Zalai Hírlap, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-207. szám)
1988-08-01 / 182. szám
198. augusztus 1., hétfő Letenyei üzemekben Mezőgép: az olcsóbb termékek kelendőbbek A gyengén sikerült tavalyi év után — a tanulságokat levonva — jelentős termékszerkezetváltásra és belső átszervezésekre került sor a Kaposgép letenyei gyáregységében, amelyek zömében nem is maradtak eredmény nélkül. Az első negyedévben már közel másfél milliós nyereséget eredményeztek. A pozitívnak értékelhető folyamat nem csökkent, annak ellenére sem, hogy közben tőlük független kedvezőtlen tényezők is jelentkeztek, illetve a régebbiek közül több fennmaradt. Ez utóbbiak közül változatlan az olyan anyagellátási helyzet, amely egyértelműen minden termelő cégnél a fejlődés, kibontakozás ellen hat. Évek óta a monopolhelyzetűvel élő, de inkább visszaélő Dunai Vasmű okoz nehéz napokat változatlanul a gyáregységnek, ám amikor némiképpen javult is a helyzet, az egyes műanyagalkatrészek hiánya — siklócsapágyak alapanyagai — jelentett gondokat. A hitelfeltételek megszigorítása következtében a termelőszövetkezetek anyagi lehetőségei méginkább behatárolódtak. A pár évvel ezelőtti megrendelésekhez képest lényegesen takarékosabbak lettek, inkább az olcsóbb, ám többféle funkcióra is alkalmas gépeket várják a Mezőgéptől. Ennek és a már említett anyagellátási gondok következtében az első félévben a közel időarányos — 60 milliós — termelési érték mellett lényegesen — tízmillió forinttal elmaradt az értékesítésük. Eredményességük azonban — köszönhetően az időben történt lépéseknek — 108 százalékra alakult az első hat hónapban. Újabb termékeiknél ezután is törekednek a gazdaságos előállításra és olyan többcélú alkalmazhatóságra, amely manapság a megrendelőiknek elfogadható árakkal párosul. Új termékeik közül elsőként elütést érdemel a KHR—1500- as homlokrakodógép, amelyből negyedévenként ötvenet gyártanak. A harmadik negyedévben indultak a KCR— 4010-es daru előállításával. Ebből a típusból az év végéig száz darabra kaptak megrendelést. A KCR—2500-as daruból negyven, a TRM 250-es tereprendezőből ötven hagyja el az év végéig a gyáregységet. Külpiacon — az NDK-ban — került értékesítésre termékeik közül 30 darab E—550-es erdészeti rakodógép. Keletnémet partnereiktől szerzik be egyébként a termeléshez szükséges hidraulika-tömlőket, vezérlőszelepeket más gyártmányaikhoz is, a szállítási fegyelemről azonban nem sok jót mondhatnak a letenyeiek. Hazai megrendelőiknek indították útnak — jóval a szerződött III. negyedév vége előtt — azt a száz TVK 3200- as rakodógépet, amelyet mint a mezőgazdasági, mint a más, szállítással foglalkozó cégek alkalmazhatnak. A termelés—értékesítés elválaszthatatlan egységéből a termelés — a jelek szerint, az anyagellátási gondok ellenére — folyamatos a letenyei gyáregységben. A szükséges havi 10,5 milliós termeléssel szemben júliusban közel 10 millió forintos megtermelt értékkel számolhatnak. Az udvaron 10 millió forint értékű megtermelt gép várja, hogy mielőbb a felhasználókhoz kerüljön. Nemcsak a letenyei Mezőgép érdeke, hogy mielőbb végső helyükön — megrendelőiknél — termelésbe álljanak. Ernszt József a KCR—4010-es daru forgatóoszlopát hegeszti. (ZH fotó — Kiss Ferenc felvétele) Építőipari kisszövetkezet: Malomtól a bankig... Egy—másfél millió forint értékű befejezetlen állomány második félévre történő átvitelével közepesnek minősíthető eddigi időszakot tudhatnak maguk mögött a Letenyei Építőipari Kisszövetkezet dolgozói, vezetői. Munkáik zömét a harmadik negyedévre kell átadniuk, ám az év első felében is egyenletesen dolgoztak. Jelentősebb feladataik közül említést érdemel a már tavaly elkezdett kanizsai malomipari rekonstrukció, amelyet előreláthatóan szeptemberben fejeznek be. Az itt végzett munka értéke megközelíti a 27 millió forintot. Másik jelentős folyamatban lévő építkezésük a Zelag letenyei fűrészüzemének hasító csarnoka, amelynek átadása 1989 tavaszán várható. Itt 20 millió forint értékű munkát végeznek. A kisszövetkezet vezetői nagy jelentőséget tulajdonítanak a huzamosabb ideje fennálló partneri kapcsolatnak, amely a Nagykanizsai Sörgyárhoz, a DKG-hez fűzi kollektívájukat. Ezeknél a vállalatoknál az idén is végeznek különböző felújításokat összesen 25 millió forint értékben. A szakipari építő feladataik mellett dinamikusan fejlődik az asztalos, lakatos, műkőkészítő termelő tevékenységük is az utóbbi időben. Jelentős szerepet vállaltak például asztalosaik a kanizsai bank átalakításában. Műköveseik a síremlékek gyártásával 1 millió forintos forgalmat bonyolítottak az év első felében. Balogh László és Kádi Csaba asztalosok a nagykanizsai bank fiókbérlői szekrényein dolgoznak. (ZH fotó — Kiss Ferenc felvétele) Évi háromezer megrendelés A Lakévnél láttuk—hallottuk — A közel tíz éve nem tapasztalt rendkívül rossz alapanyagellátási helyzet igen megnehezíti az életünket — kezdi Horváth Lehel, a Zala Megyei Lakáskarbantartó és Építőipari Szolgáltató Vállalat igazgatója — Bár fél éves [ programunkat ennek ellenére a számításainknak megfelelő ütemben sikerült elvégeznünk, de az anyagbeszerzőinkért érzett aggodalom — vajon sikerrel térnek-e vissza az ország túlsó végéről — sokunk életét keseríti meg. Szinte nem is említhetek olyan építőanyagot, amelynek beszerzése rendben lenne, beleértve a megyében gyártottakat is. Egyébként kapacitásunk gyakorlatilag az év végéig lekötött. Az esztendő végére 87 millió forintos megtermelt értékkel 3—5 millió forint közötti nyereségre számítanak. Az igazgató az alapanyagok árváltozása és állandósult hiánya miatt az adóreform nem mindig kedvező hatását is szóba hozta. Sok igazgatótársamtól eltérően nem azt kifogásolom, hogy az összmunkánk után ennyit vagy annyit vagyunk kötelesek az államkasszába fizetni. Az az állapot, bosszant bennünket, hogy a személyi jövedelemadó miatt a kötelezően igénybevehető túlmunkán kívül nem vállalják embereink a hétvégi műszakot — jegyzi meg. — Egyértelműen káros ez a termelés folyamatossága szempontjából, hiszen az építőipar számára, a versenyképesség egyik tényezője a rövid határidő, ilyenformán egyértelmű, hogy mi a vállalati érdek. Csakhogy próbálja valaki azt megmagyarázni a kőművesnek vagy burkolónak, akinek a hétvégi pluszmunka — mindegy, hogy a munkahelyén — úgy megemeli az adóját, hogy legközelebb kétszer is meggondolja, hogy önként jelentkezzen. Arra pedig jelenleg még nincs módunk, hogy ezt valamiképpen kompenzáljuk. A létszámgazdálkodásban is lépni kellett az esztendő elején, noha itt is különféle érdekek ütközését voltak kénytelenek felvállalni. Az adminisztratív állományúakkon kívül néhány fizikai beosztásban dolgozótól is megváltak. — Jelenleg közel megfelelő az a létszám, ami a munkánkhoz szükséges — mondja az igazgató. — A megyeszékhely és Keszthely körzetében koncentrálódik a munkák zöme, a két építésvezetőségünknél. Zalaegerszegen az I. számú kórháznál a tavalyi évről áthúzódó munkák számottevőek. Itt a II. számú belgyógyászati épület bővítését, valamint részbeni rekonstrukcióját elvégezték. A régi épület toldásánál gépészeti és egyéb szakipari munkákat végeztek. A műtőhelyiséggel is kiegészülő belgyógyászati épületrész idei munkaköltségei megközelítették a 10 millió forintot. Kisebb összegben a külsőkórháznál is dolgoztak kiegészítő munkákon. — A szokásos iskolaprogramban évek óta rendszeresen részt veszünk — említi Horváth Lehel. — Megtisztelő számunkra, hogy a megyeszékhelyi iskolák gondnokságának hosszú ideje kizárólagosan mi végezzük a karbantartást. Ez is közel 3 millió forintos megbízatás. Ugyancsak régi munkakapcsolatra tekinthetünk vissza a Zala Bútorgyárral, ahol az idén is festést, illetve alapozásokat végzünk, 6,7 millió forint értékben. Hasonló fontos megrendelésünk van a zalaegerszegi kenyérgyár rekonstrukciójánál. Ez a munka is 5 millió forint körüli értéket képvisel. A keszthelyi körzetben is bőségesen akad munkájuk. Itt is az iskolák festése, javítása vár rájuk, egyebek közt, s az elvégzendő munka értéke hasonló a megyeszékhelyiéhez. — Éves viszonylatban 3000 körüli a megrendeléseink száma — szólt a sokrétű feladatokról az igazgató. — A legolcsóbb díjtételünk 60 forint és ettől a több tízezer forintos számlákig tekintélyes Jól szervezett munka volt Aratás után Óhídon A megyében az elsők közt végeztek a búza aratásával az óhídi tsz kombájnosai, majd a zabtáblák adta néhány napos munkával teljesen befejezték kalászosaik betakarítását. Idén változott a növénytermesztésünk szerkezete. Ez munkaszervezés szempontjából annyit jelent, hogy az aratásban mérséklődött a kampány, ugyanakkor többrétű feladatra kellett felkészülnünk — mondta Keresztes János, főagronómus. — Újként került a vetésforgóba a borsó 150 hektáron, a hatszáz hektáron termelt búzánk fajtáinak körét szélesítettük, elsősorban korai érésűekkel. Így időben láthattunk munkához öt kombájnnal, megfelelően hozzá tudtuk szervezni a kapcsolódó feladatok elvégzését, s a szállítások jó részénél elkerülhettük a terményátvevő helyek zsúfoltságát. — Részletes tervet készítettünk a nyári betakarításra, s az időjárás is segített, hogy a végrehajtás zavartalan volt — jegyezte meg Botfai Ferenc elnök. — Új gépet nem tudtunk vásárolni, az aratásban közreműködő valamennyi dolgozónk lelkiismeretes munkája van abban, hogy eddigi feladatainkat a vártnál is ütemesebben tudtuk elvégezni. A szövetkezetieknek a hozamokra sincs panaszuk, az elmúlt három év tapasztalataira épített közepes termésátlag terveknél minden növényük többet produkált. A repce hektáronként 2,2 tonnát adott a tervezett 1,7-tel szemben, a borsót 2,7 tonnás átlaggal takarították be, a búza 4,6 tonnával fizetett. A kenyérnövény minősége is kedvező volt, 27—30 százalék közti sikértartalommal, 84— 85 kilogrammos hektolitersúllyal. A zab átlagtermése 4,2 tonna lett. — A szállítási kötelezettségeinknek is folyamatosan eleget tettünk — folytatta a főagronómus. — Ezt sürgeti egyébként a tároló kapacitásunk hiánya is. A Tszkeren keresztül tart a zab-export, a borsóból még száz tonnányi van itt, mivel ennyit fertőtlenítés után kértek átadni ugyancsak export célú felvásárlásra. A kombájnosoknak rövidesen újra lesz munkájuk a határban. Saját feladataik befejeztével felajánlották segítségüket a környékbeli gazdaságoknak, de nem mutatkozott rá igény. Így tart az, átszerelés a soron következő növény, a lábab betakarításához. — Ehhez már csak két gépet készítünk elő — mondta Matatek Imre. — Ez is új növény idén a téeszünkben, ötven hektárnyi van belőle. Ezen a nyáron egyébként nem szerepeltem a kombájnos csapatban, de egy munkatársunk beteg lett, helyette kerültem a gépre. Dolgoztam a búzában, a borsóban. Ahogy az időjárás engedte, többnyire reggel korán gépápolással kezdtünk és este sötétig dolgoztunk a határban. — Kettőnk feladata lesz még a lábab kombájnolása — vette át a szót Mike Attila. — Reméljük, az eddigihez hasonló ütemben folytathatjuk a munkát. Igyekszünk most jól felkészülni —, bár a gépeink öregek , hogy műszaki hiba lehetőleg ne akadályozzon bennünket. Kint a határban most bálázók, májtrágyázók, vetők dolgoznak. A zabtarló kevés munkát ad, földjét kettős termesztéssel hasznosítják. Az abraknak valót vöröscsenkesszel vetették, holland exportra fognak majd magot a pillangósból. Sokféle takarmányt termelnek idén másodnövényként is a kalászosok után. Takarmánykáposzta, fekete- és fehérmustár, facélia kerül a tarlóba. — A 35 hektár végénél tartok — mondta a község határában vetőgéppel dolgozó Sulyok József. — Ez is új növény nálunk, a facélra. Harmadik napja vetem, addig az aratás utómunkáiban dolgoztam. Aztán a trágyázások következnek soron, munkálkodunk a jövő esztendő érdekében■ - Korányi - Tart a mosottvetés a gabonatartón. (ZH fotó — Mészáros T. László felvétele) Növekvő húsexport, új piacok Az év első felében a magyar húsokkal és húskészítményekkel a tőkés piacon nem voltak értékesítési gondok. A Terimpex Külkereskedelmi Közös Vállalat az elmúlt év azonos időszakához képest több árut adott el, és sikerült új piacokat is megszereznie. Az első félévben a terveknek megfelelően alakult a kivitel. Mindenekelőtt a magyar sertéshús értékesítésében sikerült előbbre lépni, a hasított formában exportált áruból hozzávetőleg egyharmadával több kelt el, a darabolt, előkészített termékekből pedig ötödével értékesítettek többet, mint az elmúlt év azonos időszakában. Kedvezőbben alakult a marhahús-kivitel is: a megfelelő mezőgazdasági kínálat esetében még nagyobb exportra is lett volna lehetőség. A külpiacon a magyar húsipari termékek iránt mutatkozó élénkülő kereslet összefüggésben van azzal is, hogy erőteljes piackutatással sikerült javítani a piacra jutás lehetőségeit egyes európai térségekben, és a Távol-Keleten is. Figyelemre méltóan nőtt a forgalom például Svédországgal, ahová a korábbinál két -háromszor több árut szállítottak a magyar feldolgozó üzemekből. Több ezer tonna sertéshúst sikerült eladni Hongkongban, amely egyre ígéretesebb piacnak számít. A nagy nyári meleg ellenére folyamatosak az exportszállítások. Hűtőkocsikkal, kamionokkal jut el az áru a megrendelőkhöz, időben és jó minőségben. (MTI) — 3 adminisztratív teendő is keletkezik. Commodore számítógéppel a 90-es évek elejéig lehetséges az ügyvitel korszerűbb bonyolítása, azt követően — anyagi lehetőségeink függvényében — nagyobb teljesítményű, profeszszionális számítógép beszerzését tervezzük. H. L.