Zalai Hírlap, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-01 / 153. szám

1989. július 1., szombat (Folytatás a 2. oldalról.) nincsenek olyan községi, vá­rosi földek, amelyek kizárha­tók a tulajdonba adásból, mert ezeket a korábban ál­lamosított földeket időközben szétosztották a szövetkezetek és az állami gazdaságok kö­zött. Ezért kérte ennek a mó­dosítási indítványnak is az el­utasítását. Ezután az egyik módosítást előterjesztő Török Sándor (Szolnok m., 13. vk.) szóban is megerősítette indítványát. Hangoztatta, hogy nemcsak a javító, szolgáltató és ellátó te­vékenységet végző szövetkeze­tekre, hanem az úgynevezett egyesült szövetkezetekre is ki kell terjeszteni az állami tu­lajdonú ingatlan elidegenítésé­nek megakadályozását. Erre azért van szükség, mert a szö­vetkezetek egyesülése után a javító­ szolgáltatást végző jog­utód szövetkezetek sorban szüntetik meg a szolgáltatáso­kat. Eközben arra hivatkoznak, hogy az ingatlant a jogelőd szövet­kezet vette, illetve kapta, így jogukban van azokat értékesíteni. Dr. Kollár Katalin (Buda­pest, 53. vk.) arra hívta fel a figyelmet, hogy ha Tallóssy Frigyes javaslatát fogadja el az Országgyűlés és nem dönt a módosító indítványokról, nem tudnak hozzákezdeni július 1- jétől azoknak a földterületek­nek az értékesítéséhez, ame­lyeket a tanácsok már előké­­sz­ítettek. Határozathozatal követke­zett. Először megváltoztatták a földről szóló 1987. évi I. tör­vény még nem életbe lépett, korábbi módosításának azt a paragrafusát, amely az állami tulajdonú ingatlan kezelésére vonatkozott. Ezt a javaslatot 2 ellenszavazattal és 57 tartóz­kodással fogadta el a Parla­ment. Három ellenszavazattal és 65 tartózkodással fogadták el azt a másik módosító javaslatot, amely kimondja, hogy a társadalmi szervezet a kezelésében levő állami in­gatlan tulajdonjogát nem ruházhatja át. Török Sándor módosító in­dítványát 13 ellenszavazattal és 57 tartózkodással fogadta el a­. Ország­gyűlés­­közi, politikai tárgyalások nyo­mán az Országgyűlés politikai legitimitása megszűnt. A kép­viselő attól tartott, hogy a jö­vőben az Országgyűlés csupán csak tudomásul veheti a poli­tikai egyeztető tárgyaláson született döntéseket, megálla­podásokat. Éppen ezért java­solta : az egyeztető tárgyalások anyagait kapják meg a képviselők is, s azokról konzultálhassanak válasz­tóikkal. Az Országgyűlés bizottságai ugyancsak tárgyalhassák meg ezen alapanyagokat, és a Tisz­telt Ház képviselői is vegyenek részt a politikai egyeztető tár­gyalásokon. Szűrös Mátyás a képviselő­ felvetését nem tartotta ügy­rendi javaslatnak, s hozzáfűz­te: az abban foglaltakat már tisztázták az ülésszak első nap­ján. A továbbiakban az Or­szággyűlés elnöke azt is el­mondta, hogy az egyeztető tár­gyalások anyagát — a válasz­tójogi törvény tervezetének ki­vételével — a képviselők meg­kapták. Az Országgyűlés a jövőben is érdemben tárgyalja majd meg a törvényjavas­latokat, s nem csupán rá­bólint a politikai egyeztető tárgyalások megállapodá­saira. Végül is az ad hoc bizottság határozati javaslatát az Or­szággyűlés 2 ellenszavazattal, 14 tartózkodás mellett elfogad­ta. Ugyancsak elfogadta a Tisz­telt Ház azt a nyilatkozatot, amely üdvözli a nagy francia forradalom 200. évfordulóját, s köszönti ez alkalomból a fran­cia népet. Végezetül Szűrös Mátyás az országgyűlési munka sajtóbeli visszhangjáról szólt. Mint mondta, többhelyütt is bírálat érte a testületet, hogy tagjai n­em vesznek részt teljes lét­számban az üléseken. Az Or­szággyűlés elnöke úgy véleke­dett: a felszíni jelenségekből nem szabad messzemenő tar­talmi következtetéseket levon­ni. Az lenne méltányos, ha a képviselők tevékenységét teljesítményük, elsősorban a törvényalkotói munka eredményessé­ge alapján ítélnék meg. Ezt követően Szűrös Mátyás bejelentette: várhatóan szep­tember második felében ül össze legközelebb a Tisztelt Ház, s ezzel az elnök —a nyári szabadságok idejére jó pihe­nést kívánva — bezárta az Or­szággyűlés ülésszakát. (MTI) Tisztségviselők választása, interpellációk Ezt követően személyi kér­désekről döntöttek a képvise­lők. Felmentették — három el­lenszavazattal és két tartózko­dással — Szűrös Mátyást a külügyi bizottság elnöki tiszte alól, mivel őt a Ház elnökévé választották korábban. Helyére 59 ellenszavazattal és 3 tartóz­kodással Berecz Jánost válasz­tották a bizottság elnökévé. Biacs Pétert (Budapest, 30. vk.), egy ellenszavazattal és 8 tartózkodással a tudománypo­litikai és műszaki-fejlesztési bizottság elnökévé. Lotz Ernőt (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 12. vk.) pedig — két ellenszava­zattal és két tartózkodással — e bizottság titkárává választot­ták. Az elfogadott napirendnek megfelelően interpellációk, kérdések következtek. Elsőként Dauda Sándor (Bu­dapest, 45. vk.) kapott szót, de a társadalombiztosítási jogsza­bályok emberi igazságérzetet sértő részeinek feltárása tár­gyában előterjeszteni kívánt interpellációját visszavonta­. Elmondta, hogy a szociális és egészségügyi miniszter tájé­koztatta arról: a törvény át­dolgozása folyamatban van, s ennek során a képviselő észre­vételeit is figyelembe fogják venni. A továbbiakban egyebek közt Horváth László (Bács- Kiskun m., 9. vk.) a gyümölcs­felvásárlások körül alakult gondok ügyében interpellált a kereskedelmi, a pénzügyi és a mezőgazdasági tárca vezetői­hez, valamint az Országos Ár­hivatal elnökéhez. Kérte az érintetteket: tegyenek összehangolt in­tézkedéseket a bel- és a külpiacon egyaránt, hogy a termelők a termékeiket ér­tékesíteni tudják, s elfo­gadható nyereséghez jut­hassanak. Gombocz Zoltán kereskedel­mi minisztériumi államtitkár válaszolt a többi érintett tárca, valamint a Magyar Nemzeti Bank képviselői nevében is. Elmondta, hogy még az inter­pelláció benyújtását megelő­zően, június 19-én részletes, közös munkaprogramot dol­goztak ki, amely a finanszíro­zási kérdésektől a fuvarozásig több mindenre kiterjed. Az ál­lamtitkár külön szólt arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank a mezőgazdaságban megter­melt termékek felvásárlására július 1-jétől összesen 17 mil­liárd forintos váltólehetőséget biztosít. Az érintett tárcák tisz­tában vannak azzal, hogy a munkaprogramban foglalt in­tézkedések nem jelentenek ab­szolút garanciát valamennyi megtermelt és leszüretelt gyü­mölcs biztonságos értékesítésé­re. A költségvetési banki for­rások szűkössége és a piac sza­bályozó erejére építő jogrend miatt azonban nincs lehetőség hatásosabb megoldásra. Bíznak azonban abban: az esetleg eladatlanul ma­radt vagy olcsón eladott áru növekvő számú terme­lőt kényszerít arra, hogy gazdálkodásába fokozot­tabban építse be a hosszú távú biztonságot nyújtó szerződéses kapcsolatokat. A képviselő és az Országgyű­lés elfogadta a választ. ••Ördög Ferenc kérdései a gyurgyeváci vízlépcső r r a r r rr w építéséről Ördög Ferenc (Zala m„ 7. vk.) és Horváth Ferenc (So­mogy m„ 10. vk.) a gyurgyevá­­ci jugoszláv—magyar vízlépcső beruházási programjával kap­csolatban tett fel kérdéseket a beruházás ütemezéséről, az erőmű építésével egyidőben megvalósuló járulékos beruhá­zásokról és arról, hogy vajon milyen következményekkel járna, ha a magyar fél nem vállalkozna a Dráva ily módon való közös hasznosítására. Maróthy László válaszában elmondta, hogy múlt év feb­ruárjában kötött szerződést ju­goszláv partnereivel a drávai vízerőművek és a folyószabá­lyozás közös megvalósításáról. Időközben Jugoszláviában el­vetették az atomerőmű-építke­zések tervét, így gyorsítani kí­vánják a vízlépcső-építéseket. A beruházások valóban elju­tottak már a közös határsza­kaszhoz. E területen négy víz­lépcső építéséről van szó, a beruházás megvalósulása lehetővé tette a környék vízügyi gondjainak rende­zését, az elmaradt infra­struktúra kiépítését. A jugoszláv fél természetesen nélkülünk is felépítené ezeket az erőműveket, energiaigé­nyeik miatt nem késleltethetik a program megvalósítását. Ne­künk viszont jelenleg nincs pénzünk a műszaki-fejlesztési tervek kidolgozásának folyta­tására. Ugyanakkor környezet­­tanulmányozást végeznek a magyar szakemberek. Ha nem veszünk részt a tervezett közös beruházásban, úgy a Dráva­­hasznosításból kimaradunk. A kérdések után Szűrös Má­tyás szavazásra bocsátotta az Országgyűlés programját felül­vizsgáló ad hoc bizottság ha­tározattervezetét. Ennek értel­mében az Országgyűlés tudo­másul veszi, hogy a Miniszter­­tanács a Parlament idei prog­ramjában szereplő, az alkot­mányozással összefüggő úgy­nevezett sarkalatos törvényja­vaslatokat a politikai egyezte­tő tárgyalásokon elfogadásra kerülő megállapodásokat fi­gyelembe véve terjeszti elő. Ezzel kapcsolatosan Bodonyi Csaba (Borsod-Abaúj-Zemplén m. 3. vk.) annak a véleményé­nek adott hangot, hogy a párt- mi­m [mai HullUP Nyers Rezső és Grósz Károly találkozója Alvaro Cunhallal Nyers Rezső, az MSZMP el­nöke és Grósz­­Károly, az MSZMP főtitkára pénteken megbeszélést folytatott Alvaro Cunhallal, a Portugál Kommu­nista Párt főtitkárával. Tájé­koztatták a vendéget a ma­gyarországi reformfolyamatok­ról, a demokratikus szocialista társadalom megteremtése ér­dekében végzett munkáról. Alvaro Cunhal hangsúlyozta, hogy a portugál kommunisták nagy érdeklődéssel kísérik az MSZMP megújulását, sok si­kert kívánt a szocialista társa­dalom fejlesztéséhez. A magyar és a portugál párt vezetői megelégedéssel állapí­tották meg, hogy az MSZMP és a Portugál Kommunistái Párt együttműködése hagyomá­nyosan jó és szoros. Síkra szálltak a kapcsolatok további bővítése mellett. Üdvözölték a hazánk és Por­tugália közötti politikai, gaz­dasági és kulturális kapcsola­tok fejlődését. A szívélyes elvtársi légkörű találkozón jelen volt Major László, a KB tagja, a KB Iroda vezetője és Albano Nunes, a PKP KB Titkárságának pót­tagja, a külügyi osztály veze­tője. (MTI) 3 A megújuló MSZMP derűlátóan tekint a szabad választások elé Németh Miklós interjúja a Le Figaróban Párizs, (MTI): Németh Mik­lós miniszterelnök interjút adott a Le Figaro című fran­cia lapnak. Nyilatkozatában hangoztatta, hogy a magyar­­országi reformfolyamatot semmi sem állíthatja meg és a megújuló MSZMP derűlátó­an tekint a szabad választá­sok elé. Németh Miklós kifejtette, hogy az MSZMP mélyreható átalakulásban van és a re­form hívei „egyre erősebbek a pártban. Ez azt jelenti, hogy mire eljönnek a válasz­tások, az MSZMP képes lesz felvenni ellenfelei kihívását. A kommunisták a győzelem jó esélyével állnak majd ki a pástra.” A pártelnökség tagja rámutatott a magyar és a len­gyel politikai helyzet különb­ségeire: nálunk senki sem akar előzetes megállapodáso­kat kötni a parlamenti man­dátumok elosztásáról, nálunk nem olyan mély válság előzi meg a választásokat, mint ami Lengyelországban volt a szük­ségállapot bevezetése óta. Vé­gül „ma még mindig a mi pár­tunk a legszervezettebb politi­kai erő, amelyre hallgatnak a tömegek. Mindezen tényezők figyelembe vételével ha a párt veszít a választásokon, csak magát okolhatja majd érte . . . de személy szerint meggyőző­désem, hogy megújult és re­formista pártunk teljes nyu­galommal nézhet a választások elé. És ha betakarítjuk pél­dául a szavazatok 40 száza­lékát, akkor jó helyzetben le­szünk a koalícióhoz.” Külpolitikai helyzetünkről és törekvéseinkről szólva a magyar kormányfő elmondot­ta, hogy „egy olyan kis or­szág esetében, mint Magyar­­ország, nem elegendő kinyil­vánítani a semlegesség vá­gyát. Meggyőződésem viszont, hogy lehetséges lesz eljutni a semlegességhez a katonai tömbök fokozatos megszünte­tése révén.” Utalt Eduard Se­­vardnadze szovjet külügymi­niszter ama előrejelzésére, hogy 1995-ig vagy 2000-ig minden külföldön állomásozó csapattestet hazavisznek. Hozzátette, hogy magyar rész­ről a lehető leghamarabb sze­retnénk a kivonást, de termé­szetesen mindez „a két kato­nai tömb közti tárgyalások tétje is.” Németh Miklós kifejezte azon meggyőződését, hogy „Gorbacsov képes lesz végére járni reformjainak. Az megle­het, hogy nem tudja folytat­ni az eddigi ütemben, mint két-három éve. Ha most kis­sé lassított, az éppen azért van, mert levonta a tanulsá­got Hruscsov hibáiból. De a Szovjetunióban lehetetlenné vált más politika.” Hát Ma­gyarországon? — tette fel er­re a kérdést a francia újság­író. „Tegyük fel, mint ön mondja, hogy a reform egy szép napon elakad a Szovjet­unióban. Ez a megrekedés biztosan kedvezőtlen lenne a magyar reformnak is. De ez még nem állíthatja le a ma­gyar reformot. Magyarorszá­gon többé nem lehet mást csinálni.” Az interjú más helyen a magyar miniszterelnök „tragi­kus testvérharcnak” minősítet­te 1956-ot. „Akkoriban még nem lehetett tisztán látni, hogy bizonyos fejleményeket a nemzetközi kommunista mozgalom pillanatnyi érdekei­nek függvényében irányítot­ták. Ma ez már sokkal vilá­gosabb.” Befejezésül arról be­szélt, hogy „vannak bizonyos egyetemes értékek, amelyeket a Nyugattal közösen vallunk és tisztelünk. Ezt nyíltan ki­mondjuk akkor is, ha a mi reformunk lényegileg magyar lesz és semmi köze egy nyu­gati reformhoz.” A szabadság­­jogokat pedig megkülönbözte­tő jelzők nélkül valljuk. Budapesten az ausztrál miniszterelnök (Folytatás az 1. oldalról.) Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke az Országház­ban fogadta Robert Hawke-ot. Nyers Rezső, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt elnöke és Grósz Károly, az MSZMP főtitkára délután a Központi Bizottság székházában talál­kozott az ausztrál miniszter­­elnökkel. A megbeszélésen mindkét fél üdvözölte a magyar— ausztrál kapcsolatok fejlődé­sét. Egyetértettek abban, hogy a gazdasági együttmű­ködés előmozdítása érdeké­ben szükség van az ausztrál vállalkozók érdeklődésének felkeltésére. Nyers Rezső és Grósz Ká­roly kiemelte, hogy az MSZMP széles körű kapcso­latépítésre törekszik az Ausztrál Munkáspárttal. A magyar vezetők tájékoz­tatást adtak a magyarországi helyzetről. Hangsúlyozták, hogy célunk a politikai intéz­mények demokratizálása, a gazdaság gyökeres átalakítá­sa. Az MSZMP üdvözli és támogatja a közmegegyezést, a nemzeti megbékélést szol­gáló lépéseket. Robert Hawke elmondta, hogy Ausztrália érdeklődés­sel és jóindulattal figyeli a magyar társadalomban végbe­menő folyamatokat, üdvözli a magyar külpolitika kezdemé­nyezéseit a széles körű nem­zetközi együttműködés meg­teremtésére. Az esti órákban a magyar kormányfő díszvacsorát adott vendége tiszteletére. Az ese­mény alkalmából a két mi­niszterelnök pohárköszöntőt mondott. (MTI) A Magyar Országgyűlés nyilatkozata a francia forradalom 200. évfordulója alkalmából Franciaország népe és vele a világ ez év július 14-én emlékezik meg azokról a forradalmi eseményekről, ame­lyek 1781-ben az egykori börtön, a Bastille lerombolá­sával kezdődtek. A népmozgalom eredményeként harc­ban, vérben, egyéni diadalban és bukások közepette új rend született, amelynek jelszava a szabadság, egyen­lőség és testvériség volt. Olyan elemi erejű társadalmi robbanás volt ez, amely szétvetette a feudális privilégiumokon, a francia nem­zet többségének jogfosztottságán alapuló, korrupt tekin­télyuralmi rendszert. A sorsát kezébe vevő nép — olyan lánglelkű és for­radalmi szellemű személyiségek, mint Danton, Marat, Robespierre irányításával — megfogalmazta és kivívta a szabad élet nélkülözhetetlen feltételeit jelentő személyi és polgári jogokat, amelyek az 1793-as Jakobinus Al­kotmányban kaptak törvényes megerősítést, ezek azóta is minden modern és demokratikus alkotmány lényegét képezik. Éppen ezért a mának, nekünk szóló üzenetnek is érezzük a francia forradalom eredményeit és tragikus ellentmondásoktól sem mentes tanulságait. Megérezték és megértették ezt nemzetünk nagyjai is, amint azt Mar­tinovics Ignác és mártírtársai, vagy Batsányi János, Pe­tőfi Sándor és sok más magyar hazafi lelkesedése jel­zett a francia forradalom bölcsője, Párizs iránt. Forradalmi, de módszereit illetően erőszakmentes sze­replői vagyunk, mi magyarok itt a Kárpát-medencé­ben, akik e gyökeres társadalmi átalakulás sikeres meg­valósítása érdekében tanulni szeretnénk nemcsak saját múltunk, de más népek, így a francia nép történelmi tapasztalataiból is. A francia forradalom máig hatóan befolyásolta föld­kerekségünk sorsát: a világ sok táján a következő na­pokban, hetekben ünnepségekre, megemlékezésekre ke­rül sor. A francia forradalom 200. évfordulóján tisztelet­tel és nagyrabecsüléssel köszöntjük a Francia Nemzet­­gyűlés és Szenátus képviselőit, rajtuk keresztül a fran­cia népet, amellyel kapcsolatainkat és együttműködésün­ket a jövőben is szélesíteni és elmélyíteni kívánjuk az élet minden területén. Budapest, 1989. június 30. A Magyar Népköztársaság Országgyűlése TELEX TELEX TELEX Nyers Rezső nyilatkozata Nyers Rezsőnek, az MSZMP elnökének nyilatkozatát közli pénteki számában a Düssel­dorfban megjelenő Wirt­schaftswoche című tekintélyes gazdasági hetilap. Az interjú­ban, amely „Látomás: a sza­bad kereskedelem” címmel látott napvilágot, Nyers Rezső a magyar reformtörekvések, a gazdaság, a pénz- és a szo­ciálpolitika, valamint a nem­zetközi együttműködés és ke­reskedelem fő magyarországi kérdéseit foglalja össze. Grósz Károly amerikai üzletembert fogadott Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtit­kára pénteken fogadta George P. Hemingway amerikai üz­letembert, a Hemingway Unimpex Corporation elnökét. LT — pénteki vita Az új szovjet kormány sze­mélyi összetételéről kezdett vitát és meghallgatásokat foly­tatta pénteken a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa. A szov­jet parlament — amelynek ülésén Mihail Gorbacsov el­nököl —■ vita nélkül, egyhan­gúlag bizalmat szavazott Eduard Sevardnadzének, meg­erősítve őt külügyminiszteri tisztségében. Pozsgay Imre bejelentése A Demokratikus Magyaror­szágért Mozgalom alakuló nagygyűlését július elseje he­lyett várhatóan szeptember­ben tartják — jelentette be Pozsgay Imre államminiszter, a mozgalom előkészítő bizott­ságának tagja. Hozzátette: a halasztás egyik oka, hogy a jelentkezők nagy száma miatt nem tudják néhány nap alatt megszervezni az alakuló ülést. VIT-küldöttségünk Phenjanban A magyar VIT-küldöttség pénteken megérkezett Phen­­janba, a XIII. Világifjúsági és Diáktalálkozó színhelyére. A delegációt a VIT-emblémával, zászlókkal és üdvözlő felira­tokkal díszített repülőtéren köszöntötték a házigazdák.

Next