Zalai Hírlap, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-01 / 257. szám

4 - Postánkból Pontos előfizetés , pontatlan kézbesítés Közel húsz éve vagyok előfizetője a Népsport című újságnak, ami tudvalevőleg napilap. Sok előfizetővel együtt bosszankodtunk, amikor a Magyar Posta úgy rendelkezett, hogy a vasárnapi lapot csak városokban és egyes nagyobb községekben lehet kapni. Az pedig már felháborító, amilyen módon kézbesítik az újságot. 1985 májusától havonta 4—5 alkalommal a csütörtöki vagy szombati lapot egy, illetve két nappal később, pénteken vagy hétfőn kapjuk, így hétfőn a vasárnapi lappal együtt hármat kapunk. Sajnos, azt kell megállapítani, hogy a posta szolgáltató tevékenysége 1985-ben nemhogy fejlődött volna, hanem erősen csökkent. Az előfizetési díjakat időben kell fizetni, de a lapokat csak késve kapjuk meg. A helyi posta dolgozói nem tudnak segíteni, mert a környező községekkel együtt ők sem kapják meg. Szeretném tudni, hogy meddig tart ez a játék az előfizetőkkel, mert ha így folytatódik, a környéken nagyon sokan le fogják mondani a fővárosi lapok előfizetését. Szekeres Attila Zalalövő, Körmendi u. 4. Csalódott első helyezett kisfiam. Dominkó Balázs, a nagykanizsai Petőfi Sándor Általános Iskola 4. osztályos tanulója. Tavaly Járási Ildikó rajztanárnő jóvoltából több rajza is eljutott pályázatra. A nyár folyamán Debrecenben nemzetközi rajzversenyen egyik rajzával arany oklevelet nyert. Sajnos, az arany oklevél helyett (a gyereknek ez lett volna a legfontosabb), kapott egy pár pingpongütőt hálóval, labdával és egy doboznyi, 10 darabos tempera festéket. Pingpong asztalunk nincs hozzá, de nem is ez a baj. A 2. helyezett fiú különféle rajz kellékek mellett az ezüst oklevelet is megkapta, a 3. helyezett kislányt pedig zánkai táborozással jutalmazták. Úgy érzem, ez is többet jelent, mint a fiam díjazása. Igazságtalannak tartom így a jutalmazást és sajnálom a gyermekemet, mert nagyon csalódottnak érzi magát és szerintem minden oka megvan rá. Dominkó Bálintné Nagykanizsa, Liszt F. u. 2. másból kimaradt. A városi könyvtár rendezési közreműködése csak abból állt, hogy a könyvtár egy munkatársa Szilvási Lajos írót iskolánkba elkísérte. Minden más rendezési munka elvégzését iskolánk pedagógusainak, továbbá a szülői munkaközösségnek köszönhetjük, ezért elismerés illeti őket és megérdemlik, hogy a sikeres rendezvény igazi közreműködőiként a sajtó se feledkezzék meg róluk. Kőszegi István, a Hevesi Sándor Ált. Iskola könyvtárának vezetője, Nagykanizsa Kimaradtunk a pártfogásból Rendszeres olvasója vagyok lapjuknak. Mindig jóleső érzéssel vettem tudomásul azt a törekvésüket, mely arra irányul, hogy az olvasókat pontosan, tárgyilagosan tájékoztassák. Épp ezért sajnálattal kellett megállapítanom, hogy az október 18-i számukban megjelent, A megyei könyvhetek kanizsai programjai című cikkben foglaltak nem mindenben felelnek meg a valóságnak. A cikk arról tájékoztatja bevezető részében Kanizsa város lakosságát — idézem — „a ma kezdődő őszi megyei könyvhetek rendezvénysorozatában Nagykanizsa város területén is több eseményre kerül sor az Áfémsz és a városi könyvtár rendezésében.” Nagy elismeréssel adózunk egy prosperáló vállalat ilyen irányú mecénási tevékenységének, de fájlaljuk, hogy eddig és most is a mi iskolai könyvtárunk ebből a pártbó Meddig kell sötétben botorkálnunk? 1985 januárjában adták át a nagykanizsai Városkapu 8. szám alatti épületet. Én és a családom áprilisban költöztünk ide. Sajnos, az utcai világításunk azóta sem „született” meg. Közös képviselőnk levélben kérte a Dédász intézkedését, s mi, lakók szintén felkerestük őket. Az eredmény: két hétig volt villany az utcánkban, de azóta ismét sötétség van. Igaz, hogy ez a település kiesik a központból, de itt is emberek élnek, akik több műszakban dolgoznak, s már csak ezért is az esti órákban nélkülözhetetlen a közvilágítás. Nem tudom megérteni, mire várnak a Dédásznál, miért nem orvosolják problémánkat. Meddig kell még sötétben botorkálnunk? Horváth Lajosné, Nagykanizsa, Városkapu 8/C. III/ll. Hogyan számol a Dédász? Levelemnek több címet is adhatnék. Például: Miért keltünk korábban fél évig? Vagy: Gyorsmérleg a Dédász módra. Arról van szó, hogy október elején kézhez kaptuk a villanyszámlát és azt kellett megállapítanunk, hogy a falusi ember hiába kelt egy órával korábban, mégsem takarékoskodott az energiával. A számlán ugyanis a következők állnak: Évi fogyasztás: 802 kW. Fogyasztás megoszlása: 1984. 09—1985. 02-ig: 400 kW. Egységár: 1,95 Ft. 1985. 03.—1985. 08-ig 402 kW. Egységár: 2,20 Ft. Mindez azt jelenti, hogy ősszel és télen, amikor 17—18 órakor sötét van és többnyire otthon tartózkodik a falusi ember és gondolom nem a sötétben üldögél 20 óráig, a TV fő műsoráig, kevesebb áramot fogyasztunk, mint tavasszal és nyáron, amikor az órák előbbreállítása miatt 20 —21 óráig világos van és az emberek rendszerint ilyenkor még a mezőn, vagy a kertben dolgoznak. Ha egy kicsit számolgatunk, a következőt kapjuk: tavaszszal és nyáron naponta 2—3 órával kevesebbet ég a villany, mint ősszel és télen. Fél év alatt — 100 W-os égővel számolva — ez körülbelül 37—55 kilowatt megtakarítás. (Feltételezve, hogy a háztartási gépek száma nem növekedett.) Ezt megszorozzuk az év elején bevezetett 25 fillér drágulással, így 9—13 forint jön ki. Igaz, nem nagy öszszeg, de ha a Dédász valamennyi átalánydíjat fizető fogyasztónak így számlázott, megérte nekik nem leolvasni a drágulás előtti mérőóra állásokat. Nekünk viszont nem volt érdemes órát állítgatni. Vagy mégis? Péter József Attila Sárhida, Béke u. 50. Levetek az úttörőéletből L . „ , „ „ . - - . . . ssssssssessssss A Zala Megyei Úttörőelnökség kitűnő szervezésének köszönhető, hogy október 27-én,, vasárnap mintegy hetven gyermek találkozott a Balatoni Múzeumban, ők képviselték a Zala-folyó vízgyűjtő területén működő úttörőcsapatok gyermekalktivistáiit. A megyeszékhelyről autóbusz szálláltatta a társaságot Keszthelyre. A gyerekek már útközben összebarátkoztak, a helyszínre érve pedig folyta lódott a régebbi ismeretségek örömteli felelevenítése és a szorgalmas címcsere. Többségük aktív résztvevője a hatodik éve tartó, közismert „Úttörők a Balatonért” programnak. A délelőttöt vetítettképes előadások töltötték ki a múzeum dekoratív nagytermében. Elsőként tájékoztató hangzott el az „Úttörők a Balatonért” vízvédelmi programról, miközben sorban jelentek meg a színes tábori életet bemutató képek. Ezután dr. Gyulai Ferenc tájékoztatott a Kis-Balaton kialakulásáról és élővilágáról. A gyermekek álmulva hallgatták, hogy hajdan a Balaton több apró tóból állt; hogy 1805-ig a tihanyi Belső-tavat hívták Kis- Balatonnak; hogy 1863-ban csaknem teljesen lecsapolták a Balatont; hogy rovarevő növény is él a vízben és így tovább. A múzeum ornitológusa rögtönzött kiállítás segítségével, kitömött állatokon mutatta, be a Kis-Balaton védőrendszer madár- és emlősvilágát. Pompás ebéd után autóbusszal kirándultak a Kis- Balatonhoz. Kár, hogy a napok óta verőfényes őszi idő éppen, ezen az emlékezetes délutánon vonta kisebb-nagyobb sködburokba a nádbirodalmat, ám a találkozó értékét ez semmiképp sem csökkentette. Dr. Nádai Magda Balatoni Úttörőváros A keszthelyi Szendrey Júlia Általános Iskola 750. sz. Teleki Blanka úttörőcsapatának eddigi munkáját szeretnénk ismertetni. Ebben az évben is részt veszünk a MAMMUT kísérletben, ezért az idén is hármas felosztás szerint dolgozunk, így mindenki saját érdeklődési köre szerint vállalhat feladatokat. Az úttörőévet — mint minden évben — most is az alakuló csapatgyűléssel kezdtük, ezen megválasztottuk a tisztségviselőket és megbeszéltük terveinket, feladatainkat. Iskolánkban önkormányzat működik. Már év elején is együtt szavaztuk meg tanárainkkal, hogy milyen szakkörökbe szeretnénk a legszívesebben járni és ők mit ajánlanak. A házirendet is közösen állítottuk össze. Idén ismét ünnepelünk, az úttörőszövetség megalakulásának 40. évfordulóját. A rajok ebből az alkalomból különleges feladatokat vállaltak, például felkutatják az ország első úttörőcsapatait. A jelmondatunkat pályázat során választottuk ki. A legjobb, amelynek jegyében szeretnénk dolgozni a következő: „Elődeink szép példája lelkesítsen jó munkára!” A jelmondatot a Fegyveres Erők Napja alkalmából rendezett túrán, ismertettük. Az év folyamán már kétszer rendeztünk hasznos anyaggyűjtést. A befolyt összegek egy részét sátrak és túrafelszerelések vásárlására fordítjuk, így lehetővé válnak az év végi rajtáborok. Több alkalommal voltak már krónikás-, egészségőr- és játékfelelősképzések. Legfontosabb feladatunk lesz a 40. évforduló emlékére a születésnapi staféta és az úttörőhét programjainak megszervezése. Ezeket a szüleik, szocialista brigádok, ifivezetőik és KISZ-es barátaink bevonásával szeretnénk színesíteni. Albert Csilla, Faludi Viktória csapattitikároik A nagykanizsai Andrejka Jenő utcai általános iskola úttörőcsapata október 3. hetében hulladékgyűjtést szervezett. A pajtások szívesen vállalták a munkát, mivel az első három helyezett pénzjutalomban részesült. De tudták azt is, hogy a pénzből segíthetik a berhidai földrengés károsultjait, így erre a célra 3000 forintot utalt át az úttörőcsapat. Skoda László úttörőtanács-titkár lteveleinkből Kiss Antalné, a tornyiszentmiklósi vöröskeresztes alapszervezet titkára beszámol levelében arról, hogy október 27-én tartották a községben a hagyományos öregek napi megemlékezést, ahol — a helyi tanács elnöke és a pártszervezet titkára köszöntője után — a kisdobosok adtak kedves műsort az ünnepelteknek. A vöröskeresztes aktívák szolgálták fel az uzsonnát, a sok finom süteményt. A lenti Szabadság Tsz zenekara szórakoztatta a jelenlevő több mint 120 idős embert. Erdős Sándor nagykanizsai levélírónk a maga és a Herman Ottó-lakótelep 125 családja nevében köszöni az illetékeseknek, hogy megoldották egy régi problémájukat, biztosították számukra a béke út felőli gyalogos átjárást. Válaszolnak az illetékesek Bővítjük a férőhelyet A MÁV Pécsi Igazgatósága reagált Szekeres Sándor Nagykanizsa, Határőr u. 14. sz. alatti olvasónk szeptember 27-i számunkban közölt levelére, melyben a Szombathely—Pécs között közlekedő 896. sz. gyorsvonat zsúfoltságával foglalkozott. — Október hó 20-tól kezdő turáltabb utazást Szombathely dően minden vasárnap a fenti és Pécs között. Vonatot kétszeres férőhelyű szerelvénnyel közlekedtetjük. Fényes József Ezzel biztosítani tudjuk a küligazgató A fizetésben lesz differenciálás Schandl Gábor, Zalaegerszeg, Kosztolányi u. 2. A. sz. alatt lakó olvasónk javasolta szerkesztőségünkhöz küldött levelében, hogy a településfejlesztési hozzájárulás összegét differenciáltan, a családok jövedelmével arányban kellene megállapítani. A javaslatot továbbítottuk a zalaegerszegi városi tanács vb-titkárának, aki arra az alábbiakban reagált: — Mióta a lakosság körében ismertté vált a településfejlesztési hozzájárulás bevezetése, nagyon sok vélemény, észrevétel hangzott el, hogy miként kerüljön megállapításra a fizetési kötelezettség. Jövedelmekhez igazodó differenciált hozzájárulást a központi szabályozás sem tervezett. Ennek legfőbb indoka az, hogy a településfejlesztési hozzájárulás nem adó, hanem a lakosság többségének egyetértésén alapuló, közösségi célok megvalósítását elősegítő lakossági hozzájárulás. Azok a célok, melyek ily módon történő megvalósításával és annak anyagi támogatásával a lakosság többsége egyetért, túlnyomó részben állami, tanácsi pénzből valósulnak meg, s a településfejlesztési hozzájárulás ezt elősegíti. A jövedelmektől független, azonos összegű hozzájárulási indoka az, hogy a megvalósuló cél mindenki érdekét egyformán szolgálja, ezért is kell fizetni tulajdonosnak, bérlőnek egyaránt. Természetes, hogy a fizetésben lesz differenciálás. Már a tvr. is mentesíti azokat a családokat a hozzájárulás megfizetése alól, ahol az egy főre eső jövedelem nem éri el a 2500 forintot. Ezen túlmenően mentesíteni kívánjuk az egyedül élő nyugdíjasokat, ha nyugdíjuk a 3000 forintot nem éri el, valamint a nagycsaládosokat, ötven százalékos kedvezményben részesülnek a fiatal házasok, valamint a köz 1985. november 1., péntek műépítési társulásban résztvevők. Ingatlanonként fizetnek azok, akik lakásuk, vagy lakóépületük mellett lakótelekkel, üdülővel, önálló ingatlannak minősülő műhely, üzlet, műterem, esetleg nem lakásbérlet útján hasznosított lakástulajdonnal rendelkeznek. Miután a településfejlesztési hozzájárulás nem nagy összeg lenne, e fentiekben vázolt mentességen, kedvezményen túl további differenciálás nem indokolt. Dr. Tóth László vb-titkár Nem történt kivételezés Kiss György keszthelyi (Kinizsi u. 5.) levélírónk az ottani rendelőintézet sebészeti szakrendelésén ért sérelmeit tette szóvá. Levelét kivizsgálásra továbbítottuk a megyei főorvosnak, aki a következőkről tájékoztatott bennünket: — Az igen zsúfolt keszthelyi rendelőintézetben a sebészeti szakrendelés két egymásba nyíló helyiségben történik, két külön ajtóval. A helyiségek egyikében a nyílt, a másikban, a nem nyílt sérültek lehetőség szerinti elkülönített ellátása folyik. A rendelést ellátó orvos a panaszostól ezért kérte, hogy a sérülésének megfelelő helyiségbe — a másik ajtón — lépjen be. A sebészeti szakrendelésre a betegek nagy része, mint Kiss György is, a központi kartonozóban való jelentkezés után kerül, ez egyben a sorrendet is meghatározza. A sebészeti ellátás természetéből adódik, hogy a betegeket az első vizsgálat után röntgen-, vérvizsgálatra, vagy egyéb kiegészítő vizsgálatra kell küldeni. A betegek egy része tetanusz-védőoltást kap, a szabályoknak megfelelően mintegy félórányi időközökben 3—4-szeri alkalommal. A betegeket, akik leleteiket hozzák vissza, illetve a megadott időpontokban az injekció részletekben történő beadására jelentkeznek, soron kívül fogadják. Fentiek észleléséből adódott a panaszosnak azon következtetése, hogy a látszólagos soron kívüliség mögött valamilyen kivételezés áll. Kiss György esete kapcsán az intézet vezetője felhívta a kórtartozóban dolgozók figyelmét arra, hogy az ott jelentkező betegeket tájékoztassák, hogy sérülésük sürgős ellátása érdekében hol kell jelentkezniük, s hogyan kell a sürgős ellátást kérniük. Dr. Kiss Ilona megyei főorvos A hiány kiküszöbölésére szereztük be a tépővel forgalmazott fóliát A Zala Megyei Iparcikk Kereskedelmi Vállalattól az alábbi választ kaptuk az október 22-i számunkban közölt, Árukapcsolás című glosszánkra. — Vásárlóinkkal együtt közös gondunk, hogy az alufóliaellátás az elmúlt években — különösen érvényes ez a gesztenyeszezonra — folyamatosan sem tudtuk biztosítani. Az alufólia gyártója, a KÖFÉM — gyártási kapacitásával összhangban — igényeinknek általában csak egyharmadát igazolja vissza. A fentiek ismeretében — hogy az ellátási gondokon enyhítsünk — döntöttünk úgy, hogy a Mikrofin Ipari Szövetkezet által kiszerelt, „fóliával komplettírozott tépőből” is szerezzünk be. Az adott piaci helyzetben, amikor az alufóliát külön és komplettírozottan is ajánlottuk, nagy sikere volt a fóliával szerelt tépőnek. A fólia hiánya óta a helyzet megváltozott, kénytelenek vagyunk az „árukapcsolás” jelzőt viselni. Természetesen fennállt és fennáll a lehetősége, hogy a komplettírozott árut az újabb beérkezésig raktárban tároljuk. Ezzel sértenénk a kereskedelmi etikát, tekintve, hogy e magatartásunk „áruvisszatartásnak” minősíthető. Intézkedésünkkel nem biztosítanánk a vásárlási lehetőséget azon vásárlóinknak sem, akiknek nincs fóliatépője, s a komplettírozott árura is igényt tartanak. A fenti állapot csak az áruhiány megszüntetésével küszöbölhető ki, éppen ezért mindent megteszünk annak érdekében, hogy megfelelő mennyiségű alufóliát szerezzünk be. Rákos István igazgatóhelyettes Jogi tanácsadó Németh Géza zalaudvarnoki levélírónk azt kérdezi levelében, megszüntetheti-e a munkaadó szülés esetén a meghatározott időre szóló munkaszerződéssel foglalkoztatott dolgozó munkaviszonyát. A határozott időre szóló munkaszerződésben meghatározott időtartam leteltével a dolgozó munkaviszonya megszűnik. Ez vonatkozik arra az esetre is, ha a dolgozó időközben megbetegedik vagy szülési szabadságot vesz igénybe. Ha azonban a dolgozó a munkaszerződésben meghatározott időtartam eltelte után a munkája irányításával megbízott dolgozó tudtával egy munkanapot meghaladóan a vállalatánál, intézményénél tovább dolgozik. — a 30 napnál hosszabb tartamú határozott időre létesített munkaviszony határozatlan időre szólóvá válik; — a 30 napos vagy annál rövidebb időre létesített munkaviszony pedig annyi idővel hosszabbodik meg, amilyen időtartamra eredetileg létesítették. Egyébként a munkaviszony megszűnése miatt a szülő nőt a szülési szabadság, illetőleg a gyermekgondozási szabadság ideje alatt joghátrány nem éri, a gyes, illetőleg a gyed lejárta után azonban új munkaviszonyt kell létesítenie. ★ Tölgyesi János keszthelyi lakos arra kér választ, hogy kötelezheti-e a vállalat a dolgozót rendszeres szabadszombati munkára, illetve a szabadszombati pihenőnapot kiadhatja-e a hét más napján. — A dolgozót hetenként egy pihenőnap illeti meg, a pihenőnapnak — ha a kollektív szerződés másként nem rendelkezik — vasárnapra kell esnie. Ha a munkakör jellegére tekintettel a dolgozó rendszeresen vasárnap is dolgozik, havonta egy pihenőnapot vasárnap kell kiadni. A szabadnapon végzett munka helyett a munkáltatónak elsősorban ugyancsak szabadnapot kell biztosítania. Erre vonatkozóan nincs semmiféle megkötöttség, tehát a rendszeresen szabadszombaton foglalkoztatott dolgozó részére a szabadnapot a hét bármely napján kiadhatja a munkáltató, ez az intézkedése jogszabályba nem ütközik. ★ Zádor Lászlóné nagykanizsai olvasónk a jubileumi jutalommal kapcsolatos jogszabályra kíváncsi. — A vonatkozó rendelkezés szerint jubileumi jutalom jár a huszonöt, a negyven, illetve az ötven évet munkaviszonyban töltött dolgozók részére. A jubileumi jutalom a dolgozó egyhavi személyi alapbére. A dolgozó nyugdíjazásának évében esedékessé váló jubileumi jutalmat nyugdíjazáskor ki kell fizetni. Ha a dolgozónak legalább harmincöt, illetőleg negyvenöt évi munkaviszonya van, a negyven, illetve ötven éves munkaviszonnyal járó jubileumi jutalmat nyugdíjazásakor a részére, munkaviszonyának elhalálozása miatt történt megszűnése esetén az örökösnek ki kell fizetni.