nincs i demizson, műanyaghordóból és I a már említett üvegballonokból a szaküzlet is jóval többet el tudna adni. Sokan keresik — nem véletlenül — a hordók, a bor fertőtlenítésére, gyógyítására használatos kénlapot, hiába, mert nem lehet kapni. Kínálnak viszont a nagyobb menynyiségű szőlő feldolgozásánál nélkülözhetetlen és borban oldható por alakú ként, savcsökkentésre alkalmas szénsavas meszet, valamint a must forrását elősegítő fajélesztőt. Kapható különböző átmérőjű fejtőslag és borcsap. Megrendelték a borászkodás egyik kellékét, a szőlőhöz feldolgozás előtt adagolható pektnbontót. Az új gépeken könnyebb a munka a Köbtex egerszegi gyárában A Kőbányai Textilművek zalaegerszegi gyárában kis ideje a régi elavult kártatógépeket modern, nagy teljesítményű berendezésekkel vásották le. Ahogy belépünk a csarnokba, azonnal szembetűnik, hogy melyik aza tíz új masina, amely mostanában került ide. Nem is találjuk a kezelőjüket, csak kisvártatva bújik elő valahonnan hátulról, ahol a kevésbé termelékeny gépeken dolgozó munkatársainak segített — Ezeken az „endékás” Textima gépeken öröm dolgozni — kezdi Tordai Judit szövő szakmunkás. — Alig kell hozzájuk nyúlni, szinte maguktól mennek. Olyan termelékenyek, hogy míg a többi gépen teljesítményben dolgoznak, én órabérben, mert a régebbi berendezések nem tudják követni az újak tempóját. — Nem fárasztó egyszerre tíz gépen dolgozni? — Egyszerre soha nem megy a tíz kártoló, mert mindig van igazítani való valamelyiken. Na, nem azért, mintha elromlottak volna, hanem a rendszeres felülvizsgálat meghosszabbítja az élettartamukat, s kevesebb is kiszolgálja az utána következő gépeket. De, ha egyszerre pörögnének is, menne a munka, mert nem sok gond van velük. Csak a kannákat kell cserélni időrőlidőre. — A kannákat? — Igen — mutat a nagy bordó színű csévélő hegerekre. — Amikor megtelik egyik-egyik, akkor ki kell cserélni üresre. Úgy hugy pete alatt telik meg. Egy óra alatt különben huszonöt-huszonhat kilót készít el egy gép. — Mit is tesz ez a kártolás? — Nálunk a műszállas alapanyag kusza szálait rendezi — mi úgy mondjuk — fátyollá a gép, aztán szépen össze is sodorja. Ez a kártolt szalag a végtermék, ami aztán előnyújtóra kerül, meg az előfonóra, onnan ■ vagy más üzemekbe, vagy cérnázásra indul a szomszéd üzemrészbe. De a kártolás maga csak a szalag készítéséig tart, ha szorosan veszszük. — Én a régi gépeket jobban szerettem — kapcsolódik a beszélgetésbe Bognár Józsefné, aki az előnyújtót kezeli. — Talán a megszokás miatt. Igaz, az én gépem nem változott, ugyanannyit kell futkosni, mint régen. Nem tudom mennyit gyalogolok műszakonként, de, hogy rengeteget, az biztos. Itt egyszerre több kannáról jön le az anyag és mindig résen kell lenni, hogy egyik se ürüljön ki teljesen, mert különben le kell állítani a gépet, hogy aszalag végére odaköthessem az újabb 2LO0 méteres darabot. Ez pedig már zsebre megy, hiszen teljesítményben dolgozom. Itt ez a számláló — a schneller —, ami az elké- ■ szült „métereket” mutatja, ha ez sokat pörög, jobb a pénz, ha kevesebbet... — Mindenesetre jókora zajjal működik. — Ez semmi, a gyűrűsfonót nézze meg. Ott aztán van hangzavar! Ezt el lehet viselni. Bár szoktunk hallásvédő vattát használni, így aztáni nem okoz problémát. Külön- ben az elszívás a zajos, a gépek kevésbé. — Három műszakban így is elég lehet. — Nem mindenki jár három műszakban dolgozni. Én sem. Három gyerek mellett nem tudnám vállalni, így mindig délelőtt jövök. Igaz, hogy nem kapok műszakpótlékot, de első azért csak a család. — Mennyit lendítettek a ter- e melés kerekén az új gének? — kérdem Balázs Károlyné fonodai főművezetőt. — Sokat, hiszen ezek a be- rendezések nagyon termelékenyek. A régiek már harminc éve szolgáltak, alig termeltek nyolc—tíz kilót óránként, nem tudták kiszolgálni a sorban mögöttük álló előnyújtókat és telefonokat. Éppen ideje volt már, hogy újakkal váltsák fel őket. Ezek a berendezések biztonságosabban dolgoznak és majd háromszor annyi kártolt szalag kerül le róluk, mint a kiselejtezettekről. Igaz, kényesebbek és érzékenyek az anyagminőségre, ami nem mindig a legjobb, aztán a pára- t tartalomra, aminek állandóan 60—65 százalékosnak kell lennie. Bizony megesik, hogy a klimatizálás ellenére is változás áll be és elszakad a fátyol. Ilyenkor a gép automatikusan leáll, s az újraindításig kimarad a termelés. De ezelenyésző. Az új berendezések munkába állításával megnöveltük a tervet is. Ma az előfonóról lekerülő anyag 4200 kilogramm naponta, ami azt jelenti, hogy sikerül eleget tenni nagyobb feladatoknak is. Egyébként a brigád felajánlottta, hogy a lehető legjobb munkával járul hozzá célkitűzéseink megvalósításához. / — m. z. — A változott gazdasági körülnények hatására megnövekedett a községi pártbizottságok gazdaságpolitikai irányító és ellenőrző munkájának a szerepe, jelentősége. Tevékenységükben egyre nagyobb teret kap a községfejlesztési munka. A lakosság fokozott igényei a kereskedelmi, kommunális, szociális ellátásban, a lakásépítésben és a szolgáltatások területén indokolják, hogy a pártszervek érdemben foglalkozzanak e kérdésekkkel. Ezek azért is előtérbe kerülnek, mert a tervszerű, tudatos fejlesztés ellenére a problémák újratermelődnek, így széles körű társadalmi összefogásra van szükség a lakóhelyek fejlesztése, szépítése érdekében. A községi pártbizottságok az 1980-ban tartott pártértekezletükön fogadták el azokat az alapelveket, amelyeknek figyelembevételével kell alakítani a településfejlesztés irányait. A VI. ötéves terv idős szakában "is főként azokra a problémákra összpontosították a figyelmet, amelyekre nincs állami erőforrás, a közhangulatot azonban jelentősen befolyásoló tényezők. A siker mindenütt attól függ, hogy milyen szoros az együttműködés a tanáccsal, a községben működő gazdasági szervekkel és a társadalmi szervezetekkel. Feltétlenül jó együttműködésre és a testületek összehangolt jó munkájára van szükség. Fontos a rendszeres tájékoztatás, a fejlesztési feladatok meghatározott időközönkénti egyeztetése az elhatározott feladatok csomópontjainak kiválasztása, a közeli és a távolabbi célok megjelölése. Mindezeknek megfelelően természetesen elengedhetetlen a lakosság egyetértésének megnyerése. Nem maradhat el a rendszeres ellenőrzés és segítés. Helyes, ha az adott létesítmény befejezésekor részletesen értékelik a munkát és ez lehet egyben az új feladatok meghatározásának forrása is. A középtávú és éves fejlesztési tervek kimunkálásában, a beruházások rangsorolásában és a kivitelezési feladatok megvalósításában is részt vesznek a pártbizottságok. Közreműködnek abban, hogy a tanácsok és tömegszervezetek útján a lakosság széles körben megismerje a fejlesztési célkitűzéseket, azonosuljon velük és egyre többen vegyenek részt a kivitelezésben. A településfejlesztési feladat megoldásában a pártszervek körültekintő politikai munkájára igen nagy szükség van, hasonlóképpen a helyi lehetőségek felismerésében, a kezdeményezésben, a jó irányú elhatározás politikai támogatásában. Jó gyakorlat, hogy miután a községfejlesztési terveket tanácsülésen jóváhagyták, a pártbizottságok, a pártvezetőségek egyes konkrét feladatok megoldásához kérik a gazdasági egységek, a tömegi szervezetek, a helyi lakosság segítségét Sokat tesznek a községi pártbizottságok településük fejlesztéséért, a lakosság jobb ellátásáért A pártbizottságok támogatásával a községgi tanácsok a közigazgatási területükön gazdálkodó szervekkel együttműködési szerződésekben rögzítik a fejlesztésben vállalt teendőket. Kialakult helyes módszer, hogy a községi pártbizottságok titkárai a területen működő gazdasági egységek vezetőivel, a társadalmi és tömegszervezetek aktivistáival egyeztető tárgyaláson is ismertetik, — természetesen a községi tanács közreműködésével — az év során megoldásra váró községfejlesztési feladatokat így már célirányosan tudják rögzíteni a nem tanácsi szervekkel kötendő együttműködési megállapodásokban, hogy a gazdasági egységek milyen pénzbeli vagy munka formájában nyújtott segítséget vállalnak. A lakosság körében a helyi népfront-bizottság — a tanács koordinálásával — szervezi a társadalmi hozzájárulást, az effektív társadalmi munkát. Az üzemek, a mezőgazdasági szövetkezetek — mint meghatározó gazdasági erők — egyegy településen állandó részesei lettek a községfejlesztési alapok bővítésének. Ennek a tudatos munkának az eredménye, hogy a kommunista kollektívák, szocialista és munkabrigádok kezdeményezők és kiemelkedő munkát vállalnak. Sajnálatos azonban, hogy néhány gazdaság elsősorban a székhelyén szorgalmazza a községfejlesztést, így a műkködési területükön levő kisebb községek háttérbe szorulnak. A területfejlesztési elképzelések megvalósításának az utóbbi években igen sokszínű formája alakult ki a megyékben, főként a községi pártbizottságok kezdeményezésére és irányításával Növekedett a lakásépítés, széles társadalmi összefogással iskolák, óvodák és rendelőintézetek épültek, s kedvezően változott az egészségügyi ellátás, terebélyesedett a gyermekorvosi hálózat.A lakossági tettrekészséget az is bizonyítja, hogy a megyékben a falugyűléseken évente több százezer állampolgár vesz részt Többségükben nem követelőznek, hanem a megoldás lehetőségeit vetik fel és a legtöbb felszólaló nyomban megteszi társadalmi felajánlását is. Tovább fejlődött a lakossági szolgáltatás, az ellátás színvonala, a hagyományos szolgáltatás területén a vegytisztítás és a háztartási gépek javítása. Kiszélesedett az üzlethálózat a kereskedelmi ellátásban jelentékenyebb az áfész-ek és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek szerepe Napjainkban már a falun élő lakosság is egyre, inkább igénybe veszi a különféle szolgáltatásokat A párt- és tanácsi szervek számára nem kis gondot jelent az igények kielégítése, de segítenek abban, hogy a szövetkezetek és a magánkisiparosok szélesítsék szolgáltatásaikat, s ezt bővítsék a szövetkezetek is az árutermelés mellett Különösen azt igyekeznek biztosítani, hogy a kisipari tevékenység is egyre inkább a lakosság sokrétű igényeihez igazodjék. Igen jó gyakorlatot jelent a rendszeres koordináció, mely a községekben kétirányú. Egyrészt a pártbizottságok egybehangolják a helyi gazdálkodó szervek egymás közötti kapcsolatát, másrészt elősegítik az üzemek, szövetkezetek és a községek együttműködését a közösségi feladatok megoldásában. Általános, hogy a községi pártbizottságok évenként egy-két alkalommal koordinációs megbeszélést hívnak össze a területen működő gazdálkodó szervek párt- és gazdasági vezetőivel. Ezeken kiemelt hangsúlyt kap, hogy a gazdálkodó szervek részt vegyenek a községfejlesztésben. A következetes munkát jelzi, hogy egyre több üzem, ipari és mezőgazdasági szövetkezet vesz részt a községek sokoldalú fejlesztésében, az ellátás javításában, a kereskedelmi hálózat és a szolgáltatások zavartalan működésében. Dr. Arató András Tudatosabb községfejlesztés A kártolt fátyol könnyen elszakadhat, ha nem megfelelő az anyagminőség, vagy a páratartalom. A gépek kezelője — Tordai Judit — ezért rendszeresen ellenőrzi a sodrófejhez érkező viszkóz és polisztirol szálak alkotta anyagot. Bognár Károlyné az előnyújtót kezeli. Műszakonként tíztizenkét kilométert gyalogol, hogy ne legyen fennakadás. (Kiss Ferenc felvételei)