Zalai Hírlap, 1984. november (40. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-01 / 257. szám
1984. november 1. Ellenőrző körúton pénzügyőrökkel „Megtért” pálinkafőzők, bögrecsárdások BAGODVITENYÉDEN nem kell a pénzügyőr járőrpárnak bemutatkoznia. T. J. nagyon jól ismeri őket, akárcsak a hatósági embereket. Bár biztatják, hogy fejezze be nyugodtan az evést, csak néhány falat jut le a torkán. — Menjünk, essünk túl rajta! — invitál bennünket. Biztos, ha rejtegetni valója akadna, nem ilyen sürgős neki a dolog. A pajtában ott van egy üst, de „púp” nélkül, vagyis a pálinkafőzéshez szükséges kiegészítő dolgok hiányoznak. — Nem, főzök én, nem éri meg a kockázat — mondja a gazda. — Cefréje van? — Kétszáz liternyi, majd lefőzetem. — Oda fogunk rá figyelni —■ mondják a pénzügyőrök, s a biztonság kedvéért kicsit belekavarnak a hordóba, nem cukorszirupot takar-e a tetején úszó gyümölcs. T. J. egyébként három évvel ezelőtt igencsak pórul járt: főgés közben érték tetten. Elkobozták a már lefőtt 10 liter pálinkát és 4 ezer forintra bírságolták, ígéri, hogy hasonló dologra nem kerül sor. ZALALÖVÖN hivatalos helyre megyünk: a főzdébe. Kívül—belül elszállt már felette az idő, több, mint 100 éves az épület, valaha a gazdaközösségé volt. A főzőkészülékek közül a legfiatalabb is elmúlt már 30 éves. Hivatalos nevén: elszámolás történik. Miszori Zoltán és felesége 18 éve főzik itt a pálinkát. A főzdét a helyi Áfész működteti. — Probléma? Nem, nem volt még eddig. Talán csak a főzetőknek kellemetlen az, hogy a környéken messze nincs főzde. Egerszegtől, Kálócfán keresztül a Vas megyei Őrimogyoródig, mindenünnen hozzák az anyagot. Naptárát mutatja. Napra előjegyezve, ki, mikor kerül sorra. Most 2 hónap a várakozási idő. Kétszáz liter a minimum, ennél kevesebbet nem tud feltenni. — Ez néha gond. A kisebb tételű főzeteket össze kell pároztatnom, aztán az egyiknek jobb az anyaga, a másiké gyengébb, a pálinkán mégis egyformán kell osztozniuk. Közben a pénzügyőrök felnyitják az ólomzárakat. Az elszámolás „fekete” doboza egy kis tartály. Minden liter lefőtt pálinkából egy köbcenti kerül bele. Ezt az összegyűlt mennyiséget fokolják. Minden stimmel: 52 fokos. Ezt szorozzák a készülék számlálóján átfolyt mennyiséggel, s kijön a hektoliterfok, no meg az öszszeg, amit adóként a főzetőknek be kell fizetni. Ez Zalalövőn alig egy hónap alatt 218 ezer forint állami bevételt jelent. A rozoga épület évi másfél milliót hoz a konyhára. Ezen felül van a főzetési díj. — És a szállítási költség, a fa, amiből 200 literhez két mázsa dukál. — Van zugfőzés a környéken? — Nem tudok róla ... Ha van is, az itt lefőzött mennyiségnek csak a töredékéről lehet szó. Budafán kaptak el egy embert. Nem érte meg neki — rev Miszori Zoltán. ZALAEGERSZEGEN két „ismerőst” keresnek fel az ellenőrzést végző pénzügyőrök. Kis utca, a Vörös Hadsereg útjáról nyílik. Közelebbi helymeghatározást nem adhatunk, hátha segítünk az üzlet fellendítésében. T-né szorgoskodva siet elénk az Udvaron. — Nem, nem foglalkozom én már poharaztatással. Elég volt a sok bírságból. Tessék, nézzenek nálam körül, nincs itt senki! A koraesti órában valóban nem találunk senkit a konyhában, ahol nem is olyan régen még minden kapható volt, ami alkoholttartalmaz. Néhány figyelmeztető szó a jövőt illetően, s csőstül jön rá az ígéret: nem, többet soha nem mér semmit! A Zrínyi úton a háziasszony, K-né készséggel mutatja meg a pincét is, ahol almával kínál bennünket. Cefre, készülék sehol, italra utaló nyom egyetlen pálinkáspohár az előszobában, mely mellett egy férfi búsul. — Igen, pálinka volt benne? Megkínálhatom magukat? Ja? A hegyen segített, nemrég értünk haza, aztán megkínáltam. Hisszük. K-né ugyanis nincs még fél éve, hogy jókora tandíjat fizetett: 10 ezer forintra bírságolták engedély nélküli italmérésért. — Leálltam, többet nem csinálom — mondja búcsúzóul. A pénzügyőrök nagyot sóhajtanak, amikor betesszük magunk mögött a családi ház kapuját. — Bár minden napunk ilyen lenne ... Mészáros Ferenc A szépkiejtési versenyből kiindulva... Verskedvelő diákok klubja — A versmondó klub létrehozásának gondolata már régen megfogalmazódott — tájékoztatott dr. Vajda Istvánné szakfelügyelő. — A szépkiejtési versenyeken megyénk az elmúlt években szép eredményeket ért el, tanulóink évente egy-egy Kazinczy-díjjal tértek haza Győrből. Arra gondoltunk, hogy létrehozunk olyan alkotó közösséget, ahol szakemberek segítségével készülhetnek diákjaink a szépkiejtési versenyekre. Az elképzelés az elmúlt tanévben realizálódott véglegesen, amikor felvételit hirdettek a megye valamennyi középiskolájában. A vártnál sokkal nagyobb volt az érdeklődés; a felvételi vizsgán 56 tanuló jelent meg a zalaegerszegi Móricz Zsigmond Művelődési Házban , amely később állandó otthona lett a csoportnak. A kiválasztásnál két szempont vezette a szervezőket: egyrészt a tehetséggondozás, másrészt az a nem titkolt pedagógiai szándék, hogy lehetőség szerint a megye összes középiskolájából kerüljenek be a csoportba. A felvételi vizsga után huszonegy tehetséges diák kezdte meg munkáját a versmondó klubban. Az eredeti elképzelés is kibővült, nemcsak a szépkiejtési verseny felkészüléséhez kaptak segítséget a tanulók, hanem az iskolai ünnepségek színvonalas megrendezéséhez is, és szereplési lehetőséget is biztosítottak a számukra. A foglalkozásokat szakemberek irányították: Bogdán Mariann logopédus beszédtechnikát, Molnár Árpád előadóművész versértelmezést és mozgástechnikát tanított. — Kezdettől fogva arra törekedtünk — mondja Molnár Árpád —, hogy sikerélményt biztosítsunk a gyerekeknek. Két szerkesztett műsort állítottunk össze, József Attila és Ady költészetéből. Mindkét műsor bemutatásra került rendhagyó irodalomóra keretében, így egyfajta művészetközvetítő szerepet is magára vállalt a csoport. — Nem kis gondokkal küzködtünk — kapcsolódik a beszélgetésbe Bogdán Mariann, — hisz a tanulók Nagykanizsáról, Keszthelyről, Lentiből, Zalaszentgrótról utaztak Zalaegerszegre a foglalkozásokra. Állandó időpont egyeztetésre volt szükség, másrészt számolni kellett a tanulók iskolai elfoglaltságával is. De a csoport lelkesedése, munkaszeretete minden gondot feledtetett. A Zala megyei tanács vb művelődési osztályának továbbképzési kabinetje vállalta a csoport anyagi támogatását és lehetővé tette, hogy nyáron egyhetes versmondó táborban vegyenek részt Balatonedericsen. — A tábor igazi élményt nyújtott számunkra — emlékszik vissza Berták Éva és Fülöp Erzsi zalaegerszegi zrínyis tanuló. — Nemcsak a tábor romantikája feledhetetlen, hanem itt kovácsolódott igazi közösséggé a versmondó klub. A rohanó próbanapok mellett itt lehetőségünk volt jobban megismerni egymást, és a csoport vezetőivel is mély, emberi kapcsolatot kialakítani. Remek, vidám műsort hoztunk létre a táborban, amellyel a balatongyöröki KISZ-táborosok előtt mutatkoztunk be nagy sikerrel. — Most már könnyebb helyzetben vagyunk, mint az elmúlt tanévben — mondja Bogdán Mariann. — A novemberben induló foglalkozáson ismerősként üdvözölhetjük egymást. Az alapozás korszaka után tudjuk, hogy mit várhatunk egymástól. A hírünk is szétfutott a megyében, mert nagyon sok meghívást kaptunk. Várnak bennünket a zalaegerszegi 407-es Ipari Szakmunkásképző Intézetben, nagykanizsai és keszthelyi középiskolákban. Bemutatjuk a tavasszal elkészült József Attila és Ady műsorunkat, valamint a táborban készült humoreszkünket. _ A csoport tervei között szerepel a mai magyar költészetből egy összeállítás, amely kapcsolódik hazánk felszabadulásának 40. évfordulójához. Keresztes Szilvia VAS- ÉS FÉMIPARI SZÖVETKEZET FELVESZ egyműszakos munkaidő beosztással, lakatos munkára szak- és betanított, valamint segédmunkásokat. Kétműszakos munkaidő beosztással esztergályos betanított és szakmunkásokat Jelentkezni lehet. Zalaegerszeg, Rákóczi u. 43. szám alatt a személyzeti vezetőnél. 120 ZALAI HÍRLAP Az úttörőmozgalom krónikása — Zalamonop Úttörőmozgalmának alakulását szeret EIUIU Illegio nem rögzíteni az utókor számára — mutatja a papírhalmazt Marton Jenő, akit keszthelyi otthonában éppen munka közben leptünk meg. — Érzékeltetve a megyében rendkívül befolyásos klérus fékező hatása mellett kibontakozó, fejlődő gyermekszervezet, az úttörőmozgalom göröngyös útját. Harcban született címet adtam a készülőfélben lévő kiadványnak. A mindennapok mozgalmi gyakorlatát kibontó könyvecske emellett számos, ma már érdekességnek, vagy rejtélynek tűnő tényre is magyarázatot ad. A mai úttörők például megtudhatják, miért viselik csapataik általában az 1848-as hősök nevét, vagy azt, hogy hogyan változott a nyakkendő színe a mozgalom erősödésével párhuzamosan. Jenő bácsi szeptemberben, az országos úttörőközpontban első díjat vett át a Trencsényi Waldapfel Imre 1908—1970 címet viselő pályázat értékelő ünnepségén, a Kinyílott a pitypang elnevezésű jeligés pályamunkájáért. __ tiA4 amióta nyugállományba vonultam, még több szél erőj i£j0t szentelhetek az írásra. Ez év májusában készült el Keszthely város úttörőmozgalmának története és az ötszáz oldalas Csány László úttörőcsapat életének mély elemzése, ahol hosszú ideig, mint úttörővezető dolgoztam. A két krónika a Zánkai Úttörőtörténeti Múzeum anyagát bővíti, akárcsak a nyári vezetőképző szaktáborok részére írt módszertani anyagok, ahol, mint társszerző szerepel Marton Jenő. — Az Országos Úttörőelnökség megbízásából — ahol évtizedekig a vezetőképzés aktivistájaként dolgoztam — több témát kifejtettem, emellett számos pedagógiai tárgyú írásom is van. A megyei továbbképzési kabinet 80-ban kiadta az általam összeállított új, közigazgatási egységekkel kibővített Zala megye földrajzát. Rengeteg feldolgozásra váró anyag ist áll most is előttem. A balatoni úttörőváros megbízásából álllítottam össze a nyár folyamán az Úttörővezető és a Pajtás újság megyénkre vonatkozó bibliográfiáját, községekre és témakörökre lebontva. A kutatómunkához adalékot szolgáltató jegyzék kiadása éppen folyamatban van. __ tgy Ánytrn — folytatja — a munkámat mindig meg-ZLIN becsülés, elismerés övezte, bár pályakezdőként az én antiklerikális szemléletemmel és nyíltságommal nehéz volt a pedagógus pályán meggyökerezni. Soha nem felejtem el, hogy a meghirdetett orosztonyi tanítói állás, amit annak idején megpályáztam, milyen komoly feltételekhez volt kötve. Még mindig őrzöm a levelet, amiben a helyi pap közölte, hogy a szakácsnőjének a lányát kell feleségül vennem a tanítói állás fejében... Reziben ideiglenesen megbízott helyettes segédtanító lettem és a megválasztásig, fizetés nélkül a falu eltartottjaként sorkoszton voltam. Akkoriban még a kinevezések helyett a lakosság döntött a tanító sorsáról; vagy megválasztották, vagy köthette az útilaput és egy községgel odébb kilincselhetett. Mivel se kártyázni, se inni, se kántorizálni — ami döntő volt — nem tudtam, csak a falu szükséghelyzetének köszönhettem, hogy maradhattam. Zalavár, Szentgyörgyvár, Keszthely voltak a Fejér megyei Lovasberényben született, vasutas családból származó tanító pályájának állomásai. Közben a Pápai Tanítóképző Intézetben szerzett oklevelet a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen földrajz-biológia, kémia szaktanári képesítéssel tetőzte. Iífelt Visti a és'Hekérd vasút és úttörőtábor építésében MiCoLtroll is időközben pártfőiskolát végzett, emellett megbízatást kapott a megyei úttörőelnökség mellett működő úttörőtörténeti szakbizottság vezetésére, melynek gyűjtő és felderítő búvárkodását ma is irányítja. Balázsy Mária Éva Országjárók, gárdisták, színjátszók KISZ alapszervezetei a kanizsai kőolajipari szakközépiskolában Tavasszal, az új ifjúságmozgalmi év kezdetén egy új és sokat ígérő módszer mellett kötelezték el magukat a nagykanizsai Kőolaj-, Vegyi- és Gázipari Szakközépiskolában. Korcsoporthatárokat és osztálykereteiket áttörő, érdeklődési körök szerint szerveződő KISZ-alapszervezeteket hoztak létre. Ifjúgárdista, országjáró diákok köre, színjátszók, könyv-, film-, zenebarátok köre, az én hobbim és a társadalomtudományi alapszervezet között választhattak az iskola kiszesei. Az új tanév — ami eldönti majd, mennyire életképes ez a szervezeti forma a középiskolában — már ebben a felállásban kezdődött. — Nem volt ez annyira új vállalkozás, hiszen már évek óta vegyes életkorú alapszervezeteink vannak, sőt léteztek már az egyes érdeklődési körök szerinti csoportok csírái is — mondja Bertalan Péter, az iskola E KISZ-tanácsadó tanára. — Most általánossá tettük ezt a formát, abban a reményben, hogy ezek között a keretek között a fiatalok jobban megtalálják a cselekvési teret, megismerik egymást a három képzési formában — olajipari, vegyipari, gázipari — tanuló kiszesek. Az első gondot az új alapszervezetek titkárainak a kiválasztása okozta. Olyan fiatalokat kellett találni, akik vezetni képesek és az adott érdeklődési körben is otthonosan mozognak. — Kicsit megijedtem, amikor megtudtam, hogy én leszek a könyv, a film, a zenei alapszervezet titkára — emlékezik Tordosi Tünde harmadikos tanuló. — Nagy volt a lelkesedés, szinte megbolydult, mint egy hangyaboly az egész iskola, az új lehetőségről hallva. A szünetekben arról folyt a beszélgetés, hogy ki melyik alapszervezetbe akar menni. Érdemes-e, milyen ott a titkár? Harmincan végülis hozzánk jelentkeztek. — Milyen programot alakítottak ki erre az évre? — Sok volt az ötlet, a javaslat. Terveink között van a városi zenei könyvtár látogatása, könnyűzenei lemezbemutatók — amit egymásnak szervezünk — közös ifjúsági mozibérlet vásárlás. Iskolán belül pedig vetélkedők szervezése. Például mi rendezzük majd a Ki tud többet a Szovjetunióról? vetélkedőt. A különböző alapszervezetek tagságának verbuválódásakor nagy szerepe volt a titkár személyének. Akik ismerték, azok hozzá csatlakoztak. Ez persze, ha beindul az érdemi tevékenység, változni fog, ami azonban semmit nem von le a titkár komoly szerepéből. — Fel kell készülni minden alkalomra, nehogy a kezdeti nagy lelkesedés elmúljon, bár segít bennünket az, hogy olyanok jönnek hozzánk, akiket érdekel, amit csinálunk — mondja Tolnai László, a társadalomtudományi alapszervezet titkára. — Mi huszonkettőn jöttünk össze. Azzal, hogy a Hazám állampolgára vagyok megyei vetélkedőn a közülünk kikerült három fős csapat az ötödik helyet érte el, bebizonyítottuk, hogy szakközépiskolában is lehet ezzel a területtel eredményesen foglalkozni. — Nem válik ezzel egyoldalúvá az egyes közösségek tevékenysége? — Nem hiszem !— mondja Horváth Gabriella, a színjátszók titkára. — Igaz, hogy a mi KISZ-egyesüléseink valószínűleg a próbákon zajlanak majd és nem az iskolapadokban. Tartunk persze vitaköröket is, amelyeken — többségében — a színházi élethez kapcsolódó politikai kérdésekkel foglalkozunk. Azzal viszont, hogy egyes iskolai ünnepélyeket mi rendezünk, azokra készülve is politizálunk. Valóban sok lehetőség rejlik ebben a formában. A különböző területek — sport, művészetek, politika — gazdát kapnak. Képviselőik alapszervezeteiken kívül is programokat tudnak kínálni társaiknak. Ez megpezsdítheti az iskola életét, hiszen a különböző korosztályok, képzési formák tanulói jobban megismerhetik egymást. A fiatalok szabadabbar, kevesebb korláttal élhetik a mozgalmi életet. — Mi az, ami gondot jelenthet? — A közösségek képlékenyebbé válnak, emiatt nehezebb az áttekinthetőség és az irányítás — mondja Bertalan Péter. — Előfordulhatnak aránytorzulások is. Felduzzadhat azoknak az alapszervezeteknek a létszáma, amelyek jó programokat tudnak nyújtani Megoldásra vár az is, hogy a felsősök évenként hogyan kajtáácsolhatók be, annak veszélyén nélkül, hogy pár hónap után már ne akarjanak tovább állni más alapszervezethez. És ■persze a sodródók, akik nem találják a helyüket, s csak azért választanak, mert válasz hova tartozni kell. Ezeket azonban vállalni kell, ha túl akarunk lépni a sablonos KISZ-tevékenységen, meg akarjuk szüntetni az „ülő taggyűléseket” és a formák fellazításával fiatalnak hagyjuk a fiatalokat. Rikli Ferenc A Központi Statisztikai Hivatal Zala megyei Igazgatóságánál nemrég helyezték üzembe a TPA—11/40-es számítógép rendszert, amely új technológia szerinti adatfeldolgozást tesz lehetővé. -----------------------------------------------------------------------------------------lád