Zalai Hírlap, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-01 / 77. szám
MIM HIWKP4___ __vita____ Zalai földből — ezeréves kincsek Kiállítás az avarok emlékeiből VAN VALAMI fantasztikus, egyben abszurd is a régészetben — elérhetetlen távlatokat nyit meg szinte karnyújtásnyira tőlünk. Elég eltakarítanunk lábunk alól a XX. századbetonját, kefires dobozait, csikkjeit, s a föld alig méternyi mélyen már készséges mesélőnek bizonyul. Talpunk alatt rejtőzik az emberiség egész története, s a szakembereken múlik, mit okulhat belőle a jelen nemzedék. Most alkalom nyílt rá, hogy a kíváncsi maiak tanulságos kiruccanást tehessenek a múltba. Utazni nem kell, nem valamely hírneves turistajáró paradicsom a megcélzott helyszín, maradunk Zalában. Csak az idő forog kissé vissza, több mint ezer évet, az avarok ittjártáig. A zalaegerszegi Göcseji Múzeum tárlata, amely ezt az élményt kínálja, több mint tíz éves kutatómunka összegzését nyújtja, méltó köntösben. A szépen rendezett tárlók, gondosan restaurált anyaga hatalmas szellemi kincset tár elénk, olyan összefoglaló leletegyüttest, amely így együtt még soha nem volt látható. Az anyag fő erényei közt említhető, hogy amellett, hogy nyolc lelőhely kincseit kínálja, időben is sokat markol, a 7—8—9. század avar kultúrájának emlékeit tárja a nagyközönség elé, s peremterület lévén, a határhelyek jellegzetességeit is magán viseli. E tárlat létrejötte elsősorban Vándor László és Szőke Béla Miklós nevéhez köthető, de szólni kell Horváth László, s Müller Róbert értékes munkájáról is. A tárlat a keszthelyi kultúra, még a múlt század végén amatőr kutatások során feltárt leletegyüttesével indul, majd a pókaszepetki, kehidai, zalakomári, söjtöri emlékekkel folytatódik. Az anyagból kiolvasható, hogy az 590 táján e területen gyepűőrként megjelenő avarok Kijev környéki szláv alattvalóikkal keveredő hitviláguk emlékeit hagyták az utókorra. Megtalálhatók itt az avarok csontvázas, lovas temetkezési formái, valamint a szlávok hamvasztásos sírjai is. Az avar sírok, halottak mellé rakott edénymellékletei mellett érdekesség, hogy e vidékeken a lovakat is ellátták a másvilágra útravalóval. A MINDENNAPI élet aprócseprő tárgyai ma már különleges érdekességnek számítanak. Köztük az a csipesz, amit akkoron a férfiak használtak, mégpedig borotva helyett. Nem valószínű, hogy bárki megirigyelné manapság a csipesszel egyenként szőrtelenítő avarkori férfitársát. Nem mintha a nők sorsa irigylésre méltó lett volna, a sok kettős, közös koporsóból ugyanis arra lehet következtetni, hogy a családfő elhunytét egyes vidékeken nem élte túl a feleség sem. Ékszerek dolgában azonban nem lehetett oka panaszra az avarkori asszonyságoknak. Díszhajviseletük fontos része volt az a számtalan apró ólomcsövecske, amelyre hajukat csavarták fel. Kürtös végű karpereceik, nemes ornamentikával díszített csatjaik, üvegpasztából folyatott varázsos színvilágú szemes gyöngyeik igaz örömöket nyújtanak a szemnek. A használati tárgyak nemkülönben érdekesek. Kengyelek, zablák regélnek a lovas életmódról, olló, vaskés utal kultúrájukra. A KÖZÉP-ÁZSIÁBÓL az 500-as évek közepetájt a Kárpát-medencében áramló népesség, az itt élő germán népek leverésével, avagy elűzésével alakította ki, s gyökereztette meg egységes hatalmi, kulturális rendszerét. A 670- es évektől újabb keleti néphullám árasztja el e vidéket, nyomokat hagyva az avarok zárt kultúráján. A 9. századtól frank fennhatóság alá került az egykori Pannónia nagy része, s bár a megmaradt avarok megérték a magyarok bejövetelét, kultúrájuk már csak nyomokban volt érzékelhető. Mindezen változások tapinthatók a zalaegerszegi kiállítás anyagában is. A legnagyobb a legalaposabban feltárt temető, a zalakomári a 8. század végéről, s a 9. elejéről őriz számos becses emléket. Az itt talált, üvegpasztából cseppentett úgynevezett millefióri gyöngyök a legszebb antik hagyományokat idézi. Mellboglárok, ezüst ereklyetartós nyakékek, s a szabad férfit jelképező díszövek láthatók a tárlókban. Az övék közt itt láthatjuk tán a legjellegzetesebbeket, a griff motívum itt bukkan fel legtöbbször. Az avar öv, ez a nagyon erős hagyományként tisztelt viseleti darab képi ábrázolásokon Kirgizia, s Turkesztán területén maradt fenn. Láthatunk is ezekből a falakon Kádas Tibor fantasztikus technikájú régészeti fotói mellett. S mi van még a tárlókban? Ugyancsak Zalakomárnál került elő az az oroszlános phalera, amelyet a bemutató egyik legértékesebb darabjaként emlegetnek. Csontból készült tűtartók, orsógombok, s mellettük sarlók, vaskések láthatók. Ez utóbbiak általában gyermekek, vagy szüléskor meghalt asszonyok sírjából kerültek elő, s kultikus szerepük az volt, hogy kárt tegyenek a halottból előbúvó, rontást hozó, ártó szellemben. Az utolsó tárlók, a későavar emlékeket vonultatják fel. Szinte megható az az igyekezet, amivel az ősök maradék kultúrájának megőrzésére törekedtek a 9. században. Példa erre az a söjtösi öv, amelyen már csak sejteni lehet a griff körvonalait, hiszen ekkor már ólomból próbálták életre kelteni a klasszikus avar kultúrát idéző rozettákat. A TÁRLAT, amelyből kiderül, az utóbbi 12 évben többet tudtunk meg az egykoron itt élt avarokról, mint korábban az évszázadok során valaha, május végéig várja a látogatókat a zalaegerszegi Göcseji Múzeumban. Magyar Hajnalka Oroszlános phalera Zalakomárból. Fülbevalók és nyaklánc a söjtöri temetőből. Kürtös végű karperec Pókaszepetkről. Mellboglárok Zalakomárból. (Polgár Tamás felvételei) 1989. április 1., szombat A Rába-gyáriak adománya a földrengés sújtotta családoknak Manapság olyan sokat hallani az emberek egymás iránti közömbösségéről, hogy az ellenkezőjét tanúsító példát hajlamosak vagyunk az egyedi esetek közé sorolni. Igaz, az alábbi történetet kiváltó esemény sem nevezhető — szerencsére! — mindennaposnak. Hiszen ez a szolidaritást, együttérzést előidéző ok még januárra datálódik. Budai Lászlóné, a Magyar Vagon- és Gépgyár Vöröskereszt szervezetének titkára így emlékezik a kezdetre: — Az örményországi földrengés sokkoló híre szinte azonnal a segítségnyújtás megszervezésére késztette gyárunkvezetőit. Gyárainkban mintegy 18ezerember dolgozik, igen sokan pénzt is ajánlottak fel a bajbajutottak megsegítésére. Már javában folyt a gyűjtés, s indulásra kész voltaz a munkakamion, amit a katasztrófa helyszínére kívántunk eljuttatni, hogy ezzel segítsük a mentési munkálatokat— persze nem üresen, hanem élelemmel megrakottan indítottuk útjára —, amikor megérkezett az újabb szomrú hír: Zala megyében is jelentős anyagi kárt okozott egy újabb földrengés. .. Dolgozóink azonnal kérdezték: ugye, segítünk, hiszen nekik is szükségük lehet most támogatásra! — Eterveikbe bennünket is beavattak a Rába dolgozói. Mi szívesen vállaltuk, hogy haladéktalanul felvesszük a kapcsolatota zalai társszervezettel, is megérdeklődjük, milyen segítséget nyújthatunk — fűzi hozzá a fentiekhez Keglovich Lászlóné, a Győr-Sopron Megyei Vöröskereszt főelőadója, immáron Mikoldpusztán a lengyárban, ahova ők ketten a napokban személyesen hozták el a Rába-gyár dolgozóinak adományát, pontosan 50 ezer forintot, hogy ezzel is enyhítsék a legrászorultabb családok anyagi terheit. Az adomány céljának előírásszerű teljesítése nem kis fejtörést okozott a lengyár vezetőinek. Nem mintha nem tudták volna, kik azok a családok, akik a szerencsétlenséggel igen nehéz helyzetbe kerültek, hiszen kezdettől komoly segítséget nyújtottak számukra. Végül is — hosszas tanakodás után — három család segélyezése mellett döntöttek. Mindhárom házaspár a lengyár dolgozója, egyelőre valamennyien vállalati bérlakásban laknak, amelybe éppen a húsvét előtti napokban költözhettek vissza. A földrengés okozta károk kijavításának idejére ugyanis ki kellett üríteni az épületeket. Mátyás Gézáék — akik mielőbb építkezni szeretnének, s ehhez már telket is vásároltak — 25 ezer forinttal, Gerencsér Imréék és Görög Sándorék egyaránt 12,5 ezer forinttal részesültek az adományból. Kell-e mondani, hogy mély meghatódottsággal mondtak köszönetet az adományt átadóknak. L. M. Fórum az új alkotmány elveiről Csütörtökön — éjszakába nyúlóan — vitaestet tartottak a zalaegerszegi Szakszervezetek Művelődési Központjában, a helyi MDF szervezet rendezésében az új magyar alkotmány elveiről. Az est vendége Tölgyessy Péter alkotmányjogász, az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetének munkatársa volt. Az előadásból kitűnt, hogy mai alaptörvényünk alig több mint a sztálini alkotmány puszta fordítása, így napjaink jogalkotóinak nem csekély hátránnyal kellett megküzdeniük — tekintve, hogy az elmúlt évtizedekben nem is folytak jogi alapkutatások ... Azelőadó vitatkozott egyes alternatív szervezetek véleményével, miszerint célszerű lenne a jelenlegi országgyűlés feloszlatása és egy új, alkotmányozó nemzetgyűlés összehívása ... Az alkotmányjavaslat cikkelyei alapján, az államszervezetről szólva elsősorban a választásokról esett szó, amelyek — helyhatósági szinten — már talán 1989-ben várhatók, holott előbb a civil társadalomnak kellene valójában megszerveződnie. Ezzel kapcsolatban utalt az előadó az 50-es évek elejéig élénken működő önkormányzati szervekre is. A parlamenttel kapcsolatban az egyik súlyozott kijelentés az volt, hogy itt valós politikai pártok jelenjenek meg. Az eltérő, sajátos érdekek képviseletét nem a parlamentnek, hanem az érdekképviseleti szerveknek kell vállalniuk. A választójogi kérdésekkel kapcsolatban konklúzióként hangzott el: megyénkénti, egyéni választásokra van szükség, kiegészítő megoldásokkal. Felmerült a parlament működése kapcsán az is, hogy a törvénykezés felelős ellátása érdekében folyamatosan ülésezzen. Ténykérdésként merült fel viszont a 15 fős alkotmánybíróság tevékenysége: az előadó — joggal — visszásnak tartotta, hogy még az alkotmány valós megalkotása előtt életfogytig válasszák meg annak jogi őreit. Az előadó végül kifejtette: a jogi ellenőrzés és szabályozás érdekében fontosnak tűnik ma a közigazgatási bíráskodás megteremtése, a vizsgálóbírói hivatal létrejötte és az államügyészség intézményének bevezetése is. H. K. Kulturális krónika Világhírű írókról készült karikatúrákból és humoros rajzokból nyílt kiállítás a Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központban. A két neves bolgár illusztrátor Nyikolaj Pekarev és Sztefan Deszpodov műveit hazánkban első ízben bemutató tárlatot áprilisban tekinthetik meg az érdeklődők. K Múzeumi rangot kért a Művelődési Minisztériumtól a gödöllői Városi Helytörténeti Gyűjtemény, amelyben az elmúlt évek során csaknem 40 ezer, a környék múltjával kapcsolatos emlék, műkincs halmozódott fel. ★ E héttől új szerkesztőségben állítják elő a L'Humanité-t. A Francia Kommunista Párt központi lapjának stábja átköltözött új, hipermodern székházába a Párizs északi, vörös övezete közepén levő Saint-Denise-be. ★ Magyar művészek közreműködésével jótékonysági gálaestet rendeznek az erdélyi menekültek javára az egyesült államokbeli Miamiban. A mintegy háromórásra tervezett műsort Rapcsányi László vezeti, közreműködik Bács Ferenc, Bodrogi Gyula, Dévai Nagy Kamilla, Keleti Pál, Pécsi Ildikó, s mások. ★ Súlyosan megsérült egy szamurájtörténet forgatása közben Kató Jukio 34 éves japán színész. Az egyik csatajelenetben igazi kard került a másolat helyébe, s felhasította Jukio nyakát, akit életveszélyes állapotban szállítottak egy tokiói kórházba.Azajra él és virágzik a XVII— XVIII. században hanyatlásnak indult ír nyelv Belfastban. írül vagy gaelul tanítanak az elemi iskolákban, s kiadnak ír nyelvű napilapot is. Ötven ritka biblia található a Moszkvai Állami Könyvtárban. A legrégebbit még 1505- ben Baselban nyomtatták. Fred Astaire özvegye 10 millió dolláros kártérítést követel a Globe International magazintól, mert vénasszonynak titulálta egyik cikkében. ★ Egy hónappal a bemutató előtt adta vissza Andrew Lloyd Webber új musicaljének, A szerelem szempontjainak főszerepét Roger Moore, pedig már énekleckét is vett és szakállt is növesztett, hogy „élethű" legyen. Viszont rájött: énektudása még így is kevés, a főszerep eljátszásához. A dolog érdekessége, hogy Webber azután osztotta rá a szerepet, hogy hallotta énekelni egy partin — márpedig rá igazán nem lehet azt mondani, hogy botfülű lenne. ★ Kortárs művészeti fórumot rendeznek március 28. és április 30. között Győrben. Ez