Zalai Hírlap, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-01 / 258. szám
4 A családjogi törvény megújulása Interjú dr. Markója Imre igazságügyminiszterrel - Miért vált szükségessé a családjogi törvény módosításai? — Népesedési gondjaink, az egyre több veszélyeztetett gyermek, egy sor társadalmi beilleszkedési zavar arra késztetett bennünket, hogy keressük az összefüggést ezek, valamint a családi kötelékek meglazulása között. A válások száma évek óta 28—29 ezer, és csaknem 30 ezer kiskorút érint. Az elváltak újraházasodása azonban évek óta csökken; nő a gyermeküket egyedül nevelő szülők, főleg az anyák száma, akik, ha, szívesen vállalnának is gyermeket, többségükben már nem fognak szülni. A 40 év alatti elvált nők száma ma százezren felül van. A Családok mintegy 10 százalékában csak az egyik szülő él együtt kiskorú gyermekével. Az elváltaik és gyermekeik helyzete anyagiakban és érzelmekben is általában hátrányosabb, mint a házasoké. Sokan elmagányosodnak, az élet perifériájára sodródnak. A veszélyeztetett gyermekek több, mint harmada szétbomlott családiból kerül ki; a fiatalkorú bűnelkövetők csaknem felét egy szülő nevelte, vagy szülők nélkül nevelkedett. A bűnelkövetők között háromszor,négyszer több az elvált, mint a házasságban élő; öngyilkosságot két és félszer több elvért követ el, mint házas. A nyilvántartott alkoholisták között is háromszor annyi az elvált, mint a családban élő. Családpolitikánk ezért központi feladatnak tekinti a családi élet megszilárdítását, s az erre irányuló, komplex intézkedések között került sor a családi viszonyok belső rendjét szabályozó családjogi törvény módosítására is. A kiegyensúlyozott házasság és családi élet az egyéni és a társadalmi érdekek szempontjából is fontos számunkra. A társadalmi gyakorlat mégis más. Mi ennek az oka? — Társadalomtudományi kutatások eredményei szerint lakosságunk nagy többségének eszménye a szilárd és tartós házasságon alapuló, szép családi élet. A válást rossz dolognak tartják. A házasságok csaknem háromnegyede sikeres. A közvélemény azonban évek óta nem a jól sikerült házasságok tapasztalatairól kap tájékoztatást, hanem olyan nézetek kaptak nyilvánosságot, amelyek a házasság és a családi élet nehézségeit, fonákságait eltúlozva a családi bomlást elkerülhetetlennek, természetes folyamatnak tüntetik fel. Ezzel családellenes hangulatot, kételyt, bizonytalanságot keltenek. A házasság tekintélye megtépázódott. Ebben szerepe volt az értékrend általános elbizonytalanodásán, a túlzó önérvényesítési törekvések elterjedésén kívül annak is, hogy a házasok az egyedülállókhoz képest hátrányban vannak. Ez számos esetben válásra, sokszor látszatválásra és házasságkötés helyett rövidebb-hosszabb ideig tartó élettársi viszonyra ösztönöz. Kétségkívül a harmonikus családi élet megszervezése napjainkban, sokkal nehezebb, mint korábban volt. A kétkeresős családokra háruló terhek nagyok. Szükséges, hogy a társadalom e terhek egy részét átvállalja, illetőleg könnyítse; családpolitikánk számos folyamatban levő szociálpolitikai, foglalkoztatáspolitikai, lakáspolitikai és egyéb intézkedéssel ezt is tette. Szükséges továbbá az, hogy a családi terhek a családtagok közt is arányosabban osztódjanak meg. Ezt nehezíti, hogy a családi szerepekről kialakult hagyományos felfogás makacsul tovább él, és sok esetben a házastársak közt feszültségeket, konfliktusokat, meghasonlottságot vált ki. A társadalmi gyakorlat jelenlegi alakulásában van-e része a jognak, és mit várhatunk a családjogi törvény módosításától? — A törvénymódosítástól túlzás lenne a problémák gyökeres megoldását várni. Mindamellett a jognak le nem becsülhető szervező és nevelő szerepe van a családi viszonyok alakulásában. A bírói gyakorlat, különösen a családjogi törvény hatálybalépését követő évtizedekben sokat tett az új típusú, demokratikus házasság modell magatartási követelményeinek elterjedéséért. Később a megegyezéses válás bevezetése után, ez a nevelő szerep beszűkült. Ennek következtében is elterjedt az a téves nézet, hogy az állam érdektelen a házassági magatartásokkal szemben, nem is avatkozhat be a házastársi konfliktusba, hiszen a házasság „magánszerződés”, nem intézmény. A válás könnyű lehetősége, a bírói békítés formalizmusa is hozzájárult a házassággal kapcsolatos nézetek elbizonytalanodásához. Mindezek alapján nyilvánvaló, hogy a családjogi törvény módosításától elsősorban az várható, hogy egyértelművé tegye a házassági—családi viszonyokban szükségszerű értékrendet, fejezze ki társadalmunk érdekeltségét, a házastársi—családi viszonyok megszilárdításában. Következetesen érvényt kell szereznünk annak az elvnek, hogy csinikis a véglegesen és helyrehozhatatlanul megromlott házasságok bonthatók fel. Emellett a bíróságnak a jelenleginél hatékonyabb segítséget kell nyújtania a válni szándékozóknak ahhoz, hogy — ahol ennek megvan a lehetősége — nézeteltéréseiket, sérelmeiket békésen rendezzék. A megegyezéses válást ugyanis fenn kívánjuk tartani, de csak azok vehetik majd igénybe a bontóper e formáját, akik az úgynevezett származékos kérdések mindegyikében, így a vagyoni kérdésekben is meg tudnak egyezni. Akik pedig legalább három éve külön lakásban élnek, csupán a gyermekkel kapcsolatos kérdések rendezéséről lesznek kötelesek a bíróságnak számot adni. Mit tehet még az új törvény a családi élet megszilárdításáért? — Fontos a házastársi és a szülői felelősség erősítése. A házasságkötési korhatár nők esetében is 18 évre való felemelése, a házastársak jogainak és kötelességeinek új megfogalmazása a felelősebb házastársi magatartásokat és döntéseket kívánja ösztönözni. A módosítás a házasok megegyezésének akkor is jelentős szerepet tulajdonít, ha a házasság közöttük megszűnt; az elváltak megegyezése az irányadó elsősorban a gyermekük sorsát érintő döntésekben, a gyermek elhelyezésében, tartásában, a vele való kapcsolattartásban. Saját sorsukat és gyermekük sorsát rontják azok az elvált szülők, akik képtelenek személyes indulataikon felülemelkedve elősegíteni a másik szülővel való kapcsolattartást. Ezen csak a társadalmi gyakorlat megváltoztatásával, józan észszel és emberi tisztességgel lehet segíteni, hiszen a jog eszközei e probléma megoldásához nem elégségesek. A szülői felelősség növelését célozza, hogy a gyermekétől külön élő szülő nemcsak a gyermek sorsdöntő kérdéseiben kap együttműködési jogot a gondozó szülővel, s hogy az eddiginél szélesebb körű kapcsolattartásra is igénye lehet. Ezeknek a jogainak a gyakorlása egyben kötelessége is lesz. - Kevesebb lesz-e a vagyonjogi vita a bíróságokon? — Házassági vagyonjogi szerződés kötését jogunk eddig kifejezetten tiltotta. A módosítás lehetővé teszi, hogy a házasfelek határozzák meg, hogy mi fogja közös vagyonukat képezni, s mi tartozik majd külön vagyonukba. A házasok azt is kiköthetik, hogy válásuk esetén az egyikük tulajdonát, vagy önálló bérletét képező lakást a másik házasfél térítési és elhelyezési igény nélkül el fogja hagyni. Úgy vélem, ez a lehetőség az újraházasodásokat is segítheti. Az újraházasodást milyen további rendelkezésekkel kívánják ösztönözni? — Bármilyen nehéz is a gyermekét egyedül nevelő szülő helyzete, a lakásviszonyok, a tartásdíjfizetési kötelezettség, valamint a gyermekkel való kapcsolattartás nehézségei miatt a másik fél sokszor még hátrányosabb körülmények közé kerül. A gyermektartásdíj megállapításánál a gyermek tényleges szükségleteiből kell kiindulni. Figyelembe kell venni mindkét szülő jövedelmi—vagyoni viszonyait, tartási terheit, s az eset körülményeit mérlegelve a tartásdíj a kötelezett keresetének 15—25 százaléka lehet. A közös lakás használatáról szóló új szabályozásnak pedig az a lényege, hogy a meg nem osztható lakásból távozásra kötelezett félnek reális, elvesztett használati jogának megfelelő értékű térítést nyújtson a bennmaradó volt házastárs. Kérjük szóljon az apaság megállapításának új szabályairól. — A származás biztonságához fűződő jelentős egyéni és társadalmi érdekek azt kívánják: a bíróság minden vitatott esetben tüzetesen vizsgálja meg, hogy ki a gyermek apja. Ezért élettársi viszony, illetőleg huzamos szexuális kapcsolat esetén is meg kell győződni a bíróságnak a származás bizonyosságáról. Az apaság megállapításához továbbra sem lesz elégséges a vércsoportvizsgálat. Megszűnik viszont, hogy nemi érintkezés tényének bizonyítottsága esetén a férfit a bírósági tartásdíj fizetésére kötelezhette anélkül, hogy az apasága megállapítható lett volna. Ez visszaélésekre, a szóbajövő férfiak közötti válogatásra adott lehetőséget. Tartásdíj fizetésére csak az kötelezhető, aki megállapíthatóan a gyermek apja. - Az örökbefogadás rendjének változásai? — Például a jelenlegi hat hónapos várakozás helyett a szülő a jövőben a gyermek születését követő két hónap eltelte után már hozzájárulhat a gyermek örökbefogadásához. Mivel pedig a jövőben a gyermek nevelésére alkalmatlan, a szülői felügyeleti joggal súlyosan visszaélő szülő felügyeleti joga gyakrabban megszüntethető, az érintett gyermekek közül is többen kerülhetnek örökbefogadással megfelelő családi környezetbe, mert ilyen esetben a szülő hozzájárulására az örökbefogadáshoz nem lesz szükség. - A házassági-családi viszonyok megszilárdításának a jogokon kívül vannak-e más feltételei is? — Véleményem szerint kiemelkedő jelentőségű a közvélemény, a szemlélet formálása. A családi életre nevelésnek az iskolai és egyéb formáit ehhez elengedhetetlenül fontosnak tartom. Szükséges a házasságkötés előtti tanácsadás új, gazdagabb, jogi, etikai és életviteli ismereteket is nyújtó tartalmának kialakítása, továbbá olyan szakszerű mentálhigiénés tanácsadó szolgálat, amelyhez a válási krízis esetén is irányíthatná a házastársakat a bíróság. S végül, de nem utolsó sorban az új, megnövekedett feladatok elviselésére alkalmassá kell tenni, a jelenleg túlterhelt, nehézségekkel küszködő bíróságokat és gyámhatóságokat. Miklós Éva NYELVLECKE Kispolszki áll „Pl” felségjellel az építkezés szomszédságában, mintegy segítendő a járókelők tájékoztatását, hogy fenn a tetőn lengyel nyelven folyik az ácsok diskurzusa. Lenn magyar szaktársaik ténykednek, méghozzá feltehetőleg igencsak elmélyülten, hiszen hiába kiabál valamit feléjük az egyik tetőfedő, senki sem vesz róla tudomást. A palaszögelési testhelyzetet feladva már-már életveszélyesen egyensúlyoz szegény a léceken, s rimánkodik valami deszkaféléért. — Daj jus! Sibka! — próbálkozik újra meg újra. Végre valaki mégiscsak némi érdeklődést tanúsít és megkérdi: — Mit zengedezik ez ott fönn? — Tudja a fene, de valami gyorsan kellene neki. — Gyorsan?! Mondd neki, hogy helyezkedjen el csak szépen a hátsó felére, ráérünk. — Hallottad? — közvetít a „tolmács”. — Ráérünk. Az ács tényleg leül és memorizál. Ráérünk, ráérünk ... Ma megint tanult valamit magyarul, néhány gondolat... Tartsa fel a kezét az az értekezletrejáró, akinek nem lesz libabőrös a háta, amikor ilyesmit hall: „Tulajdonképpen nem terveztem hozzászólni, de az elhangzottak arra késztetnek, hogy néhány gondolattal ...” A baj kettős: egyrészt nem mindig érkezik meg a gondolat, másrészt vannak esetek, amikor nem gondolattal kell előállni, hanem tényekkel. Mint például a közelmúltban egy városi szintű beszámoltatáson, melyen egy konkrét feladat konkrét végrehajtására voltak kiváncsiak a kérdezők és sokan mégis igy kezdték a mondókát: — Engedjék meg, hogy néhány gondolattal... Most már csak azt várom, hogy a Parlament előtt, vagy a Felszabadulás téren a díszszemle parancsnoka emigyen térül-fordul oda a honvédelmi miniszterhez: — Vezérezredes elvtárs, engedje meg, hogy a díszszemle létszámával, valamint céljával és egyéb vonatkozásaival kapcsolatban néhány gondolattal hozzájáruljak ön és a jelenlévők informálásához, továbbá ... KEREKASZTAL Az eszmecserék gyakori formája az úgynevezett kerekasztal beszélgetés, amikor is a vita rendszerint oldottabb, mint egy elnökséges értekezleten, vagy egyéb népes tanácskozáson. Az elhelyezkedés azonban nemegyszer mégiscsak gondot okoz, elvégre a tisztelet azért úgy kívánná, hogy a legmagasabb rangú résztvevevő, netán vendég, legalább alig észrevehetően kiemelkedő helyet kapna. Aki viszont tiltakozik ellene, mondván, hogy ez ellenkezik az összejövetel jellegével. Ez a jobbik eset. A rosszabb, amikor egyikmásik „kisfőnök” duzzog, amiért nem jutott székhez a központnak tekinthető fertályon. A dilemma nem csekély, pedig a megoldás pofonegyszerű: szó szerint kell venni a kerekasztalt. A megyeszékhely egyik ipari szövetkezeti elnökének a szobájában már évek óta kiváló szolgálatot tesz egy ilyen alkalmatosság. Hogyan lehetne gyarapítani a számukat? Talán össze kellene hozni néhány kerekasztal megbeszélést ... — Kovács — NOTESZLAPOK 1986. november 1., szombat A szakértelmet is megkövetelik Lehetőségek és szigorítások a magánkereskedelemben A közelmúltban módosítot■ták a belkereskedelmi tör- I vényt és a magánkereskedelemről szóló törvényerejű rendeletet, amely október elsején lépett érvénybe. Az indoklás szerint erre a gazdasági életben bekövetkezett változások, többek között az új üzemeltetési formák, valamint a magánkereskedelem térhódítása miatt volt szükség. No meg azért, hogy megszűnjenek a magánkereskedelem és az állami, illetve a szövetkezeti kereskedelem közötti különbségek. Tény, hogy a magánkereskedők tevékenysége folytán javult az áruellátás, bővült a választék és nem utolsó sorban emelkedett a kiszolgálás színvonala. A magánvállalkozókra vonatkozó jogi szabályozás továbbfejlesztése ugyancsak a jövőbeni eredményes munkát hivatott elősegíteni. A lakosság jobb ellátása érdekében most lehetővé vált a kisipari és a kiskereskedői tevékenység együttes folytatása, amit különösen a kisebb, ezerötszáz főnél alacsonyabb lélekszámú településeken érdemes szorgalmazni. Mivel ellátási nehézségek a város peremkerületeiben is vannak, ezért a tanácsok ott is engedélyezhetik a két szolgáltatás együttes gyakorlását. A szakmai színvonal emelése érdekében az új jogszabályban szigorították a vállalkozás személyi, szakmai feltételeit. A magánkereskedést több területen — például a jármű-, alkatrész-, háztartási-, vegyi- és műszaki kereskedés, valamint vendéglátás tekintetében — megfelelő képesítéshez kötik. S ennek hiánya — az eddigiekkel ellentétben — nem pótolható szakképzett alkalmazottal, vagy segítő családtag foglalkoztatásával. Ez- ■ zel akarják elejét venni annak, hogy a vállalkozó ne csak a pénzét fektesse be, vagy az üzlethelyiségét adja bérbe, hanem saját maga is aktívan vegyen részt a munkában. Különben az engedélyét visszavonják. Melléktermék- és hulladékgyűjtéshez a jövőben általános iskolai végzettség szükséges. A jogszabály szakképzettségre, iskolai végzettségre vonatkozó része nem érinti azokat, akiknek megvan a működési engedélyük, viszont szakképzettséggel nem rendelkeznek. Utólag tehát nem kell az iskolapadba ülniük, nyugodtan dolgozhatnak tovább. Azokban a szakmákban, ahol előírás az általános iskolai végzettség, az engedélyt akkor is kiadják, ha a kérelmezőnek hat elemije van, amit a korábbi iskolarendszerben szerzett. A tanácsok korlátozhatják, illetve visszavonhatják a szeszesital-árusítási és italmérési engedélyeket. Erre akkor kerülhet sor, ha nem biztosítottak az ilyen jellegű tevékenység kulturált feltételei, nem tartják be az értékesítési és a hatósági előírásokat, zavarják a közrendet, a lakosság nyugalmát. Régebben a magánkereskedők megtehették, hogy — — előzetes bejelentés után — üzletükben a kiszolgálást szüneteltették. A jövőben ehhez a helyi tanács hozzájárulása szükségeltetik. A jogszabály a magyar nyelv védelme érdekében úgy rendelkezik, hogy az üzlet nevében csak magyar, illetve a magyarban meghonosodott szavak szerepelhetnek. Az elnevezésben utalni kell a szolgáltatásra, az üzletkörre. Völgyi Ferenc Kiemelt helyen a közműépítés Településfejlesztés Lovásziban A Lovászi Községi Közös Tanács körzetében a hatodik ötéves tervidőszak kiemelt beruházása volt a vezetékes ivóvízhálózat építésének elkezdése, aminek az első üteme a közelmúltban befejeződött. A tornyiszentmiklósi öreghegyen felépült egy magaslati víztározó, így Tornyiszentmiklós és Dobri már onnan kapja a vizet, amit a KFV szemenyei vízbázisa biztosít. A vízműépítési program folytatódik. Még az idén elkészül az ellátatlan területek ivóvízhálózatának kivitelezési terve. A későbbiekben az egész tanácsi terület a lenti vízbázisról kapja az ivóvizet. Várhatóan a következő esztendő második felében elkezdődnek a Máhomfa—Tornyiszentmiklós összekötő szakasz kivitelezési munkálatai is. Befejeződött a lovászi lakótelepet,a KFV helyi üzemét és a kútfeji községrészt érintő szennyvízcsatorna, valamint a szennyvíztisztító építése. A közelmúltban négy társközségben megtörtént a villanyhálózat rekonstrukciója, amit a jövőben tovább folytatnak. Szeptemberben elkezdődött a tornyiszentmiklósi és a dobri gázvezeték felújítása. Lovásziban a lakótelepen lényegében befejeződött az ivóvíz vezetékhálózat rekonstrukciója, mindössze a házakba történő bekötések egy részét kell még elvégezni. A beruházás mintegy nyolc millió forintba került. Az utóbbi időben a körzetben mérséklődött az elvándorlás, egyre nagyobb az építkezési kedv. A felmerülő igények kielégítésére Lovásziban tizennégy közművesített telket alakítottak ki, ezek többségén már családi házak állnak. A jövőben újabb tizenhét lakótelket akarnak értékesíteni. A kereskedelmi ellátás fejlesztése érdekében — a pákai áfésszel közösen — a kislovászi községrészben vegyesbolt, a kútfeji községrészben pedig kis ABC építését tervezik. A székhelyközség központjában — az ott levő épületkomplexumból — egy kereskedelmi és szolgáltató házat akarnak kialakítani. Az előzetes tervek szerint itt kapna helyet egy kisáruház és négy szolgáltató egység.