Zalai Hírlap, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-26 / 72. szám
Törvény a sajtóról írta: Németh Jenő, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnökhelyettese A nemzeti függetlenségért és a társadalmi haladásért vívott küzdelmeinktől immár két évszázad óta elválaszthatatlan a szabad sajtó gondolata, az írott szó erejének, becsületének joga, hogy aktív részese legyen a magyar nép felemelkedéséért folytatott harcának. 1848 és 1919 is ezt akarta megvalósítani. A beteljesülés azonban két másik évszámhoz kötődik: 1945-höz és 1986-hoz. A felszabadulás a nemzeti függetlenség és a béklyó nélküli társadalmi haladás valós feltételeit teremtette meg. Az új magyar sajtótörvény megszületéséhez pedig a párt immár három évtizedes, töretlen politikája, a szocialista törvényesség megszilárdulása és továbbfejlesztésének igénye, valamint a szocialista demokrácia erősítésének szükségessége vezetett el. Sajtónk az elmúlt évtizedekben is a nép sajtója volt — a szavak legnemesebb értelmében —, mintahogy az új sajtótörvénybe foglaltak is jelen voltak mindennapi életünkben. A Magyar Szocialista Munkáspárt tájékoztatáspolitikája és alkotmányunk alapjog-szintű megfogalmazásai — miként az alacsonyabb jogszabályok is — a legfontosabb teendők egyikének tartották a szocialista politikai nyilvánosság megteremtését, működtetését, melyhez a nyílt, nyitott és a nép ügye, a haladás iránt elkötelezett sajtó épp úgy hozzátartozik, mint a társadalom tájékoztatásának kötelessége. A magyar sajtó ezeknek a feladatoknak megfelelően pontos, gyors és hiteles közléseivel, a valóság tényeinek tükrözésével, az összefüggések érzékeltetésével és cselekvésre ösztönző közhangulat formálásával szolgálta pártunknak a nép érdekeit képviselő politikáját. Az 1986. évi II. törvény tehát tulajdonképpen a kor követelményeinek megfelelően, összegez és előre tekint. Összegzi több évtizedes társadalmi—politikai fejlődésünk eredményeit és figyel szocialista jövőnk követelményeire. Megfogalmazódott ez azokban a rendkívül széles körű társadalmi réteg- és szakmai vitákban is, melyek nem kis szerepet játszottak a törvény készre formálásában. Az eszmecserékben sokszínű vélemények hangzottak el, a" többségi egyetértés mellett esetenként tükröződtek bennük szorongások, félelmek és aggodalmak, ellentétes érdekek és kívánságok. De ez így volt természetes. Minden kor minden sajtótörvénye ellentétes szándékok kereszttűzében állt, és ki-ki úgy ítélte meg a törvényeket, ahogyan társadalmi helyzete és politikai nézetei meghatározták. Az új magyar sajtótörvény azonban több dologban is különbözik elődjeitől. Mindenekelőtt abban, hogy szocialista hazánk és társadalmunk legalapvetőbb tájékoztatási érdekeit, a tájékoztatás demokratizmusának fejlesztését szolgáló tényezőket sikerült a törvényben kodifikálni. Szelleme, minden paragrafusa — a tiltásokban is — a legtágabban értelmezett emberséget tükrözi. Nemcsak arra ad lehetőséget, hogy véleményét és gondolatait a sajtó útján mindenki szabadon közölhesse, hanem meg is gátolja antihumánus eszmék, emberiség-ellenes lázálmok, nemzeti éstársadalmi érdekeinket sértő elképzelések terjesztését. Nemcsak a sajtó feladatait fogalmazza meg — tájékoztatáspolitikánk elveinek és gyakorlatának megfelelően —, hanem kimondja az állampolgárok jogát is a tájékoztatáshoz, a felvilágosítási kötelezettség előírásával is segítve ezeknek az egymással összefüggő követelményeknek az érvényesülését. Végül pedig nemcsak deklarálja a jogokat és kötelezettségeket, hanem biztosítja is, hogy azokkal élni lehessen, normák alapján, egészen a bírói védelemig. Ezek a lényegi vonások bizonyítják, hogy a szocialista Magyarország népképviselete újabb jelentős törvényt szentesített döntésével. Olyat, ami nemcsak a hírlapírók, a televíziósok, vagy a rádiósok ügye, hanem az egész társadalomé. Ezekből a lényegi vonásokból következik igazán közügyvolta, ezekből adódóan igazán szocialista sajtótörvény. Bár a törvény csak ■“* szeptember 1-én lép hatályba a végrehajtására vonatkozó kormányrendelettel együtt, gyakorlati próbája máris elkezdődik. Elsősorban a közvélemény és a politikai—társadalmi vezetés közösen érheti el, hogy a paragrafusokat ne használhassa senki se bástya, se lövészárok gyanánt. Vagyis, ne bújhassanak mögé azok, akik a felvilágosítás megtagadásával kívánják kivédeni a társadalom nyilvánosságát és ellenőrzését. De ne támadhassanak azok sem, akik önző célokra óhajtják kihasználni a törvény adta lehetőségeket. Az előkészítés — a viták és egyeztetések — során gyakran elhangzott, hogy a sajtó túl nagy hatalomhoz jut, mert mindenbe beleszólhat, mindent „kiteregethet.” Akik így vélekednek, nemcsak a törvény szándékait, hanem politikánkat is félreértik. A sajtó nem a hatalomhoz, hanem társadalmunk érdekeinek szolgálatához kapott feltételeket. A politikai nyilvánosság egyik jelentős fórumaként az állampolgárokat segíti, hogy alkotó módon tudjanak élni jogaikkal. És segíti azokat is a köz véleményének — egyetértésének, vagy bírálatának — továbbításával, akiket éppen a közösség hatalmazott fel vezetői teendőik ellátására. Aki tehát késlelteti, akadályozza, vagy megtagadja a sajtó felvilágosítását, valójában azok felvilágosítását tagadja meg, akiknek a bizalmából vezetővé vált. Ugyanakkor a sajtóra — és minden újságíróra is — a korábbiaknál nagyobb felelősséget ró a társadalom és a politika elkötelezett, immár törvénnyel szabályozott szolgálata. Felelősséget az anyaggyűjtésben, a vélemények továbbításában és a tapasztaltak megítélésében is, hogy az eszme és a politika iránti hűség kifogástalan etikai magatartással, tudásszomjjal és felkészültséggel párosuljon. Sajtónk csak ezeknek a tulajdonságoknak a birtokában tud küldetésének megfelelni. zUzUll 1MJU HIBUP XLII. évfolyam, 12. szám Ára: 1,80 forint 1986. március 26., szerda Folytatta munkáját a CSKP kongresszusa Németh Károly beszéde Prága, (MTI): A Prágai Művelődési Palotában kedden folytatta munkáját Csehszlovákia Kommunista Pártjának XVII. kongresszusa. A délelőtti ülésen tolmácsolta a Szovjetunió Kommunista Pártjának üdvözletét Mihail Szolomencev, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB melletti pártellenőrzési bizottság elnöke. A Magyar Szocialista Munkáspárt részéről Németh Károly főtitkárhelyettes köszöntötte a csehszlovák párt nagyjelentőségű kongresszusát. Lubomir Strougal, a Köz(Folytatás a 2. oldalon.) Hazánkba érkezett Dusán Cskrebics Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára meghívására kedden hivatalos, baráti látogatásra Magyarországra érkezett Dusán Cskrebics, a Szerb Szocialista Köztársaság Elnökségének elnöke. A vendéget és kíséretének tagjait a Keleti Pályaudvaron Katona Imre és Barity Miklós külügyminiszter-helyettes üdvözölte. Jelen volt Györke Sándor, hazánk belgrádi és Milovan Zidar, Jugoszlávia budapesti nagykövete. Délután a Parlament delegációs termében megkezdődtek a hivatalos tárgyalások. A Katona Imre vezette magyar tárgyalócsoport tagjai: Hetényi István pénzügyminiszter, Barity Miklós külügyminiszter-helyettes, Dunai Imre külkereskedelmi miniszterhelyettes és Györke Sándor. A Szerb Szocialista Köztársaság részéről Dusán Cskrebjics vezetésével Szvetozar Ribanovics, a Szerb Szocialista Köztársaság végrehajtó tanácsának alelnöke, Zoran Veljics, a külkapcsolatok bizottságának elnökhelyettese, Daja Petrovics, kabinetfőnök és Milovan Zidar vett részt a tárgyalásokon. Magyar—szerb tárgyalások Budapesten. (MTI fotó : Petrovics László felv. — KS) MAI SZÁMUNKBÓL Valami elindult Gutorföldén (3. o.) MM Kollektív a döntés — személyes a felelősség (3. o.) HMH. Varga Ferenc, az ezermester (3. o.) •HM Család és otthon (4. o.) AHM Nagyobb nyilvánosságot érdemelnének (5. o.) Kérésük mindig megértésre talál (5. o.) Osztrák képviselők Budapesten A Magyar Országgyűlés meghívására kedden Budapestre érkezett az Osztrák Köztársaság Nemzeti Tanácsának küldöttsége. A delegációt Anton Benya, a Nemzeti Tanács elnöke vezeti. A küldöttség délután a Hősök terén megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét. Ezt követően a Parlamentben megkezdődtek a hivatalos megbeszélések. A magyar tárgyaló delegációt Sarlós István, az Országgyűlés elnöke vezette. Részt vett a tárgyaláson Arthur Agstner, az Osztrák Köztársaság budapesti nagykövete is. Anton Benya hivatalos ausztriai látogatásra hívta meg a Magyar Országgyűlés küldöttségét. A meghívást Sarlós István köszönettel elfogadta. (MTI) Giulio Andreotti elhalasztotta magyarországi látogatását A hivatalos olasz bejelentési helyzet miatt Giulio Andreotkövetően a Külügyminisztétt," az Olasz Köztársaság kalmum az MTI kérésére meg ügyminisztere későbbre kierősítette, hogy a Földközi-lasztotta magyarországi látótenger térségében kialakult hatását. (MTI) Amerikai fegyveres agresszió Líbia ellen A TASZSZ nyilatkozata biai területen lévő rakétakilövőállások ellen, amelyek harcképtelenné váltak. Állításuk szerint a támadás „válasz volt arra, hogy ezekből az állásokból rakétát lőttek ki amerikai repülőgépekre”. A repülőgépek a Szidraöböl feletti légtérben tartózkodtak, s mint ismeretes, Líbia az öblöt saját területi vizének tekinti. Weinberger és Speakes ugyanakkor azt mondták, hogy a líbiai rakéták nem rongálták meg az amerikai gépeket. Közölték az is, hogy az amerikai haditengerészethez tartozó légierő a Szidra-öbölbeli „Harpoon” típusú rakétával elsülylyesztett egy líbiai őrnaszádot. Az agresszió igazolására a Pentagonban összehívott rendkívüli sajtóértekezleten Weinberger azt is elmondta, hogy megtámadtak és súlyosan megrongáltak egy másik (Folytatás a 2. oldalon.) Washington, (TASZSZ): Azér hétfőn bejelentették, hogy Egyesült Államok fegyveres március 24-én a Saratoga agressziót hajtott végre Líbia líbiai partok mentén cirkáló ellen. A Fehér Ház képviselő három amerikai repülőgépjében Larry Speakes szóvivő hordozó egyike — és Weinberger hadügyminisz- két rakétacsapást mért le- Gazdasági vezetők tanácskozása Nagykanizsán Ipari aktívanként tartottak tegnap délelőtt Nagykanizsán, ahol Salamon Béla, a városi pártbizottság titkára köszöntötte a résztvevőket, akik a VI. ötéves tervidőszak eredményeiről, a VII. ötéves terv fő feladatairól és az idei év konkrét teendőiről és a lehetőségekről cseréltek véleményt. Gál Róbert, a városi pártbizottság első titkára a fogyatékosságok megszüntetésének fontosságát hangsúlyozta, megemlítette, hogy az erőfeszítések ellenére jelentősen nőtt a nullára írt eszközök aránya, s ez gondot jelent a termékszerkezetváltásban, az export növelésében. A jelenlegi helyzet kritikája — mégha egyesek hivatkoznak is a gyakori szabályozóváltozásokra, a tröszti tervezés lassúságára —, hogy a stratégiai elképzelések ismerete nélküli tervkoncepciókat az utolsó pillanatban terjesztik a testület elé, s ez a dolgozók kezdeményezőkészségének, tulajdonosi szerepének lebecsülését jelenti. Hosszasan elemezte a munkaidőalap-pazarlás következményeit, a társadalmi tulajdonvédelem jelentőségét, valamint a munkahelyi alkoholfogyasztás veszélyeit. Mózes Pál, a Nagykanizsai Városi Tanács elnöke a tanácsi gazdálkodás gondjait követően a munkaidőalap védelme és a tanácsi ügyfélszolgálat összhangjával kapcsolatosan többek között elmondta, hogy tavaly, a második félévben a tanácson járt 7841 ügyfél közüli mindössze 37-en vették igénybe a szombati ügyintézési lehetőséget. Trombitás István, a KFV vezérigazgatója az emberi tényezők jelentőségéről, a vezetőképzés fontosságáról szólt. Somoskeöy István, a Nagykanizsai Üveggyár igazgatója az apró lépések jelentőségét hangsúlyozta, amikor az évi 12,6 százalékos növekedési ütem teljesíthetőségét elemezte. Gazdag László, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályvezetője többek között a leértékelődött tervezőmunkáról, a lassú ütemű termékszerkezetváltás hátrányairól, a műszaki-fejlesztési készség fontosságáról, az érdekeltségi viszony jelentőségéről szólt. Tornyos Ferenc, a Dunántúli Kőolajipari Gépgyár igazgatója a szervezési változásokat vázolta és a költségcsökkentés fontosságát elemezte többek között. RO 1711, Commodore 64 Könyvelő■ és számítógépek a zalai tsz-ekben A legutóbbi két évben a zalai termelőszövetkezetek és a szövetkezeti közös vállalatok jelentősen fejlesztették ügyviteli munkájukat. A Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési és Számítástechnikai Közös Vállalat ajánlataival, bemutatóival kedvet csinált az ügyvitel gépesítéséhez, s a termelőszövetkezetek megyei szövetsége is segítette a munka korszerűsítését. Amint Novák Bélától, a Müszi területi képviselőjétől megtudtuk, viszonylag rövid idő alatt 18 zalai tsz és közös vállalat vásárolt az 1711-eskönyvelőgépet, többségük már a számviteli dolgozók munkáját segíti. Hat gépet a közeli napokban kapnak meg a megrendelők, s azok kezelői a jövő hónap első hetében a Teszöv által szervezett tanfolyamon vesznek részt. Az előbbinél is elterjedtebb a Commodore 64 típusú személyi számítógép — jelenleg 23 üzemben van ilyen eszköz —, alkalmazásuk elősegítéséhez a megyei szövetség vásárolt programokat. Ez utóbbiból nincs hiány — saját programokkal is rendelkeznek a géptulajdonosok —, viszont több gazdaságban hiányzik az olyan képzett szakember, aki megfelelő biztonsággal kezeli az okos masinát. Az illetékesek azt várják, hogy ezen a gondon bizonyos mértékig enyhít, hogy amíg a zalaegerszegi tsz az R—1711-es gépek bemutató gazdasága lesz, addig a bagodi termelőszövetkezetben a számítógépek alkalmazását tanulmányozhatják az érdeklődők.