Zalai Hírlap, 1985. június (41. évfolyam, 127-150. szám)
1985-06-01 / 127. szám
4 Az összefogás, az egység kovácsolója Kállai Gyula 75 éves Nem könnyű dolog olyan emberről írni, bármi meglepőt, vagy újat mondani, atomok megadatott a sorstól az a nem mindennapi kegy, hogy könyveiben, tanulmányaiban, cikkeiben és előadásaiban, már csaknem mindenről számot adhatott, ami ifjúkora óta, az eltelt viharos évtizedekben vele és körülötte, nemzedékével, barátaival, harcostársaival történt. Ha arra a kérdésre keresek választ, mi jellemzi Kállai Gyulát mint politikust, közírót, államférfit leginkább, azt kell mondanom: minden bizonnyal az a felismerése, hogy hazájának, népének sorsát, jövőjét csak sok-sok ember összefogásával, együttes erőfeszítésével lehet kedvezően befolyásolni, jobbra fordítani. A berettyóújfalusi csizmadia fia az első világháború éveiben kezdett iskolába járni, első tapasztalatai környezetéről, a világról, emberi sorsokról, szegények és gazdagok szembenállásáról a forradalmak időszakából és az azokat követő nehéz, viszontagságos ellenforradalmi évekből valók. Alighanem ezzel függ össze — és fogékonyságával, igazságérzetével, emberségével —, hogy húszévesen, a debreceni egyetemen a haladó, baloldali, a kommunistákkal kapcsolatot kereső és találó diákok csoportjába került. Ettől kezdve szüntelen harc volt az élete. Háborúellenes, antifasiszta magatartásáért letartóztatták, a gyanúsak, a megbízhatatlanok, a rendszerrel szembenálló veszedelmes emberek között tartották számon. Már Debreceniben felismerte, hogy méhanyád magával, elszigetelten, bármilyen világos és közérdekű célokat kíván is szolgálni, nem érhet el jelentékeny sikert, kézzel fogható eredményt. Ezért vált egyik kezdeményezőjévé a Márciusi fiatalok mozgalmának, amely 1932-ben felhívást tett közzé Bajcsy-Zsilinszky Endre lapjában, elgondolásainak megismerésére, megvitatására és elfogadására szólítva fel az ifjú értelmiségieket és a dolgozó fiatalokat. Ugyanezt kívánta szolgálni az általuk alapított Tovább című lap, amelyben huszonhét évesen megfogalmazta, részletesen kifejtette, miért szükséges a növekvő háborús veszéllyel szemben a becsületes dolgozó emberek, a béke és a demokrácia híveinek összefolgása. Erről írt cikkeket, az adott lehetőségeket kitűnő politikai érzékeket kihasználva, a debreceni Független Újságban is. Érthető, hogy felfigyeltek rá, s meghívták munkatársnak Budapestre a Népszavához, a szociáldemokraták hivatalos napilapjához. Odamenetele korántsem csupán egy jótollú fiatal publicistával erősítette meg a lap munkatársi gárdáját hanem mindenekelőtt azt a kis csoportot tette mozgékonnyá, harcképessé, amelynek tagjai akkor már kommunistaként, a valamelyest érvényesülő munkásegység és a népfront politika szószólójaként járultak hozzá az országban erőteljesebben kibontakozó antifasiszta küzdelem összehangolásához. A közeledő katasztrófát az illegális és a legális munkálatmozgalom legjobbjainak elszánt, áldozatkész összefogása sem volt képes feltartóztatni. Ez mindjobban felismerhetővé vált, de Kállai Gyulát és társait ez a körülmény sem rettentette vissza a harc folytatásától. Ő is egyike azoknak, akik előkészítették, megszervezték az országra szerencsétlenséget zúdító hadbalépést követően az aradi vértanúk napján a Batthyány-emlékmécsesnél. Mindenszentek napján a Kerepesi temetőben a Kossuth -mauzóleumnál lezajlott tüntetést öszszeállították, naprakészre szerkesztették a Népszava híres karácsonyi számát, létrehozták a Magyar Történelmi Emlékbizottságot, irányítói voltak azoknak az akcióknak, köztük a március 15-i demonstrációnak a Petőfi szobornál, amelyek figyelmeztették az ország vezetőit, hogy végzetes útra léptek, végveszélybe sodorják az országot. A felszabadulás után egyik szerkesztője volt a Szabadság című napilapnak, amikor először találkoztam vele, egy nagy asztal fölé hajolt, s az oda kiterített öles újságoldalak nyers levonatait olvasta. Ha jól emlékszem, a Szabad Földét. Ekkortól kezdve már az egész ország lakossága, annak minden rétege figyelemmel kísérhette újságírói, politikai munkáját, állásfoglalásait is, hiszen megfordult az ország valamennyi megyéjében, városában. Kivette részét a földreform végrehajtási terveinek kidolgozásából, aztán mint a párt központi vezetőségének tagja miniszterelnökségi, tájékoztatási államtitkárként dolgozott, emellett vezette a pártközpont értelmiségi osztályait. Később az ország külügyminisztere lett, s 1951-ben neki is osztoznia kellett azok sorsában, akiket a személyi kultusz megszállottjai, koholt vádaik alapján letartóztattak, s éveken át minden jogalap nélkül börtönben tartottak. Megszabadulása és rehabilitálása után, töretlen lélekkel dolgozott tovább, ötvenhat őszén az elsők között állt csatasorba a párt újjászervezéséért. A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány művelődésügyi, majd államminisztere lett. a miniszterelnök első helyettese, 1965—67-ben a miniszterelnöki tisztséget töltötte be. Jelenleg, mint a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke folytatja munkáját. Nemrég egy interjúban arra a kérdésre válaszolt, hogy mit gondol hazánk jövőjéről. A többi közt ezt mondta: — Magyarország jövője? Én továbbra is szépnek, s biztatónak látom. Az alapok erősek, a falak szilárdak. Majd csak felkerül rájuk a tető is. Igaz, vannak még gondjaink és bajaink, nem is csekély számban. Olyan negatív jelenségek is terhelik életünket, amelyeknek jó része nem fejlődésünk szükségszerű velejárója. hát az ideje, hogy új erőt merítve, a mai nehéz helyzetből is megtaláljuk akivezető utat. Mai, 75. születésnapján szeretettel és nagyrabecsüléssel köszönti az ország Kállai Gyulát, a népi-nemzeti egység kovácsolóját, a kommunista mozgalom régi, kiemelkedő harcosát, s azt kívánjuk neki, hogy még nagyon sokáig jó eredményekkel folytathassa munkáját, erőben, egészségben. Vadász Ferenc mm hirhp| Színes ív-képcsövek Lengyelországból Az Elektromodul hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodást kötött az Unitra lengyel külkereskedelmi vállalattal színes televíziók képcsöveinek importjára. A megállapodás keretében az 1986- tól 1990-ig terjedő ötéves időszakban a lengyel Polkolor gyár mintegy 1 millió 100 ezer darab képcsövet szállít a magyar megrendelőknek. A hosszú lejáratú szerződés megközelítően öt milliárd forint értékű magyar importot irányoz elő, elsősorban a Magyarországon már ismert 56 centiméteres képcsövekből, de választékbővítési céllal lehetőséget biztosít a 37 és az 51 centiméter átmérőjű típusok vásárlására is. Mind az Orion, mind a Videoton színes televíziók nagy része Polkolor gyártású képcsövekkel készül, így a mostani megállapodás a magyarországi képcsőellátás jelentős részét biztosítja, ugyanakkor a lengyel félnek biztonságot jelent képcsöveinek értékesítésében. (MTI) 1985. június 1., szombat Dalból van a lelkük... Látogatóban a cserszegtomaji pávakörnél — Hivatalos tennivaló, vagy a kedvtelés hozta ide? — kérdezem önkéntelenül, amikor a cserszegtomaji kultúrotthonba toppanva elsőként a keszthelyi utcákról jól ismert Nyitrai István közlekedési rendőrrel találkozom. — Éppen önt várom — ert meglepetésszerűen a kis kitérővel adott válasz, s már-már kezdtem is a kocsim felé kacsintgatni, arra gyanítván, hogy esetleg a tilosban felejtettem, mire elmosolyodva megnyugtatott: — Én lennék a kalauz, mint a községi pávakör tagja. Hajdanában, amikor még a rádióstúdiójában is énekeltem, magyarnóta-énekes szerettem volna lenni. A rég feledett cél helyett — talán kárpótlásként is — itt, a pávakörben énekelek. Az egyenruha és a népdal jól összefér. — No meg nekünk, a létszámfölényben levő gyengébb nem képviselőinek is ad egyfajta biztonságérzetet — szólt közbe Deák Lajosné. A kultúrotthonban már népes asszonykor veszi közre Kovács Józsefet, a dalárda vezetőjét, s igazi népi hangvétellel szárnyal ajkukról a Kiskertemben nyílik a rezeda kezdetű dal. — A lelkünk is dalból van, el tudnánk énekelni az egész életünket. Jó kis kikapcsolódás ez mindannyiunknak, bár sokszor úgy vonszoljuk magunkat a próbára. A munkahely és a háztáji után ez afféle harmadik műszaknak számít, s még otthon is vár ránk tennivaló, miután hazaértünk. Ráadásul csaknem három kilométerre van tőlünk a kultúrotthon. De mi jövünk hétről hétre, akár az úttörők, pedig ahogy a nóta is mondja: Kivicses-kavicsos a mi házunk eleje... — zendít a dalra Kovács Lajosné, Tera néni, az egyik alapító tag, s dalba olvad a beszélgetés. A helyi nőklubból kinőtt pávakor 1980-ban alakult, s az öt év alatt közösséggé formálódott, sőt nem egyszer megméretett szakemberek előtt is. Legfőbb érdemüknek mindig az eredetiség megőrzését, a népi v íz megtartását mondották. Arcukra van írva a lelkes azonulás a dallal, előadásmódjuk magával ragadja a hallgatót. — Amerre mi járunk bámul a világ — folytatja egy strófával a tájékoztatást Banicz Jánosné. — Míg öltögetünk a kézimunka-szakkörben és szabunk-varrunk a varrótanfolyamon, dalolgatunk. Minden kirándulásunk jó hangulatban folyik és nótázva ér véget. A tsz-ben szervezett közös szüreten is majdnem eladtuk a hegyoldalt! — Úgy összenőttünk mi itt a dalárdában egymással, akár a sziámi ikrek. Nincs olyan esemény, megmozdulás a faluban, ahonnét hiányoznánk. Együtt megyünk még a TIT-előadásokra is. Pedig sokszor a család is diktál, s ilyenkor két út van előttem — de mindig ezt választom — kanyarodik el az ismert nóta szövegétől jóízűen kacagva Németh Gézáné, akitől Cink Gézáné veszi át a szót. — Bizony olykor meg kell küzdeni, a férjekkel is, ám az asszonyi fifika határtalan. Engesztelésül mi minden évben megrendezzük a férfinapot... A vidám alkalom melletténekelnek a község rendezvényein, a társadalmi ünnepeken, s az öregek és a nők napján is. Rendszeres résztvevői a pávakörök területi találkozóinak. — Feledhetetlen élmény volt számunkra a nőklubbal közös zalaegerszegi színházlátogatás — emlékszik vissza Pátkainé, s a szavaihoz csatlakozó, Némethné elbeszélése nyomán szinte megelevenedik a látott darab. — Jövőre még gazdagabb évet szeretnénk — tervezget a postai kézbesítőként minden házba naponta beköszönő vezető. — Decemberbe nyugdíjba megyek, s több időt szakíthatok a pávakörre. Jó lenne több férfit bevonni a munkába! Ez is az én feladatom maradt, ha már egyszer az aszszonyok kevés sikerrel jártak. A fiatalabbakat a gyesen levő Nyilasi Tiborné képviseli. — Marika olyan, akár az unokánk — mondja Bagyó Sándorné. — Csak hát az a baj, hogy egyke gyerekünk: hiányoznak a fiatalok!! Pedigjó lenne az utánpótlás, a felfrissülés, no meg a szép dalok átörökítése. Ám elszippantja őket a város, meg a disco. Csak abban reménykedünk, hogy egyszer felfedezik a mi örökségünket, a közös éneklés örömével együtt. Balázsy Mária Éva Könyvek az ünnepi könyvhétre Az ünnepi könyvhétre felkészültek a kiadók, s megfelelő készlettel rendelkeznek a könyvesboltok. A hagyományos antológiák idén is féláron kaphatók a könyvhét ideje alatt. A Szép versek, a Körkép, a Rivalda, a kortárs magyar költészet, prózairodalom és a drámatermés legjavát válogató kötetek mellett elmaradhatatlan az Ívószemmel című, szociografikus írásokat gyűjtő kiadvány. A hazai antológiák mellett évről évre gazdagabb választékkal jelentkezik az Égtájak című antológia, amely a szovjet irodalom friss műveivel ismerteti meg a magyar olvasókat. A verseskönyvek közül említésre kívánkozik Áprily Lajos gyűjteményes kötete, amelyben ezúttal nemcsak költemények, hanem drámák is helyet kaptak. Csorba Győző, Kálnoky László, Fodor András jelentkezik új kötettel a kortársi poéták közül. Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Vörösmarty Mihály egyegy munkáját is megjelentették a kiadók. A nemrég eltávozottak közül Kormos István, Jékely Zoltán összegyűjtött művei lesznek megtalálhatók a standokon. Újdonságnak számít egy reprezentatív, felbecsülhetetlen irodalmi értékkel bíró hangos album, amelyen Nagy László szólal meg, saját verseit szavalva, valamint a vele készült televíziós portréfilm részleteivel. A három nagylemezen a költő legszebb versei szerepelnek. A prózaírók közül immár menetrendszerűen találkozhatunk Esterházy Péterrel, Cseres Tiborral, Csurka Istvánnal, Dobai Péter a Birodalom ezredese című regénye a Redl ezredes című film forgatókönyvének regényesített változata. Új művel jelentkezik Hernádi Gyula és Kolozsvári Grandpierre Emil. Moldova György régebbi nagy sikerű kisregényeit gyűjtötte a Tíz tucat cím alá. Új sorozatot indít útjára a Helikon Kiadó a könyvhét tiszteletére Labirintus címmel. Az elnevezés arra utal, hogy a rövid lélegzetű művek a magyar történelmi labirintusban mozgó vitatott személyiségek életútjának megrajzolásával kívánnak hozzájárulni nemzettudatunk alakításához. A művelődéstörténet más területeit a Magyar Hírmondó és a Magyar Ritkaságok sorozat újabb kötetei tágítják. Végül az irodalmi köztudat bővítésére szolgál a Németh László életét képekben bemutató album. A könyvhét kiadványainak szinte teljes egésze a könyvesboltok polcain várja a vásárlókat. Június 2-án kezdődik a balatoni hajózásban a nyári idény és szeptember 22-ig tart. Ezen belül 64 napig, június 23-tól augusztus 25-ig tart a főidény, amikor a több mint 2 milliós utasforgalom túlnyomó részét lebonyolítják. Tavaly a főidényben 1 millió 410 ezer 550 személyt szállított a 26 személyhajóból, négy komphajóból és három motoros nagyvitorlásból álló hajópark. A legnagyobb személyforgalmat a badacsonyi kikötő bonyolítja le. Itt több mint 900 ezer fordul meg évente, s ezzel a kikötő Európa legnagyobb személyforgalmú édesvízi kikötőjének számít. A forgalom nagyságát illetően Balatonfüred, Tihany, Siófok a további legnagyobbak, de ezek együttes, körülbelül 700 ezer fős forgalma sem éri el badacsonyiét. A zalai Balaton-part két kikötője Keszthely és Balatongyörök legkisebb forgalmúak közé tartozik. Ezeket az adatokat azon a sajtótájékoztatón tudtuk meg, amelyet a MAHART Balatoni Hajózási Leányvállalatának igazgatója, Szabó Sándor tartott a minap Siófokon, a Siófok nevű katamarán (400 személyes, kéttörzsű sétahajó) fedélzetén az idény kezdete, az új menetrend megjelenése alkalmából. A nyári menetrendben Keszthely—Badacsony, valamint Keszthely—Badacsony— Balatonföldvár viszonylatban közlekednek közvetlen hajójáratok, amelyeknek természetesen megállójuk van Balatongyörökön és csatlakozásuk más kikötők felé. A tavalyi menetdíjak nem változtak, a MÁV kedvezmények változatlanul érvényesek a hajójáratokon, az iskolák, úttörő és KISZ-szervezetek bejelentett csoportjainak 50 százalékos kedvezményt adnak. Az igazgató tájékoztatta arról is az újságírókat, hogy a leányvállalat fő tevékenységi ága, a személyforgalom veszteséges. Miután a teherszállítási igények az utóbbi években minimálisra csökkentek, az 500 főt foglalkoztató vállalatnak különböző kiegészítő ágazatokban, például építőipari és vasszerkezeti munkák vállalásában (100 építőipari és lakatos dolgozójuk van) kell keresnie a jövedelmezőség útját. Vagy például filmkészítés céljaira adnak bérbe hajókat. A Saturnus nevű vitorlás például ez idő szerint is a Vörös-tengeren hajózik, a Magyar Televízió bérleményeként. Jelentős tehertétel a vállalaton a kiötők rendbentartásának gondja. A balatoni kikötők a század elején készültek. Régebben az állami kikötőfelügyelet gondoskodott rendbentartásukról. Amióta a kiötőfelügyeletet megszüntették és a vállalat birtokába adták a kikötőket, csak az öblök kotrására és bizonyos karbantartásokra jutott pénz. Úgy számítják, hogy mintegy 30—50 millió forint kellene ahhoz, hogy a kikötőket megfelelően felújítsák. Ehhez az illetékes helyi tanácsoktól és a BIB-től várnak támogatást. A Szántód és Tihany között közlekedő kompok közül a Kisfaludy nevűt az idényre átalakították. Felépítményét féloldalasították, így nagyobb lett a befogadó képessége. Folyik az átalakítása a siófoki sólyán a Kelén motorosnak, amely immár 94 éve szolgálja a balatoni hajózást. A Kelén a nagyjavítás során új motorokat kap, majd az ősszel az eredeti rajzok és fényképek alapján belső berendezését is régi szecessziós fényében újítják fel. Vasárnap indul a Balatonon a nyári hajózási idény A három katamarán közül az egyik, aSiófok