Zalai Hírlap, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-01 / 27. szám

1986. február 1., szombat A Központi Statisztikai Hivatal jelentése (Folytatna a: 1. oldalról.) A tervidőszak elején a ter­melés anyaghányada csök­kent, 1985-ben azonban elérte az 1980. évi szintet. Az anyag­felhasználás alakulásában nagy szerepe volt az energia felhasználásának. Az anyagi ágak energiafelhasználása 1985-ben 3,8 százalékkal ke­vesebb volt az öt évvel ko­rábbinál, az egységnyi terme­lésre jutó energiafelhasználás kb. 10 százalékkal csökkent. A népgazdaság összes energiafelhasználása, a lakos­ság, valamit a kommunális és egyéb nem anyagi ágaza­tok fogyasztásának növekedé­se miatt emelkedett, öt év alatt 5,1 százalékkal. Az ener­giaforrásokon belül a hazai termelés aránya 1984-ig foko­zódott, az importé csökkent. 1985-ben a rendkívül hideg tél miatt ismét nagyobb im­­port vált szükségessé. A termelés importigényessé­ge mérséklődött, a termelés 1 százalékos növekedésére jutó importnövekedés a VI. ötéves tervidőszakban kisebb volt, mint az előző öt évben. Az elmúlt öt évben a ter­melés szervezetében és a gazdálkodó szervezetek tevé­kenységében jelentős átalaku­lás ment végbe a rugalma­sabb alkalmazkodó képesség érdekében. A valós igények kielégítésére emelkedett a kisvállalatok és egyéb kisebb termelő szervezetek­­száma részben a meglevő nagy vál­lalatok egyes részlegeinek ön­állósulása útján. Új típusú gazdasági szerve­zetek is létrejöttek és növe­kedett a magánkisiparosok száma. Ezzel egyidejűleg a gazdálkodó szervezetek tevé­kenysége sokrétűbbé vált. Fő­leg a mezőgazdasági és az építőipari szervezetek végez­tek növekvő arányban az alaptevékenység mellett más munkát. A népgazdaságban létreho­zott összes jövedelem öt év alatt folyó áron több mint 40 százalékkal emelkedett. A jö­vedelem növekmény 4­5-e az árszínvonal emelkedéséből származott. A külkereskedel­mi cserearányok romlása csökkentette a jövedelmeket. A bruttó munkajövedelmek növekedése egyenletesebb volt, mint a tiszta jövedele­mé. A gazdasági szféra egé­széből a költségvetésbe köz­pontosított jövedelem hánya­da emelkedett. Az állami költségvetés egyensúlya 1984- ig javult, ez azonban 1985- ben nem folytatódott. A tervidőszak folyamán az állami szektor aránya vala­melyest csökkent, a szövetke­zeti szektoré emelkedett. Az időszak végén a nemzeti jö­vedelem 94—95 százalékát a szocialista szektor állította elő, ahol az aktív keresők mintegy 95 százaléka dolgo­zott. Az 1981 —1985 években az ipari termelés hatékonysága javult. A javulás főként a tervidőszak első négy évét jellemezte, és lényegében a munkatermelékenység növeke­déséből származott. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 1985-ben 18 százalékkal maga­sabb volt az 1980. évinél. Az egy órára számított termelés öt év alatt 33 százalékkal nőtt. Az energiaforrások között a szénhidrogének aránya az 1980. évi 63,6 százalékról 1985 -ben 59,9 százalékra csök­kent úgy, hogy a kőolaj ará­nya számottevően mérséklő­dött, a földgázfelhasználásé kissé emelkedett. Nőtt az energiafelhasználásban az im­portált villamosenergia és az atomenergia szerepe. A Paksi Atomerőmű I. és II. blokkja szolgáltatja a villamosenergia­termelés egynegyedét, az ösz­­szes energiafelhasználás 4,6 százalékát. A szén aránya az energiaforrásokon belül csök­kent. Az energiatermelés bővíté­sére és korszerűsítésére öt energetikai szakágazatban a tervidőszak folyamán kb. 130 —140 milliárd forintot fordí­tottak, az összes ipari beru­házás 40 százalékát. Ennek az összegnek közel egyharmadát a Paksi Atomerőmű építésére használták fel. Ezen kívül el­készült többek között a már­­kushegyi és a nagyegyházi bá­nyaüzem, folyamatban van a mányi barnaszén bánya nyi­tása. A tervidőszak folyamán üzembe lépett a Testvériség Gázvezeték harmadik szaka­sza. A vaskohászat termelése öt év alatt 7 százalékkal csök­kent. A termelésben nőtt az értékesebb hengerelt acélok és a kohászati másod- illetve harmad-termékek aránya. Az időszak folyamán befejeződött a Lenin Kohászati Művek kombinált technológiájú acél­művének és a Dunai Vasmű kon­verteres acélművének a beruházása. A vaskohászati termékek exportja öt év alatt a rubel elszámolású országok­ba számottevően emelkedett, a nem rubel elszámolású or­szágokba csökkent. Az ötéves tervidőszak folya­mán a Bitó II., a Halimba III. és a Fenyőfői bauxitbá­nyák üzem­behelyezése révén bővült a bauxittermelő kapa­citás. A Székesfehérvári Köny­­nyűfémmű fejlesztése befeje­ződött, ez is hozzájárult ah­hoz, hogy a magasabb feldol­gozottsági fokú alumínium félgyártmányok termelése emelkedett. A gépipar termelése 1985- ben 18 százalékkal haladta meg az 1980. évi színvonalat öt év alatt legnagyobb mér­tékben a viszonylag kisebb anyag- és energiaigényű hír­adás- és vákuumtechnikai, valamint a műszeripar terme­lése emelkedett. A tervidőszak folyamán nagymértékben fo­kozódott a gépipar exportcélú termelése; mind a rubelben, mind a konvertibilis valuták­ban elszámolt kivitel emelke­dett, bár az utóbbi a számí­tottnál lényegesen kisebb mértékben. A tőkés exportot nehezítette a nem eléggé ver­senyképes kínálat, de korlá­tozták azt a fejlődő országok fizetési nehézségei, valamint a fejlett tőkés országok diszkri­minációs intézkedései is. Bel­földre elsősorban a gépipar fogyasztási célú értékesítése bővült, öt év alatt 30 száza­lékkal. A beruházási célú el­adás csökkent. A vegyipar termelése öt év alatt 11,8 százalékkal emelke­dett. A kőolajfeldolgozóipar termelése csökkent, a többi vegyipari ágazaté emelkedett. A kőolaj feldolgozó ipar ter­melésében nőtt a külpiacokon jól értékesíthető aromás ter­mékek gyártása. A Dunai Kő­olajipari Vállalatnál a katali­tikus krakküzem üzembe he­lyezése nyomán a fehéráru­­kihozatal az 1980. évi 54 szá­zalékról 1985-ben 65 százalék­ra emelkedett. Korszerűsödött a műanyag alapanyag terme­lés szerkezete, emelkedett a műan­yagtermelés és felhasz­nálás, fejlődött a kevésbé energiaigényes műanyagfel­dolgozás. Kiemelkedően fejlő­dött az elmúlt öt évben a gyógyszeripar, a háztartási- és kozmetikai vegyipar, a gáz­gyártás- és elosz­tás. A vegy­ipari termékek exportja öt év alatt és 1985-ben is mind a szocialista, mind a tőkés or­szágokba számottevően bővült Belföldre a vegyipar 1980-tól 1985-ig 4 százalékkal növelte értékesítését, ezen belül fo­gyasztási célra mintegy 30 szá­zalékkal. Az építőanyagipar a terv­időszak első négy évében 4 százalékkal növelte termelését. 1985-ben 3,8 százalékkal csök­kent az ágazat kibocsátása, így az öt évvel korábbi szint­nek felelt meg. Az építő­anyagellátás az időszak folya­mán nem volt egyenletes. 1985-ben a kínálat meghaladta a keresletet. A könnyűipar az 1981—1985. években 6 százalékkal növelte termelését. Az időszak folya­mán üzembe helyezett új ter­melőkapacitások hatására az átlagosnál gyorsabban emel­kedett a nyomdaipar, vala­mint a papíripar termelése. A ruházati termékek termelése a hazai és külföldi kereslet, va­lamint munkaerő és anyagel­látási gondok miatt egyes években csökkent. A könnyű­ipar öt év alatt a nagy- és kiskereskedelemnek mintegy 7 százalékkal növelte értékesíté­sét. 1985-ben a rubel elszámo­lású országokba az 1980. évi­nél több, a tőkés országokba kevesebb árut exportáltak. Az élelmiszeripar termelé­se az elmúlt öt évben 11 szá­zalékkal emelkedett. Az ága­zat a lakosság igényeit kielé­gítette, s e mellett termelésé­nek több mint egyötödét ex­portálta. Az ötéves terv az építési tevékenység növekedését írta elő, az éves tervek azonban csökkenő építési feladatokat határoztak meg. Az országos építési-szerelési tevékenység 1985-ben az előző évihez ké­pest 5 százalékkal csökkent és kb. 10 százalékkal volt kisebb az 1980. évinél. A beruházá­sok és a lakásépítés mérsék­lése elsősorban a kivitelező építőipart érintette. Ennek termelése 1985-ben 8 száza­lékkal maradt el az előző évi­től és 24 százalékkal az öt évvel azelőttitől. A nem épí­tőipari szervezetek építési te­vékenysége 1981—1982 évek­ben bővült, ezt követően csök­kent. A magánépítési tevé­kenység volumene számotte­vően növekedett. 1985-ben 72 500 lakás épült az országban, ezzel lényegé­ben elkészült az öt évre elő­irányzott 370 ezer lakás. A lakosság magánerős lakásépí­tését a pénzügyi és hitelezési feltételek javításával is segí­tették, öt év alatt a lakások négyötöde magánerőből épült. Az épített lakások alapterüle­te nőtt, 1985-ben átlagosan 80 négyzetméter volt. A VI. ötéves tervidőszak­ban a kivitelező építőiparban foglalkoztatottak száma több mint 52 ezer fővel, 16 száza­lékkal csökkent. A létszám­­csökkenés döntően a fizikai foglalkozásúak körében követ­kezett be, és főleg a hagyo­mányos építőipari szakmákat érintette. Az építőiparba nem tartozó szervezeteknél az épí­tési-szerelési munkákon fog­lalkoztatottak száma kevésbé csökkent, a magánépítőipar­ban és a lakosság házilagos építkezésein dolgozóké emel­kedett. A mezőgazdasági termékek termelése a VI. ötéves terv­ben az előző öt év átlagát 12 százalékkal meghaladta és ezzel a tervben előirányzott növekedés alsó határát érte el. 1985-ben mind a növény­­termelés, mind az állatte­nyésztés termelése elmaradt az előző évitől. 1985-ben 14,8 millió tonna gabona termett, 6 százalékkal kevesebb az 1984. évi rekord­mennyiségnél, öt év alatt 9 millió tonnával, 14 százalék­kal több gabonát takarítottak be a gazdaságok, mint az elő­ző öt évben. A több termés a hozamok növekedéséből adó­dott, a vetésterület 4 száza­lékkal csökkent, öt év átlagá­ban a búza hektáronkénti ho­zama 4630 kg, a kukoricáé 6110 kg volt. 570, illetve 1260 kilogrammal több, mint az 1976—1980. években átlagosan. Az ipari növények közül 1981—1985. évek átlagában a cukorrépa termésmennyisége is meghaladta az előző öt évit, a napraforgóé pedig megkét­szereződött. 1981—1985 évek átlagában burgonyából és zöldségből egyaránt kevesebbet termel­tek, mint az előző öt évben. A csökkenés a vetésterület mér­séklődésének következménye. Öt év átlagos gyümölcstermé­se 14 százalékkal több volt az 1976—1980 évek átlagánál. Szőlőből — az 1985. évi nagy­mértékű csökkenés következ­tében — öt év alatt 7 száza­lékkal kevesebb termést taka­rítottak be az előző öt év át­­lagánál. 1985-ben az állatállomány csökkent: a szarvasmarha-ál­lomány 7 százalékkal, a ser­tésállomány 10 százalékkal, a juhállomány 13 százalékkal. Az 1985. év végi sertésállo­mány így is meghaladta az öt­éves tervben előirányzottat. A terv­hez képest visszaesés első­sorban­ a juhállományban, to­vábbá a szarvasmarhák szá­mában van. 1981—1985. évek átlagában a vágóállat-terme­lés közel 15 százalékkal emel­kedett. 1985-ben a vágóállat­termelés 2,3 millió tonna volt, 4 százalékkal kevesebb az elő­ző évinél, de az ötéves terv­ben számítottat meghaladta. A fontosabb állati termékek közül a tej- és tojástermelés is csökkent 1984. évhez ké­pest. A mezőgazdasági,él­el­mi­szeripari termékek kivitele a tervidőszak folyamán 34 szá­zalékkal emelkedett. Rubel el­számolásokba 30 százalékkal, nem rubel elszámolásokba 36 százalékkal adtak el többet 1985-ben, mint 1980-ban. A mezőgazdasági nagyüze­mek alaptevékenységen kívü­li tevékenysége az 1981—1982. A közlekedési vállalatok és szövetkezetek 1985-ben az elő­ző évivel közel azonos, az 1980. évinél 3 százalékkal ki­sebb tömegű árut szállítottak. Az árutonnakilométer teljesít­mény megegyezett az 1980. évivel. Az áruszállítási fela­datok mérséklődése elsősor­ban a vasúti közlekedést érin­tette, amiben jelentős szere­pe volt a tranzitforgalom visszaesésének. 1982-től a bel­földi szállítási teljesítmények is mérséklődtek. A közúti és városi közlekedés belföldi szállításai szintén csökkentek 1982 óta, nemzetközi szállítá­sai viszont folyamatosan nö­vekedtek. A vízi közlekedés a tengeri szállítások révén fo­kozta árutonnakilométer tel­jesítményét. A csővezetékes szállítás 1985. évi teljesítmé­nye ugyancsak jelentősen meghaladta az öt évvel ko­rábbit. A távolsági forgalomban szállított utasok száma 1985- ben az 1980. évitől 11 száza­lékkal maradt el. Az utaski­lométer-teljesítmény csökke­nése 8 százalék volt. A vasúti közlekedésben 18 százalékkal, a távolsági autó­buszközlekedésben 1 százalék­kal csökkent a személyszállí­tási teljesítmény. A légi köz­lekedés teljesítménye öt év alatt 24 százalékkal nőtt. A helyi személyszállítás utasainak száma öt év alatt 11 százalékkal emelkedett. A növekedés a vidéki városok­ban és a helyi közlekedési járatokkal ellátott községek­ben következett be. 1985-ben az autóbuszok utasainak szá­ma az 1980. évit 19 százalék­kal múlta felül. A villamosok utasforgalma 3 százalékkal el­maradt az öt évvel azelőtti­től. A metrót, elsősorban az új vonalszakaszok üzembe he­lyezésével összefüggésben, az 1980. évinél 13 százalékkal többen vették igénybe. Öt év alatt 415 km vasút­vonalat villamosítottak, így a villamosított vonalak aránya megközelítette a 25 százalékot. A villamos vontatás aránya 51 százalékról 60 százalékra emelkedett. Befejeződött a Budapest Kelenföld és a Bu­dapest Nyugati pályaudvar rekonstrukciója, folytatódott a záhonyi átrakókörzet fejleszté­se. Az autópálya-hálózat 51 években gyors ütemben emel­kedett. 1983 óta a növekedési ütem mérséklődött. A kiegé­szítő tevékenységet is figye­lembe véve a mezőgazdasági ágazat összes bruttó termelé­se 1985-ben a mezőgazdasági termékek termelésénél kisebb mértékben, 3—4 százalékkal csökkent 1984-hez képest. A nettó termelés bővülése 1981 — 1984 között meghaladta a bruttó termelést, 1985-ben azonban jobban csökkent, mint a bruttó termelés. Az aktív keresők száma a mezőgazdaságban és erdőgaz­dálkodásban a tervidőszak el­ső három évében, a kiegészí­tő tevékenység bővülésével összefüggésben növekedett, az utóbbi két évben csökkent. Az 1986. január 1-jei létszám az egy évvel korábbinál 4,4 szá­zalékkal, az öt évvel azelőtti­nél 6,4 százalékkal volt ki­sebb. A mezőgazdaság állóeszköz­állománya a VI. ötéves terv­időszakban szerény mértékben emelkedett. Több gabonatáro­lót helyeztek üzembe és nőtt a kapacitásuk, több sertés­­férőhelyet építettek, minrt az előző öt évben. A traktorok száma évek óta alig válto­zott, teljesítőképességük kis­mértékben nőtt. Az ültet­vénytelepítés az évek folya­mán erőteljesen csökkent. A műtrágya-felhasználás a terv­időszak első három évében nőtt, azóta csökkent. Az ötéves tervidőszakban 35 ezer hektár területen végez­tek erdőtelepítést és fásítást és 100 ezer hektáron erdőfel­újítást. Nőtt az erdővel borí­tott terület, az élőfa-készlet. A nettó fakitermelés öt év átlagában 6,5 millió köbmé­ter volt, ennek 58 százaléka ipari fa, a többi tűzifa. km-rel bővült és 28 km hosz­­szúságú fél autópálya épült. Befejeződött az Árpád-híd re­konstrukciója és a Flórián tér rendezése. 1985-től fogadja az utasokat az új Ferihegy 2 lé­gikikötő. öt év alatt összesen 150 új villamoskocsit, 78 trolibuszt, 96 metró­kocsit és 4771 autó­buszt helyeztek üzembe. Bu­dapesten két új metrószaka­szon indult meg a forgalom, összesen 4 km hosszúságban. A személygépkocsi-állomány több mint 40 százalékkal emelkedett és 1985 végén meghaladta az 1,4 milliót. A tehergépkocsik száma növe­kedett és az állományon belül jelentősen emelkedett a gáz­olaj üzemű teherszállító gép­járművek aránya. 1982-től magánfuvarozók is részt vesznek a közúti sze­mély- és áruszállításban. 1985. év végére a magán­ta­xisok száma meghaladta a 10 ezret, a teherfuvarozóké pe­dig megközelítette a 14 ezret. A közlekedés aktív keresői­nek száma a tervidőszak első négy évében csökkent, 1985- ben kissé emelkedett, így­ az 1980. évihez képest 1 száza­lékkal, 3 ezer fővel lett ke­vesebb. A posta és távközlés beru­házásaira a VI. ötéves terv folyamán számottevően többet fordítottak, mint az előző tervidőszakban. A távbeszélő­­ellátottság így is csak mér­sékelten javult. A bekapcsolt főállomások száma 1985-ben 33 ezerrel, öt év alatt 122 ezerrel, ezen belül a lakás­állomások száma 95 ezerrel nőtt. A távhívásba bekapcsolt főállomások aránya az 1980. évi 76 százalékról 1985-ben 81 százalékra emelkedett és 27 ország helyett 84 ország érhe­tő el távhívással. A rádióműsorok vételi lehe­tősége URH-sávon jelentősen javult. Emellett a Petőfi rádió is megkezdte sztereó adások sugárzását. A televízió adóhálózata 7 fő- és 39 átjátszó adóval bő­vült. Az I. műsorral besugár­zott terület aránya 1985-ben 93 százalék volt. A II. műsor vé­teli lehetősége az ország terü­letének 54 százalékáról 82 szá­zalékára emelkedett. (Folytatás a 4. oldalon.) Termelő infrastruktúra A gazdasági fej hal és főbb mutatói az 1981—1985. évek átlaga az 1976—1980. évek átlagának százalékában. Nemzeti jövedelem Belföldi felhasználás Ipari termelés Országos építési—szerelési tevékenység Mezőgazdasági termékek termelése Egy lakosra jutó reál j­ö­ved­elem Lakosság fogyasztása Szocialista szervek beruházása, milliárd Ft Lakásépítés, 1000 db 1985. év 1985. év­­ 1984 év 1980. év százalékában százalékában kb. 99­­k­b. 107 99,5—100 96—97 101 112 95 88 94 112 a­ 101—101,5 107—108 101—101,5 107 1985. év 1981—1985 év összesen 190—191 kb. 935 72,5 370 A termelés és a ráfordítások alakulása Az ipari termelés öt év alatt 12 százalékkal, az utolsó év­ben 1 százalékkal nőtt. A VI. ötéves terv 19—22 százalékos növekedést irányzott elő. Az ipar nemzeti jövedelemhez való hozzájárulása öt év alatt a bruttó termelésnél valami­vel gyorsabban nőtt, de 1985 -ben ez a cél nem valósult meg. Az ötéves terv céljainak megfelelően az ipari termé­kek értékesítésében emelke­dett az export aránya. 1985- -ben rubel viszonylatban 38 százalékkal, nem rubel elszá­molásokba 14 százalékkal több ipari terméket exportáltak, mint 1980-ban. 1985-ben azon­ban a rubelben elszámolt ki­vitel gyors növekedése mellett a konvertibilis valutákban el­számolt kivitel csökkent. Eb­ben jelentős szerepe volt az élelmiszeripari termékkivitel visszaesésének. Belföldre az ipar öt év alatt 4 százalékkal növelte értékesí­tését. Ezen belül a lakosság­nak eladott termékek mennyi­sége 11—12 százalékkal, a be­ruházási célú és a termelőfel­használást szolgáló értékesítés 4, illetve 1 százalékkal nőtt. Az ipar anyagellátása az öt­éves tervidőszak folyamán — az egyensúlyi követelmények elsőbbsége miatt — változó volt. 1985-ben a fokozódó im­port a korábbiaknál jobb fel­tételeket biztosított a terme­lők számára. Energiagondok a szokatlanul hideg 1984 1985 -ös tél folyamán akadályozták a termelést. Az egyes ipari ágazatok, szakágazatok fejlődése diffe­renciált volt. Az ipari terme­lés kb. kétharmadát képvise­lő szakágazatok termelése öt év alatt kisebb-nagyobb mér­tékben bővült, egyharmaduké nem változott vagy csökkent. A központi fejlesztési progra­mok által felölelt területek többségénél a termelés fejlő­dési üteme meghaladta az ipari átlagot. A terv­ előirány­zatától eltérően a termékmeg­újítás lassú volt. Az iparban foglalkoztatot­tak száma öt év alatt több mint 100 000 fővel, 7 százalék­kal csökkent. 1984-ben és 1985 -ben a létszámcsökkenés, a korábbi évi 2—3 százalékról 0,5—0,6 százalékra mérséklő­dött. A létszámcsökkenés las­sulásában szerepe volt a vál­lalati gazdasági munkaközös­ségek megjelenésének. rxph­­im.hi hihop3

Next