Zalai Hírlap, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-01 / 153. szám
1989. július 1., szombat (Folytatás a 2. oldalról.) nincsenek olyan községi, városi földek, amelyek kizárhatók a tulajdonba adásból, mert ezeket a korábban államosított földeket időközben szétosztották a szövetkezetek és az állami gazdaságok között. Ezért kérte ennek a módosítási indítványnak is az elutasítását. Ezután az egyik módosítást előterjesztő Török Sándor (Szolnok m., 13. vk.) szóban is megerősítette indítványát. Hangoztatta, hogy nemcsak a javító, szolgáltató és ellátó tevékenységet végző szövetkezetekre, hanem az úgynevezett egyesült szövetkezetekre is ki kell terjeszteni az állami tulajdonú ingatlan elidegenítésének megakadályozását. Erre azért van szükség, mert a szövetkezetek egyesülése után a javító szolgáltatást végző jogutód szövetkezetek sorban szüntetik meg a szolgáltatásokat. Eközben arra hivatkoznak, hogy az ingatlant a jogelőd szövetkezet vette, illetve kapta, így jogukban van azokat értékesíteni. Dr. Kollár Katalin (Budapest, 53. vk.) arra hívta fel a figyelmet, hogy ha Tallóssy Frigyes javaslatát fogadja el az Országgyűlés és nem dönt a módosító indítványokról, nem tudnak hozzákezdeni július 1- jétől azoknak a földterületeknek az értékesítéséhez, amelyeket a tanácsok már előkészítettek. Határozathozatal következett. Először megváltoztatták a földről szóló 1987. évi I. törvény még nem életbe lépett, korábbi módosításának azt a paragrafusát, amely az állami tulajdonú ingatlan kezelésére vonatkozott. Ezt a javaslatot 2 ellenszavazattal és 57 tartózkodással fogadta el a Parlament. Három ellenszavazattal és 65 tartózkodással fogadták el azt a másik módosító javaslatot, amely kimondja, hogy a társadalmi szervezet a kezelésében levő állami ingatlan tulajdonjogát nem ruházhatja át. Török Sándor módosító indítványát 13 ellenszavazattal és 57 tartózkodással fogadta el a. Országgyűlésközi, politikai tárgyalások nyomán az Országgyűlés politikai legitimitása megszűnt. A képviselő attól tartott, hogy a jövőben az Országgyűlés csupán csak tudomásul veheti a politikai egyeztető tárgyaláson született döntéseket, megállapodásokat. Éppen ezért javasolta : az egyeztető tárgyalások anyagait kapják meg a képviselők is, s azokról konzultálhassanak választóikkal. Az Országgyűlés bizottságai ugyancsak tárgyalhassák meg ezen alapanyagokat, és a Tisztelt Ház képviselői is vegyenek részt a politikai egyeztető tárgyalásokon. Szűrös Mátyás a képviselő felvetését nem tartotta ügyrendi javaslatnak, s hozzáfűzte: az abban foglaltakat már tisztázták az ülésszak első napján. A továbbiakban az Országgyűlés elnöke azt is elmondta, hogy az egyeztető tárgyalások anyagát — a választójogi törvény tervezetének kivételével — a képviselők megkapták. Az Országgyűlés a jövőben is érdemben tárgyalja majd meg a törvényjavaslatokat, s nem csupán rábólint a politikai egyeztető tárgyalások megállapodásaira. Végül is az ad hoc bizottság határozati javaslatát az Országgyűlés 2 ellenszavazattal, 14 tartózkodás mellett elfogadta. Ugyancsak elfogadta a Tisztelt Ház azt a nyilatkozatot, amely üdvözli a nagy francia forradalom 200. évfordulóját, s köszönti ez alkalomból a francia népet. Végezetül Szűrös Mátyás az országgyűlési munka sajtóbeli visszhangjáról szólt. Mint mondta, többhelyütt is bírálat érte a testületet, hogy tagjai nem vesznek részt teljes létszámban az üléseken. Az Országgyűlés elnöke úgy vélekedett: a felszíni jelenségekből nem szabad messzemenő tartalmi következtetéseket levonni. Az lenne méltányos, ha a képviselők tevékenységét teljesítményük, elsősorban a törvényalkotói munka eredményessége alapján ítélnék meg. Ezt követően Szűrös Mátyás bejelentette: várhatóan szeptember második felében ül össze legközelebb a Tisztelt Ház, s ezzel az elnök —a nyári szabadságok idejére jó pihenést kívánva — bezárta az Országgyűlés ülésszakát. (MTI) Tisztségviselők választása, interpellációk Ezt követően személyi kérdésekről döntöttek a képviselők. Felmentették — három ellenszavazattal és két tartózkodással — Szűrös Mátyást a külügyi bizottság elnöki tiszte alól, mivel őt a Ház elnökévé választották korábban. Helyére 59 ellenszavazattal és 3 tartózkodással Berecz Jánost választották a bizottság elnökévé. Biacs Pétert (Budapest, 30. vk.), egy ellenszavazattal és 8 tartózkodással a tudománypolitikai és műszaki-fejlesztési bizottság elnökévé. Lotz Ernőt (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 12. vk.) pedig — két ellenszavazattal és két tartózkodással — e bizottság titkárává választották. Az elfogadott napirendnek megfelelően interpellációk, kérdések következtek. Elsőként Dauda Sándor (Budapest, 45. vk.) kapott szót, de a társadalombiztosítási jogszabályok emberi igazságérzetet sértő részeinek feltárása tárgyában előterjeszteni kívánt interpellációját visszavonta. Elmondta, hogy a szociális és egészségügyi miniszter tájékoztatta arról: a törvény átdolgozása folyamatban van, s ennek során a képviselő észrevételeit is figyelembe fogják venni. A továbbiakban egyebek közt Horváth László (Bács- Kiskun m., 9. vk.) a gyümölcsfelvásárlások körül alakult gondok ügyében interpellált a kereskedelmi, a pénzügyi és a mezőgazdasági tárca vezetőihez, valamint az Országos Árhivatal elnökéhez. Kérte az érintetteket: tegyenek összehangolt intézkedéseket a bel- és a külpiacon egyaránt, hogy a termelők a termékeiket értékesíteni tudják, s elfogadható nyereséghez juthassanak. Gombocz Zoltán kereskedelmi minisztériumi államtitkár válaszolt a többi érintett tárca, valamint a Magyar Nemzeti Bank képviselői nevében is. Elmondta, hogy még az interpelláció benyújtását megelőzően, június 19-én részletes, közös munkaprogramot dolgoztak ki, amely a finanszírozási kérdésektől a fuvarozásig több mindenre kiterjed. Az államtitkár külön szólt arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank a mezőgazdaságban megtermelt termékek felvásárlására július 1-jétől összesen 17 milliárd forintos váltólehetőséget biztosít. Az érintett tárcák tisztában vannak azzal, hogy a munkaprogramban foglalt intézkedések nem jelentenek abszolút garanciát valamennyi megtermelt és leszüretelt gyümölcs biztonságos értékesítésére. A költségvetési banki források szűkössége és a piac szabályozó erejére építő jogrend miatt azonban nincs lehetőség hatásosabb megoldásra. Bíznak azonban abban: az esetleg eladatlanul maradt vagy olcsón eladott áru növekvő számú termelőt kényszerít arra, hogy gazdálkodásába fokozottabban építse be a hosszú távú biztonságot nyújtó szerződéses kapcsolatokat. A képviselő és az Országgyűlés elfogadta a választ. ••Ördög Ferenc kérdései a gyurgyeváci vízlépcső r r a r r rr w építéséről Ördög Ferenc (Zala m„ 7. vk.) és Horváth Ferenc (Somogy m„ 10. vk.) a gyurgyeváci jugoszláv—magyar vízlépcső beruházási programjával kapcsolatban tett fel kérdéseket a beruházás ütemezéséről, az erőmű építésével egyidőben megvalósuló járulékos beruházásokról és arról, hogy vajon milyen következményekkel járna, ha a magyar fél nem vállalkozna a Dráva ily módon való közös hasznosítására. Maróthy László válaszában elmondta, hogy múlt év februárjában kötött szerződést jugoszláv partnereivel a drávai vízerőművek és a folyószabályozás közös megvalósításáról. Időközben Jugoszláviában elvetették az atomerőmű-építkezések tervét, így gyorsítani kívánják a vízlépcső-építéseket. A beruházások valóban eljutottak már a közös határszakaszhoz. E területen négy vízlépcső építéséről van szó, a beruházás megvalósulása lehetővé tette a környék vízügyi gondjainak rendezését, az elmaradt infrastruktúra kiépítését. A jugoszláv fél természetesen nélkülünk is felépítené ezeket az erőműveket, energiaigényeik miatt nem késleltethetik a program megvalósítását. Nekünk viszont jelenleg nincs pénzünk a műszaki-fejlesztési tervek kidolgozásának folytatására. Ugyanakkor környezettanulmányozást végeznek a magyar szakemberek. Ha nem veszünk részt a tervezett közös beruházásban, úgy a Drávahasznosításból kimaradunk. A kérdések után Szűrös Mátyás szavazásra bocsátotta az Országgyűlés programját felülvizsgáló ad hoc bizottság határozattervezetét. Ennek értelmében az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy a Minisztertanács a Parlament idei programjában szereplő, az alkotmányozással összefüggő úgynevezett sarkalatos törvényjavaslatokat a politikai egyeztető tárgyalásokon elfogadásra kerülő megállapodásokat figyelembe véve terjeszti elő. Ezzel kapcsolatosan Bodonyi Csaba (Borsod-Abaúj-Zemplén m. 3. vk.) annak a véleményének adott hangot, hogy a párt- mim [mai HullUP Nyers Rezső és Grósz Károly találkozója Alvaro Cunhallal Nyers Rezső, az MSZMP elnöke és GrószKároly, az MSZMP főtitkára pénteken megbeszélést folytatott Alvaro Cunhallal, a Portugál Kommunista Párt főtitkárával. Tájékoztatták a vendéget a magyarországi reformfolyamatokról, a demokratikus szocialista társadalom megteremtése érdekében végzett munkáról. Alvaro Cunhal hangsúlyozta, hogy a portugál kommunisták nagy érdeklődéssel kísérik az MSZMP megújulását, sok sikert kívánt a szocialista társadalom fejlesztéséhez. A magyar és a portugál párt vezetői megelégedéssel állapították meg, hogy az MSZMP és a Portugál Kommunistái Párt együttműködése hagyományosan jó és szoros. Síkra szálltak a kapcsolatok további bővítése mellett. Üdvözölték a hazánk és Portugália közötti politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlődését. A szívélyes elvtársi légkörű találkozón jelen volt Major László, a KB tagja, a KB Iroda vezetője és Albano Nunes, a PKP KB Titkárságának póttagja, a külügyi osztály vezetője. (MTI) 3 A megújuló MSZMP derűlátóan tekint a szabad választások elé Németh Miklós interjúja a Le Figaróban Párizs, (MTI): Németh Miklós miniszterelnök interjút adott a Le Figaro című francia lapnak. Nyilatkozatában hangoztatta, hogy a magyarországi reformfolyamatot semmi sem állíthatja meg és a megújuló MSZMP derűlátóan tekint a szabad választások elé. Németh Miklós kifejtette, hogy az MSZMP mélyreható átalakulásban van és a reform hívei „egyre erősebbek a pártban. Ez azt jelenti, hogy mire eljönnek a választások, az MSZMP képes lesz felvenni ellenfelei kihívását. A kommunisták a győzelem jó esélyével állnak majd ki a pástra.” A pártelnökség tagja rámutatott a magyar és a lengyel politikai helyzet különbségeire: nálunk senki sem akar előzetes megállapodásokat kötni a parlamenti mandátumok elosztásáról, nálunk nem olyan mély válság előzi meg a választásokat, mint ami Lengyelországban volt a szükségállapot bevezetése óta. Végül „ma még mindig a mi pártunk a legszervezettebb politikai erő, amelyre hallgatnak a tömegek. Mindezen tényezők figyelembe vételével ha a párt veszít a választásokon, csak magát okolhatja majd érte . . . de személy szerint meggyőződésem, hogy megújult és reformista pártunk teljes nyugalommal nézhet a választások elé. És ha betakarítjuk például a szavazatok 40 százalékát, akkor jó helyzetben leszünk a koalícióhoz.” Külpolitikai helyzetünkről és törekvéseinkről szólva a magyar kormányfő elmondotta, hogy „egy olyan kis ország esetében, mint Magyarország, nem elegendő kinyilvánítani a semlegesség vágyát. Meggyőződésem viszont, hogy lehetséges lesz eljutni a semlegességhez a katonai tömbök fokozatos megszüntetése révén.” Utalt Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter ama előrejelzésére, hogy 1995-ig vagy 2000-ig minden külföldön állomásozó csapattestet hazavisznek. Hozzátette, hogy magyar részről a lehető leghamarabb szeretnénk a kivonást, de természetesen mindez „a két katonai tömb közti tárgyalások tétje is.” Németh Miklós kifejezte azon meggyőződését, hogy „Gorbacsov képes lesz végére járni reformjainak. Az meglehet, hogy nem tudja folytatni az eddigi ütemben, mint két-három éve. Ha most kissé lassított, az éppen azért van, mert levonta a tanulságot Hruscsov hibáiból. De a Szovjetunióban lehetetlenné vált más politika.” Hát Magyarországon? — tette fel erre a kérdést a francia újságíró. „Tegyük fel, mint ön mondja, hogy a reform egy szép napon elakad a Szovjetunióban. Ez a megrekedés biztosan kedvezőtlen lenne a magyar reformnak is. De ez még nem állíthatja le a magyar reformot. Magyarországon többé nem lehet mást csinálni.” Az interjú más helyen a magyar miniszterelnök „tragikus testvérharcnak” minősítette 1956-ot. „Akkoriban még nem lehetett tisztán látni, hogy bizonyos fejleményeket a nemzetközi kommunista mozgalom pillanatnyi érdekeinek függvényében irányították. Ma ez már sokkal világosabb.” Befejezésül arról beszélt, hogy „vannak bizonyos egyetemes értékek, amelyeket a Nyugattal közösen vallunk és tisztelünk. Ezt nyíltan kimondjuk akkor is, ha a mi reformunk lényegileg magyar lesz és semmi köze egy nyugati reformhoz.” A szabadságjogokat pedig megkülönböztető jelzők nélkül valljuk. Budapesten az ausztrál miniszterelnök (Folytatás az 1. oldalról.) Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke az Országházban fogadta Robert Hawke-ot. Nyers Rezső, a Magyar Szocialista Munkáspárt elnöke és Grósz Károly, az MSZMP főtitkára délután a Központi Bizottság székházában találkozott az ausztrál miniszterelnökkel. A megbeszélésen mindkét fél üdvözölte a magyar— ausztrál kapcsolatok fejlődését. Egyetértettek abban, hogy a gazdasági együttműködés előmozdítása érdekében szükség van az ausztrál vállalkozók érdeklődésének felkeltésére. Nyers Rezső és Grósz Károly kiemelte, hogy az MSZMP széles körű kapcsolatépítésre törekszik az Ausztrál Munkáspárttal. A magyar vezetők tájékoztatást adtak a magyarországi helyzetről. Hangsúlyozták, hogy célunk a politikai intézmények demokratizálása, a gazdaság gyökeres átalakítása. Az MSZMP üdvözli és támogatja a közmegegyezést, a nemzeti megbékélést szolgáló lépéseket. Robert Hawke elmondta, hogy Ausztrália érdeklődéssel és jóindulattal figyeli a magyar társadalomban végbemenő folyamatokat, üdvözli a magyar külpolitika kezdeményezéseit a széles körű nemzetközi együttműködés megteremtésére. Az esti órákban a magyar kormányfő díszvacsorát adott vendége tiszteletére. Az esemény alkalmából a két miniszterelnök pohárköszöntőt mondott. (MTI) A Magyar Országgyűlés nyilatkozata a francia forradalom 200. évfordulója alkalmából Franciaország népe és vele a világ ez év július 14-én emlékezik meg azokról a forradalmi eseményekről, amelyek 1781-ben az egykori börtön, a Bastille lerombolásával kezdődtek. A népmozgalom eredményeként harcban, vérben, egyéni diadalban és bukások közepette új rend született, amelynek jelszava a szabadság, egyenlőség és testvériség volt. Olyan elemi erejű társadalmi robbanás volt ez, amely szétvetette a feudális privilégiumokon, a francia nemzet többségének jogfosztottságán alapuló, korrupt tekintélyuralmi rendszert. A sorsát kezébe vevő nép — olyan lánglelkű és forradalmi szellemű személyiségek, mint Danton, Marat, Robespierre irányításával — megfogalmazta és kivívta a szabad élet nélkülözhetetlen feltételeit jelentő személyi és polgári jogokat, amelyek az 1793-as Jakobinus Alkotmányban kaptak törvényes megerősítést, ezek azóta is minden modern és demokratikus alkotmány lényegét képezik. Éppen ezért a mának, nekünk szóló üzenetnek is érezzük a francia forradalom eredményeit és tragikus ellentmondásoktól sem mentes tanulságait. Megérezték és megértették ezt nemzetünk nagyjai is, amint azt Martinovics Ignác és mártírtársai, vagy Batsányi János, Petőfi Sándor és sok más magyar hazafi lelkesedése jelzett a francia forradalom bölcsője, Párizs iránt. Forradalmi, de módszereit illetően erőszakmentes szereplői vagyunk, mi magyarok itt a Kárpát-medencében, akik e gyökeres társadalmi átalakulás sikeres megvalósítása érdekében tanulni szeretnénk nemcsak saját múltunk, de más népek, így a francia nép történelmi tapasztalataiból is. A francia forradalom máig hatóan befolyásolta földkerekségünk sorsát: a világ sok táján a következő napokban, hetekben ünnepségekre, megemlékezésekre kerül sor. A francia forradalom 200. évfordulóján tisztelettel és nagyrabecsüléssel köszöntjük a Francia Nemzetgyűlés és Szenátus képviselőit, rajtuk keresztül a francia népet, amellyel kapcsolatainkat és együttműködésünket a jövőben is szélesíteni és elmélyíteni kívánjuk az élet minden területén. Budapest, 1989. június 30. A Magyar Népköztársaság Országgyűlése TELEX TELEX TELEX Nyers Rezső nyilatkozata Nyers Rezsőnek, az MSZMP elnökének nyilatkozatát közli pénteki számában a Düsseldorfban megjelenő Wirtschaftswoche című tekintélyes gazdasági hetilap. Az interjúban, amely „Látomás: a szabad kereskedelem” címmel látott napvilágot, Nyers Rezső a magyar reformtörekvések, a gazdaság, a pénz- és a szociálpolitika, valamint a nemzetközi együttműködés és kereskedelem fő magyarországi kérdéseit foglalja össze. Grósz Károly amerikai üzletembert fogadott Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára pénteken fogadta George P. Hemingway amerikai üzletembert, a Hemingway Unimpex Corporation elnökét. LT — pénteki vita Az új szovjet kormány személyi összetételéről kezdett vitát és meghallgatásokat folytatta pénteken a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa. A szovjet parlament — amelynek ülésén Mihail Gorbacsov elnököl —■ vita nélkül, egyhangúlag bizalmat szavazott Eduard Sevardnadzének, megerősítve őt külügyminiszteri tisztségében. Pozsgay Imre bejelentése A Demokratikus Magyarországért Mozgalom alakuló nagygyűlését július elseje helyett várhatóan szeptemberben tartják — jelentette be Pozsgay Imre államminiszter, a mozgalom előkészítő bizottságának tagja. Hozzátette: a halasztás egyik oka, hogy a jelentkezők nagy száma miatt nem tudják néhány nap alatt megszervezni az alakuló ülést. VIT-küldöttségünk Phenjanban A magyar VIT-küldöttség pénteken megérkezett Phenjanba, a XIII. Világifjúsági és Diáktalálkozó színhelyére. A delegációt a VIT-emblémával, zászlókkal és üdvözlő feliratokkal díszített repülőtéren köszöntötték a házigazdák.