Zalai Hírlap, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-233. szám)
1988-09-01 / 209. szám
1988. szeptember 1., csütörtök VISA-hitelkártya a magánszemélyeknek is A Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. szeptember elsejétől devizaszámlával rendelkező magyar állampolgárok számára is lehetővé teszi VISA-hitelkártya megvásárlását. Ugyancsak élhetnek ezzel a lehetőséggel a jövőben a banknál devizaszámlát vezető külföldi magán- és jogi személyek is. A magyar kiutazók a Lánchidat ábrázoló MKB—VISA kártyákat a világ több mint 160 országában, megközelítően 6 millió kereskedelmi helyen — bankokban, szállodákban, éttermekben, áruházakban és másutt — használhatják készpénz helyett, s a bankokban és az utcai pénzváltó automatákból a nap bármely szakában készpénzhez is juthatnak a kártyával. A korszerű, biztonságos és kényelmes vásárlást biztosító VISA-kártya népszerűségét, sikerét jelzi, hogy a VISA-kifizetései 1988 első negyedévében — az előző év hasonló időszakához viszonyítva — kis híján 30 százalékkal emelkedtek és több mint 11 százalékkal nőtt a kártyatulajdonosok száma világszerte, jelenleg már 169 millió. (MTI) itus Hut. Amitől nagyban függ településeink fejlődése Új helyzet a tanácsok pénzügyi gazdálkodásában Augusztusban valamennyi községi és városi tanács végrehajtó bizottsága áttekintette az első félévi tanácsi gazdálkodást. A testületek mindenütt sorra vették a bevételek és kiadások alakulását, azok időarányos teljesítését. Ahogy dr. Tóth Józseftől, a megyei tanács pénzügyi osztályvezetőjétől hallottuk, sehol sem fordultak elő különösebb pénzügyi zavarok, ami persze nem jelenti azt, hgy minden esetben így lesz ez az év hátralevő időszakában is. Lemaradás a jövedelemadóban Az idei év több változást hozott a tanácsi gazdálkodásban. Ami a legjelentősebbekhez sorolható: elvonásokkal 633 millió forinttal csökkentek a megye pénzügyi lehetőségei. A végül is rendelkezésre álló, 6 milliárd 154 millió forintos költségvetésből jelentős összeget visz el — az ugyancsak január elseje óta létező — általános forgalmi adó. A beruházásoknál és az intézmények fenntartásánál, működésénél többletköltséget jelentenek még az áremelések, amikre legutóbb a benzin és gázolaj esetében volt példa. Új bevételi forrás viszont a személyi jövedelemadó, amihez a lakosság arányában jutnak a tanácsok. Annak idején a kormány garantálta, hogy az e címen járó pénzek legalább 97 százalékát minden esetben biztosítja. Nos, az év első négy hónapjában nem is volt fennakadás az átutalásban. Mivel azonban országosan a tervezettnél kevesebb pénz folyik be a jövedelemadókból, ezért annak kedvezőtlen hatását május óta a tanácsok is megérzik. A megyében június végéig 51,4 millió forint volt a kiesés, ami júliusban és augusztusban tovább növekedett. Kedvezőtlen a helyzet az állami támogatásokkal. Ezek fél év alatt 55 százalékban teljesültek, ellensúlyozva a személyi jövedelemadó okozta elmaradásokat. Ugyancsak kedvezően alakulnak a lakosság adó- és illeték-befizetései. Ezek hat hónap alatt 71 százalékban folytak be, részben annak köszönhetően, hogy a tanácsi dolgozók a korábbinál nagyobb gondot fordítanak az adózásra, a kivetett összegek időbeni beszedésére. Megkezdődött a szarvasbőgés Sikeres szezonra számítanak a vadásztársaságok Csendes estéken és hajnalokon a szarvasjárta erdőszéleken már ismét hallani a szarvasbikák jellegzetes bőgését. Elsőnek Nagykanizsa, Nagykapornak, Bak térségében — itt a legsűrűbb az állomány — hallották a vadászok a bikák hangját. — Szeptember elejétől, egy hónapon keresztül tart a szarvasbőgés, ami igencsak jelentős esemény a vadásztársaságok esetében — mondja Varga Ernő, a MÁVOSZ megyei intéző bizottságának fővadásza. — Ez az időszak ugyanis az „aratás”, vagyis a vadászok, erdészek egész esztendei munkája ilyenkor gyümölcsözik. Ez azt jelenti, hogy az éves bevételünk kétharmada a vadásztatásból jön össze. Ezért is nem mindegy, hogyan sikerül a szarvasbőgés, s ezért is készülnek megyeszerte fokozottan a külföldi vadászok fogadására, gazdag programot készítve számukra — Milyen szezonra van kilátás? — Jóra! Az enyhe tél kedvező volt a szarvasok számára, ezért a trófeák szebbek, azonkívül a szokásosnál nagyobb az érdeklődés a zalai szarvasbikák iránt. A huszonhárom vadásztársaság 220— 230 bikát tervez a vendégekkel kilövetni, s 200-nak már van „gazdája”. Ausztriából és az NSZK-ból érkezik a vadászok zöme, de Amerikából is van visszatérő vendég. A napokban már megérkeznek az első vendégvadászok, többségük azonban tizedike táján várható. A társaságok javarészt a saját vadászházukban fogadták a külföldieket és kulturált körülményeket teremtettek ahhoz, hogy jól érezhessék magukat. A vadászterületen megteremtették a feltételeket a vadásztatáshoz, rendbehozták a cserkeutakat, a leshelyeket. Tekintve az állomány minőségét és a lövésre kijelölt bikákat, várható, hogy több kapitális trófeát is sikerül majd hazavinniük. — Az állományselejtezést is elvégzik ebben az időszakban? — A külföldi vadásztatással párhuzamosan a selejtező és az állománycsökkentő vadászatot is elvégzik a társaságok. Az idén 1300 szarvast terveznek kilőni, amiből 400 bika. A becslések szerint — az idei szaporulatot is figyelembe véve — jelenleg 3300 a szarvasok száma a zalai vadásztársaságok területén. — A lőtt vad elhelyezése megoldott? — A korábbi évektől eltérően nem lesz gond ezzel, ugyanis Nagykanizsán, Lentiben, Keszthelyen hűtőkamionok állnak rendelkezésre, Zalaegerszegen pedig hűtőház fogadja a vadat. — Az egyéb vadászatok mennyire sikerültek az idén? — Eredményesek a vaddisznóvadászatok: eddig ezret ejtettek el az előirányzott 1300- ból. Mint ismeretest, a vaddisznó különösen elszaporodott a megyében, 1500-ra becsülték a számukat. S mivel szapora jószág, jócskán meg kell ritkítani a számukat. — Dámszarvas-vadászat is lesz-e az idén? — A zalaegerszegi „Barátság” és a pókaszepetki vadásztársaság területén mintegy 70 dámszarvas él. A bikák barcogása októberre esik, s a terv szerint négyet-ötöt szeretnének kilőni. Külföldi vadászokat is fogadnak erre az időszakra. — Milyen az ideális időjárás a szarvasbőgéshez? — A csendes, kellemesen meleg nappalok, s a mérsékelten hűvös éjszakák, hajnalok a legmegfelelőbbek. Az időjárásnak alapvető szerepe van a szarvasbőgés sikerében, ezért is szeretnénk, ha kedvezne. B. E. Szarvaskram. (ZH fotó : Mészáros T. László felvétele) Pótelőirányzat az egészségügyben Két ágazat — az egészség- és a művelődésügy — helyzetéről külön is érdemes szólni. Az egészségügyi és szociális ellátásban alapvető célkitűzés, hogy javuljon a lakosság egészségi állapota. Megnyugtató, hogy e területen eddig tartani tudták a szakmai ellátás színvonalát, sőt egyes területeken kisebb előrelépést sikerült elérni. Ehhez hozzájárult a központilag biztosított, 4,3 millió forintos pótelőirányzat, amit a megye a kardiológiai ellátás fejlesztésére, a szív- és érrendszeri betegségek szűrésének kiterjesztésére, a pszichiátriai gondozás javítása és a vírusdiagnosztika tökéletesítésére kapott. Ugyanakkor nem lehet szó nélkül hagyni azt sem, hogy a gyógyszerek, kötszerek és egyéb eszközök drágulása olyan helyzetet idézett elő a gyógyítás bizonyos területein, hogy ott már nincs lehetőség újabb tartalékok feltárására, mert a további takarékoskodás a szakmai munka rovására menne. Az oktatás és a közművelődés a meglevő pénzek mellé 9,3 milliót kapott utólag, pótelőirányzatként. Rá is fér erre a területre ez az összeg, mert hogy mástne említsünk: aggasztó, ami néhány társközségi művelődési ház állagát jellemzi. Ugyanez mondható el a megyei levéltárról, valamint több keszthelyi intézményről. Szakemberek kerestetnek A megyei tanácsnál úgy vélik, hogy az eddigi pénzügyi teejesítésekből és lemaradásokból még nem lehet messzemenő következtetéseket levonni. Nagy hiba lenne azonban, ha a helyi tanácsok nem elemeznék gazdálkodásuk pillanatnyi helyzetét, s nem figyelnének fel bizonyos kedvezőtlen tendenciákra, amelyek időbeni beavatkozással elháríthatók. A feltáró munka elvégzéséhez azonban hozzáértő emberek kellenének. Olyanok, akik képesek eligazodni az egyre bonyolultabbá váló pénzügyi gazdálkodásban. A személyi ellátottság tekintetében városokban nincs különösebb gond. Más a helyzet a községekben, ahol nagy a fluktuáció, s a rendelkezésre álló egy-két embernek megoldhatatlan terhet jelent a sok munka, mások a hiányos szakképzettség miatt képtelenek megbirkózni a feladattal. Mindebbe természetesen nem lehet beletörődni, hisz a tanácsi munka olyan területéről van szó, amelytől nemcsak egy-egy ágazat eredményessége függ, hanem az egész település fejlődése. Mihovics József Mit tesz a gondok enyhítésére a munkaügyi kormányzat? ÁBMH-nyilatkozat a munkanélküliségről A szocializmus alapelveivel oly sokáig összeegyeztethetetlennek tartott munkanélküliség megjelent a magyar gazdaságban is. Sőt, azt is hallani, hogy az évtized végéig 200 ezer ember marad állás nélkül. Valójában milyen munkanélküliséggel kell számolnunk, mit tesz a foglalkoztatási gondok enyhítésére a munkaügyi kormányzat — erről tájékoztatta Rózsa József, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal főosztályvezetője Bajkó Erikát, az MTI munkatársát. MTI: Hivatalosan kit te kintenek ma munkanélkülinek, s hányan vannak? Mit tesznek mielőbbi elhelyezkedésük segítése érdekében a munkaügyi szervek. R. J.: Ma a munkanélkülieknek hivatalosan két kategóriáját különböztetjük meg. Az egyik csoportot azok alkotják, akiknek felszámolás vagy átszervezés miatt a munkáltatójuk felmondott, s mivel lakóhelyük környezetében rövid időn belül nem biztosított újraelhelyezkedésük, hat hónapig jogosultak felmondási idejük meghoszszabbítására, s további hat hónapig az elhelyezkedési támogatásra. A másik csoportba mindazok beletartoznak, akiknek bármilyen más egyéb okból nincs munkájuk, de szeretnének elhelyezkedni, ezért a munkaerő-közvetítő szerveknél nyilvántartásba vetetik magukat. Ide tartoznak azok is, akik saját akaratukból váltak meg a régi munkahelyüktől. A hivatalosan is munkanélkülinek minősülők száma 10—15 ezer között mozog, közülük mintegy 1000— 1500-an jogosultak állami segítségre, azaz felmondási idejük meghosszabbítására, elhelyezkedési támogatásra. A munkaerő-közvetítő szervek a jelentkezőket folyamatosan tájékoztatják a betölthető állásokról, a legnehezebben elhelyezkedő rétegek számára pedig a közhasznú munkavégzés lehetősége is adott. Ezen kívül az irodák szakképesítést adó tanfolyamok szervezésével is foglalkoznak, és még a pályaválasztáshoz is segítséget nyújtanak. MTI: A gazdaság szerkezetének átalakítása, a struktúraváltás —, amely nélkül nem lehet kibontakozás — menynyiben befolyásolja a munkanélküliség alakulását, valóban elkerülhetetlen velejárója a 200 ezer munkanélküli? R. J.: A kétszázezres nagyságrendet magam is hallottam, annak megalapozottságáról azonban nem vagyok meggyőződve. Igaz, a struktúra átalakítása még csak most kezdődött meg. Ha felgyorsul, a munkanélküliek száma a jelenleginél minden bizonynyal több lesz, de a 200 ezres szám véleményem szerint így is messze eltúlzott. Arra mindenképpen fel kell készülnünk, hogy a struktúraváltás kapcsán felszabaduló munkaerő számára megfelelő munkalehetőséget biztosítsunk. Ennek egyik feltétele, hogy legyen munkahely. Ennek forrásául részben a költségvetési támogatások visszafogásával megtakarított pénzek szolgálhatnak. Ugyanakkor a munkaügyi kormányzat olyan képzési rendszer kialakításán dolgozik, amelynek célja a munkanélküliséget megelőző szakmatanulás. Egy-egy vállalatnál ,egy-egy térségben ugyanis a foglalkoztatási gondok nem egyik napról a másikra alakulnak ki, s ha az emberek előre gondolnak a jövőjükre, biztosabb az újraelhelyezkedésük. Olyan szakmásító, második szakmát adó tanfolyamokat kívánunk szervezni, amelyek az adott térségben igazodnak a vállalatok, szövetkezetek várható munkaerő-igényéhez. MTI: Az elhelyezkedési támogatást már ma is sokan munkanélküli segélyként emlegetik. Lesz-e nálunk is munkanélküli segély, ha igen, kik kaphatják majd? R. J.: A munkanélküli segély rendszerének kimunkálása előrehaladott állapotban van. A munkanélküli segélyezést szabályozó minisztertanácsi rendelet tervezetének előkészítése körül sok a vita. Maga a rendelet 10—12 oldal lenne, a hozzá kapcsolódó, állami és társadalmi szervektől, vállalatoktól érkezett észrevételek, javaslatok már most is mintegy 150 oldalnyi írásos anyagot tesznek ki. Ezeknek a feldolgozása folyamatban van. A sok észrevétel, vita miatt a munkaügyi kormányzat úgy véli, hogy az eddiginél szélesebb körű, igazi társadalmi vitára van szükség a nézetek egyeztetéséhez, ami azonban hosszabb időt vesz igénybe. A társadalmi vitára jövőre kerül sor. A munkanélküli segély rendszerének kialakítását az teszi szükségessé, hogy a munkanélküliek jelenlegi állami támogatásának rendszere egyrészt túlságosan kötött, szűk körű, más szempontból viszont rendkívül nagyvonalú. A meghosszabbított felmondási időre járó segélyt, amelyet akár már ma is munkanélküli segélynek nevezhetnénk —, jelenleg megegyezik az átlagkeresettel, s erre sehol a világon nincs példa. A változtatás mértékéről folyik a vita: vannak olyan vélemények, hogy ne csökkenjen, mások — főként az állami szervek és a vállalatok — szerint a munkanélküli segély nem lehet több az átlagkereset 60—70 százalékánál. A tényleges arányt valahol e kettő között kell kialakítani. A legtöbbet vitatott kérdés, hogy a munkanélküli segély szempontjából ki számítson munkanélkülinek: csak az, akinek a munkahelyét felszámolták, vagy az is, aki maga mondott fel, netán valamilyen más, személyéhez fűződő okból elbocsátották. Azoknak a köre, akiket ma munkanélküliként az állam segéllyel is támogat, szűk. Ezt szélesíteni kell. Kérdés, hogy ez a szélesítés a teljeskörűséget jelentse-e , minden munka nélkül levőt beleszámítva —, vagy a fokozatosságot. Nyilvánvaló, hogy egyszer eljutunk a teljeskörűséghez, mert az állampolgárokat nehéz tartósan aszerint megkülönböztetni, hogy ki miért lett munkanélküli. A kezdés éveiben azonban véleményem szerint ez a különbségtétel még indokolt. Az ÁBMH álláspontja szerint a mai szűkített kört már kezdetben is bővíteni kell, például azokra a szakképzett pályakezdőkre is kiterjesztve, akik tanulmányaik végeztével nem tudnak elhelyezkedni. (MTI) Korszerű diagnosztikai eszközök a gyógyintézetekben Egymás után több gyógyintézet kapott, illetve kap korszerű diagnosztikai eszközt: számítógépes rétegvizsgáló készüléket. A miskolci megyei kórházban már megkezdték a computertomográf (CT) próbaüzemelését, a Szegedi Orvostudományi Egyetemen pedig jelenleg szerelnek fel ilyen berendezést. A tervek szerint legközelebb a győri, majd néhány más megyei kórház kap ilyen eszközt. A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Radiológiai Klinikáját, az Országos Érsebészeti Intézetet, az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézetet, a Magyar Néphadsereg Központi Kórházának radiológiai osztályát, valamint a Pécsi és a Debreceni Orvostudományi Egyetem Radiológiai Klinikáját korábban — az utóbbi egy-két évben — látták el számítógépes rétegvizsgálóval. Ezekkel az orvosok felismerhetik a koponya, az agy, a gerinc olyan sérüléseit is, amelyeket a hagyományos röntgenkészülékkel nem lehet kimutatni. A ritka törésekről, a porckorongsérvről, a mellkas, a has, a máj, a vese szerkezetének elváltozásairól megbízhatóbb információkat szerezhetnek, mint a radioló- lehetővé válik, hogy az orvosaia régi típusú eszközeivel láthassa a rejtett szerveknek Az Országos Érsebészeti Inalágy szöveteknek azokat aztézet központi radiológiai elváltozásait is, amelyek más diagnosztikájában a mágneses módon csak szövettani vizsgálagrezonancián alapuló rélattal diagnosztizálhatók, légvizsgáló készüléket hasz- korszerű vizsgálati eszkönálnak tavaly ősz óta. A CT- zökkel rövid idő alatt és pernél is korszerűbb — a csúcstosan diagnosztizálhatják a technológiát képviselő — érsérüléseket és a daganatok orvosi eszközzel hazánkban is tételeit. Megkímélhetik a deelvégezhetnek olyan vizsgálateket hosszadalmas, a szervetekat, amelyek jelenleg csak a tétet megterhelő vagy kedveslegfejlettebb európai és tenzőtlen mellékhatású, kockázaterentúli országokban lehet- tos vizsgálatoktól. Az orvosok jégesek. Az agyalap, az agy könnyen megállapíthatják azt kéreg zúzódásai, az agy tör is, hogy friss vagy régebbi a zseb traumás elváltozásainél- sérülés, • szükséges-e műtéti dául csak ezzel az eszközzel beavatkozás vagy sem, észlelhetők. Használata révén (MTI) 3