Zalai Hírlap, 1984. május (40. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-03 / 102. szám

•• Befejeződtek a Helikoni Ünnepségek Keszthelyen Gálaműsor a színházban Három napon át tartottak az Egyetemi és Főiskolai Kulturális Napok eseményei Keszthelyen, ahol a Dunántúl és a főváros huszonhét felsőoktatási intézményének több mint kétezer hallgatója gyűlt össze, hogy számot adjon amatőr művészeti munkásságáról, felkészültségéről. A bemutatók a Balaton-parti város hat helyszínén zajlottak, gazdag élményt nyújtva a látogatóknak. Az ünnepségre érkezett fiatalok vasárnap megkoszorúzták a Helikoni emlékművet. A Helikoni Ünnepségek záróeseményére hétfőn délelőtt került sor a színházban, ahol a megjelenteket, köztük az elnökségben helyet foglaló Karvalits Ferencet, az MSZMP Zala megyei Bizottságának titkárát dr. Búzás Gyula, egyetemi tanár, a keszthelyi Agrártudományi Egyetem rektorhelyettese köszöntötte. Az eseményt méltatva elmondta többek között, hogy bár az átfogó értékelés azokra a szakmai tanácskozásokra vár, amelyeken a bíráló bizottságok szakemberei megvitatják tapasztalataikat az együttesek vezetőivel, versenyzőkkel, az a megállapítás azonban kimondható, hogy többségében színvonalas produkciókkal léptek közönség elé az együttesek, szólisták. A vers és prózamondók vetélkedése például azt bizonyította, hogy egyre többen az irodalomban is keresik a választ napjaink bonyolult kérdéseire; a színjátszó együttesek, irodalmi színpadok igazi fesztivál hangulatot teremtettek; a zenekarok, kórusok magas színvonalon mutatták be produkcióikat , a néptáncosok méltóan szerepeltek a magyar folklórhagyományokhoz; a kiállításokon pedig minden eddiginél gazdagabb, sokrétűbb anyagot vonultattak fel a pályázók. A beszédet követően került sor az egyes kategóriákban kiemelkedő teljesítményt nyújtó együttesek, szólisták arany, ezüst, illetve bronz fokozatú oklevelei, továbbá a Helikoni Ünnepségekre felajánlott és a zsűri által odaítélt különdíjak átadására. Az okleveleket és díjakat a szakzsűrik vezetői, tagjai, illetve a különdíjat felajánló vállalat, szerv képviselői adták át. A fesztivál hivatalos záróaktusa a Szózat hangjaival ért véget, ezt követően a színpadot ismét a Helikoni Ünnepségek szereplői vették birtokukba: a találkozón kiemelkedő teljesítményt nyújtott együttesek, szólisták adtak nagy közönségsikert arató gálaműsort. 1984. május 3. Falunap Szentliszlón A kultúrház udvarának közepén egy tízméteres, színes szalagoktól tarkálló karcsú májusra magaslik. Két siheder még fogadást is köt, melyikük tudja előbb megmászni. Ez ugyan nem szerepel a programban, de a vállalkozó szelleműek ügyesség fitogtatásátmindig szívesen veszik az emberek. Nézőkben és bazáitokban nincs hiány, hiszen a falu apraja-nagyja ünneplőben ott az udvaron. A pódiumon hatalmas tábla: „A szentliszlóiak nevében köszöntjük kedves vendégeinket a falunapon". A fonográfról hamarosan felcsendül egy ropogós magyar csárdás. Letenyei néptáncosok pattognak a dobogón, a sárközi karikázóval a szatmári verbunkkal és a csárdás egyveleggel megnyerik a közönség tetszését A falunap szervezőjét könnyű megkülönböztetni a csupán szórakozni vágyóktól, papírhalmazokkal szaladgál le, s fel az udvaron. — A pusztamagyaródi közös tanács társközségei Szentliszló és Bucsuta. Hogy e faluk kulturális életét még közelebb vigyük az emberekhez, három éve született az ötlet, hogy évente rendezzünk falunapot. Pusztamagyaród kezdte a sort, tavaly Bucsután volt, idén pedig a 450 lélekszámú Szentliszló vállalkozott. Szoros barátság és együttműködés alakult ki a társközségek között. Tudok olyan családokról, is akik falunapon ismerkedtek meg és kapcsolatuk azóta is tart. Nagy örömünkre, a letenyeiek is megtiszteltek bennünket ezen a napon. A kultúrházban is nagy a tolongás, Domonkos Istvánná, tanácselnök megnyitó szavai után valamennyien a szentliszlói asszonyok ügyes kezeinek gyümölcsében gyönyörködünk. A másik teremben a 16 tagú letenyei menyecskekórus köszörüli a torkát, Sebők Imréné vezényletével Az udvaron közben a bucsutai pávakör népviseletbe öltözött asszonyaira figyel a közönség. Vezetőjük, Gyurkó Imréné a nagy tetszést arató fellépés után elmondja, hogy a négy éve alakult pávakör tagjai családostul jönnek énekelni, mint például az ötvennyolc éves Pálfi Lászlóné, aki édesanyjával, fiával és két unokájával jár rendszeresen énekelni. Később a szentliszlói lakodalmasban gyönyörködhetünk. — Minden falubeli lakodalomra meghívnak. Az ifjú párnak én mondom a köszöntőt. Ezeket részben a régi öregektől gyűjtöttem össze, részben pedig én írtam — mondja a 60 éves Tuboly Sándor bácsi. A pusztamagyaródiak is igyekeznek kitenni magukért, somogyi páros és botos párostáncukat nagyra értékeli a közönség. Egy három év körüli fiúcska majd kiugrik a nagymamája öléből — Lopja a Marci a babot — kiáltja teljes átéléssel a Tüske Böki bábegyüttes Okos Marci nevű bábjátéka közben. Már kezd sötétedni, az öszszegyűlteket azonban ez sem riasztja el. Hiszen ezután következik a nap fénypontja, a divatbemutató, ahol a három község alkalmi manökenjei lépnek fel. Aztán pedig: tombola és bál. Dónay Nóra ZALAI HÍRLAP Jól szerepeltek a zalai együttesek Hétfőn este telt ház előtt, maratoni gálaműsorral fejeződött be a tizedik szövetkezeti néptánctalálkozó utolsó területi döntője, melynek Nagykanizsa volt a házigazdája. A kétnapos seregszemlén a 26 nevezett együttesből 18 kérte a minősítését, s jobbnál jobb produkciókat láthatott a Maácz László vezette zsűri és a közönség. A számos magas színvonalú versenyprogramból is kiemelkedett a budapesti Aquiincum táncegyüttes, amely arany II. minősítést kapott. Hasonlóan a legjobbak közé sorolható a Vas megyéből érkezett szentpéterfai táncegyüttes Aratótánc című összeállítása. Szép sikerrel szerepeltek a zalaiak is. Mivel a zalaegerszegi Kiszöv Táncegyüttes ezúttal nem kérte minősítését, így versenyizgalomtól mentesen teljes figyelmüket az előadás kivitelének szentelhették. A Szép Zalában című műsorukat első ízben mutatták be szakmai zsűrinek, sikerrel. Gerencsér Zoltán saját gyűjtése ez, s megyénk régi táncait szedték csokorba benne. A Kanizsa Táncegyüttes programjában hat tánc szerepelt, s különösen a kalotaszegi táncokra épített összeállítás nyerte meg a zsűri és a közönség tetszését, összességében is kimagasló teljesítményt nyújtottak, ezzel arany II. minősítést szereztek. Ugyancsak minősült a lenti Korka Táncegyüttes, ők az ezüst II. fokozatot kapták. Először mutatkoztak be szakmai körökben a söjtöriek, nem okoztak csalódást. Végül is a boglárlellei és balatonfüredi, országos döntőbe kerültek névsorát csak később jelöli ki a zsűri, erről levélben kapnak értesítést a szereplők. A Kanizsa Együttes bemutatójából Szövetkezeti néptánc találkozó Kanizsán Készülnek a letenyei gázhálózat tervei Mivel az érdekelt szervek jóváhagyták Letenye gázhálózatba való bekapcsolását, így megkezdődött a városi jogú nagyközség szempontjából jelentős beruházás tervezése. A kiviteli tervek még az idén elkészülnek, s az év vége felé indulhat a kiviteli munka. Elképzelések szerint a Bázakerettye—Nagykanizsa közötti nagynyomású vezetékről kell 5 és fél kilométer hosszú leágazást kiépíteni Letenyére. Ha minden jól megy, akkor a jövő év második felében már a helyi bekötésekre kerülhet sor a település központi részein. A beruházás teljes összege 42 millió forint Jelenleg 38 millió forint áll e célra rendelkezésre. Ennek jelentős része — pontosabban 15 millió forint — a lakossági hozzájárulás, ami a családok többsége által vállalt 20 ezer forintokból áll. Az üzemek, intézmények eddigi befizetései 17 millió forintot tesznek ki. Ehhez jön még a 6 milliós megyei tanácsi támogatás. Fellegi Ádám zongoraestje Zalaegerszegen Hétfőn este Zalaegerszegen a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben az Országos Filharmónia bérleti hangversenyén Fellegi Ádám zongoraművész adott szólóestet. Műsorának darabjait Chopin és Liszt, két romantikus zeneszerző műveiből állította öszsze. Az első részben Chopin huszonnégy prelűdjét játszotta el. A Chopin prelűdöket hangversenyeken gyakran hallhatjuk. A rövid lélegzetű darabokban a hangulatteremtés mindig meghatározó,a technikai feladat viszont mindegyikben más. Fellegi Ádám mind a hangulatot, mind a technikai feladatot jól átérezte és megoldotta, a hallgatókat viszont helyenként kissé zavarta,, hogy a dallamokat néha élesen fogalmazta meg és egy-egy hang túl erősen kiszólt a többi közül A sorozatból különösen tetszett a Deszedúr , Esőcsepp”-prelűd, amelyben a lágy hangvételű lírai dallamot az asz-hang köré finoman szőtte és a kedves hangulatot eltalálta: a g-moll prelűd szenvedélyével a mély regiszterben fogott meg, míg a jobb kéz harmóniákat játszott közben, az utolsó d-moll prelűdben pedig hatalmas lendülettel és kiemekedő virtuozitással a drámai csúcspontot érte el. Szünet után Liszt Dante szonátája következett. A szerző sokáig érlelte ezt a szonátát, első vázlatait tíz évvel később dolgozta át. Egyetlen nagyszabású, fantázia-szerű tételből áll, melyet lassú bevezetés indít el Fellegi Ádám a démoni mélységeket idéző művet feszültségtől áthatva játszotta, de a melléktéma koráljában és a szerelmi epizódban ezt feloldotta. Liszt a Villa d’Este szökőkútjait a Vándorévek harmadik sorozatában írta. Itt Fellegi Ádám zenében jelenítette meg a természeti képet, a tremolók és a futamok a szökőkutak cso■ bogását utánozták. Liszt II. rapszódiájában a rendkívüli nehéz technikai igényt könnyedén győzte, hatásos, szuggesztív előadásban szólaltatta meg. Ráadásként Liszt közkedvelt darabját, a Szerelmi álmokat poétikusan játszotta. Tóthmátyás Lajos Május elseje a televízióban Wisinger Zrínyivel szólhat: Sors béna, nihil akad — Jószerencse, semmi más. Egyebek mellett ugyanis kétségtelenül szerencse is kell ahhoz, hogy egy televíziós helyszíni közvetítés-sorozat jól sikerüljön. S az szerencse bizony néha hűtlenkedett ezen a május elsején Wisinger Istvánnal és hatalmas apparátusával, azokkal akik az Itt van május elseje! című többhelyszínes májusi seregszemlét készítették. Persze csak vigasztalásul, de nem megnyugtatásul vádoljuk a csalfa szerencsét Az időjárás mostoha arcát természetesen nem lehetett befolyásolni. Viszont nyilvánvalóan nem lehet belenyugodni abba, hogy a technika mai színvonalán ne sikerüljön megbízható közvetítő láncot kiépíteni a budapesti Városligettel, s emiatt fiaskót szenvedjen a nap legérdekesebbnek, legizgalmasabbnak ígérkező műsora, a Népszabadság fórum közvetítése. Az bizony igaz, hogy a borús, hűvös időjárás már eleve tompította a Csónakázó tónál rendezett nagykanizsai május elseje színeit a televízióban, de az már nem csupán a balszerencse rovására írható, hogy a sugárzott kép és riporterek szövege néha elmaradt egymástól, az időzavart rendre úgy hozták be, hogy a műsorszámokat félbevágták, a kisdiákok aerobicját, a kanizsai közvetítés délelőtti záróképét pedig le kellett keverni, mert valószínűleg csak a televíziónézők hallották a zenét, a gyerekek nem. Persze, kell a szerencse. De az is jó, ha jobban meggondolja az ember mit is mond. Ha nem, úgy jár, mint Wisinger, aki közli, hogy fél egykor már minden „valamirevaló’’ magyar család már otthon ebédel, jóllehet a képernyőkön éppen számos magyar ember látható Békésen, Kazincbarcikán és Nagykanizsán. Nem is egy közülük feltétlenül igényt tart a „valamirevaló” címre, de még nem ebédel hanem a tévéközvetítés számára közreműködik, vagy éppen úgy döntött, hogy ezen a napon vendéglőben étkezik. Kóthy Judit,igyekszik is a műsorvezető szóbotlását helyrehozni, csak hát ez nagyon nehéz, hiszen a szó kimondatott. S elhangzott a kérdés is. Ismét Wisinger kérdése, aki — mint mondtuk — ezen a napon hadilábon állt a szerencsével Mindaddig persze magától értetődő és jogos megkérdezni egy vőlegénytől, hogy vajon nem érzi e magára nézve különösen kötelezőnek az anyakönyvvezető előtt, de kétmillió televíziónéző füle hallatára kimondott „igen”, amíg jogos föltételezni, hogy a vőlegény hasonlóan magától értetődő módon egy „de igen”-vel felel. Ám a kanizsai ifjú férj — talán megilletődöttségében, talán nem is értette a kérdést — azt találta mondani, hogy „nem". S e pillanatban egy országnyi tévénéző kapott a fejéhez. A rendező pedig — még mielőtt a levegőért kapkodó Kóthy Judit tisztázhatta volna a fiúval, hogy hát hiszen Valójában nem is úgy gondolta, hanem. .. — a rendező úgy látta jónak, hogy villámgyorsan átkapcsol egy másik színhelyre. Szóval peches volt ez a televíziós majális Kanizsáról. De talán remélhető, hogy a televíziónézők inkább, majd a kellemesebb színfoltokra emlékeznek. Az ötletre például, hogy gőzös hozta ki Kanizsáról a tó partjára a majálisozókat Buda Ernőre, a zalai olajbányászok híres-neves doyenjére, a kiskanizsai asszony sáska-magyarázatára, a talpraesett pátrói Repülj páva csoportja, amely’ jól énekelt és ügyes dél-zalai-délsomogyi lakodalmast varázsolt a sátrak alá... Az esti, immár hagyományos Felvonulók kérték című összeállításban a szerkesztő Buzáné Fábri Éva rutinos, célszerűen sokszínű és sok műfajú válogatásának köszönhetően a televíziónézők számos rétege találhatott kedvére valót. Feltűnő volt azonban a fiataloknak szóló zenei műsorok hiánya. Törőcsik Mari meséje terjedelmével nem illett a műsor keretébe, jóllehet a nagyszerű színésznő mesemondása, arcának a mese mondanivalóját követő állandó változásával valóban élményszámba ment. A műsort Szegvári Katalin azzal a könynyed magabiztossággal vezette, amely mindig sajátja, amíg érintetté nem vált. Akkor láthatóan és érezhetően megsavanyodott a szájíze. Sajnos, úgy tűnik, nincs humora Pedig hát arra a nem túlságosan szellemes, rávonatkozóan pedig leheletnyi bírálatot tartalmazó úgynevezett paródiára, amelyben a Faustus doktor. . . nyomán érintették, felesleges volt reagálnia. Gálvölgyivel nyilván meg is beszélték előre beszélgetésük tárgyát, mégsem tudta elleplezni, hogy a Gálvölgyi-paródiája annak idején valóban megsértődött. Ami az új szereposztásban előadott Vonósnégyest illeti, nem vitás, a darab új feldolgozása feledtetni tudta a régit. De ki emlékszik a régi darabra? Csakis és kizárólag Salamon Bélára, a régi Salgóra emlékezünk, s valószínűleg emlékezni fogunk Kern András után is.. Hárs Sándor 5 Megöltek egy zalaegerszegi taxisofőrt A gyanúsítottat elfogta a rendőrség Április 30-án, a késő esti órákban súlyos bűncselekmény történt megyénkben , megöltek egy taxisofőrt. Zalaegerszegen ezen az estén kilenc óra körül a Volán vállalat két taxija várakozott a Széchenyi téri taxiállomáson. A gépkocsivezetők, Lipovics Miklós és Berta János a telefonkészülék közelében beszélgettek .Lipovics Miklós elmondása szerint a Csemege ABC felől érkezett egy fiatalember, aki megkérdezte, hogy melyik kocsi szabad. Azt válaszolták, hogy mind a kettő, mire a fiatalember beült Berta János kocsijába. Lipovics Miklós elmondta, hogy Berta János utasa úgy 170 centiméter magas volt, közepes, nem vékony testalkatú, barna, félhosszú kabátot viselt, vékony bajusza és világos barna haja volt. És, hogy Berta János kocsija nem jött vissza... Zalaszentiván Kisfaludpusztán, a 3-as számú ház előtt megállt egy személygépkocsi. Az itt lakó Fitos János elmondása szerint negyed tíz lehetett A kocsi hangjáról ítélve Lada volt, mondta Fitos János. Aztán Fitosék még azt hallották, hogy úgy húsz—huszonöt másodperc múlva csapódott a kocsi ajtaja, felbőgött a motorja, s az autó elrobogott. Fitosék az ajtóhoz siettek, hogy megnézzék, ki érkezett. Amikor az ajtót nyijtották, szinte beesett hozzájuk egy férfi, aki a mellén erősen vérzett. Fitos János és felesége felemelte a férfit, aki azt mondta: „megszúrtak”. Fitosék felismerték az ideigenben azt a taxisofőrt, aki őket is többször hazahozta. A szerencsétlenül járt férfi Berta János volt, s még el tudta mondani, hogy erre a címre hozott egy fiatalembert, aki megszúrta. Fitos János azonnal kocsiba ült és Zalaegerszegre vitte a sérült férfit. Mire azonban a kórházba értek, Berta János meghalt , 56 éves volt. A megyei rendőrfőkapitányság ügyeletének 22 óra 5 perckor jelentették a bűntényt. Azonnal megindították a forrónyomos üldözést. Nagy erővel kezdték meg a kutatást az ismeretlen, éjszakai szurkáló kézrekerítéséért Szerencsére határozottan jó személyleírás alapján indulhatott el a kutatócsoport A személygépkocsit május 1-én hajnali három órakor találták meg Zalabér határában, egy mezei útbeállóban a rendőrök. Az itt szerzett adatokból kiindulva jutottak el Tüskeszentpéterre, ahol bál volt és ott fogták el Hidasi Jánost, aki a bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható. Hidasi János 22 éves, Zalaegerszeg, Göcseji út 45. szám alatti lakos, segédmunkás. A gyanúsítottat a rendőrség őrizetbe vette, s a bűncselekmény indítékának, körülményeinek tisztázására nyomozást indított.