Zalai Hírlap, 1984. február (40. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-01 / 26. szám

2 Hitelezés csak szigorú feltételekkel (Folytatás az 1. oldalról.) konvertibilis export-árualapo­kat bővítő célokhoz és a szén­hidrogén-programhoz kapcso­lódna. Szintén a Világbankban való részvételünkhöz fűződik, hogy Bankinform néven a Ma­gyar Nemzeti Bank új szá­mítógépes szolgáltatást vezet be, amelynek keretében a vállalatok — szerény térítés mellett — megkapják a Világ­bank által finanszírozott léte­sítményekről beérkező mind­azokat az információkat, ame­lyek a kölcsönnyújtás egyes fázisaihoz kapcsolódnak, és hasznosak lehetnek a rendszer­ben résztvevő magyar vállala­tok számára a versenytárgya­lásokra való sikeres felkészü­léshez. 22 milliárd vállalati beruházásokra Ezután arról szólt, hogy a kormány hitelpolitikájában az idén lényeges változások nem lesznek, a hitelezést változat­lanul szigorú feltételekhez kell kötni. A beruházási hitelek el­sősorban az export növelését, az import gazdaságos helyet­tesítését, valamint a népgazda­ság anyag- és energiafelhasz­nálásának csökkentését segítik elő. A bank arra törekszik, hogy elsősorban azok a kisebb, kiegészítő jellegű fejlesztések része­süljenek hitelben, ahol a várható jövedelmezőség magas, továbbá a saját erő kellő ará­nya lehetővé teszi, hogy a hi­telt a lehető legrövidebb időn belül visszafizessék. A vállalati beruházások cél­jára rendelkezésre álló hitel­keret — a múlt évihez hason­lóan — 22 milliárd forint. Az igény ennél jóval magasabb. A keret bővítése érdekében a bank az eddigi gyakorlatot követve az év elején felülvizs­gálja a már meglevő beruhá­zási hitelszerződéseket. Azok­nál a beruházásoknál, ahol nem várható a szerződésben vállalt feladatok teljesítése, esetleg a bank visszavonja fo­lyósítási kötelezettségét, vagy azt átütemezi. Az MNB to­vábbra is szorgalmazza a gyorsabb hiteltörlesztéseket azoknál a vállalatoknál, ame­lyeknek pénzügyi helyzete ezt lehetővé teszi. A forgóeszköz-hitelezések el­vei sem módosulnak 1984-ben. A készletgazdálkodás javításá­nak fokozott ösztönzésére azonban azok a termelőeszköz-, illetve külkereskedelmi válla­latok, amelyek felesleges kész­leteket hasznosítás, értékesítés céljára más vállalatoktól át­vesznek, középlejáratú, a fej­lesztési alap felhasználása nél­kül (vagyis az árbevételből) törleszthető hitelt kaphatnak.­­ A hitel szabályozó szerepé­­nek növelése érdekében a bank az év folyamán kidolgoz- t za a kereskedelmihitel-nyújtás­­ rendszerét, és javaslatot tesz annak bevezetésére. Jól működik az innovációs alap Timár Mátyás részletesen foglalkozott a különféle címe­ken nyújtott hitelek felhaszná­lásának tapasztalatai­val. El­mondta például, hogy 1983-ban az exportfejlesztő beruházások eredményeként mintegy 1,1 milliárd dollár­ értékű árut ex­port­­ál­tak, valamivel keveseb­bet a hitelkérelmekben igéiy­nél. Ebben közrejátszottak a világpiaci árcsökkenések is. A konvertibilis elszámolá­sú kivitelünk árai 1983- ban körülbelül 10 száza­lékkal voltak alacsonyab­bak, mint egy évvel ko­rábban. Nehezítették azonban az ex­portot az értékesítés mennyi­ségi korlátai, de belső problé­mák is, például a minőség hi- I­bái. Az MNB elnöke kitért az in-­­ novációs­ alap és a vállalkozá­si alap működésének tapaszta­lataira is. Az innovációs alap, 600 millió forintos alaptőkéjé­ből 1983 végéig mintegy 370 millió forintot helye­zett ki, ebből körülbelül 100 millió forint már meg is térült. Az alap tevékenységének köz­vetett eredményeként már szá­mos új termék jelent meg a magyar piacon és több új me­­­­zőgazdasági és ipari technoló­giát kísérleteztek ki, illetve vezettek be. A vállalkozási alapot az MNB 1983-ban azért hozta lét­re, hogy kiegészítő hitelezéssel, pénzátcsoportosításokkal segít­se a vállalatokat, tőkét bizto­sítson az újonnan megalakuló gazdasági társulások és társa­ságok alapításához és műkö­déséhez, új finanszírozási for­mákat­ (lízing, kötvény) hono­sítson meg és mindezekhez kapcsolódó pénzügyi szolgálta­tásokat nyújtson. A magán­erős lakásépítéssel kapcsolatos­­ szolgáltatások fejlesztésére pél­dául gazdasági társaság alakult az alap 100 millió forintos ré­szesedésével . Fel­adata: országos bolthálózat kiépí- t tésével építőipari kisgépek kölcsönzése a lakosságnak. Egy másik válalkozás kereté­ben az alap 33 millió forintot folyósított egy külföldi film Magyarországon történő forga­tásához. A modern elemes bú­torok gyártását 14 millió, a könyvtu­­sasé­gok kiadását pe­dig eddig 30 millió forinttal segítette a vállalkozási alsó. (MTI) Emlékezés Körösi Csorna Sándorra Indiában megkezdődött a nagy magyar Kelet-kutató,­­ Körösi Csorna Sándor szüle-­­­tése 200. évfordulójával kap­­­­csolatos megemlékezés-soro-­­ zat. Az ország egyik legna­­­ gyobb oktatási intézményé-­­ ben, a Delhi Egyetemen, ahol már több éve folyik a magyar­­ nyelv oktatása, kedden ünnep­­­pélyesen megnyitották a Kö­­­­rösi Csorna kulturális kört. Spiljak Washingtonba utazott Mika Spiljak, a jugoszláv­­ államelnökség elnöke kedden négynapos hivatalos látoga­tásra az Egyesült Államokba utazott. Joszif Broz Tito ha­lála óta Spiljak személyében első ízben tesz látogatást Washingtonban a kollektív jugoszláv államfői testület elnöke Zichy kiállítás Zichy Mihály munkásságé-­j csak egy évtizedéről: az 1878— 88 között készült műveiből ki-­­­állítás nyílt kedden Budapes­ten a Szovjet Kultúra és Tu­domány Házában. A tárlaton a Grúz Állami Művészeti Mú­­­­zeumban őrzött Zichy alkotá­sok mellett az ottaniak témá­jához kapcsolódóan a Magyar Nemzeti Galéria és a zalai Zichy Mihály Emlékmúzeum gyűjteményéből látható válo­gatás. A kiállítás március 18-ig látható. Schultz körutazása öt karib-tengeri és dél-ame­rikai országot érintő latin­amerikai körútra utazott ked­den George­­Shultz, az Egye­sült Államok külügyminiszte­re. Rubik Ernő Indiában Az indiai kulturális kapcso­latok tanácsának meghívására 1984. január 16—31. között lá­togatást tett Indiában dr. Ru­bik Ernő, az Indiában is nép­szerű bőrös kocka feltalálója. Indiai egyetemeken tartott előadást. A magyar feltalálót Delhiben fogadta Indira Gan­dhi miniszterelnökasszony is. Idegenforgalmi világkiállítás Madridban kedden délután idegenforgalmi világkiállítás nyílt 61 ország több mint két­ezer kiállítójának részvételé­vel. ..Magyarország várja önt” jelszóval hazánk önálló pavilonnal képviselteti ma­gát. A világkiállításon csütör­tökön magyar napot tartanak. ZALAI HÍRLAP Magyar—lengyel gazdasági tárgyalások A Magyar—Lengyel Gazda­­­sági és Műszaki—Tudományos­­ Együttműködési Bizottság el­­­­nökeinek találkozójára kedden Budapestre érkezett Janusz­­ Obodowski, a Lengyel Nép­­i Köztársaság miniszterelnök-he­lyettese, a bizottság lengyel tagozatának elnöke. A vendé­get a Ferihegyi repülőtéren Marjai József miniszterelnök­­helyettes, a bizottság társelnö­ke üdvözölte. A nap folyamán a Parla­mentben megkezdődtek a tár­gyalások. A megbeszéléseken véle-­­­ménycserére került sor az el-­­múlt évi legfelső szintű talál-­­­kozón elhatározott hosszú távú együttműködési fő irányok ki­dolgozásáról. Áttekintik a bi­zottság XX. ülésszakán hozott határozatok végrehajtását, az 1983. évi árucsereforgalmi jegyzőkönyvben foglaltak meg­valósulását, az 1984. évi fel­adatokat. Tájékoztatják egy­mást az 1986—1990. évi terv­koordinációs munkálatokról. Helyre kell állítani a bizalmat Szovjet felszólalás a stockholmi konferencián Stockholm, (TASZSZ): Az amerikai rakéták nyugat-euró­pai telepítésével bekövetkezett növekvő atomfenyegetés lát­tán a Szovjetunió és a Varsói Szerződés többi tagállama a fontos kezdeményezéseket ál­lítja a konferencia figyelmé­nek középpontjába: az érte­kezlet atomfegyverrel rendel­kező minden résztvevő állama vállaljon kötelezettséget, hogy elsőnek nem vet be atomfegy­vert, egyezményben rögzítse, hogy nem alkalmaz katonai erőt, s fenntartja a békés kap­csolatokat E javaslatok meg­valósítása meghatározó jelen­tőségű lenne a bizalom euró­pai méretű megszilárdításában — hangoztatta Oleg Griz­nyevszkij nagykövet, a szovjet delegáció vezetője a bizalom-­­ és biztonságerősítő intézkedé­sekkel, valamint a leszerelés­sel foglalkozó stockholmi ér­­­­tékek­­eten. Keddi felszólalásában rá­mutatott: a NATO-tagállamok e fontos fórumot nem azoknak a sürgető problémáknak a megoldására használják fel, amelyeknek a rendezése hoz­zájárulna az európai bizalom és biztonság megszilárdításá­hoz, hanem végeláthatatlan vitákat erőltetnek lényegtelen­­ technikai kérdésekről. Széles körű nyomozás a madridi gyilkosság tetteseinek felkutatására Madrid, (MTI): Csaknem húszezer rendőr, csendőr, ka­tona kutat a spanyol főváros­ban az ETA baszk terrorszer­vezet madridi kommandójá­nak rejtekhelye után, keresve a vasárnapi tábornokgyilkos­­ság tetteseit. A repülőteret, a vasútállomásokat, a Madridból kivezető utakat szigorúan el­lenőrzik. A terroristaellenes csoport tagjai az ETA feltéte­lezett búvóhelyeinek környé­kén átkutaják a lakóházakat A lakosság mindenütt megér­tően, segítőkészen működik közre. Az állambiztonsági hivatal legfrissebb jelentése szerint, az ETA titkos fegyvergyárából január közepén nagy mennyi­ségű robbanóanyag érkezett Madridba. Ezért hétfőn dél­után a polgári védelmi alaku­latok egy részét is riadóké­­szültségbe helyezték. A hadügyminiszter elrendel­te a tábornoki kar tagjainak személyes őrzését. .Erre azért volt szükség, mert a korábbi utasítással ellentétben több főtiszt — köztük a vasárnap meggyilkolt Guillermo Quin­tana — „ragon alulinak” tar­totta, hogy vigyázzanak rá. Az altábornagy hétfői temetését a szélsőjobboldal kormányelle­nes tüntetésre igyekezett fel­használni. A fasiszta suhancok ,,a hadsereg csináljon rendet” jelszóval este a főváros több pontján tüntettek. Tábláikon annak a 32 katonának a neve volt olvasható, akiket az ETA az elmúlt öt esztendőben meg­gyilkolt Éjfél után jelentette a baszk rádió, hogy az ETA központi­­ parancsnoksága halálra ítélte­­ azt a hat — korábban a ter-­­roristákhoz tartozó — sze­mélyt, akik letették a fegyvert és büntetlenséget kértek a spa­­­­nyol hatóságoktól,­­őket Mad­ridba szállították és különle­ges biztonsággal őrzik. 1984. február . Honecker és Trudeau megbeszélése Berlinben Berlin, (MTI): A nemzet­közi feszültség csökkentése, a fegyverkezési hajsza megállí­tása, a nukleáris háború ve­szélyének elhárítása volt a központi témája Erich Honec­ker és Pierre Elliott Trudeau hivatalos tárgyalásainak. Kedden délelőtt Honecker és Trudeau először négyszem­közti megbeszélést tartott, majd megkezdődtek a hivata­los tárgyalások, amelyek a délutáni órákban fejeződtek be. Trudeau ismertette a nem­zetközi feszültség csökkentésé­re szolgáló elképzeléseit. Ka­nada híve annak — mondot­ta — hogy a világ öt atomha­­talma tárgyaljon a nukleáris fegyverzetek globális korláto­zásáról. Az atomsorompó meg­állapodást következetesen be kell tartani, egyezményben kelll megtiltani a műholdak megsemmisítésére szolgáló fegyverrendszerek elhelyezését a világűrben. Most elsősorban a jövőre kell gondolni •*— mondotta. El­viselhető viszonyt kell kialakí­tani a különböző társadalmi rendszerű országok között. Nem a múlt hibáiról és mu­lasztásairól kell beszélni, ha­nem helyre kell állítani a bi­zalmat. Erich Honecker ismertette a Német Demokratikus Köztár­saság békepolitikájának célki­tűzéseit és ebben az összefüg­gésben megvilágította a Var­sói Szerződés tagállamainak prágai és moszkvai kezdemé­nyezéseit, amelyek reális al­ternatívát kínálnak a kon­frontációval szemben. Erich Honecker Berlinben fogadta Pierre Trudeau kanadai miniszterelnököt. (Teletotó: AP—MTI—KS) Folytatódtak a szovjet—román tárgyalások Bukarest, (MTI): A bukares­ti látogatáson tartózkodó szov­jet párt- és kormányküldött­ség Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a szovjet Mi­nisztertanács első elnökhelyet­tese, külügyminiszter vezeté­sével kedden folytatta tárgya­lásait a Nicolae Ceausescu, az RKP KB főtitkára államfő ve­­zette román delegációval. Mindkét fél hasznosnak ne­vezte a megbeszéléseket, ame­lyeken kifejezésre jutott a szovjet—román kapcsolatok­­ továbbfejlesztésére irányuló­­ kölcsönös törekvés. ★ A szovjet delegáció kedd délelőtt látogatást tett a bu­karesti Augusztus 23. gyárban. Az egyes üzemrészek megte­kintése után nagygyűlést tar­tottak, amelyen Andrej Gro­miko, valamint Gheorghe Op­­rea, az RKP KB PVB tagjai, első miniszterelnök-helyettes mondott beszédet. Társadalmi összefogással és megelőzéssel A népfront a hátrányos helyzetű rétegek életkörülményeinek javításáért Részletes és komplex vizsgá­lat tapasztalatai alapján vitat­ta meg legutóbbi ülésén a Ha­zafias Népfront megyei elnök­sége a hátrányos helyzetű ré­tegek életkörülményeinek ala­kulásáról szóló előterjesztést, a vonatkozó határozatok, jog­szabályok érvényesülését a megyében. Széles körű és ér­demi vita, több javaslat alap­­­ján fogadta el a testület a népfront-mozgalom megyei programját, ami alapul szolgál a helyi bizottságok ezirányú tevékenységéhez is. Nagyobb gondot a kistelepülésekre A megyei tapasztalatok azt igazolják, hogy az intézményi és társadalmi gondoskodás va­lamilyen formájában részesí­tett rászoruló családok, szemé­lyek száma nem csökken, ha­nem újratermelődik, s a jelen­tősen fejlődő szociális otthoni elhelyezés, gondozás ellenére még elmarad az igényektől. A kftté So­rolják azokat, akiknek életkö­rülményei és életmódja lénye­gesen rosszabb, mint a többsé­gé. Az előterjesztés első helyen foglalkozik a lakóhelyi hát­ránnyal, ami érthető, hiszen a megye lakosságának számotte­vő része külterületeken, apró­­falvakban él, s ez meghatároz­za az érintettek közérzetét, sőt anyagi viszonyait is. Közis­mert, hogy székhelyközségek­hez képest az aprófalvakban kevés a munkahely, sokhelyütt csak időszakos az egészségügyi, s nem kielégítő — a vegyes­bolt és a mozgó ABC ellené­re — a kereskedelmi ellátás vagy a kultúrálódási lehető­ség. Hátrányként jelentkezik az ingázás — több mint 30 ezer embert érint a megyében —, s az iskolások napi utazása a körzeti tanintézetbe. Számottevőek a műveltség­beli hátrányok is, bár az el­múlt 10 esztendőben javult az iskolázottsági színvonal, csök­kent a 8. osztálynál keveseb­bet végzők aránya. (Középfokú végzettséggel minden 9.,a felső­fokú kénosítéssel pedig min­den 20. lakos rendelkezik a megyében.) A tankötelesek be­iskolázása teljesnek mondható, ám a népesség szellemi színvo­nalát alapvetően meghatározó általános iskolai képzettség megszerzésénél még sok a ten­nivaló. Újratermelődnek a hiányos végzettségűek. Az ál­talános iskolai tanulmányokat félbeszakítók többségénél a családi körülmények kedve­zőtlen alakulása az ok. Az ilyen gyerekek főleg az alko­holista, garázda, felelőtlen életvitelű, vagy felbomlott csa­ládokból kerülnek ki, s jelen­tős részt képviselnek körükben a cigánytanulók. Segély a lakosság 2,3 százalékának Az anyagi hátránynál az ala­csony kereset, vagy a nyugdíj, a sok eltartott jelentős ténye­ző, sőt az életkor, egészségi állapot, életvitel, családi hát­tér, menettevékenység gondjai stb. is közrehatnak ebben. En­nek alakulásában nemcsak az objektív, hanem sokszor kizá­rólag az egyénektől függő té­nyezők is meghatározóak. A felmérés szerint a megye né­pességének mintegy 10—12 szá­zaléka alacsony — 2 ezer fo­rint alatti — keresettel, vagy nyugdíjjal rendelkezik, illetve nincs jövedelme, hanem a lét­minimumot biztosító segélyek­ből, juttatásokból él. A rendszeres és rendkívüli segélyben részesülők aránya meghaladja a megye lakossá­gának 2,3 százalékát. Nehezíti a helyzetet, hogy a nyugdíja­sok és a járadékosok közel 60 százaléka falun él. Az arányok csökkenthetők lehetnének, ha következetesebben szereznénk érvényt annak, hogy a gyer­mek köteles gondoskodni öreg szüleiről,, vagy legalábbis tá­mogassa anyagi erejéhez ké­pest — fogalmazódott meg az ülésen. A gyermekgondozási segély jelentős társadalmi vívmá­nyunk, de előnyei mellett — főleg a fiatal családoknál — anyagi hátránnyal is jár, s ez is hozzájárul, hogy csökken az igénybevevők száma. (Ez vi­szont az óvodai-bölcsődei férő­hely-gondokat növeli!) A jöve­delmeket elemezve megállapít­ható, hogy a gyermektelen há­zaspárok egy főre jutó jöve­delmétől az egy családosoké 35, a két- és háromgyermeke­seké 43, illetőleg 49 százalék­kal marad el. A hátrányos helyzetűeknél kiemelt figyelmet érdemlő a

Next