Zalai Hírlap, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-01 / 27. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! ^ ^# .............................—­ I­m­m Hívap XLII. évfolyam, 27. szám Ára: 2,20 forint 1986. február 1., szombat A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a gazdaság és a társadalom fejlődéséről a VI. ötéves tervidőszakban és 1985-ben A VI. ötéves tervidőszak­ban tovább erősödtek a szo­cialista társadalom műszaki és gazdasági alapjai, gyarapo­dott a nemzeti vagyon. A la­kosság jövedelme és fogyasz­tása emelkedett, életkörülmé­nyei javultak. A népgazdaság egyensúlyi helyzete az idő­szak folyamán kedvezőbb lett, ezen belül a külgazdasági egyensúly lényegesen javult. A külkereskedelmi mérleg az 1980. évi jelentős passzívum­mal szemben 1985-ben mind rubel, mind nem rubel el­számolásokban aktívummal zárult. Ezt a társadalmi ter­melés hatékonyságának némi javulása, valamint a nemzeti jövedelem növekedése mellett a belföldi felhasználás vissza­fogása tette lehetővé. Az ötéves terv a nemzeti jövedelem 14—17 százalékos növelését irányozta elő. Az éves tervek, a külső és a bel­ső feltételek változása miatt, mérsékeltebb növekedési üte­met tűztek ki célul. 1985-ben a nemzeti jövedelem kb. 840 milliárd forint volt, volumen­ben 7 százalékkal több az 1980. évinél és kb. 1 százalék­kal kevesebb, mint 1984-ben. Az előző évitől legnagyobb mértékben a mezőgazdaság és az építőipar termelése ma­radt el. A bruttó nemzeti ter­mék volumene öt év alatt 9 százalékkal emelkedett. A külgazdasági egyensúlyt nehezebb körülmények között kellett javítani, mint amilye­nek a terv jóváhagyásakor előreláthatók voltak. A terv­időszak folyamán eszközölt intézkedések és a gazdálkodó szervek erőfeszítései eredmé­nyeképpen 1982-től a külgaz­dasági kapcsolatok minden évben kiviteli többlettel zá­rultak. Az 1985. évi kiviteli többlet a tervezettnél és az előző évinél is kisebb, mint­egy 22 milliárd forint lett. A belföldi felhasználás, az­az a fogyasztás és felhalmo­zás együttes volumene 1985- ben mintegy 4 százalékkal ke­vesebb volt az öt évvel ko­rábbinál és megközelítette az 1984. évi szintet. 1985-ben az egy lakosra ju­tó reáljövedelem 7,8 száza­lékkal volt magasabb az 1980. évinél. A reálbér csökkenése 1985-ben megállt és színvona­la mintegy 5 százalékkal ala­csonyabb volt az öt évvel ko­rábbinál. A reáljövedelem emelkedése az egyéb munka­­jövedelmek és különösen a társadalmi juttatások növe­kedéséből származott. A la­kosság fogyasztása 1980-tól 1985-ig kb. 7 százalékkal emelkedett. Mind a reáljöve­delem, mind a fogyasztás nö­vekedése lényegében megfe­lelt a tervezettnek. A felhalmozás 1985. évben sem emelkedett, s így öt év alatt a nettó felhalmozás vo­lumene jelentősen, a bruttó felhalmozásé kisebb mérték­ben csökkent. A VI. ötéves terv időszaká­ban az aktív keresők száma folyamatosan csökkent, öt év alatt 2,7 százalékkal. Az anya­gi ágakban ennél nagyobb, 4,9 százalék volt a létszám­csökkenés, míg a nem anyagi ágakban 7,2 százalékkal nőtt a keresők száma. Ezen kívül mérsékelte a munkaidő-alapot a törvényes munkaidő csök­kentése az ötnapos munka­hétre, majd több ágazatban a 40 órás munkahétre való át­téréssel. A munkaidő alapot növelte viszont a kiegészítő tevékenység terjedése. A ter­melés növekedését a munka­termelékenység emelkedése biztosította, amely az anyagi ágakban öt év alatt mintegy 10 százalékkal nőtt. A beruházások csökkenése miatt a népgazdaság állóesz­közállománya a nyolcvanas években évi átlagban mintegy 4 százalékkal nőtt, lassabban, mint az előző ötéves tervidő­szakban. A termelés ennél mérsékeltebben növekedett, így az állóeszközök kihaszná­lásának hatékonysága egészé­ben romlott. Emellett egyes, főleg feldolgozóipari ágaza­tokban —­­ll. a gépiparban, a vegyiparban, a könnyűipar­ban — javult az eszközki­használás. (Folytatás a 3. oldalon.) Február — zárszámadás­ ra február, akkor zár­­számadás! így van ez már negyedszázada a mezőgazdaság szocialista átalakulása óta. Az idén is több mint félszáz mezőgaz­dasági termelő- és szakszö­vetkezet vezetősége tájékoz­tatja tagjait a megyében, akik aztán tulajdonosi jo­gukkal élve szavazatukkal döntenek a múlt évi gaz­dálkodás végeredményének felosztásáról — ahol lesz mit osztani, a többségnél pedig lesz —, jóváhagyják az­ esztendő munkájának jó, vagy kevésbé jó mérlegét. Tavaly az akkori szabá­lyozók ismeretében, a ko­rábbinál kevesebb termelé­si és nyereség­tervet céloz­tak meg a megye szövetke­zeti gazdaságai, legtöbb ütemben mérsékeltebb ár­bevétel mellett csökkent is a jövedelem. Ismeretes, hogy a növénytermelésre az időjárás kedvezőtlenül ha­tott, fagy-, jég- és vihar­károk okoztak tetemes ki­eséseket, amit az Állami Biztosító százmilliókkal igyekezett mérsékelni. A múlt évi tél kegyetlen hidege az állattartásban is több kellemetlenséget, s ez­zel együttjáró többletkölt­séget okozott. Ráadásul a hi­zamarha exportnál az ál­­latátvétel gondjai idéztek elő jelentős túltartási költ­ségeket, árbevételi elmara­dást. Tetézte a gondokat, hogy az ipari tevékenysé­gek pozíciói jelentősen visz­­szaestek. Több előre nem látott objektív okkal lehet indo­kolni a közgyűléseken a kevésbé sikeres gazdálko­dást, hiszen valóban voltak olyan tényezők, amiket le­hetetlen volt befolyásolni. A megyei pártbizottság — a tavalyi munka tapasztala­tainak értékelésekor — di­cséretesnek ítélte meg a kompenzáló, a költségtaka­rékosságra tett eredményes intézkedéseket. Ezzel együtt nyíltan szólt az elemzés a szubjektív tényezők gazdál­kodást kedvezőtlenül befo­lyásoló szerepéről. Hasonló nyíltsággal kell majd be­szélni a sorra kerülő köz­gyűléseken is. Ez nem ki­csinyíti a vezetői tekintélyt, a szakemberek tevékenysé­gét — sőt! . . . Ahol lesz mi­vel dicsekedni, ott álszemé­rem nélkül büszkélkedje­nek, máshol — bármennyi­re is fájó — nem szabad elhallgatni, hogy azonos adottságú üzemek között jelentősek voltak a termés­különbségek és az sem volt ritka, hogy azonos időjárá­si körülmények között a gyengébb minőségű földek­ről takarítottak be nagyobb termést. Ez aligha indokol­ható objektív tényezőkkel. Amint a megyei pártfórum megállapította: Néhány szövetkezetben a vezetés és a gazdálkodás alacsony színvonala is oka a gyen­gébb eredményeknek. Mindebből következik, hogy a megye mezőgazda­­sági üzemeinek pénzügyi helyzete — néhány kivétel­től eltekintve — romlott és a nyereség is kevesebb, mint a legutóbbi néhány évben volt. A zárszámadásokon egy­úttal az idei terveket is körvonalazzák. Amikor az eredmény felosztásáról dön­tenek a tagok, gondoljanak üzemük fejlesztésére, saját jövőjükre. Szűkösek lesz­nek e lehetőségek, de talán az újabb állami támogatás­sal jut majd pénz a leg­fontosabb fejlesztésekre — persze ott, ahol elfogadható lesz az eredmény. Nem ha­lasztható feladat — ezt ugyancsak az említett párt­bizottsági értékelés húzta alá — a tehenészeti tele­pek rekonstrukciója, a kor­szerűbb fejési technológiák bevezetése és az olcsóbb tartási eljárások, így példá­ul a szabad­tartásos rend­szer bővítése az indokolt. Ez csak egy tennivaló (Zalában különösen fontos­sággal bíró) a sok közül, amire érdemes és kell ál­dozni, annál is inkább, mert jószág, mindenek­előtt szarvasmarha nélkül a megyében szinte lehetetlen a növénytermesztés, a gye­pek hasznosítása. Ez az ágazat hosszú időre mun­kát, megélhetést ad sok fa­lusi embernek. És ez sem lehet közömbös. A­mikor a lehetőségek ismeretében jó zár­számadást kívánunk a szö­vetkezeti parasztságnak, a fentieken kívül figyelmükbe ajánljuk a gazdálkodás színvonalának jövőbeni ja­vítását, hiszen ehhez a fel­tételek most inkább adot­tak, mint a múlt esztendő­ben. Nemecz Ferenc Az új csipkeházak felülről kialakultak már Zalaeger­szegen a városközpont II. üteme első épületeinek kül­ső formái. A ZÁÉV dolgozói az enyhe januári időjárást kihasználva szombati mű­szakok beiktatásával behoz­ták a tervhez viszonyított lemaradást. Azt ígérik, hogy karácsonyra már beköltöz­hetnek a lakók 67 lakásba. Képeink az új csipkeháza­kat ábrázolják felülnézet­­ben és oldalról. / 1 / 7 C? Ülést tartott az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. A testület a Miniszter­­tanács előterjesztése alapján módosította a jogtanácsosi te­vékenységről szóló 1983. évi 3. számú törvényerejű rendeletet és szélesítette a jogtanácsosi tevékenység körét. A jövőben — az ügyvédi és a szabadal­mi ügyvivői munkaközössé­gek mellett — jogtanácsosi munkaközösségek is végezhet­nek gazdasági, vagy műszaki kutatással, fejlesztéssel, vala­mint iparjogvédelmi alkotá­sok hasznosításával kapcsola­tos szervező tevékenységet. Az Elnöki Tanács megtár­gyalta az 1985-ben elintézett állampolgársági ügyek tapasz­talatait Megállapította, hogy az ügyekben hozott döntése­ket a belügyi, a tanácsi és külképviseleti szervek a tör­vényes rendelkezéseknek és az állampolgársággal össze­függő nemzetközi szerződések előírásainak megfelelően ké­szítették elő. A megalapozott előterjesztések elősegítették, hogy a döntésekben érvényre jussanak az egyéni, a köz- és az állami érdekek. Megtárgyalta a testület a múlt évben elintézett kegyel­mi ügyek tapasztalatait. A döntések előkészítését az igazságügyi szervek körülte­kintően végezték. Érvényesült az az alapelv, hogy a bírósá­gok által kiszabott büntetést végre kell hajtani, így csak különös méltánylást érdemlő, humánus okokból gyakoroltak kegyelmet. Az Elnöki Tanács a továb­biakban kinevezésekről hatá­rozott, bírákat mentett fel és választott meg. (MTI) Az Országos Választási Elnökség közleménye Az Elnöki Tanács 1986. feb­ruár 22-re tűzte ki a Zala me­gyei 5. számú országgyűlési választókerületben az időközi választást. A jelölőgyűléseken dr. Czoma Lászlót, a keszthe­lyi Helikon Kastélymúzeum igazgatóját és Tóth Istvánt, Keszthely város tanácsának elnökét javasolták országgyű­lési képviselőnek. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa a jelölést benyújtotta az Orszá­gos Választási Elnökségnek. Az Elnökség megállapította, hogy a jelölés törvényes volt, ezért dr.­­Czoma László és, Tóth István képviselői jelölt­séget elfogadta. (MTI) 1. Jól halad a téli gépjavítás a lenti termelőszövetkezetben. Az erőgépek nyolcvan százalékát vizsgálták át eddig a mű­hely dolgozói, zömmel már csak munkagépek vannak hátra. Az eddigi műszaki vizsgákon is sikeresen szerepeltek az elő­készített traktorok és gépkocsik. Képünkön egy Rába—180 erőgép nagyjavítása folyik. 2. A KFV bázakerettyei előregyártó építésvezetőségének for­gácsoló műhelyében az olajkitermeléshez szükséges alkatré­szeket gyártják és szerelik. Saját tervezés alapján készült az első termelőcső-központosító alkatrész, melyből 200 da­rabot vár az ipar. Peti József és Kelé András vizsgálja a központosító méreteit. 3. A Nagykanizsai Városgazdálkodási Vállalat lazsnakpusztai kertészete tavaly 10 millió forint értékben értékesített vágott és cserepes virágot, koszorút. A télvége szomorkás időjárása az üvegházakban nem érződik. Tizennyolcezer tőről a na­pokban szedik a sárga, rózsaszín, fehér és piros színekben pompázó illatos fréziát. A szolgáltatásról tárgyalt a K­NEB Pénteken Budapesten ülést tartott a Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság. A testület a többi között megvitatta és el­fogadta a szolgáltatások hely­zetével, fejlesztésével foglal­kozó jelentést, amely Győr- Sopron, Komárom, Nógrád, Somogy, Szabolcs-Szatmár és Zala megye népi ellenőreinek tapasztalatait összegezte. Városavató Kunszentmártonban Az 1986-os városavató ese­ménysorozat zárásaként pén­teken Kunszentmártonban rendeztek ünnepi tanácsülést a Körös-parti település város­sá nyilvánítása alkalmából. A városi művelődési központ nagytermében megtartott ün­nepségen­­, amelyen ott vol­tak Szolnok megye párt-, ta­nácsi, tömegszervezeti vezetői, valamint a megye városainak képviselői is . Czinege Lajos, a Minisztertanács elnökhelyet­tese köszöntötte az új város polgárait, és átadta a tanács­elnöknek a várossá nyilvání­tásról szóló oklevelet.

Next