Zalai Hírlap, 1989. október (45. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-02 / 232. szám

1989. október 2., hétfő ­ A türelmetlenség, az idegesség nem segít az ügyfélforgalom a megyei munkaerő-szolgáltató irodánál — Pénz, idő és energiapo­­csékolás az egész — mondta indulatosan a 38 éves, érett­ségizett férfi, aki több szak­ma bizonyítványával a kezé­ben szeretne elhelyezkedni Zalaegerszegen. A Zala Me­gyei Munkaerő Szolgáltató Irodánál több címet is kapott, nézze meg, melyik felelne meg a számára. — Mindegyikre elmentem, némelyiknél egyenesen meg­mondták, feleslegesen, mert a „betöltetlen állás" már rég nem aktuális. Máshol felírták az adataimat, s közölték, majd értesítenek — említette. Ebbéli ígéretét egyedül a Mezőgazdasági és Élelmiszer­­ipari Szakmunkásképző Inté­zet igazgatója teljesítette, aki szabvány­levélben értesítette, hogy a fűtői állást mással töl­tötte be. — A legszebb az volt, az egészben — folytatta a pana­szos, — hogy az egyik válla­latnál 3500 forintos fizetést ígértek! Mit lehet ennyi pénz­zel kezdeni, amikor ráadásul három gyermek után fizetek tartásdíjat?! Egy másik olvasónk a fele­sége elbocsátásának körülmé­nyeit kifogásolta, nevezetesen, hogy miért éppen őt küldték el az adminisztráció leépítése kapcsán, hiszen azok a fiata­labbak, akik maradhattak, könnyebben találtak volna új munkahelyet, mint az ő, kez­dőnek már egyáltalán nem nevezhető felesége. Harmadik panaszosunk ahhoz kérte a se­gítségünket, hogy 16 éves fia végre állandó munkahelyet találjon. Küldtük volna őket is a munkaerő szolgáltató iro­dához, de azt felelték, ott már jártak — nem túl sok siker­rel. Valóban ennyire megnehe­zült az állást keresők dolga, vagy egyedi „nehéz esetekről” van szó? Erről beszélgettünk az iroda munkatársaival: Csi­­ky Pálné ügyfélforgalmi elő­adóval, Sipos Józsefné mun­kanélküli segély­nyilvántartó­val és Pálfi József átképzési szervezővel.­­ Egyértelmű, hogy egyre nehezebb az elhelyezkedés, de a korábbi évek tapasztalata is az, hogy ősszel mindig töb­ben keresnek fel bennünket, mint általában. Például júli­usban 228-an, augusztusban 440-en jártak nálunk — kezd­te Csiky Pálné. — Az elmúlt hetekben tovább nőtt a for­galom, s ezzel együtt az ügy­félfogadó napok■ zsúfoltsága is. Természetesen nemcsak ez az oka annak, hogy egyre ide­gesebbek, türelmetlenebbek a munkahelyet keresők. — Sajnos, sokan abban a tévhitben élnek, hogy ha mi őket egy munkahelyre kiköz­vetítjük, akkor ott biztosan alkalmazni fogják őket — folytatja Pálff­­ József. — Ez már régóta nincs így! Sőt, lassan eltömődnek azok a — személyes kapcsolatok alapján korábban használható — csa­tornák is, amikor a mi kéré­sünkre legalább próbaidőre alkalmaztak valakit. Ma egyre több mun­kaügyes konkrétan kiköti, mi­lyen munkaerőt kér. A cég érdekeit tekintve igaza van: ha egészséges, jó munkabírá­sú, megfelelő viselkedésű dol­gozót is kap, miért próbálkoz­zon alkoholista, megbízhatat­lan, több munkakönyvét el­szaggatott jelentkezővel? Ami a nyilvántartások pon­tosságát, naprakészségét illeti, nemcsak rajtuk múlik. Gyak­ran hiába kérnek visszajel­zést, az elmarad. — Elismerjük, igen bosz­szantó, ha olyan „üres" állás­helyre küldünk valakit, amit már betöltöttek! A felesleges küldözgetést megszünteti majd, ha javul a telefonhely­zet, s néhány perc alatt pon­tos információt lehet kérni, kapni.­­ Egyre gyakrabban fordul elő, hogy olyanoknak is hó­napokba telik új munkahelyet találni, akik önhibájukon kí­vül — például leépítés miatt — kényszerültek volt munka­helyüket elhagyni. Az emlí­tett férfi nálunk is elpana­szolta, hogy igazságtalannak találja a felesége elküldését. Tény, hogy két gépírónőtől váltak meg az adminisztrációs létszám csökkentésével. Az egyikük szorgalmasan, lelki­­ismeretesen utánajárt, hol és hogyan tudna elhelyezkedni, a másik arra sem képes, hogy hetek óta bejöjjön, s aláírja a munkanélküli segély folyó­sításához szükséges kérelmet — mondta Sipos Józsefné, mi­után megállapodtunk abban, hogy nem fedjük fel, melyi­kük a „panaszos” felesége. — Jól ismerjük a köznyelv­ben csak kisegítő iskolaként emlegetett, Liget utcai isko­lából kikerült azon gyerme­kek szüleinek gondját, akik minden elképzelhető lehetősé­get megpróbáltak az elmúlt hónapokban, hogy valamilyen keresetet, de legalább értel­mes elfoglaltságot találjanak a képességeiben erősen korlá­tozott fiatalnak — hiába. Végezetül egy jó hír azok­nak a még nem dolgozó érett­ségizett lányoknak, akik ked­vet éreznek e pályához. A Za­la Megyei Munkaerő Szolgá­lati Iroda szervezésében más­fél éves általános szociális gondozói tanfolyam indul. Ingyenesen, illetve a jelent­kezők számára 3700—4000 fo­rint közötti átképzési támoga­tással. László Mária zási időt az álláspontjuk, plat­formjuk alakításához. A kong­resszus tervezett forgatóköny­ve szerint az ülés este 9 óra­kor befejeződik, azért, hogy ha­ szükséges, éjszaka is ta­nácskozhassanak egyes kül­döttcsoportok, abban a re­ményben, hogy a plenáris ülésen már kiérlelt javaslat­tal jelennek meg. Testvérpártok nem, ellenzék igen Arra a kérdésre, hogy mi­képpen alakul a kongresszus résztvevőinek köre, Domon­kos László elmondta, hogy a májusi taglétszám alapján — ez 766 ezer volt — 600 párt­tag után választottak egy kül­döttet, ily módon 1276 delegá­tus kap helyet, köztük a je­lenlegi Központi Bizottság küldöttnek megválasztott 31 tagja. A KB 78 további tagja, valamint a Központi Ellenőr­ző Bizottság 26 tagja várha­tóan tanácskozási joggal vesz részt. Minthogy a teremben 1754 hely van, a maradékelv alapján a többire meghívot­takat vár az MSZMP. Az ösz­­szesen 374 meghívott egy ré­sze tanácskozási joggal, más része vendégként, megfigyelői státuszban vesz részt. Az utóbbiak írásban nyújthatják be véleményüket, s azt a kongresszus dokumentumai­ban hozzászólásnak tekintik. Kétségkívül fontos változás, hogy a mostani kongresszuson nem lesznek jelen a testvér­­pártok képviselői. Ám az MSZMP-nek — il­letve jogutódjának — érdeke, hogy ők is jól tájékozottak legyenek, korrekt informáci­ókhoz jussanak a kongresszus döntéseiről, ezért a tervek sze­rint a párt meghívja a hét európai szocialista ország, va­lamint Kína budapesti nagy­követét. Ez felvetődött más országok esetében is. Figye­lemre méltó változás és min­denképpen a pluralizálódó tár­sadalmat tükrözi, hogy az MSZMP várhatóan meghívja az ellenzéki pártok képviselőit is a kongresszusra. A meghí­vás pártoknak szól, ők döntik el, hogy kikkel képviseltetik magukat. Ettől függetlenül az MSZMP névre szóló meghí­vást küld több olyan szemé­lyiségnek, akik valamelyik el­lenzéki párt mellett kötelez­ték el magukat. Számítanak az MSZMP-vel rokonszenvező különféle szerveződések, plat­formok részvételére is. Ami a tömegtájékoztatást illeti, Domonkos László sze­rint a közvélemény a koráb­biaknál összefogottabban ér­tesül a kongresszus esemé­nyeiről. A Népszabadság és a megyei sajtó részletesen be­számol róla, ezek a lapok ez­úttal október 8-án, vasárnap is megjelennek. A televízió és a rádió saját program szerint tudósít. Bár a pontos létszám még ismeretlen, tény, hogy a külföldi sajtó már élénken érdeklődik az eseményen való részvétel iránt. Ha esetleg valakik kivonulnak... Az MTI­ Press megkérdezte azt is, hogy az új körülmé­nyek között mennyiben tér el a kongresszus első napirend­je a korábbi hagyományok­tól. Domonkos László elmond­ta, hogy az október 6-i ülést a tervek szerint Nyers Rezső, a párt elnöke nyitja meg, majd Ormos Mária, a Politi­kai Intéző Bizottság tagja em­lékezik az aradi­­vértanúkra. Ezt követően várhatóan egy­más után lép a szónoki emel­vényre a KB beszámolójának a programnyilatkozatnak és az alapszabályzatnak az elő­adója, a mintegy­­20—20 per­ces szóbeli kiegészítés lehető­ségével élve. S aztán megkez­dődik a vita a különböző do­kumentumok felett. Domonkos László utalt rá, hogy a hoz­zászólások feltehetően nem maradnak a három dokumen­tum szűken vett keretei kö­zött, hanem egyes kérdéskö­rökhöz kapcsolódik a vita. Például egy témakör a jöven­dő párt jellegét, bázisát, ne­vét, célját érintené. Egy má­sik blokk­ a pártnak a társa­dalom fejlődéséről, a több­pártrendszerről, a demokrá­ciáról, a parlamentarizmusról stb. kialakítandó nézetét érin­tené. Elmondta azt is, hogy a három alapdokumentumon kí­vül — amely végül is a vi­ták középpontjában áll — mind a küldöttek, mind a meghívottak, további három témakörben háttértájékoztató anyagot, 12 témában pedig rövidebb állásfoglalásterveze­tet kapnak a gazdaság, a tár­sadalom, a külpolitika idősze­rű kérdéseiről. A pártkongresszus szervezői nem számolnak azzal, hogy az eredetileg számított négy nap rövid lesz a tervezett munka elvégzéséhez. Arra a kérdés­re, hogy változtatna-e a mun­karenden egy esetleges párt­szakadás, azt válaszolta, hogy a kongresszus fontos a párt számára, ám ennél is fonto­sabb, hogy miként jelenik meg a hatalom szempontjából döntő jelentőségű eseményen, a jövő évi parlamenti válasz­tásokon. Ezt egyre többen ér­zékelik, még a személyes el­képzelések alakításánál is. Szervezési szempontból azon­ban nincs jelentősége, ha va­lakik esetleg kivonulnak; aki marad, az folytatja a munkát — szögezte le a kongresszus előkészítését végző Szervezé­si, Technikai Bizottság titká­ra. (MTI­ Press) A Fejér Megyei Gabonaforgal­mi és Malomipari Vállalatnál a múlt év szeptemberében kezdték el és most fejezték be a Váralja sori telepükön a bú­zamalom felújítását. A munká­latok mintegy 87 millió forint­ba kerültek. Az őrlési techno­lógiába korszerű leválasztó ciklonokat építettek be és a vezérlést számítógépes rend­szerrel működtetik. _______Mim hí­rap Barátság a méhészekkel - borsóértékesítés közösen Legutóbb, amikor Óhidon jártam, Keresztes János főme­zőgazdász elmondta, hogy ép­pen a szomszéd gazdaságban dolgoznak gépeik. Kisgörbőn a cirkos silót takarítják be. Az új Toron 45-ös betakarító és öt szállító gép segíti az üzem munkáját. A pillanatnyi holt­szezont használják ki. Az is kiderül, hogy nemcsak egy­­-egy feladat elvégzésében van együttműködés. Újdonság ugyanis, hogy az óhídi, a hosszúperesztegi és az egervá­ri tsz az étkezési szárazborsó exportra való előkészítését kö­zösen szervezete meg. Az óhí­di szárítót erre a célra állí­tották be és összesen 140 va­gon árut készítettek elő kül­földi értékesítésre. A Boscoo­­pon keresztül került a ter­mény zöme Indiába.­­ Nem könnyű manapság a termelőszövetkezetek hely­zete, aztán ha bejön egy jó üzlet, miért ne fogjunk ösz­­sze? Hiszen ha nagyobb tétel­ben kínálunk valamilyen árut, akkor jobban szóbaállnak ve­lünk. Meg aztán a munkaszer­vezés is egyszerűbb együtt. A termény gázzal való keze­léséhez a hosszúperesztegiek adtak brigádot az egerváriak, valamint a kisgörbőiek pedig a szállításban működtek köz­re. Sikeres volt az akció — magyarázza a főmezőgazdász. — Folytatják? — Ár és piac kérdése. Ha lehet, igen. Egyébként az olaj­­lentermesztést is együttműkö­dés keretében valósítjuk meg. A Szombathelyi Pannónia Tsz-nél végezték a kikészíté­sét, nálunk történt az iregi csíkos napraforgó madárele­­ségnek való előkészítése is. Az olajlent, a borsót azért is hoz­tuk be a vetésszerkezetbe, mert jó előveteménye a gabo­nának. Úgy alakítottuk a ki a növénytermesztést 1987-től fogva, hogy gabona után ne kerüljön gabona és csakis jó elővetemény. Ilyenek: a borsó, az olajlen, a lóbab és jó a repce, a napraforgó is. Utób­biak elsősorban a gyomtala­nításban kapnak szerepet. Sorolja a növények hozama­it, igazán nem panaszkodhat­nak a szövetkezetiek, s ami­kor ezt megjegyzem, Keresz­tes János hozzáteszi: — Jóban vagyunk a méhé­szekkel. A zalaszentgróti és keszthelyi méhészekkel meg­állapodtunk, hogy ingyen ide­hozzuk a méheiket és össze­hangoljuk a növényvédelmet. Művelőutasan történik a jó méhlegelőt nyújtó növények, például a repce vetése, s így éjszaka is elvégezhetjük a vegyszeres védekezést. Tíz mé­hész települ rendszeresen a szövetkezet szántóföldi kultú­ráiba. Természetesnek vesz­­szük az ilyenfajta együttmű­ködést. A kis figyelmesség haszna benne van a hozamok­ban. Megéri. — A növénytermesztés nye­reséges ? — Tavaly az volt, az idén is arra számítunk. Bár a költ­ségek tovább növekedtek. Ne­héz küzdelem ez. Elmondja még, hogy egyéb munkákban is vannak együtt­működéseik a közeli gazdasá­gokkal, elsősorban a talaj­­­munkákban és a silózásnál, de szeretnének a cukorrépa­­betakarításban is bérmunkát végezni. Egyébként hozzálát­tak már a répa kiszedéséhez, 200 hektárnyit termeltek bel­földi és jugoszláviai feldolgo­zásra. A napos, őszi időjárás használ a kukorica érésé­nek, segíti a talajelőkészítő és vetési munkákat. A szek­rény polcán sorakoznak a sa­ját termésű magok mintái, vizsgálat után használják ve­tőmagnak. Különben 400 hek­táron végeznek felújítást, vagyis ekkora területen vet­nek fémzárolt búzát. B. E. Óhídi együttműködések TI rí­m •• rr 1 Háborgok A csendes többséghez ké­­pest elenyésző a hábor­gók, hőzöngők száma, annál nagyobb viszont a hangjuk. A magyar nyelv értelmező szótára úgy írja le őket, mint akik bolondosan, féleszű módjára viselkednek. De ide sorolja a nyelvi segédeszköz a felelőtlenül hangoskodókat is. Az előbbiek olyanok, ami­lyenek, talán nem is tehet­nek bajukról, így róluk nem érdemes külön szólni. Más a helyzet azokkal, akikre bár ráillik a felelőtlen jelző, ám magatartásukban fellelhetők a tudatosság jelei, ők ugyan­is nem annyira ostobák, hogy ne tudnak mit cselek­szenek, mit akarnak. Nyilvánvaló például mi is a szándéka a FIDESZ azon vezetőjének, aki a kommu­nisták agyagba való döngö­­léséről beszél. A lényegen mit sem változtat az, hogy szavai általánosságban ér­tendők, vagy csak a válasz­tásokra vonatkoztathatók — ahogy ez ügyben a fiatal de­mokraták képviselője utólag próbálta exkluzálni magát. Nem lehet csak hóbortosnak nevezni a Munkások Mar­xista—Leninista Pártjának nagyhangú alapítóját — a ki­érdemesült újságírót, jelenle­gi fürjtenyésztőt — sem, aki fegyveres hatalomátvétellel fenyegetőzik, megvédendő úgymond a szocialista célo­kat. De söpörhetünk a saját házunk táján, a saját ré­giónkban, megyénkben is, nem kell feltétlenül az egész ország által ismertté vált esetekre hivatkoznunk. Ki­ki a saját munka- és lakó­helyén, szűkebb és tágabb is­mertségi körében tud olyan nagyhangú hőbörgőkről, akiknek a szavai mögött nem sok fedezet van. Közéjük so­rolható az a hőzöngő is, aki ahol csak teheti, belerúg a pe­dagógusokba, merthogy azok a közben nagykorúvá vált, egyszem lányából nem fa­ragtak egyetemi tanárt. Nem, mert a csemetéje szellemi képességeihez mérten a gim­názium elvégzése is túlontúl kemény diónak bizonyult. Ha már az iskolánál tar­tunk, osztályfőnöki teendő­ket is ellátó tanárnő köny­­nyekkel küszködve adja elő, miként bánt el vele minap a szülői értekezleten az egyik diplomás anyuka. Durván kikelt magából, hogy miért csak a bányász lehet mun­kanélküli, a tanárok miért nem. Célzása az orosz sza­kosokra vonatkozott, mert­__________ hogy szerinte az ő fiának nyugati nyelvet tanítsanak. Pont az a szülő követeli ezt ellentmondást nem tűrő han­gon, akinek a gyermeke az anyanyelvével, a magyarral is hadilábon áll — fakad ki a tanárnő. E lehangoló tényt jóízléstől vezérelve nem akarta a többiekkel is tudat­ni. Azt viszont elmondta má­sok előtt is, hogy a német, vagy az angol oktatását azért nem vezették be, mert nincs szakképzett nevelőjük hozzá. Olykor felelős vezetők is felelőtlen hőbörgéssel vádol­hatók. Mert mi mást lehet mondani arra a tanácsi tiszt­ségviselőre, aki komoly fó­rumon szidja lapunkat, bul­vár jelzővel illeti az abban megjelent egyik írást, mert az az ő kollégájára, s az ál­tala irányított területre nem vet jó fényt? Aztán ugyanez a tisztségviselő ugyanazon a fórumon megszavaztatja a testülettel, hogy a ránézve nem éppen dicsérő , az ülé­sen elhangzott észrevételek ne jelenjenek meg a megyei lapban. (Egyébiránt ilyen tiltáshoz sem neki, sem a kérdéses testületnek nincs joga ...) Nem épp az erkölcsösség bajnoka a törvényesség azon őre sem, aki fűt-fát, igazat és igaztalant egyaránt összehord a régi párt­vezetőkről, akiknek utá­nak idején ő is a kedvük­ben igyekezett járni, asszisz­tálva a vadászatokon és pin­ce­bulikon. Aztán, hogy még inkább a saját portánkon nézzünk körbe: a sajtó területén is akad takarítani való. A fene nagy sajtószabadság, a libe­ralizálódó tömegmédiák mel­lett olyasvalaki is újságot írhat, aki Mikszáth nevét e­­szel írja, akinek a kézirata „magyarra fordítás” nélkül nem jelenhet meg magára és főleg az olvasóra valamit is adó lapban, ám ő lesz aztán az aki hőbörög, ha valahol nem rajongják körül, nem kap kivételes ellátást. félreértés ne essék: nem­­ a kritikai hang, a bí­rálat elfojtásáért kiáltunk! Csupán azért az elemi etikai követelményért áhítozunk, mely szerint a vélemény­­nyilvánítót, a mást és a má­sokat bírálót is a tisztesség szándéka vezérelje, ne pedig a mindenkin átgázoló karrie­rizmus, a másik ember meg­alázása. Hőbörgő szájhősök­ből nem kérünk! Mihovics József : s

Next