Zalai Hírlap, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-02 / 27. szám

2 Ülésezett a XI. országos békekonferencia (Folytatás az 1. oldalról.) sokszínű, eltérő ideológiai és politikai nézeteket valló bé­kemozgalmak — mondotta be­vezetőben. Az azonban bizonyos, hogy­­egyetlen olyan kormány sincs ma kontinensünkön, amelyik­nek ne kellene döntéseinél számba venni e hatalmas erőt. A békemozgalmak éb­resztették rá az embere­ket a nukleáris fegyverek világpusztító képességére, figyelmeztettek, hogy ha a mai fegyverkezési ütem foly­tatódik, 2000-ben háború nél­kül is egy alapvetően szegény világban fogunk élni, s bizo­nyították, hogy a biztonság a fegyverzeteknek jelenleginél jóval alacsonyabb szintjén is megteremthető. A kormány elnökhelyettese a továbbiakban kifejtette: a nemzetközi békemozgalmat — érthetően — ideológiai és po­litikai különbségek osztják meg. Országunk nyitottságá­nak, aktív külpolitikájának köszönhetően számunkra mégis az a természetes, hogy a hazai békemozgalom keresi a kapcsolatot és a közös cse­lekvési területet minden olyan háborúellenes csoportosulás­sal, amelyikkel valamilyen formában együtt tud működ­ni az enyhülés és a leszere­lés érdekében. De nemcsak a szervezett békemegmozdulá­sok, kétoldalú, többoldalú ta­nácskozások segítik a Magyar Szocialista Munkáspárt és a kormány külkapcsolatainak építését, hanem az állampol­gárok egyéni és kisebb-na­­gyobb csoportokban kifejtett „békediplomáciája"’ is.­­ A szocialista országok békemozgalmait gyakran éri az a vád, hogy könnyű a dol­guk, hiszen nem kell mást tenniük,­­mint támogatniuk kormányuk politikáját. Erre büszkék lehetünk, hiszen az egész emberiségért fe­lelősséget érző békepoliti­kát kötelessége is támo­gatni minden józanul gondolkodó, jóérzésű em­bernek — hangsúlyozta befejezésül Csehák Judit. A délelőtti plenáris ülést követően a békekonferencia küldöttei nyolc munkabizott­ságban tanácskoztak. A szek­ciókban élénk vita, tartalmas eszmecsere folyt; összesen 154-en kaptak szót. Valamennyi szekcióban részt vettek — a konferencia nyitottsága jegyében — az ér­deklődők is, legtöbben az ifjúsági munkacsoport ülésén. A XI. országos békekonfe­rencia este plenáris üléssel fejezte be munkáját. A ta­nácskozás tapasztalatait Ba­rabás Miklós foglalta össze. A küldöttek állásfoglalást fo­gadtak el a­ békemozgalom szerepéről és további felada­tairól. A békekonferencia Sztanyik B. László zárszavával ért vé­get. (MTI) Az országos békekonferencia állásfoglalása Helyünk a világban A béke minden ember legszemélyesebb közügye. Nemcsak a népek, a társadalmak tudatában, hanem az egyes emberekében is egyszerre vannak jelen a félelmek, a veszé­lyek és a reménységek, az új lehetőségek távlatai. Az emberiség történelmének legna­gyobb veszélyével kell szembenéznünk: az atomerővel képesek lennénk önmagunk meg­semmisítésére. Ugyanakkor reális remények is élnek bennünk. Az atomháború elkerülhető. Az elmúlt két évben született leszerelési javaslatok lehető­séget nyitnak arra, hogy a harmadik évez­red küszöbét a tömegpusztító eszközök ter­hétől megszabadulva, kevesebb fegyverrel léphessük át. Ez a lehetőség a békemozgalom számára kötelességgé fokozódik: meg kell győznünk minden embert arról, hogy ragadja meg ezt az alkalmat. El kell érnünk, hogy a nemze­tek biztonságát politikai akarat, egymás ér­dekeinek tiszteletben tartása és kölcsönös bi­zalom szavatolja, ne pedig a fegyverkezési verseny. Hogy ez a mai világhelyzetben nemcsak ábránd, arra bizonyosság a megál­lapodás a stockholmi konferencián. Új politikai gondolkodásmód van kiala­kulóban, amely a kölcsönösen elfogadható kompromisszumokat keresi. Ma fontosabb, mint valaha, hogy a békemozgalmak politi­kaformáló tényezővé váljanak. Amikor az emberi civilizáció megmentéséről van szó, nincsenek kis és nagy országok, kis és nagy népek. Békemozgalmunk törekvéseit is kife­jezi az az ENSZ-ben előterjesztett magyar javaslat, hogy tűzzék napirendre a nemzet­közi béke és biztonság átfogó rendszerének megteremtését. Fejlesztjük kapcsolatainkat a különböző politikai irányzatokat képviselő nyugati bé­kemozgalmakkal és a szocialista országok békeerőivel. Kezet nyújtunk mindenkinek, akivel szót tudunk érteni a béke megvédésében. Ennek tudatában alakítjuk személyes és közösségi kapcsolatainkat a más országokban élő, bé­két kívánó emberekkel és mozgalmakkal. Bővítjük a testvérmegyei,­­váro­si és­­közsé­gi együttműködést, felhasználjuk az idegen­­forgalom lehetőségeit. A külföldön élő ma­gyarokkal az eddiginél szorosabb kapcsolat­ra törekszünk. Szolidaritást vállalunk a fejlődő világ né­peinek a szabadságért, a haladásért, gyakran a puszta életért folytatott küzdelmével. Tá­mogatjuk a nemzeti felszabadító mozgalmak igazságos harcát. A helyi konfliktusok békés rendezése mellett foglalunk állást. Elítéljük az erőszakkal való fenyegetést és a terro­rizmus minden fajtáját. A nemzetközi színtéren rólunk alkotott véleményt a hazai valóság határozza meg. Szavunk súlyát növeli, ha hitelesen képvi­seljük hazánkat, ha kifejezésre juttattjuk a magyar békemozgalom nemzeti vonásait. Helyünk a hasában Nemzeti fejlődésünk programja a szocia­lizmus értékeinek őrzése és gyarapítása. Ez mozgalmunk programja is. A társadalom minden rétegével szót értve, hozzájárulunk a Magyar Népköztársaság békepolitikájának formálásához és érvényre juttatásához. Országépítő munkánkat a korábbiaknál nehezebb feltételek között végezzük. A ma­gyar gazdaság fejlesztése közös, jobb mun­kát követel. Ez előrelépésünk elemi feltétele, alapvető érdekünk. A békemozgalomnak is segítenie kell, hogy ebben ki-ki megtalálja és vállalja feladatát. A béke igenlése az egységes magyar béke­mozgalom alapja. Világnézeti meggyőződés­től függetlenül együtt munkálkodunk min­denkivel, aki kész cselekedni a békéért. A békemozgalom a népi—nemzeti egység egyik alkotó eleme. A jövőben is közösen dolgozunk a Hazafias Népfronttal, a KISZ- szel, a szakszervezetekkel, erősítjük kapcso­latainkat a nemzetiségi szövetségekkel és a többi tömegszervezettel, érdekképviseleti szervvel. Számítunk, a család, az iskola, a munkahely segítő közreműködésére. Pezsdítően hat mozgalmunkra a fiatalok részvétele. Támogatjuk a tartalmas, öntevé­keny közösségi és egyéni kezdeményezése­ket, az ifjúsági békecsoportok munkáját, örömmel vennénk, ha egyetemisták, főisko­lások és fiatal értelmiségiek is utat találná­nak mozgalmunkhoz. Folytatjuk a kapcsolatépítést a munkás­ság, a mezőgazdaságban dolgozók körében. Termelési közösségeik, brigádjaik a béke­munka fontos színterei lehetnek. A katolikus és az egyházközi békebizott­ság, minden egyház és felekezet összefogása, hazai és nemzetközi tevékenységük értékes hozzájárulás a béke védelméhez és közelebb hozza mozgalmunkhoz a hívő embereket. Mozgalmunk továbbra is nyitott az élet által feltett új kérdésekre, kész a párbeszéd­re, a válaszok közös kimunkálására. Cselek­vési programunkat, munkánk módszereit a nemzetközi és a hazai élet eseményei nyo­mán folyamatosan, együtt határozzuk meg. Ezért közös gondolkodásra, közös tettekre hívunk, várunk mindenkit! (MTI) Albano Nunes budapesti látogatása Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására ja­nuár 29. és 31. között látoga­tást tett Budapesten. Albano Nunes, a Portugál Kommu­nista Párt Központi Bizott­ságának tagja, a párt Külügyi Osztályának vezetője. Szűrös Mátyás, az MSZMP KB tit­kára fogadta a portugál ven­déget. Indiai—pakisztáni tárgyalások Egy nappal meghosszabbí­tották a határmenti csapat­összevonások nyomán kiala­kult feszültség enyhítéséről kezdett indiai—pakisztáni tár­gyalásokat. A külügyminisz­ter-helyettesi szintű megbe­széléseknek vasárnap kellett volna befejeződniük. Jaruzelski fogadta VVhiteheadot Wojciech Jaruzelski, a len­gyel államtanács elnöke szom­baton délelőtt Varsóban fogad­ta John C. Whitehead ameri­kai külügyminiszter-helyettest, aki munkalátogatáson tartóz­kodik Lengyelországban. Carlucci Costa Ricában Tárgyalások kezdődtek Frank Carlucci, Reagan elnök új nemzetbiztonsági főtanács­adója és Oscar Arias Sanchez Costa Rica-i államfő között. Carlucci szombaton délben érkezett Costa Ricába. Wa­shington közép-amerikai szö­vetségeseit látogatja sorra Frank Carlucci és utazásának célja, hogy a „helyszínen ta­nulmányozza a közép-ameri­kai helyzetet”. Rakétatámadás Bagdad ellen Iráni rakétatalálat érte szombaton Bagdad egyik lakó­negyedét. A becsapódó rakéta számos polgári személyt ölt meg, sokan megsebesültek — közölte egy katonai szóvivő az iraki fővárosban. Mint el­mondta, házak sokasága dőlt romba, az ablakok egy kilo­méteres körzetben kitörtek a rakétatámadás nyomán. Az idén az iráni tüzérség — a szombatit is beleszámítva — hét rakétacsapást mért Bag­dadra. Megszakított béketárgyalások Két felkelő életét vesztette vasárnap a Fülöp­-szigeteken a kommunista felkelők és a kormánycsapatok között le­zajlott összecsapásokban — közölte a Fülöp-szigetek hír­­ügynöksége. A kommunisták irányítása alatt álló Nemzeti Demokratikus Front pénteken hivatalosan is megszakította a béketárgyalásokat a kor­mánnyal, miután azokat janu­ár 22-én meghatározatlan idő­re felfüggesztették. Ugyanak­kor az NDF közölte, hogy a jövő vasárnapig tartó 60 na­pos tűzszünetet tiszteletben tartja. Hatezren visszatértek Nadzsib fegyveres csoportok képviselőivel találkozott Moszkva, (MTI)­ A kabuli tartomány­­fegyveres csopor­tosulásainak képviselőivel ta­lálkozott a közelmúltban Nad­zsib, az Afganisztáni Népi De­mokratikus Párt KB főtitká­ra — adta hírül a Krasznaja Zvezda szombati számában A. Olijnyik őrnagy, a lapka­buli tudósítója. Azokról a fegyveres csoportokról van szó, amelyek kedvezően fo­gadták a kormány megbéké­lési politikáját. A Krasznaja Zvezda beszá­molt arról is, hogy január 15-e, vagyis a tűzszünet és az amnesztia meghirdetése óta 6000 ember tért vissza az­ or­szágba, ahol anyagi és egész­ségügyi segítségben részesítet­ték őket. Amnesztiában azok részesülhetnek, akik véglege­sen lemondanak január 15-ig folytatott kormányellenes te­vékenységükről. A rendelet a börtönbüntetésüket töltő sze­mélyek néhány kategóriájára is vonatkozik. Az afgán nemzetvédelmi minisztérium adatai szerint mostanáig 69 fegyveres cso­portosulás állt át a néphata­lom oldalára 5000 fős összlét­­számban, 460 fegyveres cso­porttal tárgyalások folynak. Olijnyik őrnagy végezetül megírja, hogy Afganisztán­ban, s különösen a határmen­ti területeken továbbra is ne­­héz a helyzet. Kapisz tarto­mányban, Heratban, Badrisz­­ban, Padzsirban fegyveres bandák folytatják városok és falvak elleni támadásaikat és diverziós cselekményeket haj­tanak végre az utakon. Január 15-e óta az ellen­­forradalmárok több, mint 400 esetben sértették meg a tűz­szünetet. Nagyerejű pokolgép rob­bant vasárnap Kabulban az indiai nagykövetség épülete előtt egy parkoló személy­autóban — közölte a Bahtar afgán hírügynökség. A robbanás következtében négy személy — közöttük két gyermek — életét vesztette, megrongálódott a nagykövet­ség épülete és számos más közeli épület. Nadzsib, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt KB főtitkára részvétlátogatást tett az indiai nagykövetségen, ahol kijelentette: a robbantás része azoknak a felforgató ak­cióknak, amelyekkel Afga­nisztán és India ellenségei igyekeznek aláásni a két ál­lam baráti kapcsolatait. 1987. február 2., hétfő Mellébeszélés az USA-ban Szovjet kommentár a genfi tárgyalásokról Moszkva (TASZSZ): Bi­zonyos, nagyon szerény ha­ladás tapasztalható az atomfegyverekről és űr­fegyverekről tartott genfi szovjet—amerikai tárgya­lások jelenlegi fordulójá­ban — mondotta Nyikolaj Sislin, a szovjet televízió „Nemzetközi Panoráma’­­című műsorának kommen­tátora. Ugyanakkor érezhetők azok a törekvések, amelyeknek a célja felszámolni ezeket az elemeket — tette hozzá. Az Egyesült Államokban és más­hol is van olyan meglehetősen elterjedt nézet, amely szerint a jelenlegi amerikai kormány fő jellemzője a tehetetlenség. Ezt a nézetet erősíti meg az az üzenet, amelyet Reagan amerikai elnök intézett a kö­zelmúltban az „Unió helyze­téről’­ a kongresszushoz. A beszéd nélkülözött mindenne­mű építő javaslatot. Az üzenetben szó volt arról, hogy az Egyesült­­Államok érdekelt a Szovjetunióval va­ló konstruktív kapcsolatok fenntartásában, ugyanakkor ezt nem támasztották alá egyetlen kézzel fogható tény­nyel sem. Figyelmet kelt az is, hogy az amerikai állami tisztségvi­selők egyre sürgetik a „csil­lagháborús program " jelenlegi szakaszának megvalósítását. Igyekeznek az SDI-t (Hadá­szati Védelmi Kezdeményezés) a leszerelési folyamat elteme­tésére felhasználni. Véleményem szerint mondotta a kommentátor — itt a kétféle mellébeszélésről van szó. Mellébeszélnek a kong­resszus előtt, mert szeretnék kikényszeríteni, hogy szavaz­za meg a 312 milliárd dollá­ros katonai költségvetési ter­vet. Mellébeszélnek a Szov­jetunióval kapcsolatban is, amikor sürgetik: a minimális terv szerint állapodjanak meg, bontsák fel a reykjavíki csomagot, mert különben sok­kal nehezebb lesz a meg­egyezés. Bizonytalan a Libanonban ejtett túszok sorsa Nem kizárt az amerikai beavatkozás Bejrut, Washington, (MTI, AFP): Bizonytalan a Liba­ nonban az elmúlt hetekben elrabolt, vagy eltűnt szemé­lyek sorsa, beleértve Terry Waite-et, a canterbury-i érsek megbízottját is. Szombaton újabb, immár a harmadik, fenyegető üzenettel hallatott magáról az „Iszlám Dzsihád Palesztina Felszaba­dításáért” elnevezésű csoport, amely három amerikai és egy indiai egyetemi tanárt tart fogságában. Négyszáz, Izrael­ben bebörtönzött fogoly sza­badon bocsátását követelik a négy túszért cserébe. Egyhe­tes határidőt szabnak a fo­golycsere lebonyolítására, el­lenkező esetben — hangzik a fenyegetés — halál vár mind a négyükre. A Libanonban fogvatartott túszok ügyében közvetítőként a térségbe utazott anglikán pap, Terry Waite sorsát to­vábbra is homály fedi. Az egyik bejrúti rádióállomás szombati jelentése szerint Va­lid Dzsumblatt, a libanoni drúzok vezetője bejelentette: saját magát ajánlja fel "túsz­ként, cserébe Terry Waite-ért, amennyiben az anglikán egy­házi személyiség fogságban lenne. Washingtonban a Terry Waite fogságba esésével kap­csolatos hírekhez nem fűztek kommentárt. Egyes jelentések szerint Shultz amerikai kül­ügyminiszter továbbra sem zárja ki a libanoni amerikai beavatkozás lehetőségét. A Pentagon pedig közölte: meg­határozatlan ideig a térségben marad a Kennedy amerikai repülőgéphordozó. Új amerikai nagykövet Moszkvába Washington (Reuter): Ro­nald Reagan amerikai elnök pénteken Jack F. Matlockot nevezte ki az Egyesült Álla­mok­ új moszkvai nagyköveté­nek. A kinevezést a szenátus­nak még meg kell erősítenie. Az 57 éves hivatásos diplo­mata eddig már háromszor dolgozott különböző szintű diplomáciai beosztásban a Szovjetunióban. Mostani kine­vezése előtt a Nemzetbizton­sági Tanács első számú szov­jet szakértője és Reagan el­­­nök kelet-nyugati kérdések­kel foglalkozó tanácsadója volt. Matlock Arthur Hartmant váltja fel a­­ Szovjetunióban működő amerikai diplomáciai képviselet élén. Hartman 1981-től volt az Egyesült Ál­lamok moszkvai nagykövete. Szlovén tüntetés Bécsben Bécs (MTI): Karintiai szlo­vének ezrei tüntettek szomba­ton Bécsben az ellen, hogy a helyi kormány háttérbe akar­ja szorítani a nemzetiségi nyelven való oktatást. A Jugoszláviával határos osztrák tartományban több­­tízezren tartoznak a szlovén nemzetiséghez. A hááború után nem teljesült a jugoszláv igény, hogy csatoljanak át (mint az első világháború után) újabb, szlovének lakta területeket, de az 1955-ös ál­lamszerződés kötelezi Auszt­riát a nemzetiségi jogok ma­radéktalan érvényesítésére. Erre mindenesetre csak nagy késéssel és fokozatosan, az utóbbi évtizedben került sor. Legutóbb viszont mindhárom, a helyi kormányban képviselt párt — a szocialisták, a kon­zervatívok és a Szabadság­­párt — úgy döntött, hogy a jövőben külön kell oktatni a szlovén gyerekeket. A kisebbség szerint a peda­gógiailag is káros intézkedés célja, hogy a szlovén nyelvet és kultúrát fokozatosan hát­térbe szorítsák és­ felszámol­ják. Franz Vranitzky kancellár fogadta a tüntetők képviselőit és ígéretet tett arra, hogy a kormány behatóan, megfon­toltan foglalkozik a kérdéssel. A szlovén szervezetek arra is készülnek, hogy a bécsi euró­pai utótalálkozó elé terjesz­­szék nemzetiségük problé­máit. Reagan szóvivője leköszönt Washington (MTI). Megtar­totta utolsó — közlése szerint éppen kétezredik — sajtótá­jékoztatóját Larry Speakes, Reagan elnök eddigi szóvivő­je. Speakes a Reagan-kor­­mány hivatalba lépése óta dolgozott az elnök­helyettes szóvivőjeként, s amikor a Reagan ellen elkövetett me­rénylet során az akkori sajtó­­titkár, James Brady súlyosan megsérült, ő lépett elő szóvi­vőnek, bár hivatalosan nem kapta meg a sajtótitkári cí­met Speakesnél hosszabb időn át csak Eisenhower elnök sajtótitkára töltötte be ezt a tisztet.

Next