Zalai Hírlap, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-01 / 231. szám
1987. október 1., csütörtök Egyik helyen , a másikon ejnye-bejnye... Hogyan tartják be Zalában a munkafegyelem megszilárdítására hozott intézkedéseket? Az elmúlt év második felétől több munkaügyi vonatkozású jogszabály jelent meg. Ezek a gazdálkodás hatékonyságának a növelését, a munkaidőalap védelmét, a jogalkalmazók ezzel kapcsolatos gyakorlatának egységesítését hivatottak szolgálni. A Legfelsőbb Bíróság például — 18-as számú körlevelében — irányelveket adott ki, amelyek a munkafegyelem javítására tett intézkedések alkalmazásával kapcsolatosak. Hogyan érvényesülnek a körlevélben megfogalmazottak? A megyei főügyészség és a városi ügyészségek 26 alap-, illetve 27 utóvizsgálatának ez volt a témája. A legfontosabb változások közé tartozik, hogy növekedett a gazdasági szervezetek önállósága atekintetben, hogy meghatározzák, kivel akarnak dolgozni, illetve bekés károkozás esetén a teljes kárösszeget megtéríttették. A gondatlan károkozásoknál viszont több esetben a kártérítés összege nem közelítette meg a dolgozó havi keresetének ötven százalékát. Zalaegerszegen, a Vas- és Fémipari Kisszövetkezetnél például nem hárították át az ittas dolgozóra a véralkohol-vizsgálat költségeit, a pókaszepetki tsz-ben pedig egy több mint 10 ezer forintos károkozásnál maradt el a kártérítésre kötelezés. Több esetben sor került vezető állású dolgozók felelősségrevonására is. A Zala Megyei Tejipari Vállalatnál például azt a művezetőt, aki 340 forint értékű tejterméket lopott, elbocsátották, egy ittas művezetőnek pedig a nyereségrészesedését vonták meg. Az eddig megszokottakon túl más jellegű fegyelmezetlenségért is történt felelősségre vonás. A zalaegerszegi ZELKÁ-nál öt vezető prémiumát csökkentették háromezertől hétezer forintig, mert a készletgazdálkodásra vonatkozó előírásokat nem tartották be. Viszont olyan esettel nem találkoztak a vizsgálatot lefolytatók, amikor vezetőt azért vontak felelősségre, mert a munkát nem szervezete meg, illetve a munkavégzés feltételeiről nem gondoskodott. Pedig azt irányelvek nélkül is tudja mindenki, hogy az is fegyelmi vétség, ha a vezető a munkaszervezéssel kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti. Ezt a mulasztást szinte nap mint nap tetten lehet érni, azaz sok még a negatívum. Jónéhány dolgozót engednek el például főnökei munkaidőben személyes ügyeket intézni. Az is a tapasztalatokhoz tartozik, hogy munkaidő után nem mindig biztosított az ügyintézés. A meghosszabbított ügyfélfogadás alatt sok helyen csak panaszfelvétel van, érdemben az ügyeket ekkor nem intézik el. Gy. I. milyen létszám szükséges a feladatok végrehajtásához. A megyei tanács munkaügyi osztályához eddig két vállalat, a Ganz-Mávag Zalaegerszegi Gyára és a Zalahús jelentett be szervezett létszámleépítést. Az előbbi 12, a húsipar pedig 22 dolgozó munkaviszonyát szüntette meg. Hat ganzos dolgozónak, aránylag magas fizetésük miatt nem tudtak a jogszabályi előírásnak megfelelő munkalehetőséget biztosítani, ezért az ő felmondási idejüket meghosszabbították. A Zalahúsnál a dolgozók elhelyezése még folyamatban van. A munkaügyi bíróságon több vállalat dolgozója indított keresetet azért, mert átszervezés címén szerintük nem az előírásnak megfelelően szűnt meg a munkaviszonyuk, s általában a felmondási idő meghosszabbítását kérték. A keresetek között voltak jogosak és megalapozatlanok is. Például volt dolgozó, aki a felajánlott munkahelyek közül egyet sem fogadott el. A munkaügyi jogszabályok szigorúan kezelik az igazolatlan mulasztásokat. A háromnapos igazolatlan távollét például azonnali elbocsátással büntethető. Egyes vállalatok ilyen esetben a munkaviszonyt valóban meg is szüntették, így például a Zalaegerszegi Városgazdálkodási Vállalatnál az idén csak az első félévben húsz dolgozónak szüntették meg a munkaviszonyát, kilépett munkakönyvi bejegyzéssel. A rendelkezések szigorúan tiltják a munkahelyi alkohol-fogyasztást. A vizsgálat szerint ezt a vezetők mind gyakrabban ellenőrzik és az esetek többségében felelősségrevonást alkalmaznak. A Nagykanizsai Autójavító Vállalatnál például az ittas dolgozókon kívül felelősségre vonták azt a személyt is, aki ipari tanulóval vitetett bért, munkahelyre. Persze, még mindig nem mindenütt történik felelősségrevonás az italtozás miatt. A Dunántúli Regionális Vízgazdálkodási Vállalat Keszthelyi Üzemigazgatóságánál például hét ittas dolgozót csupán azzal büntettek, hogy az aznapi különélési pótlékukat nem fizették ki. A jogszabályok ittasság miatt a legsúlyosabb fegyelmi büntetés alkalmazását is lehetővé teszik. Ezzel szemben a kustánszegi tsz-ben két ittas dolgozónak nemhogy fegyelmit nem adtak, hanem még a munkából való távollétüket sem tekintették igazolatlan mulasztásnak. Lentiben, a Fém- és Faipari Szövetkezetnél négy dolgozó jelentkezett ittasan munkára. Hazaküldték őket és fizetett szabadságot számoltak el számukra. Pozitívum, hogy a gazdálkodó szervezetek a társadalmi vagyont ért kár megtérítéséről általában gondoskodtak. Szán Felújították a kemencét a Tungsram Zalaegerszegi Alkatrészgyárában A Tungsram Zalaegerszegi Alkatrészgyárában az üvegolvasztókemence elhasználódott, használatával gazdaságtalanná vált a termelés, s emiatt teljes átépítését határozta el a gyárvezetés. A felújítást a Budapesti Hőtechnikai Építő- és Szigetelő Vállalat szakemberei végezték el a nyári karbantartás idején. Új szigetelést kapott a kemence, így lényegesen csökkent a hőenergia-veszteség. A korábbival szemben naponta 7—800 köbméter gáz is megtakarítható. Az energiamegtakarításhoz nagymértékben hozzájárult a hőcserélő rendszer átépítése is, továbbá az is, hogy üvegolvasztó-kemence rendeltetésszerű működését ellenőrző műszerpark több mint 80 százalékát kicserélték. A kemence felújítására fordított 8 millió forint a gyár szakemberei szerint hamm meF.tC'öl A.y «efp.«1'«e s?ió-kemence rekonstrukcióját követően naponta mintegy 15 tonna alapanyag dolgozható fel, s ez 2 millió 500 ezer normál lámpafej szigeteléséhez elegendő. A kemence folyamatos üzemeltetését jól összeszokott, 20 fős kollektíva látja el, kölcsönösen segítve egymás munkáját Kovács Miklós Az üvegolvasztó-kemence adagoló-silójába naponta 15 tonna alapanyagot töltenek be. Képünkön Juni Ferenc olvasztál munka közben. (ZH fotó — Horváth Tamás felv.) A GAZDASÁGI,TÁRSADALMI stabilitás megteremtésében, a kibontakozás folyamatában rendkívül jelentős szerep vár a műszaki és gazdasági területeken tevékenykedő értelmiségre. A szellemi munkavégzés egyre inkább érzékelhető felértékelődésének jegyében a korábbinál is nagyobb érdeklődésre tarthat számot az MTESZ zalai tagszervezeteinek idei seregszemléje, az október 1-től november 9-ig tartó Zala Megyei Műszaki— Gazdasági Napok '87 rendezvénysorozat. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület 20. Vándorgyűlése és kiállítása lesz a nyitány. Az október 1—3. között Keszthelyen megrendezésre kerülő eseményen a hazaiak mellett számos neves külföldi előadó is beszámol a legújabb kutatási eredményekről, összegzi a bányavagy kohóiparban végzett tevékenység során szerzett tapasztalatait. Ezt követően a Gépipari Tudományos Egyesület megyei szervezetének két nagyobb rendezvénye kívánkozik megemlítésre. Október 6-án és 7-én Nagykanizsán a vezérelt szerszámgépek üzemeltetési tapasztalatait, az előrelépés lehetőségeit vitatják meg a szakemberek, majd 8-tól 10-ig Zalaegerszegen hőkezelési témában rendeznek ankétot. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület szervezésében a középfeszültségű kábelek szerelési technológiájának és üzemeltetésének problémáiról 10-én tanácskoznak a megyeszékhelyen. Október 12. és 15. között ismét Nagykanizsán öt dunántúli megye — Vas, Veszprém, Somogy, Baranya, és Zala — energetikusai vitatják meg az energiafelhasználás csökkentésére irányuló tapasztalatokat. A GTE és az MKKI zalai szakemberei — az Országos Munkavédelmi Kutató Intézet szakembereinek bevonásával — a korszerű munkahelyi világítástechnika és színdinamika témakörében tartanak tájékoztatót az érdeklődők számára, egy nappal később pedig számítástechnikai ankétra kerül sor. Október 14-én rendezik meg Bázakerettyén a Sopronban végzett erdő- és bányamérnökök hagyományos találkozóját, természetesen szakmai programmal egybekötve. Október 21-én a megye több városában is érdeklődésre számot tartó eseményekre kerül sor. Zalaegerszegen a villamoshálózatok zavarairól tanácskoznak a szakemberek, valamint üzemlátogatással egybekötve a Zalahús technológiai és technikai rekonstrukciójáról hallhatnak tájékoztatást az éreklődők. Keszthelyen a takarmányozás és a sertéshús minősége közötti kapcsolatról tanácskoznak az érdekelt szakemberek. Lentiben, a helyi MTESZ-intézőbizottság szervezésében a faanyagok energiatakarékos eljárásának tapasztalatait vitatják meg. A hónap utolsó napjaiban kerül sor Zalaegerszegen a földmérők továbbképzésére, valamint a Faipari Tudományos Egyesület helyi szervezetének rendezésében a Zala Bútorgyár termelési rendszeréről és műszaki fejlesztéséről tájékozódhatnak az érdeklődők. Az eseménydús program következő jelentős eseménye, az október 29 és 31-e között megrendezésre kerülő IX. Zalai Pénzügyi Akadémia lesz. A MEGYEI MŰSZAKI— GAZDASÁGI NAPOK 87 rendezvénysorozat záróeseményeként az MTESZ megyei szervezete az aktuális tennivalókról kibővített elnökségi ülést tart, amelyen jelezve a téma fontosságát, a gazdaságpolitikával foglalkozó megyei párt és állami vezetés képviselői is részt vesznek. ^ Burgonyabetakarítás • a r I r a a r i vitas Ha a termelő és a kereskedő nem lel közös nevezőre... — Éppen most ért véget a röpke reggeliző szünet a zalabéri termelőszövetkezet batyki burgonyatárházában. A csendet felkavarta a gépek zaja és az asszonyok megszokott mozdulatokkal szedik ki a hibás gumókat a szalagról, s lökik a teli zsákokat a kis szállító kocsira. — Vetőburgonyát takarítunk be — mondja Pler Zoltán, a tároló vezetője. — A szabiánynak megfelelő méretű gumók mennek a szalagon a tároló kamrába, a nagyobbak zsákokba kerülnek és étkezési célra eladják. — Jó a termés? — Szép a burgonyánk. Nagyon is kedvező az idén a gumóméret. Mert hiszen a szaporító anyagnál az a fontos, hogy kevés legyen a 6 centi átmérőjűnél nagyobb gumó. Az csak étkezésre használható már. A legértékesebb a 3—5 centis. Nézzük a termést: egészséges, egyenletes nagyságú gumókból tevődik össze. — Pedig az idén az időjárás változatos volt — mondja Pler Zoltán. — A kiskertekben nem is termett úgy a burgonya, mint máskor. Csakhogy a nagyüzemi táblára a szakemberek odafigyeltek, s a gondos növényvédelem hatása meglátszik a hozamon és a minőségen. Három hetven vagonos tárolókamra várja az idei termést a szövetkezetben. A tárházvezető azzal számol, hogy a harmadik nem lesz egészen tele. Eddig egyébként 350 tonna Kleopátra és több mint 700 tonna Desire vetőgumó hal a kamrákban. A vezérlőpult fényes lámpácskái jelzik, melyik berendezés működik. Tulajdonképpen annak is megvan a módja, hogyan történjék a tárolás. Először leszárítják a burgonyagumók bőrét és időt hagynak néhány napig a parásodásra. Azután lehűtik 3—4 Celsius fokra a termést. Ez a művelet a legkényesebb. Minden este kilenc óra után bekapcsolja a ventillátorokat a tárolóvezető és a lapátok reggelig levegőztetnek. — Értékesítés lesz-e az őszszel ? — Most is szállítják az étkezési árut, de adunk el velőburgonyát is. Vannak gazdaságok, ahová most kérik. Hamarosan kezdjük az előkészítést, a fémzárolást. A szövetkezet elnöke, Cseh Németh László hozzáfűzte, hogy jól halad a burgonya betakarítása a szövetkezetben. Az idén 72 hektárnyit termeltek, amiből 50 hektárt foglalt el a szaporítóanyagnak szánt vetőgumó. Két fajtát, Kleopátrát és Desirét termeltek. Jó a hozam, átlag 25—26 tonnával fizet a burgonya hektáronként, ami azt jelenti, hogy a vetőgumó táblákon 30 tonnás hozamokat is elértek. Kiderül, hogy étkezési burgonyából 500 tonnára a Zöldért- t el szerződtek, de most éppen feszült a helyzet az üzletfelek között Egy ideig kilónként 7 forintért vitte a Zöldért a burgonyát, a téli betárolásra szántért azonban 6,60 forintot ígért. — Ezt az árat nem fogadtuk el — magyarázza az elnök —, mert a szerződésünk úgy szól, hogy a mindenkori fogyasztói ár 66 százalékát fizeti nekünk a vállalat. És szeptember közepén 13 forintba került a boltban a burgonya kilója. Mi tizenkét forint alsó értéket számoltunk és 7,92 forintot kértünk a burgonyánkért. Egyébként most jártam Budapesten, még 16 forintos krumplit is árultak. Nem az árat akarjuk felvenni, csak biztos vagyok abban: azzal, ha mi kevesebbért adjuk a burgonyát, attól a boltban nem lesz olcsóbb az áru ... Csak mikapunk érte kevesebbet. — Nem vásárol most a Zöldért Zalabérből? — Azzal köszöntek el, hogy harag nincs, ők majd vesznek Somogyban 6,30 forintért. Azóta nem találkoztunk. Vevőnk azért van. Heves megyébe küldjük a burgonyát. A Zöldértnek fde kellett volna vinnünk a zalaegerszegi tárolójába azért a hat forint hatvanért, most nyolcat kapunk érte és Zalabér-Batyk vasútállomáson rakjuk vagonba. Elfogy a burgonyánk így is. Egyébként a közeli burgonyás tsz-ek, a zirci, a kámi nyolc és nyolcötvenes áron értékesítik a burgonyájukat, vagyis nem vagyunk drágák. A Zöldértnél Csordás Józsefet kérdeztük az üzleti kapcsolat felborulásáról.• Nemrégiben volt egy országos tanácskozás, ahol elhangzott, hogy a felmérések szerint kevesebb az idén a burgonya, importra is szükség lesz. Azt ajánlották, hogy 6—7 forintos kilónkénti felvásárlási ár alakuljon ki, nehogy irreálisan magasra szökjön fel a burgonya fogyasztói ára. Mi ezért tartottuk elfogadhatónak a 6,60 forintos felvásárlási árat. Tavaly egyébként 4—4,20 forint volt. Növekedett, hogy a termelői költségeket betakarja. Most nem tehetünk mást, szerződésszegésért kötbérezzük a termelőszövetkezetet. — Jelenleg mennyi a fogyasztói ár? — Tíz forint. De ha nyolcért vesszük meg, a romlásokat, költségeket számítva mennyibe kerül majd a tavasszal? Nem akarunk 13—14 forintnál magasabb fogyasztói árakat kialakítani akkor sem. Vajon, akik most nyolcat adnak a burgonyáért, vállalkoznak-e téli tárolásra, tavaszi, májusi értékesítésre is, ami bizony már kockázatot jelent, hiszen a vásárlókkal nincs szerződés? Jelenleg a sármelléki tsz-ből és Somogyból hozzuk a burgonyát kilónként 6,60 forintért. A zalabériek nélkül is meglesz a 2 ezer tonnás készletünk. Működik tehát a több csatorna, csak nehogy éppen a fogyasztó károsodjon .. . Bozsér Erzsébet Újabb fénysorompókat építenek A zalai közutakon meglevő 204 szintbeli vasúti átjárónak csak mintegy fele biztosított kellőképpen. A közlekedési szakemberek folyamatosan vizsgálják a közúti-vasúti kereszteződések műszaki állapotát, s ahol rendellenességet tapasztalnak, azonnal intézkednek. Általános tapasztalat, hogy a sorompós átjárók állapota jónak ítélhető, s a berendezések megbízhatóan működnek. A közeli hetekben — a jóváhagyott programnak megfelelően — a 75-ös úton, a baki vasútállomás szakállas sorompója helyett építenek fénysorompót, s hasonló kerül a gutorföldei vasútállomásnál levő átjáróhoz is. Katalin és Iványi Károly szőrmegalléros kabátok minőségét ellenőrzi a kiszállítás előtt. Az idei termelés mintegy kétharmadát export-termékek teszik ki a Zalaegerszegi Ruhagyár lenti üzemében. Jelenleg az USA-ba ötezer, Angliába és francia megrendelésre pedig 1500—1500 férfi átmeneti kabátot készítenek. Képünkön: Snatter 3