Zalai Hírlap, 1983. november (39. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-01 / 258. szám

1983. november 1. A feladatokhoz mérik a követelményeket Beszéllétes Sipos Józseffel, a KFV pártbizottságának titkárával A párt- és gazdaságpolitikai feladatok eredményes megol­dása jelentős mértékben függ a káderek, az adott területen, különböző beosztásokban dol­gozó emberek munkájától. Sipos Józseffel, a Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat pártbizottságának titkárával a párt káderpolitikai elvek gya­korlati megvalósításának ta­pasztalatairól beszédettünk . Miben lehetne összefog­lalni a vállalatnál folyó ká­dermunkát, benne a pártszer­vek és pártszervezetek szere­pét? — Pártbizottságunk és a vb, valamint a négy pártvezető­ségünk és az irányításukkal tevékenykedő 22 alapszervezet is rendszeresen értékeli a ta­pasztalatokat. Minden szinten ismerik a feladatokat és ehhez igyekeznek mérni a követel­ményeket, rugalmasan alkal­mazkodva a változó körülmé­nyekhez. Mindenütt szigorúan betartjuk a hatásköröket. A kinevezéseknél, leváltásoknál vagyis kádercseréknél mindig az a választott testület foglal állást, aki arra illetékes. Ha az alapszervezet területén tevékenykedik az illető, ki­kérjük az ottani alapszerve­zeti vezetőség, a KISZ és a s­zakszervezeti, illetve gazda­sági vezető véleményét is. Ugyanúgy van a minősítések elkészítésénél is. Megítéléseink szerint ez nemcsak szélesíti a kádermunka demokratizmusát, de növeli a vezető testületek felelősségét is. Jó módszernek tartjuk arra, hogy elejét ve­gyük vagy legalábbis csök­kentsük a szubjektív megíté­lés nem kívánatos hatását . Szóba került a minősítés. Mennyire őszinték ezek, fel­tárják-e az emberi fogyaté­kosságokat és tartalmaznak-e feladatokat? — Tapasztalataink szerint a minősítések a korábbi éveké­nél őszintébbek, nyíltabbak, s tartalmilag is fejlődés van. A végzett munka eredményeivel, fogyatékosságaival párhuza­mosan foglalkoznak a minősí­tett­ emberi magatartásával és feladatokat is tartalmaznak. Ezeket a hatáskörbe vagy vé­leményezési jogkörbe tartozó pártszervek és szervezetek nyilvántartják, s számonkérik. Jó gyakorlatnak bizonyul, hogy nemcsak a minősítések idején, hanem rendszeres idő­közönként folytatunk a káde­rekkel beszélgetést. E munká­ban jó segítőtársunk a sze­mélyzeti munkával foglalkozó apparátus. Minden személyi kérdésben kölcsönös a konzul­táció a párt, az ifjúsági, a szakszervezeti és a gazdasági vezetővel. Nem jellemző az sem, hogy összegyűjtenék az egyes emberi, magatartásbeli fogyatékosságokat. Ahol gond, probléma jelentkezik nyom­ban igyekeznek változást el­érni, ezzel megelőzni a na­gyobb bajokat Türelmesen foglalkozunk a káderekkel, persze ez nem jelenti azt, hogy végtelen a türelem.. Ahol nincs más megoldás leváltás­ra kerül sor. A fiatalok fölké­szítése a vezetői munkára szintén folyamatos. Gyakorlat nálunk, hogy az egyetemről, főiskoláról kikerülők hat hó­napot kötelesek gyakorlati munkán, ebből öt hónapot közvetlen termelő munkahe­lyen eltölteni, hogy megismer­jék a munkafolyamatokat, az embereket, s őket is megis­merjék. Egyébként bátran lép­tetjük elő azokat a fiatalokat, akik bizonyították rátermett­ségüket, alkalmasságukat, szakmai—politikai képzettsé­gük megvan és rendelkeznek a vezetői erényekkel. S ez vo­natkozik a párt, a tömegszer­vezeti munkában résztvevőkre éppúgy, mint a gazdasági te­rületen dolgozókra . Alapvető a káderek ki­nevezésénél, előléptetésénél a hármas követelmény. Hogyan érvényesül ez a gyakorlatban? — A már említett gyakor­lati módszerek módot adnak arra, hogy objektíven ítéljük meg az embereket, s olyan munkaterületekre irányítsuk őket, ahol a legtöbbet tudják nyújtani. Ennek során a szak­mai felkészültséggel együtt vesszük figyelembe a vezetők és a vezetőjelöltek erkölcsi­-politikai szilárdságát és ve­zetői készségét. Igyekszünk ré­szükre már a felkészítés idő­szakában politikai, társadalmi megbízatásokat adni, hogy bi­zonyíthassanak. Az a tapasz­talat, hogy szívesen teljesítik a megbízatásokat a gazdasági vezetők. A többoldalú bizo­nyosság és véleményalkotás alapján elkerüljük, hogy az adott posztra alkalmatlan em­ber kerüljön. Ennek ellenére előfordult egy-két esetben, hogy téves volt a­­ megítélés, de az is, hogy nem mértük fel kellőképpen a tett intézkedés hatását. — Mennyiben felelnek meg az egyre növekvő követelmé­nyeknek politikai és gazdasá­gi területen tevékenykedő ká­derek? — Megítélésünk szerint a párt- és tömegszervezeti élet­ben dolgozók hozzáértően és felelősséggel teszik a dolgu­kat, s ugyanez mondható el a gazdasági területen munkál­kodókról is. A jó kiválasztás és alkalmasság fontos ténye­zője, de sokszor előfordul, hogy éppen a termelési fel­adatok ellátása igényli az át­helyezéseket. Ilyenkor pótolni szükséges az eltávozottakat. Arra törekszünk, hogy a mai követelményeknek megfelelő emberek kerüljenek a helyük­re. Hogy ez általában sikerül annak köszönhető, hogy az öt évre szóló káderpolitikai ter­vekben foglaltak teljesítése révén rendelkezünk olyan emberekkel, akik a távozók helyére léphetnek A vállalat­nál 170 az egyetemet és 70 a főiskolát végzettek száma. Van kikből tudatos munkával vezetőket nevelni. Az­ irányító posztokon dolgozók fölké­szültsége jó, folyamatos poli­tikai-szakmai képzésük bizto­sított, ami képessé teszi őket arra, hogy a növekvő felada­tokat is eredményesen telje­sítsék, amihez mi a pártmun­­ka eszközeivel, a jó politikai légkör minden munkahelyen való megteremtésével j­áru­lunk hozzá — mondta befeje­zésül Sípos József. Takács János Gépek és gépkönyvek A megyében 35 vállalatnál­­ folytattak vizsgálatot a gépek­­ és berendezések minősítésével­­ kapcsolatos elvi előírások be­­­ tartásáról. A kép nagyon ve­­­­gyes. A saját gyártású és minősí­tésre kötelezett gépeknél már a tervezés stádiumában felve­szik a kapcsolatot az arra ille­tékes intézetekkel, hogy a kö­telezően előírt minősítési tanú­sítvány el ne maradjon. Ma­gyar gyártmányú gépekhez többnyire rendelkezésre áll­­­­nak a gépkönyvek. De külföl­di beszerzés esetén már sok a hiányosság, aminek alapja, hogy a forgalmazó vállalatok nem gondoskodnak magyar nyelvű fordításról. Az Április 4. Gépipari Művek nagykani­zsai gyára maga gondoskodott például osztrák és NDK-beli fröccsöntő gépekhez magyar nyelvű gépkönyvről. Hasonlóan utólag, saját költségükre minősíttették kül­földről beszerzett gépeiket a gyógyszertárközpontiak, és a kanizsai IKV-sok. Ezeket az utólag felmerült költségeket ZALAI HÍRLAP Propagandisták tanácskozása Kétnapos tanácskozás kezdő­dött hétfőn a köz­l­balkalma­­zottaik szakszervezetének ren­dezésében a szakszervezeti propaganda munkáról. Az or­szág minden megyéjéből mint­egy száz vezető propagandista, a középirányító szerveit agitá­­cós­ propaganda és kulturális bizottságainak vezetői meg­hallgatták Jakab Sándornak, a SZOT főtitkárhelyettesének előadását a szakszervezetek társadalmi szerepéről, a párt szakszervezeti politikájáról. A kétnapos tanácskozás alatt előadások és konzultációk ke­retében dolgozzák fel a hall­gatók a szakszervezet legutób­bi, IX. kongresszusán hozott határozatok végrehajtásának az igazságügyi szervezetben, a tanácsi apparátusban, a köz­­művelődési dol­goz­ók körében, a tudományos kutatóintézetek területén, s általában a köz­­szorggásokban szerzett tapaszta­latait. (MTI) Terjed az mert itt takarék­os eljárás A Vegyiműveket Tervező Vállalat közreműködésével négy üzemben alkalmazzák már a Kőbányai Gyógyszeráru­­gyár energiatakarékos techno­lógiai eljárását. A Győr-Sop­­ron, a Tolna és a Fejér megyei tejipari vállalatoknál, illetve a Tiszamenti Vegyiműveknél a kőbányaiak módszerének átvé­telével a technológiai célokra termelt gőz két százalékát ta­karíthatják meg, ami az ener­­­fiaigényes ipari ágazatokban összességében jelentős költség­­csökkenést jelent. Az eljárás­sal „megfogott” gőzt különle­ges berendezés­ segítségével is­mét energiaszolgáltatásra te­szik alkalmassá. A gyakorlatban jól vizsgá­zott korszerű technológiai eljá­rás szélesebb körű elterjeszté­sére a Vegyiműveket Tervező Vállalat — új kezdeményezés­ként — szabadalom-hasznosí­tási szerződést köt a módszert kifejlesztő vállalatokkal. (MTI) Boltoktól a gyümölcsös kertig Jegyzetek egy mu­n­kavédel­mi tanácskozásról Az SZMT munkavédelmi bi­zottsága legutóbbi ülésén a Zala megyei Élelmiszer Kis­kereskedelmi Vállalat munka­­védelmi helyzetéről, a megyé­ben gyártott és forgalmazott gépek minősítéséről, valamint a szünidei diákfoglalkoztatás idején végzett ellenőrzésekkel kapcsolatos észrevételekről ta­nácskozott, azonban irreálisan magasnak tartják az érdekeltek. Volt rá­­példa, hogy gépkönyv hiányá­ban nem is helyeztek üzembe ■az udvaron levő gépeket. El­lenkező véglet: az Alugépnél az elektromos szakító­gépet anélkül üzemeltették. Általános hiányosság, hogy a megrendelők a szerződéskö­tésben nem térnek ki munka­védelmi követelményekre, nem köztik, kérik a minősítést. Ez csak utólag, a használatbavé­tel előtt jelentkezik, mint igény, s kezdődik a kapkodás, vagy a szabálytalan üzembe helyezés. Boltok — kompromisszumokkal A megye ellátásában meg­határozó szerepet betöltő élel­miszer kiskereskedelmi válla­latnál — 166 egységet üzemel­tetnek, ez évben 1,3 milliárd forintos forgalmat terveztek — a létszám 70 százaléka nő. Évekre visszamenően 15—18 üzemi balesetet jegyzőköny­veznek. Sok a vágásos sérülés —­ egyáltalán, a kéziszerszámok használata miatti eset —, az­tán az esésből, csúszásból szár­mazó baleset, melyek többsége a hétfői és csütörtöki napokra esik —, ekkor vannak a hús­­szállítások, a bontások. A kö­vetkeztetés kézenfekvő: nem használják az egyéni védőesz­közöket, ezért sok a vágásos baleset. Előfordul ittasság is — éppen egy ellenőrzés kapcsán fedték fel, hogy az egyik za­laegerszegi húsbolt vezetője az ipari tanulót borért küldte. A rendszeres szondázáson „fenn­akadtak” súlyos büntetést kap­tak. Annak ellenére, hogy a munkakörülmények javítására nem keveset fordít a vállalat, a még meglevő több, mint negyven, rendkívül rossz rak­tározási körü­lményű boltnál meg kell barátkozni a komp­romisszummal. Azzal, hogy a közlekedési utakra is áru ke­rül, veszélyeztetve az ott dol­gozó testi épségét. Ezt kívánja a folyamatos ellátás biztosítá­sa, amíg megoldást keresnek és találnak az illetékesek. Diákmunkások az üzemekben A nyári hetekben 50 gazdál­kodó szervezet foglalkoztatott diákokat, legtöbbet a zalaeger­szegi baromfifeldolgozó és a kanizsai ingatlankezelő válla­lat. Sok helyen az „erősebb” fiúkat kérték, de a lányoknak is biztosítottak könnyű fizikai munkát. A nyomdában a köté­szetben dolgoztak, csomagol­tak, a tejipari vállalatnál a diákokat sajtcsomagolással bízták meg, a KFV a vállalati üdülőkben konyhai kisegítő­ként, takarítóként foglalkozta­tott lányokat. A munkavédelmi osztály előzetes felhívása meghallga­tásra talált, a korábbi évekhez viszonyítva kevesebb volt a szabálytalanság, általánosság­ban mindenütt biztosítottak voltak a feltételek. A szüksé­ges védőfelszerelések is kéznél volt, ahol nem, ott intézked­tek a munkavédelmisek, így a Zalaegerszegi Városgazdálko­dási Vállalatnál tiltottak el a koszorúkötészetnél egy fiatal­korút, mert sem a kéz-, sem a test védelméről nem gondos­kodtak. A szünidőben munkát vállalt fiatalok közül csak egy szenvedett üzemi balese­tet, a Dédász keszthelyi üze­mében lépett szögbe a fiatal. Az iskolakezdést követő me­zőgazdasági munkáknál sze­rencsére — szeptemberben 11 ezer fiatal dolgozott mezőgaz­dasági üzemekben — az idő kedvezett a gyümölcsösökben dolgozóknak. Az üzemek a korábbi esetekben jelzett hiá­nyosságok felszámolására kel­lő gondot fordítottak, a fiata­lok szervezett utaztatását, a tisztálkodást mindenütt bizto­sították. Gyümölcsszedés köz­ben azonban két súlyos baleset is történt, a gyerekek leestek a fáikról és törést szenvedtek. — takáts — Aszú jellegű bor Badacsonyban A balatoni történelmi borvi­déken évtizedek óta nem volt ilyen jó a mustok minősége, min­t az idén. A késleltetett szüret eredménye nemes sa­vakban, ízben, zamatban és cukorfokban is kimutatható. Néhány helyen különleges mi­nőségű szőlőt szüreteltek. E hét elején rekord minőséget mértek Badacsonyban: az álla­mi gazdaság és a szőlészeti kutatóintézet egyik tábláján 33 cukorfokos aszú jellegű mus­tot adott a Bajnai Rizling. Egyes termőhelyeken, mint például Szentgyörgyhegyen a nem ritkaság a 24—25 cukor­fokos must. . A Somló hegyen a gazdasá­gok és a kiskerttulajdonosok többsége az idén követte a sok évszázados hagyományt: októ­ber 21-én, Orsolya napján kezdte meg a szüretet. Az eredmény: kiváló minőséget értek el. A Badacsonyi Állami Gazdaság somlói tábláján 25 cukorfokkal fizetett, az itteni hagyományos fajta, a juhfark. A Badacsonyi Állami Gaz­daság idei évjáratú boraiból nagyobb mennyiség kerül a múzeuális borok pincéibe is. s Felnőttek tanácskoztak , de végig „jelen voltak” a gyere­kek: értük és róluk szóltak legtöbben, az ügyhöz méltó fe­lelősséggel s nem ritkán szen­vedéllyel, így jellemezhető a megyei úttörővezetői konfe­rencia vitája. Alaphangját nemcsak a nyílt hangvételű megyei elnökségi beszámoló, s az országos fórum előzetes dokumentumainak megállapí­tásai adták, hanem a rövid műsoros játék keretében üze­netet hozó úttörők, kisdobosok is, akik kinyilvánították: sok derű, közös élmény és munka­siker közepette szeretnének él­ni. Az ő gondoltaikat folytatta­­ a zalaszentiváni Újhelyi Mik­­­ lósné, amikor elmondta: a be-­­ takarítástól az idősek segítésé­ig, az iskolai kisbolttól a kör- r nyezetvédelemig az értékte­remtés sokféle módját vállal-­­ ják, ha értelmesek a célok. De szükség van a megváltozott életrendhez igazodó, új tevé-­­­kenységi formákra is. Erről beszélt a letenyei pedagógus, Farkas Ildikó: — Kísérletképpen vállaltuk olyan rajok megalakítását, amelyeknél a közös érdeklő­dés, a baráti kör a fő rende­zőelv és vonzerő. Tág lehető­ség nyílt így az őrsök önálló­ságára, arra, hogy a rajközös­ségek élete ne essen szét ak­ciókra, rendezvényekre. Érde­mes másutt is alkalmazni ezt, szívesen segítünk tapasztala­tainkkal — mondotta. Zsúfoltabbak lettek a taná­rokkal, a családdal eltöltött időszakot, nem jut elég idő, figyelem és szeretet a gyere­kek számára, s veszélybe kerül a mozgalom egyik éltető eleme — a romantikusság is. Erre hívta fel a figyelmet a pacsai Mészáros Ferencné, sorolva saját ellenpéldáikat: a szülők­kel, ifikkel közös természetjá­rást, a nyári „önellátó” csó­naktúrákat. Bírálta, hogy a gyermeki romantika hiányzik a mai irodalomból, a tv-ből és a mozivászonról is. Doma Ernő, a szentgyörgy­­völgyi kisdoboscsapat példáin keresztül bizonyította, milyen felbecsülhetelen nevelési érték a szülők-nagyszülők alkotó, já­tékos jelenléte a mozgalmi mindennapokon. Jári Ferenc, a megyei tanács művelődési osztályvezetője rámutatott: a különösen zsúfolt városi isko­lákban fokozott szerepet kap a mozgalom, az iskola és a tár­sadalmi környezet gyermek­­­központú együttműködése és árnyalt feladatmegosztása. Egy egerszegi szülő-felszólaló, Ba­ráti­ Imre, az ebbéli résztvál­­lalás kapcsán kifejtette, ahhoz, hogy az úttörőélet, a szabad­idő „ne az iskola egyenes foly­tatása” legyen a szülők job­ban, bátrabban osztozzanak a pedagógus úttörővezető irányí­tó-szervező tennivalóiban. Mint ahogy ezt igyekeznek tenni — a zalaegerszegi Varga Zoltán szerint is — a KISZ-is­­ta ifjúvezetők. Szemléleti hiba is, hogy viszonylag kevés a számuk a megyében, főleg a dolgozó fiatalok köréből. Java­solta, hogy minden üzemi KISZ-szervezet adjon több ilyen tartalmú megbízatást az arra alkalmas, szívesen vállal­kozó tagjai számára. Többek között az egyik hangsúlyos kérdéssel, a tizen­évesek közéleti nevelésével foglalkozott a zalai gyermek­mozgalom munkáját vélemé­nyező felszólalásában Óvári Ibolya, a KISZ MB első tit­­kára. Kiemelte: a közösségi feladatokat szí­vesen vállaló fiatalokat nevel­ni ma egyszerre társadalmi igény és feladat. Hozzá kell se­gíteni őket, hogy minél inkább maguk intézzék közösségi ügyeiket, gondjaikat. És nem a kellő érzelmi hatású mozgal­mi formaságoktól óvandók, hanem a tartalmi formaliz­mustól. Ezért is üdvözöljük, támogatjuk az önállóságra ösztönző tevékenységi kerete­ket. Szorosan ide kapcsolódott a nagykanizsai Lengyák István javaslata. Például a társadal­mi-közéleti munkamegosztás­iján az őrs-brigád, illetve pár­toló kollektíva kapcsolatot kell erősíteni. Tegyék általánossá a lakóhelyen, községben működő őrsöket, s nem tarthatók fenn a „th­ammut” fajok, mert so­sem válhatnak igazi közösség­gé. Nagy figyelem kísérte Var­ga Gyulának, a megyei párt­­bizottság első titkárának fel­szólalását, aki átadta a megyei pártbizottság, a zalai kommu­nisták üdvözletét Szólt arról, hogy társadalmunk, megyénk jó, korszerű feltételek sorát igyekezett megteremteni leg­nagyobb kincsünk, a gyerme­kek élete, közösségi tevékeny­sége, s az őket áldozatkészség­gel nevelő-irányító pedagógu­sok számára. __ Szép feladatuk — miként a szövetség egészének és a szülőknek is —, hogy igazi példákat adjanak és biztosít­sák számukra, legyen tényleg értelmes gyermekkoruk. Tuda­tosítsák bennük, hogy az élet valódi értelme és a hazafiság igazi tartalma a haza javára, a közösség és önmaguk hasz­nára végzett lelkiismeretes munka, párosulva más népek becsülésével. Végezzék mind­ezt úgy, hogy gyermekeink éle­te derűs legyen, hiszen nincs üdvösebb, mint értük, a jövő társadalmáért dolgozni. A jövőről, a mozgalom e­l­kö­vetkező éveiről, tennivalóiról szólt Molnárné Kozma Erzsé­bet, a Magyar Úttörők Szövet­ségének titkára is. Hangsú­lyozta: a változó körülménye­ket, a társadalmi fejlődés igé­nyeit és a már megteremtett feltételeket együttesen figye­lembe véve, még több szeretet­tel lehet csak gyermek­köz­pontú úttörővezetői munkát végezni. — Ennek jeleiről itt is meg­győződhettünk — mondotta. De gondolkodjunk mindnyá­jan azon is, miért lettek be­­szabályozottabbak a gyerekek mindennapjai? Hogyan lehet­ne végleg szakítani a tanórák­hoz hasonlító formákkal, mód­szerekkel? Az iskolás gyere­kek 98 százaléka tagja szövet­ségünknek — de vajon ugyan­ennyi számára tudunk-e siker­élményt is kínálni? Például a honvédelmi neve­lésben, amelynek gyermekkö­zeli formáiról, játékos-roman­tikus módszereiről beszélt Ferge László alhadnagy. Úgy vélte, a jobb nevelőhatást gá­tolja egymás lehetőségeinek nem kellő ismerete. Mindaz a feladat, amelyek­ről a beszámolóban, a vitában szó volt, nem valósítható meg jól képzett felnőtt és gyermek úttörővezetők nélkül. Ezt hang­súlyozta a keszthelyi járás küldötte, Wieber Jenőné, s olyan légkörű és módszerű képzésről adott számot, amely előkészítő „műhelye” a tartal­masabb gyermekévekért vál­lalt munkának. Miként a fórum zárszavában is elhangzott, észrevételek, javas­latok részét képezik annak a feladattervnek, amely az elkö­vetkező évek zalai gyermek­mozgalmi munkájának, fejlő­désének szab irányt. L. J. A derűsebb, tartalmasabb gyermekm­oz­galomért Részletek a megyei úttörovezetői konferencia vitájából

Next