Zalai Hírlap, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-01 / 261. szám

2 _ Iraki-iráni megbeszélések Genfben pozsgay Imre szovjet kitüntetése Genf, (AFP, AP): Hétfőn Genfben az ENSZ főtitkárá­nak közvetítésével folytatód­nak az iraki-iráni tárgyalá­sok. Vasárnap a svájci kon­ferenciavárosba érkezett Ja­vier Pérez de Cuellár, a vi­lágszervezet főtitkára, vala­mint Tárik Aziz iraki külügy­miniszter. Az ENSZ főtitkára Genfben kijelentette, hogy törékeny a tűzszünet Irak és Irán között, és ezért a csapatok visszavo­nása a tárgyalások legsürge­tőbb feladata. A New York-i tárgyalásokat követő genfi forduló napi­rendjén szerepel a két ország közötti fogolycsere, a közös folyami határ kijelölése és a Satt-el-Arab víziót megtisztí­tása a roncsoktól, valamint a háborús felelősség megállapí­tására hivatott bizottság meg­alakítása. Irak és Irán vasárnap sza­badon engedett 25—25 rok­kant hadifoglyot. Kártérítést fizet a CIA New York, (TASZSZ)­ A washingtoni szövetségi bíró­ság döntése értelmében az amerikai Központi Hírszerző Hivatal (CIA) 750 ezer dol­láros kártérítést köteles fizet­ni különböző pszichológiai kísérletek áldozatainak. Ilyen irányú kereseteket a kísérle­tek kilenc áldozatának ügy­védje nyújtott be a washing­toni szövetségi bíróságon. A bírósági döntésről a Bos­ton Globe című lap számolt be. Az „MK—Ultra” prog­ram az 50-es évek elején vet­te kezdetét Allan Dullas, a CIA akkori igazgatója szemé­lyes hozzájárulásával. Csak most vált ismeretessé, hogy ennek keretében 1957—61 kö­zött a kanadai Montreal egyik kórházában kísérleti személyeknek kábítószereket, köztük LSD-t adagoltak nagy dózisokban. Ezt kiegészítette a hipnotikus és a szokásosnál sokszorta erősebb elektrosok­­kos kezelés. A kísérleti sze­mélyek közül többen meghal­tak, mások súlyosan megbete­gedtek. Az embereken folytatott kí­sérleteit a CIA csak 1977-ben szüntette be, amikor a nyil­vánosságra került adatok nyo­mán botrány tört ki az Egye­sült Államokban. Barátságért Érdemrenddel tüntette ki Pozsgay Imre ál­lamminisztert a Szovjet Bará­ti Társaságok Szövetsége. A kitüntetést Borisz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagy­követe adta át hétfőn a Szov­jet Kultúra és Tudomány Házában. Jelen volt Biró Gyula, a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság főtitkára és Ivan Vaskeba követségi taná­csos, a Szovjet Baráti Társa­ságok Szövetségének magyar­­országi képviselője. (MTI) Felszámolják a gdanski Lenin hajógyárat Varsó, (MTI): Az év végéig felszámolják a gdanski Lenin hajógyárat, amely az utóbbi években sokkal kevésbé ha­jóiról, mint inkább arról volt híres, hogy a legkülönfélébb gazdasági és politikai sztráj­kok tűzfészkeként működött, az egykori „Szolidaritás” el­nöke, Lech Walesa munkahe­lye volt. A gyár felszámolásáról ho­zott döntés azonban nem po­litikai, hanem kizárólag gaz­dasági alapú elhatározás volt, amely senkit sem lepett meg igazán, főleg azokat nem, akik hittek Rakowski új kor­mányának, energikus ipari miniszterének Wilczeknek: „Az eddigi tervek és progra­mok helyett valóban be fog­juk zárni a veszteséges üze­meket”. A megszűnő gdanski Lenin hajógyár gépeinek, berende­zéseinek és munkásainak egy része a tenger mellékén mű­ködő három másik hajógyár­hoz kerül. Az üzem épületeit, egyes berendezéseit, gépeit megpróbálják más termelő te­vékenységre adaptálni. A Lenin hajógyár, amely 1979-ben 24 hajót, 1987-ben pedig már csak kilencet adott át, az évek folyamán egyre reménytelenebb pénzügyi helyzetbe került, amit tovább mélyítettek az idei sztrájkok. A most épülő hajókat még befejezik, a többi meglévő megrendelést más hajógyá­raknak adják át. TELEX TELEX TELEX TELEX TELEX Grósz Károly NSZK minisztert fogadott Grósz Károly, a Miniszter­­tanács elnöke hétfőn a Par­lamentben fogadta Heinz Rie­­senhubert, az NSZK szövetsé­gi kutatási és technológiaügyi miniszterét. A megbeszélésen jelen volt Tétényi Pál akadé­mikus, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, valamint Hans Alfred Sieger, az NSZK budapesti nagykö­vete. Genscher Kínában Csien Csi-csen kínai kül­ügyminiszter hétfőn két és fél órás megbeszélést folytatott Hans-Dietrich Gencher nyu­gatnémet külügyminiszterrel, aki vasárnap érkezett Peking­­be háromnapos hivatalos láto­gatásra. Szovjet—dán tévéhíd Első ízben rendeztek „tele­víziós hidat" szovjet és dán parlamenti képviselők. A mű­sort vasárnap este sugározta a moszkvai és a koppenhágai televízió. A vitaműsorban ne­ves dán és szovjet politikusok a leszereléstől kezdve a kör­nyezetvédelem kérdésein át az emberi jogok ügyéig a témák széles körét tekintették át. Kommunisták kivégzése Indonéziában Indonézia kormánya hétfőn beismerte, hogy körülbelül két hete kivégeztek két kommu­­nitát, akit 20 évvel ezelőtt ítéltek el a Sukarno elnök el­leni 1965-ös sikertelen állam­csínyben való részvételért. INF-ellenőrzés az NDK-ban Kétnapos küldetésüket be­fejezve hétfőn elutaztak az NDK-ból azok az amerikai szakértők, akik az ország te­rületén telepített rövidebb ha­tótávolságú szovjet rakéták felszámolásáról kívántak a helyszínen meggyőződni. Vádemelés Marcos ellen Imelda Marcos, az egykori Fülöp-szigeteki diktátor fele­sége tagadja a vádat, hogy dollár-százmilliókat loptak el országuktól és a pénzzel azóta is üzletelnek az Egyesült Ál­lamokban. A New York-i ügyészség a közelmúltban emelt vádat a Marcos házas­pár ellen, s a vádiratot hét­főn adták át a Hawaii-szige­tekről beidézett Imelda Mar­­cosnak. Férjének is meg kel­lett volna jelennie, de a 71 éves ex-diktátor egészségi ál­lapota miatt halasztást kapott. Pánik Portugáliában Egy portugál rádióadó va­sárnap műsorára tűzte a H. G. Wells „A világok háború­ja” című regénye alapján ké­szült hangjátékot, amely 50 évvel ezelőtt, Orson Welles rendezésében, szerte Ameri­kában pánikot váltott ki. A darab az akkorihoz hasonló hatást gyakorolt most Portu­gáliában is. Merénylet Jerikóban Egy asszonynak és három gyermekének halálát okozták ismeretlen tettesek, akik va­sárnap este a ciszjordániai Jerikóban felgyújtottak egy autóbuszt. A gyújtópalackok­kal lángba borított busz mint­egy húsz utasa közül további öt személy súlyosan megsé­rült. Kedvezően alakult az export megyénk gépipari vállalatainál (Folytatás az 1. oldalról.) kivitelnek. Várhatóan az éves tőkés export értéke 28 millió forint körül alakul, amely több mint 85 százalékkal haladja meg majd a bázis időszak tel­jesítményét. A tőkés relációjú kiszállítá­sok zöme a Nikex Külker­eske­­delmi Vállalat közvetítésével Ausztriába irányul, különböző méretű, gépkocsira szerelhető gördülő konténereket rendelt tőlük az ottani IFE cég. Köz­vetett szocialista exportjuk is jelentős, ennek legnagyobb té­tele a Ganz Danubius alvállal­kozójaként a lengyelek részére készülő — több mint 40 millió­ forint összértékű — 4 kikötői híddaru. A BAGODI ZALAGÉP ME­ZŐGAZDASÁGI GÉPGYÁR­TÓ VÁLLALAT exportjára jellemző a dollárbevétel növe­kedése és a szocialista piacok­ra irányuló szállítások mérsé­kelt csökkenése. Az év első ki­lenc hónapjában 108,2 mrillió forint értékben realizálták a zömmel Szovjetunióba irányu­ló rubelelszámolású kivitelü­ket, ami meghaladja az egész évre tervezett 100 milliós tel­jesítést. Az év végéig még vagy hatmilliót tesznek rá erre, így is azonban a várható tény több mint két százalékkal alatta marad az 1987. év teljesítmé­nyének. Az első háromnegyed­éves tőkés exportjuk ugyan még az egymilliós értéket sem érte el, azonban a negyedik negyedévi kiszállításokkal megközelíti már a 9 millió fo­rintot, ami közel háromszoro­sa a bázisidőszak teljesítmé­nyének. Exportjuk zömét mindkét vi­szonylatban a könnyűszerkeze­tes műhelyépületek teszik ki: első ízben szállítanak ilyet Dél-Amerikába, pontosabban Ecuadorba. Ezen kívül a szo­cialista piacokra szállítanak még gyümölcsválogató gépe­ket és annak alkatrészeit, nyu­gati országokba pedig mező­­gazdasági kisgépeket, valamint­ különféle gépalkatrészeket. L. D. Szovjet-kínai határtárgyalások a két ország képviselői októ­ber 20. és 31. között tartottak Moszkvában. A szovjet kor­mány küldöttségét Igor Roga­­csov külügyminiszter-helyet­tes, a kínaiét Tien Ceng-pej külügyminiszter-helyettes ve­zette. A tárgyalásokon megálla­podtak abban, hogy a még egyeztetésre váró kérdéseket további megbeszéléseken vi­tatják meg. Hétfőn Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter fo­gadta a határtárgyalásokon részt vevő kínai kormánykül­döttség vezetőjét, Tien Ceng­­pej külügyminiszter-helyet­test. A baráti légkörű, a fe­lek kölcsönös érdeklődését ki­fejező eszmecserén pozitívan értékelték a határtárgyalások menetét. Hangsúlyozták, hogy a határral kapcsolatos prob­lémák rendezése elősegíti a két ország kapcsolatainak tisztázását, a jószomszédi vi­szony javítását, a két ország közötti bizalom erősítését. A találkozón áttekintették a szovjet—kínai kapcsolatok to­vábbi fejlődésének néhány egyéb kérdését is a kínai kül­ügyminiszter decemberre ter­vezett első hivatalos szovjet­unióbeli látogatása előkészí­tésének fényében. Moszkva, (MTI): A szovjet —kínai határ keleti részének csaknem valamennyi szaka­szával kapcsolatban egységes álláspontra jutottak az e té­máról tartott tárgyalássorozat harmadik fordulóján, amelyet Megújult a Videoton televízió gyártása (Folytatás az 1. oldalról.) és versenyképességének a megőrzése, illetve javítása. A tájékoztatót követően Grósz Károly, a Videoton ve­­zetőinek kalauzolásával gyár­­látogatásra indult. A gyárlátogatást követően történt meg az új színestele­­vízió-gyártó technológiai sor felavatása, illetve üzembehe­lyezése. Az NR 001 Videoton Thomson feliratot viselő nem­zeti színű szalagot Grósz Ká­roly vágta el, majd megnyom­ta az automata berendezés in­dító gombját. A televíziógyártás megújí­tását szolgáló technológiát a Francia Thomson cég egyik NSZK-beli gyárától vásárolta a Videoton. A készülékeket a Thomson és a Videoton szak­emberei közösen fejlesztették ki, figyelembe véve az ittho­ni igényeket, valamint a ha­zai üzemekben és a szocia­lista országokban előállított alkatrészek felhasználásának lehetőségeit. A berendezések korszerűségére jellemző, hogy egy automata 20 másodperc alatt 300 parányi alkatrész be­ültetésére képes. A korszerű belső felépítésű és szemre is tetszetős, formatervezett kává­­jú készülékekből az idén 20 ezer kerül a hazai üzletekbe. A Videoton egyébként televí­ziógyártásának korszerűsítésé­vel — a régi, valamint a hét­főn átadott új szerelősoron — évi félmillió televízió gyártá­sára lesz képes. Az avatóünnepség után Grósz Károly megtekintette az új üzemet. Ezt követően a nagyvállalat 1980-ban meg­nyílt korszerű oktatási és mű­velődési központját kereste fel. Ennek sportcsarnoka adott otthont az 50 éves fennállás al­kalmából rendezett jubileumi ünnepségnek is. Marton Zoltán vezérigazga­tó-helyettes köszöntő szavai után Demeter Béla nyugalma­zott vezérigazgató-helyettes szólt az 1938-ban alakított Vadásztöltény-, Gyutacs- és Fémárugyár RT-ből alakult Videoton öt évtizedes fejlődé­séről, történelmének néhány jelentős állomásáról, majd Kázsmér János vezérigazgató ismertette a jelen eredményeit és a megújulás terveit. Az ünnepségen mondott rö­vid beszédében Grósz Károly hangsúlyozta, hogy a fél évszá­zad nem elöregedést, hanem fia­­talodást eredményezett a Video­tonnál. E vállalat, mondotta, a mai nehéz és bonyolult gaz­dasági helyzetben is a magyar népgazdaság egyik büszkesége. Különösen elismerésre méltó — példa értékű — az a mód­szer, ahogyan a vezetői a 80- as években jelentkező gondok okát nem elsősorban a külső körülményekben, hanem saját alkalmazkodóképességük nem megfelelő voltában keresték Ezt követően — a szükséges következtetések levonása után — kialakították saját kibon­takozási programjukat. E szé­kesfehérvári példa is azt mu­tatja — hangoztatta Grósz Károly —, hogy a jövő érde­kében jó programokra, s fő­képp jobb, hatékonyabb mun­kára van szükség. A továb­biakban arról szólt, hogy a jövő követelménye, az előre­haladás­ záloga csakis a na­gyobb tudás, a fegyelmezett munka és nem utolsó sorban az önbizalom lehet. Hinni kell abban, hogy túljutunk a ne­hézségeken. A kormány négy évet kér arra, hogy a megtor­pant fejlődés ismét megindul­jon, hogy gondjaink csökken­jenek. Ebben a folyamatban most, leginkább az időnek va­gyunk szűkében, s ezt az időt úgy kell kihasználnunk, hogy az egymással szembeni köve­telmények megfelelő türelem­mel is párosuljanak. Az or­szágban ma divat a számon­kérés, s nem egyszer olyan számlákat is ki akarnak ve­lünk egyenlítetni, amelyekkel nem vagyunk adósok. Hozzá­tette: a kiegyenlítésre váró számlákat rendezi majd a ve­zetés, de az alaptalan köve­teléseknek és igényeknek, fő­ként pedig a zsarolásnak nem enged. Végezetül Grósz Károly ar­ról szólt, hogy a pártnak és a kormánynak van programja a kibontakozásra, a megúju­lásra, ez azonban áldozatvál­lalással is jár. De áldozatvál­lalás nélkül új még soha, se­hol nem született — hangoz­tatta Grósz Károly, majd to­vábbi jó munkát kívánt a Videoton kollektívájának és átnyújtotta a Minisztertanács által alapított Jubileumi Ok­levelet a vállalatnak. Az ünnepség kitüntetések átadásával fejeződött be. (MTI) Összehívták a Szakszervezetek Országos Tanácsát (Folytatás az 1. oldalról.) szóltak, mert mint mondták, a bérek meghatározott százalé­kú emelése éppen azok szá­mára jelentene legkevésbé megoldást, akiknek a legala­csonyabb a bére, s akiket az áremelések leginkább sújta­nak. a szakszervezetek a lét­minimum alatti nyugdíjak ese­tében az áremelések teljes körű kompenzálást tartják szükségesnek. A felhalmozódott bérfeszültsé­gek, jogos bérigények miatt a kompenzálások mellett nép­­gazdasági szinten a bértömeg két százalékának megfelelő központi béremelést is szük­ségesnek tartanak a szakszer­vezetek. Elhangzott, hogy a szakszervezeti bér- és szociál­politikai igények, s a kor­mányzati elképzelések között mintegy 20—25 milliárd forint a különbség. Az elnökség foglalkozott az Országos Érdekegyeztető Ta­nács feladatkörére, ügyrendjé­re készült tervezettel. Megál­lapította, hogy a tanács a ki­alakuló szocialista piacgazda­ságban az érdekegyeztetés egyik fontos fóruma lehet. Hangsúlyozta, hogy a tanács működése mellett a szakszer­vezetek változatlanul érde­keltek a kormány és a SZOT vezetőinek további találko­zóiban. A szakszervezeti mozgalom az OÉT munkájában a kormány, a kamara és a szakszervezetek hármas rendszerét tartja szüksé­gesnek. Ebbe a rendszerbe beletartoz­hat a szövetkezeti szektor egy képviselőjének részvétele is. A kisiparosok, a kiskereske­dők és a vállalkozók képvi­seletét viszont a kamarán ke­resztül látná megoldhatónak. Az elnökség véleménye sze­rint a tanács elnöki tisztét a kormány, a kamara és a szakszervezetek képviselői egymást váltva tölthetnék be. (MTI) Sokrétű segítség a tagszövetkezeteknek Vélemények a Mészöv érdekvédelmi tevékenységéről Talán a legszerteágazóbb érdekvédelmi munka a Mé­szövre, a fogyasztási szövetkezetek megyei szövetségére hárul. Áfészek, takarék- és lakásszövetkezetek, azok tag­jainak, a különböző szakcsoportoknak képviselői megany­­nyi vállalatnál, intézménynél, szervezetnél. Hogyan telje­sítik fontos tennivalóikat, mit várnak tőlük a megbízóik és mit nyújt a szövetség? Ezekre a kérdésekre kerestünk választ néhány tagszövetkezetnél, majd a témával meg­kerestük a Mészöv legilletékesebbjét, a szövetség titkárát. GEORGIKON ÁFÉSZ KESZTHELY, dr. Gelencsér Antal elnök: — Felvetődött már nálunk, hogy egy ilyen nagyságrendű szövetkezetnek, mint a miénk, ahol milliár­­don felül van az árbevétel és minden területen képzett em­berek dolgoznak, egyáltalán mi szükségünk van az érdek­­képviseletre, mit tudunk belő­le profitálni? Aztán rájöttünk, hogy akárcsak eddig, ezután se tudjuk nélkülözni munká­jukat. Szükségünk van a Szö­­voszra (nem lenne baj, ha az országos hatáskörű szervek­nél markánsabban képvisel­nének bennünket, érdekein­ket­, hasonlóképpen a Mé­szövre. A megyei szövetsé­günk inkább mozgalom-cent­rikusabb. Velük élő és köz­vetlen a kapcsolatunk, köze­lebbről, jobban ismerik a szö­vetkezetek problémáit, érde­keinket, ezen keresztül a tag­ság érdekét szolgálják. Bár, amint említettem meg­lehetősen nagy a mi szövetke­zetünk, mégis van, amikor az érdekképviseletünkhöz fordu­lunk. Legutóbb az átadás előtt lévő új áruházunk építéséhez kaptunk komoly anyagi se­gítséget, de a szövetség szak­avatott dolgozói révén részt vállalt a beruházás operatív intézéséből is. A jövőben azt várjuk szö­vetségeinktől, hogy teljes mér­tékben érdekképviseleti szer­vezet legyenek, tehát szám­űzzék munkájukból az utasí­tást. Erre ugyanis nem tar­tunk igényt, ellenőrző szerve­zet különben is van bőven. ZALAEGERSZEGI ÁFÉMSZ, Szabó Lajos elnök: — Egyér­telműen szükség van az ér­dekképviseleti munkára, főleg most, amikor harcból áll az élet. Ha nincs országos vagy megyei szövetség, nem hiszem, hogy építhettünk volna Eger­­szegen áruházat. De a kiste­lepülések boltjainak felújítá­sához is nagy anyagi segítsé­get nyújtott a Szövosz. Nagy vásárlóként léphetünk fel a szállítóknál a Mészöv koordináló tevékenységének jóvoltából és ez rendkívül so­kat jelent. De ezen kívül is több olyan dolog van, amit magunk nem tudnánk vég­hezvinni. Ha átmeneti anyagi gondokkal találkozunk, kész­séggel állnak rendelkezésünk­re. Ez is hozzájárul, hogy ma, amikor kevés pénz van a bankoknál hitelre, nekünk nincs finanszírozási gondunk. A megyei szövetségtől, a magam részéről az ügyvitel­­szervezéshez kérnék segítsé­get most és a jövőben; ez a tevékenység a számvitel-gépe­sítés korszakában nagy hang- 1988. november 1., kedd

Next