Zalai Hírlap, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-01 / 78. szám
1988. április 1., péntek Milyen szocializmust építsünk? Vitára, véleményalkotásra hívja a KISZ a fiatalokat „MÁR MEGINT EGY AKCIÓ, aminek nem látni a hasznát” — hangzott el többek szájából is a vélemény a Milyen szocializmust építsünk? KISZ vita megyei fórumának megnyitása előtt. Ezen a fórumon azok vettek részt, akik vállalkoztak arra, hogy az elkövetkezendő hónapokban leülnek beszélgetni a fiatalokkal, társadalmunk legégetőbb, legaktuálisabb kérdéseiről. A KISZ Központi Bizottsága felhívásában röviden így fogalmazta meg a vita célját: „Vitára, célokat, értékeket tisztázó eszmecserére hívunk!” S mindezt teszik azon felismerés alapján, hogy a stabilizáció és a kibontakozás programjának sikere alapvetően az ifjúság csatlakozásától függ, attól, hogy az elmúlt másfél évtized kedvezőtlen hatásai ellenére sikerül-e érdekeltté tenni az ifjúságot a megújulásban. Ehhez a mostani helyzetben az kell, hogy teljes nyíltsággal, minden társadalmi konfliktusról elmondhassa az a társadalmi réteg a véleményét, amelyik „a konszolidáció és a fellendülés idején született, viszont értelmének nyílása már a megtorpanás időszakára esett és néhány esztendeje a szocializmus kiéleződő ellentmondásai között él.” Igaza van a vitára hívó helyzetelemzésnek abban, hogy a szocializmus milyenségéről készen kapott válaszok ideje lejárt. A kor kérdéseire együttesen kell választ keresni a holnapért aggódóknak. És ez nem megy másként, csak tisztázva azt a helyzetet, amiben élünk. Viszont nem kinyilatkoztatásokkal, hanem csak vitákban lehet meghatározni az értékeket, és csak az ezen alapuló egység mozgósít cselekvésre. Ehhez az ifjúságnak meg kell ismernie a közelmúlt, a szocializmus és a nemzeti lét összefüggéseit; el kell igazodnia a tulajdonviszonyok változásában, abban, hogy miként működik a gazdasági és a politikai intézményrendszer; mi az, ami hajtja, és mi az, ami visszaveti a gazdaságunkat? SZIMPATIKUS a vitaindító helyzet megítélése. Azért az, mert az ifjúság jelenleg kedvezőtlen társadalmi körülményeinek megváltoztatásához nem más társadalmi rétegektől vár megoldást. Felteszik persze a kérdést, hogy mit jelentett az elmúlt 10—15 évben fiatalnak lenni? Ellentmondásos válaszokat lehet erre adni. Mert igaz ugyan, hogy növekedett az iskolázottság, de nem javult a tudás elismertsége, az is igaz, hogy sok új lakás épült, de romlottak a fiatalok lakáshoz jutási lehetőségei, nehezebb lett családot alapítani. (Itt megjegyezzük, hogy ezek a terhek sokszorosan jelentkeznek a most negyven—ötven éves korosztálynál, mert kénytelenek — sokszor erejükön felül is — vállalni a felnőtt kor küszöbét átlépő gyerekeik segítését!) Az is igaz, hogy évek óta teljesítmény szerinti bérezést szeretnénk megvalósítani, de a bérek mégis a munkában eltöltött idő szerint alakulnak. „A konfliktusokat tetteinkkel lehet és kell feloldanunk. Közös és egyéni cselekvésre, az ország ügyeibe való beleszólásra, azaz a politika alakítására van szükség” — fogalmaz a vitaindító. Nem túlzás ez? — kérdezheti bárki. Mit akarnak a tizen- és huszonévesek, mit tudnak ők a politikáról? — hangzanak el a kételyek, sőt látni a legyintéseket is. Ezek azért hangozhatnak el, mert a megszokás, a rutin az egyének és a szervezetek életében egyaránt erősebb a változtatás igényénél, még akkor is, ha a változatlanság már senkinek sem jó. Különösen így van ez most, amikor a reform vagy az attól függősen, de máris annak tulajdonított hatások jó része rövid távon kedvezőtlen — hangsúlyozza az ezzel kapcsolatos KISZ-es véleményt a vitaindító. És hogy a politika alakításában milyen szerepe lehet az ifjúságnak, arra történelmünkből számos példát említhetünk. Gondoljuk csak el: az 1848-as polgári forradalom vezérei között Petőfi a maga 23 évével már az idősebbek közé tartozott... A vita értelmét, a kitűzött cél jelenti. Ezt most a vitaindítóban így fogalmazták meg: „Résztvevővé válni egy jobb jövő megalapozásában és kibontakoztatásában . .. Mi az, ami legjobban hiányzik mostanában értékrendünkből? A hit, az abbéli meggyőződés, hogy viszonyaink alakíthatók, helyzetünk — ha áldozatok árán is — megváltoztatható. A bizalomerősítés szintén kölcsönösséget tételez fel, de most nincs időnk arra, hogy a társadalom tagjai és irányítói egymásra várjanak. Csak a feltételek és a lehetőségek együttes tisztázása alapján történő egységes fellépés a járható út.” EBBEN A SZELLEMBEN nemcsak szükséges az ifjúság körében az ilyen vita, hanem követelmény is. Annak a társadalmi rétegnek az aktivizálását jelenti gondjaink megoldásában, akik a jövő hordozói. Gy. I. Tizenhét falu ellátásáért Eredményes év után biztató tervek a gelsei Áfésznél A megelőző, évhez képest több mint 12 millióval nagyobb — 185,6 millió forintos — árbevételt ért el tavaly a gelsei Közép-Zalai Áfész. Ebből — az áfészek legfontosabb feladatának megfelelően — a nagyobb részt — 128,4 millió forintot — a környező falvak alapellátását biztosító bolti forgalomban érték el. A területükhöz tartozó 17 faluban 28 bolt áll a 10 ezer lakos rendelkezésére. Élelmiszerekből 79 millió forint, vegyes iparcikkekből pedig 30millió forint értéket adtak el. Nagy volt a kereslet a tartós fogyasztási cikkek iránt is, ezt kielégítendő, például Budapesten a Szevkertől 100 darab mélyhűtőládát szereztek be. A kiegyensúlyozott alapellátás biztosítása érdekében a hiánycikknek számító árukat új partnerek felkutatásával, ha kellett más megyéből, saját járműveikkel hozták boltjaikba. Persze még így is maradt jócskán hiánycikk. Például sokan keresték — s keresik ma is — hiába a mezőgazdasági termeléshez szükséges kisgépeket, növényvédő szereket. Visszaesett a tápok forgalmazása, ami elsősorban a takarmányféleség árának emelkedése, egyre gyengébb minősége és az állattartási kedv csökkenése miatt következett be. A vendéglátásban 19 egység közül 10 szerződéses formában üzemelt. A múlt évi 28 millió forintos forgalmukkal kielégítették a lakosság igényét. A termeltetés és a felvásárlás a tervezettnek megfelelően, 28 millió forintos forgalommal zárta az évet. E területen, a lakosság örömemegjelent a konkurencia, a Zöldért 5 településen felvásárló boltot nyitott. Az áfész így is több mezőgazdasági terményből a tervezettnél többet vett át a kistermelőktől. Tavaly uborkából 500, gesztenyéből 121, babból 82, nyúlból 57, vágócsirkéből 118 tonnát vásárolt fel és értékesített tovább. Az áfész keretén belül hat szakcsoport — négy méhész, egy nyúltenyésztő és egy szőlőoltvány-termelő — tevékenykedik. A szövetkezetnek sikerült hatékonyan biztosítani az érdekképviseletüket, ellátták őket szakmai tanáccsal és a tevékenységhez szükséges alap-, illetve segédanyagokkal, s nem utolsó sorban biztos értékesítési lehetőséget teremtettek a számukra. Fejlesztéseik, rekonstrukcióik sorában a múlt évben adták át a vásárlóknak a 8 milliós költséggel felújított gelsei kis ABC-t. Másfél millió forintot költöttek a bocskai és a zalaszentbalázsi vegyesbolt korszerűsítésére. A hahóti falatozónál és a gelsei Tüzép-telepnél bővítették a tárolóteret, bevezették a vizet a kerecsenyi ital- és az orosztonyi vegyesboltba, s öt egységben előkészítették a víz — ez évre tervezett — bevezetését. A tanács segítségével új felvásárló helyet építettek Kerecsényben. A múlt évben 250-nel gyarapodott az áfész taglétszáma, a célrészjegy állomány pedig 1 millió forinttal nőtt. A fiatalság megnyerése érdekében Zalaszentbalázson iskolaszövetkezetet alakítottak. A kis üzlet három hónap alatt 50 ezer forintos forgalmat bonyolított le, elsősorban iskolaszerek, könyvek, iskolatej és egyéb élelmiszerek árusításával. A diákszövetkezet lelkesedését bizonyítja, hogy a közeljövőben gombatermesztéssel akarják bővíteni tevékenységüket. Az Áfész másutt is igyekszik megnyerni a szövetkezeti mozgalom részére az ifjúságot: a tíz éve működő gelsei iskolaszövetkezet a múlt évben már harmadik alkalommal nyerte el a Szövosz dicsérő oklevelét. A közeljövőben szeretnék bevonni soraikba a felsőrajki iskola tanulóit is. A gelsei áfész az idén 195 milliós árbevételt tervez. Tovább folytatja kereskedelmi, vendéglátó egységei korszerűsítését. Pölöskefőn a tagság anyagi támogatásával és társadalmi munkával italboltot építenek, teljes felújítással korszerűsítik az alsórajki vegyes- és italboltot. A kereskedelmi hálózat javítására az idén 2,2 millió forintot fordítanak. Múlt évi eredményeik alapján — az 5,4 millió forintos nyereségből — képzett 900 ezer forintos tagsági érdekeltségi alapot a kamatok fizetésén és a visszatérítéseken kívül — sport, kulturális és szociálpolitikai célokra fordítják. F. Zs. re — Ferneczki Renáta és Bánfi Andrea, a zalaszentbalázsi iskolaszövetkezet Ügyeletes boltosai diáktársaikat szolgálják ki. (ZH fotó — Polgár Tamás felvétele) Feloldódott az árbejelentési kötelezettség (Folytatás az 1. oldalról.) olyan túlfűtött árnövelési akarat, amely az idei tervben előirányzott 15 százalékos árszínvonal-növekedés túllépésével fenyegetne — hangsúlyozta az államtitkár. Erősödött a vállalatoknál az áralku szelleme, a termelők egyre inkább egyezkednek jelentősebb vevőikkel, főleg azokkal, akik nagy tömegben, ütemezetten vásárolnak. Szikszay Béla ezután arról szólt, hogy az év első negyedében az árnövekedés mértéke 18 százalékos volt a múlt év első negyedévéhez képest, amikor csak alig emelték az árakat. A mostani árindexbe már beletartoznak a múlt év áprilisában és júniusában végrehajtott tetemes emelések hatásai is. Külön kitért arra, hogy a nemzetközi piacon immár hónapok óta jelentős alapanyagár-növekedés tapasztalható, nőtt a gyapjú, a bőr, a színesfém, a feketefém-kohászati cikkek, s különösen a műanyag alapanyagok ára. A hazai termelők versenyképességének megőrzése érdekében ezeket a tendenciákat figyelembe kell venni. Még akkor is, ha az áremelést nem is alkalmazzuk azonos mértékben, illetve ütemben. Fontos ugyanakkor, hogy amikor árcsökkenés következik be a világpiacon, az itthon is éreztesse hatását. Például tavaly a réz ára nőtt, ez rövidesen tükröződött a hazai termékeknél is, most viszont megfordult a helyzet, tehát néhány hónap múlva itthon is mérséklik az ilyen cikkek árát. (MTI) _ndh)__ Kevés a műtrágya és a növényvédő szer, túlkínálat gépekből Ellátási gondok a megyei Agrokernél A tavaszi mezőgazdasági munkák előrehaladtával fokozódott az ellátási feszültség a megyei Agrokernél. A legkorábbi tennivalókhoz, így a fejtrágyzásokhoz még elegendő műtrágya állt rendelkezésre. A megrendelések visszaigazolása ismeretében azonban a nitrogén tartalmú műtrágyákból a későbbiekben hiánnyal kell számolni, tudtuk meg Csutora Józseftől, a megyei Agroker igazgatójától. Az üzemek első negyedéves igényét nitrogénből és vegyes hatóanyagtartalmú készítményekből csupán 60 százalékra tudták teljesíteni, s ez már az alapműtrágyázásoknál jelent gondot. A szállítás tart, de a szükséglet hiánytalan kielégítésére a későbbiekben sem lehet számítani, mivel az ammonnitrátból, a karbamidból és a pétisóból az egész éves diszpozíció is 40 százalékkal alatta marad az üzemi rendeléseknek. Növényvédő szert tavaly 220 millió forint értékben forgalmazott az Agroker, erre az évre 20 millióval nagyobb megrendelést kaptak a zalai üzemektől, s csupán 140 millió forint értéknek megfelelő mennyiségre érkezett visszaigazolás. A hiányok már az első kora tavaszi munkáknál hátrányt jelentettek a gazdaságokban, vásárlóikat nem tudták kiszolgálni a borsó speciális csávázószerével, ez később helyettesítő szerrel volt megoldható. A most esedékes gabona gyomirtáshoz és a gyümölcsösök lemosó permetezéséhez szükséges anyagellátás a gyárak friss termeléséből közvetlenül biztosítják napi szállításokkal. A gabonák tavaszi vegyszerezéséhez a megszokott készítmények helyett többnyire helyettesítő anyagokat tudnak adni. A kalászosokban a későbbi gombabetegségek elleni védekezéshez még semmilyen készítmény nincs az Agroker raktárában. Gondot jelent, hogy némely növények kezelésére várhatóan még helyettesítő szer sem áll rendelkezésére, így nagyobb hiányra van kilátás a napraforgóban és a cukorrépában használható gyomirtó szerekből. A házikertekben használható készítményekből valamivel jobb ellátás várható, de a szélesebb választékot itt is a helyettesítő szerek jelentik a megszokottakkal szemben. A vegyszergondok előre láthatóan később sem csökkennek, hiszen a várható szállítás egész évre mintegy 40 százalékkal elmarad az igényektől. Mezőgazdasági gépekből viszont túlkínálat mutatkozik, érződik a vásárlóerő hiánya. Az első negyedévben 35 millió forint volt az Agroker gépeladásból származó forgalma, ami fele a múlt év hasonló időszakáénak. Javult az alkatrészellátás, februártól a Zetor típusaihoz is megfelelő összetételű készlettel rendelkeznek. A tavasszal használatos munkagépek közül a „Ráb” típusú ásókoronához nem tudnak adni késeket, a gyártók április második felére ígérték a szállítást. H. A. Az Ipar Kiváló Mestere Asztalosnak # Újsághír: A KIOSZ 11 megyei titkárságán ün- snnepélyes keretek között is nyújtották át Dervalics Jenő asztalos kisiparosdnak az Ipar Kiváló Mestere címet tanúsító oklevelet. A megyei tanács szakmai elismerését a Bagodi Faluháza nagyon szép, igényes fa-i munkáiért kapta a mester. — Az újabb megtiszteltetés az idő múlására figyelmeztet — mondja szerényen a gratulációra Dervalics Jenő, amikor végre sikerül sokadszori próbálkozásra Bagodban, a telephelyén megtalálni. — Ötven éves vagyok. Amit ebből a szakmából meg lehetett tanulni, nekem már illett elsajátítani. Két éve, a baki takarékszövetkezet épület- és bútorasztalos kivitelezéséért a Kiváló Kisipari Munkáért miniszteri kitüntetést is átvehettem. A szakmát asztalos mester apjától tanulta, elsősorban a fiának adta tovább. A 25 éves Róbert ma már önálló kisiparosként dolgozik, igaz, egyelőre édesapja mellett. — 1971-ben váltottam iparengedélyt, Zalaszentgyörgyön, egy pajtában kezdtem. Ez a malom 20 éve állt üresen, egyre csak romlott az állapota, míg egy árverésen megvettem, ide helyeztem át a telephelyet. A pajtához képest egy szanatórium — magyarázza jókedvűen. — Az egyik legkeresettebb szegődtem... iparos a megyében. Minek tulajdonítja ezt? — Zömmel közületeknek dolgozom, tényleg nem panaszkodhatok mellőzöttségre. Két lehetőség is van: vagy jól csinálom, vagy olcsóbban, mint mások. Most Nagykanizsán dolgozunk, a surdi takarékszövetkezet megrendelésére. — Lehet két vállalkozó munkája között nagy árkülönbség? — De még mennyire! Volt már olyan, amit százezerért megcsináltunk, más csak a tervezésért kért volna ugyanennyit. Az sem mindegy, hogy mennyi pénzből kell a feladatot megoldani. Ha én valamit elvállalok, előtte alaposan kikérdezem a megrendelőt. — Mikor lesz az iparosból mester? — Nagy a szakosodás, egyre kevesebb a mi szakmánkban is az olyan iparos, aki mindenhez ért. Aztán meg panaszkodnak, hogy nincs elég megrendelés. Jobban meg kellene becsülni a „mindentudó” iparosokat, mert hamarosan újból ott tartunk, hogy nem lesz aki elvégezze — főként falvakban — a különféle lakossági szolgáltatásokat, aztán ismét a kontárokra szorulnak az emberek. — Csökken a kisiparosok száma? — Aki szereti és jól végzi a munkáját, az joggal tart igényt a biztos megélhetésre, a megbecsülésre kisiparosként is. Csakhogy most már akkora az adminisztrációs követelmény, hogy ha mindent a szabályoknak megfelelően el akarunk végezni, nem marad idő a munkára. Nem naplóírásra, hanem asztalosnak szegődtem. Nincs anyagbeszerzőm, titkárnőm, meg sem tudnám fizetni. Nagyon drágák a korszerű, jó gépek is. A mostani adórendszer meg olyan, hogy egy bizonyos határon túl már nem szabad munkát vállalni, mert több lesz a ráfizetés, mint a haszon. — Ilyenkor dolgozik társadalmi munkában? — No, nem egészen! Akkor vállalok társadalmi munkát, vagy adok jelentős árengedményt, ha egy-egy faluban valami fontos feladat van, de például a tanácsnak nincs rá elég pénze. Ilyen volt például a Bagodi Faluház megépítése. Úgy vélem, erkölcsi kötelezettség adott esetben a közérdeket a magamé elé helyezni. Meg az az igazság, hogy a jó hírnév, a bizalom kötelez is. L. M. Dervalics Jenő ezúttal speciális iratszekrényt készít. (ZH fotó : Polgár Tamás felvétele) 3