Zalai Hírlap, 1988. január (44. évfolyam, 2-25. szám)
1988-01-04 / 2. szám
4 BPUl hazai tájakon A pácini kastély A BODROGKÖZ SZÍVÉBEN egykor járhatatlan mocsarak övezte alacsony dombon emelkedik a pácini kastély. A közelmúltban befejeződött helyreállítása eredményeképpen a XVI. századi, késő reneszánsz építőművészetünk egyik legjelentősebb emléke. Műemléki helyreállítása széles körű történeti kutatás alapján történt 1978—80 között. Komplex régészeti—művészettörténeti vizsgálat tárta fel építéstörténetét s tisztázta legjelentősebb építési korszakait, az épület korabeli formáját. E kutatásokból tudjuk, hogy létrejötte a korabeli Északkelet-Magyarország két jelentős, azóta nagyrészt a feledés homályába merült családjának, a Mágócsiaknak és az Alagiaknak köszönhető. A kastély építtetője Mágócsi Gáspár és unokaöccse, András voltak — az előbbi híres katona, ki gazdagságát elsősorban a tokaji borkereskedeleminek köszönhette. Mágócsi András humanista műveltségét a wittenbergi egyetemen szerezte, s így nagybátyjával együtt a reformáció, a református vallás kiemelkedő pártfogója volt, ők készítették elő a Vizsolyi Biblia kiadását is. Ennek megfelelően az általuk emeltetett pácini kastély — egy új, addig ismeretlen életforma kifejezője — gazdag reneszánsz díszítést kapott; kőkeretes ablakok és kandallóik, festett sarokminták díszítették, színesmázas cserépkályhák álltak szobáiban, bár elrendezése még sok középkori vonást is mutatott. A bejárat feletti címertábla 1581-re helyezi a kastély építését, de 1591-ben már tovább is bővítették. Az új tulajdonos, Alagi Ferenc egyegy reneszánsz pártázattal, sgrafittódísszel ellátott toronyrészt épített hozzá, s mindezt még külső, tornyos— védőfolyosós—lőréses fallal is körülvetette. Mindez nem annyira a védelmet szolgálta, mint inkább urának hatalmát volt hivatva hirdetni. 1630-BAN AZ ALAGIAK KIHALTÁ VAL a kastély fénykora véget ért. Bár új tulajdonosai, a Sennyei bárók később többször is, sőt gyökeresen átépítették, jelentősebb új értéket e munkák nem hoztak létre. Így amikor az 1960-as évekre az épület sorsa már rendeződni látszott — számos méltatlan funkció után óvodát helyeztek el benne, majd az is kiköltözött belőle —, már kezdettől fogva a késő reneszánsz korának emlékeit kívánta a műemléki hatóság bemutatni. Az említett alapos kutatás eredményei alapján azután lehetővé is vált egy jelentős rekonstrukció: mindenütt, ahol ez tudományosan igazolható volt, az Országos Műemlékfelügyelőség szakemberei a XVI. század végi állapotot állították helyre, sok esetben más építőanyagot, egyszerűsített formákat, jól elkülöníthető részleteket alkalmazva, hogy a hamisítás elkerülhető legyen. Ott azonban, ahol az eredeti részekre elegendő támponttal nem rendelkeztek, a XVIII— XIX. századi építmények maradtak meg, illetve nem épültek újjá a megsemmisült részek, így a pácini kastély a mai történeti kutatásnak a XVI. század magyarországi kastélyairól alkotott felfogását tükrözi vissza, mindezt a hazai műemlékvédelemben alkalmazott eljárások segítségével. Az épület, mint építészeti alkotás élményét még tovább fokozza az a szerencsés tény, hogy új funkciója — Bodrogközi Múzeum — lehetővé tette, hogy számos belső tere XVI—XVII. századi berendezést kapjon: reneszánsz kályhák másolatai — a környéken előkerült leletek alapján visszaállítva, rekonstruálva —, korabeli bútorok és más berendezési tárgyak idézik hazánk történetének egy nem épp szerencsés korszakát, s bizonyítják, hogy még ekkor, a török- és Habsburg-ellenes élet-halálharc idején is születtek magas színvonalú építészeti alkotások. A HELYREÁLLÍTOTT pácini kastély, késő reneszánsz építőművészetünk gyöngyszeme, megújulását az Országos Műemlékfelügyelőség és Borsod-Abaúj-Zemplén megye közös áldozatvállalásának és együttműködésének köszönhette, kezelője a miskolci Hermann Ottó Múzeum. Sárospatak és Karcsa után így a vidék egy újabb jelentős kulturális értékkel és látnivalóval gazdagodott, mely méltán válhat a hazai és a külföldi idegenforgalom célpontjává. A felújított pácini kastély Beregi hívogató Ungon, Beregen innen van. Namény őrzi Bereg emlékeit — ennek szentelte múzeumát, mely immár 23 éve működik Beregi Múzeum néven. Alapítója, s évtizedekig vezetője, Csiszár Árpád gonddal gyűjtötte a föld rejtette régiségeket csakúgy, mint a régi népélet emlékeit, munkaeszközöket, használati és viseleti tárgyakat. S megvolt, s megvan ma is az a tehetsége, hogy a pátria múltját becsülő buzgalmat felélesztette földijeiben is. Eleven gyakorlat a honi múzeumra gondoló földre tekintés — magunk is tanúi lehettünk ottjártunkkor, amint egy erdész pártoló leletmentőként gondosan becsomagolt edénytöredékkel, szerszámmaradvánnyal állított be a múzeumba egy vízvezetékásástól, így gyarapodott látványos gyűjteménnyé —, s bár kevésbé látható, de még gazdagabb raktárkinccsé — a múzeum anyaga. Elégedett lehet életművével a létre hívó, s csak büszke lehet rá munkájának folytatója, a múzeumot vezető leánya , a remek beregi textilművészet kutatója. Csiszár Árpád figyelme és gyűjtőkedve révén a Beregi Múzeum sajátos érdekessége, kuriózuma a vaskályha gyűjtemény. Valaha több kisebbnagyobb öntöde működött Beregben. Főleg az egykori megyeszékhely, Munkács környékén virágzott ez az ipar az elmúlt századokban. S egy évszázada művészi díszű munkák kerültek ki egy-egy kiemelkedő képességű mester keze nyomán. N. F. Ungon-berken túl... a mondás szerint: nagyon messze Ung egy megye neve volt, minthogy a berek szót őrizte a hajdani Bereg megyenév. E megye legnyugatibb csücskén serdült a mai várossá Vásárosnamény, nem messze onnan, ahol a Tiszába ömlik Szamos, hozva a közelben fölvett Kraszna vízét az egykori Ecsedi-láp tájairól. Ez a szép ligetes-berkes táj nincs is olyan messze ma már . Rádiógyűjtemény Balmazújvárosban Csige József balmazújvárosi fiatalember — aki 8 éves korában egy detektoros készülék építésén át ismerkedett meg a rádiózással —, a 60-as években kezdte gyűjteni a rádiókészülékeket. A régi Orionokat, Philipseket, Standardokat, Telefunkeneket, Siemenseket, Tertákat megjavítja, bár ma már egyre nehezebben lehet az eredeti kapcsolási rajzokat, alkatrészeket beszerezni. A jelenleg 85 darabos gyűjteményben az 1920-as évektől a 60-as évekig gyártott vevőkészülékek, fejhallgatók és hangszórók találhatók. Több mint másfél éves zárvatartás után megnyitotta kapuit a Rudas Gyógyfürdő uszodája. A rekonstrukció során az uszoda mészkőburkolatait elbontották, s a szerkezeteket speciális, úgynevezett lőtt betonnal erősítették meg. Az új burkolóanyagokkal a régi architektúrához hasonló belső tér jöhetett létre a korabelivel szinte megegyező sárgás színezettel. A felújítás során megújult a medence burkolata, s az uszoda teljes épületgépészeti rendszere is. 1988. január 4., hétfő Új köztéri szobrok 1. Budapesten, az Örs vezér téren avatták fel a magyar repülés emlékére felállított szobrot, Illés Gyula szobrászművész alkotását. Valamikor itt volt az első repülőterek egyike, erre emlékeztet a hatalmas madarat ábrázoló szobor. 2. A Márciusi Front makói kiáltványának 50. évfordulója alkalmából Gárdonyban, a Hazafias Népfront üdülőjének parkjában felavatták Erdei Ferenc mellszobrát. A szobor Rajki László szobrászművész alkotása. 300 éve szabadult fel a török uralom alól Eger városa Háromszáz esztendeje sikerült bevennie Caraffa generálisnak . Eger várát, amelyet 1596 óta a török tartott megszállva, híres Fazola-kapuk a Megyei Tanács bejáratánál. Az egri vár kőtárában Megszépült a régi Morelli Ház Tokajban Tokaj történelmi belvárosában, a korábban felújított Karácsony ház mellett — amelyben a Tokaji Múzeumot helyezték el —, most megszépítették az 1700-as években épült Morelli házat is. A felújított épülettel —, amely régen a görög borkereskedők tulajdonában volt — tovább szépült Tokaj, Borsod-Abaúj-Zemplén megye legfiatalabb városának központja.